18/1975. (IV. 23.) PM rendelet

a külföldiek kereskedelmi és egyéb, üzleti jellegű képviseletének adójáról

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya a külföldi egyéni cég, vállalat, társaság, egyéb gazdálkodó szervezet vagy intézmény (a továbbiakban: külföldiek) által Magyarországon létesített közvetlen kereskedelmi és egyéb, üzleti jellegű képviseletre (a továbbiakban: külföldiek közvetlen képviselete) terjed ki.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a külföldieknek az erre a célra alapított állami vállalat vagy más belföldi gazdálkodó szervezet - ideértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társulást is - által ellátott képviseletére, valamint a külföldi pénzintézetek képviseletére.

Adókötelezettség

2. §

(1) A külföldiek közvetlen képviselete a Magyarország területén folytatott gazdasági tevékenysége után adót köteles fizetni (a továbbiakban: képviseleti adó).

(2) Az adókötelezettség a képviseletet létesítő külföldieket terheli.

(3) Az adókötelezettség a gazdasági tevékenység megkezdésének napján, de legkésőbb a hatósági engedély kiadását követő hónap első napján kezdődik, és a tevékenység megszűnésének napján fejeződik be.

A képviseleti adó alapja és mértéke

3. §

(1) A képviseleti adó alapja: a külföldiek közvetlen

a) kereskedelmi képviseleténél az azt létesítő külföldi által - a képviselet részére engedélyezett tevékenységi körben - árura vonatkozó adásvételi-, csere-, bérleti és haszonbérleti szerződés, vállalkozási és bérmunka szerződés, anyagi értéket képviselő jog átruházására és hasznosítására vonatkozó szerződés alapján az adóévben lebonyolított külkereskedelmi forgalom devizában kifejezett bruttó értéke (vételár, ellenérték, bérleti, haszonbérleti és bérmunkadíj) szerződéses paritásban. Az adóalap meghatározása szempontjából közömbös, hogy a külföldiek közvetlen képviselete a szerződés megkötésében vagy az ügyletek lebonyolításában közreműködött-e, és ha igen, az milyen formában történt. Az adóalap a képviselet fenntartási költségei címén - ezek tényleges nagyságára tekintet nélkül - egységesen 10%-kal csökkenthető;

b) egyéb, üzleti jellegű képviseleténél a képviselet gazdasági tevékenységét jelentő - és az alapítási engedélyben az adóalap szempontjából is meghatározott - szolgáltatásokból az adóévben elért forgalom értékének forintban kifejezett összege.

(2) A kereskedelmi képviselet adóalapjánál a képviseletet létesítő külföldiek és a külkereskedelmi tevékenységre jogosult belföldi gazdálkodó szervezetek között létrejött - a magyar jogszabályok szerint ilyennek tekintett - külkereskedelmi szerződés alapján az (1) bekezdés a) pontja szerint lebonyolított forgalmat kell figyelembe venni.

4. §

(1) A képviseleti adó mértéke: a külföldiek közvetlen

a) kereskedelmi képviseleténél az adóalap után a rendelet mellékletében termékcsoportonként megállapított adókulcsokkal (%) számított összeg;

b) egyéb, üzleti jellegű képviseleténél az adóalap 3%-a.

(2) A kereskedelmi képviselet képviseleti adójának évi összege - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb, mint

- a 3%-os adókulcs alá tartozó képviseletnél 0,5 millió,

- az 5%-os adókulcs alá tartozó képviseletnél 0,75 millió,

- a 8%-os adókulcs alá tartozó képviseletnél 1, - millió forint.

(3) Ha a kereskedelmi képviselet létesítését engedélyező hatósági határozat a képviselet útján lebonyolítandó minimális külkereskedelmi forgalmat is megszabja, a legkisebb évi adóalap szempontjából is ezt kell irányadónak tekinteni.

(4) Csonka üzletév esetén a legkisebb évi adó összege is időarányosan csökken.

Eljárási szabályok

5. §

A külföldiek közvetlen képviselete köteles a létesítését engedélyező hatósági határozat kézhezvételét, valamint működésének megkezdését a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága Fővárosi Hivatalának (a továbbiakban: adóhatóság) 14 napon belül bejelenteni. Köteles továbbá azt a magyarországi címet is közölni, amelyre az adófizetésre kötelezett külföldiek [2. § (2) bekezdés] részére a határozatok, adókivetések, az adózással és a képviselet működésével kapcsolatos egyéb hivatalos értesítések jogérvényesen kézbesíthetők (ún. kézbesítési cím).

6. §

A külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete köteles az adóalapul szolgáló külkereskedelmi forgalom rendszeres és folyamatos nyilvántartásáról gondoskodni, függetlenül attól, hogy az ügyletek (szerződések) a képviselet közreműködésével vagy anélkül jöttek-e létre. A kereskedelmi képviseletet létesítő külföldiek kötelesek az ehhez szükséges adatokról a képviseletet -az ebből a szempontból érintett belföldi gazdálkodó szervezeteknek szóló számlák másolatának megküldésével - hiánytalanul tájékoztatni.

7. §

(1) Az adóévre eső képviseleti adó kivetéséhez a külföldiek közvetlen képviselete - a külföldi, mint adóalany nevében - köteles az adóhatósághoz a tárgyévet követő február hó 15. napjáig a 6. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó éves adóbevallást az adóhatóság által előírt formában benyújtani.

(2) A képviseleti adó kivetéséhez szükséges adóbevallásban - az adóalap forint-összegének meghatározása céljából - a 6. § szerint kimutatott adóköteles forgalom devizaösszegét forintra kell átszámítani oly módon, hogy azt a Magyar Nemzeti Bank által az adóév december hó 31-én - évközi adatszolgáltatás vagy a képviselet évközben történő megszűnése esetén ennek határnapján - jegyzett hivatalos pótlékolt közép árfolyamon számított forintösszeggel kell számításba venni. Ugyanez vonatkozik a legkisebb évi adóösszegnek a 4. § (3) bekezdése alapján történő kiszámításához alapul szolgáló devizaadatok átszámítására is.

(3) Az egyéb, üzleti jellegű képviseletek adóalapját jelentő forgalmat [3. § (1) bekezdés b) pont] a képviselet gazdasági tevékenységének elszámolására vonatkozó számviteli előírások szerint kell nyilvántartani és az adóbevallásban szerepeltetni.

8. §

(1) A képviseleti adó tárgyévi összegét a bevallás alapulvételével az adóhatóság állapítja meg.

(2) A várható évi adó összegére a külföldiek közvetlen képviselete negyedévenként adóelőleget köteles befizetni. Az adóelőleg negyedévi összege megegyezik a tárgyévet megelőző évre kivetett évi adó egy negyedévre eső részével, de a közvetlen kereskedelmi képviseleteknél nem lehet kevesebb, mint a legkisebb évi adóösszeg [4. § (2) és (4) bekezdés] egynegyed része. Az előleg befizetésének határnapja a tárgynegyedév második hónapjának 15. napja. Az adóhatóság által megállapított évi adó és a befizetett adóelőlegek különbözetét - a hiány befizetésével vagy a többlet visszaigénylésével - az évi adó kivetését követő tizenöt napon belül az adóhatóságnál rendezni kell.

9. §

A képviseleti adózással kapcsolatos eljárásnál, kezelésnél, ellenőrzésnél és a szabálytalanságoknál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak bonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

10. §

Ha a külföldiek kereskedelmi képviseletét belföldi gazdálkodó szervezetek látják el [1. § (2) bekezdés], ezeknek az e tevékenységükkel kapcsolatos eredményét is - vállalati eredményük részeként - a vonatkozó jogszabályok szerinti nyereségadó terheli.

11. §

A pénzügyminiszter a külföldiek közvetlen képviseletének általa meghatározott körében a képviseleti adó alapját és mértékét e rendeletben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja; erről az érdekelteket közvetlenül értesíti.

12. §

(1) A külföldiek közvetlen képviseletének külföldi állampolgárságú alkalmazottai a magyarországi tevékenységükkel kapcsolatban elért jövedelmük után jövedelemadót kötelesek fizetni.

(2) Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése, az adó fizetésére kötelezett személyének megállapítása, az adó alapja és mértéke, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárás tekintetében - az 5. §-ban foglaltak figyelembevételével - a jövedelemadóra vonatkozó, belföldön hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A jövedelemadót - a képviseletet fenntartó külföldiek nevében - a közvetlen képviselet köteles a kifizetéskor egyetemleges felelősség mellett levonni és befizetni.

13. §

A kettős adózást kizáró nemzetközi egyezményeket, illetőleg a viszonosság szabályait a külföldiek közvetlen képviseleteinek, valamint ezek külföldi állampolgárságú alkalmazottainak adózására is alkalmazni kell. A viszonosság fennállásának kérdésében a pénzügyminiszter nyilatkozata irányadó.

14. §

(1) A külföldiek közvetlen képviseleteit a Pénzintézeti Központ tartja nyilván. A képviselet a létesítésére vonatkozó hatósági engedély keltétől számított 14. napon belül - függetlenül attól, hogy a cégjegyzékbe be kell-e jegyezni - köteles a Pénzintézeti Központnál vezetett nyilvántartásba, az ott beszerezhető nyomtatvány felhasználásával felvételét kérni.

(2) A külföldiek már működő közvetlen képviseletei e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül szintén kötelesek a Pénzintézeti Központnál vezetett nyilvántartásba való felvételüket kérni.

15. §

A külföldiek e rendelet hatálybalépése előtt lé tesült (már működő) egyéb, üzleti jellegű közvetlen képviseleteinek adózására, valamint az ezután létesülőkre - ha az ott megkívánt előfelt teleknek megfelelnek - a 21/1961. (XI. 30.) PM rendelet az irányadó.

16. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 18/1975. (IV. 23.) PM rendelethez

A külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete által fizetendő képviseleti adó adókulcsai (%,)

a rendelet 3. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adóalapra.

I. Az alábbi ii. és iii. alatti felsorolásban nem szereplő termékcsoportok körében elért forgalom (adóalap) után 3%

II. Az ITJ* szerinti következő termékcsoportok köréből származó forgalom (adóalap) után 5% 17, 18, 19; 25, 27, 28, 29; 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 41-3, 42; 52-6, 53-1, 54, 55, 56, 57, 58, 59; 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69; 75-5; 88.[1]

továbbá az ITJ bármely termékcsoportszáma alá tartozó komplett gyárberendezés.

III. Az ITJ szerinti következő termékcsoportok köréből származó forgalom (adóalap) után 8%

26; 41-3-10, 43, 44, 45, 46, 47, 48; 53 (kivéve: 53-1).