6/1974. (V. 30.) ÉVM-IM együttes rendelet

az állampolgárok által építhető nem lakás céljára szolgáló helyiségek nagyságáról

Az állampolgárok által építhető lakás és üdülő nagyságának szabályozásáról szóló 1027/1973. (VII. 25.) Mt. h. számú határozat 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

A rendelet célja, hogy az állampolgárok nem lakás céljára szolgáló helyiségeket csak a személyes szükségletük kielégítésére, illetőleg az élethivatásszerű tevékenységük gyakorlásához szükséges mértékben építsenek.

2. §

A rendelet hatálya az állampolgárok által építhető következő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki:

a) kiskereskedelmi, kisipari, illetőleg szolgáltató (üzlet, műhely, elárusító, stb.) helyiség.

b) orvosi, fogorvosi rendelő,

c) műterem, továbbá

d) személygépkocsi és motorkerékpár tároló (a továbbiakban: garázs).

3. §

(1) A helyiség nagysága (alapterülete) legfeljebb a következő lehet:

a) kiskereskedelmi, kisipari, illetőleg szolgáltató helyiség 60 m2

b) orvosi, fogorvosi rendelő 30 m2

c) műterem 60 m2

d) garázs 25 m2

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megállapítottnál nagyobb helyiség építésére csak akkor adható építési engedély, ha az állampolgár a helyiségben folytatni kívánt tevékenység szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szerv, illetőleg műterem esetén a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja által kiadott bizonyítvánnyal igazolja, hogy az az élethivatásszerű tevékenységének gyakorlásához szükséges. A bizonyítvány kiadása előtt a tevékenység szerint illetékes érdekképviseleti szervet meg kell hallgatni. A bizonyítványban a helyiség szükségesnek tartott nagyságát fel kell tüntetni,

(3) A helyiség nagyságának megállapításánál az abban folytatni kívánt tevékenység ellátásához szükséges kiegészítő (egészségügyi, szociális, raktár, konyha, előkészítő, mosogató, tálaló stb.) helyiségek alapterületét figyelmen kívül kell hagyni.

4. §

Állampolgár tulajdonában álló helyiség nagysága bővítés (emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, átalakítás) esetében sem haladhatja meg a 2. §-ban megállapított mértéket.

5. §

(1) Az állampolgár részére építési engedély azon a településen adható

a) garázsra, ahol a lakástulajdona vagy a lakóhelye, továbbá ahol az üdülője van:

b) más helyiségre, ahol a tevékenységét folytatni kívánja.

(2) Az építési engedély csak akkor adható meg, ha az állampolgár tulajdonában az építeni kívánttal azonos rendeltetésű helyiség nincs, illetőleg a tulajdonában álló helyiség a kívánt célra nem alkalmas, azt hatósági kiutalás alapján más használja, vagy a helyiség nem az (1) bekezdés szerinti településen van. E körülményekről az állampolgárnak az építési engedély iránti kérelemhez írásbeli nyilatkozatát kell csatolni.

6. §

Ez a rendelet 1974. július 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokú építésügyi hatósági határozattal még el nem bírált folyamatban levő építési engedélyezési ügyekben is alkalmazni kell.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter