1976. évi 29. törvényerejű rendelet
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szabványainak alkalmazásáról szóló Egyezmény és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szabványáról szóló Szabályzat kihirdetéséről
(Az Egyezmény és Szabályzat megerősítő okiratának letétbe helyezése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságánál, Moszkvában 1974. évi szeptember hó 16. napján megtörtént. Az Egyezmény és a Szabályzat 1975. évi március hó 27. napján lépett hatályba.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szabványainak alkalmazása tárgyában 1974. június hó 21. napján Szófiában aláírt Egyezményt, továbbá a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szabványáról szóló Szabályzatot e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény és Szabályzat hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
"EGYEZMÉNY
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szabványainak alkalmazásáról
A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai
- irányadónak tekintve a KGST-tagországok együttműködésének elveit, továbbá a KGST-tagországok közötti együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló, a Komplex Program által megállapított feladatokat, arra törekedve, hogy biztosítsák a gazdasági és tudományos-technikai együttműködés hatékonyságának további növelését,
- abból kiindulva, hogy az együttműködés tárgyát illetően a haladó műszaki normák és követelmények kellő időben történő megállapításának és alkalmazásának nagy jelentősége van,
- figyelembe véve, hogy a KGST-keretében már jelentős tapasztalat gyűlt össze a szabványosítás vonatkozó műszaki normatív okmányok kidolgozása és alkalmazása terén,
- abból a célból, hogy növeljék ezeknek az előírásoknak a szerepét az országok közötti együttműködésben,
- figyelembe véve a KGST XXVIII. ülésszakának a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szabványáról szóló Szabályzat jóváhagyása tárgyában hozott határozatát, amely meghatározza a KGST-szabványok kidolgozásának és jóváhagyásának rendjét,
megállapodtak az alábbiakban:
I. cikk
1. Az Egyezményben résztvevő országok az országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést érintő szerződéses jogviszonyokban biztosítják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által megállapított eljárásnak megfelelően kidolgozott és jóváhagyott KGST-szabványok kötelező és egyenes (közvetlen) alkalmazását, abból a célból, hogy a szabványosítás eszközeivel növeljék az együttműködés hatékonyságát, biztosítják továbbá a KGST-szabványok kötelező alkalmazását a népgazdaságukban a végből, hogy ezekben az országokban továbbfejlesszék a műszaki haladást.
2. A KGST-szabványnak az Egyezményben résztvevő országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki szerződéses jogviszonyokban e cikk 1. pontja szerinti kötelező és egyenes (közvetlen) alkalmazásán a KGST-szabványnak az együttműködés tárgya vonatkozásában való kötelező alkalmazását kell érteni olyan módon, hogy a szabványra hivatkozni kell a szerződéses jogviszonyokat meghatározó okiratokban (egyezmények, megállapodások és szerződések).
3. Szerződéses jogviszonyokon olyan viszonyokat kell érteni, melyek az Egyezményben résztvevő országok és azok gazdasági szervezetei között két- és többoldalú gazdasági és tudományosműszaki együttműködés során a gyártásszakosításra és kooperációra vonatkozó egyezmények, megállapodások és szerződések alapján; az Egyezményben résztvevő országok közötti kereskedelem és szállítások során; tudományos-kutató, tervezőszerkesztő és kísérleti munkálatok folyamán; vállalkozási, építési, szerelési, szállítási, szállítmányozási szolgáltatások és más, az együttműködéssel kapcsolatos viszonyok során jönnek létre.
4. Az Egyezményben résztvevő országok illetékes hazai szervei és gazdasági szervezetei az Egyezményben résztvevő országok közötti szakosítási, kooperálási, kölcsönös szállítási, kereskedelmi egyezmények, megállapodások és szerződések KGST keretében való előkészítése, megkötése és teljesítése során, valamint más együttműködési formákban alkalmazzák a KGST-szabványokat megtartva ennek során a KGST-szabványok normáit és követelményeit.
Licencia alapján készített anyagok, alkatrészek, részegységek és gyártmányok szállítása esetén a szerződést tartalmazó jogi okmányokban hivatkozni lehet az adott licencia követelményeinek megfelelően más műszaki normatív okmányokra.
A KGST-szabványok hiánya esetén a műszaki normatív vagy más okmányokat az ebben az Egyezményben résztvevő országok - az egyezmények, megállapodások és szerződések alanyai - hazai jogszabályaikban megfelelően alkalmazzák.
5. Az egyezményekben, megállapodásokban és szerződésekben hivatkozott KGST-szabványokban megállapított normáktól és követelményektől való eltérés csak azzal a feltétellel engedhető meg. ha ehhez az adott egyezményekben, megállapodásokban és szerződésekben résztvevő felek hozzájárulnak.
A szerződéses jogviszonyokban a KGST-szabványoktól való eltérést az Egyezményben résztvevő országokon belül a kormány által felhatalmazott azon szervezetek engedélyezhetik, melyek közvetlenül vesznek részt a KGST-szabványok jóváhagyásában.
A KGST-szabványok normáitól és követelményeitől való eltéréseket az egyezményekben, megállapodásokban és szerződésekben rögzíteni kell
6. A KGST-szabványnak az Egyezményben résztvevő ország népgazdaságában való e cikk 1. pontjának megfelelő alkalmazásán a KGST-szabványnak hazai szabványként való közvetlen alkalmazását kell érteni változtatások és átszövegezés nélkül, vagy pedig a KGST-szabványnak a hazai szabványokba való foglalását azzal a feltétellel, hogy a hazai szabványok mutatóinak teljes mértékben meg kell felelniük a KGST-szabvány mutatóinak.
Emellett az Egyezményben résztvevő országok a kölcsönös helyettesíthetőség és a műszaki összeegyeztethetőség követelményeinek megtartásával jogosultak a hazai szabványokban a termékek minőségét illetően a KGST-szabványok minőségi mutatóinál magasabb mutatókat megállapítani.
A KGST-szabvány alapján kidolgozott hazai szabványok megjelölésének utalnia kell a KGST-szabvánnyal való megegyezésre.
7. Az Egyezményben résztvevő országok népgazdaságában alkalmazott KGST-szabványtól vagy a hazai szabványokba felvett KGST-szabványtól eltérés az Egyezményben résztvevő országok hazai jogszabályaiknak megfelelően történik.
8. Az Egyezményben résztvevő országok bejelenthetik, hogy egyes KGST-szabványokat nem alkalmaznak.
Az olyan bejelentés, amely szerint az Egyezményben résztvevő országok nem alkalmazzák az egyes KGST-szabványokat, nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyek a korábban kötött és az adott szabványokra való hivatkozást tartalmazó egyezményekből, megállapodásokból és szerződésekből folynak.
II. cikk
Az Egyezmény nem érinti az Egyezményben résztvevő országok között a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés terén az Egyezmény hatálybalépése napján érvényben levő szerződéses jogviszonyokat.
III. cikk
1. Az Egyezményt az aláíró felek megerősítik. A megerősítő okiratot megőrzésre a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságának kell átadni, amely ellátja az Egyezmény letéteményesének feladatait.
2. Az Egyezmény attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az ötödik megerősítő okiratot a letéteményesnek megőrzésre átadták.
3. Azon országok tekintetében, melyek a megerősítő okirataikat az Egyezmény hatálybalépése után adják át megőrzésre a letéteményesnek, az Egyezmény attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a letéteményesnek a megerősítő okiratot átadták.
IV. cikk
Az Egyezmény hatálybalépése után a teljes Egyezményhez vagy az Egyezménynek a KGST-szabványoknak a csatlakozó ország és az Egyezményben résztvevő országok közötti szerződéses jogviszonyokban való alkalmazására vonatkozó részéhez az Egyezményben résztvevő országok hozzájárulásával más ország is csatlakozhat oly módon, hogy a csatlakozásról szóló okiratot a letéteményesnek átadja.
V. cikk
Az Egyezményt bármely résztvevő ország felmondhatja oly módon, hogy erről a letéteményest értesíti. Az Egyezmény felmondása attól a naptól számított 12 hónap elteltével lép hatályba, amikor a letéteményes ezt az értesítést megkapta. Az országnak az Egyezményből való kilépése nem érinti a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés körébe tartozó azokat a szerződéses jogviszonyokat, amelyek a felmondás hatálybalépése napján érvényesek voltak.
VI. cikk
A letéteményes haladéktalanul értesíti az Egyezményt aláíró és az ahhoz csatlakozó valamennyi országot a megerősítő okiratok vagy csatlakozásról szóló okiratok letétbe helyezésének napjáról, az Egyezmény hatálybalépésének napjáról, valamint az Egyezménnyel kapcsolatban hozzá érkezett egyéb értesítésekről.
VII. cikk
Az Egyezmény letéteményese megteszi a megfelelő intézkedéseket az Egyezménynek az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságán az Alapokmánynak megfelelően történő bejegyzése céljából.
VIII. cikk
Az Egyezményt megőrzésre a letéteményesnek adják ót, amely az Egyezmény kellő módon hitelesített másolatát megküldi az Egyezményt aláíró, valamint az ahhoz csatlakozó országoknak.
Készült Szófiában, 1974. évi június 21-én egy példányban orosz nyelven."
"Szabályzat
a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szabványáról
E Szabályzatot a KGST tagországok az együttműködésük további elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló Komplex Programban a szabványosítás területén megszabott feladatok figyelembevételével dolgozták ki. A Szabályzat a KGST olyan normatív okmánya, amely meghatározza a KGST-szabványok rendeltetését, tartalmát, valamint kidolgozásuk, jóváhagyásuk és alkalmazásuk alapelveit.
A Szabályzat nem terjed ki a szabványosítás terén megvalósított együttműködés tárgyában a KGST szervek által elfogadott egyéb műszaki normatív okmányokra.
I. fejezet
A KGST-szabványok meghatározása, rendeltetése, tartalma
1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szabványa (a továbbiakban: KGST-szabvány) e Szabályzatban meghatározott eljárásnak megfelelően kidolgozott és jóváhagyott olyan szabványosítási műszaki normatív KGST okmány, amely rögzíti a KGST szabványügyi szerveinek a tudomány, a technika korszerű vívmányai és az élenjáró gyakorlati tapasztalatok alapján végzett konkrét tevékenységének eredményeit.
2. A KGST-szabvány a KGST keretében alapvető szabványosítási műszaki normatív okmány.
3. A KGST-szabvány rendeltetése, hogy műszaki normatív úton biztosítsa az együttműködés elmélyítésével, tökéletesítésével, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével, valamint a KGST tagországok műszaki haladásának továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat.
A KGST-szabványokat elsősorban a következők vonatkozásában dolgozzák ki:
- azokra a termékekre, melyet a két- és többoldalú egyezményekben foglaltaknak megfelelően, továbbá a KGST szerveknek a nemzetközi gyártásszakosításra és termelési kooperációra vonatkozó ajánlásai szerint gyártanak;
- a KGST tagországok közötti kereskedelemben szállított egyéb termékekre;
- az általános műszaki és ágazatközi rendeltetésű szabványosítás tárgyaira.
4. A KGST-szabványok tartalmukat tekintve megállapítják azokat a műszaki normákat és követelményeket, amelyek a KGST tagországok között tervszerűen megvalósított gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés során biztosítják a tudományos műszaki haladást és a szabványosítási feladatok optimális megoldását.
Technikai normákon és követelményeken minőségi és mennyiségi jellemzőket és mutatókat kell érteni, így pl.:
- osztályozást, terminológiát, megjelöléseket;
- típusokat, paramétereket, méreteket;
- műszaki követelményeket;
- munkavédelmi és környezetvédelmi normákat és szabályokat;
- vizsgálati (ellenőrzési, elemzési, mérési) módszereket;
- a mértékek és mérőkészülékek hitelesítésének módszereit és eszközeit;
- a megjelölés, a csomagolás, a szállítás és a tárolás szabályait;
- az átvétel, az üzemeltetés és a javítás szabályait;
- a technológiai típus-folyamatokat, stb.
A KGST-szabványoknak emellett
- biztosítaniuk kell a szabványosítás tárgyainak műszaki összeegyeztethetőségét;
- a konkrét feltételektől függően meg kell határozniuk az egyértelmű vagy differenciált minőségi szinteket a világviszonylatban legfejlettebb termékek színvonalának figyelembevételével és általában a KGST olyan tagországainak a szabványain kell alapulniok. amelyek mutatói a vonatkozó gyártmány színvonalát és minőségét illetően a legmagasabbak;
- biztosítaniuk kell a szabványosítás előremutató szerepét a KGST keretén belüli együttműködésre irányuló intézkedések tekintetében;
- meg kell felelniök azoknak a normáknak és követelményeknek, amelyeket a nemzetközi szabványosítási szervezetek megállapítanak, ha ezek a normák és követelmények nem ellentétesek a szocialista gazdasági integráció céljaival és feladataival;
- a lehetőség szerint biztosítaniok kell a KGST tagországok sajátos szükségleteit a Komplex Programban foglalt azon alapelv gyakorlati megvalósulásának formájaként, amely szerint a KGST tagországok gazdasági fejlettségi színvonala fokozatosan közeledik egymáshoz és kiegyenlítődik.
II. fejezet
A KGST-szabvány tervezésének, kidolgozásának, egyeztetésének és jóváhagyásának alapelvei
1. Az általános műszaki rendeltetésű tárgyakra vonatkozó KGST-szabványok kidolgozásának tervezése annak figyelembevételével történik, hogy a szabványosításnak előremutató szerepe van a KGST keretén belüli együttműködést biztosító főbb kérdésekben és az a célja, hogy megteremtse az együttműködés távlati fejlesztésének műszaki normatív alapját.
2. A konkrét szabványosítási tárgyakra vonatkozó KGST-szabványok kidolgozásának tervezése a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre irányuló konkrét intézkedések tervezésével összhangban történik és célja normatív műszaki alap megteremtése, ezeknek az intézkedéseknek a megvalósításához általában arra az időpontra, amikor a vonatkozó egyezményeket, megállapodásokat és szerződéseket megkötik.
3. A KGST-szabványok kidolgozásának éves terveire vonatkozó javaslatokat az országoknak a KGST Szabványügyi Állandó Bizottságában működő küldöttségei készítik elő azokból az alapvető szabványosítási irányokból és komplex témákból kiindulva, amelyeket a KGST Végrehajtó Bizottsága az ötéves időszakra jóváhagyott, valamint az ágazati állandó bizottságokban működő küldöttségek által tett. az egyes országokon belül egyeztetett javaslatok alapján.
4. A fentebb említett javaslatok alapján a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága jóváhagyja "A KGST-szervek KGST-szabvány kidolgozási tervét."
5. A KGST Szabványügyi Állandó Bizottság által jóváhagyott, "A KGST-szervek KGST-szabvány kidolgozási terve" alapján az állandó bizottságok határozzák meg a KGST-szabványtervezetek kidolgozásának konkrét rendjét és határidejét annak figyelembevételével, hogy a tervezeteket ezen állandó bizottságok munkaszerveinek egyeztetniük kell.
6. A KGST-szabványtervezetek kidolgozása:
- az általános műszaki és ágazatközi rendeltetésű tárgyakra nézve a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága keretében;
- a tevékenységi körükbe tartozó tárgyak vonatkozásában a KGST ágazati állandó bizottságainak keretében történik.
7. A KGST állandó bizottságok munkaszervei a KGST-szabványtervezetek egyeztetése során megállapodnak abban, hogy az egyes KGST tagállamok az együttműködéssel kapcsolatos intézkedések teljesítési határidőitől függően a kölcsönös szerződéses jogviszonyokban a KGST-szabványokat mikor kezdik alkalmazni, valamint javaslatot tesznek arra, hogy a KGST-szabványokat az egyes KGST tagállamok népgazdaságukban mikortól kezdve alkalmazzák.
8. A KGST-szabványtervezetek egyeztetése során a munkaszervek sem a szabvány szövegében, sem a munkaszerv ülésének jegyzőkönyvében nem tehetnek a KGST-szabványtervezetek tartalmát érintő kikötést.
9. A KGST Szabványügyi Intézete a KGST-szabványtervezeteket a munkaszervekben történő egyeztetés, valamint a KGST Szabványügyi Állandó Bizottság által történő jóváhagyás során szakértői vizsgálatnak veti alá.
10. Az állandó bizottságok munkaszervei által egyeztetett KGST-szabványtervezeteket a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága a szakértői vizsgálat eredményeinek figyelembevételével hozott döntéssel hagyja jóvá.
Egyes esetekben megengedhető, hogy a KGST-szabványokat a KGST más szerve hagyja jóvá, amennyiben az abban résztvevő küldöttségek kormányuktól az adott esetre felhatalmazást kapnak a KGST-szabvány jóváhagyására.
A KGST-szabványokat úgy kell jóváhagyni, hogy sem a szabvány szövegében, sem a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága ülésének jegyzőkönyvében a KGST-szabvány tartalmával kapcsolatos kikötések ne legyenek.
A KGST-szabványok jóváhagyása során a tájékoztató részben rögzíteni kell azt az időpontot, amelytől kezdve a szabványt a szerződéses jogviszonyokban, valamint a KGST tagországok népgazdaságában alkalmazni kell.
11. A KGST-szabvány nem hoz létre semmilyen kötelezettséget olyan országok számára, amelyek nem vettek részt annak jóváhagyásában. Ezeknek az országoknak mindegyike jogosult azonban a későbbiek során csatlakozni a jóváhagyott KGST-szabványhoz annak megjelölésével, hogy mely időponttól kezdve alkalmazza azt a KGST más tagországaival való kölcsönös kapcsolatában, valamint saját népgazdaságában.
A KGST-szabványhoz való csatlakozásról szóló értesítést a KGST Szabványügyi Állandó Bizottságában résztvevő küldöttségeknek és a KGST Titkársága szabványosítási osztályának kell megküldeni.
12. Ha a KGST-szabványtervezetet nem hagyják jóvá, a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága javaslatot tesz a megfelelő KGST szervnek, hogy dolgozza ki az adott KGST-szabvány tervezetének kiegészítését vagy módosítását.
13. A kidolgozandó és jóváhagyandó KGST-szabványoknak az általános műszaki normákat, a műszaki összeegyeztethetőségi normákat, a biztonságtechnikai, a környezetvédelmi, a metrológiai stb. normákat, és szabályokat illetően kapcsolódniuk kell a hatályos KGST szabványokhoz.
14. A felülvizsgált KGST-szabványok jóváhagyása a hatályos KGST-szabványok módosításának vagy kiegészítésének jóváhagyása, továbbá a KGST-szabványok hatályon kívül helyezése a KGST Szabványügyi Állandó Bizottságának hatáskörébe tartozik.
15. A KGST-szabványtervezetek tervezésének, kidolgozásának, szakértői vizsgálatának és egyeztetésének rendjét, a szabványok szövegezésének, felépítésének és külalakjának szabályait a KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága által elfogadott megfelelő módszertani mutatók határozzák meg.
III. fejezet
A KGST-szabvány alkalmazása a KGST tagországok közötti együttműködésben és népgazdaságukban
A KGST-szabványt a gazdasági és tudományosműszaki együttműködésre vonatkozó szerződéses jogviszonyokban, valamint a KGST tagországok népgazdaságában is "A KGST-szabványok alkalmazásáról szóló Egyezménynek" megfelelően kötelezően egyenes (közvetlen) formában alkalmazzák.
IV. fejezet
A KGST-szabvány nyilvántartása, bejegyzése, kiadása és terjesztése
1. A KGST-szabványok jóváhagyásáról, módosításáról, kiegészítéséről és hatályon kívül helyezéséről szóló közleményt, valamint a módosítások és kiegészítések szövegét a KGST Titkársága a Szabványosítási Közlönyben, vagy annak külön kiadott mellékleteiben teszi közzé.
A KGST Titkársága gondoskodik továbbá a KGST-szabványok nyilvántartásáról és bejegyzéséről, valamint azoknak a KGST munkanyelvén való kiadásáról és terjesztéséről.
2. A KGST tagországok a KGST-szabványok teljes szövegét országuk hivatalos nyelvén kiadhatják, továbbá azokat a KGST Titkársága által közzétett KGST-szabvány módosítások és kiegészítések figyelembevételével újból kiadhatják.
V. fejezet
A KGST-szabványok és a KGST tagországok nemzetközi szervezeteinek a szabványosítás területét érintő műszaki normatív okmányai közötti kölcsönös kapcsolat
Amennyiben a KGST tagországok nemzetközi szervezetei a KGST szerveknek olyan javaslatot tesznek, hogy a szabványosítás területét érintő műszaki normatív okmányaikat vegyék fel a KGST-szabványok kategóriájába, e Szabályzat rendelkezései ezekre az okmányokra is kiterjednek.
Emellett a KGST tagországok nemzetközi szervezeteire a Szabályzat II. fejezetének a KGST-szabványtervezeteket egyeztető munkaszervekről szóló rendelkezései megfelelően vonatkoznak."
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1975. március 27. napjától kell alkalmazni.
(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az országos szabványosítást érintő kérdésekben a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke, az ágazati szabványosítást érintő kérdésekben az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével egyetértésben gondoskodik.
(3) A KGST-szabványoknak a külkereskedelemben történő alkalmazásának szabályozásáról a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára