1973. évi 13. törvényerejű rendelet

a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról

I.

Általános rendelkezések

1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy megállapítsa a tűz elleni védekezés feladatait, fejlesztésének alapelveit, a tűzoltóság szervezetének, és működésének alapvető szabályait.

2. § (1) A tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem) feladata a tűzkárok megelőzése, a tüzek eloltása és keletkezésük körülményeinek vizsgálata.

(2) A tűzvédelmi feladatokat a tűzoltóság, továbbá feladatkörükben a költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek, az egyéb gazdálkodó szervek, a társadalmi szervezetek és más jogi személyek - az állampolgárok közreműködésével - látják el.

3. § A tűzvédelem ágazati, illetőleg központi irányítását a belügyminiszter gyakorolja.

II.

A tűzoltóság

4. § (1)[1] A tűzoltóság szervei a hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, valamint, az önkéntes és a vállalati tűzoltóság.

(2) A tűzoltóság megelőző tűzvédelmi és tűzoltási tevékenységet végez, továbbá részt vesz a tűzesetek körülményeinek felderítésében, közreműködik az egyéb kárelhárításban.

Az állami tűzoltóság

5. § (1)[2] A fővárosban, a megyék és a járások székhelyén, továbbá ahol az a tűzvédelem érdekében indokolt, hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak kell működnie.

(2)[3] A hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésének, fenntartásának, átszervezésének és megszüntetésének alapelveit, valamint legkisebb létszámát a belügyminiszter javaslatára a Kormány állapítja meg.

(3)[4] A hivatásos tűzoltóság rendészeti szerv, központi szakmai irányító szerve a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a belügyminiszter irányítása alatt működik, területi feladatait a - a megyei, állami tűzoltóparancsnokság - látja el.

(4)[5] A tűzoltás és a műszaki mentés a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltőparancsnokságok székhelye szerinti települési önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladata.

(5)[6] A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok működési területét a belügyminiszter előterjesztése alapján a Kormány a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben rendeletben* állapítja meg.[7]

(6)[8] A megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnokot - a BM tűzoltóság országos parancsnoka javaslatára, a megyei, megyei jogú városi és fővárosi közgyűlés véleményének kikérése után - a belügyminiszter nevezi ki.

(7)[9] A hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokát a városi, megyei jogú városi, fővárosi önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) nevezi ki. A kinevezés előtt ki kell kérni az illetékes megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnok véleményét.

(8)[10] A hivatásos önkormányzati tűzoltóság általános irányítása, a tűzoltóparancsnok beszámoltatása az önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) hatáskörébe tartozik.

5/A. §[11] A BM tűzoltóság országos parancsnoka, illetve a megyei, fővárosi állami tűzoltóparancsnok a hivatásos önkormányzati tűzoltóság egységeit - a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett - közvetlenül utasíthatja az illetékességi területen kívüli tűzoltási, mentési tevékenységre. Az illetékességi területen kívüli igénybevétel költségeit az állam megtéríti.

6. § A hivatásos önkormányzati tűzoltóság feladatkörében:[12]

a) a tűzkárok elleni védekezés érdekében - jogszabályok keretei között - megelőzési előírásokat, illetőleg szabályokat állapít meg, hatósági és egyéb intézkedéseket tesz, valamint ellenőrzi a tűzvédelmi előírások megtartását;

b) tűzoltási feladatokat lát el és közreműködik az egyéb kárelhárításban;

c) a tűzesetek körülményeinek felderítése érdekében tűzvizsgálatot tart, illetve abban közreműködik;

d) irányítja az önkéntes és a vállalati tűzoltóság tűzvédelmi tevékenységét.

7. §[13] A hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság tagjai - a kinevezett polgári alkalmazottak kivételével - a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet hatálya alá tartoznak, amelynek alkalmazása során az illetékes miniszter a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában a belügyminiszter.

Az önkéntes tűzoltóság

8. § (1)[14] Az önkéntes tűzoltóság társadalmi szervezetként működik, ennek tisztségviselőjét az önkormányzati képviselőtestület az önkéntes tűzoltóság parancsnokának jogkörével ruházhatja fel.

(2) Az önkéntes tűzoltóság feladatkörében:

a) vizsgálja és segíti - működési területén - a tűzvédelmi szabályok megtartását;

b) végzi a tűzoltást és közreműködik az egyéb kárelhárításban;

c) közreműködik a tűzesetek körülményeinek felderítésében.

(3) Az önkéntes tűzoltóság tagjai egyenruha viselésére jogosultak és rendfokozattal rendelkeznek.

(4)[15] Az önkéntes tűzoltóság készenléti szolgálatát a polgármester rendelheti el. Az illetékes önkormányzati tűzoltóparancsnok kezdeményezheti a polgármesternél az önkéntes tűzoltóság készenléti szolgálatának elrendelését, vagy a településen kívüli igénybevételét.

A vállalati tűzoltóság

9. § (1) A vállalati tűzoltóság a költségvetési szerveknél, az állami vállalatoknál, a szövetkezeteknél, az egyéb gazdálkodó szerveknél és más jogi személyeknél (a továbbiakban: vállalat) létesített szervezet, a vállalat tűzvédelmi szerve.

(2) A 8. § (2)-(4) bekezdéseit a vállalati tűzoltóságra is alkalmazni kell.

Közös rendelkezések

10. § (1)[16] A hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével és fejlesztésével összefüggő költségek fedezetét az állami költségvetés a Belügyminisztérium útján biztosítja. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásával és működésével összefüggő költségek fedezetét az állami költségvetés az illetékes önkormányzatok útján biztosítja.

(2)[17] A hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésére, megszüntetésére és átszervezésére vonatkozó döntés meghozatalához a belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges.

(3)[18] A belügyminiszter határozza meg a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának és javításának követelményeit és szervezetét.

(4)[19] Új beruházásokkal egyidejűleg - ha tűzoltóság létesítése szükséges - a beruházónak gondoskodnia kell a tűzoltóság elhelyezéséről és felszereléséről.

11. §[20] A hivatásos állami tűzoltóparancsnokság, a hivatásos önkormányzati, valamint, az önkéntes és a vállalati tűzoltóság tagját feladatai ellátásával kapcsolatban ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti meg, mint a hivatalos személyeket.

III.

Tűzoltás és kárelhárítás

12. § A tűzoltóság tűzoltási és kárelhárítási feladata:

a) tűzesetnél a veszélyeztetett személyek mentése, az anyagi javak védelme, a tűz terjedésének megakadályozása, a tűz eloltása;

b) közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén közreműködés a biztonsági intézkedések végrehajtásában;

c) ár- és belvíz, földrengés, földcsuszamlás által okozott károk elhárításában és a mentési munkálatokban közreműködés;

d) egyéb káreseteknél, ideértve a baleseteket is - ha azt életveszély elhárítása vagy a közrend, illetőleg a közbiztonság védelme szükségessé teszi -segítség nyújtása.

13. § (1)[21] A tűzoltási és kárelhárítási feladatok ellátására a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság készenléti szolgálatot tart.

(2) Rendkívüli esetekben az önkéntes és a vállalati tűzoltóság készenléti szolgálata is elrendelhető.

14. § (1) A tűz oltását a költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek, az egyéb gazdál-

kodó szervek, a társadalmi szervezetek és más jogi személyek, valamint az állampolgárok kötelesek ellenszolgáltatás nélkül

a) közvetlen részvételükkel,

b) járműveik, eszközeik, felszereléseik, anyagaik rendelkezésre bocsátásával,

c) adatok közlésével

elősegíteni, illetőleg a tűzoltás vezetőjének erre irányuló felhívását maradéktalanul teljesíteni.

(2) A tűzoltáshoz, illetőleg azzal kapcsolatban igénybe vett dolgokban előállott vagyoni hátrányért a károsultat az állam kártalanítja, ha az biztosítási jogviszony alapján nem térül meg. Ha az igénybevétel nem állampolgár életének vagy testi épségének, illetőleg vagyonának védelme érdekében történt, az állam a kártalanítás címén fizetett összeg megtérítését igényelheti attól a költségvetési szervtől, állami vállalattól, szövetkezettől, egyéb gazdálkodó szervtől, társadalmi szervezettől, illetőleg más jogi személytől, amelynek érdekében az igénybevétel történt.

(3) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A károsult igényének érvényesítése bírósági útra tartozik.

IV.

Tűzvédelmi hatósági feladatok

15. §[22] (1) Tűzvédelmi hatósági jogkörben a tűzoltóparancsnokság székhelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző jár el a tűzoltóparancsnokság működési területén. A jegyző a határozat meghozatala előtt köteles az illetékes tűzoltóparancsnokság szakvéleményét beszerezni.

(2) A jegyző, a fővárosban a főjegyző a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - tűzvédelmi szakhatóságként jár el.

16. §[23]

17. § A tűzvédelmi hatósági ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

V.

Egyéb rendelkezések

18. § (1) A költségvetési szerveknek, az állami vállalatoknak, a szövetkezeteknek, az egyéb gazdálkodó szerveknek, a társadalmi szervezeteknek és más jogi személyeknek - külön rendelkezés nélkül is - gondoskodniuk kell a tűzvédelmi szabályok érvényre juttatásáról és a tűzvédelem fejlesztéséről.

(2)[24]

(3) A településfejlesztéssel és a területrendezéssel, a létesítmények és építmények megvalósításával, illetőleg fejlesztésével összhangban gondoskodni kell a tűzvédelem fejlesztéséről, valamint a szükséges tűzvédelmi követelmények kielégítéséről, továbbá a tűzvédelmet szolgáló berendezések (készülékek, felszerelések) beszerzéséről és továbbfejlesztéséről.

Záró rendelkezések

19. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Egyidejűleg a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 33. §-a, valamint a tűzoltóságról és a tűzrendészetről szóló 1956. évi 13. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Módosította az 1991. évi XX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[2] Módosította az 1991. évi XX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[3] Megállapította az 1995. évi XLIX. törvény 1. §-a. Hatályos 1995.06.25.

[4] Módosította az 1995. évi XLIX. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.06.25.

[5] Megállapította az 1995. évi XLIX. törvény 1. §-a. Hatályos 1995.06.25.

[6] Megállapította az 1995. évi XLIX. törvény 1. §-a. Hatályos 1995.06.25.

[7] * Szabályozására lásd 78/1995. (VI. 27.) Korm. rendelet

[8] Beiktatta az 1991. évi XX. törvény 10. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[9] Beiktatta az 1991. évi XX. törvény 10. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[10] Beiktatta az 1991. évi XX. törvény 10. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[11] Beiktatta az 1991. évi XX. törvény 11. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[12] A felvezető szöveget módosította az 1991. évi XX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[13] Módosította az 1991. évi XX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[14] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 12. §-a. Hatályos 1991.07.23. Ezt követően hatályon kívül helyezni rendelte az 1991. évi XX. törvény 16. § (2) bekezdése.

[15] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 13. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[16] Megállapította az 1995. évi XLIX. törvény 2. §-a. Hatályos 1995.06.25.

[17] Beiktatta az 1995. évi XLIX. törvény 2. §-a. Hatályos 1995.06.25.

[18] Beiktatta az 1995. évi XLIX. törvény 2. §-a. Hatályos 1995.06.25.

[19] Számozását módosította az 1995. évi XLIX. törvény 2. §-a. Hatályos 1995.06.25.

[20] Módosította az 1991. évi XX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[21] Módosította az 1991. évi XX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[22] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 15. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XX. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1991.07.23.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XX. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1991.07.23.

Tartalomjegyzék