5/1973. (XII. 9.) KKM rendelet
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti kölcsönös kereskedelemben szállításra kerülő gépek és berendezések tartalékalkatrész-ellátásának Általános Elvei közzétételéről
1. §
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti kölcsönös kereskedelemben szállításra kerülő gépek és berendezések tartalékalkatrész-ellátásának 1973. évi április hó 21. napján Moszkvában létrehozott Általános Elvei (továbbiakban: KGST és a JSZSZK tartalékalkatrész-ellátásának 1973. évi Általános Elvei) hivatalos magyar nyelvű szövegét ezen rendelet mellékleteként közzéteszem.
2. §
A KGST és a JSZSZK tartalékalkatrész-ellátásának 1973. évi Általános Elvei rendelkezései irányadók az 1974. évi január hó 1. napja után kötött külkereskedelmi szerződésekre, amennyiben a magyar féllel szerződő külföldi fél székhelye olyan országban van, amely a magyar féllel kötött szerződésre ugyancsak irányadónak tekinti a KGST és a JSZSZK tartalékalkatrész-ellátásának 1973. évi Általános Elvei rendelkezéseit.
3. §
Ez a rendelet 1974. évi január hó 1. napján lép hatályba.
Dr. Bíró József s. k.,
külkereskedelmi miniszter
Melléklet a külkereskedelmi miniszter 5/1973. (XII. 9.) KkM rendeletéhez
A KGST tagországok és a JSZSZK közötti kölcsönös kereskedelemben szállításra kerülő gépek és berendezések tartalékalkatrész-ellátásának
ÁLTALÁNOS ELVEI
(A KGST és a JSZSZK tartalékalkatrész-ellátásának 1973. évi Általános Elvei)
A kölcsönös kereskedelemben szállításra kerülő gépek és berendezések tartalékalkatrész-ellátása során a KGST tagországok és a JSZSZK illetékes szervei és szervezetei a következő elveket tekintik irányadónak.
1. A gépek és a berendezések eladója köteles teljes egészében (mennyiségben és választékban) és kellő időben kielégíteni az általa szállításra kerülő gépek és berendezések normális üzemeltetéséhez szükséges, vevőnél jelentkező tartalékalkatrészszükségleteket.
2. Az eladó kötelezettsége a vevő tartalékalkatrész-ellátására a gépek és a berendezések szállítási szerződésének aláírási keltétől kezdődik.
Ez a rendelkezés kiterjed a gyártásból kivont gépekre és berendezésekre is, valamint azokra a tartalékalkatrészekre, amelyeken változtatásokat hajtottak végre, és ennek következtében megszűnt csereszabatosságuk.
3. A KGST tagországok és a JSZSZK a kölcsönös áruszállításokról szóló hosszú lejáratú egyezmények és éves jegyzőkönyvek megkötése során megállapítják a tartalékalkatrész-szállítások kontingenseit értékben kifejezve, gép- és berendezéscsoportok szerinti bontásban.
Szükség esetén a szerződő felek egyeztetik a hosszú lejáratú egyezményekben megállapított éves kontigensek módosítását.
4. A tartalékalkatrészeket a kölcsönös áruszállításokról szóló éves jegyzőkönyvek, hosszú lejáratú egyezmények keretein belül megkötött szerződések alapján, vagy ilyenek hiányában a felek megegyezése szerint szállítják.
A tartalékalkatrészek szállításának volumeneit a szerződésekben választék és határidő szerinti bontásban határozzák meg.
5. Ha a vevő annak a kívánságának ad kifejezést, hogy a gépekkel és a berendezésekkel egyidejűleg tartalékalkatrészeket (kivéve a jótállási határidőre eső tartalékalkatrészeket) kíván vásárolni, úgy ezt az említett gépek és berendezések megkötésre kerülő szállítási szerződésében foglalják írásba. Ilyen esetben az eladó köteles a vevőnek a tartalékalkatrészek legmegfelelőbb választékát és mennyiségét felajánlani.
6. Ha a vevő az importálásra kerülő gépekhez és berendezésekhez a tartalékalkatrészek gyártását az eladó ország rajzai és technológiája szerint maga kívánja megszervezni, erről az eladóval meg kell egyeznie.
Az e kérdésre vonatkozó megegyezés esetén az eladó teljes egészében vagy részben mentesül attól a kötelezettségétől, hogy tartalékalkatrészeket szállítson a jelen Általános Elvekkel összhangban, az eladó és a vevő között egyeztetett időponttól kezdve.
7. Ha a gépek és a berendezések eladó országa és harmadik ország (KGST tagja vagy a JSZSZK) közötti egyezmény szerint, amelyben a vevők országai részt vesznek, harmadik ország szervezi még a tartalékalkatrészek gyártását a vevőknek való szállítás céljából, úgy a vevőknek a tartalékalkatrészeket ebben az országban kell megvásárolniuk.
Ebben az esetben a gépek és a berendezések eladó országának kötelezettségeit a vevő országok tartalékalkatrész-ellátására a fent említett harmadik ország vállalja magára. Ha azonban a megkötött megállapodás nem rendelkezik másként, úgy a gépek és a berendezések eladó országának a vevők országai tartalékalkatrész-ellátására vonatkozó kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a harmadik ország a feltüntetett megállapodással összhangban nem kezdi meg ezeknek a tartalékalkatrészeknek a gyártását.
Ha a vevő országa nem vett részt az eladó országa és a harmadik ország (KGST tag vagy a JSZSZK) közötti fent említett megállapodásban, úgy az eladó országának a vevő ország tartalékalkatrész-ellátására vonatkozó kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a harmadik ország nem szervezi meg a tartalékalkatrészek gyártását és szállítását a leszállított és/vagy szállításra kerülő gépek és berendezések normális üzemeltetéséhez szükséges mennyiségben. Ennek során a harmadik országból a tartalékalkatrészeket nem szállíthatják rosszabb feltételek álapján, mint azok a feltételek, amelyek mellett az eladó országából szállítanák.
A gépek és a berendezések eladójának haladéktalanul, de legkésőbb a megállapodás megkötésének keltétől számított hatvan napon belül értesítenie kell a vevőt, hogy milyen időponttól kezdve, és a harmadik ország mely szervezeteihez kell a vevőnek a tartalékalkatrész vásárlásának kérdéseivel kapcsolatban fordulnia. Azokban az esetekben, amikor a megállapodásban a vevő országa nem vett részt, ennek az értesítésnek tartalmaznia kell a megkötött megállapodás azon megfelelő rendelkezéseiről szóló tájékoztatást is, amelyek a vevő tartalékalkatrész-ellátásával kapcsolatosak.
8. Az eladó ellátja a vevőt a következő anyagokkal és dokumentációval:
- katalógusok vagy típus nomenklatúrák, árjegyzékek, a szükséges műszaki dokumentáció, a megegyezés szerinti mennyiségben és felsorolásban, továbbá a megállapított nyelven;
- ajánlott tartalékalkatrész specifikációk, a szerződésben kikötött mennyiségben;
- lehetőség szerint a tartalékalkatrészek megfelelő igénylési űrlapjai.
Az eladó ugyancsak közli a vevővel az egyes, kölcsönösen egyeztetett gép- és berendezésfajtákra vonatkozó tartalékalkatrész felhasználási normákat.
Az első ízben szállításra kerülő gépekhez és berendezésekhez a szóban forgó anyagokat és a dokumentációt a szállítás kezdetén kell átadni.
Az osztálybasorolás alá eső (hajók, repülőgépek, más gépek és berendezések) tartalékalkatrészeinek szállítása során az eladó benyújtja a vevőnek a minőséget, vagy az osztályozást igazoló osztálybasoroló szerv dokumentációját.
9. Az eladó köteles haladéktalanul, de legkésőbb a gépekre és berendezésekre vonatkozó bármilyen, a tartalékalkatrészek csereszabatosságát megszüntető konstrukciós változtatás bevezetésétől számított három hónapon belül tájékoztatni a vevőt a tartalékalkatrészeken végrehajtott változtatásokról, és köteles átadni a megfelelő dokumentációt, ideértve a tartalékalkatrészék számozásának és indexeinek a katalógusokban és specifikációkban történő megváltoztatásáról szóló információt.
Ez a rendelkezés nem mentesíti az eladót attól a kötelezettségétől, hogy leszállítsa azokat a tartalékalkatrészeket, amelyek a korábban leszállított gépek és berendezések normális üzemeltetését biztosítják.
10. Az érdekelt felek közötti megegyezés esetén az eladó a vevő országában konszignációs tartalékalkatrész raktárakat szervez. A konszignációs raktárakban a gépek és berendezések tartalékalkatrészeiből állandóan kiegészülő tartalékkészleteket kell tárolni.
11. A vevő benyújtja az eladó részére a soron következő szállítási évre vonatkozó specifikált igénybejelentését, negyedévenkénti bontásban, a tartalékalkatrészek szükséges mennyiségéről, a következő rendben és határidőben:
- az éves szükséglet 80%-ára - a szállítási évet megelőző év május 15-ig;
- az éves szükséglet 15%-ára - a szállítási évet megelőző év szeptember 30-ig;
- az éves szükséglet 5%-ára - a szállítási év március 31-ig, ezen belül e tartalékalkatrészek specifikációjába nem kell bevenni a hosszú gyártási ciklusú tartalékalkatrészeket.
Indokolt esetben a hosszú gyártási ciklusú tartalékalkatrészekre, továbbá azon tartalékalkatrészekre, amelyeket időszakosan gyártanak, valamint az először szállításra kerülő gép- és berendezésfajták tartalékalkatrészeire az igénybejelentési határidőket az eladó és a vevő kölcsönösen egyezteti.
A Mongol Népköztársaság vevője jogosult az eladó részére a specifikált igényét az éves szükséglet 80%-os mennyiségében a szállítási évet megelőző év II. negyedéve folyamán benyújtani.
A vevő jogosult a szállítási évet megelőző év szeptember 30-ig az eredetileg benyújtott igényét (mennyiség és nomenklatúra szerint) az igény értékének 5%-ig terjedő mértékben módosítani.
Az olyan gépek és berendezések tartalékalkatrészeihez, amelyeknek szállításáról szerződéseket még nem kötöttek, vagy magát a szállítást és a szállítás terjedelmét az eladó és a vevő között még nem egyeztették, a tartalékalkatrészek szállítási volumenét és a rájuk vonatkozó igénybejelentési határidőket egyeztethetik az ezen gépek és berendezések szállítási volumenének pontosítása vagy szállítási szerződésük aláírása idején.
12. Az eladó a vevő igényének kézhezvételi időpontjától számított legkésőbb hatvan napon belül köteles megküldeni (átadni) ajánlatát a tartalékalkatrészek szállítási szerződésének megkötéséhez.
13. Üzemzavar esetén a vevő jogosult bármilyen időpontban megrendelni az ennek az üzemzavarnak a megszüntetéséhez szükséges tartalékalkatrészeket.
Az eladónak ezekben az esetekben biztosítania kell a tartalékalkatrészek haladéktalan feladását, de legkésőbb 25 napon belül a vevő megrendelésének kézhezvételétől számítva, ha a szerződés más határidőt nem állapít meg. A hosszú gyártási ciklusú tartalékalkatrészek leszállítását, ha ezek nem állnak rendelkezésére, az eladó köteles a lehetséges legrövidebb határidőre biztosítani.
A tartalékalkatrészekre vonatkozó megrendelést leadhatják táviratban, vagy géptávírón, az üzemzavar jellegének rövid megnevezésével. Emellett ezt a megrendelést a megrendelés keltétől számított legkésőbb három munkanapon belül ajánlott levélben kell megerősíteni. Az eladó köteles haladéktalanul igazolni a megrendelés teljesítésére való elfogadását.
14. Ha az eladó által szállításra kerülő gépek és berendezések összetételébe olyan alkatrészek tartoznak, amelyeket az eladó harmadik országból importál, úgy ezeknek az alkatrészeknek tartalékalkatrészként való biztosítása az általános feltételek mellett az eladó kötelezettsége. Ha az eladó valamilyen ok miatt nem tudja elfogadni a tartalékalkatrészeknek ezt az ellátási rendjét, úgy az eladónak ezt a gépek és berendezések szállítási szerződésének aláírásakor be kell jelentenie, és ebben az esetben a harmadik országból importálásra kerülő tartalékalkatrészek ellátásának rendjét az eladó és a vevő közötti megegyezés szerint állapítják meg.
A "KGST tagországok és a JSZSZK közötti kölcsönös kereskedelemben szállításra kerülő gépek és berendezések tartalékalkatrész-ellátásának általános elvei" (1966) elfogadása előtt megkötött, gépek és berendezések szállítására vonatkozó szerződések szerint fennmarad a fent említett tartalékalkatrészek ellátásának az a rendje, amelyet ezek a szerződések írnak elő, vagy amely a vevő és az eladó között kialakult.
15. Ha az egyes gépek és berendezések gyártását megszüntetik, az eladónak erről a vevőt kellő időben, írásbeli formában értesítenie kell.
Az eladó köteles a gyártásból kivont gépek és berendezések tartalékalkatrészeit meghatározott, kölcsönösen egyeztetett és műszakilag indokolt időszakon belül leszállítani. Ennek során a felek azokból a tájékoztató jellegű határidőkből indulnak ki, amelyeket a megfelelő gép- és berendezésfajtákra a KGST illetékes szervei állapítottak meg.
A szállításra kerülő tartalékalkatrészek jegyzékét a felek a szerződésekben úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik azoknak a tartalékalkatrészeknek a nomenklatúráját, amelyeket a gépek és berendezések gyártásból való kivonása előtt szállítottak le.
Ha a vevő az eladóhoz azzal a kéréssel fordul, hogy folytatódjék a tartalékalkatrészek leszállítása a jelen pont 2. bekezdésében feltüntetett határidő leteltét követően, úgy az ilyen szállítás kérdéséről és azokról a feltételekről, amelyek mellett a szállítás teljesíthető, a feleknek kell megállapodniuk.
Abban az esetben, amikor az eladó nem járul hozzá a jelen pont 2. bekezdésében feltüntetett határidő leteltével a tartalékalkatrészek szállításának folytatásához, úgy, ha a szerződés mást nem mond ki, a vevő kérésére az eladó:
- átadja a vevőnek, a közöttük egyeztetett mennyiségben és feltételek alapján, a gyártásból kivont tartalékalkatrészek műszaki dokumentációját;
- leszállítja a vevőnek, külön szerződés szerint, a rendelkezésre álló, az említett tartalékalkatrészek gyártására szolgáló különleges felszereléseket, szerszámokat, modelleket és kliséket, vagy átadja a vevőnek, a vele egyeztetett feltételek mellett, az elkészítésükhöz szükséges műszaki dokumentációt.
16. A leszállításra kerülő tartalékalkatrészekre vonatkozó jótállást az eladó és a vevő közötti megegyezés szerint biztosítják, a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével. Az egyeztetett jótállásokat szerződésben kötik ki. A Mongol Népköztársasággal közös államhatárral nem rendelkező országokból a Mongol Népköztársaságba szállításra kerülő tartalékalkatrészekre vonatkozó jótállási határidők szerződésben való megállapítása során a feleknek figyelembe kell venniük, hogy a szállítás keltétől számított jótállási határidő két hónappal meghosszabbodik.
A szállításra kerülő tartalékalkatrészek minősége nem lehet rosszabb a gyártó üzemben a komplett gépek és berendezések összeszereléséhez felhasznált alkatrészek minőségénél.
17. A más célokra, többek között a komplettálásra szolgáló gépcsoportokra, szerkezeti egységekre és alkatrészekre vonatkozó igényeket a vevő külön nyújtja be, és az ilyen gépcsoportokat, szerkezeti egységeket és alkatrészeket a felek között egyeztetett feltételek szerint szállítják.
18. A KGST tagországok és a JSZSZK illetékes szervei és/vagy szervezetei lehetőleg évenként, az I. negyedévben kölcsönösen tájékoztatják egymást a kölcsönös kereskedelemben szállításra kerülő gépek és berendezések tartalékalkatrész-feleslegeiről, azért, hogy azokat az érdekelt szervezeteknek lehetőleg eladják.
19. A jelen Általános Elvek nem kerülnek alkalmazásra a feleknek azon viszonyaira, amelyek a jótállási kötelezettségek teljesítése során a gépek és a berendezések tartalékalkatrész-ellátására vonatkoznak.
20. A jelen Általános Elvek 1974. január 1-től lépnek hatályba.
Ettől az időponttól kezdve a tartalékalkatrészek szállítási szerződéseinek megkötésekor a felek a jelen Általános Elveket fogják irányadónak tekinteni.