1973. évi 8. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a vasúti határforgalom szabályozásáról Budapesten, az 1972. évi március hó 16. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény megerősítését közlő szóbeli jegyzékek kicserélése 1972. évi november hó 8. napján megtörtént)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a vasúti határforgalom szabályozásáról Budapesten, az 1972. évi március hó 16. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"EGYEZMÉNY[1]

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a vasúti határforgalom szabályozásáról

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezetve, hogy a vasúti határforgalmat szabályozzák és különösképpen a közös határállomások felállításával a két állam között a határkezelést meggyorsítsák, elhatározták, hogy Egyezményt kötnek és - e célból meghatalmazottaikat kijelölték, akik megfelelő és jó alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

Általános rendelkezések

1. A Magyar Államvasutak és a Jugoszláv Vasutak között az utasok, poggyászok, expresszáruk, áruk- és postai küldemények vasúti határforgalma az alább megjelölt vonalakon bonyolódik le:

1. Röszke - Horgos

2. Kelebia - Subotica

3. Magyarboly - Beli Manastir

4. Gyékényes - Koprivnica

5. Murakeresztúr - Kotoriba.

2. Ennek a cikknek az 1. pontjában feltüntetett vasútvonalak tekintetében a Szerződő Felek a következőket határozzák el:

a) Közös határállomások:

- Subotica

- Gyékényes

- Murakeresztúr.

b) Határállomások:

- Horgos

- Röszke

- Kelebia

- Beli Manastir

- Magyarboly

- Koprivnica

- Kotoriba.

3. A közös határállomásokon bonyolódik le a teljes átmeneti vasúti szolgálat és a határkezelés, valamint a vámellenőrzés és a szállítmányozási kezelés.

4. A Szerződő Felek vasútigazgatásai a szükségnek megfelelően közösen határozzák meg, hogy az üzemváltás mely határállomásokon bonyolódik le.

5. A közös határállomás, illetve határállomás területe, amelyen az üzemváltás történik, magában foglalja a bejárati jelzők közötti teret, amelyen a vasúti létesítmények, berendezések, szolgálati és állomás helyiségek vannak.

2. cikk

Meghatározások

Ennek az Egyezménynek alkalmazása körében a fogalmak a következőket jelentik:

- "területi állam" az a Szerződő Állam, amelynek területén a közös határállomás, illetve a határállomás van;

- "szomszédos állam" a másik Szerződő Állam:

- "területi vasútigazgatás" a területi állam vasútigazgatása;

- "szomszédos vasútigazgatás" a szomszédos állam vasútigazgatása;

- "átmeneti vasúti szolgálat" a két vasútigazgatásnak mindazon tevékenysége, amely a vasúti határforgalom lebonyolításához szükséges;

- "határvonalszakasz" az államhatártól a közös határállomásig, illetve határállomásig terjedő vonalszakasz;

- "határkezelés" az az eljárás, amelyet a Szerződő Államok előírásai az Államhatár átlépésének ellenőrzésére, a vám-, deviza-, egészségügyi-, növényvédelmi- és állategészségügyi ellenőrzésre, továbbá áruknak, értékeknek és postai küldeményeknek az államhatáron át történő szállításának ellenőrzésére meghatároznak;

- "üzemváltás" a vasútigazgatások között a vonatok, kocsik, poggyászok, expresszáruk, árukés postaküldemények átadásával és átvételével kapcsolatos eljárást jelenti.

3. cikk

Általános rendelkezések az átmeneti vasúti szolgálat ellátására

Díjszabási metszőpont

1. A Szerződő Felek vasútigazgatásai egyetértésben szabályozzák az átmeneti vasúti szolgálat ellátását a közös határállomásokon, illetve azokon a határállomásokon, ahol az üzemváltás történik.

2. A szállítást a határvonalszakaszokon az államhatártól a közös határállomásig, illetve addig a határállomásig, ahol az üzemváltás történik, a szomszédos vasútigazgatás saját előírásai szerint végzi.

A vasútigazgatások megállapodhatnak abban, hogy a vonatok vontatását a szomszédos vasútigazgatás a közös határállomáson és határállomáson túl is végezze egyik, vagy mindkét irányban.

E pont szerinti szolgáltatásokat a szomszédos vasútigazgatás a területi vasútigazgatás költségére végzi.

3. A közös határállomásokon, illetve azokon a határállomásokon, ahol az üzemváltás történik, a területi vasútigazgatás szabályai érvényesek. A vasútigazgatások azonban megállapodhatnak, hogy a vasúti szolgálat meghatározott munkáinak ellátására a szomszédos vasútigazgatás szabályait alkalmazzák.

4. A forgalom biztonságára vonatkozó részletesebb utasításokat a vasútigazgatások egymás között egyetértően rögzítik.

5. A díjszabási metszőpont valamennyi határvonalszakasznál az államhatár.

4. cikk

A szolgáltatások elszámolása

A Szerződő Felek vasútigazgatásai megállapodnak azon szolgáltatások kiegyenlítésének módjáról, amelyeket a területi vasútigazgatás a szomszédos vasútigazgatás részére nyújt.

5. cikk

Létesítmények, berendezések és szolgálati helyiségek

1. A területi állam a közös határállomásokon és a határállomásokon a szomszédos állam szervei rendelkezésére bocsátja a szolgálat ellátásához szükséges létesítményeket, berendezéseket, helyiségeket, és hírközlési berendezéseket, valamint a helyiségeket a szolgálatot ellátó személyzet pihenésére.

2. Mindegyik vasútigazgatás saját területén a saját költségére végzi az összes létesítmények és berendezések fenntartását és felújítását a közös határállomásokon, illetve a határállomásokon, ahol az üzemváltás történik, úgyszintén a határvonalszakaszokon az ellenőrzést.

3. Azokért a létesítményekért, berendezésekért és helyiségekért, amelyeket a szomszédos állam szervei részére ezen cikk 1. pontja szerint kizárólagos használatra adnak át, egyeztetett költségtérítést kell fizetni.

4. A Szerződő Államok vasútigazgatásai tartoznak a saját államuk területén levő közös határállomásokon, vagy azokon a határállomásokon, ahol az üzemváltás történik, úgyszintén a két szomszédos határállomás közötti forgalomban, közvetlen hírközlési berendezéseket rendelkezésre bocsátani. Ezeket a hírközlési berendezéseket a szomszédos vasútigazgatás és egyéb szervek alkalmazottai, - akik a szomszédos állam állomásain teljesítenek szolgálatot - díjmentesen használhatják.

6. cikk

A szomszédos állam vasúti képviselete a közös határállomásokon és határállomásokon, ahol üzemváltás történik

1. A szomszédos vasútigazgatás a közös határállomásokon és a határállomásokon, ahol az üzemváltás történik, saját képviseletet létesíthet.

A képviselet létesítéséről és tevékenységének közelebbi meghatározásáról, valamint az alkalmazottak létszámáról a vasútigazgatások külön állapodnak meg.

2. A képviselet költségeit a szomszédos állam vasútigazgatása viseli.

3. A szomszédos vasútigazgatás képviseletének vezetője, a szolgálat teljesítése közben felmerülő vitás eseteket közvetlenül vitatja meg a területi állam illetékes szervének vezetőjével, de nincs joga ahhoz, hogy a területi állam alkalmazottainak utasításokat adjon, vagy szolgálatukba bármilyen módon beavatkozzék.

4. A területi vasútigazgatás köteles a szomszédos vasútigazgatás alkalmazottai részére lakóhelyiségeket rendelkezésre bocsátani, amennyiben ezt a szolgálat ellátása szükségessé teszi. Erről a két vasútigazgatás külön állapodik meg és meghatározzák a helyiségek használatára vonatkozó feltételeket.

7. cikk

A biztonság és a rend fenntartása a határvonalszakaszokon

A szomszédos vasútigazgatás személyzete köteles a határvonalszakaszokon haladó vonatokon, a szolgálat ellátása közbeni baleset, a vasúti forgalom akadályoztatása, vagy a biztonság és a vasúti forgalom rendjének veszélyeztetése esetén a területi állam vasútállomását értesíteni.

8. cikk[2]

9. cikk

Útiokmányok ellenőrzése és az utasok vámvizsgálata

1. A Szerződő Felek illetékes szervei az útiokmányok ellenőrzését és az utasok vámvizsgálatát saját államuk területén végzik.

Az egyik Szerződő Fél illetékes szerveinek jogukban áll az útiokmányok ellenőrzését és az utasok vámvizsgálatát a másik Szerződő Fél területén is végezni a következőképpen:

a) a Magyar Népköztársaság illetékes szervei a Kelebia-Subotica, Gyékényes-Koprivnica és Murakeresztúr-Kotoriba vasútvonalakon mindkét irányban közlekedő vonatokon menetközben, valamint Subotica közös határállomáson, továbbá Koprivnica, valamint Kotoriba határállomásokon a vonatok tartózkodása idején;

b) a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság illetékes szervei a Subotica-Kelebia, Koprivnica-Gyékényes és Kotoriba-Murakeresztúr vasútvonalakon mindkét irányban közlekedő vonatokon menetközben, valamint Gyékényes és Murakeresztúr közös határállomásokon, továbbá Kelebia határállomáson a vonatok tartózkodása idején.

2. Az egyik Szerződő Fél illetékes szervei nem végezhetik az útiokmányok ellenőrzését és az utasok vámvizsgálatát a másik Szerződő Fél területén a közös határállomásokon, illetve a határállomásokon túl.

3. Az útiokmányok ellenőrzését és az utasok vámvizsgálatát először a kiléptető állam illetékes szervei végzik.

4. A szomszédos állam területén az útiokmányok ellenőrzése és az utasok vámvizsgálata során a Szerződő Felek illetékes szervei saját államuk törvényeit és egyéb jogi előírásait alkalmazzák. Ezeknek a jogi előírásoknak - a másik állam területén levő közös határállomáson vagy határállomáson - az utasok által történő megsértését úgy kell tekinteni, mintha a jogsértés a szomszédos államban történt volna.

A Szerződő Felek illetékes szervei az útiokmányok ellenőrzése és az utasok vámvizsgálata során nem sérthetik meg a másik állam törvényeit és egyéb előírásait.

5. Az illetékes szervek jogosultak a másik Szerződő Fél területén a vonatokban végzett útiokmányok ellenőrzése során saját államuk előírásai szerint vízumokat és egyéb engedélyeket kiadni.

6. Az egyik Szerződő Fél illetékes szervei kötelesek visszafogadni azokat a személyeket, akiknek a másik Szerződő Fél illetékes szervei nem engedélyezik a belépést. Szükség esetén a területi állam illetékes szerve a szomszédos állam illetékes szervének kérésére eltávolítja saját területén a vonatból azokat a személyeket, akiket a szomszédos állam nem fogad be.

7. Az egyik Szerződő Fél vámszervei az utasoknak a másik Szerződő Fél területén történő ellenőrzése alkalmával elvehetik azokat a tárgyakat, amelyekkel a vámelőírásokat megsértették.

10. cikk

Vonatok ellenőrzése és biztosítása

1. A személyszállító vonatok külső ellenőrzését és biztosítását a közös határállomásokon és a határállomásokon a területi állam illetékes szervei végzik.

2. A tehervonatok vizsgálatát és ezeken a vonatokon levő személyek útiokmányainak ellenőrzését a közös határállomásokon a Szerződő Felek illetékes szervei egyidejűleg végzik.

A tehervonatoknak a közös határállomáson történő biztosítását a területi állam illetékes szervei végzik.

11. cikk

Az áruk vámkezelése és vámellenőrzés

1. A közös határállomásokon az áruk vámkezelését és a vámellenőrzést a Szerződő Felek vámszervei saját államuk előírásainak megfelelően végzik.

2. A közös határállomásokon a tehervonatok és áruk vámvizsgálatát és az egyéb vámellenőrzést először a kiléptető állam vámszervei foganatosítják.

3. A szomszédos állam vámszervei a közös határállomásokon lefoglalhatják a vonatok átvizsgálása során felfedezett elrejtett árukat, de kötelesek erről a területi állam vámszerveit értesíteni.

4. A Szerződő Felek vámszervei megállapodnak a közös határállomásokon és határállomásokon végzendő vámeljárások részletes szabályozásáról.

12. cikk

Vámkönnyítések

1. Mentesek a behozatali vámok, illetékek és adók alól:

a) a hivatali helyiségek bútorzata és berendezései, az utazó és vontató járművek javításához szükséges alkatrészek, valamint a közös határállomásokon a szolgálat ellátásához szükséges szerszámok;

b) a szolgálat ellátásához szükséges tárgyak és fogyóanyagok, az alkalmazottak szolgálati felszerelése és a személyes használatra szolgáló tárgyak, beleértve az élelmiszereket is, amelyeket az alkalmazottak szolgálatuk ellátása céljából a szomszédos állam területére magukkal visznek át;

c) a másik Szerződő Fél területén levő közös határállomáson állandó szolgálatot teljesítő alkalmazottak, valamint ezek családtagjainak átköltöz-ködési ingóságai.

2. A bevitt és a jelen cikk 1. pontja c) alpontjában felsorolt tárgyakról két példányban jegyzéket kell készíteni, amelyből az egyik példányt át kell adni a másik Szerződő Fél vámszervének.

E cikk 1. pontjában a) és c) alatt felsorolt tárgyak az egyik állam területéről a másik állam területére a visszavitel kötelezettségével ideiglenesen vihetők be.

3. Ezen Egyezmény alapján a szomszédos állam területén szolgálatot teljesítő alkalmazottak minden külön engedély nélkül, valamint vám-, adó-és egyéb illeték fizetése nélkül vihetik át a saját államuk területére a menetjegy eladásból, vasúti fuvardíjból, vámbevételből vagy más adóból és egyéb illetékből származó fizetőeszközeiket; a szolgálatuk ellátása közben elvett tárgyakat, illetve lefoglalt árukat, valamint növényvédelmi és állategészségügyi vizsgálat céljából vett mintákat.

Ezekről szóló megfelelő bizonylatokat szükség szerint kilépéskor a területi állam vámszerveinek be kell mutatni.

13. cikk

Állategészségügyi vizsgálat

1. A küldemények állategészségügyi vizsgálatát az illetékes szervek a közös határállomásokon saját államuk előírásai és a számukra kötelező nemzetközi egyezmények szerint végzik.

2. A közös határállomásokon a küldemények állategészségügyi vizsgálatát először a küldeményt kiléptető állam szervei végzik.

3. Ha a küldeményt állategészségügyi okokból vagy az állategészségügyi okmányok elégtelensége miatt nem továbbítják, erről a Szerződő Felek állategészségügyi határszolgálatot ellátó szervei egymást kölcsönösen a helyszínen azonnal értesítik.

4. A Szerződő Felek állategészségügyi szervei megállapodnak a közös határállomásokon végzendő állategészségügyi szolgálat részletes szabályozásáról.

14. cikk

Növényegészségügyi ellenőrzés

1. A küldemények növényegészségügyi vizsgálatát az illetékes szervek a közös határállomásokon saját államuk belső előirásai és a számukra kötelező nemzetközi egyezmények szerint végzik.

2. A közös határállomásokon a növényi küldemények növényegészségügyi ellenőrzését először a kiléptető állam szervei végzik.

3. Ha valamely küldeményt növényegészségügyi okokból vagy a növényvédelmi okmányok elégtelensége miatt nem továbbítják, erről a Szerződő Felek növényegészségügyi határszolgálatot ellátó szervei egymást kölcsönösen a helyszínen azonnal értesítik.

4. A Szerződő Felek növényegészségügyi ellenőrzést végző szervei megállapodnak a közös határállomáson végzendő növényegészségügyi ellenőrzés részletes szabályozásáról.

15. cikk

A küldemények vizsgálata

1. A Szerződő Felek illetékes szervei a közös határállomásokon elsőbbséget biztosítanak a gyorsan romló áruk, élő állatok, továbbá a soron kívül továbbítandó áruk vám-, állategészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzésénél.

2. A közös határállomásokon a területi állam szervei kötelesek a szomszédos állam szerveinek szolgálatuk ellátásához a feltétlenül szükséges időt és a műszaki feltételeket biztosítani.

16. cikk

Postaküldemények cseréje

1. A Szerződő Felek közötti forgalomban a levél-, csomag- és értékküldemények és az átmenő zárlatok kicserélését a magyar és jugoszláv postaigazgatások között megkötött megállapodások szerint végzik.

2. Amennyiben a postaigazgatások másképp nem állapodnak meg, a postaküldemények kicserélését a közös határállomásokon és azokon a határállomásokon végzik, ahol üzemváltás van.

3. A postaküldemények kicserélését a postai alkalmazottak végzik. Levélzárlatok kicserélését a vasúti alkalmazottak is végezhetik.

4. A postaküldemények szállítására posta-, szolgálati- és teherkocsik használhatók.

5. A Szerződő Felek illetékes postaigazgatásai egyetértően határozzák meg, hogy melyik viszonylatban milyen kocsit használnak, valamint azt, hogy a postai vagy vasúti alkalmazottak végzik azok átadását.

17. cikk

A Szerződő Felek alkalmazottainak jogi helyzete

1. Azok az alkalmazottak, akik szolgálatukat ezen egyezmény értelmében a másik Szerződő Állam területén végzik, ennek az államnak jogi előírásai alá esnek és egyidejűleg élvezik törvényeinek védelmét.

2. A jelen cikk 1. pontjában említett alkalmazottakkal szemben - akik szolgálati kötelességük megszegésével a másik Szerződő Fél területén követnek el fegyelmi vétséget, vagy bűncselekményt - kizárólag az alkalmazott saját államának előírásait fogják alkalmazni.

18. cikk

Segítség és büntetőjogi védelem

1. A területi állam szervei és hivatalos alkalmazottai a szomszédos állam szerveinek és hivatalos alkalmazottainak kötelesek a szolgálatuk ellátásához a szükséges segítséget és védelmet nyújtani.

2. A szomszédos állam hivatalos alkalmazottja által a területi államban elkövetett bűncselekményekről, valamint az ilyen cselekmény miatt a vele szemben foganatosított személyes szabadságtól történő megfosztásról a területi állam illetékes szerve haladéktalanul köteles a szomszédos állam illetékes szervét értesíteni.

3. Az egyik Szerződő Fél illetékes szerve köteles a másik Szerződő Fél illetékes szervének kívánságára saját alkalmazottját visszahívni. A visz-szahívás iránti megkeresést indokolni nem szükséges.

19. cikk

Felelősség a károk megtérítéséért

Azokért a károkért, amelyeket ezen Egyezmény értelmében a határforgalomban végzett szolgálat során szenvednek el az alkalmazottak halálozás vagy sérülés folytán vagy ezeknél az alkalmazottaknál levő vagy magukon hordott holmik és tárgyak megsérüléséért, valamint a berendezésekben, eszközökben és egyéb javakban okozott károkért viselendő felelősség kérdését a Szerződő Felek vasútigazgatásai egymás között külön megállapodásban szabályozzák.

20. cikk

Orvosi segítségnyújtás

Azok az alkalmazottak, akik ezen Egyezmény alapján szolgálatuk végzése céljából tartózkodnak a másik Szerződő Állam területén, valamint a velük közös háztartásban élő családtagjaik is, a Szerződő Felek között megkötött és hatályban levő társadalombiztosítási egyezmény alapján orvosi ellátást a területi államtól kapnak

21. cikk

Hivatalos alkalmazottak utazási kedvezménye

A Szerződő Felek illetékes szerveinek alkalmazottait, akik hivatalos feladataik ellátása céljából ezen Egyezmény 1. cikkének 1. pontjában meghatározott vonalakon utaznak, a vonatokon és egyéb vasúti járműveken díjmentesen szállítják.

22. cikk

Nyelvhasználat

1. Ezen Egyezmény alapján a szomszédos állam területén szolgálatot teljesítő alkalmazottak szóbeli érintkezésük alkalmával a területi állam nyelvét használják. Ebből a célból a szomszédos állam alkalmazottainak kötelessége a területi állam nyelvét a szolgálat ellátásához szükséges mértékben ismerniök.

2. A tényállásokat, amelyeket a Szerződő Felek szervei közösen írnak alá, mindkét Szerződő Fél nyelvén készítik el.

23. cikk

Szolgálati helyiségek megjelölése

1. A Szerződő Felek szervei jogosultak a szomszédos állam területén rendelkezésükre bocsátott hivatali helyiséget saját államuk címerével nemzeti színeikkel és felirattal megjelölni.

A hivatali helyiségek feliratait mindkét állam nyelvén kell elkészíttetni azzal, hogy első helyen a szomszédos állam nyelvén készült feliratot kell alkalmazni.

2. A Szerződő Felek szervei jogosultak a közös határállomáson és határállomáson levő szolgálati helyiségre nemzeti ünnepeik alkalmával saját országuk állami zászlaját kitűzni és ezeket a helyiségeket feldíszíteni.

24. cikk

Az egyenruha- és fegyverviselés feltételei

1. Ezen Egyezmény alapján a szomszédos állam területén szolgálatot teljesítő alkalmazottak jogosultak mind a szolgálat ideje alatt, mind szolgálaton kívül szolgálati egyenruhájukat és szolgálati jelvényeiket viselni.

2. Csak az államhatárátlépést ellenőrző szervek alkalmazottai jogosultak ezen Egyezmény alapján a szomszédos állam területén szolgálatuk ellátása ideje alatt szolgálati fegyverüket saját államuk előírásaival összhangban viselni.

A szolgálati fegyvert azonban a közös határállomás, a határállomás területén, valamint a határvonal szakaszon kívül nem lehet viselni.

3. A jelen cikk előző pontjában említett alkalmazottak a szomszédos állam területén ezen Egyezmény alapján ellátandó szolgálat során fegyvereiket csak önvédelem esetében használhatják.

25. cikk

Viták rendezése

Ezen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett vita esetén a Szerződő Felek illetékes szervei először egymás között kísérlik meg a vitát rendezni.

Amennyiben ez nem lehetséges, erről az illetékes felsőbb szerveiket értesítik.

26. cikk

Életbeléptetés és érvényesség

Ezen Egyezményt a Szerződő Felek alkotmányos előírásainak megfelelően meg kell erősíteni és az a megerősítésről szóló jegyzékek kicserélésének napján lép hatályba.

Ezt az Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötötték. A Szerződő Felek az Egyezményt írásban felmondhatják. Ebben az esetben az Egyezmény a felmondás napjától számított egy év lejáratával veszti hatályát.

Ezt az Egyezményt attól a naptól kezdve fogják alkalmazni ezen Egyezmény 1. cikke 2. pontjában

a) alpontjában megjelölt egyes közös határállomásokon, amikor a két állam vasútigazgatásai kölcsönösen megállapodnak, hogy teljesítették a műszaki feltételeket és biztosították az előfeltételeket az illetékes szervek munkájához és szolgálatuk ellátásához.

Ennek hiteléül a szabályosan feljogosított meghatalmazottak az Egyezményt aláírták.

Készült Budapesten 1972. évi március hó 16. napján, két eredeti példányban magyar és horvát-szerb nyelven és mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya részéről:

Blagoje Popov s. k.

A Magyar Népköztársaság Kormánya részéről:

Dr. Csanádi György s. k.

1. melléklet[3]

2. melléklet[4]

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1972. évi november hó 8. napjától kell alkalmazni.

(2)[5] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter, a határrendészetért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára