Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1971. évi 10. törvényerejű rendelet

a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak - önként vállalt élethivatásuk alapján - kötelessége a haza és a néphatalom fegyveres szolgálata, a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjének védelme, amelyet - esküjükhöz híven - hűséggel és önfeláldozásig terjedő odaadással kötelesek teljesíteni. E törvényerejű rendelet célja, hogy e követelményeknek megfelelően szabályozza a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyát.

2. §[1] E törvényerejű rendelet hatálya a fegyveres erők (néphadsereg, határőrség), a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány) terjed ki.

II. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

A szolgálati viszony keletkezése

3. §[2] A hivatásos állomány tagja lehet az a büntetlen előéletű és feddhetetlen magyar állampolgár, aki a hivatásos szolgálat ellátására alkalmas, és az illetékes miniszter által meghatározott egyéb feltételeknek megfelel.

4. § (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba vétellel keletkezik.

(2) A szolgálati viszony határozatlan időre létesül.

(3) A hivatásos állomány tagjának rendfokozatát és szolgálati beosztását meg kell határozni.

(4)[3] A hivatásos állományba vételre, az első rendfokozat és szolgálati beosztás meghatározására - ha jogszabály kivételt nem tesz - a Magyar Néphadsereg parancsnoka, illetőleg az illetékes miniszter jogosult, aki ezt a hatáskörét - az első tiszti rendfokozatba történő kinevezés kivételével - átruházhatja.

A szolgálati beosztásba kinevezés[4]

4/A. §[5] (1) A honvédelmi minisztériumi államtitkárt, a Magyar Néphadsereg parancsnokát, vezérkari főnökét, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának nemzeti helyettesét, valamint a határőrség országos parancsnokát a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(2) A honvédelmi miniszterhelyettest a Minisztertanács nevezi ki.

(3) A Magyar Néphadsereg parancsnokának helyettesét, főcsoportfőnökét, főnökét, csoportfőnökét, seregtestparancsnokát és hadtest parancsnokát, továbbá a Honvédelmi Minisztérium személyi állományát - a 4/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a honvédelmi miniszter nevezi ki, illetve menti fel. A Honvédelmi Minisztérium személyi állományával kapcsolatos kinevezési jogkörét a honvédelmi miniszter átruházhatja.

(4)[6] Az országos rendőrfőkapitányt - a belügyminiszter előterjesztése alapján - a miniszterelnök, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokát az igazságügyminiszter nevezi ki, illetve menti fel.

4/B. §[7] (1) A honvédelmi miniszter kinevezési hatáskörébe nem tartozó tábornokot és ezredest, valamint ezredes dandárparancsnokot a Magyar Néphadsereg parancsnoka nevezi ki, illetőleg menti fel.

(2) Az országos rendőrfőkapitány és a határőrség országos parancsnokának kinevezési jogkörét a belügyminiszter, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokának kinevezési jogkörét az igazságügyminiszter állapítja meg.

A szolgálati viszony megszűnése

5. § (1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a betöltött ötvenötödik életév.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott életkor betöltése előtt is meg kell szüntetni a szolgálati viszonyát annak,

a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi okból alkalmatlanná vált,

b) aki a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált,.

c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve ha a bíróság azt katonai fogdában rendelte végrehajtani,

d) akit lefokoztak,

e) aki a hivatásos szolgálati viszonyáról lemondott.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetében, méltánylást érdemlő okokból az illetékes miniszter kivételt tehet.

(4) A (2) bekezdés ej pontja esetében a szolgálati viszony megszüntetését az illetékes miniszter

a) meghatározott - a hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött - időhöz,

b) a kiképzési (továbbképzési) költségek egy részének megtérítéséhez,

c) a szolgálati viszonyról lemondás benyújtásától számított további - legfeljebb egy évi hivatásos szolgálat letöltéséhez kötheti.

(5) Aki a hivatásos szolgálati viszonyáról lemondott, elveszti a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait.

(6) Az illetékes miniszter a hivatásos állomány tagját szolgálati érdekből - beleegyezésével - az (1) bekezdésben meghatározott életkor betöltése után is visszatarthatja a hivatásos szolgálatban.

6. § Meg lehet szüntetni a szolgálati viszonyát annak,

a) aki a szolgálati viszonyának megszüntetését kéri,

b) aki a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte; illetőleg ennek alapján szolgálati viszonyának megszüntetését kéri,

c) akinek megfelelő foglalkoztatására szolgálatképességének csökkenése miatt nincs lehetőség,

d) aki átszervezés során létszámfelettivé vált, és a hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött tíz év szolgálati idővel nem rendelkezik,

e) akinek várakozási idejét meghosszabbították [12. § (4) bekezdés c) pont].

7. § (1) A szolgálati viszony nyugállományba helyezéssel vagy elbocsátással szűnik meg.

(2) Nyugállományba helyezéssel szűnik meg a szolgálati viszonya annak, aki e törvényerejű rendelet alapján nyugdíjra jogosult.

8. § Akinek szolgálati viszonyát megszüntették, a jogszabályok szerint reá háruló honvédelmi kötelezettségek alól nem mentesül.

9. §[8] (1) A Magyar Néphadsereg hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyát a Magyar Néphadsereg parancsnoka, a határőrség, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyát az illetékes miniszter szünteti meg - a tábornok kivételével.

(2) A tábornok szolgálati viszonyát a köztársasági elnök szünteti meg.

III. FEJEZET

A RENDFOKOZAT

A hivatásos állomány tagozódása

10. §[9] A hivatásos állomány tábornokokból, főtisztekből, tisztekből, zászlósokból, tiszthelyettesekből és tisztesekből áll.

A rendfokozatok

11. § (1) A hivatásos állomány rendfokozati állománycsoportjainak, illetőleg rendfokozatainak sorrendje a következő:

a)[10] tábornokok:

vezérezredes;

altábornagy;

vezérőrnagy;

dandártábornok;

b) főtisztek:

ezredes,

alezredes,

őrnagy;

c)[11] tisztek:

százados;

főhadnagy;

hadnagy;

d)[12] zászlósok:

főtörzszászlós;

törzszászlós;

zászlós;

e) tiszthelyettesek:

főtörzsőrmester,

törzsőrmester,

őrmester;

f) tisztesek:

szakaszvezető,

tizedes,

őrvezető.

(2) A zászlósok rendfokozati állománycsoportja kettős rendeltetésű: egyrészt mint legalacsonyabb tiszti rendfokozatok a tiszti rendfokozati állománycsoportba kerülők kezdő rendfokozatai lehetnek, másrészt a tiszthelyettesek felső rendfokozati állománycsoportjának számít.

Az előléptetés

12. § (1) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állománynak azt a tagját,

a) akinek az előléptetését a beosztására rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi,

b) aki a soron következő rendfokozatra előírt képesítési feltételekkel rendelkezik, és

c) akinek a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.

(2) Tisztnek főtisztté való előléptetését e rendfokozatnak megfelelő képesítéshez kell kötni. Az egyéb rendfokozatba előléptetés képesítéshez köthető.

(3) A szolgálat terén teljesített kiváló érdemekért, valamint magasabb beosztásba helyezés esetén - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételekre tekintet nélkül - bármely magasabb rendfokozatba soron kívüli előléptetésnek van helye.

(4) Nem léptethető elő az,

a) aki büntetés vagy fenyítés hatálya alatt áll,

b) aki ellen fegyelmi, becsületbírósági vagy büntető eljárás van folyamatban,

c) akinek a várakozási idejét - a szolgálat nem megfelelő teljesítése miatt - meghosszabbították.

(5)[13] A tábornok kinevezésére és előléptetésére a köztársasági elnök; ezredes kinevezésére az illetékes miniszter; az egyéb tiszti rendfokozatba történő előléptetésre a Magyar Néphadsereg parancsnoka, a határőrség országos parancsnoka, az országos rendőrfőkapitány, illetőleg a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka jogosult. -A Magyar Néphadsereg parancsnoka az előléptetési jogkörét átruházhatja. Az előléptetéshez szükséges képesítési és egyéb feltételeket az illetékes miniszter állapítja meg.

13. § A hősi halottá nyilvánított tábornokot, főtisztet és tisztet eggyel magasabb rendfokozatba, zászlóst, tiszthelyettest és tisztest pedig alhadnagy rendfokozatba kell kinevezni, illetőleg előléptetni.

A várakozási idő

14. § (1)[14] A rendfokozatban eltöltendő várakozási idő:

őrnagyi rendfokozatban 6 év,

századosi rendfokozatban 5 év,

főhadnagyi rendfokozatban 4 év,

hadnagyi rendfokozatban 3 év,

törzszászlósi rendfokozatban 7 év,

zászlósi rendfokozatban 6 év,

főtörzsőrmesteri rendfokozatban 5 év,

törzsőrmesteri rendfokozatban 4 év,

őrmesteri rendfokozatban 3 év.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott várakozási idő a nagysebességű repülőgépek hajózó állományában szolgálatot teljesítőknél egy-egy évvel csökken.

(3)[15] A tábornoki, ezredesi, alezredesi, főtörzszászlósi rendfokozatban várakozási idő nincs. A tisztesek várakozási idejét az illetékes miniszter állapítja meg.

15. § (1) A várakozási időt attól a naptól kell számítani, amelyet a rendfokozatban való előléptetésről szóló parancs kezdőnapként megjelöl.

(2)[16] Az egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság tartama - a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve - nem számít be a várakozási időbe.

16. § (1) A várakozási időnek a 12. § (4) bekezdés c) pontja szerinti meghosszabbítását egy évtől két évig terjedő időtartamra és legfeljebb két egymást követő alkalommal lehet elrendelni.

(2) A meghosszabbításra az illetékes miniszter jogosult, aki e hatáskörét átruházhatja.

IV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY

A hivatásos szolgálat teljesítése

17. §[17] A hivatásos állomány tagja a szolgálatát a jogszabályok alapján és az elöljárók szolgálati parancsai szerint - beosztásának megfelelően - fokozott szakmai és erkölcsi felelősséggel köteles teljesíteni.

18. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálaton kívül is köteles hivatásos állomány tagjához méltó magatartást tanúsítani.

(2) A hivatásos állomány tagja csak feddhetetlen személlyel köthet házasságot.

(3) A hivatásos állomány tagja csak engedéllyel folytathat más kereső foglalkozást.

Az áthelyezés

19. § A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében bármely helységbe és - felkészültségének megfelelő - bármely beosztásba áthelyezhető.

20. § (1) A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba csak a következő esetekben lehet helyezni:

a) ha a szolgálatát nem teljesíti megfelelően,

b) ha a beosztására meghatározott követelményeknek nem felel meg,

c) átszervezés esetén,

d) fegyelmi fenyítésül,

e) kérelmére.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetében az illetmény nem csökkenthető. Ha a hivatásos állomány tagja az alacsonyabb beosztásba helyezés miatt szolgálati viszonyának megszüntetését kéri, azt meg kell szüntetni.

21. § A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - az illetékes miniszterrel egyetértésben a fegyveres erők más részéhez, illetőleg más fegyveres testülethez áthelyezhető (átminősíthető).

A vezénylés

22. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében - eredeti beosztásában való meghagyása mellett - bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat ellátására legfeljebb egy évi időtartamra, továbbképzés (átképzés) érdekében katonai vagy egyéb tanintézethez, illetőleg tanfolyamra - annak időtartamára - vezényelhető.

(2) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - az érdekelt szerv vezetőjének egyetértésével meghatározott feladat (munkakör) ellátására tartósan más állami (társadalmi) szervhez vezényelhető.

Az áthelyezés és a vezénylés közös szabályai

23. § (1) Az áthelyezésre és a vezénylésre jogosult parancsnokok körét, valamint a vezénylés időtartamát az illetékes miniszter állapítja meg.

(2) A más állami (társadalmi) szervhez vezénylés nem érinti a szolgálati viszonyból eredő kötelességeket és jogokat.

(3) Más helységbe áthelyezéssel (vezényléssel) kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket a fegyveres erő, illetőleg a fegyveres testület fedezi. Ennek részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az illetékes miniszter állapítja meg.[18]

A szolgálati beosztás átminősítése[19]

23/A. §[20]

Pályázati rendszer[21]

23/B. §[22]

23/C. §[23]

23/D. §[24]

A minősítés

24. § (1)[25] A hivatásos állomány tagját a szolgálatának, erkölcsi magatartásának értékelése és fejlődésének elősegítése céljából rendszeres időközönként - az illetékes miniszter által meghatározott rend szerint - minősíteni kell.

(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát érintő intézkedésnél a minősítést kell alapul venni.

(3) A minősítést a hivatásos állomány tagjával teljes terjedelmében közölni kell, aki arra észrevételt tehet.

Az illetmény

25. § A hivatásos állomány tagját illetmény, valamint egyenruha (szolgálati ruházat) illeti meg. Ezek részletes szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.

Az egészség és a testi épség védelme

26. § A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmére különös gondot kell fordítani. Az illetékes miniszter és parancsnok köteles a hivatásos szolgálat ellátásának egészséges és biztonságos feltételeit biztosítani.

27. § A hivatásos állomány tagját és családtagját a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos betegségi ellátás illeti meg. Az orvosi és gyógyintézeti ellátásról a fegyveres erő, illetőleg a fegyveres testület egészségügyi szolgálata vagy - külön rendelkezések szerint - az állami egészségügyi szolgálat útján kell gondoskodni.

28. § Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálatképessége szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt csökken, gondoskodni kell a fegyveres erő, illetőleg a fegyveres testület szervezetében megfelelő foglalkoztatásáról.

29. § (1) A külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén meg kell téríteni a hivatásos állomány tagjának azt a kárát, amely egészségének vagy testi épségének károsodásával - a szolgálati kötelmekkel összefüggésben - keletkezett.

(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati kötelmekkel összefüggésben keletkezett halála esetén a hozzátartozóit megillető térítésekről és juttatásokról külön jogszabály rendelkezik.

A szabadság

30. § (1)[26] A hivatásos állomány tagját rendes, tanulmányi, és egészségügyi szabadság illeti meg; részére rendkívüli és illetmény nélküli szabadság engedélyezhető.

(2)[27] A rendes szabadság mértéke minden naptári évben

a) tizenöt munkanap alapszabadság és

b) három munkanaptól tizenkét munkanapig terjedő pótszabadság.

(3)[28] A pótszabadság mértékét a szolgálati idő vagy a beosztás alapján kell meghatározni.

(4) A tanulmányi szabadság mértékét és az ezzel összefüggő kedvezményeket - a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó rendelkezések elveivel összhangban - az illetékes miniszter állapítja meg.

(5) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig jár.

(6) A szabadság tartama alatt az illetményt folyósítani kell. Ha a hivatásos állomány tagja a betegségét vétkesen maga okozta, az illetménye legfeljebb huszonöt százalékkal csökkenthető. A szabadságokra vonatkozó egyéb szabályokat az illetékes miniszter állapítja meg.

A jutalmazás és a kitüntetés

31. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat példamutató teljesítéséért jutalomban (elismerésben), a szolgálat terén elért kiváló eredményei vagy kimagasló érdemei, illetőleg a szolgálati évei alapján pedig kitüntetésben részesíthető.

(2)[29] Huszonöt, és az ezt követő minden tíz év szolgálati idő után másfél havi alapilletménynek megfelelő jubileumi jutalom jár.

(3) A jutalmazás (elismerés) rendjét az illetékes miniszter állapítja meg; a kitüntetésekre a külön jogszabályok az irányadók.

A szolgálati lakás

32. § A hivatásos állomány tagja szolgálati lakásra jogosultságának részletes szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.

A szolgálati idő számítása

33. § (1) A szolgálati időt a hivatásos állományba vétel napjától kell számítani.

(2) A szolgálati időpótlék, a szabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából - az (1) bekezdésben meghatározott időn felül - be kell számítani

a) minden olyan időt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabályok szerint munkaviszonyban töltött időnek számít, valamint

b) a fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél nem hivatásos szolgálatban és

c) - egyéni elbírálás alapján - más állam hadseregében eltöltött időt, továbbá

d) minden olyan időt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó nyugdíjbiztosítási szabályok szerint jogszerző időnek számít.

(3) Az illetékes miniszter - a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - előírhatja a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó egyes beosztásokban teljesített szolgálat idejének legfeljebb kétszeresen történő számítását.

(4)[30] A (2) bekezdésben foglaltak szempontjából a fegyveres erők és fegyveres testületek főiskoláin töltött időnek kell tekinteni a más főiskola (egyetem) nappali tagozatán töltött tanulmányi időt is.

(5)[31] Az e törvényerejű rendelet hatálybalépésekor szolgálatot teljesítőknek az e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt elismert szolgálati ideje szolgálati időnek számít akkor is, ha erre a (2) bekezdésben említett jogszabályok egyébként lehetőséget nem adnak,

A panaszjog

34. § (1) A hivatásos állomány tagja a jogszabályokban és szolgálati parancsokban megállapított jogának megsértése, illetőleg elöljárója részéről ért jogtalanság miatt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - panasszal élhet.

(2) A panasz hatályára, előterjesztésére és elintézésére vonatkozó szabályokat az illetékes miniszter állapítja meg.

V. FEJEZET

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJAINAK FEGYELMI ÉS ANYAGI FELELŐSSÉGE

A fegyelmi felelősség szabályai

35. § (1) Felelősségre kell vonni a hivatásos állománynak azt a tagját, aki a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2)[32] Fegyelmi fenyítésül illetmény-csökkentés, várakozási idő meghosszabbítása, rendfokozatban visszavetés, szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás is megállapítható.

(3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés kiszabása esetén a kiképzési (továbbképzési) költségek egy részének megtérítésére kötelezhető az, aki hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött tíz év szolgálati idővel nem rendelkezik.

36. § (1)[33] Az illetmény-csökkentés és a várakozási idő meghosszabbítás fenyítés végrehajtása legfeljebb egy évre felfüggeszthető, ha attól kellő nevelő hatás várható.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a fenyítés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt újabb fegyelemsértést nem követett el, úgy kell tekinteni, mintha fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont ez idő alatt elkövetett fegyelemsértés miatt újabb fenyítést szabtak ki, a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

37. § Nem lehet fenyítést kiszabni, ha a fegyelemsértés felfedezése óta három hónap, illetőleg elkövetése óta egy év már eltelt.

38. § (1)[34]

(2) A várakozási időt egy évtől két évig terjedő időtartamra lehet meghosszabbítani.

(3) Visszavetésnek csak eggyel alacsonyabb rendfokozatba van helye.

39. §[35] (1) Fegyelmi fenyítésként a tábornok rendfokozatbanvisszavetése, szolgálati viszonyának megszüntetése, illetőleg lefokozása a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik.

(2) A fegyelmi felelősségrevonás részletes szabályait a Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata állapítja meg.

40. § (1) A hivatásos állomány tagja - bűntett vagy súlyosabb fegyelemsértés esetén - szolgálati beosztásából legfeljebb három hónapi időtartamra felfüggeszthető, ha a cselekmény súlya vagy jellege a szolgálattól való ideiglenes távoltartását indokolja.

(2)[36] A beosztásból felfüggesztés ideje alatt az illetmény legfeljebb ötven százalékkal csökkenthető. A szolgálati beosztásából a hivatásos állomány tagját a kinevezésre jogosult parancsnok (vezető) függesztheti fel.

Az anyagi felelősség

41. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Vétkességre tekintet nélkül anyagi felelősséggel tartozik a hivatásos állomány tagja a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandó őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(3) Az anyagi felelősség részletes szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

VI. FEJEZET

A NYUGDÍJRA ÉS A LESZERELÉSI SEGÉLYRE, VALAMINT A NYUGÁLLOMÁNYBA HELYEZETTEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A nyugdíjjogosultság

42. § (1) Szolgálati nyugdíjra jogosult a hivatásos állománynak az a tagja, aki az ehhez szükséges szolgálati időt megszerezte.

(2) Rokkantsági nyugdíjra jogosult - szolgálati idejére tekintet nélkül - az, akinek szolgálati viszonyát rokkantsága miatt szüntették meg.

(3) Baleseti járadékra jogosult - szolgálati idejére tekintet nélkül - az, akinek szolgálatképessége szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt legalább tízenhat százalékkal csökkent.

A családtagok nyugdíja

43. § A hivatásos állomány tagja vagy a nyugállományba helyezett elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, gyermekének árvaellátás, szülőinek pedig szülői nyugdíj jár. A hivatásos állomány hősi halottá nyilvánított tagjának családtagjai kedvezőbb nyugdíjra jogosultak.

A kivételes nyugellátás

44. § A szolgálat ellátása során szerzett kimagasló érdemekért vagy rászorultság esetén a hivatásos állomány tagjának, illetőleg családtagjainak kivételes nyugellátás állapítható meg.

A leszerelési segély

45. § A szolgálati időnek, a szolgálati viszony megszüntetése okának és a szociális helyzetnek megfelelő leszerelési segély jár annak, aki a szolgálati viszonyának megszüntetésekor nyugdíjra nem jogosult.

A nyugdíjra és a leszerelési segélyre vonatkozó egyéb rendelkezések

46. § (1) A nyugdíjjogosultságot kizáró okokat, a nyugdíjak és a baleseti járadék részletes feltételeit és mértékét, a folyósítás szabályait, valamint a nyugellátással összefüggő egyéb rendelkezéseket - a hivatásos szolgálat sajátosságaira figyelemmel - a munkaviszonyban állók társadalombiztosítási nyugdíjrendszerétől eltérően a Kormány állapítja meg.

(2) A leszerelési segély nem haladhatja meg a tizenkét havi illetmény összegét. Ennek részletes szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.

A nyugállományba helyezettekre vonatkozó rendelkezések

47. § (1) A nyugállományba helyezettek kötelezettségeit és jogait az illetékes miniszter állapítja meg.

(2) A nyugállományba helyezett a hivatásos állomány részére rendszeresített egyenruhát viselhet, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja.

(3) A nyugállományba helyezett megtartja a lakáshoz való jogosultságát, illetőleg - ha azt a szolgálati érdek indokolja - addigi szolgálati lakása helyett megfelelő cserelakásra jogosult. A részletes szabályokat az illetékes miniszter állapítja meg.

(4) Az egyenruha viselési jog és szolgálati lakás nem illeti meg azt, akit fegyelmi, becsületbírósági vagy büntető eljárás kapcsán helyeztek nyugállományba.

(5) A nyugállományba helyezett köteles hivatásos állomány tagjához méltó magatartást tanúsítani. Ennek megszegése esetén - ha jogszabály kivételt nem tesz - az illetékes miniszter egy rendfokozattal visszavetheti vagy lefokozhatja, az egyenruha viselésétől eltilthatja, illetőleg az (1) bekezdésben említett jogokat megvonhatja.

VII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

48. § (1) A hivatásos állomány tagjaira a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezések is irányadók, amennyiben e törvényerejű rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(2) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a munkaügyi miniszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket - a szolgálati viszony sajátosságainak megfelelően - a hivatásos állomány tagjaira kiterjessze.

49. § (1) Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, a 33. § szerint számított szolgálati idejét - munkaviszony vagy termelőszövetkezeti tagsági viszony létesítése esetén - munkaviszonyban (tagsági viszonyban) töltött időként kell elismerni.

(2) A hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött, valamint a 33. § (2) bekezdésének b) és c) pontja alapján beszámított szolgálati időt a munkaviszonyban álló dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjjogosultsága szempontjából korkedvezményes munkakörben szerzett jogszerző időnek kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, akinek a szolgálati viszonyát az 5. § (2) bekezdés e) pontja alapján szüntették meg.

50. § (1) A hivatásos állomány hősi halottá nyilvánított tagjának családtagjait munkaviszony (szolgálati viszony) létesítésénél, illetőleg középiskolába tanulóként és felsőoktatási intézménybe hallgatóként való felvételnél előnyben kell részesíteni.

(2) A 47. § (1) és (3) bekezdése a hivatásos állomány hősi halottá nyilvánított tagjának családtagjaira is irányadó.

51. § Az 5. § (1) bekezdésének b) pontja és a 35. § (3) bekezdése alapján megállapított költségeket adók módjára kell behajtani.

52. §[37] E törvényerejű rendelet alkalmazásában illetékes miniszter a Minisztertanácsnak az a tagja, akinek alárendeltségében a fegyveres erő, a rendőrség és a büntetésvégrehajtási testület működik.

53. § (1) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak.

(2) Az illetékes miniszter a szolgálati viszonyt - legfeljebb egy évig terjedő időre - ideiglenes jellegűnek minősítheti (próbaidős szolgálat).

54. § A hivatásos állomány szolgálati viszonyára háború, illetőleg az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idején külön szabályok állapíthatók meg.

55. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a rendőrségről szóló 1955. évi 22. törvényerejű rendelet 5. §-a és 14. §-ának (3) bekezdése,

a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet 1. § (1) bekezdésének utolsó mondata és 54. § (2) bekezdésének a fegyveres testületekre vonatkozó utalása,

a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény (Hvt.) 56-66. §-a.

(3)[38]

(4) A továbbszolgálók (Hvt. 67-68. §-a) nyugdíjára vonatkozó rendelkezéseket a Kormány állapítja meg.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1990. évi X. törvény 8. §-a. Hatályos 1990.02.14.

[2] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[3] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 13. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[4] Beiktatta az 1990. évi XXII. törvény 14. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[5] Beiktatta az 1990. évi XXII. törvény 14. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[6] Megállapította az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.10.01.

[7] Beiktatta az 1990. évi XXII. törvény 14. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[8] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 15. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[9] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[10] Megállapította az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.05.01.

[11] Megállapította az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.05.01.

[12] Megállapította az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.05.01.

[13] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 16. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[14] Megállapította az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (3) bekezdése. Hatályos 1994.05.01.

[15] Megállapította az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (3) bekezdése. Hatályos 1994.05.01.

[16] Megállapította az 1984. évi 7. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1984.05.05.

[17] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[18] Szabályozására lásd 6/1991. (IX. 27.) HM rendelet

[19] Az alcímet beiktatta az 1990. évi LXXXII. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.11.20.

[20] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1994.10.01.

[21] Az alcímet beiktatta az 1990. évi LXXXII. törvény 2. §-a. Hatályos 1990.11.20.

[22] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1994.10.01.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1994.10.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi XXXIV. törvény 106. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1994.10.01.

[25] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[26] Megállapította az 1981. évi 33. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[27] Megállapította az 1981. évi 33. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[28] Megállapította az 1981. évi 33. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1982.01.01.

[29] Megállapította az 1988. évi 15. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1988.06.30.

[30] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[31] Számozását módosította az 1974. évi 21. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1974.12.07.

[32] Módosította az 1994. évi XCIII. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.02.15.

[33] Módosította az 1994. évi XCIII. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.02.15.

[34] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi XCIII. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.02.15.

[35] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 17. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[36] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 18. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[37] Módosította az 1995. évi CXXV. törvény 79. § d) pontja. Hatályos 1996.03.27.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1976. évi I. törvény 60. § (4) bekezdés 3. pontja. Hatálytalan 1976.07.01.

Tartalomjegyzék