1972. évi 4. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Budapesten, az 1970. évi augusztus hó 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítésről szóló jegyzékváltás az 1971. évi október hó 22. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Budapesten, az 1970. évi augusztus hó 28. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya attól a szándéktól vezetve, hogy a két ország között, valamint azok területén át gépjárművel végzett személy- és árufuvarozást elősegítse, a következőkben állapodott meg:

I. Személyfuvarozás

1. cikk

Minden a két ország között, vagy azok területén át fuvardíj, vagy más ellenszolgáltatás ellenében végzett személyfuvarozás - a 3. cikkben felsoroltak kivételével - engedélyezési kötelezettség alá esik.

2. cikk

A Szerződő Felek illetékes hatóságai a két ország közötti, vagy azok területén áthaladó menetrendszerű vonalakat közösen engedélyezik.

3. cikk

Az esetenkénti turistafuvarozások nem esnek engedélyezési kötelezettség alá. Ilyen esetenkénti fuvarozásnak minősül, ha ugyanazokat a személyeket, ugyanazzal a járművel fuvarozzák:

a) olyan körutazás keretében, amely a járművet nyilvántartó országban kezdődik és amelyet ott szándékoznak befejezni,

vagy

b) olyan utazás keretében, amely a járművet nyilvántartó ország területén kezdődik és a másik Szerződő Fél területén fejeződik be azzal a feltétellel, hogy a jármű - kivéve, ha ettől eltérő engedélyt adtak ki - üresen tér vissza a nyilvántartó országba,

c) olyan utazás keretében, amely nem a járművet nyilvántartó Szerződő Fél területén kezdődik és a járművet nyilvántartó ország területén fejeződik be, azzal a feltétellel, hogy a jármű - kivéve, ha ettől eltérő engedélyt adtak ki - üresen lépett be az előbb említett országba.

4. cikk

Egyéb, a 3. cikk rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó, nem menetrendszerű járatokra vonatkozó kérelmeket közvetlenül a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához kell benyújtani.

II. Árufuvarozás

5. cikk

Minden a két ország között, vagy azok területén át fuvardíj, vagy más ellenszolgáltatás ellenében végzett árufuvarozás - a 6. cikkben felsoroltak kivételével - engedélyezési kötelezettség alá esik.

6. cikk

Nem szükséges engedély:

a) vásári és kiállítási áruk fuvarozásához;

b) színházi díszletek és kellékek fuvarozásához;

c) hangszerek, valamint rádió, televízió és filmfelvételek céljára szolgáló felszerelések fuvarozásához;

d) versenylovak, versenyjárművek és sportrendezvényeik céljait szolgáló egyéb sportfelszerelési cikkek fuvarozásához;

e) megsérült járművek fuvarozásához;

f) átköltözködési ingóságok fuvarozásához;

g) holttestek fuvarozásához;

h) olyan gépjárművekkel végzett árufuvarozáshoz, amelyek összsúlya (a pótkocsival együtt) nem haladja meg a 6000 kilogrammot.

7. cikk

1. Minden útra és minden járműre (járműszerelvényre) külön engedélyt kell kiadni. Ez az engedély a visszaútra is érvényes.

2. Az engedélyt csak az a fuvarozó használhatja, akinek azt kiadták, és az nem ruházható át.

8. cikk

1. Az engedélyeket a gépjárművet nyilvántartó ország illetékes hatósága adja ki a másik Szerződő Fél illetékes hatósága nevében, azoknak a kontingenseknek a keretén belül, amelyeket a két Szerződő Fél illetékes hatóságai évenként közösen állapítanak meg.

2. Mindkét ország illetékes hatóságai a jelen Egyezmény alapján végzett fuvarozások céljára megfelelő mennyiségű engedélyűrlapot adnak át egymásnak.

3. Az engedély mintáját a Szerződő Felek illetékes hatóságai közösen állapítják meg.

III. Egyéb rendelkezések

9. cikk

Az a fuvarozó, akinek székhelye az egyik Szerződő Fél területén van, a másik Szerződő Fél területén levő két pont között személy-, vagy árufuvarozást nem végezhet.

10. cikk

Az I. és II. fejezetben említett megfelelő engedélyeket minden a másik Szerződő Fél területén megtett út során a járművön kell tartani, és azokat az ellenőrzésre jogosult közegek kívánságára fel kell mutatni.

11. cikk

Az egyik Szerződő Fél jelen Egyezmény rendelkezéseinek alávetett fuvarozói, ha a másik Szerződő Fél területén tartózkodnak, kötelesek megtartani az e területen érvényes, a közúti fuvarozásra és a közúti közlekedésre, valamint a munkaidőre és a leghosszabb vezetési időtartamra vonatkozó jogszabályokat és előírásokat.

12. cikk

1. Ha az egyik Szerződő Fél fuvarozója a másik Szerződő Fél területén ennek az Egyezménynek bármely rendelkezését megsérti, akkor e Szerződő Fél illetékes hatósága erről a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát - anélkül, hogy ez az e területen alkalmazható bármilyen jogkövetkezmény tekintetében előzetes állásfoglalást jelentene - tájékoztathatja.

2. Bármely e cikk 1. bekezdésében említett egyezménysértés esetében, annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága, amelynek területén az egyezménysértés történt, felkérheti a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, hogy:

a) intézzen figyelmeztetést e fuvarozóhoz annak közlésével, miszerint minden további egyezménysértés azzal járhat, hogy az engedélyek kiadását meghatározott időtartamra megtagadják; vagy

b) értesítse a fuvarozót a megtagadásról.

3. Az az illetékes hatóság, amelyhez ilyen kérést intéznek, köteles annak eleget tenni és a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát a megtett intézkedésről - amint az ésszerűen lehetséges - értesíteni.

13. cikk

1. A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtásával összefüggő kérdésekben állandó, közvetlen kapcsolatot tartanak fenn egymással.

2. A Szerződő Felék tájékoztatják egymást a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására jogosult illetékes hatóságokról.

14. cikk

Ez az Egyezmény azt a napot követő 30. napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek Kormányai értesítették egymást, hogy a megkívánt alkotmányjogi követelményeknek eleget tettek.

15. cikk

Az Egyezmény a hatálybalépéstől számított egy évig marad érvényben és azután érvénye évről évre hallgatólagosan meghosszabbodik, hacsak azt valamelyik Szerződő Fél három hónappal az év vége előtt fel nem mondja.

Készült Budapesten, 1970. évi augusztus hó 28. napján angol nyelven, két egyaránt hiteles példányban.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében

Dr. Tőzsér István s. k.

A Svéd Királyság Kormánya nevében

Clas Nordström s. k.

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1971. évi november hó 22. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára