Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

12/1973. (VIII. 23.) MÉM-PM együttes rendelet

az ingatlannyilvántartás szerkesztéséhez szükséges térkép készítésének költségeihez való egyszeri hozzájárulásról

Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 44. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük:

Hozzájárulási kötelezettség

1. §

(1) Az ingatlannyilvántartáshoz szükséges földmérési alaptérkép készítésének költségeihez egyszeri költséghozzájárulást kell fizetni. A fizetési kötelezettség állami tulajdonban álló ingatlannál a kezelőt, szövetkezet tulajdonában, valamint közös használatában levő ingatlannál a szövetkezetet, egyéb esetekben pedig a tulajdonost terheli. Állami tulajdonban levő föld haszonbérbe adása esetén a hozzájárulás megfizetése a haszonbérlő kötelezettsége.

(2) Közös tulajdon esetén a fizetési kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen - egymás között pedig tulajdoni hányaduk arányában - terheli.

Mentesség

2. §

(1) Nem kell hozzájárulást fizetni

a) a közterületek (többek között országos és tanácsi közutak, tanácsi kezelésben levő egyéb utak, utcák, közparkok, terek, közforgalmú vasutak), a vizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, közcélú csatornák és természetes tavak), valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek kezelésében levő ingatlanok,

b) az állami erdőgazdaságok (erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, erdő- és vadgazdaságok, parkerdőgazdaság) kezelésében levő külterületi földrészletek,

c) a más állam, valamint a külföldi diplomáciai vagy konzuli képviselő tulajdonában álló ingatlanok után.

(2) Nem köteles hozzájárulást fizetni az, aki

a) termelőszövetkezeti járadékban részesül;

b) rendszeres szociális segélyben, hadigondozási ellátásban, csökkent munkaképességűek átmeneti segélyében, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesül;

c) szociális gondozott;

d) árvaellátásban részesül.

(3) Kérelmére mentesíteni kell a hozzájárulás fizetése alól azt, akinél - a vele közös háztartásban élők jövedelmét is számításba véve - a jövedelem egy főre jutó összege a havi 600 Ft-t nem haladja meg, feltéve hogy jövedelemadót nem fizet.

A hozzájárulás alapja és mértéke

3. §

(1) A hozzájárulás alapja:

a) a földingatlan (földrészlet) négyzetméterben (m2), illetőleg külterületen - e rendeletben meghatározott esetben - hektárban (ha) kifejezett területe;

b) az olyan földingatlannál, amelyen társasház, szövetkezeti ház, illetőleg jogszabály értelmében társasháznak, szövetkezeti háznak minősülő épület áll, a tulajdoni különlapon nyilvántartott önálló ingatlan (lakás, üdülő, garázs stb.);

c) az olyan épületnél, amelynek tulajdonjoga nem a földtulajdonost illeti meg, az önálló ingatlanként nyilvántartott épület;

d) a közterületről nyíló pincénél (földalatti raktárnál, garázsnál stb.), az önálló ingatlanként nyilvántartott pince.

(2) A hozzájárulás mértéke:

a) városok, továbbá országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező - a 6/1973. (IV. 18.) MÉM rendelettel kiegészített 7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 3. számú mellékletében felsorolt - nagyközségek és községek belterületén, valamint az ezek rendezési tervében meghatározott üdülőterület nagyüzemi gazdálkodás alatt nem álló külterületi és zártkerti részén négyzetméterenként 0,20 forint;

b) nagyközségek és helyi jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községek belterületén, valamint az ezek rendezési tervében meghatározott üdülőterület nagyüzemi gazdálkodás alatt nem álló külterületi és zártkerti részén négyzetméterenként 0,14 forint;

c) az olyan községek belterületén, amelyek nem tartoznak az a)-b) pontokban foglaltak körébe, valamint az üdülőterületbe nem eső külterületi településen négyzetméterenként 0,10 forint;

d) zártkertben - az a) és b) pontban foglalt kivétellel - négyzetméterenként 0,07 forint;

e) külterületen - az a)-c) pontokban felsoroltak kivételével - hektáronként 20,00 forint;

f) az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában felsorolt ingatlanoknál a tulajdoni külön lapon nyilvántartott önálló ingatlanonként (lakás, üdülő, garázs, épület, pince stb.) 50,00 forint.

A hozzájárulás összegének megállapítása és kivetése

4. §

(1) A hozzájárulás összegét az ingatlannyilvántartás szerkesztésekor a területileg illetékes járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal, földhivatali kirendeltség (a továbbiakban: járási földhivatal) állapítja meg és veti ki.

(2) A hozzájárulás összegét

a) belterületen, zártkertben, külterületi településen és külterületi ipartelepen, valamint külterület nagyüzemi gazdálkodás alatt nem álló részén földrészletenként;

b) külterületen egyéb földekre vonatkozóan gazdálkodó szervenként;

c) a 3. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott ingatlanoknál a hozzájárulás alapját képező önálló ingatlanonként

kell megállapítani.

(3) A hozzájárulás összege szempontjából a külterületen az egyedülálló tanyák nem számítanak külterületi településnek.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti külterületen a hozzájárulás összegének megállapításánál az ingatlan területét egész hektárként kell számításba venni.

(5) Társasház, társas üdülő, társas garázs, szövetkezeti ház, üdülő és garázsszövetkezeti ház esetében a hozzájárulást a külön tulajdonban álló - nem lakás, üdülő vagy garázs céljára szolgáló - egyéb helyiség után is ki kell vetni, de a tulajdonostársak közös tulajdonában álló földrészlet, valamint - a földrészlettel együtt nyilvántartott - épületrészek és helyiségek után nem keli megállapítani.

(6) Az ingatlanonként, illetőleg gazdálkodó szervenként kivethető hozzájárulás legkisebb összege 50,00 forint.

5. §

(1) A hozzájárulás összegét a járási földhivatal határozatban közli az érdekeltekkel. A határozatot az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 42. §-ának (3) bekezdésében előírt közszemle utolsó napjától számított 30 napon belül kell kézbesíteni.

(2) Ha az ingatlan közös tulajdonban van, a hozzájárulást egy összegben kell kivetni. Ez esetben a kivetésről szóló határozatot vagy az ingatlant ténylegesen használó, helybenlakó tulajdonostársnak, vagy a legnagyobb területi hányaddal rendelkező tulajdonostársnak kell kézbesíteni.

A mentesítések megállapítása

6. §

(1) A 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételek esetén a mentességre való jogosultságot igazoló iratokat, illetve a 2. § (3) bekezdése szerinti mentesítési kérelmet a kivetési határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a járási földhivatalhoz kell benyújtani. Ez az eljárás illetékmentes.

(2) A 2. § (3) bekezdésében foglalt esetekben a hozzájárulás megfizetése alóli mentesítést az illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve által az érdekelt kérelmére kiállított hatósági vagyoni bizonyítvány, valamint a saját és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó egyéb igazolás alapján a járási földhivatal határozattal állapítja meg. A határozatot az érdekeltnek kézbesíteni kell.

A hozzájárulás megfizetése

7. §

(1) A hozzájárulás a kivetésről szóló határozat jogerőre emelkedése napján esedékes, és azt három hónapon belül kell a megyei (fővárosi) földhivatalnak az e célra nyitott, zárolt bevételi számlájára befizetni.

(2) A hozzájárulást állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá tanácsi költségvetési szerv esetében a fejlesztési alap, szövetkezet esetében a fejlesztésre fordítható tartalékalap, illetve beruházási célú fejlesztési alap terhére, központi költségvetési szerv esetében az állami költségvetés terhére kell elszámolni.

(3) Ha az ingatlannyilvántartás szerkesztése során megállapított tulajdonos a kivetett hozzájárulás megfizetése előtt

a) az ingatlant elidegeníti, a reá kivetett összeget köteles befizetni;

b) meghal, a fizetési kötelezettség az örökösre hárul, aki a hozzájárulást a hagyatéki eljárás befejezésétől számított 30 napon belül köteles befizetni.

(4) Ha a fizetésre kötelezett az (1) bekezdésben előírt határidőn belül a fizetést elmulasztja, a kivetett összeget az illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervé (a továbbiakban: adóhatóság) adók módjára hajtja be a megyei (fővárosi) földhivatal zárolt bevételi számlájára.

(5) Az adóhatóság behajtás esetén a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól szóló 39/1969. (XI. 25.) Korm. rendelet és a 38/1969. (XII. 29.) PM rendeletben foglaltak szerint jár el.

Tulajdoni lap másolat szolgáltatása

8. §

(1) A járási földhivatal a magán- és személyi tulajdonban levő ingatlanok esetén az ingatlantulajdonosok számára ingatlanaikról, a hozzájárulás fizetésére kötelezett szervek részére a tulajdonukban, kezelésükben vagy használatukban álló ingatlanokról egy-egy példányban díjtalan tulajdoni lap másolatot, valamint az ingatlannyilvántartás célját, rendeltetését ismertető írásbeli tájékoztatást szolgáltat.

(2) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által mezőgazdasági nagyüzemként nyilvántartott szervek számára egy példányban szolgáltatja a tulajdoni lap és a földmérési alaptérkép 1:10 000 méretarányú átnézeti térképének a kezelésükben (használatukban) levő területet tartalmazó másolatát, szövetkezeti gazdaságok részére tulajdoni különlap másolatot is.

(3) Társasház (-üdülő), szövetkezeti ház (-üdülő), valamint közös udvar esetén egy példányban kell szolgáltatni a törzslap másolatát a közös képviselő, a tulajdoni különlapok másolatát pedig a tulajdonos részére.

(4) A járási földhivatal a szolgáltatott tulajdoni lap (törzslap, tulajdoni különlap) másolatot a nyilvántartott adatok, jogok és tények változatlansága esetén, a tulajdoni lap másolat szolgáltatásától számított öt éven belül egy alkalommal díjtalanul újra hitelesíti.

Vegyes rendelkezések

9. §

(1) A hozzájárulásból származó bevétel kezelésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium költségvetésében "M É M Földmérési Célok" elnevezésű folyószámlát kell létesíteni.

(2) A megyei (fővárosi) földhivatal zárolt bevételi számláján levő egyenleget az Országos Takarékpénztár három hónaponként hivatalból átvezeti a Magyar Nemzeti Bank által kezelt MÉM Földmérési Célok elnevezésű költségvetési folyószámlára.

(3) A befolyt összeget kizárólag a térképkészítés meggyorsítására, valamint a hozzájárulás kivetésével kapcsolatos költségekre lehet felhasználni, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala által meghatározott évenkénti ütemezés szerint.

10. §

A földhivatali eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes

Tartalomjegyzék