1976. évi 23. törvényerejű rendelet

a földrendezésekről

1. § (1) A mezőgazdasági termeléssel, illetőleg erdőgazdálkodással feladatszerűen foglalkozó állami szervek (vállalatok) és szövetkezetek (a továbbiakban: mezőgazdasági üzemek) nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területeit elsősorban önkéntes földcserével kell kialakítani.

(2) Önkéntes földcsere megállapodást - tevékenységük eredményesebbé tétele érdekében -jogszabályban meghatározott más szervezetek is köthetnek.

(3) A földcserére vonatkozó megállapodás érvényességéhez a szövetkezet vezetőségének (igazgatóságának) más szervezet esetében a közvetlen felügyeletet gyakorló szervnek az előzetes hozzájárulása és hatósági jóváhagyás szükséges.

2. § (1) Ha a községben vagy városban (a továbbiakban: község) a mezőgazdasági üzemek széttagolt külterületi földjeit nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas táblákba (tömbökbe) önkéntes földcserével összevonni nem lehet, az üzemi területeket a község egész határára kiterjedő földrendezéssel (a továbbiakban: általános földrendezés) lehet kialakítani.

(2) Ha a mezőgazdasági üzem széttagolt külterületi földjeit - a 3. § (2) bekezdésében előírt feltételek hiányában - általános földrendezéssel összevonni nem lehet, a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas táblát egy dűlőre, határrészre kiterjedő földrendezéssel (a továbbiakban: részleges földrendezés) lehet kialakítani.

(3) Két vagy több mezőgazdasági üzemnek egy vagy több községben fekvő különálló külterületi földjeit üzemek közötti földrendezéssel (földátadással) lehet összefüggőbb táblákba (tömbökbe) összevonni.

(4) A mezőgazdasági üzem területén magántulajdonban és egyéni használatban visszahagyott földeket üzemen belüli földrendezéssel lehet kicserélni.

3. § (1) A mezőgazdasági üzem kérelmére az általános és az üzemek közötti földrendezést a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság), a részleges és az üzemen belüli földrendezést a megyei végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) engedélyezi. A földrendezést a járási, városi, összevont járási és városi, illetőleg a fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) hajtja végre.

(2) Azokban a községekben, amelyekben földrendezést még nem hajtottak végre, az általános földrendezést csak egy alkalommal, akkor lehet engedélyezni, ha a község külterületén levő széttagolt földeknek legalább 80%-a mezőgazdasági üzem vagy tanács kezelésében (használatban) van.

(3) Részleges földrendezés engedélyezhető, ha a rendezni kívánt külterületi földeknek legalább 50%-a mezőgazdasági üzem vagy tanács kezelésében (használatában) van, feltéve hogy a rendezéssel legalább 10 hektár összefüggő terület alakítható ki.

(4) Üzemek közötti földrendezést - az üzemek gazdasági érdekeltségének alapulvételével - akkor lehet engedélyezni, ha a földcserék és földátadások következtében előreláthatóan átadásra kerülő álló- és forgóeszközök utáni térítések (6. §) fedezete rendelkezésre áll.

(5) Az üzemek közötti földrendezést kivételesen - a megyei végrehajtó bizottság felhatalmazása alapján - a megyei szakigazgatási szerv is kezdeményezheti. Ilyen esetben az eljárás elrendeléséhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

(6) Üzemen belüli földrendezés engedélyezhető, ha a földcserékkel kapcsolatos térítések [6. § (1) bekezdés] fedezete rendelkezésre áll.

4. § (1) A földrendezés a belterületre nem terjedhet ki; a zártkertek, valamint a külterületi erdők jogszabályban meghatározott esetben és módon vonhatók be az eljárásba.

(2) Az általános földrendezésbe valamennyi külterületi földet be kell vonni.

(3) A részleges földrendezésbe a külterületnek az eljárással érintett részén belül fekvő és az érdekelt mezőgazdasági üzem kezelésében (használatában) levő földeket, a magántulajdonban és egyéni használatban levő földeket, valamint a tanácsi kezelésben levő állami földeket lehet bevonni.

(4) Az üzemek közötti földrendezésbe az érdekelt mezőgazdasági üzemek kezelésében, illetőleg használatában levő külterületi földeket és erdőket, valamint a tanácsi kezelésben levő külterületi állami földeket lehet bevonni. A nagyüzemi területkialakítás érdekében az eljárást - a szükséges mértékben - az üzemi táblákba beékelődő és az egyéb üzemek kezelésében (használatában), valamint a magántulajdonban és egyéni használatban levő külterületi földekre is ki lehet terjeszteni.

(5) Az üzemen belüli földrendezésbe csak a kicserélendő és a cserébe adott földeket lehet bevonni.

(6) A földrendezés nem érintheti a mezőgazdasági szövetkezet tagjainak a szövetkezet közös használatába adott földjeikhez fűződő jogait.

5. § (1) A földrendezés során az üzemi területeket úgy kell kialakítani, hogy a mezőgazdasági üzemek gazdaságilag hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek és a szövetkezeti tagok, valamint a magánszemélyek tulajdonát képező lakó- és gazdasági épületek a használatukhoz szükséges -6000 m2-t meg nem haladó nagyságú - területtel lehetőleg az üzemi táblákon kívül maradjanak.

(2) A magánszemélyeknek a kialakított üzemi táblában fekvő földjét - megközelítőleg azonos minőségű, művelési ágú és területű földdel - ki kell cserélni.

(3) A földrendezéssel kialakított táblákat, valamint a magánszemélyek részére adott csereföldeket az érdekeltek birtokába kell adni.

6. § (1) A földrendezés során kicserélt földeken a ráfordításokat (beruházásokat, épületeket), az évelő növényzet, valamint az eljárás gazdasági évében elvégzett mezőgazdasági munkák értékét az érdekeltek egymásnak kötelesek megtéríteni, illetőleg azok értékkülönbözetét megfizetni. A térítés összegét kölcsönös megegyezéssel, annak hiányában a kisajátítási jogszabályok szerint kell megállapítani.

(2) Az üzemek közötti földrendezésnél csereterület nélkül átengedett földért is jogszabályban meghatározott mértékben és módon térítést kell fizetni. A térítés kifizetésének kötelezettségét az államra áthárítani nem lehet.

7. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg mezőgazdaságilag hasznosítható föld, továbbá az erdő magánszemély tulajdonosa földjét és erdejét - ingyenesen vagy térítés ellenében - az államnak tulajdonul felajánlhatja.

(2) Az állam részére tulajdonul elfogadott, magánszemély által haszonbérelt ingatlanra kötött haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik.

(3) A föld felajánlás elfogadása a járási földhivatal hatáskörébe tartozik.

(4) A jogerős határozattal elfogadott föld és erdő tulajdonjoga az államra száll át. Az állami tulajdonba elfogadott föld és erdő további hasznosításáról a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosítására vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni. Erdőt magánszemély részére való haszonbérbeadás útján hasznosítani nem lehet.

8. §[1]

9. § (1) Az önkéntes földcsere, valamint a földrendezés végrehajtásának költségeit az érdekelt mezőgazdasági üzem - a 3. § (5) bekezdésben említett esetben az állam - viseli.

(2) Az önkéntes földcserével, a földrendezéssel és a földfelajánlással kapcsolatos államigazgatási és bírósági eljárás, okirat és vagyonátruházás illetékmentes.

10. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik.

(2) Ezzel egyidejűleg az 1965. évi 20. és az 1972. évi 21. számú törvényerejű rendeletekkel módosított 1959. évi 24. számú, továbbá az 1960. évi 22. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára