3/1973. (II. 3.) MüM rendelet

egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

A Minisztertanács 34/1967. (X. 8.) rendeletében kapott felhatalmazás alapján - egyetértve a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a 15. § tekintetében a pénzügyminiszterrel, a 16 § (2) bekezdése tekintetében a belkereskedelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel is - az alábbiakat rendelem:

1. §

A munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet a következő címekkel és 7/A-7/B. §-sal egészül ki, egyúttal a 8. §-hoz tartozó utalás és cím elmarad:

"[Mt. V. 17. § (1) bekezdéséhez]

A bérközlés elmulasztásának következménye

7/A. § Ha a vállalat a dolgozót személyi alapbéréről az Mt. V. 17. §-a (1) bekezdésének megfelelően nem értesíti, a dolgozó az Mt. V. 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint azonnali hatállyal kiléphet.

[Mt. 22. § és az Mt. V. 19. §-ához]

A munkaszerződés tartalma, a munkaviszonyban töltött idők számítása

7/B. § A munkaszerződésben a személyi alapbért akkor is meg kell határozni, ha a dolgozó munkája után járó bér megállapításánál nem a személyi alapbért, hanem másszámítási módot (darabbért, tiszta jutalékos bérezést stb.) vesznek alapul. Ha ilyen esetben a dolgozó személyi alapbérét jogszabály meghatározott összegben írja elő, a munkaszerződésben elégséges erre utalni."

2. §

Az 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet a következő 12/D-12/E. §-sal és a 12/C. §-t megelőzően "Egyes tisztségviselők munkaviszonya" címmel egészül ki:

"12/D. § A vállalatnál működő függetlenített szakszervezeti tisztségviselőt megbízatásának megszűnése esetén legalább a megbízatásakor betöltött vagy ha nem lehetséges, azzal egyenértékű munkakörben (munkahelyen) kell tovább foglalkoztatni és munkabérét e munkakörben bekövetkezett bérrendezésekre (bérfejlesztésekre) figyelemmel kell megállapítani. Ha azonban a tisztségviselő megbízatásának tartama alatt magasabb szakmai képzettséget szerzett, az illetékes szakszervezeti szerv javaslatára ennek megfelelő munkakört kell részére a megbízatásának megszűnésekor biztosítani.

12/E. § A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi választott tisztségviselőjét, valamint a Magyar Úttörők Szövetségének csapatvezetőit és raj vezetőit a szakszervezet választott tisztségviselőivel azonos védelem illeti meg."

3. §

Az 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet a következő címmel és 12/F. §-sal egészül ki:

"(Mt. 28. §-ához)

A munkaviszony felmondása

12/F. § Határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmondási idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a munkaviszony a munkaszerződés értelmében felmondás nélkül is megszűnt volna."

4. §

Az 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet a következő címmel és 18/D. §-sal egészül ki:

"[Mt. V. 111. § (3) bekezdéséhez]

A magasabb vezető állású dolgozók munkaviszonya

18/D. § A felügyeleti szerv - a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek esetében a járási hivatal, illetőleg a városi, megyei városi és a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve - a szakszervezet véleményét előzetesen kikérve a magasabb vezető állású dolgozók tekintetében a kollektív szerződés által biztosított előny, juttatás vagy kedvezmény alkalmazását kizárhatja vagy korlátozhatja."

5. §

A munkaidő és pihenőidő egyes kérdéseiről szóló 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 3. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Nem jár a végzett túlmunkáért ellenérték - kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik - a vezetőállású dolgozóknak, valamint azoknak, akik munkaidejük beosztását, illetőleg felhasználását maguk határozzák meg."

6. §

A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabadidőátalány kiadására és pénzben történő megváltására vonatkozóan e rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében, 14-15. §-ában, 16. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 17. §-ában foglaltak az irányadók."

7. §

A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 10. §-ának (4) bekezdése folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A szabadidőt az 5. § rendelkezéseinek megfelelően kell kiadni."

8. §

A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 13. §-a (4) bekezdésének c) pontja folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki:

"; ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti."

9. §

A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 18. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"18. § (1) A 14-15. és 17. §-ok szabályait a dolgozó évi rendes szabadságán túlmenően járó szabadság kiadásánál is alkalmazni kell.

(2) A 14. § rendelkezéseit a rendes szabadságra, a jutalomszabadságra, a tanulmányi szabadságra és a rendkívüli szabadságok különböző jogcímeire nézve külön-külön kell alkalmazni.

(3) A jutalomszabadságot a 16. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően kell kiadni azzal az eltéréssel, hogy a 16. § (1) bekezdésében említett esetben az igénybe nem vett teljes szabadságot kell megváltani.

(4) Ha a dolgozó munkaviszonyának év közben történő megszűnéséig vagy pedig sorkatonai szolgálatra történő behívásáig a vállalat a rendkívüli szabadságot nem adta ki, a ki nem adott rész - a kötelezően biztosítandó rendkívüli szabadság kivételével - nem igényelhető. Ilyen esetben a tanulmányi szabadságot - külön jogszabály szerint -a dolgozó az őt az év közben alkalmazó vállalatoktól együttesen kaphatja meg."

10. §

A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet a következő címmel és 18/B. §-sal egészül ki:

"(Mt. V. 58. §-ához)

Szoptatási időkedvezmény

18/B. § A szoptatási időkedvezmény a gyermekét mesterségesen tápláló anyát, valamint az örökbefogadó anyát is megilleti. Nem jár azonban a szoptatási időkedvezmény annak az anyának, aki gyermekét állami gondozásba adja, kivéve, ha az intézetbe szoptatás végett bejár."

11. §

A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vállalat működési körén kívül felmerült okból kiesett munkaidőre a dolgozónak munkabér csak jogszabályban meghatározott esetben jár."

12. §

A 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vállalattal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem álló személy vagy más vállalat részére a bérköltség és a részesedési alap terhére semmiféle címen (pl. célprémium, jutalom, költségtérítés stb.) sem szabad kifizetést teljesíteni, kivéve ha ezt meghatározott célra jogszabály kifejezetten megengedi."

13. §

A 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a (3) bekezdésben említett esetben a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a tizenkét munkanapot eléri, a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes munkabért, valamint a rendes szabadság idejére járó munkabért a dolgozó kérésére a vállalat köteles a szabadság megkezdése előtt három nappal kifizetni."

14. §

A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendeletnek - a 22/1972. (XII. 30.) MüM rendelettel megállapított - 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vállalat egyedi ügyben hozott olyan munkaügyi intézkedése (határozata) ellen benyújtott ügyészi óvást, amellyel szemben a dolgozó az előírt határidőben nem élt panasszal - egyet nem értés esetén - a munkaügyi döntőbizottság bírálja el."

15. §

A Munka Törvénykönyve költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló 14/1967. (XI. 9.) MüM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése azzal egészül ki, hogy a bíró és az ügyész részére évi tizenkét munkanapig terjedő szabadidő-átalány állapítható meg.

16. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet 17. §-ának (3) bekezdése, a belkereskedelemben dolgozó kezdő szakemberek munkabérének szabályozásáról szóló 12/1969. (XII. 28.) MüM-BkM együttes rendelet, és a helyettesítés rendezéséről a közszolgálati szerveknél új munkaerő felvételével tárgyú 50/1957. (25.) MüM, valamint az azt módosító 112/1963. (8-9.) MüM utasítás hatályát veszti.

Lázár György s. k.,

munkaügyi miniszter