30/1974. (XII. 4.) PM-ÉVM együttes rendelet

az állampolgárok tulajdonában levő, üresen álló családi házak értékesítéséről

A 46/1974. (XII. 4.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

(1) A R.-ben meghatározott esetekben értékesítésre csak állampolgárok tulajdonában levő olyan üresen álló családi ház fogadható el, amely

a) belterületen fekszik,

b) rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas és előreláthatólag legalább 25 évig fenntartható,

c) legalább fél éve üresen áll,

d) tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) rendezett,

e) teher-, per- és igénymentes, és a tulajdonos a R. szerint megállapított eladási áron történő értékesítéséhez írásban hozzájárult.

(2) Tulajdoni hányad értékesítésre nem fogadható el.

2. §

(1) Az értékesítésre elfogadott családi ház vevőjeként - a R. 2. §-ában foglaltaknak megfelelően - olyan személy jelölhető ki,

a) akinek lakóhelye megegyezik az ingatlan helyével,

b) aki legalább egyéves folyamatos munkaviszonnyal (szövetkezeti tagsági viszonnyal) rendelkezik,

c) aki a megvásárolt családi házba állandó lakosként beköltözik,

d) aki a vételár és a takarékpénztári kölcsön különbözetével készpénzben rendelkezik.

(2) Az ingatlan fekvése szerinti községi tanács végrehajtó bizottsága kivételes esetben más településről átköltöző személyt is kijelölhet vevőül.

3. §

Az értékesítésre elfogadott családi ház megvásárlásához a vevő részére az Országos Takarékpénztár legfeljebb az eladási ár 90%-áig, maximálisan azonban 50 000 Ft-ig kölcsönt nyújthat. Az állami vállalatoknál dolgozó munkások, továbbá a három vagy annál több gyermeket eltartók részére a kölcsön összege 100 000 Ft-ig terjedhet, az eladási ár 90%-át azonban nem haladhatja meg.

4. §

(1) A családi ház értékesítése a kijelölt vevő részére a R. 3. §-a szerint megállapított eladási áron történik.

(2) Az értékesítésre elfogadott családi házak vételárát - az eladó és a vevő között létrejött adás-vételi szerződés bemutatása, a készpénzbeni vételárrésznek az Országos Takarékpénztárhoz történő befizetése után, a vevővel kötött kölcsönszerződés alapján - a Takarékpénztár egy összegben fizeti ki az eladónak.

5. §

(1) Az e rendelet alapján történő ingatlanszerzés mentes az okirati és a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól, továbbá nem kell leróni a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket sem.

(2) A R. 5. §-ában meghatározott házadómentességet - a vevő kérelmére - az első fokú adóhatóság az adás-vételi szerződés megkötését követő hónap 1. napjától engedélyezi. A házadómentességgel kapcsolatos egyéb kérdésekben a házadóról és a házértékadóról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. §

(1) A vevő részére folyósított kölcsön hátraléka erejéig az ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a Takarékpénztár javára. Az ingatlant a tartozás fennállásának idejére, legalább azonban 5 évre elidegenítési és terhelési tilalom terheli; az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) e tilalmat is be kell jegyezni.

(2) Az elidegenítési tilalom alól - indokolt esetben - a községi tanács végrehajtó bizottsága felmentést adhat. Ebben az esetben az ingatlan elidegenítésekor esedékessé válik az összes le nem rótt illeték, a házadómentességből az időarányosan igénybevett rész, továbbá vissza kell fizetni a fennálló kölcsöntartozás teljes összegét is.

(3) Az ingatlan elidegenítése esetén az új vevőt a R. 5. §-ában meghatározott házadómentesség nem illeti meg.

(4) Az ingatlan elidegenítésekor a tulajdonosnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az elidegenítés az e rendelet alapján korábban megszerzett ingatlanra vonatkozik.

(5) A szerződést ingatlanvagyonátruházási illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzésére irányuló kérelmet teljesíteni csak akkor szabad, ha az elidegenítésre kerülő ingatlan tulajdonosa

a) a (4) bekezdésben előírt nyilatkozatot megtette, és

b) igazolja, hogy a (2) bekezdésben említett illetékeket és adót megfizette, valamint a fennálló takarékpénztári kölcsöntartozás teljes összegét visszafizette. A nyilatkozatot és az igazolásokat a szerződéshez csatolni kell.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter