28/1973. (XII. 9.) ÉVM rendelet

a kőművesmesteri és az ácsmesteri képesítésről

A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. törvényerejű rendelet 4. §-a (4) bekezdésében, valamint a kisipari mestervizsgákról szóló 4/1958. (V. 1.) KipM rendelet 1. §-a (3) bekezdésében foglaltak alapján - a könnyűipari miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.

A kőműves- és ácsmesteri képesítés

1. §

(1) Kőműves-, illetőleg ácsmester az, akit mestervizsga bizottság - sikeres vizsga alapján "mesterlevél" kiadásával, kőműves vagy ácsmesterré nyilvánít.

(2) A kőműves-, illetőleg az ácsmester jogosult a) a mesteri cím viselésére;

b) iparigazolvány birtokában - külön jogszabályban meghatározott - a kőműves, illetőleg az ács kisipar tevékenységi körébe tartozó építőipari munkák önálló végzésére;

c) munkaviszony esetén olyan munkakörök betöltésére, melyeket külön jogszabály kőműves-, illetőleg ácsmesteri képesítéshez köt.

Mestervizsga bizottságok

2. §

(1) Kőműves-, illetőleg ácsipari mestervizsgát az 1. sz. mellékletben felsorolt mestervizsga bizottságok előtt lehet tenni.

(2) A mestervizsga bizottság elnökét és elnökhelyettesét az építésügyi és városfejlesztési miniszter bízza meg.

(3) A mestervizsga bizottságok tagjait - két évi időtartamra -

a) 50%-ban a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Főosztálya és a megyei Tanácsok végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve vezetőinek javaslata alapján az építésügyi és városfejlesztési miniszter,

b) 50%-ban a KIOSZ megyei (budapesti) titkársága mellett alakított szakmai vezetőség javasla-

tára kőműves-, illetőleg ácsipart gyakorló (mesteri képesítéssel rendelkező) kisiparosok legjobbjai köréből a Kisiparosok Országos Szervezetének elnöke

bízza meg.

(4) A mestervizsga bizottságok elnökei és elnökhelyettesei az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a mestervizsga bizottságok tagjai pedig a mestervizsga bizottság elnöke előtt a következő fogadalmat teszik:

"Én ........................... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy tisztségemmel járó kötelességemnek pontosan eleget teszek, megbízatásom ideje alatt tárgyilagosan és a legjobb tudásom szerint járok el."

3. §

A mestervizsga bizottságba való megbízást vissza kell vonni attól,

a) aki e tisztségével járó kötelezettségét nem teljesíti, tisztségében részrehajlóan jár el, vagy tisztségével össze nem férő magatartást tanúsít;

b) akit szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek;

c) akit büntető bírói ítélet foglalkozásától eltiltott;

d) aki a mestervizsga bizottságba kisiparosként kerül kijelölésre [2. § (3) b) pontja], és iparigazolványát visszaadta vagy azt visszavonták.

Vizsgáztató bizottságok

4. §

(1) A mestervizsgát - a jelentkezők számától függően - a mestervizsga bizottság elnöke (elnökhelyettese) tűzi ki, és a vizsga lebonyolítására öttagú vizsgáztató bizottságot alakít.

(2) Nem vehet részt a vizsgáztató bizottságban az, akitől a vizsga eredményének tárgyilagos megítélése nem várható, általában: a vizsgázó munkáltatója, alkalmazottja, hozzátartozója, gyámja, gondnoka. A kizárás tárgyában a mestervizsga bizottság elnöke dönt.

(3) A vizsgáztató bizottságok működéséhez szükséges ügyvitelt a bizottságok székhelyén levő KIOSZ megyei titkársága, illetőleg a KIOSZ budapesti titkárságának építőipari szakosztálya (a továbbiakban: KIOSZ titkárság) látja el.

Mestervizsgára bocsátás

5. §

(1) A mestervizsgára, illetőleg vizsga ismétlésre való bocsátást attól a mestervizsga bizottságtól kell kérni - a KIOSZ titkársága útján - melynek területi illetékessége szerinti településen van a vizsgázó állandó vagy ideiglenes lakóhelye. A kérelemhez csatolni kell a vizsgára bocsátás előfeltételeit igazoló okmányokat [az 1958. évi 9. tvr. 4. § (1)-(3) bekezdése, a 2/1958. (V. 1.) KipM rendelet 9. és 10. §-a].

(2) A kérelmező lakóhelye szerint illetékes mestervizsga bizottság engedélyt adhat a mestervizsga más mestervizsga bizottság előtt történő letételére, vagy részleges ismétlésére.

(3) A vizsga teljes megismétlésére való utasítás esetén bármelyik mestervizsga bizottságnál lehet a vizsga letételére jelentkezni.

(4) A mestervizsgára bocsátásról a mestervizsga bizottság elnöke (elnökhelyettese) - a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül - a mestervizsga bizottság két tagjának bevonásával dönt.

(5) A mestervizsga bizottságnak a vizsgára bocsátás ügyében hozott döntése ellen a kérelmező a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezés tekintetében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium - a KIOSZ meghallgatásával - a Könnyűipari Minisztériummal egyetértésben harminc napon belül dönt.

(6) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a vizsgázó által kifogásolt illetékes mestervizsga bizottság helyett a vizsgázó részére más mestervizsga bizottságot jelölhet ki.

A mestervizsga költségei

6. §

(1) A mestervizsgára bocsátás iránti kérelem elfogadása esetén a vizsgázó a vizsga megkezdése előtt vizsgadíjat köteles a KIOSZ titkárság pénztárába befizetni.

(2) A vizsgadíj mestervizsga - illetőleg a vizsga teljes ismétlése - esetén 1000 Ft; a vizsga egyik tárgyának ismétlése esetén 500 Ft. A vizsgadíj tartalmazza a vizsgához szükséges anyagköltséget és a munkaeszközök használati díját.

(3) A vizsgadíjból kell fedezni a vizsga lebonyolításával kapcsolatos költségeket: a vizsgáztató bizottság tagjainak vizsgadíját, útiköltségét és szállásdíját, valamint a vizsgával kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadásokat (fűtés, világítás, nyomtatványok, a gyakorlati vizsgához szükséges anyagok és munkaeszközök stb.).

(4) A vizsgáztató bizottság elnökét vizsgázónként 45,- Ft, a vizsgáztató bizottság tagjait 40,- Ft díjazásban; az írásbeli vizsga felügyeletét ellátó személyeket pedig 30,- Ft óradíjban kell részesíteni.

(5) A vizsgadíjak e rendelet szerinti felhasználásáról a KIOSZ titkársága gondoskodik. A vizsgadíjaknak a (3)-(4) bekezdésekben megjelölt célokra fel nem használt részét a KIOSZ jóléti alapjának növelésére kell fordítani.

A mestervizsga anyaga és menete

7. §

(1) A mestervizsga

a) írásbeli,

b) szóbeli és

c) gyakorlati

részből áll.

(2) A mestervizsgát munkanapokon kell megtartani és az nyolc napnál hosszabb ideig nem tarthat, melyből az írásbeli rész 3-6 nap, a szóbeli és gyakorlati rész pedig egy-egy nap időtartamú lehet.

(3) A mestervizsgát az 1. sz. mellékletben felsorolt szakközépiskolákban kell megtartani. A gyakorlati vizsga állami (tanácsi) építőipari vállalatok munkahelyein is megtartható.

(4) A vizsga színhelyéül szolgáló helyiség megfelelő berendezéséről, a vizsgához szükséges anyagokról és munkaeszközökről a szakközépiskola gondoskodik.

A mestervizsga eredménye

8. §

(1) A mestervizsga befejezése után a vizsgáztató bizottság a vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati része eredményeinek értékelése alapján egyhangúan vagy szótöbbséggel határoz

- a mesterré nyilvánítás, illetőleg

- a vizsga egy részének vagy egészének megismétlése

tekintetében.

(2) A mestervizsga befejezése napján a vizsga eredményét a vizsgázók előtt ki kell hirdetni, melynek során a vizsgáztató bizottság a sikeresen vizsgázókat mesterré nyilvánítja. A vizsgáztató bizottság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

A mestervizsga megismétlése

9. §

(1) Azt a vizsgázót, aki a vizsga két részéből nem felelt meg a követelményeknek, az egész vizsga megismétlésére kell utasítani.

(2) Eredménytelen vizsga esetén a vizsga egyik részének megismétlésére legkorábban három hónap múlva, a teljes vizsga ismétlésére hat hónap múlva kerülhet sor. A hat hónapi várakozási időt a mestervizsga bizottság három hónapra mérsékelheti.

(3) A mestervizsga egy részének sikertelen ismétlése esetén a vizsgázót az egész mestervizsga megismétlésére kell utasítani.

(4) Háromszori sikertelen vizsga esetén, újabb vizsgára bocsátáshoz az építésügyi és városfejlesztési miniszternek - a könnyűipari miniszterrel egyetértésben és a KIOSZ elnökének meghallgatásával - adott engedélye szükséges.

A mesterlevél kiadása és nyilvántartása

10. §

(1) A vizsgáztató bizottság a vizsga eredményéről két példányban jegyzőkönyvet készít, melynek egyik példányát az illetékes KIOSZ titkárság őrzi meg, második példánya pedig - országos nyilvántartás céljából - a KIOSZ Országos Központját illeti meg.

(2) A mestervizsga eredményéről készített jegyzőkönyv adatait a KIOSZ titkársága a mestervizsgákról vezetett nyilvántartókönyvben feljegyzi, és - eredményes vizsga esetén - a mesterlevelet kiállítja. A mesterlevél szövegét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A mesterlevél kiadmányi illetéke a vizsgázót külön terheli.

(4) A mesterlevelet a KIOSZ titkársága adja ki a vizsgázónak.

(5) Elveszett vagy megsemmisült mesterlevél pótlására a KIOSZ Országos Központja vagy a KIOSZ illetékes megyei titkársága adhat másodlatot.

(6) A mesteri képesítés megszerzését - a mesterlevél számának, keltének, a szakma megnevezésének feltüntetésével - a vizsgázó munkakönyvébe - kérésére - be kell jegyezni.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

11. §

(1) A mestervizsgák feletti felügyeletet az építésügyi és városfejlesztési miniszter gyakorolja a könnyűipari miniszterrel egyetértésben.

(2) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium képviselője

a) bármelyik vizsgán megjelenhet,

b) a vizsgázóhoz kérdéseket intézhet,

c) a vizsga eredményének megállapításánál véleményét nyilváníthatja,

d) a mestervizsgák iratait megvizsgálhatja,

e) a mestervizsgákkal kapcsolatosan észrevételezési joggal élhet.

12. §

A mestervizsga nyilvános. A rend fenntartása és a vizsga nyugodt menetének biztosítása érdekében a vizsgáztató bizottság elnöke a nyilvánosságot korlátozhatja, szükség esetén teljesen ki is zárhatja.

13. §

Ez a rendelet 1974. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg a kőműves és ács kisiparosok mestervizsgájáról szóló 2/1959. (I. 17.) ÉM rendelet hatályát veszti.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 28/1973. (XII. 9.) ÉVM rendelethez

1. sz. Budapesti Kőműves- és Ácsipari Mestervizsga Bizottság

Székhelye: Budapest, Építőipari Szakközépiskola Budapest I., Szabó Ilonka utca 2-4.

Területi illetékessége: Budapest, Pest és Nógrád megye.

2. sz. Debreceni Kőműves- és Ácsipari Mestervizsga Bizottság

Székhelye: Debrecen, Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola, Debrecen, Varga utca 5.

Területi illetékessége: Borsod, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár megye.

3. sz. Győri Kőműves- és Ácsipari Mestervizsga Bizottság

Székhelye: Győr, Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr, Tanácsköztársaság utca 1.

Területi illetékessége: Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megye.

4. sz. Pécsi Kőműves- és Ácsipari Mestervizsga Bizottság

Székhelye: Pécs, Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola, Pécs, Jókai utca 8.

Területi illetékessége: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye.

5. sz. Szegedi Kőműves- és Ácsipari Mestervizsga Bizottság

Székhelye: Szeged, Vedres István Építőipari Szakközépiskola, Szeged, Horváth Mihály utca 2.

Területi illetékessége: Bács-Kiskun, Békés. Csongrád és Szolnok megye.

2. számú melléklet a 28/1973. (XII. 9.) ÉVM rendelethez