1974. évi IV. törvény
a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetését
318 488 000 000 (Háromszáztizennyolcmilliárd-négyszáznyolcvannyolcmillió) forint bevétellel,
323 418 000 000 (Háromszázhuszonhárommilliárd-négyszáztizennyolcmillió) forint kiadással,
4 930 000 000 (Négymilliárd-kilencszázharmincmillió) forint hiánnyal állapítja meg.
2. § (1) A bevételek - a (2)-(5) bekezdésben foglalt részletezéssel - az állami vállalatok, a szövetkezetek, a lakosság befizetéseiből, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, továbbá egyéb, jogszabályok alapján befizetett összegekből és hitelműveletekből származnak.
(2) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok nyereségadó, eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék, termelési adó, forgalmi adó, vám- és import-forgalmi adó, központosított amortizáció, városi és községi hozzájárulás, valamint egyéb befizetéseinek összege 234 660 millió forint, a bevételek 73,7%-a.
(3) A mezőgazdasági szövetkezetek adó, társadalombiztosítási járulék, továbbá városi és községi hozzájárulás befizetéseinek összege 7590 millió forint, a bevételek 2,4%-a.
(4) A lakosság adó és illeték, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék befizetéseinek összege 16 630 millió forint, a bevételek 5,2%-a.
(5) A központi és a tanácsi költségvetési szervektől, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, a belföldi hitelműveletekből, továbbá az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 59 608 millió forint, a bevételek 18,7%-a.
3. § A kiadási főösszegből 60 787 millió forint, a kiadások 18,8%-a fordítható az állami költségvetésből folyósított beruházási juttatásokra, a tanácsi fejlesztési alapok kiegészítésére, a tanácsi fejlesztési alapokba átengedett városi és községi hozzájárulásra, a magánlakásépítéshez nyújtott támogatásra, az állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-kiegészítésre, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a központi készletezésre és a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak támogatására.
4. § A kiadási főösszegből 116 642 millió forint, a kiadások 36,1%-a fordítható az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének elősegítését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, import-ártámogatásokra, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint fogyasztói árpolitikai célok megvalósítására szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre, a mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatására és a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére.
5. § (1) A kiadási főösszegből a költségvetési szervek kiadása 118 709 millió forint, a kiadások 36,7%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg a következő célokra használható fel:
társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerellátásra és gyógyászati szolgáltatásokra, továbbá nyugdíjakra 41 249 millió forint, a kiadási főösszeg 12,8%-a,
egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 12 523 millió forint, a kiadási főösszeg 3,8%-a,
kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép-és felsőfokú oktatási, tudományos kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 21 408 millió forint, a kiadási főösszeg 6,6%-a,
védelemre 11 258 millió forint, a kiadási főösszeg 3,5%-a,
rend- és jogbiztonságra 7047 millió forint, a kiadási főösszeg 2,2%-a,
központi és helyi igazgatásra 4837 millió forint, a kiadási főösszeg 1,5%-a,
költségvetési szervek által ellátott út- és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 14 572 millió forint, a kiadási főösszeg 4,5%-a,
költségvetési szervek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatainak ellátására 5815 millió forint, a kiadási főösszeg 1,8%-a.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően - a költségvetési szervek a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.
6. § A kiadási főösszegből 27 280 millió forint, a kiadások 8,4%-a fordítható a nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, a különböző kamatfizetésekre és egyéb költségvetési feladatok megvalósítására.
7. § Az Országgyűlés az 1. §-ban meghatározott összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek kiadási előirányzatát 85 575 millió forinttal, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékokkal növelt bevételi előirányzatát 33 240 millió forinttal az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.
8. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek felhatalmazást kapnak arra, hogy
költségvetésük részletes előirányzatát a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítsák meg,
költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - előirányzatmódosítási jogkört gyakoroljanak az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.
9. § Az Országgyűlés
a tanácsok 1975. évi költségvetéséhez az 1970. évi IV. törvény 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint nyújtandó állami hozzájárulást 8941 millió forintban állapítja meg,
a tanácsok 1975. évi fejlesztési alapjához az 1970. évi IV. törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint folyósítandó állami hozzájárulást pedig 15 083 millió forintra módosítja,
a tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához nyújtandó állami hozzájárulást a 2. számú melléklet szerint határozza meg.
10. § A tanácsok 1975. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai, valamint a bevételi forrásokból való részesedés mértékei azonosak
az 1970. évi IV. törvény 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az 1971-1975. évre megállapított bevételi forrásokkal és részesedési mértékekkel.
11. § A tanácsok felhatalmazást kapnak arra, hogy
költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 9. §-ában meghatározott állami hozzájárulás és az 1970. évi IV. törvény 16. és 17. §-a szerinti költségvetési szabályozók - bevételi források és az azokból való részesedés mértékei - alapján a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítsák meg,
költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthassák, illetőleg - a 12. §-ban foglalt esetben - a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathassák.
12. § Az állami lakásépítésben részt vevő tanácsok fejlesztési alapjuk javára átcsoportosítást csak a célcsoportos lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó víz-, csatornahálózat-fejlesztéssel, valamint gyermekjóléti intézmények létesítésével összefüggő beruházások megvalósítása érdekében hajthatnak végre.
13. § E törvény kihirdetése után a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait. Egyidejűleg kötelesek intézkedési tervet készíteni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek takarékosabb gazdálkodásának elősegítésére és központi tartalékot képezni az év közben felmerülő többletkiadások fedezésére.
14. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a költségvetés helyzetének javítása, a gazdasági munka hatékonyságának növelése érdekében, a vállalatoknál és az állami intézményeknél, az anyag-, energia- és költséggazdálkodás területén szükséges takarékosság érvényesítése útján - a népgazdasági tervben meghatározott célok sérelme nélkül - a bevételek növelésére és a kiadások mérséklésére rendelkezéseket hozzon.
15. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy
a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetési előirányzatok központilag biztosítják;
a 8. §-ban és a 11. §-ban foglalt előirányzatmódosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzatmódosítást engedélyezzen, és hogy e jogkörét meghatározott körben és összegben a pénzügyminiszterre átruházza:
az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés bevételi többletéből, illetve kölcsönből fedezze.
16. § A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a költségvetés végrehajtása során az e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza.
17. § E törvény rendelkezéseit az 1975. év január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
A MINISZTÉRIUMOK ÉS AZ ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEJEZETET KÉPEZŐ SZERVEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELI ÉS KIADÁSI ELŐIRÁNYZATAI
(Ezer forintban)
1. sz. melléklet a törvény 7. §-ához
1) A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.
2) A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.
ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A TANÁCSOK KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ
(Ezer forintban)
2. sz. melléklet a törvény 9. §-ához
1) Tartalmazza Győr megyei város előirányzatait is.