1974. évi 23. törvényerejű rendelet

a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról és kiegészítéséről

A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv) a következők szerint módosul:

1. § Az Sztv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét még nem töltötte be, úgyszintén az sem, aki a cselekményt elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelemben vagy végszükségben követte el."

2. § Az Sztv. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege - a helyszíni bírság kivételével - ötven, legmagasabb összege ötezer, a jogszabály által meghatározott kivételes esetekben tízezer forint.

(2) A községi tanács rendelete ezer, más tanács rendelete háromezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét."

3. § Az Sztv. 18. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az átváltoztatás során ötven forinttól kétszáz forintig, - amennyiben a kiszabható pénzbírság legmagasabb összege tízezer forint, négyszáz forintig - terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani."

4. § (1) Az Sztv. 23. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ilyen esetben az egy összegben kiszabott pénzbírság a tízezer forintot meghaladhatja."

(2) Az Sztv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha ugyanazt a személyt több elzárással sútjható szabálysértés miatt egy eljárásban vonják felelősségre, a kiszabható elzárás leghosszabb tartama hatvan nap."

5. § Az Sztv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) Katona által a szolgálati viszony fennállása alatt elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a szabálysértés elbírálásakor már nem áll fenn, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elkobzásról, illetőleg az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésről a szabálysértési hatóság rendelkezik.

(3) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona a fegyveres erők (néphadsereg, határőrség) tényleges állományú tagja, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú tagja, továbbá a szolgálatban vagy a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés esetén a munkásőrség társadalmi állományú tagja."

6. § Az Sztv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) Szabálysértés miatt első fokon a községi tanács végrehajtó bizottságának (vb) szakigazgatási szerve (röviden: községi tanács), a városi és a fővárosi kerületi tanács vb igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, továbbá a megyei városi kerületi hivatal jár el, feltéve, hogy a jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) Másodfokon

a) a községi tanács hatáskörébe utalt ügyekben a járási hivatal,

b) a városi és a fővárosi kerületi tanács vb igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervének, valamint a megyei városi kerületi hivatalnak hatáskörébe utalt ügyben a megyei, a fővárosi, illetőleg a megyei városi tanács vb igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve jár el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok - az elzárással sújtható szabálysértés kivételével - az egyébként hatáskörükbe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárnak, ha a szabálysértés elkövetőjével szemben a hatáskörükbe tartozó szabálysértésen felül más szabálysértés miatt is indul eljárás. Az ilyen ügyeket egyesíteni kell."

7. § Az Sztv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha adat van arra, hogy az elkövetőt vagy az eljárásban érdekelt más személyt diplomáciai vagy egyéb mentesség illeti meg, a szabálysértési hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint jár el."

8. § Az Sztv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles az áttett ügyet érdemben elbírálni vagy az ügynek a társadalmi bíróság elé terjesztését javasolni és döntéséről a szabálysértési hatóságot értesíteni."

9. § Az Sztv. 55. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha az elkövető vagy a tanú az ismételt idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elő lehet vezetni."

10. § Az Sztv. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az eljárási költség a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év alatt elévül."

11. § (1) Az Sztv. 63. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha az ügy bonyolultsága szükségessé teszi, a határozat meghozatalát és kihirdetését legfeljebb három napra el lehet halasztani. Amennyiben az elkövető ismételt megjelenése nehézségbe ütközik, a határozat kézbesítésének van helye."

(2) Az Sztv. 63. §-a (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik.

12. § Az Sztv. 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bírság [55. § (1) bek., 56. § (2) bek.] a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év alatt elévül."

13. § Az Sztv. 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyszíni bírság tíz forinttól száz forintig, közúti közlekedési szabálysértés miatt kétszáz forintig terjedhet."

14. § Az Sztv. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az az engedéllyel rendelkező személy, aki az engedély kereteit túllépve lőfegyver, illetőleg a lőszer előállítására, tartására, átadására, használatára vagy forgalmára vonatkozó rendelkezéseket megszegi - feltéve, hogy a cselekmény az eset összes körülményeire tekintettel kisebb jelentőségű -,

ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sútjható."

15. § Az Sztv. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat követel, köt ki vagy fogad el, vagy hatósági ár hiányában az áru árát úgy vagy olyan mértékben állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen módon elért vagy az indokolt hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, feltéve, hogy a cselekményt csekély mennyiségű vagy értékű árura követte el,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

16. § Az Sztv. 112. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) olyan terményt vagy terméket, amely jövedék tárgya, a jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül előállít, a jövedéki ellenőrzés alól elvon, vagy más által elvont terményt vagy terméket vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, feltéve mindhárom esetben, hogy az adó csökkenése a tízezer forintot nem haladja meg;"

17. § Az Sztv. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon vagy vámárunak vámszempontból lényeges körülményei tekintetében a hatóság előtt valótlan nyilatkozatot tesz feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke a tízezer forintot nem haladja meg, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sútjható."

18. § Az Sztv. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy ilyen vámáru elidegenítésében közreműködik, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke a tízezer forintot nem haladja meg, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sútjható."

19. § Az Sztv. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki a devizagazdálkodásról szóló, valamint a nemesfémek és a nemesfémtárgyak birtoklását és forgalmát szabályozó jogszabályokban meghatározott valamely kötelességét szándékosan megszegi, úgyszintén aki e szándékos kötelességszegést megkísérli, feltéve, hogy a sértett érdek háromezer forintot nem halad meg,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

20. § (1) A pénzbírság felső határa az Sztv. 111. §-ának (1) bekezdésében, 112. §-ának (1)-(2) bekezdésében tízezer forintra, az Sztv. 112. §-ának (3) bekezdésében, 114. §-ának (2) bekezdésében, 115. §-ának (2) bekezdésében és 116. §-ának (2)-(3) bekezdésében ötezer forintra, az Sztv. 51. §-ának (1) bekezdésében ezer forintra emelkedik.

(2) A bírság felső határa az Sztv. 55. §-ának (1) bekezdésében és 56. §-ának (2) bekezdésében ötszáz forintra emelkedik.

21. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1975. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) E törvényerejű rendelet eljárási rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Ha az ügyben már első fokú határozatot hoztak, a másodfokú eljárást a korábbi szabályok szerint hatáskörrel rendelkező hatóság folytatja le.

(3) Az Sztv. 15. §-ának (3) bekezdése, 102. §-ának (2) bekezdése, 106. §-a és 107. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cselerki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára