1975. évi 5. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között a kereskedelem akadályainak kölcsönös megszüntetéséről Hensinkiben 1974. május 2-án aláírt megállapodás kihirdetéséről

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Budapesten 1974. november 30-án megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között 1974. május 2-án aláírt, a kereskedelem akadályainak kölcsönös megszüntetéséről szóló megállapodást (továbbiakban: megállapodás) e törvényerejű rendelettel hirdeti ki.

2. § A megállapodás hiteles magyar nyelvű fordítása a következő:

MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A FINN KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A KERESKEDELEM AKADÁLYAINAK KÖLCSÖNÖS MEGSZÜNTETÉSÉRŐL[1]

A Magyar Népköztársaság és Finn Köztársaság,

Figyelembe véve a két ország törekvéseit, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi kereskedelem akadályainak világméretekben történő fokozatos megszüntetéséhez, és keressék azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak a kereskedelem növelésére és szorosabb gazdasági együttműködés megteremtésére az eltérő gazdasági és társadalmi rendszerű országok között,

Attól a kívánságtól vezérelve, hogy méltányos és egyenlő alapon megoldják a Szerződő Felek közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban a jelenlegi európai gazdasági integrációs folyamatokból adódóan jelentkező problémákat, és e célból fokozatosan megszüntessék a lényegében teljes kereskedelmüket érintő akadályokat, az Általános Vám- és Kereskedelmi egyezmény szabadkereskedelmi övezetek létesítésére vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően,

Tudomásul véve, hogy a jelen Megállapodás egyetlen rendelkezését sem szabad úgy értelmezni, hogy felmenti a Szerződő Feleket egyéb nemzetközi megállapodásaikból rájuk háruló jogok és kötelezettségek alól,

Megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

A jelen megállapodás célja:

a) hogy méltányos versenyfeltételeket nyújtson a Szerződő Felek piacain a célból, hogy biztosítsa kölcsönös kereskedelmük fejlődését kielégítően kiegyensúlyozott módon;

b) hogy a kölcsönös kereskedelem kibővítésével elősegítse a Szerződő Felek közti gazdasági kapcsolatok harmónikus fejlődését és a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a Szerződő Felek vállalatai és egyéb gazdasági szervezetei számára a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséhez a két ország gazdaságának javára.

2. Cikk

A Megállapodás olyan, a Magyar Népköztársaságból vagy a Finn Köztársaságból származó termékekre vonatkozik:

a) amelyek a Brüsszeli Nomenklatúra 1-24. árucsoportjába tartoznak, az 1. számú Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően;

b) amelyek a Brüsszeli Nomenklatúra 25-99. árucsoportjába tartoznak.

3. Cikk

1. Nem vezetnek be semmiféle új import vámot a Szerződő Felek közti kereskedelemben.

2. Az import vámokat fokozatosan megszüntetik a következő ütemezés szerint:*

a) 1975. január 1-én minden vámtételt az alapvámtétel 40°/o-ára csökkentenek;

b) további 20-20%-os csökkentést hajtanak végre

1976. január 1-én,

1977. július 1-én.

3. Bizonyos termékekre alkalmazandó vámelbánást a 2. számú Jegyzőkönyv rögzít.

4. A jelen Megállapodás szerint számított csökkentett vámtételeket az első tizedesre kerekítve kell alkalmazni.

4. Cikk

Az alapvámtétel, amelynek alapján a 3. Cikkben, valamint az 1. és 2. számú Jegyzőkönyvben előirányzott csökkentéseket eszközlik, minden egyes termék esetében az a vámtétel, amelyet 1974. január 1-én ténylegesen alkalmaznak a Szerződő Felek közti kereskedelemben.

5. Cikk

1. A Szerződő Felek közti kereskedelemben nem vezetnek be semmiféle, az import vámokkal azonos hatású új terheket.

2. Az import vámokkal azonos hatású terheket megszüntetik a Megállapodás hatálybalépésekor.

6. Cikk

1. A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél területéről importált árukra sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki magasabb költségvetési terheket, mint amelyeket közvetlenül vagy közvetve hasonló belföldi vagy importált árukra vetnek ki.

2. "Költségvetési terhek" pénzügyi vámokat, belső adókat és az árukat terhelő egyéb belső terheket jelentenek.

3. Hasonlóképpen a deviza árfolyamoknál mindkét Szerződő Fél olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek biztosítják a legnagyobb kedvezményes elbánást a másik Szerződő Fél területéről származó importra GATT, illetve Nemzetközi Valutaalap-tagságukból eredő kötelezettségeiknek megfelelően.

7. Cikk

A 3. számú Jegyzőkönyvben fektették le a származási szabályokat.

8. Cikk

A Szerződő Felek közötti kereskedelemben nem vezetnek be semmiféle új mennyiségi korlátozást, vagy azzal azonos hatású intézkedést, és megszüntetik az ilyen korlátozásokat jelen Megállapodás hatálybalépésekor a 4. számú Jegyzőkönyvben lefektetett elvekkel összhangban.

9. Cikk

1. Ha az egyik Szerződő Fél területéről származó termékeket olyan megnövekedett mennyiségben és/vagy olyan feltételek között importálják, hogy az zavarja, vagy zavarással veszélyezteti a másik Szerződő Fél belföldi piacát vagy termelését, az érintett Szerződő Fél, a jelen Cikk 4. pontjában lefektetett eljárásoknak megfelelően, olyan intézkedéseket hozhat, amelyek az ilyen helyzet megelőzéséhez vagy orvoslásához szükségesek.

2. Hasonlóképpen ilyen intézkedéseket hozhat az érintett Szerződő Fél, ha súlyos zavar keletkezik a gazdaság bármely szektorában, vagy ha olyan nehézségek támadnak, amelyek egy terület gazdasági helyzetének romlását okozhatják.

3. Az intézkedések megválasztásánál azoknak az intézkedéseknek kell elsőbbséget adni, amelyek legkevésbé zavarják a jelen Megállapodás működését.

4. A jelen Cikk végrehajtása céljából a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) A fent hivatkozott esetekben, mielőtt a fent előirányzott intézkedést hoznák, vagy azokban az esetekben, amelyekre a 4. c) pont vonatkozik, az érintett Szerződő Fél a lehető leghamarabb értesíti a másik Szerződő Felet a zavarokról és a szóban forgó intézkedésekről, és a másik Szerződő Félnek minden vonatkozó információt rendelkezésére bocsát, amely szükséges ahhoz, hogy a 14. Cikkben előirányzott Vegyes Bizottság a helyzetet alaposan megvizsgálja megoldás keresése céljából.

b) Ha három hónapon belül attól számítva, hogy az ügyet a Vegyes Bizottság elé vitték, nem találnak kölcsönösen kielégítő megoldást, az érintett Szerződő Fél alkalmazhat bármely olyan védő intézkedést, beleértve különösen a vámkoncesz-sziók visszavonását, amelyet a helyzet megoldása érdekében szükségesnek talál.

c) Ha kivételes körülmények miatt azonnali intézkedésre van szükség, és ez nem teszi lehetővé a másik Szerződő Fél előzetes értesítését, az érintett Szerződő Fél azonnal alkalmazhat olyan védő intézkedéseket, amelyek a helyzet orvoslásához feltétlenül szükségesek.

10. Cikk

Olyan esetekben, amikor az egyik Szerződő Félnek fizetési mérleg nehézségei vannak, vagy ilyen nehézségek komoly veszélye áll fenn, az illető Szerződő Fél hozhat megfelelő védő intézkedéseket. Erről a másik Szerződő Felet azonnal értesíti.

11. Cikk

1. A Szerződő Felek megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy eleget tegyenek a jelen Megállapodásból származó kötelezettségeiknek.

2. A Szerződő Felek tartózkodnak olyan intézkedésektől, amelyek veszélyeztethetik a Megállapodás célkitűzéseinek végreha)tását.

3. Ha valamelyik Szerződő Fél úgy találja, hogy a másik Szerződő Fél nem tett eleget a Megállapodásból eredő kötelezettségének vagy, hogy annak egyik célkitűzése veszélyben van, megfelelő védő intézkedést hozhat a jelen Megállapodás 9. Cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, abból a célból, hogy megelőzze, vagy orvosolja az ilyen helyzetből eredően bekövetkezhető kárt.

12. Cikk

A Megállapodás nem zárja ki, hogy tilalmakat vagy korlátozásokat alkalmazzanak az áruk importjára, exportjára és tranzit forgalmára olyan esetekben, amikor az a közerkölcs, a törvény és közrend vagy közbiztonság, emberek, állatok vagy növények élete és egészsége, művészi, történelmi vagy archeológiai értékű nemzeti kincsek védelme, az ipari és kereskedelmi tula)don védelme, vagy az aranyra vagy ezüstre vonatkozó szabályok alapján indokolt. Az ilyen tilalmak vagy korlátozások azonban nem képezhetik az önkényes diszkrimináció vagy burkolt korlátozás eszközeit a Szerződő Felek közti kereskedelemben.

13. Cikk

A Megállapodásban foglaltak nem gátolják egyik Szerződő Felet sem abban, hogy bármilyen intézkedést hozzon,

a) amelyet szükségesnek tart ahhoz, hogy megakadályozza olyan információ felfedezését, amely alapvető biztonsági érdekeivel ellentétes,

b) amely fegyverek, hadifelszerelés és hadianyag kereskedelmére, védelmi célokhoz nélkülözhetetlen kutatásra, fejlesztésre, vagy termelésre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem csorbítják a versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célra szánt termékek tekintetében ;

c) amelyet elengedhetetlenül szükségesnek ítél sa)át biztonsága szempontjából háború vagy súlyos nemzetközi feszültség idején.

14. Cikk

1. Vegyes Bizottság létesül, amelynek feladata a Megállapodás működésének irányítása és végrehajtásának felülvizsgálata. E célból a bizottság lefolytatja a vizsgálatokat, és döntéseket hoz a Megállapodásban előirányzott esetekben. Ezeket a döntéseket a Szerződő Felek sa)át szabályaiknak megfelelően ha)tják végre.

2. A Megállapodás megfelelő végrehajtása céljából a Szerződő Felek tájékoztatást adnak egymásnak, és bármelyik fél kérésére konzultációt tartanak a Vegyes Bizottságon belül.

3. A Vegyes Bizottság megállapítja saját eljárási szabályait.

15. Cikk

1. A Vegyes Bizottságban egyrészt Magyarország, másrészt Finnország képviselői vesznek részt.

2. A Vegyes Bizottság közös egyetértés alapján jár el.

16. Cikk

1. A két Szerződő Fél felváltva elnököl a Vegyes Bizottságban, az eljárási szabályokban lefektetett intézkedéseknek megfelelően.

2. Az Elnök legalább évente egyszer összehívja a Vegyes Bizottságot a Megállapodás általános működésének áttekintése céljából. Ezen kívül a Vegyes Bizottság bármikor összeülhet, amikor speciális körülmények ezt megkívánják, bármelyik Szerződő Fél kérésére, az eljárási Szabályokban lefektetett feltételek szerint.

3. A Vegyes Bizottság elhatározhatja bármilyen munkacsoport létesítését, amely feladatai teljesítésében segítséget nyújthat.

17. Cikk

A jelen Megállapodás Jegyzőkönyvei és Mellékletei annak szerves részét képezik.

18. Cikk

A Megállapodást bármelyik Szerződő Fél felmondhatja a másik Szerződő Félnek küldött értesítéssel. A Megállapodás hatálya az értesítés keltétől számított három hónap múlva megszűnik. A Szerződő Felek azonban továbbra is alkalmazhatják a Megállapodást annak tényleges megszűnésétől számított legfeljebb kilenc hónapon át.

19. Cikk

Ez a Megállapodás két példányban angol nyelven készült, mindkét példány egyaránt hiteles.

A Megállapodást ratifikálni kell a Szerződő Felek alkotmányos eljárásai szerint.

A ratifikációs okmányokat diplomáciai úton kell kicserélni.

A Megállapodás a ratifikációs okmányok kicserélését követő második hónap első napján lép érvénybe. Készült Helsinkiben, 1974. május 2-án.

A Magyar Népköztársaság nevében:

dr. Bíró József s. k.,

A Finn Köztársaság nevében:

Jermu Laine s. k.,

* Megjegyzés: Ez a vámtétel csökkentés a Brüsszeli Nomenklatúra 1-24. árucsoportjaiba tartozó áruk közül csak az 1. Jegyzőkönyv I. és II. Függelékében felsorolt árukra terjed ki. Ez a vámtétel csökkentés nem vonatkozik a 2. sz. Jegyzőkönyvhöz tartozó 1. és 2. sz. jegyzékben felsorolt árukra.

1. számú Jegyzőkönyv a Brüsszeli Vámnomenklatúra 1-24. fejezeteibe tartozó termékekre alkalmazandó elbánásra vonatkozóan.

1. Cikk

A Szerződő Felek kifejezik készségüket, hogy nemzeti mezőgazdasági politikájuk keretén belül elősegítik a mezőgazdasági termékek kereskedelmének harmónikus fejlődését.

A Szerződő Felek kijelentik továbbá, hogy a mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó megállapodásuk célja a kereskedelem kölcsönös növekedésének megkönnyítése oly módon, hogy figyelembe veszik mindkét Szerződő Fél érdekét ebben az ágazatban.

2. Cikk

1. Magyarország a Megállapodás előírásait - a Jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában - azokra a Finnországból származó termékekre alkalmazza, - amelyeket a Jegyzőkönyv II. számú Függeléke tartalmaz.

2. Finnország a Megállapodás előírásait - a Jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában - azokra a Magyarországról származó termékekre alkalmazza, amelyeket e Jegyzőkönyv I. számú Függeléke tartalmaz.

3. Cikk

A Szerződő Felek állat- és növényegészségügyi szabályaikat diszkriminációmentesen alkalmazzák, és nem hoznak olyan új intézkedéseket, amelyek a kereskedelmet indokolatlanul gátolják.

4. Cikk

A Szerződő Felek a Megállapodás 14., 15. és 16. cikkében megállapított feltételeknek és eljárásoknak megfelelően megvizsgálnak minden olyan nehézséget és egyéb problémát, amely mezőgazdasági termékeik kereskedelmében előadódhat, azzal a szándékkal, hogy azokra megfelelő megoldást találjanak.

5. Cikk

A Megállapodás 14., 15. és 16. cikkében meghatározott konzultációk során a Szerződő Felek különös figyelmet szentelnek a Megállapodás rendelkezései végrehajtásának és a Megállapodásban foglalt termékek körének lehetséges kibővítésének.

I. számú Függelék

A Magyarországról származó, a Brüsszeli Vámnómenklatúra 1-24. fejezeteibe tartozó termékek jegyzéke

II. számú Függelék

A Finnországból származó a Brüsszeli Vámnómenklatúra 1-24. fejezeteibe tartozó termékek jegyzéke

2. számú Jegyzőkönyv az egyes termékekre alkalmazandó elbánásról

1. A Magyarországról Finnországba bevitt, az

1. számú jegyzékben felsorolt termékek vámtételeit és a Finnországból Magyarországra bevitt, a

2. számú jegyzékben felsorolt termékek vámtételeit az alábbi időrendnek megfelelően fokozatosan szüntetik meg:

1. számú Jegyzék

2. számú JEGYZÉK

3. számú Jegyzőkönyv

SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK

1. Cikk

A Megállapodás végrehajtása szempontjából a következő termékek tekintendők:

1. Magyarországból származó terméknek:

a) teljes egészében Magyarországon előállított termékek;

b) olyan Magyarországon előállított termékek, amelyek előállításához az előző a) bekezdésben meghatározott termékeken kívül másokat is felhasználtak, feltéve, hogy ezek a termékek a 3. cikkben szabályozott kellő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át. Ez a feltétel azonban nem vonatkozik az olyan termékekre, amelyek a jelen jegyzőkönyv értelmében finnországi származásúak.

a) Finnországból származó termékeknek:

a) teljes egészében Finnországban előállított termékek;

b) olyan Finnországban előállított termékek, amelyek előállításához az előző a) bekezdésmeghatározott termékeken kívül másokat is felhasználtak, feltéve, hogy ezek a termékek a 3. cikkben szabályozott kellő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át. Ez a feltétel azonban nem vonatkozik az olyan termékekre, amelyek a jelen jegyzőkönyv értelmében magyarországi származásúak.

2. Cikk

A következő termékeket az 1. cikk 1. bekezdés a) pontja és a 2. bekezdés a) pontja értelmében teljes egészében magyarországi, vagy finnországi származásúnak kell tekinteni:

a) ásványi termékek, amelyek ezen országok talajából vagy tenger fenekéből kerültek kiaknázásra ;

b) növényi termékek, amelyeket ott takarítottak be;

c) élőállatok, amelyek ott születtek, és ott kerültek felnevelésre;

d) az ott felnevelt élőállatok termékei;

e) az ott folytatott vadászat és halászat termékei;

f) a tengeri halászat termékei és más olyan termékeknek, amelyeket a tengerből ezen országok hajói nyertek;

g) olyan termékek, amelyeket ezen országok halászzsákmányt feldolgozó halászhajói kizárólag az f) pontban említett termékekből gyártottak;

h) ezen országok összegyűjtött, kizárólag a nyers-anyagok visszanyerésére alkalmas használt cikkek;

i) az ott folytatott ipari tevékenységből eredő hulladékanyagok és melléktermékek;

j) a kizárólag az a)-i)-ig felsorolt termékekhői előállított árucikkek.

3. Cikk

1. Az 1. cikk 1. bekezdés b) pontja és a 2. bekezdés b) pontja végrehajtása szempontjából a következőket kell kellő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tekinteni:

a) megmunkálás vagy feldolgozás, amelynek eredményeként egy másik vámtarifaszám alá eső árucikk keletkezik, mint a megmunkáláshoz vagy feldolgozáshoz felhasznált bármelyik árucikk, kivéve azonban az a) jegyzékben meghatározott megmunkálást vagy feldolgozást, melynek esetében a jegyzék különleges előírásait kell alkalmazni;

b) feldolgozás vagy megmunkálás a B) jegyzékben meghatározottak szerint.

2. Amikor egy adott terméket nyerünk, a felhasznált anyagok és alkatrészek értékének az a) jegyzékben és a B) jegyzékben meghatározott értékhatárok között kell maradnia, a megmunkáláshoz, feldolgozáshoz vagy összeszereléshez felhasznált anyagok és alkatrészek összértéke - tekintet nélkül arra, hogy a feldolgozás következtében megváltozott-e vagy sem az áru vámtarifaszáma - azonos érték esetén ezt az értéket, eltérő érték esetén a nagyobb értéket nem haladhatja meg.

3. Az 1. cikk 1. bekezdés b) pont és a 2. bekezdés b) pont végrehajtása szempontjából kellő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak nem tekintendők az eredeti termék szempontjából akár megváltozott a vámtarifaszám, akár nem: a) az olyan műveletek, amelyek az áru állagának és jó állapotának megőrzését szolgálják szállítás és raktározás alatt (szellőztetés, szétterítés, szárítás, hűtés, só-, kéndioxid-, vagy más vizes oldatokba történő helyezés, hibás részek eltávolítása és más hasonló műveletek); b) az egyszerű műveletek, amelyek por eltávolítására, rostálásra vagy szitálásra, rendezésre, osztályozásra, csoportosításra (beleértve az árukészletek összeállítását), mosásra, festésre, feldarabolásra vonatkoznak;

c) i) a csomagolás megváltoztatása és az árutételből kisebb vagy nagyobb egységek összeállítása;

ii) az egyszerű palackozás, ballonokba, zsákokba, ládákba, valamint dobozokba és kartonokba való elhelyezés, és minden más egyszerű csomagolási művelet;

d) A megjelölések ráillesztése, címkézés vagy más hasonló megkülönböztető jelek alkalmazása a termékeken vagy azok csomagolásán;

e) a termékek egyszerű összekeverése abból a célból, hogy azokat magyarországi vagy finnországi eredetű termékeknek lehessen tekinteni; tekintet nélkül arra, hogy azok különböző jellegűek-e vagy nem, minden olyan esetben, amikor a keverék egy vagy több alkotóeleme nem felel meg a jelen jegyzőkönyvben lefektetett feltételeknek;

f) az árucikkek részeinek egyszerű összeállítása abból a célból, hogy teljes árucikket alkossanak;

g) az a)-j) pontig terjedő műveletek közül kettőnek vagy többnek a kombinációja;

h) állatok levágása.

4. Cikk

1. Ahol a 3. cikkben említett a) és B) jegyzékek szerint a termékek csak akkor tekintendők magyarországi vagy finnországi eredetűeknek, ha a megmunkált vagy feldolgozott termékek értéke nem haladja meg a késztermék értékének meghatározott százalékát, ott az ilyen százalék szempontjából a következő értéket kell figyelembe venni:

- egyrészről,

- a bizonyíthatóan importból származó termékeknél ezek vámértéke a behozatal időpontjában;

- meghatározhatatlan eredetű terméknél; a hasonló termékekért annak a szerződő félnek a területén legkorábbi időpontban bizonyíthatóan fizetett ár, ahol a feldolgozás történik;

- másrészről:

- a késztermék ex-üzem ára, az import címén visszatérített vagy visszatéríthető belső adók nélkül.

5. Cikk

1. A magyarországi vagy finnországi származású áruk szállíthatók:

a) anélkül, hogy áthaladjanak bármely más ország területén ;

b) egy vagy több ország területén keresztül átrakással vagy átrakás nélkül, vagy az ilyen országokban történő ideiglenes tárolással vagy anélkül, feltéve, hogy a tranzitra földrajzi okokból vagy fuvarozási előírásokból szükség volt, az áruk vámellenőrzés alatt maradtak, nem kerültek kereskedelmi forgalomba vagy fogyasztásra, az árukat a kirakodáson és berakodáson, valamint a megóvással kapcsolatos műveleteken kívül más műveleteknek nem vetették alá ezekben az országokban.

2. A vámhatóságok - alapos gyanú esetén -további igazolást kérhetnek annak alátámasztására, hogy a fenti feltételeknek eleget tettek:

a) akár az exportáló országokban kiállított fuvarokmány bemutatását, amely igazolja, hogy a tranzit ténylegesen megtörtént a szóbanforgó országban;

b) a tranzit ország vámhatóságainak igazolását, amely az áruk pontos leírását, az áruk kirakodásának és berakodásának keltét, a hajó vagy más szállítóeszköz megnevezését és annak bizonyítását tartalmazza, hogy milyen körülmények között tárolt az áru a tranzit országban;

c) vagy ilyen részletek hiányában bármilyen megfelelő igazoló okmányt.

6. Cikk

1. A jelen jegyzőkönyv 1. cikkében foglaltaknak megfelelő származású, behozatalra kerülő termékek élvezik a Megállapodás által az importtal kapcsolatban nyújtott előnyöket, amennyiben az exportőr származási nyilatkozatot ad.

2. Az exportőr a nyilatkozatot megteheti írásban vagy az árura vonatkozó számlán a jegyzőkönyv IV. mellékletében foglaltaknak megfelelően, vagy pedig a jegyzőkönyv V. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltése útján.

7. Cikk

Csekély eltérések megállapítása a származási nyilatkozat tartalma és a vámkezeléshez szükséges más okmányok tartalma között nem vonja maga után a nyilatkozat érvénytelenségét, ha egyébként megállapítható, hogy a nyilatkozat a vámkezelés alá vont árukra vonatkozik.

8. Cikk

1. A Magyarországról vagy Finnországból más országokba kiállítás céljából küldött áruk, amelyeket a kiállítás után finnországi vagy magyarországi import rendeltetésével adnak el, a Megállapodásban előirányzott előnyöket azzal a feltétellel élvezik, hogy a jelen jegyzőkönyv követelményeinek megfelelnek. A jegyzőkönyv a "magyarországi" vagy "finnországi" címmel ruházza fel őket, és a vámhatóságok előtt kielégítő módon igazolást nyer, hogy: a) az exportőr ezeket az árukat Magyarországról vagy Finnországból küldte abba az országba, ahol a kiállítást megtartották, és azokat ott kiállították;

b) az árukat ezen exportőr valakinek Finnországba vagy Magyarországra eladta, vagy más módon rendelkezésre bocsátotta;

c) az árukat az exportőr a kiállítás alatt vagy közvetlenül azt követően Finnországba vagy Magyarországra irányította, ugyanolyan állapotban, ahogyan azt a kiállításra küldték;

d) az árukat, minthogy azokat a kiállításra küldték, nem használták fel más célra, mint a kiállításon történő bemutatásra.

2. A származásra vonatkozó nyilatkozatot a vámhatóságoknak az előírt módon be kell mutatni. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás megnevezését és címét. Alapos gyanú esetén további igazolás követelhető meg az áruk jellegéről és azokról a körülményekről, amelyek között azok kiállításra kerültek.

3. Az 1. bekezdésben foglaltakat valamennyi kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállítással, vásárral vagy hasonló jellegű nyilvános bemutatóval kapcsolatban alkalmazni kell, amelyeket nem magánjelleggel, boltokban vagy üzlethelyiségekben külföldi áruk eladása céljából szerveznek és ahol az áruk vámhatósági ellenőrzés alatt maradnak.

9. Cikk

Annak érdekében, hogy a jelen Jegyzőkönyvben foglalt feltételek megfelelően végrehajthatók legyenek, Magyarország és Finnország a vámszervek útján egymásnak kölcsönösen segítséget nyújt a származási nyilatkozatok valódiságának és helyességének ellenőrzéséhez.

10. Cikk

A hazai jogszabályoknak megfelelően szankciókat alkalmaznak mindazokra a személyekre, akik abból a célból, hogy a jelen Megállapodásban előírt kedvezményes elbánást biztosítsák bizonyos árukra, hamis adatokat tartalmazó származási nyilatkozatot állítanak ki, vagy ilyenek kiállításában közreműködnek.

11. Cikk

A magyarázó Jegyzetek az a) és B) jegyzék, valamint a származási nyilatkozatok mintapéldányai a jelen Jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezik.

12 . Cikk

A Vegyesbizottság elhatározhatja a jelen Jegyzőkönyv előírásainak módosítását.

I. számú

MELLÉKLET MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

1. sz. megjegyzés -- 1. cikkhez

Annak érdekében, hogy az áruk magyarországi vagy finnországi eredetét meghatározzák, nem szükséges megállapítani, hogy a felhasznált energia és üzemanyag, berendezés és felszerelés; gép és szerszám harmadik országból származik-e vagy sem.

2. sz. megjegyzés - 1. cikkhez

A csomagolás úgy tekintendő, mint ami az abban levő árukkal együtt egy egységet képez. Ez a kikötés azonban nem alkalmazható az olyan csomagolásra, ami eltér a csomagolt árunál a szokványostól, és amelynek külön használati értéke van, és tartós jellege független a csomagolásra való felhasználástól.

3. sz. megjegyzés - 1. cikkhez

Szerszámok, alkatrészek és tartozékok, amelyeket valamely áruval együtt importálnak, és amelyek ára benne foglaltatik az áru árában, vagy amelyekért külön nem számítanak fel ellenértéket úgy tekintendők, mint amelyek egy teljes egységet képeznek az áruval, feltéve, hogy az ilyen jellegű áruk eladásánál ezek szokásos tartozékoknak tekintendők.

4. sz. megjegyzés - 1. cikkhez

A származás meghatározása szempontjából, az össze nem szerelt vagy szétszerelt állapotban levő olyan áruk, amelyek importálása fuvarozási vagy termelési okokból egyetlen tételben nem valósítható meg, az importőr kívánságára egy áruként kezelendők.

5. sz. megjegyzés - 2. cikk f) pontjához

"Az említett országok hajói" kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik:

- amelyek Magyarországon vagy Finnországban vannak osztályozva, vagy lajstromozva;

- amelyek magyar vagy finn lobogó alatt hajóznak.

6. sz. megjegyzés - 3. cikkhez

"Áruosztály", "Árucsoport" és "Vámtarifaszám" a Brüsszelben 1950. december 15-én aláírt, a vámtarifák áruosztályozási nómenklatúrájára vonatkozó egyezmény szerinti áruosztályokat, árucsoportokat és vámtarifaszámokat jelentik.

7. sz. megjegyzés - 4. cikkhez

"Ex-üzem ár" alatt azt az árat kell érteni, amelyet annak a gyártónak kell fizetni, akinek a vállalatánál az utolsó munka- vagy feldolgozási folyamatot végzik el, feltéve, hogy ez az áru magában foglalja mindazoknak a termékeknek az értékét, amelyeket az előállítás során felhasználtak.

"Várérték" alatt azt az értéket kell érteni, amelyet a Brüsszelben 1950. december 15-én aláírt, az áruk vámcélokra szolgáló értékelésére vonatkozó Egyezmény előír.

8. sz. megjegyzés - 12. cikkhez

A Felek, hivatkozva a Megállapodás célkitűzéseire, és tudomásul véve a Megállapodás 14. cikkében és a Jegyzőkönyv 12. cikkében szereplő kikötéseket, készségüket fejezik ki a származási szabályok alkalmazása során esetleg felmerülő nehézségek elhárítására vonatkozóan azzal, hogy megfelelő megoldást találjanak. A megoldás magában foglalja a szabályok módosításának és egy alapjegyzék elkészítésének lehetőségét is.

II. számú MELLÉKLET

"A" Jegyzék

azokról a megmunkálási vagy feldolgozási műveletekről amelyek vámtarifaszám megváltozását eredményezik, de ennek ellenére nem, vagy csak bizonyos feltételek mellett adnak az áruknak "származó" jelleget.

III. SZÁMÚ MELLÉKLET "B" JEGYZÉK

azokról a megmunkálási vagy feldolgozási műveletekről, amelyek nem eredményeznek változást a vámtarifaszámban, de amelyek a "származó" jelleggel ruházzák fel azokat a termékeket, amelyeket ilyen műveleteknek vetnek alá.

IV. SZÁMÚ MELLÉKLET minta

4. SZÁMÚ JEGYZŐKÖNYV

1. Finnország fenntarthat mennyiségi korlátozásokat az alanti a) Listán felsorolt termékekre.

2. A mennyiségi korlátozásokat, amelyeket Finnország ezen jegyzőkönyv 1. paragrafusának megfelelően fenntarthat, olyan módon alkalmazzák, hogy az a) Listán felsorolt termékeket illetően a magyar exportőrök számára lehetővé tegyék, hogy más szállítókkal méltányos és egyenlő feltételek mellett versenyezzenek a finn piacon történő ésszerű részesedésért.

3. A Megállapodás hatálybalépésekor a GATT XXIV. cikke 8/b. paragrafusával összhangban Magyarország kiküszöböli a Finnországból származó árukra alkalmazott bilaterális mennyiségi korlátozásokat és vállalja, hogy importrendszerét, amelyet a Magyarország GATT csatlakozásával foglalkozó Munkacsoport jelentésében prezentált, olyan módon alkalmazva, hogy a Megállapodás célkitűzéseit biztosítsa.

4. A Szerződő Felek felül fogják vizsgálni a fent említett vállalások teljesülését.

"

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1975. január 1-től kezdődően kell alkalmazni.

A megállapodás végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett