2/1974. (III. 7.) KkM-MüM együttes rendelet

a külkereskedelemben foglalkoztatott dolgozók munkaidejének csökkentéséről

A Minisztertanács felhatalmazása alapján az érdekelt miniszterekkel, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendeljük:

1. §

E rendelet hatálya a külkereskedelmi miniszter felügyelete alá tartozó, továbbá - felügyeleti hovatartozásukra tekintet nélkül - a külkereskedelmi ágazatba (52) sorolt vállalatokra [Mt. V. 125. § (2) bek. c) pont a továbbiakban együtt: vállalat] terjed ki.

2. §

(1) A vállalatoknál a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - heti 44 (havi 191) órára kell csökkenteni.

(2) Legfeljebb heti 56 óráig terjedő munkaidőben foglalkoztathatók

- a benzin és ásványolajkút kezelők.

(3) Legfeljebb heti 56, illetve 68 óráig terjedő, munkaidőben foglalkoztathatók

- a kapus, portás vagy egyéb őrszolgálatos tevékenységet ellátó dolgozók.

(4) A hosszabb munkaidőben foglalkoztatottak havi alapbérét a munkaidővel arányosan kell megállapítani.

3. §

(1) A heti 44 órás munkaidőkereten belül a dolgozók részére kéthetenként egy szabadszombatot kell biztosítani. A kollektív szerződésben meghatározott esetekben a szabadnap kivételesen, egyes munkakörökben pedig rendszeresen a hét más napján is kiadható.

(2) A kollektív szerződésben a munkaidő-beosztást úgy kell szabályozni, hogy a munkaidőcsökkentés miatt a lépcsőzetes munkakezdésre megállapított időpont nem módosítható.

(3) Az idényjellegű tevékenységet folytató vállalatoknál, vagy idényjellegű vállalati egységeknél az első bekezdésben foglaltaktól eltérően a szezonidőszak alatti szabadnap a szezon végén összevontan is kiadható. Erre vonatkozóan a kollektív szerződésben kell meghatározni az érintett munkaköröket, a szezon időtartamát és a szabadnapok kiadásának rendjét.

(4) Azokban a munkakörökben, amelyekben a munkaközi szünetet munkaidőn belül biztosították, azt továbbra is munkaidőn belül kell kiadni.

4. §

(1) A munkaidőcsökkentést a vállalat valamennyi dolgozójára azonos időpontban kell bevezetni.

(2) A munkaidőcsökkentés miatt a dolgozó munkabére nem csökkenhet. Az órabérben foglalkoztatott dolgozó munkabérét a munkaidőcsökkentés mértékének megfelelően emelni kell.

(3) A munkaidőcsökkentést a vállalatnak saját eszközei terhére kell végrehajtania, és az általában nem eredményezheti a létszám növekedését. A kieső munkaidőalapot - különös figyelemmel az ügyvitel területén foglalkoztatott dolgozókra - elsősorban a munka jobb megszervezésével, ésszerűsítésével, gépesítésével, stb. kell pótolni. A munkaidőcsökkenés miatt a túlmunka nem növelhető.

5. §

(1) Ez a rendelet 1974. április 1. napján lép hatályba. A munkaidő csökkentésének későbbi időpontban történő bevezetéséhez a szakmai szakszervezet egyetértése szükséges.

(2) A munkaidőcsökkentés végrehajtására - a szakszervezet vállalati szervének egyetértésével - intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési terv egy-egy példányát a Külkereskedelmi Minisztérium Munkaügyi osztályának és a szakmai szakszervezetnek meg kell küldeni. Ha 15 napon belül e szervek egyike sem tesz észrevételt, a munkaidőcsökkentés végrehajtható.

(3) Hatályát veszti a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 23/1967. (Kk. É. 31.) KkM számú utasítás 8. §-a, valamint a munkások és az alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 2/1971. (VIII. 12.) KkM számú rendelet 3. §-a.

Bíró József s. k.,

külkereskedelmi miniszter

Karakas László s. k.,

munkaügyi miniszter