Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

1/1973. (I. 9.) MT rendelet

a levegő tisztaságának védelméről

A Minisztertanács az ország levegőtisztaságának védelme érdekében a következőket rendeli el:

1. §

(1) A levegőt védeni kell minden olyan behatástól, szennyeződéstől, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja és az egészségre, vagy a népgazdaság szempontjából káros (továbbiakban: légszennyezés).

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében tilos a levegőt gázzal, vegyi és sugárzó anyaggal, porral, korommal, füsttel vagy bűzzel stb. (továbbiakban együtt: légszennyező anyagok) károsan szennyezni.

2. §

(1) Káros a légszennyezés, ha annak mértéke a - megengedett - levegőminőségi norma értékeket (immisszió) meghaladja.

(2) Káros légszennyezést okoz az az állampolgár vagy jogi személy (továbbiakban: légszennyező), aki az általa folytatott tevékenység, vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó - számára megállapított - kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi.

3. §

A káros légszennyezés megakadályozása érdekében:

a) a légszennyező olyan ipari-, építőipari-, mezőgazdasági stb. technológiát köteles alkalmazni, hogy az az adott területekre megállapított levegőminőségi normaértékeket kielégítse;

b) csak olyan

- tüzelőanyagot, illetőleg tüzelőberendezést szabad gyártani, illetőleg forgalomba hozni, továbbá

- közúti-, vasúti-, vízi- és légi gépjárművet lehet beszerezni és üzemeltetni,

amely nem okoz káros légszennyezést;

c) anyag tárolása, kezelése, szállítása, feldolgozása vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy az az adott területre megállapított levegőminőségi norma-értékeket kielégítse, ezért

- a gyártási technológia során keletkező hulladék, ülepedő por megkötését, összegyűjtését és rendszeres eltakarítását biztosítani kell;

- meddőhányók, iszapterek, csak erre a célra kijelölt helyen alakíthatók ki; megkötésükről, esetleges renaturalizálásukról, portalanításukról, védőrendszerük (fásítás stb.) kialakításáról gondoskodni kell;

- hulladékot csak az e célra alkalmas berendezésben szabad elégetni, ennek hiányában szakszerű megsemmisítésről, elhelyezésről kell gondoskodni;

d) a főváros, város (község) kiemelten védett és védett területi kategóriákba sorolt területén bűzös, poros, mérgező, sugárzó anyagok kibocsátásával járó tevékenység nem folytatható.

4. §

(1) Az ország területét a levegő tisztaságának védelme szempontjából

a) kiemelten védett,

b) védett, illetőleg

c) egyéb védettségű

területi védettségi kategóriákba kell sorolni.

(2) Kiemelten védett kategóriába kell sorolni azt a területet, ahol a levegő tisztaságának megőrzése, védelme elsőrendű fontosságú (pl. egészségügyi-, szociális-, tudományos- vagy egyéb intézmény, illetve természetvédelmi-, gyógy- és üdülőhelyi, műemlékvédelmi stb. szempont miatt).

(3) A főváros, város (község) belterülete - az összefüggő ipari terület kivételével -, továbbá a külterület ilyen védelmet igénylő része legalább a védett kategóriába sorolandó.

(4) Egyéb védettségű kategóriába kell sorolni a (3) bekezdésben említett összefüggő ipari területeket.

(5) A kiemelten védett területek meghatározása az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a védett és egyéb területi védettségű területek meghatározása a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának a feladata.

5. §

(1) A levegőminőség kötelező értékeit a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos műszaki követelményeket állami szabványban, illetve külön jogszabályokban kell meghatározni és közzé tenni. Ennek érdekében

a) a légszennyező anyagok minőségét a szennyező források megengedhető kibocsátási értékeit, mértékét és mérésük módszerét - a b) pontban foglaltak kivételével - az építésügyi és városfejlesztési miniszter ágazati, a több ágazatot érintő kérdést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke országos szabványban;

b) a közúti-, vasúti-, vízi- és légi gépjárművek okozta légszennyezés megengedhető kibocsátási értékét, mértékét, mérésének módszerét és az ellenőrzés módszerét a közlekedés- és postaügyi miniszter az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével egyetértésben

szabályozza.

(2) Az ágazati miniszterek, az ágazatukat érintő levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos műszaki szabályozók (szabványok) kidolgozásában kötelesek közreműködni és felügyeleti jogkörben elősegíteni, ellenőrizni, hogy az irányításuk alá tartozó szervek a levegőtisztaság-védelemre vonatkozó előírásokat megtartsák.

(3) A levegőminőségi értékeket (immisszió) e rendelet melléklete tartalmazza.

6. §

(1) A területfejlesztésre, területrendezésre vonatkozó előírásokat a rendeletben foglalt követelményekre figyelemmel kell kiegészíteni és alkalmazni.

(2) Új épület, építmény, műtárgy, illetőleg létesítmény (továbbiakban együtt: építmény) elhelyezése, építése, bővítése, technológiai berendezés létesítése, a termelés bővítése, a technológia változtatása, korszerűsítése, továbbá rekonstrukciója során már a műszaki tervekben érvényesíteni kell a levegőtisztaság védelmét.

(3) A beruházó (építtető) a hatósági - területfelhasználási, építési, bontási és használatba vétel - engedélyezési eljárás során bizonyítani az eljáró illetékes építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv pedig ellenőrizni köteles, hogy a műszaki megoldás az adott területre megállapított levegőminőségi norma-értékeket kielégíti.

(4) Ha a műszaki tervek a levegőminőségi norma-értékeket nem elégítik ki, a hatósági engedélyezési eljárásokról szóló külön jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

7. §

(1) Az a légszennyező, aki tisztítóberendezéssel jelenleg nem rendelkezik, illetőleg akinek meglevő berendezése a káros légszennyezés megszüntetésére nem alkalmas, köteles megfelelő tüzelőberendezés, tisztítóberendezés építésével, illetve a meglevő tüzelőberendezés, tisztítóberendezés vagy technológia korszerűsítésével a légszennyezést a részére megállapított mértékre csökkenteni.

(2) A légszennyezőt a káros légszennyezést okozó telephelye, működési területe (kibocsátási forrás) szerint illetékes első fokú építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv az (1) bekezdésben megjelölt intézkedés megtételére kötelezheti.

(3) A légszennyező köteles gondoskodni a légszennyezést okozó kibocsátásának ellenőrzéséről, méréséről és tűrni, hogy telephelyén, illetőleg működési területén az arra illetékes szervek a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos ellenőrző tevékenységet, méréseket végezzenek. A szükséges mérőhelyek kialakításáról a légszennyező köteles gondoskodni.

8. §

(1) Huzamosabb ideig tartó kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetében, annak időtartamára - központi intézkedés alapján - a légszennyezőt az építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelet illetékes szervével egyetértésben - amennyiben a feltételek biztosítottak - más energiahordozó felhasználására vagy a légszennyezést okozó tevékenység korlátozására kötelezi.

(2) Ahol az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem biztosítottak, az intézkedések megtételére felkészülési időszakot kell előírni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Belügyminisztérium illetékes közlekedésrendészeti szervei a megyei (fővárosi) tanács építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervével egyetértésben a belsőégésű motorokkal üzemeltetett közúti gépjárművek közlekedését a veszélyeztetett körzetekben korlátozhatják vagy megtilthatják.

(4) Súlyos veszélyhelyzetet előidéző esetekben az építésügyi és városfejlesztési miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a légszennyező káros légszennyezést okozó tevékenységének felfüggesztését vagy kitelepítését kezdeményezheti.

9. §

(1) A káros légszennyezést okozók közül

a) a külön jogszabályban meghatározott veszélyességi kategóriába sorolt ipari és építőipari ágazatba tartozó vállalati gazdálkodó szerv és szövetkezet 1974. december 31. napjáig - eredménye terhére - légszennyezési alapjárulékot;

b) a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, illetőleg az iparjogosítvány alapján gazdasági tevékenységet folytató állampolgár a kibocsátás mértékétől és annak veszélyességétől függően 1975. január 1. napjától progresszív légszennyezési bírságot

köteles fizetni.

(2) A légszennyezési alapjárulékot, illetve bírságot árkalkulációs tényezőként figyelembe venni nem lehet.

(3) A légszennyezési alapjárulék, illetve bírság fizetése a büntetőjogi, szabálysértési, továbbá akártérítési felelősség alól nem mentesít és nem érinti a légszennyezőnek a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos kötelezettségeit.

(4) A légszennyezési alapjárulék, illetve bírság mértékét, fizetésének módját, valamint a beszedésével kapcsolatos eljárási szabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön jogszabályban állapítja meg.

10. §

(1) A légszennyezési alapjárulékot, illetve bírságot (a továbbiakban: pénzeszköz) Országos Levegőtisztaság-védelmi Alapban (továbbiakban: Alap) kell kezelni.

(2) Az Alapból a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos országos feladatok támogatására Központi Alapot, a legveszélyesebben szennyezett területeken (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom és Veszprém megyék, illetőleg Budapest) a helyi (megyei, fővárosi) feladatok támogatására Területi Alapot kell képezni.

(3) A Központi Alap a legveszélyesebben szennyezett területeken a légszennyezők által befizetett pénzeszközök 50%-ának, valamint az ország többi területéről befizetett pénzeszközök egészének együttes összegéből áll.

(4) A Területi Alap a (2) bekezdésben említett megyéknél és a fővárosnál visszahagyott befizetésekből áll.

(5) A Központi Alappal az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a Területi Alappal a (2) bekezdésben megjelölt megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a Központi Alap felhasználásával összehangoltan gazdálkodik.

11. §

(1) A Központi Alapot - nagyobb részt - a szennyező források megszüntetését, illetőleg csökkentését célzó beruházások támogatására kell felhasználni.

(2) A beruházási támogatáson kívül a Központi Alap felhasználható

a) a levegőtisztaság-védelem általános feladatait szolgáló kutatásra és fejlesztésre, ideértve az ezzel összefüggő nemzetközi kapcsolatok költségeit is;

b) a légszennyezést ellenőrző szervek műszerbeszerzésére;

c) a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő feltáró, elemző tanulmányok készítésére, illetve az ezeket alátámasztó szakértői tevékenységek díjazására;

d) a levegőtisztaság-védelmet szolgáló felvilágosító, propaganda és oktatási tevékenység támogatására;

e) a hatósági feladatokat ellátó szervek létszám-, bér- és dologi kiadásaira, valamint

f) a hatósági feladatok ellátását megalapozó ellenőrző mérések költségeinek fedezetére.

(3) A Területi Alapot a helyi (megyei, fővárosi) feladatok, túlnyomórészt a levegőtisztaság-védelmi beruházások támogatására kell fordítani.

(4) A Területi Alap nem használható fel a (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatok költségeinek fedezésére.

12. §

(1) A levegőtisztaság-védelmet az építésügyi és városfejlesztési miniszter szervezi és irányítja.

(2) A tanácsok építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei látják el a levegőtisztaságvédelem területi és helyi szakigazgatási feladatait.

(3) A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátását megalapozó ellenőrző méréseket

a) a levegőminőségi norma-értékek tekintetében az egészségügyi miniszter,

b) a megengedhető kibocsátási értékek tekintetében az építésügyi és városfejlesztési miniszter,

c) a gépjárművek kibocsátásai tekintetében a belügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a belkereskedelmi miniszter

által arra kijelölt mérő szervezet végzi.

13. §

(1) Levegőtisztaság-védelmi kérdésekben az építésügyi és városfejlesztési miniszter tanácsadó, javaslattevő, véleményező szerve az Országos Levegőtisztaság-védelmi Bizottság.

(2) Az Országos Levegőtisztaság-védelmi Bizottság tagjait - az illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek javaslata alapján - az építésügyi és városfejlesztési miniszter nevezi ki.

(3) A 10. § (2) bekezdésében megjelölt megyékben, illetőleg a fővárosban tanácsadó, véleményező szervként Területi Levegőtisztaság-védelmi Bizottság működik.

(4) A Területi Levegőtisztaság-védelmi Bizottság tagjait a megyei (fővárosi) tanács elnöke nevezi ki.

14. §

(1) Az ágazati miniszterek az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozzák meg az egyes szakterületeken működő levegőtisztaság-védelmi feladatokat ellátó szakemberek képesítési feltételeit, valamint oktatásuk, továbbképzésük rendjét.

(2) A levegőtisztaság-védelmet ismeretterjesztés (pl. fűtéssel kapcsolatos szaktanácsadás stb.) útján - a szakmai társadalmi szervezetek közreműködésével - is elő kell segíteni.

15. §

(1) A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos eljárás tekintetében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A légszennyezők ellenszolgáltatás nélkül kötelesek a légszennyezést vizsgáló szerv méréseihez és vizsgálataihoz szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani.

16. §

Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet a következő 138/A. §-al egészül ki:

"138/A. § Aki levegőszennyezést okoz azzal, hogy a levegő szennyeződésének megakadályozására szolgáló tisztító (leválasztó, semlegesítő) berendezését nem üzemelteti, vagy nem tartja üzemképes állapotban, valamint aki tüzelőberendezését nem a műszaki követelményeknek megfelelően üzemelteti, továbbá a hulladékot a szakszerűség figyelmen kívül hagyásával tárolja vagy semmisíti meg

Ö t e z e r f o r i n t i g

terjedő pénzbírsággal sújtható."

17. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról, ennek során a szükséges átmeneti intézkedésekről - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az építésügyi és városfejlesztési miniszter gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapesti Levegőtisztasági Bizottság működéséről, szervezetéről szóló 1025/1965. (IX. 26.) Korm. számú határozat.

Fehér Lajos s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

Melléklet az 1/1973. (I. 9.) MT rendelethez

Tartalomjegyzék