32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet

a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról

A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 46. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

( A Vt. 4. §-ához)

1. §[1]

2. §[2]

3. §[3]

(A Vt. 5. §-ához)

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

(A Vt. 6. §-ához)

8. §[8]

(A Vt. 8. §-ához)

9. §

(1)[9]

(2)[10]

(3)[11]

10. §

(1) Közmű által termelt ivóvízminőségű víz egyéb célokra történő felhasználásának csökkentésére kell törekedni:

a) az üzem saját víznyerési lehetőségeinek kihasználásával,

b) ahol erre lehetőség van, a felszínre hozott és a bányaüzem által felhasználni nem kívánt bányavizek fokozottabb hasznosításával, és

c) kisebb vízigényű termelési technológia bevezetésével.

(2) Ivóvízmű hálózatára új ipari üzem csak akkor kapcsolható, ha a 9. § (2) bekezdésében meghatározott vízszükségletre vonatkozó normatívák alapján megállapított mértéken felül szabad vízkészlet áll rendelkezésre és a lakosság ellátása sérelmet nem szenved.

(3) A jelentős vízfogyasztó ipari üzemek telepítésénél a víznyerési lehetőségek és a gazdaságosság mérlegelésével kell eldönteni, hogy az új üzem vízellátása saját, illetőleg több ipari üzemet ellátó közös ipari vízmű építésével, vagy a városi vízmű fejlesztésével történjék.

(4) A (3) bekezdés alapján megépített saját vízműhöz csatlakozásnak (Vt. 33. §) csak az engedélyes (építtető, kezelő) hozzájárulásával van helye, több jogosult vízhasználata esetében pedig a Vt. 9. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelt korlátozás során elsősorban az engedélyes (építtető, kezelő) szükségleteinek kielégítését kell biztosítani.

11. §[12]

12. §[13]

(A Vt. 9. §-ához)

13. §[14]

(A Vt. 10. §-ához)

14. §[15]

15. §

(1)[16]

(2)[17]

(A Vt. 11. §-ához)

16. §[18]

(A Vt. 12. §-ához)

17. §[19]

18. §[20]

19. §[21]

(A Vt. 13. §-ához)

20. §

A vizek fertőzése alatt azoknak az egészségre ártalmas (mérgező, fertőző, sugárzó stb.) anyaggal való beszennyezését, káros szennyezés alatt pedig fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaiknak, illetőleg természetes minőségüknek olyan káros megváltozását kell érteni, amely azokat a rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlanná teszi.

21. §

(1) A vizeket lehetőség szerint meg kell óvni az üzemen belüli ipari és egyéb káros szennyeződéstől, a szennyezett vizeket pedig úgy kell kezelni, hogy azok lehetőleg újra felhasználhatók legyenek.

(2) Az ipari és a fekáliás szennyvizeket keletkezésük helyén - ha az célszerűen megoldható - szét kell választani, illetőleg az együttesen kezelt ilyen vizek szétválasztását új művek építése, vagy a művek korszerűsítése során meg kell valósítani, kivéve, ha azok együttes kezelésével az ipari szennyvíz gazdaságosabban vagy jobb hatásfokkal tisztítható.

(3) Az ivóvízminőségű és az ipari vizet szállító csőhálózatot úgy kell megépíteni, hogy a vezetékek egymással kapcsolatba ne kerüljenek,

22. §

(1)[22]

(2)[23]

(3)[24] A hajók, úszóművek és úszómunkagépek által történő vízszennyezés megakadályozását biztosító előírásokat - a népjóléti miniszterrel és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg.

23. §[25]

24. §[26]

(A Vt. 14. §-ához)

25. §

(1) A Vt. 14. §-ában említett üzem alatt azokat az üzemeket, üzemrészeket, telephelyeket, műhelyeket, üzletet, intézményt stb. kell érteni, amelynek működésénél fertőző vagy káros szennyvíz keletkezhet.

(2)[27] Ha az üzemnek szennyvíztisztító berendezése nincsen, vagy a meglevő berendezése a keletkező szennyvizek tisztítására nem alkalmas, a tulajdonosa, illetőleg kezelője, vagy az üzembentartója köteles a vizek fertőzését vagy káros szennyezését a szükséges berendezés megépítésével, illetőleg meglevő berendezésének korszerűsítésével, valamint megfelelő üzemeltetésével megszüntetni.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó üzemek korszerűsítésénél (rekonstrukciójánál) biztosítani kell az egész üzem összes szennyvizeinek megfelelő hatásfokú tisztítását.

26. §[28]

(1)[29]

(2)[30]

(A Vt. 15. §-ához)

27. §[31]

(1)[32] Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és egyéni vállalkozó, amelynek üzeme

a)[33] folyót, vízfolyást, tavat, tározót, közcélú csatornát (a továbbiakban: befogadó) fertőz vagy károsan szennyez, továbbá előre nem látható környezeti események (havária) esetén a felszín alatti vizet fertőző, vagy károsan szennyező cseppfolyós vagy szilárd anyagnak a talajra vagy talajba juttatásával veszélyezteti, szennyvízbírságot

b)[34]

(2)[35] A vizek fertőzésének és a káros szennyezésének (veszélyeztetésének) fajtáit és határértékeit, a szennyvízbírság mértékét, továbbá a kiszabásával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter állapítja meg.

(3)[36]

28. §[37]

(1) A szennyvízbírság megállapítására indult hatósági eljárásban az első fokú határozatot[38]

a) folyamatos szennyezés (károsítás) esetében a bírságolás alapjául szolgáló szennyezés (károsítás) évét követő év január hó 1. napja után, de legkésőbben április hó 30-ig,

b) idényüzem esetében az idény, rendkívüli szennyezés esetében a szennyezés befejezését követő 60 napon belül

kell meghozni.

(2) A bírságot megállapító első fokú határozat ellen előterjesztett fellebbezést a félterjesztésétől számított 60 napon belül kell elbírálni.

29. §[39]

(1)[40]

(2)[41] A szennyvízbírságból származó bevételek a vizek tisztaságának biztosítása érdekében végzett tevékenységek költségeinek fedezésére, elsősorban szennyvíztisztító, elvezető és elhelyező művek (létesítmények) megvalósításához, korszerűsítéséhez használhatók fel. Felhasználásukról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egyetértésével dönt.

(3) A csatornabírságokból eredő bevételt a csatornaművet kezelő közüzemi vállalat elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag a csatornamű tisztító-kapacitásának fejlesztésére és rekonstrukciójára, valamint az üzemeltetési és fenntartási költségek fedezetére, a szükséges üzemi előtisztító berendezések megépítésének támogatására, továbbá a csatornaművet károsító szennyezések helyszíni ellenőrzésével felmerülő költségeinek a fedezésére használhatja fel.

30. §[42]

A szennyvízbírságot és a csatornabírságot árkalkulációs tényezőként figyelembe venni nem szabad, és azt a bírságolt gazdálkodó szervezet a jogerős határozat kézhezvételének időszakában a mérlegbeszámolóban köteles feltüntetni.

31. §[43]

Ha a rendkívüli vízszennyezés káros hatásainak elhárítását a vízminőségvédelmi szervezet végzi, ezzel felmerülő költségeit a szennyezést előidéző üzem tulajdonosa (kezelője) vagy üzembentartója megtéríteni köteles. A térítésként fizetendő összeget - megegyezés hiányában -a vízügyi hatóság állapítja meg [Vt. 35. § (3) bekezdés].

32. §[44]

33. §[45]

34. §[46]

(A Vt. 16. §-ához)

35. §[47]

36. §[48]

37. §[49]

(A Vt. 17. §-ához)

38. §[50]

39. §

(1)[51]

(2)[52]

40. §[53]

41. §[54]

42. §[55]

43. §[56]

(A Vt. 18. §-ához)

44. §[57]

(A Vt. 19. §-ához)

45. §[58]

46. §[59]

47. §[60]

48. §[61]

49. §[62]

50. §[63]

51. §[64]

(A Vt. 21-23. §-ához)

52. §[65]

53. §[66]

(A Vt. 24. §-ához)

54. §[67]

55. §[68]

(A Vt. 26. §-ához)

56. §[69]

(A Vt. 27. §-ához)

57. §[70]

57/A. §[71]

58. §[72]

59. §[73]

60. §[74]

(A Vt. 28. §-ához)

61. §[75]

62. §[76]

62/A. §[77]

63. §[78]

64. §[79]

(A Vt. 29. §-ához)

65. §[80]

(A Vt. 30. §-ához)

66. §[81]

67. §[82]

(A Vt. 32. §-ához)

68. §[83]

(A Vt. 34. §-ához)

69. §[84]

70. §[85]

71. §[86]

72. §[87]

(A Vt. 35. §-ához)

73. §[88]

(A Vt. 36. §-ához)

74. §

A vízgyűjtő területek komplex rendezési terve alapján, illetőleg a vízrendezési munkákkal összhangban, a mezőgazdasági és erdészeti munkákkal együtt gondoskodni kell azoknak a talajvédelmi célú vízimunkáknak az elvégzéséről és vízilétesítményeknek a megvalósításáról is, amelyek a víz által okozott talajlesodrást és annak kártételeit csökkentik.

(A Vt. 37-39. §-ához)

75. §[89]

76. §[90]

77. §[91]

78. §[92]

79. §[93]

80. §[94]

81. §[95]

82. §[96]

83. §[97]

84. §[98]

85. §[99]

86. §[100]

87. §[101]

88. §[102]

89. §[103]

90. §[104]

91. §[105]

(A Vt. 41. §-ához)

92. §[106]

93. §[107]

93/A. §[108]

94. §[109]

95. §[110]

96. §[111]

(A Vt. 42. §-ához)

97. §[112]

98. §[113]

(A Vt. 43. §-ához.)

99. §[114]

(A Vt. 44. §-ához)

100. §[115]

(A Vt. 46. §-ához)

101. §[116]

102. §

A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 1965. július 1. napján lép hatályba.

103. §

(1) Ez a rendelet 1965. évi július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével a felszabadulás előtt alkotott vízügyi tárgyú jogszabályok, illetőleg a jogszabályoknak ilyen tárgyú rendelkezései hatályukat vesztik. A felszabadulás után alkotott és hatályukat vesztő jogszabályokat e rendelet melléklete sorolja fel.

Kállai Gyula s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese

Melléklet a 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelethez

A rendelet 103. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján hatályukat vesztő felszabadulás után alkotott jogszabályok jegyzéke

A vízjogi eljárási szabályok megállapítása tárgyában kiadott 2/1952. (I. 8.) MT számú rendelet,

az Országos Vízügyi Főigazgatóság létrehozásáról szóló 1060/1953. (IX. 30.) számú minisztertanácsi határozat,

az 1060/1953. (IX. 30.) számú minisztertanácsi határozat IV/6. pontjának módosításáról szóló 1109/1954. (XII. 31.) számú minisztertanácsi határozat,

az árvíz- és belvízvédekezésről, valamint a helyi vízkárelhárításról szóló 10/1955. (II. 15.) MT számú rendelet,

a helyi vízkárelhárításra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló 58/1955. (IX. 10.) MT számú rendelet,

az Országos Vízügyi Főigazgatóság hatáskörének kiegészítéséről szóló 1003/1955. (I. 9.) számú minisztertanácsi határozat,

a vízgazdálkodás munkájának megjavításáról szóló 2193/1955. (VIII. 28.) számú minisztertanácsi határozat,

a helyi vízkárok elhárítására közerők térítés nélküli igénybevételéről szóló 9/1956. (III. 7.) MT számú rendelet,

az árvíz- és belvízvédekezésről, valamint a helyi vízkárelhárításról szóló 10/1955. (II. 15.) MT számú rendelet módosítása tárgyában kiadott 25/1956. (VIII. 30.) MT számú rendelet,

az árvíz- és belvízvédekezésről, valamint a helyi vízkárelhárításról szóló 10/1955. (II. 15.) MT számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában kiadott 31/1957. (V. 29.) Korm. számú rendelet,

az Országos Vízügyi Főigazgatóság hatáskörének kiegészítéséről szóló 1011/1957. (I. 22.) Korm.számú határozat,

a vízügyi feladatok pénzügyi fedezetének biztosításáról szóló 1075/1957. (IX. 1.) Korm. számú határozat, kivéve a 4. és 5. pont rendelkezéseit.

az árvíz- és belvízvédekezés műszaki és államigazgatási feladatainak összehangolásáról szóló 46/1958. (VIII. 9.) Korm. számú rendelet,

a vizek tisztaságának biztosításáról szóló 1/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelet,

a vízügyi feladatok pénzügyi fedezetének biztosításáról szóló 1075/1957. (IX. 1.) Korm. számú határozat módosítása tárgyában kiadott 1002/1961. (I. 20.) Korm. számú határozat,

a vizek tisztaságának biztosításáról szóló 1/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 2004/1961. (I. 22.) Korm. számú határozat 5. pontja.