1/1973. (I. 9.) MT rendelet

a levegő tisztaságának védelméről

A Minisztertanács az ország levegőtisztaságának védelme érdekében a következőket rendeli el:

1. §

(1) A levegőt védeni kell minden olyan behatástól, szennyeződéstől, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja és az egészségre, vagy a népgazdaság szempontjából káros (továbbiakban: légszennyezés).

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében tilos a levegőt gázzal, vegyi és sugárzó anyaggal, porral, korommal, füsttel vagy bűzzel stb. (továbbiakban együtt: légszennyező anyagok) károsan szennyezni.

2. §

(1) Káros a légszennyezés, ha annak mértéke a - megengedett - levegőminőségi norma értékeket (immisszió) meghaladja.

(2) Káros légszennyezést okoz az az állampolgár vagy jogi személy (továbbiakban: légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység, vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó - számára megállapított - kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi.

3. §

A káros légszennyezés megakadályozása érdekében:

a) a légszennyező olyan ipari-, építőipari-, mezőgazdasági stb. technológiát köteles alkalmazni, hogy az az adott területekre megállapított levegőminőségi normaértékeket kielégítse;

b) csak olyan

- tüzelőanyagot, illetőleg tüzelőberendezést szabad gyártani, illetőleg forgalomba hozni, továbbá

- közúti-, vasúti-, vízi- és légi gépjárművet lehet beszerezni és üzemeltetni,

amely nem okoz káros légszennyezést;

c) anyag tárolása, kezelése, szállítása, feldolgozása vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy az az adott területre megállapított levegőminőségi norma-értékeket kielégítse, ezért

- a gyártási technológia során keletkező hulladék, ülepedő por megkötését, összegyűjtését és rendszeres eltakarítását biztosítani kell;

- meddőhányók, iszapterek, csak erre a célra kijelölt helyen alakíthatók ki; megkötésükről, esetleges renaturalizálásukról, portalanításukról, védőrendszerük (fásítás stb.) kialakításáról gondoskodni kell;

- hulladékot csak az e célra alkalmas berendezésben szabad elégetni, ennek hiányában szakszerű megsemmisítésről, elhelyezésről kell gondoskodni;

d) a főváros, város (község) kiemelten védett és védett területi kategóriákba sorolt területén bűzös, poros, mérgező, sugárzó anyagok kibocsátásával járó tevékenység nem folytatható.

4. §

(1) Az ország területét a levegő tisztaságának védelme szempontjából

a) kiemelten védett,

b) védett, illetőleg

c) egyéb védettségű

területi védettségi kategóriákba kell sorolni.

(2) Kiemelten védett kategóriába kell sorolni azt a területet, ahol a levegő tisztaságának megőrzése, védelme elsőrendű fontosságú (pl. egészségügyi-, szociális-, tudományos- vagy egyéb intézmény, illetve természetvédelmi-, gyógy- és üdülőhelyi, műemlékvédelmi stb. szempont miatt).

(3) A főváros, város (község) belterülete - az összefüggő ipari terület kivételével -, továbbá a külterület ilyen védelmet igénylő része legalább a védett kategóriába sorolandó.

(4) Egyéb védettségű kategóriába kell sorolni a (3) bekezdésben említett összefüggő ipari területeket.

(5) A kiemelten védett területek meghatározása az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a védett és egyéb területi védettségű területek meghatározása a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának a feladata.

5. §

(1) A levegőminőség kötelező értékeit a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos műszaki követelményeket állami szabványban, illetve külön jogszabályokban kell meghatározni és közzé tenni. Ennek érdekében

a) a légszennyező anyagok minőségét a szennyező források megengedhető kibocsátási értékeit, mértékét és mérésük módszerét - a b) pontban foglaltak kivételével - az építésügyi és városfejlesztési miniszter ágazati, a több ágazatot érintő kérdést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke országos szabványban;

b) a közúti-, vasúti-, vízi- és légi gépjárművek okozta légszennyezés megengedhető kibocsátási értékét, mértékét, mérésének módszerét és az ellenőrzés módszerét a közlekedés- és postaügyi miniszter az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével egyetértésben

szabályozza.

(2) Az ágazati miniszterek, az ágazatukat érintő levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos műszaki szabályozók (szabványok) kidolgozásában kötelesek közreműködni és felügyeleti jogkörben elősegíteni, ellenőrizni, hogy az irányításuk alá tartozó szervek a levegőtisztaság-védelemre vonatkozó előírásokat megtartsák.

(3) A levegőminőségi értékeket (immisszió) e rendelet melléklete tartalmazza.

6. §

(1) A területfejlesztésre, területrendezésre vonatkozó előírásokat a rendeletben foglalt követelményekre figyelemmel kell kiegészíteni és alkalmazni.

(2) Új épület, építmény, műtárgy, illetőleg létesítmény (továbbiakban együtt: építmény) elhelyezése, építése, bővítése, technológiai berendezés létesítése, a termelés bővítése, a technológia változtatása, korszerűsítése, továbbá rekonstrukciója során már a műszaki tervekben érvényesíteni kell a levegőtisztaság védelmét.

(3) A beruházó (építtető) a hatósági - területfelhasználási, építési, bontási és használatba vétel - engedélyezési eljárás során bizonyítani az eljáró illetékes építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv pedig ellenőrizni köteles, hogy a műszaki megoldás az adott területre megállapított levegőminőségi norma-értékeket kielégíti.

(4) Ha a műszaki tervek a levegőminőségi norma-értékeket nem elégítik ki, a hatósági engedélyezési eljárásokról szóló külön jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

7. §

(1) Az a légszennyező, aki tisztítóberendezéssel jelenleg nem rendelkezik, illetőleg akinek meglevő berendezése a káros légszennyezés megszüntetésére nem alkalmas, köteles megfelelő tüzelőberendezés, tisztítóberendezés építésével, illetve a meglevő tüzelőberendezés, tisztítóberendezés vagy technológia korszerűsítésével a légszennyezést a részére megállapított mértékre csökkenteni.

(2) A légszennyezőt a káros légszennyezést okozó telephelye, működési területe (kibocsátási forrás) szerint illetékes első fokú építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv az (1) bekezdésben megjelölt intézkedés megtételére kötelezheti.

(3) A légszennyező köteles gondoskodni a légszennyezést okozó kibocsátásának ellenőrzéséről, méréséről és tűrni, hogy telephelyén, illetőleg működési területén az arra illetékes szervek a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos ellenőrző tevékenységet, méréseket végezzenek. A szükséges mérőhelyek kialakításáról a légszennyező köteles gondoskodni.

8. §

(1) Huzamosabb ideig tartó kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetében, annak időtartamára - központi intézkedés alapján - a légszennyezőt az építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelet illetékes szervével egyetértésben - amennyiben a feltételek biztosítottak - más energiahordozó felhasználására vagy a légszennyezést okozó tevékenység korlátozására kötelezi.

(2) Ahol az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem biztosítottak, az intézkedések megtételére felkészülési időszakot kell előírni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Belügyminisztérium illetékes közlekedésrendészeti szervei a megyei (fővárosi) tanács építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervével egyetértésben a belsőégésű motorokkal üzemeltetett közúti gépjárművek közlekedését a veszélyeztetett körzetekben korlátozhatják vagy megtilthatják.

(4) Súlyos veszélyhelyzetet előidéző esetekben az építésügyi és városfejlesztési miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a légszennyező káros légszennyezést okozó tevékenységének felfüggesztését vagy kitelepítését kezdeményezheti.

9. §

(1) A káros légszennyezést okozók közül

a) a külön jogszabályban meghatározott veszélyességi kategóriába sorolt ipari és építőipari ágazatba tartozó vállalati gazdálkodó szerv és szövetkezet 1974. december 31. napjáig - eredménye terhére - légszennyezési alapjárulékot;

b) a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, illetőleg az iparjogosítvány alapján gazdasági tevékenységet folytató állampolgár a kibocsátás mértékétől és annak veszélyességétől függően 1975. január 1. napjától progresszív légszennyezési bírságot

köteles fizetni.

(2) A légszennyezési alapjárulékot, illetve bírságot árkalkulációs tényezőként figyelembe venni nem lehet.

(3) A légszennyezési alapjárulék, illetve bírság fizetése a büntetőjogi, szabálysértési, továbbá akártérítési felelősség alól nem mentesít és nem érinti a légszennyezőnek a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos kötelezettségeit.

(4) A légszennyezési alapjárulék, illetve bírság mértékét, fizetésének módját, valamint a beszedésével kapcsolatos eljárási szabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön jogszabályban állapítja meg.

10. §

(1) A légszennyezési alapjárulékot, illetve bírságot (a továbbiakban: pénzeszköz) Országos Levegőtisztaság-védelmi Alapban (továbbiakban: Alap) kell kezelni.

(2) Az Alapból a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos országos feladatok támogatására Központi Alapot, a legveszélyesebben szennyezett területeken (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom és Veszprém megyék, illetőleg Budapest) a helyi (megyei, fővárosi) feladatok támogatására Területi Alapot kell képezni.

(3) A Központi Alap a legveszélyesebben szennyezett területeken a légszennyezők által befizetett pénzeszközök 50%-ának, valamint az ország többi területéről befizetett pénzeszközök egészének együttes összegéből áll.

(4) A Területi Alap a (2) bekezdésben említett megyéknél és a fővárosnál visszahagyott befizetésekből áll.

(5) A Központi Alappal az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a Területi Alappal a (2) bekezdésben megjelölt megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a Központi Alap felhasználásával összehangoltan gazdálkodik.

11. §

(1) A Központi Alapot - nagyobb részt - a szennyező források megszüntetését, illetőleg csökkentését célzó beruházások támogatására kell felhasználni.

(2) A beruházási támogatáson kívül a Központi Alap felhasználható

a) a levegőtisztaság-védelem általános feladatait szolgáló kutatásra és fejlesztésre, ideértve az ezzel összefüggő nemzetközi kapcsolatok költségeit is;

b) a légszennyezést ellenőrző szervek műszerbeszerzésére;

c) a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő feltáró, elemző tanulmányok készítésére, illetve az ezeket alátámasztó szakértői tevékenységek díjazására;

d) a levegőtisztaság-védelmet szolgáló felvilágosító, propaganda és oktatási tevékenység támogatására;

e) a hatósági feladatokat ellátó szervek létszám-, bér- és dologi kiadásaira, valamint

f) a hatósági feladatok ellátását megalapozó ellenőrző mérések költségeinek fedezetére.

(3) A Területi Alapot a helyi (megyei, fővárosi) feladatok, túlnyomórészt a levegőtisztaság-védelmi beruházások támogatására kell fordítani.

(4) A Területi Alap nem használható fel a (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatok költségeinek fedezésére.

12. §

(1) A levegőtisztaság-védelmet az építésügyi és városfejlesztési miniszter szervezi és irányítja.

(2) A tanácsok építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei látják el a levegőtisztaságvédelem területi és helyi szakigazgatási feladatait.

(3) A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátását megalapozó ellenőrző méréseket

a) a levegőminőségi norma-értékek tekintetében az egészségügyi miniszter,

b) a megengedhető kibocsátási értékek tekintetében az építésügyi és városfejlesztési miniszter,

c) a gépjárművek kibocsátásai tekintetében a belügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a belkereskedelmi miniszter

által arra kijelölt mérő szervezet végzi.

13. §

(1) Levegőtisztaság-védelmi kérdésekben az építésügyi és városfejlesztési miniszter tanácsadó, javaslattevő, véleményező szerve az Országos Levegőtisztaság-védelmi Bizottság.

(2) Az Országos Levegőtisztaság-védelmi Bizottság tagjait - az illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek javaslata alapján - az építésügyi és városfejlesztési miniszter nevezi ki.

(3) A 10. § (2) bekezdésében megjelölt megyékben, illetőleg a fővárosban tanácsadó, véleményező szervként Területi Levegőtisztaság-védelmi Bizottság működik.

(4) A Területi Levegőtisztaság-védelmi Bizottság tagjait a megyei (fővárosi) tanács elnöke nevezi ki.

14. §

(1) Az ágazati miniszterek az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozzák meg az egyes szakterületeken működő levegőtisztaság-védelmi feladatokat ellátó szakemberek képesítési feltételeit, valamint oktatásuk, továbbképzésük rendjét.

(2) A levegőtisztaság-védelmet ismeretterjesztés (pl. fűtéssel kapcsolatos szaktanácsadás stb.) útján - a szakmai társadalmi szervezetek közreműködésével - is elő kell segíteni.

15. §

(1) A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos eljárás tekintetében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A légszennyezők ellenszolgáltatás nélkül kötelesek a légszennyezést vizsgáló szerv méréseihez és vizsgálataihoz szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani.

16. §

Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet a következő 138/A. §-al egészül ki:

"138/A. § Aki levegőszennyezést okoz azzal, hogy a levegő szennyeződésének megakadályozására szolgáló tisztító (leválasztó, semlegesítő) berendezését nem üzemelteti, vagy nem tartja üzemképes állapotban, valamint aki tüzelőberendezését nem a műszaki követelményeknek megfelelően üzemelteti, továbbá a hulladékot a szakszerűség figyelmen kívül hagyásával tárolja vagy semmisíti meg

Ö t e z e r f o r i n t i g

terjedő pénzbírsággal sújtható."

17. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról, ennek során a szükséges átmeneti intézkedésekről - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az építésügyi és városfejlesztési miniszter gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapesti Levegőtisztasági Bizottság működéséről, szervezetéről szóló 1025/1965. (IX. 26.) Korm. számú határozat.

Fehér Lajos s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

Melléklet az 1/1973. (I. 9.) MT rendelethez