11/1975. (IX. 17.) EüM rendelet
az egészségügy és szociális gondoskodás területén dolgozók munka melletti szakképzéséről
Az egészségügyi és a szociális gondoskodás területén dolgozók munka melletti szakképzését az oktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben az alábbiakban szabályozom.
1. §
Az egészségügyi szakiskolákról szóló 2/1975. (III. 1.) EüM rendelet (továbbiakban: R) 2. § (2) bekezdése alapján az iskola feladatkörébe tartozik
a) az egészségügy és a szociális gondoskodás területén meghatározott munkakörökben szakképesítés nélkül dolgozók (továbbiakban: dolgozók) munka mellett történő szakképzése,
b) az egészségügyi szakközépiskolában, az egészségügyi szakiskolában és a munka melletti szaktanfolyamokon, a Magyar Néphadsereg hivatásos egészségügyi tiszthelyettesképző iskolájában végzettek szakosító képzése.
2. §
(1) Munka melletti szakképzésre az jelentkezhet, aki egészségügyi és szociális intézetben, ápolói, meghatározott gondozói és asszisztensi munkakörök valamelyikében szakképzetlenként dolgozik,
- 8 általános, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel, gyógyszertári, laboratóriumi és röntgenasszisztensi szakokon középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik,
- 17. életévét betöltötte, de 35. életévét nem haladta túl,
- a választott szak egészségügyi követelményeinek megfelel,
- felvételét az alkalmazó egészségügyi intézmény javasolja,
- egyben kötelezettséget vállal, hogy a dolgozót a szakképzés ideje alatt szakmai munkakörben foglalkoztatja.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt felvételi felső korhatár alól - indokolt esetben - az iskola igazgatója felmentést adhat.
3. §
(1) A munka melletti szakképzés szaktanfolyamokon történik, ideje egységesen két év.
(2) Amennyiben az oktatásban részt vevő dolgozó munkaviszonya megszűnik, tanulmányait csak abban az esetben folytathatja, ha a választott szaknak megfelelő új munkaviszonyt létesít és a korábbi munkaviszonya megszűnése, illetőleg tanulmányainak megszakítása óta 3 év nem telt el.
4. §
(1) Egészségügyi szakképesítést a választott szakon képesítővizsga letételével lehet szerezni.
(2) A képesítővizsga alapján kiállított bizonyítványt az egészségügyi dolgozókról vezetett Országos Nyilvántartásba fel kell venni.
5. §
Azok az egészségügyi szakdolgozók, akik jelen rendelet alapján szakképesítést szereztek és középiskolai érettségivel nem rendelkeznek, a dolgozók szakközépiskolai képzésének további kiterjesztéséről szóló 117/1975. (M. K. 12.) OM utasítás szerint tanulmányi idő beszámításával a dolgozók szakközépiskolájában folytathatják tanulmányaikat és érettségi vizsgát tehetnek.
6. §
Az egészségügyi szakképesítést nyert egészségügyi szakdolgozók meghatározott körben, szakosító képzés keretében újabb szakképesítést szerezhetnek.
7. §
(1) Ez a rendelet nem vonatkozik azokra, akik szaktanulmányaikat jelen rendelet hatályba lépése előtt kezdték meg, s tanulmányaikat a rendelet hatályba lépésekor még folytatják.
(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben az 1976/77. tanévben kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályukat vesztik
a laboratóriumi asszisztensi szakképesítés tárgyában kiadott 17.465/1949. (VII. 22.) NM rendelet és
a röntgenasszisztensi szakképesítés tárgyában kiadott 3034/17/1949. (IX. 30.) EüM rendelet, valamint a 118/1951. (Népegészségügy 11.) EüM rendeletnek az e rendeleteket módosító rendelkezései.
Dr. Schultheisz Emil s. k.,
egészségügyi miniszter