4/1973. (I. 27.) BkM rendelet
az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról
Az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény végrehajtásáról - a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elnökével és a KPVDSZ elnökségével egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a belkereskedelmi, a vendéglátó, a szállodaipari és az idegenforgalmi (a továbbiakban: kereskedelmi) vállalatokra és szervezetekre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, ezek közös vállalataira, társulásaira, a szövetkezeti vállalatokra (a továbbiakban: vállalatok), valamint ezek dolgozóira.
2. §
(1) A belkereskedelmi ágazatban dolgozó fiatalok alapvető szakmai feladata, hogy példamutatóan működjenek közre - beosztásukból adódó lehetőségeiknek megfelelően - a lakosság jobb áruellátásában és kulturáltabb kiszolgálásában. Támogassák a kereskedelmi munka korszerűsítését, a technika alkalmazását és terjesztését. Védjék a fogyasztók érdekeit és a társadalmi tulajdont, legyenek udvariasak a vásárlókkal.
(2) Különösen fontos, hogy a fiatal kereskedelmi dolgozók növeljék politikai és szakmai ismereteiket, fejlesszék műveltségüket és tanuljanak idegen nyelveket.
3. §
(1) A vállalatok vezetői minden esetben, amikor a fiatalokat közvetlenül érintő kérdésekről döntenek, a KISZ-szervezet útján és más módon is vegyék figyelembe a fiatalok véleményét, javaslatait.
(2) A KISZ-szervezet egyetértése szükséges a vállalat által képzett és ifjúsági célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásához, a vállalatok által a fiatalok részére adományozott tanulmányi ösztöndíjak odaítéléséhez. Ki kell kérni a KISZ-szervezet - ennek hiányában a szakszervezet ifjúsági felelősének - véleményét:
- a fiatalok kitüntetésre történő felterjesztésénél és jutalmazásánál, valamint
- a fiatalokat érintő, továbbtanulásra vonatkozó előterjesztéseknél,
- külföldre kiküldendő személyek kijelölésénél.
(3) A gazdasági vezetők igényeljék, hogy a KISZ-szervezet fejtse ki véleményét a vállalat munkájával, a vállalati élettel kapcsolatban, hívja fel az észlelt hibákra és mulasztásokra az illetékes vezetők figyelmét. A KISZ-szervezetet az észrevételek, javaslatok elintézéséről tájékoztatni kell.
(4) A vállalati kollektív szerződés megkötésénél és módosításánál a KISZ-szervezet közreműködését, a kollektív szerződést előkészítő megbeszéléseken, illetve bizottságban a KISZ-szervezet képviseletét biztosítani kell.
4. §
(1) A kitüntetések adományozásánál fokozott figyelmet kell fordítani a példamutató szakmai és politikai munkát végző fiatalokra.
(2) Március 21-én a KISZ megalakulásának évfordulóján az erre érdemes fiatalokat, az ifjúsági mozgalom aktivistáit, valamint azokat a dolgozókat, akik a fiatalok nevelésében érdemeket szerezek, anyagi és erkölcsi elismerésben kell részesíteni.
5. §
(1) A vállalat a KISZ-szervezet munkájához nyújtson anyagi támogatást, teremtsen ahhoz megfelelő körülményeket.
(2) Ha a gazdasági vezető, a szakszervezet és a KISZ-szervezet ebben megállapodnak, s a részesedési alap nagysága, valamint a fiatalok létszáma ezt lehetővé, illetve indokolttá teszi, az alap egy részét külön ifjúsági alapként el lehet különíteni: ennek további felhasználása a KISZ-szervezetek erre vonatkozó terve szerint történik.
(3) A KISZ-szervezetnek lehetővé kell tenni, hogy az ifjúsági mozgalom anyagi feltételeit a fiatalok körében szervezett társadalmi munkával is megteremtse. A társadalmi munka célját és feltételeit a gazdasági vezető és a KISZ-szervezet együttesen határozza meg.
(4) A vállalatok üdülőit az üdülési idény előtt és után a KISZ-vezetőképzés, illetve továbbképzés céljaira - figyelembe véve az egyéb igényeket is - bocsássák rendelkezésre.
6. §
(1) A munkára nevelés érdekében a fiatalok részére munkaverseny-mozgalmat kell szervezni (pl. "Szakma Kiváló Tanulója", "Ki Minek Mestere", "Kiváló Ifjú Munkás", "Kiváló Ifjú Szakmunkás", "Szakma Ifjú Mestere", "Kiváló Ifjú Technikus", "Kiváló Ifjú Mérnök", "Kiváló Ifjú Közgazdász"). A fiatalok mozgalomban elért eredményéit a vállalatok értékeljék és jutalmazzák, a legkiválóbbakat pedig részesítsék kitüntetésben. A vállalatok vezetői a KISZ-szervezettel és a szakszervezettel egyetértésben biztosítsanak külön keretet a mozgalmakban résztvevők jutalmazására, amelynek felhasználási módját, rendjét és mértékét a kollektív szerződésben szabályozzák.
(2) A vállalati munkaverseny céljának meghatározásánál hasznosítani kell a fiatal dolgozók és a KISZ-szervezet javaslatait.
(3) A vállalatok támogassák az ifjúsági szocialista brigádmozgalmat. Törekedni kell a fiatal dolgozók lelkesedését, új iránti fogékonyságát célszerűen hasznosítóba szakmai tudást elmélyítő, sajátos versenyformák alkalmazására.
(4) A vállalati munkaverseny keretében az ifjúsági szocialista brigádok versenyét, valamint a munkaversenyben résztvevő fiatalok eredményeit - a KISZ vállalati szervének közreműködésével - külön is értékelni kell.
7. §
A kereskedelmi szaklapok rendszeresen foglalkozzanak a fiatalok munkaeredményeivel, problémáival.
8. §
(1) A vállalatok az arra rászoruló, továbbtanuló fiatalokat - különösen a fizikai dolgozók és kereskedelmi alkalmazottak - tehetséges gyermekeit - pénzbeni vagy természetbeni segélyekkel (pl. ösztöndíj, tankönyv, tanszer) támogassák.
(2) Az általános iskolát el nem végzett, illetve szakképzetlen fiatalok számára munkaidőben vagy munkaidőkedvezmény mellett biztosítani kell az iskolai, illetve szakmunkásképesítés megszerzését.
(3) A fiatalok nyelvtanulása érdekében a vállalatok szervezzenek tanfolyamot, a KISZ-szervezet javaslata alapján az arra érdemes fiataloknak nyújtsanak munkaidőkedvezményt, adjanak költséghozzájárulást.
(4) A vállalati vezetők építsenek ki rendszeres és tartós kapcsolatot az oktatási intézményekkel, kössenek velük szocialista szerződést.
9. §
(1) A vállalatok kötelesek a pályakezdő fiatalok munkáját figyelemmel kísérni. Biztosítsák, hogy a pályakezdő fiatalok a gyakorlati munkához szükséges tapasztalatokat idősebb munkatársaik segítségével mielőbb megszerezzék.
(2) A vállalatok - ahol ez indokolt és célszerű - alakítsanak ki ifjúsági boltokat munkahelyeket. Az ifjúsági boltokban, illetve munkahelyeken kizárólag fiatalokat kell foglalkoztatni, azok vezetőjét a KISZ-szervezet meghallgatásával kell kinevezni.
(3) A vállalatok a szakszervezet bevonásával mérjék fel, hogy milyen lehetőségeik vannak a fiatalok családalapításának támogatására. Az anyagi támogatás elosztásánál vegyék figyelembe a KISZ-szervezet erre vonatkozó javaslatát.
(4) A fiatalok lakásépítési akcióihoz a vállalatok a tervek, az építőanyagok és a technikai eszközök biztosításával is nyújtsanak segítséget.
(5) A fiatalok munkabérét a távollétükben (gyermekgondozási szabadság, tényleges sorkatonai szolgálat stb.) történt bérfejlesztés figyelembevételével kell megállapítani.
10. §
(1) A vállalatok nyújtsanak anyagi és technikai segítséget ifjúsági klubok, műszaki és irodalmi szakkörök, valamint egyesületek működéséhez.
(2) A fiatalok kultúrált pihenése és üdülése céljából a vállalatok - a szakszervezettel együttműködve - támogassák:
- a csoportos ifjúsági kirándulásokat, a hétvégi ifjúsági üdülőtáborokat, a szervezett ifjúsági turizmust;
- mozdítsák elő az oktatási intézmények tanulóinak nyári táborozását;
- ügyeljenek arra, hogy a fiatalok megfelelő arányban részesüljenek a szakszervezeti és vállalati üdültetésben.
(3) A Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt álló oktatási intézmények vezetői biztosítsák, hogy a kollégiumok és diákotthonok arra alkalmas helyiségei az oktatási idő szünetelése alatt klub, szakköri és egyesületi célokra, valamint szervezett üdülés vagy turistaszállás céljára igénybe vehetők legyenek. A lehetőségekről tájékoztassák a KISZ-szervezeteket.
11. §
(1) A vállalatok a KISZ-szervezet bevonásával - a Belkereskedelmi Ifjúsági Bizottság (18. §) által kiadásra kerülő irányelvek szerint - kétévenként Ifjúsági Parlament keretében értékeljék az ifjúság helyzetét. Az Ifjúsági Parlament tanácskozása legyen nyilvános. Gondoskodni kell arról, hogy az Ifjúsági Parlament összehívásáról az ifjúság időben értesüljön.
(2) Az Ifjúsági Parlamentben elhangzott észrevételek, javaslatok nyilvántartásáról az illetékes vállalati vezetők gondoskodjanak. Ezekről 15 napon belül tájékoztassák a felügyeleti hatóságukat annak megjelölésével, hogy mely kérdéssel értenek egyet, mely kérdésben intézkednek, illetve mely kérdésben kérik a felügyeleti szerv intézkedését.
(3) A fiataloknak 30 napon belül tájékoztatást kell adni azokról a kérdésekről, észrevételekről, javaslatokról, amelyekről az Ifjúsági Parlamenten nem kaptak választ.
12. §
A középtávú és éves vállalati tervekbe fel kell venni - a KISZ-szervezettel egyetértésben - az ifjúság érdekében elvégzendő konkrét vállalati feladatokat.
13. §
(1) Az Ifjúsági Törvény és a végrehajtásáról szóló 1043/1971. (X. 2.) Korm. számú határozat, valamint e rendelet végrehajtásának ellenőrzése érdekében a gazdasági vezetők minden évben március hó 31-ig a munkahely KISZ-szervezetével és a szakszervezet munkahelyi szervezetével együtt -az éves tervértékelés és a kollektív szerződés felülvizsgálata során - értékeljék a vállalatnál dolgozó fiatalok helyzetét, az ifjúság körében végzett munka és a végrehajtott intézkedések eredményeit. Az értékelésről a dolgozókat és ennek keretében a fiatalokat is rendszeresen tájékoztassák az éves vállalati eredmény alakulását ismertető termelési tanácskozáson, illetve beszámolón.
(2) A vállalatok vezetőit felügyeleti szervük évenként köteles beszámoltatni az ifjúságpolitikai határozatok, az ifjúsági törvény és ezen rendelet, valamint a vállalati intézkedési terv végrehajtásáról. A beszámoltatás során a KISZ-szervezet véleményét meg kell hallgatni.
14. §
A Belkereskedelmi Minisztérium kétévenként átfogóan értékelje a belkereskedelemben dolgozó fiatalok helyzetét, és határozza meg a szükséges intézkedéseket. A vizsgálat különösen a következőkre terjedjen ki:
- a fiatalok képzettségüknek megfelelő beosztásban dolgoznak-e;
- erkölcsi és anyagi megbecsülésük arányos-e felkészültségükkel és végzett munkájukkal;
- szakmai fejlődésük, továbbképzésük lehetőségeire és feltételeire;
- kulturális, sportolási lehetőségeikre;
- a kisgyermekes fiatal anyák helyzetére;
- az ifjúságról szóló törvényt, ezen rendeletet, valamint a lakásügyi jogszabályoknak a fiatalokra vonatkozó rendelkezéseit a vállalati erőből, illetve támogatással épülő lakások tekintetében megfelelően végrehajtják-e.
15. §
(1) A Belkereskedelmi Minisztériumban társadalmi tanácsadó szervként Ifjúsági Divatbizottság működik. Feladata a fiatalok öltözködési igényének, a divat alakulásának figyelemmel kísérése, a fiatalok tájékoztatása a korszerű öltözködési cikkek kínálatáról, a kereskedelmi és termelő vállalatok informálása a fiatalok igényeiről.
(2) Az Ifjúsági Divatbizottság tagjai a belkereskedelmi miniszter megbízása, illetőleg felkérése alapján: a Belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium, a SZÖVOSZ, a KISZ Központi Bizottság, az Országos Nőtanács, az ifjúsági sajtó, a ruházati kereskedelmi és termelő, valamint a divattervező vállalatok képviselői.
(3) A fiatalok öltözködési igényének színvonalas kielégítése érdekében a ruházati vállalatoknak törekedni kell olyan ifjúsági boltok, illetőleg a nagyobb boltokban "ifjúsági árusítóhelyek" kialakítására, ahol a fiatalok az öltözködésükhöz szükséges árucikkeket egy helyen beszerezhetik.
(4) A vállalatok fordítsanak kellő figyelmet a fiatalok ízlésének és igényének megfelelő, korszerű alapanyagú és kivitelű cikkek beszerzésére és ezek forgalombahozatalára.
(5) A termelő vállalatokkal együttműködve fejleszteni kell az olcsó és korszerű sport- és sportruházati cikkek, továbbá az ifjúsági turizmust szolgáló kempingcikkek választékát és mennyiségét.
(6) A kölcsönző vállalatok törekedjenek az ifjúsági szervezett táborozáshoz szükséges felszerelések biztosítására.
(7) A kereskedelmi vállalatok szaktanácsadással, kisgépek kölcsönzésével is nyújtsanak segítséget az ifjúság szervezett lakásépítéséhez.
(8) A bútorkereskedelmi vállalatok a lakberendezési cikkek kínálatának kialakításánál fordítsanak különös figyelmet a korszerű és olcsó bútorok forgalombahozatalára. ("Ifjúsági bútorakció").
16. §
A vállalatok segítsék elő a barkácsmozgalom elterjedését. Ennek érdekében bővítsék a választékot, szélesítsék a barkácscikkeket árusító és kölcsönző szakboltok hálózatát, népszerűsítsék a barkácsmozgalmat.
17. §
(1) A kempingeket üzemeltető idegenforgalmi vállalatok és szervezetek a területfelhasználási (kemping helyfoglalási) és sátorbérleti díjból kedvezményt nyújthatnak a fiataloknak, elsősorban az önálló keresettel nem rendelkező tanulóknak. A kempingek férőhelyeinek egy részét az ifjúság számára biztosítsák
(2) A kempingeket üzemeltető vállalatok és szervezetek az ifjúsági turizmusban résztvevő fiatalok részére az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács által e célra kiadott utalványt a szolgáltatások árába számítsák be.
(3) A II. vagy ennél alacsonyabb osztályba sorolt melegkonyhás vendéglátóipari üzletek (éttermek, bisztrók) az ifjúsági turizmusban résztvevő fiatalok részére az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács által kiadott étkezési utalványt számítsák be a szolgáltatások árába, az utalványon feltüntetett érvényességi időtartamon belül. Ezek a vendéglátóipari egységek biztosítsanak a fiatalok fizetőképességének is megfelelő ételkínálatot.
(4) Növelni kell az ifjúsági szórakozóhelyek és ifjúsági parkok számát.
(5) A vendéglátóipari vállalatok szélesítsék az üzletek szabad kapacitásának hasznosításával az ifjúság szórakozási lehetőségeit. Vállaljanak részt a művelődési házaknak az ifjúság szórakozási céljaira történő hasznosításában.
18. §
(1) A belkereskedelem ifjúságpolitikai feladatainak összehangolása érdekében Belkereskedelmi Ifjúsági Bizottságot (a továbbiakban: Ifjúsági Bizottság) kell szervezni.
(2) Az Ifjúsági Bizottság vezetője a belkereskedelmi miniszter által megbízott miniszterhelyettes, tagjai: a minisztérium, a vállalatok és szövetkezetek - belkereskedelmi miniszter által kinevezett - munkatársai, továbbá a KISZ Központi Bizottság, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ képviselői.
(3) Az Ifjúsági Bizottság ifjúságpolitikai kérdésekben a miniszter tanácsadó, véleményező és javaslattevő szerve.
(4) Az Ifjúsági Bizottság működésének szabályait és feladattervét a Bizottság határozza meg. Az Ifjúsági Bizottság elnöke az ülésekre tanácskozási joggal bárkit meghívhat, szákértők közreműködését veheti igénybe.
(5) Az Ifjúsági Bizottság működéséhez szükséges feltételeket a minisztérium biztosítja..
19. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Szurdi István s. k.,
belkereskedelmi miniszter