1973. évi VI. törvény
a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének
bevételeit 261.406,000.000 forintban,
kiadásait 263.676,000.000 forintban,
hiányát 2.270,000.000 forintban
állapítja meg.
2. § (1) A bevételek - a (2)-(5) bekezdésben foglalt részletezéssel - az állami vállalatok, a szövetkezetek, a lakosság befizetéseiből, továbbá egyéb, jogszabályok alapján befizetett összegekből és hitelműveletekből származnak.
(2) Az állalmi vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok nyereségadó, eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék, termelési adó, forgalmi adó, vám és import-forgalmi adó, központosított amortizáció, városi és községi hozzájárulás, valamint egyéb befizetéseinek összege 209.030 millió forint, a bevételek 80%-a.
(3) A mezőgazdasági szövetkezetek adó-, társadalombiztosítási járulék, továbbá városi és községi hozzájárulás befizetéseinek összege 6.350 millió forint, a bevételek 2,4%-a.
(4) A lakosság adó-, illeték-, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék befizetéseinek összege 14.700 millió forint, a bevételek 5,6%-a.
(5) A központi és a tanácsi költségvetési szervektől, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, a belföldi hitelműveletekből, továbbá az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 31.326 millió forint, a bevételek 12%-a.
3. § A kiadási főösszegből 53.328 millió forint, a kiadások 20,2%-a fordítható az állami költségvetésből folyósított beruházási juttatásokra, a tanácsi, fejlesztési lapok kiegészítésére, a tanácsi fejlesztési alapokba átengedett városi és községi hozzájárulásra, a magánlakásépítéshez nyújtott támogatásra, az állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-kiegészítésre, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a központi készletezésre és a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak támogatására.
4. § A kiadási főösszegből 79.882 millió forint, a kiadások 30,3%-a fordítható az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének elősegítését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, import-ártámogatásokra, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint fogyasztói árpolitikai célok megvalósítására szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre, a mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatására és a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére.
5. § (1) A kiadási főösszegből a költségvetési szervek kiadása 106.131 millió forint, a kiadások 40,3%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg a következő célokra használható fel:
társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerellátásra és gyógyászati szolgáltatásokra, továbbá nyugdíjakra 35.429 millió forint, a kiadási főösszeg 13,5%-a,
egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 11.577 millió forint, a kiadási főösszeg 4,4%-a,
kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép-és felsőfokú oktatási, tudományos, kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 19.264 millió forint, a kiadási főösszeg 7,3%-a,
védelemre 10.610 millió forint, a kiadási főösszeg 4%-a,
rend- és jogbiztonságra 6.680 millió forint, a kiadási főösszeg 2,5%-a,
központi és helyi igazgatásra 4.414 millió forint, a kiadási főösszeg 1,7%-a,
költségvetési szervek által ellátott út- és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 13.068 millió forint, a kiadási főösszeg 5%-a,
költségvetési szervek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatainak ellátására 5.089 millió forint, a kiadási főösszeg 1,9%-a.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően - a költségvetési szervek a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.
6. § A kiadási főösszegből 24.335 millió forint, a kiadások 9,2%-a fordítható a nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, a belföldi állami adósságok törlesztésére, a különböző kamatfizetésekre és egyéb költségvetési feladatok megvalósítására.
7. § Az Országgyűlés az 1. §-ban meghatározott összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek kiadási előirányzatát 77.907 millió forinttal, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékokkal növelt bevételi előirányzatát 30.761 millió forinttal az 1. sz. melléklet szerint állapítja meg.
8. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek felhatalmazást kapnak arra, hogy költségvetésük részletes előirányzatát a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítsák meg, költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - előirányzatmódosítási jogkört gyakoroljanak az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.
9. § Az Országgyűlés
a tanácsok 1974. évi költségvetéséhez nyújtandó állami hozzájárulást [1970. évi IV. tv. 16. § (1) bekezdés b) pont] 5.092 millió forintban állapítja meg,
a tanácsok 1974. évi fejlesztési alapjához az 1970. évi IV. törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint folyósítandó állami hozzájárulást pedig 13.657 millió forintra módosítja,
a tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához nyújtandó állami hozzájárulást a 2. számú melléklet szerint határozza meg.
10. § A tanácsok 1974. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai, valamint a bevételi forrásokból való részesedés mértékei azonosak az 1970. évi IV. törvény 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az 1971-1975. évre megállapított bevételi forrásokkal és részesedési mértékkel.
11. § A tanácsok felhatalmazást kapnak arra, hogy
költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 9. §-ában meghatározott állami hozzájárulás és az 1970. évi IV. törvény 16. és 17. §-a szerinti költségvetési szabályozók - bevételi források és az azokból való részesedés mértékei - alapján a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítsák meg,
költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthassák, illetőleg - a 12. §-ban foglalt esetben - a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathassák.
12. § Az állami lakásépítésben résztvevő tanácsok fejlesztési alapja javára átcsoportosítást csak a célcsoportos lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó víz-, csatornahálózat-fejlesztéssel, valamint gyermekjóléti intézmények létesítésével összefüggő beruházások megvalósítása érdekében hajthatnak végre.
13. § E törvény kihirdetése után a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait.
14. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy
a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetésben előirányzott tartalék biztosítja,
a 8. §-ban és a 11. §-ban foglalt előirányzatmódosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzatmódosítást engedélyezzen, és hogy e jogkörét meghatározott körben és összegben a pénzügyminiszterre átruházza,
az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés bevételi többletéből, illetve kölcsönből fedezze.
15. § A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a költségvetés végrehajtása során az e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza.
16. § E törvény rendelkezéseit az 1974. év január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
1. sz. melléklet a törvény 7. §-ához
A MINISZTÉRIUMOK ÉS AZ ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEJEZETET KÉPEZŐ SZERVEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELI ÉS KIADÁSI ELŐIRÁNYZATAI
(Ezer forintban)
1) A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál. 2) A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.
2. sz. melléklet a törvény 9. §-ához
ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A TANÁCSOK KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ
(Ezer forintban)
1) Tartalmazza Győr megyei város előirányzatait is.