1/1974. (I. 9.) MT rendelet
a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet módosításáról
1. §
A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az új tanácsi bérlakásokból és tanácsi értékesítésű lakásokból - központi feladatok megoldására - évenként a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 3 százalékot, a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 2 százalékot, a megyeszékhely városi tanács végrehajtó bizottsága pedig legfeljebb 1 százalékot a saját rendelkezése alatt tarthat, továbbá a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága legfeljebb 1 százalékot a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak a rendelkezésére bocsáthat."
2. §
A R. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az a személy, aki
a) a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében - a 14. § (1) és (2) bekezdése alá nem tartozó esetekben - lemondott, illetőleg
b) a szövetkezeti, a tanácsi értékesítésű vagy az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének állami támogatása keretében épített (vásárolt) lakását a szabad forgalomban elidegenítette, ugyanabban a városban (községben) a lemondástól, illetőleg az elidegenítéstől számított öt éven belül tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult."
3. §
A R. 14. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Három vagy ennél többgyermekes család esetében a bérlő kérelme a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető."
4. §
A R. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Egy személy, illetőleg egy házaspár részére csak egy tanácsi bérlakás utalható ki."
5. §
A R. 25. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
"i) az egynél több tanácsi bérlakást bérlő személy, illetőleg házaspár többlet lakását igénybe vette [98/A. § (4) bek.]."
6. §
A R. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Aki a szövetkezeti, a tanácsi értékesítésű vagy az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének állami támogatása keretében épített (vásárolt) lakását a szabad forgalomban elidegenítette, ugyanabban a városban (községben) az elidegenítéstől számított öt éven belül tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül nem jelölhető ki."
7. §
A R. 43. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"43. § (1) A vevőkijelölés során - a közületi szervet megillető vevőkiválasztási jog esetének kivételével - a tanácsi bérlakásokra irányadó rendelkezések közül az igényjogosultak körének megállapítására, a lakásigény mértékére, a lakásigénylésre, a lakásigénylések társadalmi elbírálására, továbbá a lakásigények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseket [9. § (6) bekezdése, 10-13. §] megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a tanácsi bérlakás bérlője a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében lemond és egyidejűleg tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül való kijelölését kéri, e kérelme a lakásértékesítési névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető.
(3) A tanácsi értékesítésű lakás tulajdonosa kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy a lakást újraelosztásra vegye vissza és annak ellenében juttasson részére
a) a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó kisebb szobaszámú, vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú,
b) azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értékesebb (pl. nagyobb alapterületű), illetőleg
c) - ha a tulajdonos a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán tanácsi értékesítésű lakás juttatására jogosult - a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó nagyabb szobaszámú másik tanácsi értékesítésű lakást. Az ilyen kérelem a lakásértékesítési névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető."
8. §
(1) A R. 60. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) központos fűtéssel, illetőleg melegvízellátással nem rendelkező állami lakásban egyedi gázvagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvízszolgáltató berendezést szereltetett fel."
(2) A R. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő (3) és (4) bekezdés lép:
"(3) A bérlő a költsége 50 százalékát beszámíthatja a lakbérbe, ha időszakosan működő központos melegvízellátással rendelkező állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos melegvízszolgáltató berendezést szereltetett fel.
(4) A bérlő az (1)-(3) bekezdésben nem említett munkákra fordított költségeinek megtérítését nem követelheti a bérbeadótól. Ilyen esetben a bérbeadó a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulás megadásakor írásban azt is kikötheti, hogy a bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor köteles az eredeti állapotot a saját költségén helyreállítani, vagy a lakás rendeltetésszerű használhatóságát más módon biztosítani."
9. §
A R. a következő 73/A. §-sal egészül ki:
"73/A. § (1) Ha a tanácsi, illetőleg a vállalati bérlakás bérlőjének a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő - beköltözhető - lakás van, a lakással rendelkező szerv a bérlőt felhívhatja, hogy a felhívástól számított hat hónapon belül
a) költözzék a tulajdonában álló lakásba, vagy azt idegenítse el, illetőleg
b) a lakásbérleti jogviszonyáról a 86-89. § rendelkezései szerint meghatározott személy vagy - pénzbeli térítés ellenében - a lakással rendelkező szerv javára mondjon le.
(2) Ha a bérlő a lakással rendelkező szerv felhívásának határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt - a lakással rendelkező szerv kezdeményezése alapján - a következő hónap utolsó napjára felmondja.
(3) A (2) bekezdésen alapuló felmondás esetében
a) a lakás megfelelőségének vizsgálatánál a 77. § rendelkezéseit kell figyelembe venni;
b) a bérlő a lakással rendelkező szervtől a kiürítendő lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összegű pénzbeli térítést, továbbá a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek a megtérítését igényelheti."
10. §
A R. 86. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) a lemondáshoz a lakásra további bérlőkiválasztási joggal rendelkező közületi szerv, továbbá - tartási szerződés esetén - az eltartó, valamint".
11. §
A R. 88. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a bérlő tanácsi, illetőleg vállalati bérlakásra határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig létesített lakásbérleti jogviszonyról, továbbá nem fegyveres testületi szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszonyról a lakással rendelkező szerv javára lemond, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt."
12. §
A R. 94. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) a lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása;"
13. §
A R. a következő 98/A. §-sal egészül ki:
"98 A § (1) Egy személy, illetőleg egy házaspár csak egy tanácsi bérlakást bérelhet.
(2) Az a személy, illetőleg házaspár, aki egynél több tanácsi bérlakást bérel - 1974. január 1. napján meglevő többletlakás esetén e naptól, azt követően keletkező többletlakás esetében pedig a keletkezés napjától számított egy éven belül - köteles
a) a lakásokat egy lakásra elcserélni, vagy azokat egy tanácsi bérlakás kiutalása ellenében a lakásügyi hatóságnak átadni, illetőleg
b) a megtartani kívánt lakást kiválasztani és a többletlakás lakásbérleti jogviszonyáról a 86-89. § rendelkezései szerint meghatározott személy vagy - pénzbeli térítés ellenében - a lakásügyi hatóság javára lemondani.
(3) A többletlakás fekvése szerint illetékes
a) a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának titkára az (1), illetőleg a (2) bekezdés rendelkezései alól felmentést adhat,
b) a lakásügyi hatóság a (2) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítésére pedig egy íziben - legfeljebb két évre - halasztást engedélyezhet.
(4) A (2) bekezdésben előírt kötelezettség nem teljesítése esetén a lakásügyi hatóság a többletlakást - a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összegű pénzbeli térítés ellenében - igénybe veszi.
(5) Ha az egynél több tanácsi bérlakást bérlő személy, illetőleg házaspár a lakásait - a lakásigényének mértékét meg nem haladó szobaszámú másik tanácsi bérlakás kiutalása ellenében - beköltözhető állapotban a lakásügyi hatóságnak átadja, a lakásigénye a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete vizsgálatának mellőzésével teljesíthető."
14. §
A R. 118. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Bérlőtársi jogviszony megszűnése esetén a jóhiszemű volt bérlőtárs olyan másik lakásra tarthat igényt, amely
a) ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő lakás,
b) a bérlőtárs lakásigénye mértékének alsó határát kielégíti, de a kiürítendő lakásnál nem nagyobb szobaszámú, továbbá
c) legfeljebb eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, mint a kiürítendő lakás, legalább azonban komfort nélküli."
15. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a R. 114. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor fennálló lakásbérleti (albérleti) jogviszonyokra és az egyéb címen fennálló lakáshasználatokra, továbbá a jogerős határozattal még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
Fock Jenő s. k.,
a Minisztertanács elnöke