12/1975. (IV. 13.) MT rendelet

az országgyűlési képviselők 1975. évi általános választásáról

Az 1970. évi III. törvénnyel módosított 1966. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) 71. §-ának (1) bekezdése alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

[A vastag betűvel szedett szöveg a törvény (a továbbiakban: Tv.), a vékony betűs szöveg pedig a kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]

Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztását az Országgyűlés az Alkotmány VIII. fejezetében foglalt alapelveknek megfelelően az alábbiakban szabályozza:

I. Fejezet

A választás alapelvei

1. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a városi, a fővárosi kerületi és a községi tanácsok (a továbbiakban: helyi tanácsok) tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján választják. A fővárosi tanács és a megyei tanácsok tagjait a helyi tanácsok választják. A szavazás titkos. A megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok megbízatása öt évre szól.

(2) Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait választókerületenként választják; minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képviselőt, minden tanácsi választókerület pedig egy tanácstagot választ. A helyi tanácsok meghatározott számú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak.

(3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok kötelesek a működésükről választóiknak rendszeresen beszámolni.

(4) Az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait a választópolgárok, a fővárosi és a megyei tanácstagokat pedig az őket megválasztó helyi tanácsok visszahívhatják.

Vhr. 1. § Jelen rendeletben a tanácsi, a Hazafias Népfront és a választási szervek megjelölésénél a helyi meghatározáson a községi, a nagyközségi, a városi, a megyei városi és a fővárosi kerületi; a községi meghatározáson a községi és a nagyközségi; a városi meghatározáson a városi és a megyei városi megfelelő szerveket kell érteni.

2. § (1) Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak.

(2) Nincs választójoga annak, aki:

a) a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll;

b) szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van;

c) rendőrhatósági felügyelet alatt van;

d) elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll vagy sem.

(3) A választásokon minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő.

(4) Országgyűlési képviselővé, illetőleg tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van.

II. Fejezet

A választók névjegyzéke

3. § (1) A választójogosult állampolgárokról az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választása előtt névjegyzéket kell készíteni.

(2) A választók névjegyzékét a megyei városi, illetőleg városi (a továbbiakban: városi), a fővárosi kerületi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága állítja össze.

(3) A választók névjegyzékébe fel kell venni minden magyar állampolgárt, aki nagykorú vagy nagykorúságát a névjegyzék összeállításának évében eléri, ha a névjegyzék összeállításának idején állandó lakóhelye az illető tanács működési területén van.

Vhr. 2. § A helyi tanács végrehajtó bizottsága a választás kitűzéséről és a választók névjegyzékéről 1975. április 14-én hirdetményt bocsát ki.

4. § A választók névjegyzékéhez szükséges adatokat az állami népességnyilvántartás szolgáltatja.

Vhr. 3. § A választójogosult állampolgárokról a Minisztertanács 37/1974. (X. 16.) MT rendeletével elrendelt általános népességösszeírás alapján választói névjegyzéket kell készíteni.

A Vhr. 4. § (1) A tanács végrehajtó bizottsága megállapítja, hogy kik azok a személyek, akik a választók névjegyzékébe felvehetők, illetőleg nem vehetők fel.

(2) A választók névjegyzékébe fel kell venni azokat a magyar állampolgárokat, akik

- 1957. június 16-a előtt születtek;

- házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá.

(3) Nem kell felvenni a választók névjegyzékébe a (2) bekezdésben megjelölt azokat a személyeket, akik az arra illetékes hatóság hivatalos értesítése vagy saját közlésük szerint választójoggal nem rendelkeznek [Tv. 2. § (2) bek.].

5. § (1) A választók névjegyzékét városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választókerületenként a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva kell összeállítani. Városok belterületén a névjegyzék összeállítása - a választókerületen belül - utcánként és házanként ugyancsak a választók nevének abc-sorrendjében, sorszámmal ellátva történik.

(2) Minden választó csak annak a választókerületnek a névjegyzékébe vehető fel, amelyben a névjegyzék összeállításának idején állandó lakása van.

(3) A választók névjegyzékében fel kell tüntetni a választók családi- és utónevét (férj nevét viselő asszonynál a leánykori nevét is), állandó lakását.

(4) A választók névjegyzékén fel kell tüntetni az illető városi, fővárosi kerületi, községi, továbbá az országgyűlési választókerület és a szavazókör sorszámát.

6. § (1) A tanács végrehajtó bizottsága a 3-5. §-ban foglaltak szerint elkészíti a választók névjegyzékét. A névjegyzéket keltezéssel és bélyegzővel kell ellátni, azt a tanács elnöke és a végrehajtó bizottság titkára aláírja.

(2) A választók névjegyzékét a tanács hivatali helyiségében legalább nyolc napra közszemlére kell tenni, és ennek időpontját a helyileg szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

(3) A névjegyzék közszemlére tételével egyidejűleg minden választó részére a névjegyzékbe való felvételéről írásban értesítést kell küldeni.

Vhr. 5. § (1) A végrehajtó bizottság 1975. április 30-ig összeállítatja a választók névjegyzékét, és elkészítteti a választóknak szóló értesítéseket.

(2) A névjegyzéket a következő záradékkal kell ellátni: "A névjegyzékbe 1 -......sorszám alatt

felvett állampolgárok az 1970. évi III. törvénnyel módosított 1966. évi III. törvény 2. §-a értelmében választójogosultak." A záradékot a tanácselnök és a végrehajtó bizottság titkára írja alá.

Vhr. 6. § Azokról a személyekről, akiknek a Tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerint nincs választójoga, külön né sort kell készíteni, amely a következő határozatot tartalmazza: "Nem vehető fel a névjegyzékbe, mert (indokolás)..........." A névsort a tanácselnök és a végrehajtó bizottság titkára írja alá.

Vhr. 7. § (1) A választók névjegyzékét 1975. május 5-től május 14-ig a Tv. 6. § (2) bekezdésének megfelelően a tanács hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Egyidejűleg a választóknak - tájékoztatásuk céljából - a névjegyzékbe történt felvételről értesítést kell küldeni.

(2) Az értesítés a választók névjegyzékébe történt felvételt, a személyi adatokat, valamint a lakóhely szerinti választókerület, továbbá a szavazókör számát és a szavazóhelyiség címét tartalmazza. Az értesítésen a jelölőgyűlés helye és időpontja is feltüntethető.

7. § (1) A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet.

(2) A kifogást a választók névjegyzékének közszemlére tételétől számított nyolc napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni.

Vhr. 8. § A névjegyzékkel kapcsolatos kifogásokat az illetékes tanács végrehajtó bizottsága titkáránál 1975. május 5-15. között lehet írásban vagy szóban bejelenteni. A névjegyzékbe történt felvételről szóló, szóban bejelentett kifogást jegyzőkönyvbe kell foglalni. Azt a választójogosultat, akit nem vettek fel a választói névjegyzékbe, kifogása alapján pótlólag fel kell venni.

8. § (1) Ha a tanács végrehajtó bizottságának megállapítása szerint a kihagyás törvényellenes, a kihagyott személyt pótnévjegyzékbe veszi fel.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága azokat a kifogásokat, amelyeket alaptalannak tart, valamint azokat, amelyek valamely személynek a névjegyzékből való törlésére irányulnak, legkésőbb a beérkezést követő napon jegyzékkel átteszi a járásbírósághoz (városi bírósághoz), Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (a továbbiakban: járásbíróság).

(3) A tanács végrehajtó bizottsága hivatalból törli a választók névjegyzékéből azt a személyt, aki meghalt, aki más választókerület névjegyzékében már szerepel, vagy aki arra illetékes hatóság hivatalos értesítése szerint választójogát elvesztette, továbbá azt, aki a választás napján választójoggal azért nem rendelkezik, mert nagykorúságát még nem érte el.

(4) Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének összeállítása után szerzik meg a választójogot, a tanács végrehajtó bizottsága kérelmükre felveszi a választók névjegyzékébe.

9. § (1) A járásbíróság a kifogás tárgyában a jegyzék hozzáérkezésétől számított három napon belül nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után végérvényesen határoz. Ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék megfelelő kiigazítását, ellenkező esetében a kifogást elutasítja.

(2) A járásbíróság határozatát annak meghozatala napján közli a tanács végrehajtó bizottságával és azzal, aki a kifogást tette. Ha a járásbíróság határozata névjegyzékbe felvett személy törlését rendeli el, a határozatot a névjegyzékből törlendő személlyel is közölni kell.

10. § A járásbíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján vagy más okból, illetőleg hivatalból [8. § (3) és (4) bek.] módosított névjegyzéket, továbbá a pótnévjegyzéket a tanács végrehajtó bizottsága - tizenöt nappal a választás előtt - a tanács hivatali helyiségében három napra közszemlére teszi.

Vhr. 9. § (1) A végrehajtó bizottság a kifogások, illetőleg a járásbíróságnak (városi, kerületi bíróságnak) a kifogások elbírálásáról szóló határozatai alapján vagy a hivatalból módosított névjegyzéket a pótnévjegyzékkel együtt 1975. május 31-június 3. között a tanács hivatali helyiségében közszemlére teszi.

(2) A névjegyzékbe (pótnévjegyzékbe) történt utólagos felvételről az érdekelt választót értesíteni kell.

11. § (1) Ha a választójogosult személy a választók névjegyzékének elkészítését (6. §) követően állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti a választók névjegyzékébe való felvételét.

(2) A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának igazolását arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. Az igazolás kiadását a kérelmező korábbi lakóhelyén a választók névjegyzékében fel kell tüntetni, és a választó nevét a névjegyzékből törölni kell.

(3) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a választók névjegyzékét megfelelően kiegészíti.

(4) Az a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, a (2) bekezdésben megjelölt igazolás és a személyi igazolvány alapján kérheti az ideiglenes lakása szerint illetékes városi, fővárosi kerületi, községi választókerület névjegyzékébe való felvételét.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben említett választó-jogosultakat pótnévjegyzékbe kell felvenni.

Vhr. 10. § (1) Az állandó lakóhely megváltozása, illetőleg távollét esetén az igazolás kiadását a kérelmező korábbi lakóhelyén a választók névjegyzékének "Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni, és a választójogosult személy nevét a névjegyzékből áthúzással törölni kell. Az új állandó lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely szerint illetékes végrehajtó bizottság erről pótnévjegyzéket készíttet, és azt a kérelmező új lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti választókerület névjegyzékéhez csatoltatja.

(2) A választás napján - kivételesen - a szavazatszedő bizottságtól is kérheti a választó a pótnévjegyzékbe való felvételét, ha az (1) bekezdésben említett igazolást felmutatja.

III. Fejezet

Választókerületek

12. § (1) Az országgyűlési választókerületek számát, területét és székhelyét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.

(2) Az országgyűlési választókerületek számának és területének megállapításánál az alábbiak az irányadók:

a) mintegy 30 000 lakos választ egy képviselőt;

b) az országgyűlési választókerület területét a főváros és a megyék területén belül kell kialakítani.

13. § (1) A helyi tanácsok minden tagjának megválasztására a helyi tanács működési területén választókerületeket kell alakítani.

(2) A helyi tanácsi választókerületek számát az állandó lakosok számához igazodóan az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) városokban és fővárosi kerületekben legalább 60 és legfeljebb 150 választókerületet,

b) községekben legalább 11 és legfeljebb 100 választókerületet kell alakítani.

(3) A tanácstagok megválasztásánál irányadó, hogy

a) az 1000 vagy ennél kevesebb lakosú községekben mintegy 50 lakosonként,

b) az 1000-5000 lakosú községekben mintegy 75 lakosonként,

c) az 5000-10 000 lakosú városokban és községekben mintegy 150 lakosonként,

d) a 10 000-20 000 lakosú városokban és községekben mintegy 200 lakosonként,

e) a 20 000-30 000 lakosú városokban és községekben mintegy 350 lakosonként,

f) a 30 000-50 000 lakosú városokban, fővárosi kerületekben és községekben mintegy 500 lakosonként,

g) az 50 000 lakoson felüli városokban és fővárosi kerületekben mintegy 700 lakosonként

alakuljon egy választókerület.

(4) A közös tanácsú községek lakosságát a választókerületek kialakítása szempontjából együtt kell számításba venni, de a közös tanács valamennyi községében legalább 3-3 választókerületet kell alakítani.

14. § (1) A helyi tanácsi választókerületek számát - a 13. §-ban foglalt keretek között - a fővárosi, illetőleg a megyei tanács állapítja meg.

(2) A választókerületek területét a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg és látja el sorszámmal.

15. § Az országgyűlési és a helyi tanácsi választókerületek területi beosztását a választás napjának kitűzésétől számított húsz napon belül közzé kell tenni.

IV. Fejezet

Választási elnökségek

16. § A választások lebonyolítására és törvényességének biztosítására az általános választás napja előtt legalább harminc nappal az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának idejére, Országos Választási Elnökséget, a fővárosban, valamennyi megyében, városban, fővárosi kerületben és községben pedig választási elnökséget kell alakítani. Közös tanácsú községekben közös községi választási elnökség alakul.

Vhr. 11. § Az Országos Választási Elnökség és a fővárosi, a megyei, valamint a helyi választási elnökségek 1975. május 2-án alakulnak meg.

17. § (1) Az Országos Választási Elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki.

(2) Az Országos Választási Elnökség tagjainak kijelölését a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg; tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt esküt tesznek.

(3) Az Országos Választási Elnökség tizenegy tagból áll. Az elnökség tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ.

(4) Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén:

a) őrködik a választások törvényessége felett;

b) felügyeletet gyakorol a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkája felett;

c) elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket;

d) dönt az országgyűlési választókerületi bizottságok működésével kapcsolatos kifogásokról;

e) közhírré teszi a választás országos eredményét;

f) pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha az országgyűlési választókerületben a választójogosultaknak a fele vagy annál kevesebb szavazott le, illetőleg ha a jelölt az érvényes szavazatoknak a felét kapta, vagy ennél kevesebb érvényes szavazatot kapott.

(5) Az Országos Választási Elnökség az Országgyűlésnek beszámol a választások lefolyásáról.

Vhr. 12. § (1) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az Országos Választási Elnökség tagjait 1975. április 24-ig jelöli ki, és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli az Elnöki Tanáccsal.

(2) Az Országos Választási Elnökség tagjai kijelölésének az Elnöki Tanács által történő megerősítése után az Elnökség tagjai az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tesznek.

(3) Az Országos Választási Elnökség az eskü letétele után alakuló ülést tart.

(4) Az Országos Választási Elnökség elnökének, elnökhelyettesének, titkárának és tagjainak nevét a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

18. § (1) A választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottsága jelöli ki. A kijelölést az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. Az elnökség tagjai a tanács elnöke előtt esküt tesznek.

(2) A választási elnökség öt tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak.

(3) A fővárosi és a megyei választási elnökség a működési területén a következő feladatokat látja el:

a) őrködik a választások törvényessége felett;

b) gondoskodik az országgyűlési választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, közzéteszi az országgyűlési választókerületek jelöltjeinek nevét, közreműködik az országgyűlési választások megszervezésében és eredményének megállapításában;

c) közreműködik a fővárosi, illetőleg a megyei tanácstagok választásának megszervezésében, megállapítja és közzéteszi e választások eredményét;

d) közreműködik a helyi tanácsi választások megszervezésében és eredményének megállapításában, dönt a helyi tanácsi választási elnökség olyan intézkedése elleni kifogásról, amelyet a tanácstagságra jelölt visszautasítása ellen emeltek [31. § (4) bek.].

(4) A városi, a fővárosi kerületi és a községi választási elnökség a működési területén a következő feladatokat látja el:

a) őrködik a választások törvényessége felett;

b) megalakítja a szavazatszedő bizottságokat, elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak a szavazás tartama alatt tett intézkedése vagy a szavazás eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek;

c) nyilvántartásba veszi a tanácstagságra jelölteket, dönt a jelöltek elfogadásáról, és közzéteszi a tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét;

d) gondoskodik a tanácsi választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá a szavazólapokon az elfogadott jelöltek nevének feltüntetéséről ;

e) megállapítja, ellenőrzi és nyilvántartja a tanácsi választókerületek választási eredményeit;

f) megállapítja a tanácsi választások összesített eredményét;

g) a törvényben megállapított feltételek esetén pótválasztást tűz ki;

h) kiadja a megválasztott helyi tanácstagnak a megbízólevelet.

Vhr. 13. § (1) A Hazafias Népfront illetékes bizottságai a fővárosi, a megyei és a helyi választási elnökségek tagjait 1975. április 24-ig jelölik ki, és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közlik az illetékes tanács végrehajtó bizottságával.

(2) Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága 1975. április 30-ig erősíti meg a választási elnökség tagjainak kijelölését.

(3) A kijelölés megerősítéséről a tanács végrehajtó bizottsága írásban értesíti a választási elnökség tagjait, és egyben felhívja őket, hogy az eskü letétele céljából 1975. május 2-án a tanácselnöknél jelenjenek meg.

(4) A választási elnökség az eskü letétele után alakuló ülést tart.

(5) A választási elnökség elnökének és tagjainak nevét, valamint lakcímét az illetékes tanács végrehajtó bizottsága a hivatali helységében közszemlére teszi.

19. § Az Országos Választási Elnökség és a választási elnökségek határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.

V. Fejezet

Választókerületi bizottságok

20. § Minden országgyűlési választókerületben a választások levezetésére legalább harminc nappal az általános választás előtt az Országgyűlés megbízatásának idejére választókerületi bizottságot kell alakítani.

21. § (1) Az országgyűlési választókerületekben öttagú országgyűlési választókerületi bizottságot kell alakítani.

(2) Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága jelöli ki. Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjainak kijelölését az illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg, és tagjai az említett tanácsok elnöke előtt esküt tesznek.

(3) Az országgyűlési választókerületi bizottság tagjai sorából elnököt és titkárt választ.

(4) Az országgyűlési választókerületi bizottság a működési területén:

- nyilvántartásba veszi az Országos Választási Elnökség által elfogadott képviselőjelöltet (jelölteket);

- elbírálja azokat a kifogásokat, amelyeket a szavazatszedő bizottságoknak a szavazási eredmény megállapításával kapcsolatos határozata ellen bejelentettek;

- megállapítja az országgyűlési választókerület választási eredményét;

- kiadja a megválasztott országgyűlési képviselőnek a megbízólevelet;

- összehívja a választók nyilvános gyűlését (gyűléseit) az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslat megvitatása érdekében [58. § (1) bekezdés].

Vhr. 14. § (1) A Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait 1975. április 24-ig jelöli ki, és a kijelölt tagok nevét, valamint lakcímét közli a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságával.

(2) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága 1975. április 3Ö-ig erősíti meg az országgyűlési választókerületi bizottság tagjainak kijelölését.

(3) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága a kijelölés megerősítéséről az országgyűlési választókerületi bizottság tagjait. írásban értesíti, és egyúttal felhívja őket, hogy az eskü letétele céljából 1975. május 2-án a tanácselnöknél jelenjenek meg.

(4) Az országgyűlési választókerületi bizottság az eskü letétele után alakuló ülést tart. A bizottság elnökének, titkárának, valamint tagjainak nevét és lakcímét közölni kell a fővárosi, megyei választási elnökséggel.

(5) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága a működési területén kialakított valamennyi országgyűlési választókerületre, a helyi tanács végrehajtó bizottsága pedig a területén levő országgyűlési választókerületre vonatkozóan hivatali helyiségében közszemlére teszi az országgyűlési választókerületi bizottság elnökének, titkárának és tagjainak nevét, valamint lakcímét.

22. § Hatályát vesztette (1970. évi III. tv. 21. §).

23. § Az országgyűlési választókerületi bizottság határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.

VI. Fejezet

Szavazókörök, szavazatszedő bizottságok

24. § (1) A választás napja előtt legalább negyven nappal minden városban, fővárosi kerületben, illetőleg községben szavazóköröket kell alakítani.

(2) A szavazókörök számát és területi beosztását a városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg úgy, hogy az egyes szavazókörökre mintegy 600-700 választó jusson, de minden község, ha ennél kevesebb is a választóinak száma, önálló szavazókört alkosson. Ahol több szavazókör van, a szavazóköröket sorszámmal kell ellátni.

(3) A szavazókörök területét úgy kell meghatározni, hogy abba egy vagy több városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választókerület teljes területe beletartozzék.

Vhr. 15. § A helyi tanács végrehajtó bizottsága 1975. április 20-ig alakítja ki és látja el sorszámmal a szavazóköröket.

25. § A választók ugyanabban a szavazókörben szavaznak az országgyűlési képviselőjelöltre és a helyi tanácsokba jelölt személyekre.

26. § (1) A szavazás lebonyolítására legalább tíz nappal a választás napja előtt szavazókörönként szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A szavazatszedő bizottságot a Hazafias Népfront helyi bizottsága által javasolt személyekből az illetékes városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség alakítja meg.

(3) A szavazatszedő bizottság tagjai a tanács elnöke előtt esküt tesznek.

Vhr. 16. § (1) A helyi választási elnökség a működési területén 1975. június 4-én alakítja meg a szavazatszedő bizottságokat, és tagjaikat megbízólevéllel látja el.

(2) A szavazatszedő bizottság tagjaira a Hazafias Népfront helyi bizottsága 1975. május 28-ig tesz javaslatot a helyi választási elnökségnek.

(3) A szavazatszedő bizottság tagjai a bizottság megalakításának napján az illetékes tanácselnök előtt esküt tesznek.

(4) Ha a szavazatszedő bizottság valamely tagjának megbízatása bármely oknál fogva megszűnik, vagy a bizottság tagja a feladatának ellátásában akadályozva van, helyette a Hazafias Népfront helyi bizottsága az illetékes választási elnökségnek új tagot javasol. Az új tag kijelölésére, eskütételére és megbízólevéllel való ellátására a Tv-ben és a jelen rendeletben meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

27. § (1) A szavazatszedő bizottság elnökből, titkárból és három tagból áll.

(2) A szavazatszedő bizottság a működési területén:

- átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat;

- levezeti a szavazást;

- gondoskodik a szavazás lebonyolításának törvényességéről és zavartalanságáról;

- megállapítja a szavazókörben a választókerületek szavazási eredményét;

- továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet az országgyűlési választókerületi bizottsághoz, illetőleg a tanácsi választási elnökséghez.

(3) A szavazatszedő bizottság határozatainak érvényességéhez a bizottság tagjai többségének jelenléte és a jelenlevők szavazattöbbsége szükséges.

VII. Fejezet

A jelölés

28. § (1) Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok választását jelölés előzi meg. A jelölés választókerületenként történik.

(2) Egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető.

29. § (1) A jelölés jogát a választók jelölőgyűlései gyakorolják. E gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik - a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével - a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél.

(2) A jelölőgyűléseken a jelöltekre javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem (termelőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár.

(3) A jelölőgyűlésen részt vevő választók több jelölt indulását is támogathatják.

(4) Az országgyűlési képviselő jelölése céljából választókerületenként egy vagy több jelölőgyűlést kell tartani. Képviselőjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyűlésen (jelölőgyűléseken) megjelent összes választó egyharmadának szavazatát megkapták.

(5) A helyi tanács tagjának jelölése céljából választókerületenként egy jelölőgyűlést kell tartani. Tanácstagjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyűlésen megjelent választók egyharmadának szavazatát megkapták.

(6) A jelölés nyílt szavazással történik.

(7) A gyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét, a jelenlevők számát, az egyes jelöltekre adott szavazatok számát és a jelölt (jelöltek) személyi adatait. A jegyzőkönyvet a gyűlés elnökségének tagjai írják alá.

(8) A gyűlés elnöksége a jegyzőkönyvet

- országgyűlési képviselőjelölt esetében a Hazafias Népfront illetékes fővárosi, megyei bizottságához;

- tanácstagjelölt esetében pedig a Hazafias Népfront helyi bizottságához küldi meg.

Vhr. 17. § (1) A választópolgárok jelölőgyűléseit 1975. május 12-22 között kell megtartani.

(2) A gyűlések megszervezéséhez és megtartásához a tanács végrehajtó bizottsága köteles segítséget nyújtani: a gyűlés helyét és időpontját a lakosság tudomására hozni és a megfelelő helyiségről, valamint a jegyzőkönyv vezetéséről gondoskodni.

(3) A gyűlés levezetésére elnökség alakul.

Vhr. 18. § Az országgyűlési képviselők jelöléséről szóló jegyzőkönyvet a Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottságához legkésőbb 1975. május 23-ig kell megküldeni.

30. § (1) A Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottsága az országgyűlési képviselőjelöltek névjegyzékét a választás napja előtt legalább húsz nappal megküldi a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének.

(2) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát az Országos Választási Elnökséghez nyújtja be. A bejelentést írásban kell megtenni, és csatolni kell a képviselőjelölt (jelöltek) nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja.

(3) Ha a jelölés a törvényes követelményeknek megfelel, a képviselőjelölteket az Országos Választási Elnökség elfogadja.

(4) A jelölés visszautasítása esetén - ha nincs elfogadott jelölt a választókerületben - három napon belül új jelöltet kell állítani.

(5) Az Országos Választási Elnökség az elfogadott jelöltek névsorát az illetékes országgyűlési választókerületi bizottságnak, továbbá a fővárosi, megyei választási elnökségnek megküldi, és erről a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottságát értesíti.

(6) A fővárosi, megyei választási elnökség az illetékességi területén elfogadott képviselőjelöltek nevét közli valamennyi illetékes választási elnökséggel.

(7) Az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát legalább tíz nappal a választás napja előtt a fővárosi, megyei választási elnökség közzéteszi.

Vhr. 19. § (1) A Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága a választópolgárok gyűlésein jelölt országgyűlési képviselőjelöltek névjegyzékét 1975. május 23-ig küldi meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének. A névjegyzékhez mellékelni kell a képviselőjelöltek nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadják. A képviselőjelöltek neve után fel kell tüntetni eredeti és jelenlegi foglalkozásukat (állásukat) és lakóhelyüket.

(2) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát - a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatokkal együtt - 1975. május 24-ig nyújtja be az Országos Választási Elnökséghez.

(3) Az Országos Választási Elnökség 1975. május 26-án dönt az országgyűlési képviselőjelöltek elfogadásáról, és az elfogadott jelöltek névsorát ugyanezen a napon megküldi az illetékes országgyűlési választókerületi bizottságnak, továbbá a fővárosi, megyei választási elnökségnek, és erről értesíti a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottságát; egyúttal értesíti a képviselőjelöltet arról, hogy jelöltként elfogadta.

Vhr. 20. § A képviselőjelöltek elfogadása esetén az Országos Választási Elnökség - a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége által a főváros, illetőleg a megyék szerinti csoportosításban benyújtott - névsorokat egyenként a következő záradékkal látja el: "A jelölés a választási törvénynek megfelel; a névsorba felvett jelölteket az Országos Választási Elnökség elfogadja". A záradékot keltezéssel kell ellátni, és azt az Országos Választási Elnökség elnöke és titkára írja alá.

Vhr. 21. § A fővárosi és a megyei választási elnökség 1975. június 5-én hirdetmény útján teszi közzé az országgyűlési képviselőjelöltek nevét.

31. § (1) A jelölőgyűléseken elfogadott tanácstagjelölteket a Hazafias Népfront helyi bizottsága legalább húsz nappal a választás napja előtt -nyilvántartás végett - írásban bejelenti a városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökséghez.

(2) A bejelentéshez csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát, arról, hogy a jelölést elfogadják.

(3) A városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség a jelöltek nyilvántartásba vételéről a bejelentés napján dönt, és döntéséről értesíti a Hazafias Népfront helyi bizottságát.

(4) A városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség a jelöltek nyilvántartásba ve-telét a törvényben meghatározott okból visszautasíthatja. Ez ellen a Hazafias Népfront helyi bizottsága két napon belül kifogást emelhet a fővárosi, illetőleg a megyei választási elnökségnél, amely véglegesen dönt.

(5) A tanácstagjelöltek nevét - legalább tíz nappal a választás napja előtt - a városi, fővárosi kerületi, illetőleg községi választási elnökség közzéteszi.

32. § Ugyanazt a személyt a Hazafias Népfront illetékes bizottsága csak egy országgyűlési választókerületben, illetőleg egy helyi tanácsi választókerületben jelentheti be jelöltként.

(2) Az országgyűlési képviselőjelölt, illetőleg a tanácstagjelölt nem lehet tagja annak a választási elnökségnek, továbbá választókerületi és szavazatszedő bizottságnak, amelynek területén jelölték.

Vhr. 22. § Ha a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság illetékességi területén annak valamely tagját a választópolgárok gyűlései képviselőjelöltnek jelölték, a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság tagjává történt kijelölését vissza kell vonni, és a Hazafias Népfront illetékes bizottsága új tagot jelöl.

VIII. Fejezet

A választás kitűzése és a szavazás

33. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legalább negyvenöt nappal a választás előtt munkaszüneti napra tűzi ki.

34. § A választás napját megelőző nap 12. órájától a választást követő nap 12. órájáig szeszesitalt árusítani vagy más módon forgalomba hozni tilos.

Vhr. 23. § 1975. június 14-én 12 órától 1975. június 16-án 12 óráig szeszesitalt árusítani, vagy más módon forgalomba hozni tilos.

35. § (1) A választás napja előtt legalább tíz nappal a városi, fővárosi kerületi, illetőleg a községi választási elnökség választási hirdetményt tesz közzé.

(2) A választási hirdetményben közhírré kell tenni a választás napját, a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A hirdetményben fel kell hívni a választók figyelmét arra, hogy a szavazásnál a személyi igazolvány bemutatása szükséges. Ugyanebben a hirdetményben kell közzétenni a szesztilalomra vonatkozó rendelkezést is.

Vhr. 24. § A választási hirdetményt a helyi választási elnökség 1975. június 5-én teszi közzé.

36. § (1) A szavazás szavazókörönként történik, és a szavazás napján 6 órától 18 óráig tart.

(2) A szavazatszedő bizottság a szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a névjegyzékbe felvett valamennyi választó szavazott.

(3) Ha a helyi körülmények indokolják,

a) a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék,

b) a szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson.

Vhr. 25. § A helyi tanács végrehajtó bizottságának titkára 1975. június 14-én adja át a szavazatszedő bizottság elnökének a szavazókörhöz tartozó valamennyi választókerület névjegyzékét (pótnévjegyzékét), az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges szavazólapokat, a visszautasítottak jegyzékének nyomtatványát és a szavazási jegyzőkönyv-nyomtatványokat.

Vhr. 26. § (1) A választási elnökség akkor rendeli el a szavazás reggel 5 órakor történő megkezdését, ha a helyi lakosság életkörülményei miatt várható, hogy már reggel 6 óra előtt jelentősebb számú választó kíván szavazni.

(2) A szavazatszedő bizottság akkor rendeli el a szavazás 19 óráig történő meghosszabbítását, ha a névjegyzékbe felvettek egyötöde vagy ennél több választó 18 óráig még nem szavazott.

37. § (1) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két olyan elrekesztett fülkét kell létesíteni, amely a szavazás titkosságát biztosítja.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen.

(3) Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét a szavazási jegyzőkönyvben feltüntetni.

Vhr. 27. § (1) A helyi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik a szavazóhelyiségekről, ezek felszereléséről, berendezéséről; legalább két szavazófülkéről, minden szavazófülkében íróeszközről, valamint arról, hogy a szavazatszedő bizottságok írásbeli tennivalóinak ellátásához szükséges irodai dolgozók a szavazatszedő bizottság rendelkezésére álljanak.

(2) A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság megállapítja, hogy az urnák üresek-e, a szavazás céljára alkalmasak-e, ezután az urnákat lezárja és lepecsételi.

38. § (1) A szavazás napján a szavazóhelyiségben és a szavazóhelyiség környékén a rend fenntartásáért a szavazatszedő bizottság elnöke felelős.

(2) A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására vonatkozó rendelkezései mindenkire kötelezőek.

(3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben választási agitációt kifejteni nem szabad.

(4) A szavazóhelyiségben az Országos Választási Elnökség, továbbá a területileg illetékes választási elnökségek, a választókerületi és a szavazatszedő bizottságok tagjain, a beosztott irodai dolgozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottain kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi szavazatának leadásához szükséges.

Vhr. 28. § (1) A Hazafias Népfront megbízottai részére a választás napján a szavazóhelyiségekben, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság és a választási elnökség helyiségeiben való tartózkodásra jogosító igazolást az illetékes választási elnökség állítja ki a működése területére kiterjedő hatállyal.

(2) A hírközlő szervek megbízottai részére a választás napján a szavazóhelyiségekben, valamint az országgyűlési választókerületi bizottság és a választási elnökség helyiségeiben történő tartózkodásra jogosító igazolást az Országos Választási Elnökség, illetőleg az illetékes fővárosi, megyei választási elnökség adhat.

(3) A szavazóhelyiségben tíznél több szavazó egyszerre nem tartózkodhat.

39. § (1) A szavazás hivatalos szavazólapokkal történik.

(2) Hatályát vesztette (1970. évi III. tv. 21. §).

(3) A szavazólapoknak tartalmazniuk kell az illető választókerület nyilvántartásba vett jelöltjének (jelöltjeinek) nevét.

Vhr. 29. § (1) Az országgyűlési képviselő választására szolgáló szavazólapnak tartalmaznia kell: az országgyűlési választókerület megjelölését, a választás évét, hónapját és napját, továbbá a képviselőjelölt (jelöltek) nevét.

(2) Ha a választókerületben több jelölt indul, a jelöltek nevét a szavazólapon abc sorrendben kell feltüntetni.

40. § (1) A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. Szavazhat mindenki, aki az illető választókerületben a választók névjegyzékében, illetőleg pótnévjegyzékében szerepel.

(2) Mindenki személyesen szavaz. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében szerepel-e. Ezt követően a szavazatszedd bizottság elnöke átadja a szavazónak a szavazólapot, és megmagyarázza a szavazás módját.

(3) A szavazás a szavazófülkében történik. Ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapot a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi.

(4) A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazófülkében senki sem tartózkodhat.

(5) Az a szavazó, aki írni-olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választójogosult segítségét veheti igénybe. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja a lakásukon fekvő betegeket szavazásuk elősegítése céljából urnával felkeresheti; a szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell.

(6) A szavazás megtörténtét a szavazatszedő bizottság a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében feltünteti.

Vhr. 30. § (1) A szavazólapot - borítékkal -a szavazónak a szavazatszedő bizottság elnöke adja át.

(2) A szavazatszedő bizottság köteles a választóknak megmagyarázni azt, hogyan kell szavazni egy, illetőleg több jelölt esetén.

41. § (1) A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki személyazonosságát megfelelően igazolni nem tudja. A visszautasítottak-ról a bizottság elnöke jegyzéket vezet, amelyen feltünteti a visszautasítottnak a választók névjegyzékében, pótnévjegyzékében foglalt sorszámát és az igazolás elégtelenségének adatait.

(2) A visszautasított választónak joga van a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolni és szavazni.

Vhr. 31. § Ha a visszautasított választó a szavazás lezárása előtt személyazonosságát igazolta, nevét a visszautasítottak jegyzékéből törölni kell, és lehetővé kell tenni, hogy szavazzon.

42. § (1) A városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökségnél kifogást lehet emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata (intézkedése) ellen, amelyet a szavazás ideje alatt hozott, vagy amely a helyi tanácsok tagjainak választása esetén a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos.

(2) Országgyűlési képviselőválasztás esetén az országgyűlési választókerületi bizottságnál lehet kifogást emelni a szavazatszedő bizottság olyan határozata ellen, amely a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos.

(3) A kifogásról a választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság haladéktalanul határoz.

43. § (1) A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezárja, de mindazok a választójogosultak, akik a szavazóhelyiségben vagy annak a szavazatszedő bizottság által előre meghatározott előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszedő bizottság a szavazást lezártnak nyilvánítja.

(2) A szavazás lezárása után szavazatot elfogadni nem szabad.

IX. Fejezet

A szavazatok összeszámlálása

44. § (1) A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság felbontja az urnákat, és összeszámlálja a szavazatokat.

(2) A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazó-helyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökség, továbbá a területileg illetékes választási elnökségek és választókerületi bizottság tagjai, a beosztott irodai dolgozók, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak.

Vhr. 32. § A szavazatok összeszámlálása előtt a szavazatszedő bizottság összecsomagolja a fel nem használt szavazólapokat, a csomagot lezárja és lepecsételi. Ezután hozzákezd az urnából kiemelt szavazólapok összeszámlálásához, és mindaddig együtt marad, amíg a szavazatok össze-számlálását befejezi, a szavazási jegyzőkönyvet elkészíti, és továbbítja az országgyűlési választókerületi bizottsághoz.

45. § A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a szavazatszedő bizottság először az urnába helyezett szavazólapok számát választókerületenként összehasonlítja a választók névjegyzékében megjelölt szavazók számával, majd választókerületenként összeszámlálja a leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat.

46. § (1) A jelöltre szavazni a szavazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet.

(2) Több jelölt esetén a szavazás úgy történik, hogy a szavazó a szavazólap megfelelő helyén megjelöli, kire szavaz.

(3) Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a megválasztani kívánt jelölt megjelölése nem az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon történt ugyan, de a szavazólapról kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szavazó kire szavazott.

(4) Érvénytelen az a szavazat,

a) amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le,

b) amelyen több jelölt esetén a szavazó nem jelölte meg, hogy kire szavaz, vagy

c) amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire szavazott.

(5) A szavazat érvényességéről a szavazatszedő bizottság végérvényesen dönt.

Vhr. 33. § A szavazatszedő bizottság a szavazólapok közül különválasztja az érvényes és érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapokat, majd az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokat megszámlálja és megállapítja, hogy az érvényes szavazatok közül hányat kapott a jelölt, és hányan szavaztak ellene. Több jelölt esetén külön-külön számlálja meg az egyes jelöltekre leadott, illetőleg a valamennyi jelölt ellen leadott szavazatokat.

47. § (1) A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról választókerületenként két példányban jegyzőkönyvet készít; a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, titkára és tagjai írják alá.

(2) A szavazási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a szavazás helyét és napját;

b) a szavazókör és a választókerület sorszámát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét;

c) az urnák megvizsgálásának tényét és eredményét ;

d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját;

e) a névjegyzékben és a pótnévjegyzékben szereplő választójogosultak számát;

f) a leadott összes szavazatok számát, egyúttal a szavazók számának az urnában talált szavazólapok számával történt összehasonlítása eredményét;

g) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

h) a jelöltre, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

i) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;

j) a visszautasított választók számát;

k) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat.

48. § (1) A szavazatok összeszámlálása és a jegyzőkönyvek aláírása után a szavazatszedő bizottság elnöke az egyes választókerületekre vonatkozó jegyzőkönyvek egy-egy példányát azonnal elküldi az országgyűlési választókerületi bizottságnak, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökségnek.

(2) A jegyzőkönyvek másik példányát a felhasznált és felhasználatlanul maradt szavazólapokkal, a névjegyzékekkel és az összes egyéb választási iratokkal együtt megőrzés végett, lepecsételt csomagban az illetékes városi, fővárosi kerületi, községi tanács végrehajtó bizottságához kell megküldeni.

Vhr. 34. § A szavazatszedő bizottság elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet, és azt az illetékes országgyűlési választókerületi bizottsághoz továbbítja.

Vhr. 35. § A szavazatszedő bizottság a szavazási jegyzőkönyvek továbbítása után az érvényes és az érvénytelen szavazatokat tartalmazó szavazólapokat, valamint az egyéb választási iratokat összecsomagolja. A csomagot lepecsételi, és a felhasználatlanul maradt szavazólapokat tartalmazó csomaggal (csomagokkal) együtt az urnába helyezi, majd az urnát lepecsételi. A lepecsételt urnát megőrzés végett haladéktalanul megküldi az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának.

X. Fejezet

A választás eredményének megállapítása

49. § (1) Az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökség a szavazatszedő bizottságok által megküldött jegyzőkönyvek alapján megállapítja a választókerület választási eredményét.

(2) A választókerület választási eredményének megállapításánál az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökség tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökség és a területileg illetékes fővárosi, megyei választási elnökség tagjai, a beosztott irodai dolgozók, valamint a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátott megbízottai lehetnek jelen.

50. § (1) A választókerület választási eredményének megállapításáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökség tagjai írnak alá.

(2) A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját;

b) az országgyűlési választókerületi bizottság, illetőleg a városi, fővárosi kerületi, községi választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét;

c) a választókerület névjegyzékében és pótnévjegyzékében szereplő választójogosultak számát;

d) a leadott összes szavazatok számát;

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

f) a jelöltre, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;

h) a visszautasított választók számát;

i) az esetleges kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat;

j) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag nevét.

(3) Ha a választókerületben az összes választójogosultaknak több mint a fele leszavazott, a választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetőleg tanácstagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta.

Vhr. 36. § Az országgyűlési választókerület területe, illetőleg székhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának titkára 1975. június 14-én adja át az országgyűlési választókerületi bizottság elnökének a képviselőválasztás eredményének összesítéséhez szükséges jegyzőkönyvnyomtatványokat és a képviselő részére kiállítandó megbízólevél-nyomtatványt.

Vhr. 37. § Az országgyűlési választókerületi bizottság az összesítő jegyzőkönyvében soronként feltünteti az egyes szavazókörök adatait, és azok összesítése útján állapítja meg az eredményt.

Vhr. 38. § (1) Az összesítő választási jegyzőkönyv lezárása előtt az országgyűlési választókerületi bizottság megállapítja, hogy a jelölt megválasztottnak tekintendő-e vagy sem. Több jelölt esetén megállapítja, hogy a jelöltek közül ki tekintendő megválasztott országgyűlési képviselőnek.

(2) Az összesítő választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, ha pótválasztás kitűzése szükséges.

51. § Az országgyűlési választókerületi bizottság a választás eredményének megállapítása után a választási jegyzőkönyvet - a fővárosi, megyei választási elnökség útján - azonnal megküldi az Országos Választási Elnökségnek.

Vhr. 39. § Az országgyűlési képviselőválasztás eredményének megállapításáról felvett összesítő jegyzőkönyvet lezárás után az országgyűlési választókerületi bizottság - a hozzá érkezett összes szavazási jegyzőkönyvvel együtt - a fővárosi, megyei választási elnökség útján azonnal továbbítja az Országos Választási Elnökségnek.

52. § (1) A választások országos eredményét az Országos Választási Elnökség állapítja meg és teszi közzé.

(2) Az országgyűlési választókerületi bizottság a megválasztott képviselőnek a megbízólevelet kiadja.

(3) Az egyes országgyűlési választókerületekben lefolytatott választások érvényességéről - panasz esetén - az Országgyűlés határoz.

Vhr. 40. § Az Országos Választási Elnökség az összesítő választási jegyzőkönyvek alapján a képviselők választásának eredményét 1975. június 17-ig teszi közzé.

Vhr. 41. § Az országgyűlési választókerületi bizottság a megválasztott képviselőknek 1975. június 18-ig adja át a megbízólevelet [Tv. 21. § (4) bek.].

53. § (1) A városi, a fővárosi kerületi és a községi választási elnökség - a választókerületi választási jegyzőkönyvek alapján - területére vonatkozóan megállapítja a választás eredményét és arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a választási elnökség tagjai írnak alá.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a választás napját;

b) a választási elnökség megjelölését és tagjainak nevét;

c) az illető tanács működési területén a névjegyzékekben és pótnévjegyzékekben szereplő választójogosultak számát;

d) a leadott összes szavazatok számát;

e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

f) a választókerületek egyes jelöltjeire, több jelölt esetén külön-külön az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát;

g) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken a jelölt, több jelölt esetén valamennyi jelölt nevét törölték;

h) a visszautasított választók számát;

i) a megválasztott tanácstagok nevét.

(3) A jegyzőkönyvet - a többi választási irattal együtt - az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kell átadni.

XI. Fejezet

Pótválasztás és új választás

54. § (1) Ha valamely választókerületben nem szavazott le az összes választójogosultaknak több mint a fele, vagy a jelölt, illetőleg egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Ebben az esetben új jelöltet (jelölteket) is lehet állítani.

(2) Az országgyűlési képviselő pótválasztásának kitűzéséről a választási elnökség haladéktalanul értesíti a Népköztársaság Elnöki Tanácsát.

55. § (1) Ha valamely országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag helye megüresedik, az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának idejére új képviselőt, tanácstagot kell választani. Az új (időközi) választást országgyűlési képviselő helyének megüresedése esetén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, helyi tanácstag helyének megüresedése esetén a fővárosi, illetőleg a megyei tanács tűzi ki.

(2) Ha a tanácsot a Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlatja, a feloszlatott tanács helyett új tanácsot kell választani. Ez esetben az új választást a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tűzi ki. Az új tanács megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott tanács megbízatása a törvény szerint tartott volna.

(3) Az új (időközi) választás napját országgyűlési képviselőválasztás esetén a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, helyi tanácstag választása esetén a fővárosi, megyei tanács határozza meg. Új (időközi) választást a szükségnek megfelelően, de legalább évente egyszer - a képviselő, illetőleg a helyi tanácstag helyének megüresedésétől számított egy éven belül - kell tartani.

56. § Pótválasztás és új (időközi) választás esetén a jelölésre és a választásra a jelen törvényben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

XII. Fejezet

Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásának megszűnése

57. § (1) Az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag megbízatása megszűnik:

a) az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejártával vagy feloszlatásának kimondásával;

b) az összeférhetetlenség kimondásával;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a választójog elvesztésével és

f) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával.

(2) A tanácstag megbízatása megszűnhet a tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetésével is.

58. § (1) A választók döntése alapján az országgyűlési képviselő, illetőleg a tanácstag, amennyiben megbízatásának valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált, visszahívható.

(2) A visszahívásra - országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének, helyi tanácstag esetén pedig a Hazafias Népfront helyi bizottságának kezdeményezése alapján - a jelölésre illetékes gyűlések [29. § (1) bek.] tehetnek javaslatot.

(3) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelenti be. Helyi tanácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága annak a tanácsnak jelenti be a visszahívásra irányuló javaslatát, amelynek a tagját vissza akarják hívni.

59. § (1) A visszahívásról a választók nyilvános gyűlésen (gyűléseken) nyílt szavazással döntenek. A gyűlést országgyűlési képviselő esetén az országgyűlési választókerületi bizottság, helyi tanácstag esetén pedig az illetékes tanács hívja össze.

(2) A gyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a gyűlés elnöksége ír alá. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlevő választók számát és a nyílt szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni az Országgyűlésnek, illetőleg az illetékes tanácsnak.

(3) A visszahíváshoz a választókerület választói legalább felének jelenléte és a jelenlevő választók több mint a felének szavazata szükséges.

XIII. Fejezet

A fővárosi és a megyei tanácstagokra vonatkozó rendelkezések

60. § A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tagjainak megválasztását követő harminc napon belül, általában a helyi tanácsok első ülésén kell megválasztani.

61. § (1) A fővárosi tanácsba mintegy 10 000 lakosonként egy tanácstagot, a megyei tanácsokba pedig - a lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan - 70-120 tanácstagot kell választani.

(2) A fővárosi és a megyei tanácstagok számát - az (1) bekezdésben foglalt keretek között - a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg. Minden helyi tanács a fővárosi, illetőleg a megyei tanács által megállapított számú tanácstagot választ. Több községi tanács együttesen is választhat egy megyei tanácstagot.

62. § (1) A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanácsok tagjait és más választójogosult állampolgárokat lehet választani. A jelölésnél tekintettel kell lenni arra, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó része a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki.

(2) A fővárosi és a megyei tanácsba több személy is jelölhető, mint ahány tanácstagot a helyi tanácsok megválaszthatnak. A jelölést a Hazafias Népfront fővárosi, illetőleg megyei bizottságának javaslatára a helyi tanácsok végzik. A javaslattétel joga a helyi tanács bármely tagját is megilleti, a tanácstagok azonban csak az illetékes helyi tanács tagját javasolhatják jelöltnek. Fővárosi, illetőleg megyei tanácstagjelöltek lesznek azok, akik a jelölést végző tanácsülésen megjelent helyi tanácstagok egyharmadának szavazatát megkapták, és a jelölést elfogadják. A jelölés nyílt szavazással történik.

63. § (1) A fővárosi és a megyei tanácstagokat a helyi tanácsok tanácsülésen, titkos szavazással választják. A fővárosi, illetőleg a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki a helyi tanácstagok számának felénél több szavazatot kapott.

(2) Ha több községi tanács együttesen választ egy megyei tanácstagot, a szavazás minden községben külön történik. A választás eredményét -az (1) bekezdésnek megfelelően - úgy kell megállapítani, hogy valamennyi szavazatot össze kell adni, és az egyes jelöltekre adott összes szavazatok számát kell az érintett helyi tanácstagok együttes számához viszonyítani.

(3) A megválasztott tanácstag részére a megbízólevelet a helyi tanács végrehajtó bizottsága adja ki. Több községi tanács által együttesen választott megyei tanácstag részére a megbízólevelet a tanácstag lakóhelye szerinti - ha pedig a tanácstag nem az említett községek valamelyikében lakik, a megyei választási elnökség által kijelölt - községi tanács végrehajtó bizottsága adja ki.

64. § (1) Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatot nem kapta meg annyi jelölt, mint ahány fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot kell választani, a szavazást a betöltetlenül maradt tanácstagi helyekre vonatkozólag meg kell ismételni. Ilyenkor új jelölt is állítható. Az ismételt szavazást legkésőbb az első választás napjától számított nyolc napon belül meg kell tartani.

(2) A fővárosi és a megyei tanácstag helyének megüresedése esetén az új (időközi) választást a legközelebbi tanácsülésen, de legfeljebb a megüresedéstől számított hat hónapon belül meg kell tartani. Ilyenkor a fővárosi és a megyei tanácstagok általános választására vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

65. § (1) A fővárosi és a megyei tanácstag visszahívására az illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront fővárosi, megyei bizottsága vagy a tanácstagot megválasztó helyi tanács bármely tagja javaslatot tehet.

(2) A tanácstag visszahívása felől az őt megválasztó tanács a választásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.

XIV. Fejezet

Vegyes rendelkezések

66. § (1) Az Országgyűlés és a tanácsok megbízatása az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a tanácstagoknak a megválasztásától számított öt évre szól.

(2) Ha az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok megbízatásának ideje lejár, a megbízatás lejártától számított három hónapon belül új választást kell tartani.

67. § (1) A választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjainak megbízatása véget ér az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának, valamint a tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytán történő megszűnésével, a kijelölt személy választójogának elvesztésével, továbbá halálával, végül lemondással. Érdemtelenség esetén a kijelölést vissza lehet vonni.

(2) A visszavonási eljárásra megfelelően alkalmazni kell a kijelölési és a megerősítési eljárást szabályozó rendelkezéseket.

Vhr. 42. § Ha valamely választási elnökség, illetőleg országgyűlési választókerületi bizottság tagja a feladatának ellátásában akadályozva van, helyette a Hazafias Népfront illetékes bizottsága az adott választásnál való közreműködésre helyettesítő személyt tagként jelöl. A választási elnökség, illetőleg az országgyűlési választókerületi bizottság kijelölt tagjának megerősítésére és eskütételére a Tv. és a jelen rendelet megfelelő szabályai az irányadók.

68. § (1) A választási elnökségek, az országgyűlési választókerületi és a szavazatszedő bizottságok működésük tartama alatt hatóságoknak, tagjaik, valamint az összeíróbiztosok hivatalos személyeknek minősülnek.

(2) A választási elnökségnek, az országgyűlési választókerületi és a szavazatszedő bizottságnak csak az lehet a tagja, akinek választójoga van.

(3) A választási szervek tagjai a következő szövegű esküt teszik:

"Esküszöm, hogy a választási elnökségben (orgyággyűlési választókerületi bizottságban, szavazatszedő bizottságban) feladatomat a dolgozó nép érdekeinek megfelelően, legjobb tudásom szerint, a törvényes rendelkezések megtartásával teljesítem."

69. § (1) Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy a választások előkészítésénél és lebonyolításánál közreműködő irodai dolgozók, továbbá a választáshoz szükséges helyiségek, felszerelések, nyomtatványok és szavazólapok a választási elnökségeknek, illetőleg az országgyűlési választókerületi és a szavazatszedő bizottságoknak rendelkezésére álljanak.

(2) A választás lebonyolításához szükséges nyomtatványok mintáját és a nyomtatványok előállításának módját a Minisztertanács szabályozza.

(3) A választással és a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos minden államigazgatási eljárás, továbbá a választók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos bírósági eljárás (8-9. §) illetékmentes.

(4) A választással kapcsolatos minden dologi és személyi kiadás az államot terheli.

Vhr. 43. § (1) A választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok részére az illetékes tanács végrehajtó bizottsága 1975. május 2-től kezdődően hivatali helyiségről, felszerelésről és berendezésről gondoskodik. Ugyancsak az illetékes tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy az írásbeli tennivalók ellátásánál közreműködő dolgozók 1975. május 2-től kezdődően rendelkezésre álljanak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról az országgyűlési választókerületi bizottság esetében a székhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(3) A közös tanácsú községek választási elnökségének hivatali helyiségét a tanács székhelyén kell kijelölni.

70. § A választás rendje elleni bűntettre a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (Btk) 143. §-a irányadó.

XV. Fejezet

Hatálybalépés

71. § (1) Az 1966. évi III. törvény a kihirdetése napján, az 1970. évi III. törvény 1971. január 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) Hatályon kívül helyező, módosító és felhatalmazást tartalmazó egyéb rendelkezések.

Vhr. 44. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a helyi tanácsok tagjainak az országgyűlési képviselők 1975. évi általános választásával egyidőben történő időközi választására.

Aczél György s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese