27/1975. (X. 30.) MT rendelet
a közműves vízellátás és a közműves csatornázás szabályainak kiadásáról[1]
1. §
A Minisztertanács a közműves vízellátás Szabályzatát, valamint a közműves csatornázás Szabályzatát mellékelten közzéteszi.
2. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A Szabályzatok szerint tanácsrendelet által szabályozandó kérdésekben a megyei (fővárosi, megyei városi) tanácsok a tanácsrendeletet 1976. március 31-ig adják ki.
Borbándi János s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese
1. számú melléklet a 26/1975. (X. 30.) MT rendelethez
A közműves csatornázás szabályzata
1. §
A Szabályzat hatálya az ivó és az ipari vízellátás célját szolgáló közcélú létesítményekre és berendezésekre, az ezek útján történő víztermelésre és szolgáltatásra, valamint a kitermelt vízkészlet elosztásával és felhasználásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre terjed ki.
2. §
A Szabályzat alkalmazása szempontjából
a) vízmű: a település közműves (ivó- és ipari) vízellátását szolgáló víztermelő, víztisztító, tároló, elosztó létesítmények és berendezések összessége;
b) a vízmű alaplétesítményei: a közműves vízellátáshoz szükséges termelő és szállító berendezések (víztermelő, tisztító, átemelő-telep, víztorony, tárolómedence, főnyomóvezeték stb.) és ezek tartozékai;
c) a vízmű melléklétesítményei: a főnyomóvezetékhez kapcsolt elosztóvezeték-hálózat, ennek műtárgyai és tartozékai (tolózár, tűzcsap, közkifolyó stb.);
d) közcsőhálózat: a főnyomóvezeték az arra kapcsolat elosztóvezetékekkel;
e) bekötővezeték: az ingatlan vízellátását szolgáló, a közcsőhálózattól a vízmérőt követő 10 cm távolságig - vízmérő hiányában a telekhatárig - terjedő vízvezeték és annak tartozékai (utcai főcsap, vízmérő stb.);
f) házi vízvezeték: az ingatlan vízfogyasztását szolgáló, a bekötővezetékhez csatlakozó vízvezeték-hálózat és annak tartozékai (vízmérő elhelyezésére szolgáló akna, vízelosztó, nyomásfokozó berendezés, házi tűzcsap stb.);
g) ipari nagyfogyasztó: az ivóvízműről ellátott az a vízfogyasztó, akit a külön jogszabály ennek minősít;
h) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg az ingatlannal egyéb címen rendelkezni jogosult állampolgár vagy jogi személy;
i) vállalat: az Országos Vízügyi Hivatal (a továbbiakban: OVH), illetőleg a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács által alapított vízmű vállalat;
j) szakigazgatási szerv: külön jogszabály alapján a helyi vízgazdálkodási közfeladatokkal kapcsolatban hatósági jogkört gyakorló tanácsi szakigazgatási szerv;
k) vízműfejlesztési hozzájárulás: a vízmű építési (fejlesztési) költségeinek az igényelt (fogyasztott) vízmennyiséggel arányos része.
3. §
(1) A vállalat a rendelkezésére álló ivóvíz-minőségű vízkészlet elosztásánál az igényeket az alábbi sorrendben köteles kielégíteni:
a) a lakosság ivó- és háztartási, valamint az egészségügyi intézmények vízszükségletét;
b) az a) pontban nem említett intézmények (otthonok, iskolák stb.) teljes, az üzemek szociális célú (ivó-, konyhai, mosdó-fürdő stb.), továbbá a munkahelyi-, diák- és gyermekélelmezéssel kapcsolatos vendéglátó-ipari tevékenység vízszükségletét;
c) az olyan üzemek (pl. gyógyszer-, élelmiszer-, vendéglátóipar) vízszükségletét, amelyeknél az ivóvíz-minőségű víz a termeléshez nélkülözhetetlen;
d) az egyéb üzemek vízszükségletét.
(2) A közcsőhálózatra új üzem csak akkor kapcsolható, ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett vízhasználatoknak az indokolt (normatívák alapján megállapított) szükségletén felül szabad vízkészlet áll rendelkezésre és az üzemi vízigény kielégítése a lakosság ellátásának érdekét nem sérti.
4. §
(1) A vízmű, annak alap- és melléklétesítményei, a közkifolyók és bekötővezetékek [2. § a)-e) pont] állami tulajdont képeznek és - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vállalat kezelésébe tartoznak.
(2) Ha a vállalat a közműves vízellátás érdekében - a vízügyi hatóság engedélye vagy rendelkezése alapján - üzemi vízi létesítményhez csatlakozik, az (1) bekezdés rendelkezéseit csak a csatlakozó létesítményekre és berendezésre kell alkalmazni.
(3) A házi vízvezeték [2. § f) pont] tulajdonjogára a polgári jog szabályai az irányadók.
5. §
(1) A házi vízvezeték, a vízmérőakna, a bekötővezeték és a vízmérő építési, illetőleg felszerelési költségei a tulajdonost terhelik.
(2) A bekötővezeték megépítését (csőfektetés, földkiemelés, visszatöltés, útburkolat helyreállítása stb.) és szerelvényekkel (utcai főelzáró csap, vízmérő stb.) való ellátását - ha tanácsrendelet másként nem rendelkezik - a tulajdonos költségére a vállalat végzi el. A közcsőhálózat megfúrását, a vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését és eltávolítását kizárólag a vállalat végezheti.
(3) Ha a bekötővezeték építését a vízmű átalakítása vagy felújítása (a közcsőhálózat építése, a nyomásviszonyok megváltoztatása stb.) teszi szükségessé, ennek fedezetét az átalakítás (felújítás) költségei között kell előirányozni.
6. §
A vállalat az ingatlan bekötésének, a vízigény kielégítésének lehetőségéről és feltételeiről - kérésre - bárkit előzetesen tájékoztatni köteles.
7. §
(1) A közcsőhálózat mentén fekvő ingatlannak a közműves vízellátásba való bekötését a tulajdonos kérheti.
(2) Minden ingatlanra külön bekötést kell létesíteni. Ettől eltérni csak tűzvédelmi vagy műszaki okból szabad.
(3) Ha a közcsőhálózat a szomszédos telek mentén fekszik, az ingatlan a szomszéd hozzájárulásával annak telkén át beköthető. Hozzájárulás hiányában a szakigazgatási szerv - kártalanítás mellett - a szomszédos telek tulajdonosát a víz átvezetésének és a bekötésre szolgáló csővezeték ingatlanán történő elhelyezésének (lefektetésének) tűrésére (vízvezetési szolgalom) kötelezheti.
(4) A tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha a szolgalom jogosultjának ingatlana mentén a közcsőhálózat megépült.
8. §
(1) A házi vízvezeték és a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá a villamos energiával működő és a földelési szabvány hatálya alá tartozó berendezések feszültség alatt nem álló fémrészeinek, valamint villámhárító berendezéseinek a vízvezetéki hálózaton keresztül történő földeléséhez a vállalat hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás az egyébként szükséges hatósági engedélyek megszerzése alól nem mentesít.
(2) Ha a kérelmező nem az ingatlan tulajdonosa, a hozzájárulás csak annak beleegyezésével adható meg.
(3) Az OVH állapítja meg, hogy a kérelemhez kell-e kivitelezési tervet mellékelni és melyek a terv tartalmi kellékei.
9. §
(1) A vállalat a hozzájárulás tárgyában 15 nap alatt nyilatkozni köteles. A hozzájárulást indokolt esetben feltételekhez kötheti és a benyújtott terv kiegészítését, illetőleg megfelelő új terv benyújtását igényelheti.
(2) A vállalat a hozzájárulás megadásával egyidejűleg közli az 5. § (2) bekezdésében említett munkák, a szemle és a nyomáspróba (16. §) díjának várható összegét, amit a tulajdonos előlegezni köteles.
10. §
(1) A vállalat a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vízszükséglet kielégítését szolgáló bekötéshez a hozzájárulást nem tagadhatja meg és vízműfejlesztési hozzájáruláshoz nem kötheti. Csak udvari kifolyó létesítéséhez adható hozzájárulás, ha
a) az ingatlan előtt lefektetett közcsőhálózat - méreteire tekintettel - nagyobb fogyasztással nem terhelhető,
b) a keletkező szennyvizek megfelelő elhelyezése (csatornába vezetése, szikkasztása) nincs biztosítva.
(2) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vízszükséglet kielégítését szolgáló bekötéshez a vállalat a hozzájárulást nem tagadhatja meg, de ha ezáltal a lakosság, valamint az egészségügyi intézmények vízellátása sérelmet szenvedne, vízműfejlesztési hozzájárulás fizetéséhez kötheti.
(3) A 3. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott vízszükséglet kielégítését szolgáló bekötéshez a vállalat hozzájárulást csak vízműfejlesztési hozzájárulás fizetése esetén adhat.
(4) A vállalat a 3. § (2) bekezdésében említett esetben a hozzájárulást - az indokok közlése mellett - megtagadhatja.
11. §
A vállalat hozzájárulása nélkül megépített, vagy felszerelt berendezések elbontására (leszerelésére) a létesítőt a szakigazgatási szerv kötelezheti.
12. §
(1) Az ingatlan vízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő, vagy megszakító berendezés felszereléséhez a vállalat a hozzájárulás megadásánál a vízvételezés mértékét, a közcsőhálózat vízszállító képességét és a helyi körülményeket köteles figyelembe venni.
(2) A szakigazgatási szerv a lakosság zavartalan ivó- és háztartási vízellátása érdekében a tulajdonost az (1) bekezdésben említett berendezések felszerelésére kötelezheti.
13. §
(1) Tűzoltásra szolgáló külön bekötésénél a vízcsőhálózat létesítéséhez a vállalat - a tűzrendészetre vonatkozó jogszabályok megtartásával - köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges víz a házi vízvezetékből, vagy a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem biztosítható.
(2) Az (1) bekezdésben említett létesítmények megvalósítására és azoknak külön vízmérővel való ellátására az 5. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az e létesítmények útján felhasznált víz díja a tulajdonost terheli.
(3) A vállalat a tűzoltásra szolgáló, a vízműhöz kapcsolt külön vízhálózat ingatlanon belüli csapjait sodronnyal lezárja és ólomzárral látja el. A zárat csak tűzveszély esetén, vagy hatósági intézkedésre szabad eltávolítani. A zár eltávolításáról az ingatlan használója a vállalatot haladéktalanul értesíteni köteles.
14. §
(1) A vállalat hozzájárulást adhat mellékvízmérő felszereléséhez, ha ezt az ingatlanon belüli
- vízfogyasztások elkülönítése,
- több vízfelhasználó, vagy egyes különálló vízvételi egységek (műhelyek, üzemegységek stb.) vízfogyasztásának meghatározása indokolja.
(2) A szakigazgatási szerv a vállalat javaslatára mellékvízmérő felszerelését rendelheti el, ha ez az ingatlanon belüli több vízfelhasználó fogyasztásának megállapítása érdekében szükséges.
(3) A mellékvízmérőre egyébként az ingatlan vízmérőjére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(4) A mellékvízmérővel elkülönített vízfogyasztás célját szolgáló külön berendezésekre és azok érdekeltjeire - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a házi vízvezetékre és annak tulajdonosára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
15. §
(1) A szakigazgatási szerv a vállalat javaslatára - ha a lakosság egészséges ivó- és háztartási vízzel való ellátása szükségessé teszi - kötelezheti a tulajdonost, hogy a közcsőhálózat mentén fekvő ingatlanát az ivó- és háztartási vízszükséglet biztosítása céljából a közműves vízellátásba kösse be, feltéve, hogy
a) a vízmű az igények kielégítéséhez elegendő vízkészlettel rendelkezik,
b) a közcsőhálózat a bekötéssel járó nagyobb fogyasztás kielégítésére alkalmas.
(2) A tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének akkor tesz eleget, ha az ingatlanon legalább egy közös udvari kifolyót létesít. Ha azonban a lakóház a közcsőhálózatba való bekötésre jelentősebb átalakítás nélkül alkalmas és a műszaki előírásoknak megfelelő vízvezetéki berendezéssel már el van látva, továbbá a keletkező szennyvizek elhelyezésének (csatornába bevezetés, szikkasztás) a lehetősége biztosított, ezeket a berendezéseket is be kell kötni.
16. §
(1) A tulajdonos az 5. § (1) bekezdésében említett berendezések építésének befejezését köteles a vállalatnak bejelenteni és a vízvezetéki berendezést a szemle és a nyomáspróba, valamint a fertőtlenítés elvégzése érdekében takaratlanul (bevakolatlanul), hozzáférhető módon hagyni. Nyomáspróbát csak akkor kell végezni, ha a vállalat azt szükségesnek tartja.
(2) A vállalat a szemlét megtartani, illetőleg a fertőtlenítést és a nyomáspróbát elvégezni - az időpont előzetes közlésével - a bejelentéstől számított öt napon belül köteles.
17. §
(1) A vállalat a szemle, illetőleg a nyomáspróba eredményét, valamint a fertőtlenítés elvégzését írásban rögzíti.
(2) Ha a vállalat a szemle, illetőleg a nyomáspróba során azt állapítja meg, hogy a berendezés megépítése nem a hozzájárulásban foglaltak szerint történt, vagy a nyomáspróba nem volt sikeres, a tulajdonost a szükséges munkálatok elvégzésére írásban felhívja. A hiányok pótlása után a szemlét (nyomáspróbát) a tulajdonos költségére meg kell ismételni.
18. §
(1) Ha a berendezés a hozzájárulásban foglaltak szerint és szakszerűen készült el, továbbá ha a nyomáspróba sikeres volt és a fertőtlenítést elvégezték, a vállalat a berendezés használatba vételéhez írásbeli hozzájárulást ad. Ezt megelőzően a berendezést használatba venni és a közcsőhálózatból vizet vételezni tilos.
(2) A használatba vételre vonatkozó hozzájárulásban - kivéve, ha az a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vízszükséglet kielégítésével kapcsolatos - meg kell határozni a naponta felhasználható víz átlagos mennyiségét. A meghatározott vízmennyiség növeléséhez a vállalat újabb hozzájárulása szükséges. Ennek megadására a 10. § rendelkezései az irányadók.
19. §
(1) Azt, aki a szükséges vállalati hozzájárulással bármi okból nem rendelkezik, a szakigazgatási szerv a hozzájárulás utólagos megszerzésére kötelezheti.
(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott eljárásban a Szabályzatnak a hozzájárulásra vonatkozó előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
- a Szabályzat hatálybalépése előtt megvalósított berendezések esetén a kérelemhez csak egyszerűsített állapot-tervet kell mellékelni.
- a hozzájárulás megadása vízműfejlesztési hozzájárulás fizetéséhez csak abban az esetben köthető, ha ezt a berendezés megvalósításának időpontjában jogszabály lehetővé tette.
20. §
(1) A vállalat a vízmű folyamatos és műszakilag megfelelő üzemeltetésével a fogyasztók részére a közegészségügyi, továbbá a vonatkozó szabványokban előírt fizikai, kémiai és biológiai követelményeknek megfelelő minőségű vizet köteles szolgáltatni.
(2) A vállalat az egyes fogyasztók sajátos igényeit kielégítő, különleges minőségű víz szolgáltatására nem köteles.
(3) Ha a víz minősége eltér az (1) bekezdésben meghatározott követelményektől, a vállalat - a külön előírásokban megállapított teendőkön túlmenően - köteles erről a fogyasztókat, közzététel útján, haladéktalanul értesíteni.
21. §
(1) A szolgáltatásnak műszaki okokból szükségessé váló csökkentéséről vagy időszakos szüneteltetéséről a fogyasztókat haladéktalanul értesíteni kell.
(2) Ha a víz szolgáltatása 12 órát, vagy a város (község) területének nagyobb, összefüggő részén 3 órát meghaladó ideig szünetel, a vállalat az ivóvízszükséglet kielégítéséről ideiglenes intézkedésekkel köteles gondoskodni.
22. §
(1) Ha a vízmű útján termelhető vízmennyiség természeti, vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. Ilyen esetekre a vállalat korlátozási tervet köteles készíteni. A tervet a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá és megállapítja a vízfogyasztás rendjét. A vízkorlátozást a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a helyi, Budapesten a fővárosi tanács elnöke rendeli el.
(2) A kórházak, az orvosi rendelők, a szociális- és gyermekotthonok, az iskolák, óvodák és bölcsődék, továbbá a lakosság ivási, konyhai, mosási, tisztálkodási vízszükségletének kielégítéséhez, valamint az állatállomány részére és a tűzoltáshoz szükséges vizet az (1) bekezdésben említett esetben sem szabad megvonni. Tanácsrendelet a megvonás alól más vízfogyasztókat is mentesíthet.
(3) A vízkorlátozási terv közzétételére, továbbá a korlátozás elrendelésének és kihirdetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat tanácsrendelet állapítja meg.
23. §
(1) Ha a közműves vízellátásba kapcsolt ingatlanon a vízszolgáltatás bármilyen okból szünetel, mindenki köteles megengedni, hogy a víz nélkül maradt személyek a nélkülözhetetlen ivó- és háztartási vízszükségletüket a legközelebbi vízvételi helyről kielégíthessék.
(2) Az (1) bekezdés esetén előálló többletvízfogyasztásért - amelynek mennyiségét műszaki becsléssel kell megállapítani - a vállalat vízdíjat nem számíthat fel, azonban annak megtérítését attól követelheti, aki a vízszolgáltatásban beállott szünetelést előidézte.
24. §
(1) A vállalat által szolgáltatott vizet a víztakarékosság érvényesítésével és csak a hozzájárulásban meghatározott célra szabad felhasználni.
(2) A közkifolyók vizét csak - háztartási szükségletük kielégítése céljára - a vízműbe be nem kötött ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe.
(3) A vállalat előzetes hozzájárulása szükséges
a) a víznek a meghatározott céltól eltérő használatához és a norma szerinti mértéket meghaladó vízfogyasztáshoz,
b) a víznek energia előállítására, vagy mechanikai munka elvégzésére való felhasználásához,
c) közkifolyónak a nem háztartási vízszükséglet (pl. építkezés, gépkocsimosás) kielégítése céljából történő felhasználásához.
25. §
A tulajdonos a házi vízvezetéket csak a szakigazgatási szerv rendelkezésére vagy a fagy elleni védekezés (28. §), illetőleg hibaelhárítás céljából zárhatja el. Az elzárásról kellő időben köteles a fogyasztókat értesíteni.
26. §
Ha a lakás céljára szolgáló ingatlan bekötővezetéke, vagy házi vízvezetéke a vízfogyasztás megnövekedése vagy egyéb ok miatt a zavartalan vízellátásra már nem alkalmas, a szakigazgatási szerv - kérelemre, vagy a vállalat javaslatára - a tulajdonost a vezetékek, berendezések kicserélésére kötelezheti.
27. §
(1) A tulajdonos köteles az ingatlan vízellátását szolgáló berendezéseket folyamatosan ellenőrizni és a víz elfolyását, valamint az egyéb hiányosságokat haladéktalanul megszüntetni.
(2) A tulajdonos köteles a vízmérőaknát (a vízmérő helyét) állandóan hozzáférhetően és tisztán tartani, a vízmérőt folyamatosan figyelemmel kísérni és annak rendellenes működését a vállalatnak haladéktalanul bejelenteni.
(3) Az ipari nagyfogyasztó [2. § g) pont] köteles a vízmérőt naponta leolvasni és a leolvasás eredményét (a mérőóra állását) az erre a célra rendszeresített naplóba beírni.
(4) A tulajdonos kérheti, hogy a vállalat a házi vízvezetéket a hiba megállapításának céljából - a költségek megtérítése ellenében - vizsgálja meg.
28. §
(1) Ha a hőmérséklet tartósan 0 C° alá süllyed, az ingatlan házi vízvezetéke fagyveszélyes szakaszainak lezárásáról a tulajdonos gondoskodni köteles. A belső főelzáró, illetőleg a felszálló vezeték lezárásakor a vezetéket vízteleníteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ivó- és háztartási vízszükséglet kielégítésére a vízvétel lehetőségét naponta legalább kétszer biztosítani kell.
29. §
(1) A vállalat jogosult az ingatlan vízellátó berendezéseit időszakosan ellenőrizni, az ingatlanon belüli, a vízműhöz kapcsolt tűzvédelmi berendezéseket [13. § (3) bekezdés] pedig legalább félévenként felülvizsgálni köteles.
(2) Fegyveres testülethez tartozó területen végzendő ellenőrzéshez az alakulat parancsnokának belépési engedélye szükséges.
(3) A tulajdonos köteles az ellenőrzést az erre jogosultak részére lehetővé tenni és mindenben elősegíteni.
(4) A tulajdonos köteles az ellenőrzéskor észlelt hibákat kijavítani, illetőleg az előírásoktól eltérő vízhasználatot megszüntetni. Ha ennek a vállalat felhívására határidőben nem tesz eleget, a teljesítésre a szakigazgatási szerv kötelezheti.
30. §
(1) A közműves vízellátásba bekapcsolt ingatlanon fogyasztott vízmennyiséget vízmérővel - ha erre lehetőség nincs, arányosítás útján, vagy átalányban, illetőleg műszaki becsléssel - kell meghatározni.
(2) Az ingatlanon, a vízműbe történő első vagy ismételt bekötés, továbbá a bekötővezeték átépítése, cseréje vagy felújítása esetén vízmérőt kell felszerelni. Az ezekkel kapcsolatos költségek viselésére az 5. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha a Szabályzat hatálybalépésekor a fogyasztott víz mennyiségének mérésére berendezés nincs, a szakigazgatási szerv - a vállalat javaslatára - a tulajdonost a vízmérő felszerelésére (beépítésére) kötelezheti.
31. §
(1) A vízmérő sértetlen megőrzéséért a tulajdonos felelős. A neki felróható okból megrongálódott vagy elvesztett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének és hitelesítésének költségeit köteles a vállalatnak megfizetni.
(2) Ha a felszerelt vízmérő nem működik vagy nem olvasható le, a vállalat a fogyasztott víz mennyiségét arányosítás útján határozza meg.
(3) Ha az arányosításra a leolvasási lehetőség hiánya miatt került sor, a rendellenesség megszüntetését követő leolvasáskor mért vízmennyiségből az arányosítással megállapított részt le kell vonni és a megmaradó mennyiséget kell a leolvasási időszakban fogyasztott vízmennyiségnek tekinteni.
(4) Az arányosítás részletes szabályait tanácsrendelet állapítja meg.
32. §
(1) A vízmérőnek a mérésügyi jogszabályokban előírt időszakos hitelesítéséről a vállalat a saját költségén köteles gondoskodni.
(2) A tulajdonos a vállalattól a vízmérő működésének felülvizsgálatát vagy a mérő hitelesítését kérheti. A felülvizsgálat, illetőleg a hitelesítés, valamint az ehhez szükséges szerelési munkák költségeit a kérelmező köteles a vállalatnál előzetesen letétbe helyezni.
(3) Ha a vizsgálat, illetőleg a hitelesítés azt állapítja meg, hogy a vízmérő a fogyasztó hátrányára 5%-nál magasabb hibafokkal működött, a vállalat köteles a letétbe helyezett költségeket visszatéríteni, a vízfogyasztás adatait a kérelem beadását megelőző leolvasástól számítva a hiba arányában helyesbíteni és a díjkülönbözetet a befizetőnek visszafizetni.
33. §
(1) Ha az ingatlan vagy a közkifolyó nincs vízmérővel ellátva, a fogyasztott víz mennyiségét átalányban kell megállapítani. Az egyes vízfogyasztások átalány-mennyiségeit az árhatóság határozza meg.
(2) Ha a fogyasztott víz mennyisége vízmérővel, arányosítás útján vagy átalányban nem állapítható meg (tűzoltás, közterületek locsolása stb.), azt műszakilag megalapozott becsléssel kell meghatározni.
34. §
(1) A vállalat által szolgáltatott vízért a tulajdonos, a mellékvízmérővel elkülönített vízfogyasztás esetén pedig az érdekelt, az árhatóság által megállapított vízdíjat köteles fizetni.
(2) A vízdíj fizetésére kötelezett személyében beálló változást a vállalatnak be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a vízdíj megfizetéséért a korábbi és az új kötelezett egyetemlegesen felel.
35. §
(1) A közkifolyóról fogyasztott víz díját a helyi tanács köteles a vállalatnak megfizetni. Tanácsrendelet a közkifolyó használatában érdekeltek vízdíj fizetési kötelezettségét is megállapíthatja.
(2) A közterületek locsolására felhasznált víz díja a helyi tanácsot, vagy tanácsrendeletben meghatározott más szervet terheli.
(3) A tűzoltáshoz a közcsőhálózatról vagy közkifolyóról felhasznált víz díját a tűzoltó szerv köteles megfizetni.
36. §
(1) A vállalat az ipari nagyfogyasztók vízmérőjét havonta ugyanazon a napon, az egyéb fogyasztók vízmérőjét pedig a tanácsrendeletben megállapított időszakonként köteles leolvasni.
(2) Ha a tulajdonos (érdekelt) a vízmérő leolvasását az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő időpontban kéri, a külön leolvasás költségét köteles a vállalatnak megfizetni.
37. §
(1) A vállalat a vízdíjat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - számlázni köteles.
(2) A vízdíjat a vállalat az egyszámlarendszerbe bekapcsolt fogyasztókkal szemben a pénzforgalomra vonatkozó szabályok szerint köteles érvényesíteni. A többi fogyasztó a vízdíjat a számla bemutatásakor köteles kifizetni.
(3) A vállalat a számlával szemben elévülési időn belül (Ptk. 324. §) benyújtott kifogást annak vételétől számított 30 napon belül megvizsgálni, a vizsgálat eredményéről a fogyasztót értesíteni és az indokolatlanul felszámított díjat visszafizetni köteles.
(4) Az átalányban megállapított vízfogyasztás után járó vízdíj összegének közlésére, esedékességére és befizetésének módjára vonatkozó szabályokat tanácsrendelet állapítja meg.
(5) A vállalat az egyszámlarendszerbe be nem kapcsolt fogyasztó által határidőben ki nem egyenlített vízdíjról hátraléki kimutatást készít és azt, végrehajtási záradékkal való ellátás céljából az illetékes közjegyzőnek mutatja be.
38. §
A vállalatnak a 37. § hatálya alá nem tartozó követelései behajtására a polgári jog szabályai az irányadók.
39. §
(1) A vállalat a tulajdonos (érdekelt) kérésére a vízszolgáltatást szüneteltetheti és - ha az ingatlanon a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott vízfogyasztás nincs - meg is szüntetheti.
(2) A 3. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott vízszolgáltatást a szakigazgatási szerv - ha ezt a lakosság zavartalan vízellátása szükségessé teszi - a vállalat javaslatára szüneteltetheti és meg is szüntetheti.
40. §
(1) A vállalat és a tulajdonos (fogyasztó) között a Szabályzat alkalmazásából eredő vitában - az 1957. évi IV. törvény rendelkezéseinek megtartásával - a szakigazgatási szerv dönt.
(2) A Szabályzaton alapuló jogviszonyokból származó kártalanítás és kártérítés, valamint az ingatlantulajdonos beleegyezésének [9. § (3) bekezdés] pótlása felől a bíróság határoz.
2. számú melléklet a 26/1975. (X. 30.) MT rendelethez
A közműves csatornázás szabályzata
1. §
A Szabályzat hatálya a települések házi, ipari és mezőgazdasági szennyvizeinek, továbbá egyesített rendszerű csatornázás esetén azok csapadékvizeinek az elvezetésére szolgáló közcélú vízi létesítményekre és berendezésekre, a szennyvizek összegyűjtésével, elvezetéseivel és tisztításával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre terjed ki.
2. §
A Szabályzat alkalmazása szempontjából
a) csatornamű: a település házi, ipari és mezőgazdasági szennyvizeinek, továbbá egyesített rendszerű csatornázás esetén csapadékvizeinek (a továbbiakban együttesen: szennyvíz) összegyűjtésére, elvezetésére és tisztítására szolgáló létesítmények és azok tartozékai (csatornahálózat, tisztítóaknák, tárolók, átemelő-szennyvíztisztító telepek és berendezések, elzárószerkezetek, torkolati művek stb.);
b) a csatornamű alaplétesítményei: a csatornamű mértékadó kapacitását meghatározó (befolyásoló) művek és berendezések (torkolatimű, szennyvíztisztító telep és berendezés, átemelő, főgyűjtő stb.);
c) a csatornamű melléklétesítményei: a csatornamű mértékadó kapacitását nem befolyásoló művek és berendezések (pl. a mellékgyűjtők);
d) közcsatorna-hálózat: a főgyűjtő, az erre kapcsolt mellékgyűjtő csatornákkal;
e) bekötőcsatorna: az ingatlanon keletkező szennyvizek közcsatornába történő bevezetésére szolgáló, az ellenőrző aknától - ennek hiányában az ingatlan határvonalától - a közcsatornáig terjedő csatorna;
f) házicsatorna: az ingaltan szennyvizeinek az összegyűjtésére és a bekötőcsatornába vezetésére szolgáló csatornahálózat, valamint annak berendezései és tartozékai (elzárószerkezetek, tárolók, épületen belüli és kívüli szennyvízelőtisztító berendezések, átemelők, ellenőrző akna stb.);
g) házi szennyvíz: a lakosság ivó- és háztartási (ivás, főzés, tisztálkodás, mosás) továbbá az intézmények (kórházak, otthonok, iskolák stb.) valamint az üzemek szociális célú (konyhai, mosdófürdő stb.) vízhasználata során keletkező szennyvíz;
h) üzemi szennyvíz: az ipari és a mezőgazdasági üzemek, valamint az intézmények működése során keletkező nem házi szennyvíz;
i) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg az ingatlannal egyéb címen rendelkezni jogosult állampolgár vagy jogi személy;
j) vállalat: az Országos Vízügyi Hivatal (a továbbiakban: OVH), illetőleg a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács által alapított, a közműves csatornázás feladatait ellátó vállalat;
k) szakigazgatási szerv: külön jogszabály alapján a helyi vízgazdálkodás közfeladatokkal kapcsolatban hatósági jogkört gyakorló tanácsi szakigazgatási szerv;
l) csatornamű-fejlesztési hozzájárulás: a csatornamű építési, vagy fejlesztési költségeinek az elvezetni kívánt (elvezetett) szennyvízmennyiséggel arányos része.
3. §
(1) A vállalat a csatornamű mértékadó kapacitásán belül a szennyvíz-elvezetési igényeket az alábbi sorrendben köteles kielégíteni:
a) a lakosság, valamint az egészségügyi intézmények vízhasználata,
b) az a) pontban nem említett intézmények és az üzemek szociális célú vízhasználata során keletkező, valamint
c) az intézmények tevékenysége és az üzemek működése során keletkező üzemi szennyvizek elvezetését.
(2) A közcsatornába jogszabályban meghatározott minőségű üzemi szennyvíz is csak akkor vezethető, ha ezt a csatornamű mértékadó kapacitása a házi szennyvizek elvezetése és megfelelő tisztítása mellett lehetővé teszi.
4. §
(1) A csatornamű, ennek alap- és melléklétesítményei, valamint a bekötőcsatornák (2. § a)-e) pont) állami tulajdont képeznek és - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vállalat kezelésébe tartoznak.
(2) Ha a vállalat a közcsatorna útján összegyűjtött szennyvíz tisztítása, vagy elvezetése érdekében a vízügyi hatóság engedélye vagy rendelkezése alapján üzemi vízi létesítményhez csatlakozik, az (1) bekezdés rendelkezéseit csak a csatlakozó létesítményekre és berendezésekre kell alkalmazni.
(3) A házicsatorna [2. § f) pont] tulajdonjogára a polgári jog szabályai az irányadók.
5. §
A vállalat az ingatlan bekötésének, a szennyvíz-elvezetési igény kielégítésének lehetőségeiről és feltételeiről - kérésre - bárkit előzetesen tájékoztatni köteles.
6. §
(1) A közcsatorna mentén fekvő ingatlannak a csatornaműbe való bekötését a tulajdonos kérheti.
(2) A házicsatorna megépítéséről és fenntartásáról a tulajdonos tartozik saját költségén gondoskodni.
(3) A bekötőcsatorna megépítését és annak a közcsatornához csatlakoztatását - ha tanácsrendelet másként nem rendelkezik - a vállalat végzi el.
Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(4) Ha a bekötőcsatorna átépítése a csatornamű átalakítása vagy felújítása folytán válik szükségessé, ennek fedezetét az átalakítás, felújítás költségei között kell előirányozni.
7. §
(1) Minden ingatlanra külön bekötést kell létesíteni. Ettől eltérni csak műszaki okból szabad.
(2) Több ingatlan szennyvizének elvezetésére közös bekötőcsatorna csak akkor építhető, ha ez műszakilag indokolt és az érdekelteknek a közös használatra vonatkozó megegyezését a szakigazgatási szerv határozattal jóváhagyta.
(3) Ha a közcsatorna a szomszédos telek mentén fekszik, az ingatlan a szomszéd hozzájárulásával annak telkén át is beköthető. Megegyezés hiányában a szakigazgatási szerv - kártalanítás mellett - a szomszédos telek tulajdonosát a szennyvíz ingatlanán történő átvezetésének a bekötőcsatorna elhelyezésének tűrésére (vízvezetési szolgalom) kötelezheti.
(4) A tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha a szolgalom jogosultjának ingatlana mentén a közcsatorna megépült és az abba történő bekötés nem okoz aránytalan hátrányt.
8. §
(1) A tulajdonos a házicsatornát a szennyvíz minőségének ellenőrzésére alkalmas aknával (ellenőrző akna) köteles ellátni. Az aknát a telekhatáron belül, ha erre lehetőség nincs, közvetlenül a telekhatáron kívül - tanácsrendeletben megállapított módon és távolságra - kell elhelyezni.
(2) Ha a házicsatorna az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, vagy a meglevő akna nem megfelelő, a szakigazgatási szerv a tulajdonost annak megépítésére, illetőleg átalakítására (kijavítására) kötelezheti.
9. §
(1) A házicsatorna és a bekötőcsatorna létesítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a vállalat hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás az egyébként szükséges hatósági engedélyek megszerzése alól nem mentesít.
(2) Az OVH állapítja meg, hogy a kérelemhez kell-e kivitelezési tervet mellékelni és melyek a terv tartalmi kellékei.
(3) A vállalat a hozzájárulás tárgyában 15 nap alatt nyilatkozni köteles. A hozzájárulást indokolt esetben feltételekhez kötheti és a benyújtott terv kiegészítését, illetőleg megfelelő új terv benyújtását igényelheti.
(4) Ha a kérelmező nem az ingatlan tulajdonosa, a hozzájárulás csak annak beleegyezésével adható meg.
(5) A vállalat a hozzájárulás megadásával egyidejűleg közli a 6. § (3) bekezdésében meghatározott munkák, valamint a szemle és a nyomáspróba (14. §) díjának várható összegét, amit a tulajdonos előlegezni köteles.
10. §
A házicsatorna tartozékát képező szennyvízelőtisztító berendezés létesítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a szakigazgatási szerv engedélye szükséges.
11. §
A vállalat hozzájárulása, illetőleg a szakigazgatási szerv engedélye (10. §) nélkül megépített berendezések elbontására (megszüntetésére) a létesítőt a szakigazgatási szerv kötelezheti.
12. §
(1) Ha a tervezett létesítmények a hatósági (műszaki, közegészségügyi stb.) előírásoknak megfelelnek, a vállalat
a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szennyvíz elvezetésére szolgáló bekötéshez a hozzájárulást nem tagadhatja meg és csatornamű-fejlesztési hozzájárulás fizetéséhez nem kötheti;
b) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szennyvíz elvezetését szolgáló bekötéshez a hozzájárulást nem tagadhatja meg, de - ha ezáltal a lakosság, valamint az egészségügyi intézmények csatornaellátottsága sérelmet szenvedne - csatornamű-fejlesztési hozzájárulás fizetéséhez kötheti.
(2) A vállalat a 3. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szennyvíz elvezetését szolgáló bekötéshez hozzájárulást csak csatornamű-fejlesztési hozzájárulás fizetése esetén adhat.
(3) A vállalat a 3. § (2) bekezdésében említett esetben a hozzájárulást - az indokok közlése mellett - megtagadhatja.
13. §
A szakigazgatási szerv kötelezheti a tulajdonost, hogy
a) a csatornahálózat mentén fekvő ingatlanát a közcsatornába kösse be, ha ezt
- az ingatlanon keletkező szennyvizek közegészségügyi, vagy vízgazdálkodási szempontból káros elhelyezésének megszüntetése,
- a lakások, valamint a vízellátó és a vízfogyasztó berendezések rendeltetésszerű használata teszi szükségessé;
b) a nem megfelelő házicsatornáját javítsa vagy cseréje ki;
c) a közcsatorna káros szennyezésének megszüntetése érdekében a szennyvizek előzetes tisztításához szükséges berendezést (szennyvízelőtisztítót) létesítsen, illetőleg a meglevő berendezését korszerűsítse, megfelelően kezelje és üzemeltesse.
14. §
(1) A tulajdonos az általa létesített berendezések építésének befejezését köteles a vállalatnak bejelenteni és a berendezéseket a szemle és a nyomáspróba elvégzése érdekében takaratlanul, hozzáférhető módon hagyni. Nyomáspróbát csak akkor kell végezni, ha a vállalat azt szükségesnek tartja.
(2) A vállalat a szemlét megtartani, illetőleg a nyomáspróbát elvégezni - az időpont előzetes közlésével - a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles.
(3) Szennyvízelőtisztító berendezés létesítése esetén az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szemlét - a tulajdonos kérelmére - a szakigazgatási szerv tűzi ki és tartja meg.
15. §
(1) A szemle, illetőleg a nyomáspróba eredményét írásban kell rögzíteni.
(2) Ha a berendezés megépítése a hozzájárulásban, illetőleg az engedélyben foglaltaktól eltérően történt, annak használatbavételéhez a vállalat a hozzájárulást, illetőleg a szakigazgatási szerv az engedély megadását megtagadhatja, vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé. E munkák elvégzése után a szemlét (nyomáspróbát) a tulajdonos költségére meg kell ismételni.
16. §
(1) Ha a berendezés megépítése a hozzájárulásban, illetőleg az engedélyben foglaltaknak megfelelően történt, annak használatbavételéhez a vállalat írásbeli hozzájárulást, illetőleg a szakigazgatási szerv engedélyt ad. Ezt megelőzően a berendezést használatba venni és az ingatlanról a közcsatornába szennyvizet bevezetni tilos.
(2) A használatbavételre vonatkozó hozzájárulásban - kivéve, ha az a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szennyvíz elvezetésére irányul - meg kell határozni a szennyvíznek a közcsatornába vezethető napi átlagos mennyiségét. A szennyvíz meghatározott mennyiségének növeléséhez a vállalat újabb hozzájárulása szükséges. Ennek megadására a 12. § rendelkezései az irányadók.
17. §
(1) Azt, aki a Szabályzatban előírt vállalati hozzájárulással vagy hatósági engedéllyel bármi okból nem rendelkezik, a szakigazgatási szerv a hozzájárulás, illetőleg az engedély utólagos megszerzésére kötelezheti.
(2) Az (1) bekezdés alapján folytatott eljárásban a Szabályzatnak a hozzájárulásra, illetőleg a hatósági engedélyre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
- a Szabályzat hatálybalépése előtt megvalósított berendezések esetében a kérelemhez csak egyszerűsített állapottervet kell mellékelni,
- a hozzájárulás, illetőleg az engedély megadása csatornamű-fejlesztési hozzájárulás fizetéséhez csak abban az esetben köthető, ha ezt jogszabály a berendezés megvalósításának időpontjában is lehetővé tette.
18. §
(1) A közcsatornába csak olyan összetételű és mennyiségű szennyvizet szabad bevezetni, amelynek tisztítására a csatornamű tisztítóberendezése rendeltetésszerű működéssel alkalmas, vagy az üzemi szennyvíz a házi szennyvizekkel való hígulása után a csatornamű tisztító berendezésére nem káros és a közcsatornát olyan állapotban hagyja el, hogy a befogadót [32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 27. §] károsan nem szennyezi.
(2) A közcsatornába tilos olyan szennyvizet bevezetni, amely az ott dolgozók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, vagy a csatornamű állagára, berendezéseinek rendeltetésszerű működésére káros.
19. §
(1) A vállalat köteles a csatornamű folyamatos és műszakilag megfelelő üzemeltetésével a közcsatornába bekötött ingatlanokon keletkező szennyvizeket, továbbá a belterületről a víznyelőkön át a közcsatornába jutó csapadékvizeket összegyűjteni és azok kártétel nélküli elvezetéséről gondoskodni.
(2) Szennyvízcsatornába csapadékvizet, egyesített rendszerű közcsatornába pedig a víznyelőn keresztül szennyvizet juttatni tilos.
(3) Közterületről havat a közcsatornába kizárólag a vállalat által kijelölt helyen és megállapított módon szabad bejuttatni.
(4) A közcsatorna mértékadó szállítóképességét meghaladó terhelés (heves zápor, hirtelen olvadás, árvíz stb.) vagy más rendkívüli okból bekövetkező üzemzavar esetén a vállalat a szennyvizek levezetéséről ideiglenes intézkedések megtételével köteles gondoskodni.
20. §
A tulajdonos a házicsatornát állandóan üzemképes állapotban fenntartani, azt folyamatosan ellenőrizni és a csatornaszolgáltatásért járó díjakat a vállalatnak határidőben megfizetni köteles.
21. §
(1) Ha a házi- vagy bekötőcsatorna az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére - a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása, a vízvezetési szolgalom megszüntetése folytán, vagy egyéb okból - már nem alkalmas, a szakigazgatási szerv kérelemre, vagy a vállalat javaslatára a tulajdonost a berendezések megfelelő átalakítására kötelezheti.
(2) A tulajdonos kérheti, hogy a vállalat a házicsatornát, az esetleges hibák megállapítása céljából - a költségek megtérítése ellenében - megvizsgálja.
22. §
(1) A vállalat jogosult az ingatlan szennyvízelvezető berendezéseit és az elvezetésre kerülő szennyvizek minőségét bármikor ellenőrizni. Az ellenőrzést az ingatlan használatának akadályozása nélkül kell végezni.
(2) A tulajdonos köteles az ellenőrzést az erre jogosultak részére lehetővé tenni és mindenben elősegíteni.
(3) Az ellenőrzéskor észlelt hibákat a tulajdonos kijavítani, az előírásoktól eltérő csatornahasználatot és a közcsatorna emiatt bekövetkezett káros szennyezését megszüntetni köteles. Ha ennek a vállalat felhívására határidőben nem tesz eleget, a teljesítésre a szakigazgatási szerv kötelezheti.
23. §
(1) A tulajdonos az árhatóság által megállapított csatornahasználati díjat köteles a vállalat részére fizetni.
(2) A csatornahasználati díj alapja a közcsatornába bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, tekintet nélkül arra, hogy annak beszerzése honnan történt.
(3) Aki a közcsatornát használja és saját vízművet üzemeltet, az abból kitermelt vízmennyiség mérésére vízmérőt köteles felszereltetni. A vízmérő kezelésére, leolvasására, ellenőrzésére és hitelesítésére a közműves vízellátás Szabályzatának a vízmérőre vonatkozó előírásai az irányadók.
(4) A csatornahasználati díj alapjául szolgáló vízmennyiség meghatározására, továbbá a díj fizetésével kapcsolatos kérdésekre a közműves vízellátás Szabályzatában foglaltak az irányadók.
24. §
A vállalatnak a 23. § hatálya alá nem tartozó követelései behajtására a polgári jog szabályai az irányadók.
25. §
(1) Ha az üzemből a közcsatornába vezetett szennyvíz oxigénfogyasztásban dikromátos módszerrel mért szennyező anyag tartalma a 400 mg/litert meghaladja, az üzem az árhatóság által megállapított csatornahasználati díj másfélszeresét köteles fizetni.
(2) A belterületről elvezetett csapadékvíz után a helyi tanács köteles a vállalat részére csatornahasználati díjat fizetni. A díj alapja a közcsatorna vízgyűjtő területének belterületi részére egy év alatt hullott csapadékvíznek - az utolsó 10 év átlagából kiszámított - mennyisége.
26. §
(1) A vállalat a csatornaszolgáltatást a tulajdonos kérésére szüneteltetheti és - ha az ingatlanon a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szennyvíz keletkezésének a lehetősége továbbra nem áll fenn - meg is szüntetheti.
(2) A szakigazgatási szerv a vállalat javaslatára az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szennyvíz elvezetésével kapcsolatos csatornaszolgáltatás szüneteltetését vagy megszüntetését - indokolt esetben - határozattal elrendelheti.
(3) A csatornaszolgáltatás szüneteltetése esetén a vállalat a bekötőcsatornát lezárni, megszüntetése esetén pedig elbontani köteles. A költségeket az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tulajdonos köteles viselni. A (2) bekezdés alkalmazása esetén a szakigazgatási szerv a határozatában állapítja meg, hogy költségek viselése kit terhel.
27. §
(1) A vállalat és a tulajdonos között a Szabályzat alkalmazásából eredő vitában - az 1957. évi IV. törvény rendelkezéseinek megtartásával - a szakigazgatási szerv dönt.
(2) A Szabályzaton alapuló jogviszonyokból származó kártalanítás és kártérítés, valamint az ingatlantulajdonos beleegyezésének [9. § (4) bekezdés] pótlása felől a bíróság határoz.
Lábjegyzetek:
[1] A rendelet számozását helyesbítette a Magyar Közlöny 1975/73. száma. Megjelent 1975.11.12.