43/1973. (XII. 28.) PM rendelet
a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól szóló 39/1969. (XI. 25.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó 38/1969. (XII. 29.) PM rendelet módosításáról
Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 38/1969. (XII. 29.) PM rendeletet az alábbiak szerint módosítom :
1. §
A 38/1969. (XII. 29.) PM rendeletnek a 37/1971. (XII. 17.) PM rendelettel megállapított melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
2. §
Ez a rendelet 1974. január 1. napján lép hatályba.
Dr. Vincze Imre s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
Melléklet a 43/1973. (XII. 28.) PM rendelethez
AZ ADÓKÖZÖSSÉGEK SZERVEZETI, ELJÁRÁSI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI
A)
1. Budapesten szakmai, illetőleg vegyes szakmai, a megyékben kizárólag vegyes szakmai adóközösségek működnek. Az adóközösségek általános felügyeletét az érdekképviseleti szervezet (KIOSZ, illetve KISOSZ), szakfelügyeletét a megyei (fővárosi) tanács vb. pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve látja el.
2. Az adóközösség közreműködik az ipar jogosítvány (iparigazolvány, iparengedély, háziipari értesítő, működési engedély) alapján folytatott kisipari és magánkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos adóztatási feladatokban. Az adóközösség a széles körű társadalmi ellenőrzés mellett elősegíti, hogy a kisiparosok és magánkereskedők adóterhe az elért jövedelemnek, illetve bevételnek megfelelően kerüljön megállapításra.
3. Az adóközösségi tagság a 2. pontban említett iparjogosítvány alapján működők részére - ide értve a közkereseti társaság tagjait is - kötelező.
A tagsági viszonyból folyó jogokat és kötelezettségeket a telephely szerint illetékes adóközösségnél kell gyakorolni. Ha a tagnak kisipari és magánkereskedői iparjogosítványa is van, az illetékességet - az egyéb feltételek mellett - a jellemzőbb tevékenység dönti el.
4. Az adóközösség szervei:
a) közgyűlés,
b) vezetőség,
c) véleményező bizottság,
d) kivető bizottság,
e) felszólamlási bizottság.
5. A közgyűlés az adóközösségi tagok összességéből áll. A közgyűlést az adóközösség ügyrendjében meghatározott esetekben, de kétévenként legalább egyszer össze kell hívni. A vezetőség rendkívüli közgyűlést is összehívhat. A tagok szavazati jogukat személyesen vagy küldöttek útján gyakorolják. A közgyűlés határozatképes, ha azon legalább a tagok (küldöttek) fele jelen van. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A küldöttek választásának feltételeit az adóközösség ügyrendje szabályozza.
A közgyűlésre tanácskozási joggal az érdekképviseleti szervezet, a megyei (megyei városi, fővárosi) tanács vb pénzügyi és ipari, illetőleg kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetőjét, valamint az illetékhivatal vezetőjét meg kell hívni.
6. A vezetőség elnökből, két elnökhelyettesből és titkárból áll.
Az elnököt és a két elnökhelyettest a közgyűlés négy évre választja; megválasztásukhoz a szavazatok 2/3-a szükséges. Bizalmatlansági indítvány alapján a közgyűlés az elnököt, illetőleg az elnökhelyetteseket visszahívhatja; a visszahíváshoz és a pótválasztáshoz ugyancsak 2/3-os szavazattöbbség szükséges.
Az adóközösség titkárát - a megyei (fővárosi) tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve vezetőjének egyetértésével - az érdekképviseleti szervezet elnöke nevezi ki. A titkár alkalmazza az adóközösség ügyviteli dolgozóit. A kisiparosok adóközösségének és a magánkereskedők budapesti adóközösségének titkára, illetőleg az ügyviteli dolgozók az adóközösséggel munkaviszonyban állnak. Az adóközösségi munkaviszony feltételeit az ügyrend szabályozza.
Az adóközösség elnöke (elnökhelyettesei) és titkára együttesen gondoskodik az ügyvitelről, az adóközösségre vonatkozó jogszabályok betartásáról, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról és egyetemlegesen felelősek az adóközösséghez befolyt pénzek kezeléséért. Az adóközösség képviseletét az ügyrend szabályozza.
7. A véleményező bizottságok helyi, illetőleg szakmai csoportok vonatkozásában javaslatot tesznek a tagok adóalapjának és adójának megállapítására. A véleményező bizottságokat az érdekképviseleti szervezet tagozódásának megfelelően - az adóközösség ügyrendjében meghatározott létszámban és módon - kell létrehozni. A bizottságok elnökét és tagjait - az érdekképviseleti szervvel egyeztetve - az adóközösség titkára jelöli ki.
8. A kivető bizottság elnökből és tizenkét tagból áll. Elnököt és hat tagot a közgyűlés választ, hat tagot az érdekképviseleti szervezet nevez ki az adóközösségi tagok közül. A kivető bizottság elnökének és tagjainak megbízatása két naptári évre szól.
Az adóközösségek - indokolt esetben - több kivető bizottságot is létrehozhatnak, illetőleg a kivető és véleményező bizottságokat együtt, egyidőben is működtethetik. A kivető bizottságok számát az adóközösség ügyrendje határozza meg.
A kivető bizottság feladata az egyes adóközösségi tagok által fizetendő általános jövedelemadó és forgalmi adó megállapítása, valamint az igénybe vett adómentességek felülvizsgálata. A kivető bizottság az adót a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint, a rendelkezésre álló adatok, a véleményező bizottságok javaslata, valamint saját szakmai és helyi ismerete alapján állapítja meg. A kivető bizottság határozatát öttagú tanácsban hozza. A választott elnök akadályoztatása esetén a kivető bizottság saját tagjai közül választja meg. a tanács elnökét. A kivető bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.
9. A felszólamlási bizottság elnökből és tizennégy tagból áll. Az elnöki tisztséget az illetékhivatal kiküldötte tölti be. Hat tagot a közgyűlés választ, hat tagot az érdekképviseleti szervezet nevez ki az adóközösségi tagok közül a bizottságba; két tagot a járási hivatal, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve jelöl ki esetenként - az illetékhivatal felkérése alapján. A felszólamlási bizottság adóközösségi tagjainak megbízatása két naptári évre szól.
Adóközösségenként csak egy felszólamlási bizottság hozható létre; a megyei várossal rendelkező megyékben két felszólamlási bizottság is működtethető.
A felszólamlási bizottság feladata a kivető bizottság adómegállapításai ellen benyújtott észrevételek elbírálása. A felszólamlási bizottság - négy adóközösségi tag és három tanácsi dolgozó összetételű - héttagú tanácsban, egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatát.
10. A vezetőség tagjai bizottsági tisztségviselők nem lehetnek; a bizottságok tisztségviselői pedig csak egy bizottságban működhetnek, saját adójuk megállapításában nem vehetnek részt.
11. A közgyűlésről jegyzőkönyv, a bizottságok tárgyalásairól munkalap készítendő, melyet a közgyűlés, illetőleg az egyes bizottságok elnöke és az adóközösség titkára ír alá. A jegyzőkönyv egy példányát a titkár megküldi az illetékhivatalnak. Az adóközösség titkára továbbá kéthetenként köteles - a kivető bizottság működésének befejeztéig - az illetékhivatalt tájékoztatni az adókivetési munkák állásáról, az egyes bizottságok adómegállapítási tevékenységéről és az egyéb lényeges adóztatási körülményekről.
12. Az adóközösség titkára, az érdekképviseleti szervezet képviselői és a titkár által meghívott adóközösségi tagok a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt; a felszólamlási bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek továbbá a tanácsi adóügyi szervek munkatársai is.
13. Az adóközösség tisztségviselői és alkalmazottai adóközösségi feladatuk ellátása tekintetében hivatalos személynek minősülnek. Egyes tisztségviselők költségtérítésben részesíthetők. Ennek mértékét az adóközösség ügyrendje szabályozza.
B)
Az adóközösség közreműködése - az alábbi 1-25. pontban foglaltak figyelembe vételével -a kisiparosok és a magánkereskedők tevékenységével kapcsolatos általános jövedelemadó és forgalmi adó megállapítására, valamint a forgalmi adó beszedésére terjed ki.
1. Az adóközösségi tag általános jövedelemadó és forgalmi adó bevallását a tárgyévet követő év január hó 15-ig köteles két-két példányban az adóközösséghez benyújtani. A be nem nyújtott vagy hiányos bevallások esetén az adójogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.
2. A telephely szerinti illetékhivatal, Budapesten a kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: első fokú adóhatóság) január hó 31-ig - adóközösségi tagonként - közli az adóközösséggel a figyelembe veendő adókedvezményeket és mindazokat az adatokat, amelyek az adóköteles bevétel vonatkozásában a birtokában vannak. Ugyanezen időpontig az adóközösség titkára a benyújtott általános jövedelemadó és forgalmi adó bevallások egy_egy példányát megküldi az első fokú adóhatóságnak.
3. A kivető bizottság az adóközösségi tagok által fizetendő általános jövedelemadót, valamint forgalmi adót (végleges adót, előleget és átalányt) és azt, hogy kik részesülnek adómentességben, március hó 31-ig köteles megállapítani és lajstromba foglalni.
4. A kivető bizottság elnöke által hitelesített adókivetési lajstromokat április hó 10-25-ig közszemlére kell bocsátani az adóközösség helyiségében és az érdekképviseleti szervezet helyi csoportjának helyiségében.
A közszemlére tétel előtt a lajstromok végösszegeit az illetékhivatalnak jóváhagyólag záradékolnia kell. Ezzel összefüggésben vizsgálni kell, hogy az adók megállapítása a jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelel-e.
5. A közszemlére tételről az adóközösség titkára az érdekképviseleti szerv lapjában vagy a helyi sajtóban tájékoztatni köteles a tagságot.
6. Az adóközösség tagjai - a közszemlére tett lajstromok alapján - a saját és a többi adóközösségi tag adójával kapcsolatban április hó 30-ig, a felszólamlási bizottsághoz írásban észrevételt tehetnek. A tagtársak adójával kapcsolatos észrevételeket a közérdekű bejelentésre vonatkozó szabályok szerint kell védelemben részesíteni.
Az adóközösségi tagok adóterheléséhez az érdekképviselet helyi és központi szervei is tehetnek észrevételt a fenti időpontig.
7. Az adókivetési lajstromokat az adóközösség titkára április hó 10-ig - igazgatási egységenkénti bontásban (községenként, kerületenként) -köteles megküldeni a telephely szerint illetékes járási hivatal, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének, amely az ipari és kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szervvel (községben a szakigazgatási szervvel) egyeztetett észrevételeit április hó 30-ig az illetékhivatalnak teheti meg.
8. A felszólamlási bizottság az észrevételek alapján az egyes tagok adóját módosíthatja. A felszólamlási bizottság tárgyalására az érdekelt adóközösségi tag meghívható.
9. A felszólamlási bizottság által május hó 20-ig módosított adókivetési lajstromok és az adókivetés vonatkozásában készült - indokolással ellátott - munkalapok alapján az első fokú adóhatóság határozattal értesíti a tagokat a megállapított általános jövedelemadóról, forgalmi adóról és a felemelt adó összegéről. Az előző évinek megfelelő - változatlan - átalány esetén - kivéve, ha a tag átalányát vitatta - határozatot nem kell hozni. Erről az adóközösségi tagok adóív útján kapnak értesítést.
10. Az adóközösségi tag alkalmazotti adójának és községfejlesztési hozzájárulásának mértékével kapcsolatos első fokú intézkedésre a telephely szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (községekben a szakigazgatási szerv) jogosult.
11. Az adóközösségi tag általános jövedelemadó és forgalmi adó fizetési kötelezettségének évközi keletkezésével, módosulásával, szünetelésével vagy megszűnésével kapcsolatban szükséges valamennyi intézkedést az első fokú adóhatóság teszi meg. Az első fokú adóhatóság határozatát az adóközösség és az érdekképviseleti szerv véleményének kikérése után hozza meg. Az évközi kezdéssel, módosulással vagy megszűnéssel kapcsolatos adóbevallást az adóközösséghez kell benyújtani.
Az adóközösségnek az adóbevallást, illetőleg a véleményt 8 napon belül kell eljuttatnia az első fokú adóhatósághoz.
12. A tagok a terhükre megállapított általános jövedelemadót (községfejlesztési hozzájárulást, alkalmazotti adót, felemelt adót) a telephelyük szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez (községben a szakigazgatási szervhez), a forgalmi adót (felemelt adót) pedig az adóközösséghez (kisiparosok az illetékes megyei, fővárosi adóközösséghez; magánkereskedők a Budapesti Kereskedők Adóközösségéhez) kötelesek befizetni.
13. A tag a közületi szervektől származó adóköteles bevétele után - ide nem értve a Kisipari Termeltető Vállalat közvetítése útján származó bevételeket - a forgalmi adót a tárgyhónapot követő hó 5-ig köteles az adóközösséghez befizetni.
14. A lakosságtól származó bevétel után megállapított forgalmi adóelőleget, illetőleg átalányt havi részletben - a tárgyhónapot követő hó 5-ig
- kell az adóközösséghez befizetni. A kivetett előleget, illetőleg átalányt változatlan összegben kell fizetni, amíg az jogerősen módosításra nem kerül.
15. Az előző évi forgalmi adóelőleg és a végleges adó különbözetét az adóközösségi tagnak a jogerős határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetnie.
16. A forgalmi adó bevallására kötelezett kisiparosok a 13. és 14. pontban foglalt bevételükről külön-külön - az éves adóbevallástól függetlenül - havonta, a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig, forgalmi adókulcsok szerinti részletezéssel kötelesek az adóközösséghez írásban bejelentést tenni. Ha a bejelentés szerinti forgalmi adó meghaladja a tárgyhónapban esedékessé vált forgalmi adóelőleget, a különbözetet ugyancsak eddig az időpontig be kell fizetni.
17. Forgalmi adó fizetési kötelezettség szünetelése esetén a szünetelés időtartamára esedékes adóelőleget, illetőleg átalányt a szünetelés befejeztekor az adóközösség időarányosan helyesbíti. Ha idényjellegű szakmában dolgozó tag adóját erre tekintettel állapították meg, csak az idény alatti szünetelés esetén van helye adóhelyesbítésnek.
18. Forgalmi adó késedelmes fizetése esetén az adóközösség a késedelem minden megkezdett hónapjára 1%-os adópótlékot köteles felszámítani.
19. Ha a tagnak hat hónapot meghaladó forgalmi adó hátraléka van, az adóközösség titkára az első fokú adóhatóság útján kezdeményezheti az iparjogosítvány megvonását. Egy évet meghaladó adóhátralék esetén a titkár köteles javaslatot tenni az iparjogosítvány megvonása iránt. Jövedelemadó hátralék esetén ezeknek az intézkedéseknek a megtételére a telephely szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (községben a szakigazgatási szerv) vezetője jogosult.
20. A tagok kötelesek az adóközösséggel - felhívásra - írásban közölni mindazokat az adatokat, amelyek az adózással kapcsolatosak. Az adóközösség adóbevallás benyújtására is bármikor felszólíthatja a tagokat, illetőleg arra halasztást adhat.
21. Az adóközösségi tagok által az adózással kapcsolatban szolgáltatott (bevallott) adatok helyességét, valamint a könyvvezetési és számlázási kötelezettség teljesítését az első fokú adóhatóság rendszeresen ellenőrizni köteles. Adóvizsgálatot a telephely szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (községben a szakigazgatási szerv), valamint -budapesti viszonylatban - a Fővárosi Illetékhivatal, illetőleg az erre kijelölt más pénzügyi szerv is kezdeményezhet, vagy végezhet, vagy abban részt vehet.
22. Az adóvizsgálat során megállapított adóhiányt (jövedelemadó és forgalmi adó) az első fokú adóhatóság határozattal közli az adófizetésre kötelezettel és az adóközösséggel. A forgalmi adó hiányt az első fokú adóhatósághoz, a jövedelemadó hiányt a telephely szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez (községben a szakigazgatási szervhez) kell befizetni.
23. Az első fokú adóhatóság határozatai ellen a megyei (megyei városi) tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, Budapesten a Fővárosi Illetékhivatalhoz (a továbbiakban együtt: másodfokú adóhatóság) lehet - a kézhezvételtől számított 15 napon belül - fellebbezni. A másodfokú adóhatóság az adóközösség és az érdekképviseleti szerv véleményének meghallgatása után hozza meg határozatát.
24. A másodfokú határozat ellen - az adókivetés jogalapja tekintetében - keresettel lehet fordulni a bírósághoz; egyéb vonatkozásban panasz nyújtható be a megyei (megyei városi) tanács vb titkárához, Budapesten a Fővárosi Tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez.
25. Valamennyi adóhatósági határozatról másolatot kell küldeni az adóközösséghez. Az előző pontokban nem érintett kérdések tekintetében a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.
C)
1. Az adóközösség a felszólamlási bizottság által módosított lajstrom szerinti forgalmi adó-átalány és előleg - költségtérítés-előleggel csökkentett -együttes összegét egyenlő részletekben - minden hó 20. napjáig - tartozik az első fokú adóhatósághoz átutalni; ugyancsak köteles - a költségtérítés-előleggel csökkentve - átutalni a közületi vonatkozású előző havi forgalmi adó befizetéseket.
2. Ha a felszólamlási bizottság által módosított lajstrom szerinti végleges forgalmi adó meghaladja az előző évi előleg és átalány együttes összegét, a különbözetet július 31-ig kell az adóközösségnek befizetnie.
3. Késedelmes fizetés esetén az adóközösséget minden megkezdett hónapra 1%-os adópótlék terheli.
4. Az adóközösség az általa beszedett adópótlékból tartalékalapot köteles képezni, amely a következő célokra használható fel:
- egyes tagok lakossági viszonylatból eredő forgalmi adó-hátralékának méltányosságból történő elengedésére;
- behajthatatlan és elévült forgalmi adóhátralékok törlésére;
- az adóközösséget terhelő adópótlék megfizetésére.
Az adóközösség által kezelt forgalmi adóhátralékot az adóközösség vezetősége elengedheti (törölheti), részletfizetést, fizetési halasztást engedélyezhet. Az adóhátralék méltányosságból történő elengedése (törlése), részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezése előtt ki kell kérni a telephely szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (községben a szakigazgatási szervnek) a véleményét.
5. Az adók kezelésével kapcsolatban felmerült személyi és dologi költségek fedezésére az adóközösség költségalapot köteles képezni. Erre a célra az adóközösség az általa átutalandó forgalmi adónak legfeljebb 10%-át költségtérítés előlegként visszatarthatja. A visszatartott összegeket és a felmerült kiadásokat kezelési költségalapszámlán kell nyilvántartani.
6. A tartalékalap- és a költségalap-számlán mutatkozó év végi egyenleget a következő évi alapszámlára kell átvinni.
7. A kisipari adóközösség minden év január és július hónapban, az előző havi állapotnak megfelelően, a kezelési költségalap-számlán mutatkozó pénzkészlet-többletet - egy havi dologi és személyi költség tartalékolásával - tartozik az első fokú adóhatósághoz átutalni.
8. Az illetékhivatal minden évben köteles felülvizsgálni az adóközösség teljes tevékenységét. Szabálytalanság észlelése esetén a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tennie. Ha az illetékhivatal megállapítja, hogy az adóközösség pénzkészlete egy havi adóbefizetési kötelezettségét meghaladja, a többletet elvonja. Nem tekinthető felesleges pénzkészletnek - és ezért meghagyandó - a tagok öt évnél nem régebbi túlfizetése, a teljes tartalékalap és a költségalapnak az adóközösség zavartalan működéséhez szükséges része.
9. Az illetékhivatal intézkedései ellen az adóközösség a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez tehet észrevételt. Az erre hozott, sérelmesnek vélt döntés felülvizsgálata, az érdekképviseleti szervezet útján - halasztó hatállyal - a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb titkárától kérhető.
D)
1. Az adóközösség köteles olyan számviteli nyilvántartást vezetni, amely a tagok forgalmi adó fizetési kötelezettségére és a kezelt pénzösszegekre vonatkozó részletes adatokat időrendben és tételesen tartalmazza. Ezekről az adatokról az adóközösség félévenként és éves viszonylatban összesítést is köteles készíteni.
2. Ha az adóközösségi tag forgalmi adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adóközösségnek a telephely szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervétől (községben a szakigazgatási szervtől) a hátralék behajtását kell kérnie.
3. Az adóközösség javára befizetett összegeket az Országos Takarékpénztár illetékes fiókjánál, a magánkereskedők vonatkozásában az Országos Takarékpénztár budapesti V. kerületi fiókjánál vezetett adóközösségi számlán kell kezelni. A folyó kiadások fedezetére legfeljebb 5000 Ft tartható házipénztárban.
4. Az adóközösséghez érkező adóbevallásokat, észrevételeket, bejelentéseket és egyéb beadványokat iktatni kell.
5. Az adóközösség a részletes ügyrendjét, ügykezelési és számviteli szabályzatát a megyei (fővárosi) tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve jóváhagyásával készíti el. A szabályzat elkészítéséhez az érdekképviseleti szervezet (KIOSZ, illetve KISOSZ) a Pénzügyminisztérium egyetértésével irányelveket adhat ki.
6. Az adóközösség vezetősége köteles a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, valamint az illetékhivatal felhívására - az adózással és a pénzkezeléssel kapcsolatban - adatokat szolgáltatni.
7. Az adóközösség felszámolása során mutatkozó pénzkészlet, követelés és ingó vagyontárgyak felett a megyei (fővárosi) tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a beruházott vagyontárgyak felett a Pénzügyminisztérium rendelkezik az érdekképviseleti szervezet meghallgatása mellett.
8. Az adóközösség megszűnésekor az összes iratot az illetékhivatalhoz kell beszolgáltatni.