1973. évi 15. törvényerejű rendelet

a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság elfogadási okiratának letétbehelyezése az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál Washingtonban, az 1973. évi január hó 15. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

"EGYEZMÉNY

a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról

(Aláírva Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján)

Azok az Államok, amelyek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet tagjaként aláírják és elfogadják ezt az egyezményt a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról, a következőket jelentik ki:

I . cikk

1. szakasz

Mindegyik Szerződő Állam biztosítja a többi Szerződő Állam számára a menetrendszerű nemzetközi légijáratok tekintetében a következő légi szabadság jogokat:

1. a területe fölötti leszállás nélküli átrepülés jogát;

2. a nem kereskedelmi célú leszállás jogát.

Az e szakaszban a menetrendszerű nemzetközi légijáratok számára biztosított jogok nem alkalmazhatók a katonai célra használt repülőterekre. Tényleges ellenségeskedés vagy katonai megszállás területén, továbbá háború idején az ilyen területekhez vezető légi útvonalon az említett jogok gyakorlása az illetékes katonai hatóság jóváhagyásától függ.

2. szakasz

Az említett jogokat a Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján készült, a nemzetközi polgári repülésről szóló ideiglenes egyezmény, majd hatálybalépése után a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban kell gyakorolni.

3. szakasz

Az a Szerződő Állam, amely a másik Szerződő Állam légiközlekedési vállalatának biztosítja a nem kereskedelmi célú leszállás jogát, megkövetelheti, hogy ez a légiközlekedési vállalat megfelelő kereskedelmi szolgálatot kínáljon fel azokon a helyeken, ahol ilyen leszállást végez.

Ez az igény nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést az azonos útvonalon üzemeltető légiközlekedési vállalatok között, és érvényesítése során figyelembe kell venni a légijármű befogadóképességét, és nem szabad hátrányosan befolyásolni az érintett nemzetközi légijáratok rendeltetésszerű fenntartását, vagy valamelyik Szerződő Állam jogait és kötelezettségeit.

4. szakasz

Az egyezmény rendelkezéseitől függően mindegyik Szerződő Állam

(1) területe fölött kijelölheti azt a légi útvonalat, amelyet a nemzetközi légijáratoknak követniük kell, illetőleg azokat a repülőtereket, amelyeket e légijáratok igénybevehetnek;

(2) igazságos és ésszerű díjat vethet ki, vagy engedélyezheti ilyen díj kivetését e nemzetközi légijáratokra repülőterei és más berendezései használatáért; ezek a díjak nem lehetnek magasabbak, mint a hasonló nemzetközi légijáraton üzemeltető hazai légijárműve által az említett repülőterek és berendezések használatáért fizetendő díjak; az érdekelt Szerződő Állam kérésére a repülőterek és más berendezések használatáért kivetett díjakat az említett egyezmény alapján létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsa megvizsgálja, és arról jelentést tesz, illetőleg javaslatot terjeszt elő az érintett Állam vagy Államok számára.

5. szakasz

Mindegyik Szerződő Állam fenntartja magának azt a jogot, hogy megtagadja vagy visszavonja a másik Állam légiközlekedési vállalatának adott hozzájárulást vagy engedélyt, ha nincs meggyőződve arról, hogy a tulajdon túlnyomó többsége vagy a tényleges ellenőrzés a Szerződő Állam állampolgárainak kezében van, továbbá, ha a légiközlekedési vállalat nem tartja meg annak az Államnak a jogszabályait, amely fölött üzemeltet, végül ha elmulasztja ezen egyezményből folyó kötelezettségeinek teljesítését.

II. cikk

1. szakasz

Ha a Szerződő Állam úgy véli, hogy a másik Szerződő Államnak az egyezmény alapján végzett cselekménye számára igazságtalan vagy sérelmes, kérheti a Tanácsot, hogy vizsgálja ki az esetet. A Tanács ezt követően kivizsgálja az esetet és tanácskozásra hívja fel az érintett Államokat. Ha ez a tanácskozás nem vezet eredményre, a Tanács megfelelő határozatot hoz, és javaslatot tesz az érintett Államok számára. Ha ezt követően az érintett Szerződő Állam a Tanács véleménye szerint indokolatlanul elmulasztja a megfelelő helyesbítő lépés megtételét, a Tanács ajánlhatja az említett Szervezet Közgyűlésének, hogy a megfelelő lépések megtételéig függessze fel a Szerződő Államnak ebből az egyezményből folyó előnyei és jogai gyakorlását. A Közgyűlés kétharmados többséggel hozhat ilyen felfüggesztő határozatot, és az olyan időszakra szólhat, amelyet megfelelőnek tart, vagy amikor a Tanács úgy véli, hogy az Állam a megfelelő helyesbítő lépéseket megtette.

2. szakasz

Ha két vagy több Szerződő Állam között az egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitát nem tudják tárgyalások útján rendezni, akkor az említett egyezmény XVIII. fejezetének rendelkezéseit kell olymódon alkalmazni, ahogyan azt az említett egyezmény saját értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákra nézve előírja.

III. cikk

Ez az egyezmény addig marad hatályban, amíg az említett egyezmény; mindamellett bármely Szerződő Állam - amely ennek az egyezménynek a tagja - értesítéssel egy évre felmondhatja az egyezményt az Egyesült Államok kormányánál, amely haladéktalanul értesíti az összes Szerződő Államot az értesítésről vagy annak visszavonásáról.

IV. cikk

Az említett egyezmény hatálybalépésétől függően arra vonatkozóan itt alkalmazott összes hivatkozás - a II. cikk 2. szakaszában és az V. cikkben alkalmazott hivatkozásokon kívül - a Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján kötött, a nemzetközi polgári repülésről szóló ideiglenes egyezményre vonatkozik; a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetre, a Közgyűlésre és a Tanácsra való hivatkozások az Ideiglenes Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetre, az Ideiglenes Közgyűlésre és az Ideiglenes Tanácsra vonatkoznak.

V. cikk

Az egyezmény szempontjából a "terület" kifejezést az említett egyezmény 2. cikke határozza meg.

VI. cikk

Az egyezmény aláírása, elfogadása

A Chicagóban, az 1944. évi november hó 1. napján összeült nemzetközi polgári repülési konferencia alulírott küldöttei kormányuk nevében aláírták az egyezményt azzal, hogy kormányuk a lehető legrövidebb időn belül értesíti az Egyesült Államok kormányát arról, hogy a nevükben történt aláírás az egyezmény elfogadását és kötelező erejűként való elismerését jelenti-e.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet bármely tagállama az Egyesült Államok kormányához címzett elfogadással magára nézve kötelező erejűnek ismerheti el az egyezményt, és az elfogadás azon a napon válik hatályossá, amikor az említett kormány az értesítést kézhez veszi.

Az egyezmény a Szerződő Államok között akkor lép hatályba, amikor mindannyian elfogadták azt. Ezt követően mindazon más Államra nézve, amely az Egyesült Államok kormányánál bejelenti elfogadását, azon a napon válik hatályossá, amikor az említett kormány az elfogadásról szóló értesítést kézhez veszi. Az Egyesült Államok kormánya értesíti az összes aláíró és elfogadó Államot, az egyezmény összes elfogadásának a napjáról és arról a napról, amelyen az, az egyes elfogadó Államok tekintetében hatályba lép.

Ennek hiteléül alulírottak, akiket erre megfelelően felhatalmaztak, kormányuk nevében aláírják az egyezményt azon a napon, amely aláírásuk mellett fel van tüntetve.

Készült Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján, angol nyelven. Egy angol, francia és spanyol nyelven készült, - egyaránt hiteles szövegű - példány, Washingtonban nyílik meg aláírásra. Mindkét szöveget az Egyesült Államok kormányának irattárában kell letétbe helyezni, és ez a kormány hiteles másolatokat küld az összes Állam kormányának, amely az egyezményt aláírni vagy elfogadni kívánja."

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1973. évi január hó 15. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára