1972. évi VI. törvény

a Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének

bevételeit 229.501,000.000 forintban,

kiadásait 232.187,000.000 forintban,

hiányát 2.686,000.000 forintban

határozza meg.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevétel - a (2)-(5) bekezdésben foglalt részletezéssel - a vállalatok, a szövetkezetek és a lakosság befizetéseiből, továbbá egyéb, jogszabályok alapján befizetett összegekből származik.

(2) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok illetményadója, társadalombiztosítási járuléka, nyereségadója, termelési adója, forgalmi adója, vámbefizetése, import-forgalmi adója, városi és községi hozzájárulása, továbbá egyéb befizetései, valamint eszközlekötési járulék és központosított amortizáció befizetéseinek együttes összege 187.700 millió forint, a bevétel 81,8%-a.

(3) A mezőgazdasági szövetkezetek befizetéseinek összege 6.790 millió forint, a bevétel 2,9%-a.

(4) A lakosságtól származó adó-, illeték és egyéb befizetések összege 13.481 millió forint, a bevétel 5,9%-a.

(5) A különféle bevételek, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő befizetések, továbbá a központi és tanácsi költségvetési szervek bevételeinek, valamint az egyéb forrásokból származó bevételek összege együttesen 21.530 millió forint, a bevétel 9,4%-a.

3. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 48.895 millió forint, a kiadás 21,1%-a fordítható az állami költségvetésből folyósított beruházási juttatásokra, a tanácsi fejlesztési alapok kiegészítésére, a tanácsi fejlesztési alapokba átengedett városi és községi hozzájárulásra, a magánlakásépítéshez nyújtott támogatásra, az egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-kiegészítésre, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a központi készletezésre és a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak támogatására.

4. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 63.458 millió forint, a kiadás 27,3%-a fordítható az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének elősegítését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, import-árkiegészítésekre, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint fogyasztói árpolitikai célok megvalósítására szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre, a mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatására és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére.

5. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 23.246 millió forint, a kiadás 10%-a fordítható a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos kiadások teljesítésére, a belföldi államadósságok törlesztésére, a különböző kamatfizetési kötelezettségek kiegyenlítésére és egyéb kiadásokra.

6. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadásból a költségvetési szervek 96.588 millió forinttal, 41,6%-kal részesednek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a következő célokra használható fel:

- társadalombiztosítási feladatok ellátására 31.590 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 13,6%-a;

- egészségügyi szolgálat céljaira 9.332 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 4%-a;

- egyéb szociális célokra 1.375 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 0,6%-a;

- oktatási feladatok ellátására 12.584 millió forint, a 1. §-ban meghatározott kiadás 5,4%-a;

- tudományos kutatást végző költségvetési intézetek fenntartására, népművelési, művészeti és más kulturális tevékenység támogatására 4.937 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 2,2%-a;

- védelmi célokra 9.848 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 4,3%-a;

- rend- és jogbiztonsági célokra 6.269 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 2,7%-a;

- igazgatási feladatok teljesítésére 3.777 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,6%-a;

- utak, hidak fenntartására és korszerűsítésére, város- és községgazdálkodási, vízgazdálkodási és egyéb gazdasági feladatok megoldására 12.610 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,4%-a;

- költségvetési szervek állóeszközeinek felújítására, valamint egyéb feladatainak ellátására 4.266 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,8%-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően - a költségvetési szervek a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.

7. § (1) Az Országgyűlés az 1. §-ban foglalt összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek kiadásainak előirányzatát 70.764 millió forinttal, működési bevételeinek (2.885 millió forint) a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékokkal növelt összegét 28.105 millió forinttal hagyja jóvá.

(2) A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét e törvény az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.

8. § (1) A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek költségvetésük részletes előirányzatát a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítják meg.

(2) A minisztériumoknak és az önálló költségvetési fejezetet képező szerveknek költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - előirányzatmódosítási jogkörük van az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.

9. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1973. évi költségvetéséhez nyújtandó állami hozzájárulást [1970. évi IV. tv. 16. § (1) bek. b) pont] 4.790 millió forintban állapítja meg; a tanácsok 1973. évi fejlesztési alapjához az 1970. évi IV. törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint folyósítandó állami hozzájárulást pedig 11.222 millió forintra módosítja.

(2) A tanácsok 1973. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai, valamint a bevételi forrásokból való részesedés mértékei azonosak az 1970. évi IV. törvény 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az 1971-1975. évre megállapított bevételi forrásokkal és részesedési mértékekkel.

(3) Az 1973. évre a tanácsok költségvetéséhez, valamint a tanácsok fejlesztési alapjához nyújtandó állami hozzájárulást fővárosi, megyei, megyei városi tanácsok szerinti részletezésben e törvény a 2. számú melléklet szerint határozza meg.

10. § (1) A tanácsok költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 9. §-ában meghatározott állami hozzájárulás és az 1970. évi IV. törvény 16. és 17. §-a szerinti költségvetési szabályozók - bevételi források és az azokból való részesedés mértékei - alapján a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítják meg.

(2) A tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthatják, illetőleg - a (3) bekezdésben foglalt esetben - a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathatják.

(3) Az állami lakásépítésben részt vevő tanácsok fejlesztési alap javára átcsoportosítást csak a célcsoportos lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó víz-, csatornahálózat-fejlesztéssel összefüggő beruházások megvalósítása érdekében hajthatnak végre.

11. § E törvény kihirdetése után a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait.

12. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad a Minisztertanácsnak arra, hogy

- a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetésben előirányzott tartalék biztosítja;

- a 8. § (2) bekezdésében és a 10. § (2) bekezdésében foglalt előirányzatmódosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzatmódosítást engedélyezzen, és hogy e jogkörét meghatározott körben és összegben a pénzügyminiszterre átruházza;

- az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés terven felül keletkező bevételeiből, illetve kölcsönből fedezze.

13. § A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a költségvetés végrehajtása során az e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza.

14. § E törvény rendelkezéseit 1973. év január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Lusonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

A MINISZTÉRIUMOK ÉS AZ ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEJEZETET KÉPEZŐ SZERVEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELI ÉS KIADÁSI ELŐIRÁNYZATAI

(Ezer forintban)

1. sz. melléklet a törvény 7. §-ához

1) A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál. 2) A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A TANÁCSOK KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ

(Ezer forintban)

2. sz. melléklet a törvény 9. §-ához

1) Tartalmazza Győr megyei város előirányzatait is.