2/1976. (II. 29.) KPM rendelet
a közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következőket rendelem:
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések
I. Fejezet
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya a Magyar Népköztársaság területén levő közutakra, a közforgalom számára megnyitott saját használatú utakra, továbbá a vasúti átjárókra terjed ki.
(2) A rendeletben alkalmazott egyes fogalmak meghatározását a függelék tartalmazza.
II. Fejezet
Hatáskörök
2. §
(1) A forgalmi rend kialakításáért
a) országos közúton (ideértve az országos közút más úttal való kereszteződését), valamint országos közút és vasúti pálya kereszteződésében - az országos közút átkelési szakaszai tekintetében a megyei, illetőleg a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervével egyetértésben - a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi területi szerve,
b) tanácsi közúton és közforgalom számára megnyitott sajáthasználatú úton a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési, illetőleg a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve,
c) tanácsi közút vagy sajáthasználatú út és vasúti pálya kereszteződésében a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve
(a továbbiakban: útügyi hatóság) felelős.
(2) A forgalmi rendet a forgalmi körülmények változása esetében, de legalább 5 évenként felül kell vizsgálni és a szükséghez képest módosítani kell.
(3) Az útügyi hatóság határozata alapján a közúti jelzések elhelyezéséről és fenntartásáról az út fenntartója - a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtábla, valamint a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések elhelyezéséről és fenntartásáról a vasút üzembentartója - köteles gondoskodni.
(4) Az útügyi hatóság engedélyével
a) az úton vagy annak közelében végzett munkával összefüggő közúti jelzéseket a munkát végző vállalat,
b) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 17. §-a (1) bekezdésének h)-p) pontjában említett jelzőtáblákat a létesítmény üzembentartója,
c) az útmenti ingatlanra való behajtás korlátozásával kapcsolatos közúti jelzéseket - az útról látható helyen - az ingatlan tulajdonosa (kezelője)
is elhelyezheti. Az útügyi hatóság ezt az engedélyezési jogkörét a községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervére, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalra átruházhatja.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a rendőrhatóságnak és a tűzoltóságnak - az ideiglenes forgalomkorlátozással kapcsolatos közúti jelzések elhelyezésére vonatkozó - jogszabályban meghatározott jogkörét.
MÁSODIK RÉSZ
A forgalmi rend kialakítása
III. Fejezet
A forgalmi rend kialakításának általános szabályai
3. §
(1) A forgalmi rendet úgy kell kialakítani, hogy a közlekedés biztonságos, továbbá - a biztonság sérelme nélkül - gyors és akadálytalan legyen.
(2) A forgalmi rend kialakítása során figyelembe kell venni a baleseti adatokat, a forgalomelemzés alapján megállapított forgalmi igényeket és ezeknek - az általános területfejlesztési tervekből kitűnő - jövőben várható alakulását, a tilalmaknak és korlátozásoknak a forgalomra gyakorolt hatását és a környezetvédelmi szempontokat.
4. §
(1) A közúti jelzéseket úgy kell elhelyezni, hogy a forgalmi rendet a forgalomban résztvevők - helyismeret hiányában is - kellő távolságból és félreérthetetlenül felismerhessék.
(2) Tilos
a) a KRESZ-ben nem említett közúti jelzés alkalmazása,
b) egymásnak ellentmondó közúti jelzések együttes alkalmazása.
(3) A KRESZ 10. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelő, de a KRESZ 11-17. §-ában nem említett kiegészítő tábla alkalmazásához a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye szükséges.
5. §
Az útkereszteződések és környékük forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője
a) világosan felismerhesse, hogy útkereszteződéshez közeledik,
b) a jelentősebb útkereszteződéseknél a különféle úticélok elérése érdekében követendő útirányokról tájékozódhasson.
6. §
(1) A szilárd (beton, aszfalt, kő) burkolatú, kétirányú forgalmú úttest felezővonalát útburkolati jellel kell jelölni, ha az úttesten a két forgalmi irány számára legalább egy-egy forgalmi sáv szélességű hely van. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a felezővonalat - kivéve útkereszteződésnél, valamint olyan egyéb helyen, ahol a balra kanyarodást (megfordulást) lehetővé kívánják tenni - záróvonallal kell jelölni. Mellőzhető a felezővonal felfestése
a) az olyan úton, ahol a kétirányú villamosforgalom részére szolgáló vágányok az úttest közepén vannak,
b) lakott területen levő mellékútvonalon.
(2) Ahol a kétirányú villamosforgalom céljára szolgáló villamospálya az úttest egyik oldalán van - és a villamospálya az úttest többi részétől (zárt pályává alakítással vagy kiemelt szegéllyel) nem különíthető el - az úttest felezővonalát útburkolati jellel mindig jelölni kell.
(3) Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a forgalmi sávokat útburkolati jellel kell jelölni. A várakozásra szolgáló sávnak a haladó járművek rendelkezésére álló forgalmi sávtól útburkolati jellel való elválasztása mellőzhető, kivéve azt az útszakaszt, ahol előjelző nyilak vannak.
7. §
(1) Az útkereszteződéshez érkező és egyenes irányba továbbhaladni kívánó járművek részére szolgáló, útburkolati jellel jelölt forgalmi sávok száma az útkereszteződésben és közvetlenül az útkereszteződés után nem csökkenhet. Ha a helyi körülmények miatt közvetlenül az útkereszteződés utáni útszakaszon kevesebb forgalmi sáv alakítható ki, mint az útkereszteződés előtti útszakaszon, a továbbhaladásra szolgáló forgalmi sávok számát még az útkereszteződés előtti útszakaszon megfelelő mértékben csökkenteni kell.
(2) Ha az útkereszteződésben a járművek egynél több forgalmi sávban kanyarodhatnak jobbra, illetőleg balra, a kanyarodásra szolgáló forgalmi sávokat - terelővonallal jelölve - az útkereszteződésen át kell vezetni.
8. §
(1) A járdát az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel, árokkal, vagy más hasonló módon el kell választani. Útborkolati jel a járda és az úttest elválasztására nem elegendő.
(2) Kijelölt gyalogosátkelőhelyet csak olyan helyen szabad létesíteni, ahol a gyalogosátkelőhelyet és az azon áthaladni szándékozó gyalogosokat a járművezetők kellő távolságból észlelhetik. Kijelölt gyalogosátkelőhelyet autópályán egyáltalán nem, autóúton csak útkereszteződésnél szabad létesíteni. Lakott területen kívüli egyéb úton kijelölt gyalogosátkelőhely rendkívül indokolt esetben útkereszteződésen kívül is létesíthető; ilyen esetben azonban a gyalogosátkelőhely előtt - 60 km/óránál nem magasabb - sebességkorlátozást kell elrendelni.
(3) Olyan útkereszteződésnél, ahol kétséges lehet, hogy a gyalogost a KRESZ 21. §-a (7) bekezdésének második mondata alapján elsőbbség illeti-e meg és ez a helyzet egyéb intézkedéssel nem szüntethető meg, kijelölt gyalogosátkelőhelyet kell létesíteni, vagy a gyalogosok áthaladását lánckorláttal, illetőleg más hasonló berendezéssel meg kell tiltani.
(4) A kijelölt gyalogosátkelőhelyet úgy kell elhelyezni, hogy
a) az úttestet a legrövidebb áthaladást biztosító irányban keresztezze,
b) az egész úttesten - illetőleg ahol több úttest van az összes úttesten - összefüggően átvezessen.
(5) A kijelölt gyalogosátkelőhely elhelyezésénél nem alkalmazható olyan megoldás, amely valamelyik járda szabályos megközelítését lehetetlenné tenné.
(6) A kijelölt gyalogosátkelőhelyet jelzőtáblával (KRESZ 103. ábra) is jelezni kell. Mellőzhető a jelzőtábla elhelyezése útkereszteződésnél levő olyan gyalogosátkelőhelynél,
a) amelynek a forgalmát fényjelző készülék irányítja,
b) amely előtt ugyanabban az útkereszteződésben másik - jelzőtáblával jelzett - kijelölt gyalogosátkelőhely van.
(7) Lakott területen kívül a kijelölt gyalogosátkelőhelyet minden esetben jelzőtáblával (KRESZ 83. ábra) előjelezni kell. Lakott területen a kijelölt gyalogosátkelőhely előjelzése mellőzhető, ha a gyalogosátkelőhely 50 méterről félreérthetetlenül felismerhető.
(8) Lakott területen - ha van közvilágítás -a kijelölt gyalogosátkelőhely teljes területét meg kell világítani. A gyalogosátkelőhely megvilágítása nem lehet gyengébb, mint a környező útszakaszoké.
(9) Az úttest menetirány szerinti jobb- és baloldalát elválasztó járdaszigetet mindkét végén, az egyéb helyen levő járdaszigetet pedig a haladó járművek forgalmi irányába eső végén meg kell világítani.
9. §
(1) A villamosok a trolibuszok, valamint a menetrend szerint közlekedő autóbuszok megállóhelyeit úgy kell elhelyezni, hogy a megállóhelyen álló jármű a többi jármű vezetője elől forgalomirányító fényjelző készüléket és jelzőtáblát (kivéve a megállóhelyet jelző táblát) ne takarjon el.
(2) Lakott területen kívüli úton a megállóhelyeket a forgalmi sávokon kívül (az úttest beöblösödésében) kell kialakítani.
(3) Megállóhelyet nem szabad elhelyezni
a) olyan helyen, ahol a megálló jármű és az úttesten levő záróvonal, vagy a megálló jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad,
b) olyan helyen, ahol a megálló járművet - be nem látható útkanyarulat, bukkanó vagy más hasonló ok miatt - a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti,
c) olyan helyen, ahol a megálló járművet csak az úttest felezővonalának az átlépésével lehet kikerülni, és a kikerülés biztonságos végrehajtásához szükséges kilátás nincs biztosítva,
d) útkereszteződésben és - a járdaszigettel ellátott villamosmegállóhelyet kivéve - attól számított 15 méter távolságon belül; ez a tilalom nem vonatkozik az úttorkolatban (illetőleg ennek közelében) elhelyezett megállóhelyre, ha a megálló jármű a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza,
e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és - a járdaszigettel ellátott villamosmegállóhelyet kivéve - az előtt 15 méter távolságon belül,
f) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül.
(4) Az olyan villamosmegállóhelynél, ahol a villamosvágány és az ahhoz közelebb eső járda között az úttesten legalább két forgalmi sáv van, járdaszigetet kell létesíteni.
(5) A megállóhelynél levő járdasziget egyik (útkereszteződésnél levő járdasziget esetében az útkereszteződés felé eső) végénél kijelölt gyalogosátkelőhelyet kell létesíteni. Indokolt esetben a járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között további gyalogosátkelőhely is létesíthető. Olyan járdaszigetnél azonban, ahol a forgalmat fényjelző készülék irányítja, további gyalogos-átkelőhelyet csak a járdasziget másik végénél és abban az esetben szabad létesíteni, ha
a) mindkét gyalogosátkelőhely forgalmát fényjelző készülék irányítja és
b) a két gyalogosátkelőhely között a járdaszigeten és a járdán lánckorlátot vagy más hasonló berendezést helyeztek el.
(6) Olyan járdaszigetnél, amelyről gyalogos aluljáró vezet a járdához, kijelölt gyalogosátkelőhelyet csak rendkívül indokolt esetben és csak az aluljárótól legtávolabb levő helyen szabad létesíteni.
(7) A gyalogosok átkelésének megakadályozása érdekében lánckorlátot vagy más hasonló berendezést kell elhelyezni a megállóhelynél levő olyan járdaszigeten, illetőleg az ahhoz közelebb eső járdán (a kijelölt gyalogosátkelőhely csatlakozási helyét kivéve a járdasziget teljes hosszában).
a) ahol a járdaszigetről gyalogos aluljáró vezet a járdához,
b) ahol a járdasziget elegendő szélességű ahhoz, hogy azon csúcsforgalmi időszakban se keletkezzék zsúfoltság.
(8) A taxiállomás elhelyezésére az (1) és a (3) bekezdés rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal, hogy taxiállomást az útkereszteződéstől és a kijelölt gyalogosátkelőhelytől 5 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni.
IV. Fejezet
Útvonaltípusok
10. §
(1) Autópályának az olyan osztottpályás út jelölhető ki,
a) amelynek forgalmi irányonként legalább két (útburkolati jellel jelölt) forgalmi sávja van,
b) amelynek mindkét úttestje mellett, a menetirány szerinti jobb oldalon összefüggő leálló sávja van,
c) amelynek - a járművek fel- és lehajtására - megfelelően kiépített gyorsító, illetőleg lassító sávja van,
d) amelyet azonos szintben más út nem keresztez,
e) amelyet vasúti vagy villamos pálya azonos szintben nem keresztez és nem is érint,
f) amelynek az útmenti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozása nincs, és
g) amelynek lakott területen átvezető vagy ilyen területet érintő szakasza a lakott területtől kerítéssel, illetőleg szintkülönbséggel van elválasztva.
(2) Autóútnak az olyan út jelölhető ki,
a) amelynek másik úttal való szintbeni kereszteződésében - ha a megfelelő irányú kanyarodás megtiltva nincs - a balra lekanyarodó járművek részére minden esetben, a jobbra lekanyarodó járművek részére lehetőség szerint külön forgalmi sávot biztosítottak, és
b) amely megfelel az (1) bekezdés e)-g) pontjában említett követelményeknek.
11. §
Olyan úton,
a) amelyen csak gépjármű közlekedhet,
b) amelyen három vagy ennél több forgalmi sáv van, és
c) amelyet azonos szintben másik út nem, vagy csak fényjelző készülékkel irányított forgalmú útkereszteződésben keresztez
a forgalmi rend úgy is kialakítható, hogy a forgalmi sávon (sávokon) a közlekedés iránya napszakonként, a forgalmi igényektől függően változzék. Ilyen esetben a forgalmi sávokat kettős terelővonallal kell kijelölni, és a forgalmi sáv felett a KRESZ 9. §-a (1) bekezdésének e) pontjában említett forgalomirányító fényjelző készülékeket kell elhelyezni. Az út két végét úgy kell kialakítani, hogy a fel- és a lehajtás - bármilyen is az egyes forgalmi sávokon a forgalom iránya - biztonságos és akadálytalan legyen.
12. §
(1) Főútvonalnak az olyan út jelölhető ki, amelynek forgalma a környező utak forgalmánál számottevően nagyobb és az út kiépítettsége ennek megfelelő.
(2) Ugyanaz az út az egyik irányban főútvonal, a másik irányban mellékútvonal nem lehet.
(3) Nem jelölhető ki az út főútvonalnak, ha a kijelölés folytán
a) az útkereszteződéshez egymással szemből érkező járművek közül a balra kanyarodónak van elsőbbsége az egyenes irányban haladó járművel szemben, vagy
b) a főútvonalról érkező járművel szemben - kizárólag a főútvonal kanyarodását jelző tábla alapján - az útkereszteződéshez tőle jobbról érkező járműnek van elsőbbsége.
(4) A (3) bekezdésben említett tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha
a) lakott területen az útkereszteződés kialakítása folytán nem merülhet fel kétség aziránt, hogy az útkereszteződésben melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége, vagy az útkereszteződés forgalmát fényjelző készülék irányítja és a főútvonal vonalvezetését útburkolati jelekkel is jelezték,
b) lakott területen kívül a kijelölendő főútvonal az út műszaki kiépítettségét követi.
(5) Ha két főútvonal - azonos szintben - keresztezné egymást, az egyik út főútvonal jellegét az útkereszteződés előtt meg kell szüntetni, a másik - a jelentősebb forgalmú - út főútvonal jellegét fenn kell tartani.
(6) Három külön úttesttel rendelkező út esetében csak a középső (kétirányú forgalmú) úttest jelölhető ki főútvonalnak. Az ilyen úton levő útkereszteződéseket úgy kell kialakítani, hogy a keresztező (betorkolló) úton haladó járműnek elsőbbsége legyen a három külön úttesttel rendelkező út szélső úttestjein haladó járművekkel szemben.
(7) Autópályába vagy autóútba oldalról betorkolló út főútvonal jellegét a betorkollás (a gyorsítósáv) előtt meg kell szüntetni, az autópályában vagy autóútban folytatódó főútvonalét azonban nem szabad.
(8) Az olyan út forgalmi rendje, amelyen a járművek elsőbbségének fenntartása - rövid útszakaszon - forgalmi okokból feltétlenül szükséges, de az út főútvonalnak nem jelölhető ki, kivételesen szabályozható úgy, hogy az útkereszteződés előtt elhelyezik az "Útkereszteződés alárendelt útvonallal" jelzőtáblát, a keresztező (betorkolló) úton pedig az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát. Nem alkalmazható azonban ilyen megoldás, ha az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetése az útkereszteződésben a geometriai egyenestől eltérne.
13. §
(1) Egyirányú forgalmú útnak nem jelölhető ki az út, ha ezáltal - akár időszakosan vagy kivételesen is - a forgalom irányával szemben nem zárt pályán villamos közlekednék.
(2) Egyirányú forgalmú út kétirányú forgalmú útban - illetőleg olyan irányú forgalmú útban, amelyben a forgalom iránya ellenkező - csak kivételesen (ha ezt a helyi körülmények elkerülhetetlenné teszik) és csak abban az esetben folytatódhat, ha az ebből eredő veszély kiküszöbölhető.
14. §
Körforgalmú utat épület, illetőleg beépített terület körül kijelölni tilos. A körforgalmú út által körülzárt területen másik út nem vezethet át, de villamosvágány keresztezheti azt.
15. §
(1) Kerékpárútnak az e célra kiépített, az út többi részétől kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel, más hasonló módon vagy útburkolati jellel elválasztott utat lehet kijelölni. Útburkolati jelként e célra kizárólag az úttest szélét jelző vonal használható.
(2) Olyan kerékpárúton, amely az úttesttől csak útburkolati jellel van elválasztva, nem engedélyezhető kétirányú - illetőleg a kerékpárút melletti úttestrész forgalmával ellentétes irányú -forgalom.
V. Fejezet
A járművek forgalmára vonatkozó tilalmak és korlátozások elrendelése
16. §
A járművek forgalmára vonatkozó tilalmat vagy korlátozást csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni.
17. §
(1) Szélesség-, magasság-, hosszúság-, súly- vagy tengelyterhelés korlátozást abban az esetben kell elrendelni, ha az út kiépítettsége, illetőleg teherbírása, a híd vagy egyéb műtárgy teherbírása, illetőleg méretei, vagy az út mellett, illetőleg felett levő akadály azt szükségessé teszi.
(2) Az út korlátozott teherbírása esetében tengelyterhelés szerinti, a híd vagy egyéb műtárgy korlátozott teherbírása esetében súly szerinti korlátozást kell elrendelni vagy a legkisebb követési távolságot kell meghatározni.
(3) A megfelelő korlátozást vagy tilalmat - jelzőtáblával - minden esetben el kell rendelni, ha
a) a híd vagy egyéb műtárgy teherbírása 20 tonnánál kevesebb,
b) az úttest felett, annak teljes szélességében (akár csak egyetlen ponton is) a járművek elhaladásához szükséges szabad magasság 4,50 méternél kevesebb,
c) az úttest szabad szélessége - hídszerkezet, egyéb műtárgy, eltávolíthatatlan akadály vagy más hasonló ok miatt - 3 méternél kevesebb,
d) az úttesten (út vízszintes vonalvezetése miatt) 22 méter hosszú járműszerelvény, illetőleg - az olyan úton, ahol a járműszerelvények közlekedését megtiltották - 12 méter hosszú jármű vagy 18 méter hosszú csuklós jármű biztonságosan nem fér el.
18. §
(1) Járművek (egyes járműfajták) behajtásának a tilalmát abban az esetben kell elrendelni, ha azt az út
a) környezetének védelme vagy
b) az út forgalmának egységesítése
indokolja.
(2) A 17. §-ban említett korlátozások elrendelhetők a járművek (egyes járműfajták) behajtásának megtiltásával is.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett szempontok a behajtási tilalom elrendelését teszik indokolttá, de nem célszerű megtiltani azoknak a járműveknek a forgalmát, amelyek úticélja az érintett úton van, e járművek behajtását a KRESZ 14. §-ának (3) bekezdésében említett kiegészítő tábla alkalmazásával kell lehetővé tenni.
19. §
(1) Sebességkorlátozást abban az esetben kell elrendelni, ha a forgalmi viszonyok, az út vonalvezetése, az útburkolat minősége és állapota, az úton levő akadály, illetőleg veszély vagy környezetvédelmi ok miatt a KRESZ 26. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott sebességgel való haladás kedvező időjárási viszonyok között sem volna biztonságos.
(2) Lakott területen belül 60 km/óra sebességnél nagyobb - de legfeljebb 80 km/óra - sebesség olyan főútvonalon (illetőleg főútvonal olyan hosszabb szakaszán) engedélyezhető, amelyen
a) az út műszaki jellemzői a biztonságos haladást a magasabb sebesség mellett is lehetővé teszik,
b) kevés útkereszteződés van, ezeknek a forgalma csekély és a keresztező utakról a főútvonalra való rálátás megfelelő távolságból minden irányban szabad, és
c) gyalogosforgalom nincs, illetőleg a gyalogosok közlekedésére járda áll rendelkezésre és az útkereszteződésen kívül elhelyezett kijelölt gyalogosátkelőhelyeknél forgalomirányító fényjelző készülék működik.
(3) A (2) bekezdésben említett úton (útszakaszon) a kijelölt gyalogosátkelőhelyek, illetőleg a fényjelző készülékkel irányított forgalmú útkereszteződések előtt 60 km/óra sebességkorlátozást kell elrendelni.
(4) Kötelező legkisebb sebességet elrendelni csak autópályán, autóúton vagy főútvonalon és csak abban az esetben szabad, ha megtiltották azoknak a járműfajtáknak a közlekedését, amelyeknek a megengedett legnagyobb sebessége 20 km/órával nem haladja meg az előírt legkisebb sebességet. A kötelező legkisebb sebesség nem lehet nagyobb az útvonalra engedélyezett legnagyobb sebesség 20 km/órával csökkentett értékénél.
20. §
(1) Előzési tilalmat abban az esetben kell elrendelni, ha a járművezetők az előzést veszélyessé tevő körülményt kellő távolságból nem ismerhetik fel.
(2) Ahol a legkisebb követési távolságot jelzőtáblával (KRESZ 31. ábra) elrendelték, az előzési tilalom (KRESZ 32. vagy 33. ábra) elrendelése kötelező.
VI. Fejezet
Megállási és várakozási tilalmak elrendelése; várakozóhelyek kijelölése
21. §
(1) Megállási, illetőleg várakozási tilalmat olyan helyen kell elrendelni, ahol a megálló (várakozó) jármű a forgalomban jelentős fennakadást okozna.
(2) Várakozási tilalom elrendelhető olyan helyen is, ahol az közérdekű rakodási tevékenység érdekében szükséges.
(3) Megállási vagy várakozási tilalom elrendelésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a tilalom alá eső terület közelében megfelelő számú várakozóhely álljon rendelkezésre.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett eseteken kívül megállási, illetőleg várakozási tilalmat elrendelni nem szabad. Nem minősül megállási vagy várakozási tilalom elrendelésének, ha olyan helyen, ahol a megállás, illetőleg a várakozás a KRESZ 40-41. §-ai értelmében - jelzőtábla hiányában is - tilos, ezt a tilalmat a járművezetők jobb tájékoztatása érdekében jelzőtáblával, illetőleg útburkolati jellel jelzik. A megállási tilalom jelzése kötelező az egyirányú forgalmú út baloldalán abban az esetben, ha a KRESZ 40. §-a (2) bekezdésének az alkalmazása tekintetében egyébként kétség merülhetne fel.
(5) Ahol a megállás a KRESZ 40. §-ának (5) bekezdés j) pontja értelmében tilos, a tilalmat jelzőtáblával vagy útburkolati jellel is jelezni kell.
(6) Ahol a - mozgó járművek részére szolgáló -forgalmi sáv (sávok) mellett az úttesten további forgalmi sáv céljára nem elegendő, de a várakozás céljára alkalmas sáv marad, megállási vagy - a (2) bekezdésben említett esetet kivéve - várakozási tilalmat elrendelni nem szabad.
(7) Ha az úttestnek a forgalmi sáv (sávok) mellett fennmaradó része a várakozás céljára nem elegendő szélességű, olyan megoldást lehet alkalmazni, hogy a járművek részben a járdára állva várakozzanak (KRESZ 111. ábra). Nem alkalmazható ilyen megoldás, ha az így várakozó járművek a gyalogosforgalmat akadályoznák, ha a járda nem kellő teherbírású vagy a járda szélére a járművek rongálódás veszélye nélkül nem tudnának felhajtani.
(8) Ha a megállási, illetőleg a várakozási tilalom elrendelésének indoka csak bizonyos napokon, illetőleg napszakokban áll fenn, a tilalmat erre az időszakra kell korlátozni.
22. §
(1) Ahol a rendelkezésre álló várakozóhelyek számához viszonyítva rendszeresen sok jármű kíván várakozni és a várakozások túlnyomó többsége rövid tartamú, a meghatározott időtartamot meghaladó várakozást kell megtiltani. Ez történhet
a) a KRESZ 15. §-ának (5) bekezdésében említett táblával kiegészített "Várakozni tilos" jelzőtáblával,
b) várakozást ellenőrző óra működtetésének elrendelésével (KRESZ 113. ábra),
c) jelzőtárcsa használatának elrendelésével (KRESZ 114. ábra).
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a várakozást ellenőrző órát minden várakozóhelyhez el kell helyezni.
HARMADIK RÉSZ
A közúti jelzések elhelyezésére vonatkozó szabályok
VII. Fejezet
A közúti jelzések elhelyezésére és karbantartására vonatkozó közös szabályok
23. §
(1) A közúti jelzéseket a KRESZ és a szabványok rendelkezéseinek megfelelően és úgy kell elhelyezni, hogy azok a járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés vonatkozik, - nappal ós éjjel is - kellő távolságból észlelhessék és felismerhessék.
(2) A forgalomirányító fényjelző készülékek és a közúti jelzőtáblák elhelyezésénél ügyelni kell arra is, hogy azok jelzését ne láthassák olyan irányból érkező járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés nem vonatkozik. Ha ez nem lehetséges, olyan elhelyezési módot kell választani, amely nem hagy kétséget az iránt, hogy a jelzés melyik irányból érkező járművezetőkre, illetőleg gyalogosokra vonatkozik.
24. §
A közúti jelzéseket tisztán, jó és - a forgalomirányító fényjelző készülékeket, valamint a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezéseket - üzemképes állapotban kell tartani. Gondoskodni kell a közúti jelzések rendszeres ellenőrzéséről. A jelzés láthatóságát akadályozó növényzetet rendszeresen el kell távolítani.
VIII. Fejezet
A forgalomirányító fényjelző készülékekre vonatkozó rendelkezések
25. §
(1) A gyalogosforgalom irányítására fényjelző készüléket kell elhelyezni
a) olyan útkereszteződésnél, ahol a járművek forgalmát fényjelző készülékkel irányítják,
b) az útkereszteződésen kívül létesített olyan kijelölt gyalogosátkelőhelynél, ahol a gyalogosátkelőhely forgalmát a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékkel biztosítják.
(2) Mellőzhető a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék elhelyezése az olyan útkereszteződésnél, ahol az úttest menetirány szerinti jobb oldalán csak egy forgalmi sáv van, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék zöld fénye kör vagy felfelé mutató nyíl alakú és a gyalogosok forgalma a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékkel biztonságosan irányítható.
(3) Ahol gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket helyeznek el, kijelölt gyalogosátkelőhelyet is kell létesíteni.
(4) Ha az út forgalmát összehangolt fényjelző készülékkel irányítják, az útnak e fényjelző készülékek közötti részén fényjelző készülékkel nem irányított forgalmú kijelölt gyalogosátkelőhely nem lehet.
(5) Ha a kijelölt gyalogosátkelőhelyet járdasziget, illetőleg - osztottpályás út esetében - az úttesteket elválasztó sáv szakítja meg, a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket a járdaszigeten, illetőleg az elválasztó sávon is el kell helyezni. Mellőzhető a fényjelző készülék elhelyezése menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyénél levő járdaszigeten, ha a gyalogosok a forgalmukat irányító fényjelzést e nélkül is biztonságosan észlelhetik és felismerhetik.
26. §
(1) A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket az útkereszteződés előtt, illetőleg - ha a fényjelző készülék kijelölt gyalogosátkelőhely forgalmát biztosítja - a gyalogosátkelőhely előtt az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni. A fényjelző készülék - (2) bekezdésben említett esetet kivéve - az úttest felett, az úttest vagy a belső forgalmi sáv mellett a baloldalon, illetőleg az útkereszteződés után megismételhető. Az ismétlő fényjelző készüléknek a jobb oldalon levő fényjelző készülékkel azonos jelzési képet kell mutatnia és azzal azonos fázisban kell működnie.
(2) Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán az útkereszteződés előtti besoroláshoz két vagy több - útburkolati jellel jelölt - forgalmi sáv áll rendelkezésre, az egyes sávok forgalma külön fényjelző készülékkel is irányítható (sávonkénti irányítás). Sávonkénti irányítás esetében az úttest mellett a jobboldalon elhelyezett fényjelző készülék jelzése csak a mellette levő (külső) sáv forgalmára vonatkozik. A belső sáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készüléket a sáv felett vagy a sáv mellett a baloldalon, a további (középső sávok) forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készüléket a sáv felett kell elhelyezni. Ha a belső sáv forgalmát a sáv felett elhelyezett fényjelző készülék irányítja, a külső sáv forgalmát irányító fényjelző készüléket a sáv felett meg kell ismételni. Az ugyanarra a sávra vonatkozó - sáv mellett és felett elhelyezett - fényjelző készülékek eltérő jelzést nem adhatnak.
(3) Olyan kijelölt gyalogosátkelőhely előtt, ahol a gyalogosok forgalmát fényjelző készülék irányítja, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket minden esetben el kell helyezni.
(4) Ha az út forgalmát összehangolt fényjelző készülékkel irányítják, e fényjelző készülékeket azonos módon kell elhelyezni.
(5) Sávonkénti irányítás esetében a fényjelző készülékek zöld fénye csak nyíl alakú lehet. Valamennyi fényjelző készülékkel együtt (a forgalmi sáv mellett elhelyezett fényjelző készülék felett, a forgalmi sáv felett elhelyezett fényjelző készülék alatt) el kell helyezni a fényjelző készülék zöld fényével azonos jelzési képet mutató "Kötelező haladási irány" jelzőtáblát. Ez a jelzőtábla csak átvilágított kivitelű lehet.
(6) Az útkereszteződés, - illetőleg kijelölt gyalogosátkelőhely - előtt az úttest mellett levő fényjelző készüléket úgy kell elhelyezni, hogy optikai tengelye az úttest tengelyével legalább 5°-os és legfeljebb 15°-os szöget zárjon be.
(7) A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléknek kikapcsolt állapotban minden irányban villogó sárga fényjelzést kell adnia.
(8) A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket - útkereszteződés forgalmának irányításán és a kijelölt gyalogosátkelőhely biztosításán kívül - olyan útszűkület forgalmának az irányítására is el szabad helyezni, amelyben a járművek egyszerre csak az egyik irányban bocsáthatók át.
27. §
A kerékpárúton közlekedő járművek forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készüléket a kerékpárúton olyan útkereszteződésnél kell elhelyezni, amelyben a járművek forgalmát fényjelző készülék irányítja. Más helyen ezt a fényjelző készüléket elhelyezni nem szabad. A fényjelző készülékre egyebekben a 26. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
28. §
(1) Az útat keresztező villamos áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készüléket olyan helyen kell elhelyezni, ahol a villamospálya az útat vagy az egyes forgalmi sávokat keresztezi és kétség merülhet fel az iránt, hogy egyébként a villamosnak vagy a többi járműnek lenne-e elsőbbsége.
(2) Az utat keresztező villamos áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készüléket olyan útkereszteződésnél elhelyezni nem szabad, ahol a forgalmat egyébként más fényjelző készülékkel irányítják.
(3) Az utat keresztező villamos áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készüléket az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni, és az az úttest felett vagy az úttest mellett a bal oldalon megismételhető.
(4) Az (1) bekezdésben említett fényjelző készülék alkalmazható a megkülönböztető jelzések használatára jogosított gépjárművek állandó telephelyénél, e járművek kihaladásának a biztosítására.
29. §
(1) A veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelző készüléket akár útkereszteződésben, akár útkereszteződésen kívül el szabad helyezni. A fényjelző készülék elhelyezése a megfelelő veszélyt jelző tábla elhelyezésére vonatkozó kötelezettség alól nem mentesít. A fényjelző készüléket az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni, és az az úttest felett vagy az úttest mellett a bal oldalon megismételhető. A fényjelző készülék lencséjében a veszélyre utaló jelkép (pl. gyalogos körvonalrajza) elhelyezhető.
(2) A veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelző készüléket olyan útkereszteződésnél elhelyezni nem szabad, ahol a forgalmat fényjelző készülékkel irányítják.
30. §
(1) A váltakozó irányú forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék kizárólag a 11. §-ban meghatározott módon kialakított úton alkalmazható. A készüléket az út elején, továbbá legalább 1 kilométeres közökben, annak teljes hosszában, minden forgalmi sáv fölött, mindkét irányban el kell helyezni.
(2) Az (1) bekezdésben említett fényjelző készülékek elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy forgalmi sávonként külön-külön, de egy forgalmi sáv fölött az összes fényjelző készülékek csak együttesen legyenek kapcsolhatók és
a) előbb az egyik irányba zöld, a másik irányba piros,
b) majd mindkét irányba piros,
c) azután az egyik irányba piros, a másik irányba zöld,
d) végül mindkét irányba ismét piros
fényjelzést adjanak. A mindkét irányba piros fényjelzést az egyik irányba zöld fényjelzésre átkapcsolni csak akkor szabad, ha előzőleg az út ellenőrzésével meggyőződtek arról, hogy az ellenkező irányból behajtott járművek az útat elhagyták és az úton elakadt jármű nincs.
31. §
(1) A fényjelző készülékek fényjelzéseinek úgy kell a forgalmat irányítaniuk, hogy
a) az azonos irányból érkező és - egymással párhuzamosan - azonos irányban tovább haladó járművek azonos fényjelzést kapjanak, és
b) az egymást keresztező irányban haladó járművek, a különböző irányból érkező és azonos irányban tovább haladó járművek, valamint az ugyanabban a forgalmi sávban egymással szemben haladó járművek, továbbá a járműforgalom és az azt keresztező gyalogos forgalom egyidejűleg szabad jelzést ne kapjanak.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának a rendelkezése nem zárja ki, hogy egyidejűleg szabad jelzést kapjanak
a) a kör alakú zöld fényjelzésre balra kanyarodó és a vele szemből érkező járművek; ilyen esetben a szemből érkező forgalom nyíl alakú zöld fényjelzést nem kaphat,
b) a - kör alakú vagy jobbra mutató nyíl alakú zöld fényjelzésre - kanyarodó járműforgalom és azon az úton a gyalogosforgalom, amelyre a járművek bekanyarodnak.
(3) Ha a különböző irányokból érkező és azonos irányban továbbhaladó járművek részére az útkereszteződés után külön forgalmi sáv biztosítható és a sávok közötti sávváltoztatás közvetlenül az útkereszteződés után kizárható, a különböző irányokból érkező járművek egyidejűleg is kaphatnak szabad jelzést.
(4) A nyíl alakú zöld fényjelzésre továbbhaladó járművek útját - a (2) bekezdés b) pontjában említett kivétellel - minden irányból piros fényjelzéssel kell biztosítani.
(5) A csak gyalogos által működtetett fényjelző készüléket útkereszteződésben elhelyezni nem szabad. Útkereszteződésen kívül sem alkalmazható azonban a csak gyalogos által működtetett fényjelző készülék, ha az út forgalmát összehangolt fényjelző készülékkel irányítják.
(6) A fényjelző készülékek folyamatos sárga fényjelzése időtartamának 3 másodpercnek, a piros-sárga fényjelzés időtartamának 2 másodpercnek kell lennie.
(7) Ahol a járműforgalom irányítására fényjelző készüléket helyeztek el, minden járműforgalmi irányt fényjelző készülékkel kell irányítani. Az olyan útkereszteződésnél azonban, ahol a jobbra kanyarodás céljára a többi forgalmi sávtól járdaszigettel elkülönített külön forgalmi sáv áll rendelkezésre és ez a keresztező úton - a többi forgalmi sávtól záróvonallal elválasztott - külön forgalmi sávban folytatódik, a jobbra kanyarodó járművek részére fényjelző készülék elhelyezése mellőzhető.
(8) A villamos forgalmának az irányítására szolgáló - négy fehér lámpából álló - fényjelző készüléknek az ugyanannál az útkereszteződésnél levő többi fényjelző készülékkel olyan elektromos függésben kell lennie, hogy az (1) bekezdés b) pontjában írt feltételek teljesüljenek.
IX. Fejezet
A jelzőtáblák elhelyezésére vonatkozó általános szabályok
32. §
(1) A jelzőtáblákat - a (2)-(5) bekezdésben említett eseteket kivéve - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni és azok az úttest felett, illetőleg az úttest mellett a baloldalon megismételhetők. Az ismétlő jelzőtáblának meg kell egyeznie a jobb oldalon levő jelzőtáblával.
(2) Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán az útkereszteződés előtti besoroláshoz két vagy több - útburkolati jellel jelölt - forgalmi sáv áll rendelkezésre, a továbbhaladás iránya az egyes forgalmi sávokban külön-külön is szabályozható. Ebben az esetben az úttest mellett a jobb oldalon elhelyezett "Kötelező haladási irány" jelzőtábla jelzése csak a mellette levő (külső) sáv forgalmára vonatkozik. (Ez a jelzőtábla a külső forgalmi sáv felett megismételhető). A belső sáv forgalmának irányítására szolgáló jelzőtáblát a sáv felett vagy a sáv mellett a bal oldalon, a további (középső) sávok forgalmának irányítására szolgáló jelzőtáblákat a sáv felett kell elhelyezni.
(3) Ha az úttesten levő forgalmi sávok külön útban folytatódnak, a járművek behajtását tiltó egyes jelzőtáblák (KRESZ 35-52. ábra) közvetlenül az útelágazás előtt elhelyezhetők a felett a forgalmi sáv felett, amelyre a tilalom vonatkozik. Ebben az esetben ezt a forgalmi sávot a többi forgalmi sávtól záróvonallal kell elválasztani.
(4) A "Megállni tilos", a "Várakozni tilos" és a "Várakozóhely" jelzőtáblákat az úttest mellett azon az oldalon kell elhelyezni, amelyre a jelzőtábla jelzése vonatkozik.
(5) A "Kikerülési irány" jelzőtáblát a járdaszigetnek vagy az úttesten levő egyéb akadálynak a járművek forgalmi irányába eső végén kell elhelyezni.
(6) A jelzőtáblákat - a fényjelző készülékkel, illetőleg a fénysorompóval (vagy a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezéssel) együtt elhelyezett jelzőtáblákat, valamint a "Vasúti átjárót előjelző táblák"-at kivéve - úgy kell elhelyezni, hogy
a) az úttest mellett levő jelzőtábla
- alsó széle az úttest (járdán elhelyezett jelzőtábla esetében a járda) felett lakott területen kívül 120-250 cm-re, lakott területen 200-250 cm-re,
- úttest felőli széle az úttest szélétől 50-130 cm-re (járdán elhelyezett jelzőtábla esetében a járda szélétől 25-130 cm-re),
b) az úttest felett levő jelzőtábla az úttest szintjétől legalább 420 cm-re,
c) a "Kikerülési irány" jelzőtábla az úttest szintje felett 50-80 cm-re
legyen.
33. §
(1) Legfeljebb három jelzőtáblát szabad együtt elhelyezni. Az együtt elhelyezett táblák közül az útvonal típusát jelző, illetőleg az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblát - ha ez a rendelet eltérően nem rendelkezik - felül és az úttest széléhez közelebb eső oldalon kell elhelyezni.
(2) A forgalomirányító fényjelző készülék oszlopán jelzőtábla csak a készülék felett helyezhető el.
34. §
(1) A - szabványban meghatározott - különböző méretű jelzőtáblák közül
a) autópályán az igen nagyméretű jelzőtáblákat,
b) autóúton és főútvonal lakott területen kívüli szakaszán legalább a nagyméretű jelzőtáblákat,
c) egyéb úton legalább az általános méretű jelzőtáblákat
kell elhelyezni.
(2) Lakott területen a "Kikerülési irány", továbbá - ha kiegészítő tábla nélkül helyezik el - a "Megállni tilos" és a "Várakozni tilos" jelzőtáblák, a forgalomirányító fényjelző készülékkel együtt elhelyezett "Kötelező haladási irány" jelzőtáblák, valamint a "Főútvonal" jelzőtábla útkereszteződés előtt elhelyezett ismétlő táblája [36. § (5) bek.] lehet kisméretű is.
35. §
(1) A jelzőtábla jelzési képét - ha nem fényvisszaverő felületű - belső vagy külső fényforrással meg kell világítani. Együtt csak fényvisszaverő vagy azonos módon megvilágított jelzőtáblák helyezhetők el.
(2) Nem kell megvilágítani azokat a tájékoztató jelzőtáblákat, amelyeknek a közúti közlekedés szabályozása szempontjából nincs jelentőségük (KRESZ 115-128, 133-136 és 140-145. ábra), továbbá lakott területen azokat a jelzőtáblákat, amelyek jelzési képét a közvilágítás kellően megvilágítja.
(3) A belső fényforrással megvilágított (átvilágított) jelzőtábla csak a jelzési kép felületén bocsáthat ki fényt. A jelzőtáblát megvilágító külső fényforrásból a vezetők szemébe közvetlenül nem juthat fény.
X. Fejezet
Egyes jelzőtáblák elhelyezésére vonatkozó külön rendelkezések
36. §
(1) Az "Autópálya" jelzőtáblát azon a helyen kell elhelyezni, ahonnan az autópályára vonatkozó közlekedési szabályokat kívánják érvényesíteni. Az autópálya előjelzésére szolgáló jelzőtáblát az autópályára rávezető úton, közvetlenül az utolsó útkereszteződés után kell elhelyezni.
(2) Az "Autópálya vége" jelzőtáblát azon a helyen kell elhelyezni, ahol az autópályára vonatkozó közlekedési szabályok érvényességét meg kívánják szüntetni. Ezt a jelzőtáblát - mintegy 500-1000 méter távolságban - előjelezni kell. Az "Autópálya vége" jelzőtáblát el kell helyezni az autópályáról levezető úton is, az első útkereszteződés előtt.
(3) Az "Autóút" jelzőtáblának és az autóút előjelzésére szolgáló jelzőtáblának az elhelyezésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az "Autóút" jelzőtáblát az autóúton az útkereszteződések után meg kell ismételni. Az autóutat a keresztező úton haladó járművek vezetői részére útirány előjelző táblával (KRESZ 139. ábra) kell jelezni.
(4) Az "Autóút vége" jelzőtábla elhelyezésére a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az autóút autópályában folytatódik, az "Autóút vége" jelzőtáblát elhelyezni nem kell.
(5) A "Főútvonal" jelzőtáblát a főútvonal kezdeténél és minden útkereszteződés után el kell helyezni.
(6) Ha az útkereszteződésben kétség merülhet fel, hogy melyik a továbbvezető főútvonal, a "Főútvonal" jelzőtáblát az útkereszteződés előtt -a kereszteződés alaprajzi vázlatán a főútvonal tényleges vonalvezetését feltüntető - kiegészítő táblával kell elhelyezni.
(7) Ha az út főútvonal jellegét az útkereszteződés előtt megszüntetik és az útkereszteződés után az út ismét főútvonal, a "Főútvonal" jelzőtáblát az útkereszteződés után 50 méteren belül nem szabad elhelyezni.
(8) A főútvonal végénél a "Főútvonal vége" jelzőtáblát minden esetben - ha az útkereszteződésnél "Elsőbbségadás kötelező", illetőleg "ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van, azzal együtt - el kell helyezni.
(9) A "Főútvonal vége" jelzőtáblát előjelezni kell, ha az útat az útkereszteződésben másik útnak rendelik alá. A "Főútvonal vége" jelzőtábla és az azt előjelző tábla között "Főútvonal" jelzőtáblát elhelyezni nem szabad.
37. §
(1) Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el kell helyezni:
a) az autópályába, illetőleg az autóútba betorkolló úton a gyorsítósáv előtt,
b) az autóútat, illetőleg a főútvonalat keresztező úton az útkereszteződés előtt,
c) a körforgalmú útba betorkolló úton, az úttorkolat előtt (a "Körforgalom" jelzőtábla alatt),
d) főútvonal végénél, ha a főútvonal közvetlenül olyan útkereszteződés előtt végződik, amelyben az útat másik főútvonal keresztezi (a "Főútvonal vége" jelzőtábla alatt).
(2) Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát el szabad - illetőleg, ha a helyi körülmények folytán az elsőbbségi szabályok alkalmazása tekintetében kétség merülhet fel, el kell - helyezni:
a) főútvonalnak ki nem jelölt szilárd burkolatú út és földút kereszteződésénél, a földúton,
b) a külön e célra kialakított várakozóhelynek az útra vezető kijáratánál, a kijárat előtt,
c) az útnak nem minősülő, de nagyobb járműforgalmat lebonyolító területnek az útra vezető kijáratánál, a kijárat előtt,
d) a 12. § (8) bekezdésében említett esetben a keresztező (betorkolló) úton, az útkereszteződés előtt.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben nem említett helyeken az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezni nem szabad.
(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett helyen az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla helyett az "ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát kell elhelyezni, ha az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője megállás nélkül nem tudná megállapítani, hogy az elsőbbséggel rendelkező úton közlekedik-e jármű.
(5) Osztott pályás utat keresztező úton a jelzőtáblákat a második úttesttel való kereszteződés előtt - az elválasztó sávon - is el kell helyezni, ha e sáv szélessége a 6 métert eléri vagy meghaladja.
(6) Ha kétség merülhet fel, hogy az útkereszteződésben melyik útvonalon érkező jármű részére kell elsőbbséget adni, az "Elsőbbségadás kötelező", illetőleg az "ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát - a kereszteződés alaprajzi vázlatán az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését feltüntető - kiegészítő táblával kell elhelyezni.
38. §
Az "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" és a "Szembejövő forgalom elsőbbsége" jelzőtáblák olyan útszűkületben helyezhetők el, amelyben két jármű egymás mellett biztonságosan elhaladni nem képes. E táblák csak együtt és csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az útszűkület és annak környéke mindkét irányból kellően áttekinthető ahhoz, hogy a járművezető elsőbbségadási kötelezettségének eleget tehessen. Kötelező a táblák elhelyezése, ha
a) a KRESZ 32. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőbbség egyértelműen nem dönthető el,
b) az elsőbbséget a KRESZ 32. §-ának (3) bekezdésében meghatározottól eltérően szükséges szabályozni.
39. §
(1) A "Kötelező haladási irány" jelzőtáblát csak útkereszteződésnél szabad elhelyezni. A jelzőtáblát el kell helyezni, ha a keresztező úton egyirányú forgalom van.
(2) A "Kikerülési irány" jelzőtáblát minden járdaszigeten, vagy egyéb akadályon el kell helyezni.
(3) A "Körforgalom" jelzőtáblát a körforgalmú útszakaszra bevezető minden útszakaszon el kell helyezni.
(4) A "Kötelező legkisebb sebesség" jelzőtáblát annak az útszakasznak a kezdeténél kell elhelyezni, amelyre a táblával jelzett utasítás elrendelése szükséges. A jelzőtáblát az útszakaszon levő minden útkereszteződés után meg kell ismételni. A tábla a - meghatározott járműkategóriákra vonatkozó - behajtási tilalom jelzésére nem alkalmazható.
(5) A "Kerékpárút" jelzőtáblát a kerékpárút kezdeténél kell elhelyezni. A jelzőtáblát a kerékpárúton minden útkereszteződés után meg kell ismételni. Az egyirányú forgalmú kerékpárútnak annál a végénél, amely felől a kerékpárútra behajtani nem szabad, "Behajtani tilos" jelzőtáblát kell elhelyezni.
40. §
(1) A "Jobbra bekanyarodni tilos", illetőleg a "Balra bekanyarodni tilos" jelzőtáblát csak útkereszteződésnél szabad elhelyezni. A jelzőtábla a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblával együtt nem alkalmazható.
(2) A "Legkisebb követési távolság" jelzőtáblát csak hidak és egyéb műtárgyak forgalmának szabályozására szabad használni. A táblát közvetlenül a híd, illetőleg a műtárgy előtt kell elhelyezni. A táblával együtt az "Előzni tilos" vagy a "Tehergépkocsival előzni tilos" jelzőtáblát is el kell helyezni.
41. §
(1) A "Sebességkorlátozás", az "Előzni tilos" és a "Tehergépkocsival előzni tilos" jelzőtáblát lakott területen kívül legalább 1000 méterenként meg kell ismételni. A jelzőtábla hatályát lakott területen kívül minden esetben, lakott területen pedig abban az esetben, ha a korlátozás, illetőleg a tilalom szükségessége nem útkereszteződésben szűnik meg, jelzőtáblával (KRESZ 56-59. ábra) kell feloldani.
(2) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblákkal együtt csak - a korlátozás, illetőleg a tilalom elrendelésére utaló - veszélyt jelző tábla helyezhető el. A "Sebességkorlátozás" és az "Előzni tilos" ("Tehergépkocsival előzni tilos") jelzőtáblákat azonban együtt is el szabad helyezni. Ilyen esetben az "Előzni tilos" ("Tehergépkocsival előzni tilos") jelzőtáblát a "Sebességkorlátozás" jelzőtábla alatt kell elhelyezni.
(3) Olyan útszakaszon, ahol először "Tehergépkocsival előzni tilos" jelzőtáblát, majd - e jelzőtábla hatályának megszüntetése nélkül - "Előzni tilos" jelzőtáblát helyeztek el, e két jelzőtábla hatálya csak együttesen, a "Mozgó járművekre vonatkozó tilalmak vége" jelzőtáblával oldható fel.
42. §
(1) A "Szélességkorlátozás", a "Magasságkorlátozás", a "Hosszúságkorlátozás", a "Súlykorlátozás" és a "Tengelyterhelés korlátozás" jelzőtáblákat annak az útszakasznak a kezdeténél kell elhelyezni, ahol a korlátozás alá eső járművek részére másik út még rendelkezésre áll.
(2) Ha a korlátozás szükségessége az útszakasznak csak egyetlen pontján áll fenn és az ezt megelőző útszakaszról a korlátozás alá eső járművek nem tilthatók ki, a jelzőtáblát közvetlenül az előtt a hely előtt kell elhelyezni, ahol a korlátozásra okot adó körülmény fennáll. Ebben az esetben a korlátozást az előző útkereszteződésnél útirány előjelző táblával (KRESZ 138. ábra) előjelezni kell.
43. §
(1) A járművek behajtását tiltó jelzőtáblákat annak az útszakasznak a kezdeténél kell elhelyezni, ahol a tilalom alá eső járművek részére másik út még rendelkezésre áll.
(2) A járművek behajtását tiltó jelzőtáblák alatt elhelyezhető kiegészítő táblák közül a "Kivéve célforgalom" és a behajtási tilalom időszakát vagy időtartamát meghatározó [KRESZ 14. § (8) bek.] kiegészítő táblák együtt nem helyezhetők el.
(3) Ha egyirányú forgalmú úton egyes járművek behajtásának a megtiltása szükséges, a behajtási tilalomra vonatkozó jelzőtáblát az "Egyirányú forgalmú út" jelzőtábla felett kell elhelyezni.
(4) Háromnál több behajtási tilalom jelképe egy jelzőtáblán nem egyesíthető. "Robbanó vagy tűzveszélyes anyagot szállító járművel behajtani tilos" jelzőtábla jelképe másik jelképpel nem egyesíthető.
44. §
(1) A "Megállni tilos" vagy a "Várakozni tilos" jelzőtáblát a tilalom hatálya alá eső útszakasz kezdeténél és - a (2) bekezdésben említett eseteket kivéve - végénél is el kell helyezni, a tilalom kezdetét és végét jelző kiegészítő táblákkal (KRESZ 62. ábra) együtt. Ha a tilalom hosszabb útszakaszra áll fenn, a tilalom kezdetét és végét jelző táblák között a jelzőtáblát meg kell ismételni. A megismételt jelzőtábla alatt a KRESZ 63. ábrája szerinti kiegészítő táblát kell elhelyezni.
(2) Nem kell a tilalom hatálya alá eső útszakasz végét az (1) bekezdésben említett módon jelezni, ha
a) a tilalom rövidebb útszakaszon, illetőleg lakott területen a következő útkereszteződésig tart,
b) a tilalmat ellenkező értelmű jelzőtábla feloldja.
(3) Olyan úton, ahol a járművek megállását, vagy várakozását a leállósávon vagy az útpadkán is meg kell tiltani, ezt a tilalmat a jelzőtáblával együtt elhelyezett kiegészítő táblával kell jelezni.
(4) A várakozási tilalom alól a járművek meghatározott körét mentesítő kiegészítő tábla minisztériumok, országos hatáskörű szervek és ezeknél magasabb szintű állami szervek, valamint diplomáciai testületek, fegyveres erők, fegyveres testületek, tanácsok, posta és társadalmi szervek székházainál helyezhető el, e szervek gépjárműveinek mentesítése érdekében.
45. §
(1) A veszélyt jelző táblákat olyan veszély jelzésére kell elhelyezni, amelyet a jármű vezetője a szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal haladva is csak nehezen tud kellő időben észlelni.
(2) A veszélyes útszakasz hosszát kiegészítő táblán (KRESZ 97. ábra) kell jelezni,
a) ha a veszélyes útkanyarulatok száma három vagy több,
b) egyéb esetben, ha a veszélyes útszakasz 100 méternél hosszabb.
(3) A (2) bekezdésben említett kiegészítő tábla alkalmazása esetében a veszélyt jelző tábla a KRESZ 16. §-ának (2) bekezdésében meghatározottnál rövidebb távolságban nem helyezhető el.
(4) A (2) bekezdésben említett kiegészítő táblával legfeljebb 1000 méter hosszú veszélyes útszakasz jelezhető. Ha a veszélyes útszakasz ennél hosszabb, további jelzőtáblákat kell elhelyezni.
46. §
(1) A "Veszélyes útkanyarulat balra", a "Veszélyes útkanyarulat jobbra" és az "Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok" jelzőtáblákat olyan útkanyarulatok jelzésére kell elhelyezni, ahol csak lényegesen kisebb sebességgel lehet biztonságosan haladni, mint az előző útszakaszon.
(2) A "Veszélyes lejtő" és a "Veszélyes emelkedő" jelzőtáblákat olyan helyek jelzésére kell elhelyezni, ahol
a) a lejtő, illetőleg az emelkedő 10%-os vagy annál nagyobb,
b) a lejtő, illetőleg az emelkedő 10%-osnál kisebb, de 6%-osnál nagyobb és egyéb körülmények a lejtőt illetőleg az emelkedőt veszélyessé teszik.
(3) Az útszűkület jelzésére olyan jelzőtáblát (KRESZ 70-71. ábra) kell elhelyezni, amely az útszűkület alaprajzi vázlatának megfelel.
(4) A "Bukkanó" jelzőtáblát kell elhelyezni az olyan hely jelzésére, ahol - az útszakasz függőleges vonalvezetése folytán - a gépjárművezetők egymást kellő távolságból nem észlelhetik. Ezt a jelzőtáblát záró-, illetőleg záró- és terelővonallal együtt kell alkalmazni.
(5) A "Gyermekek" jelzőtáblát az olyan hely jelzésére kell elhelyezni, ahol a gyermekek -egyesével vagy csoportosan - az úttesten rendszeresen áthaladnak, vagy az úttest közelében tartózkodnak. A jelzőtáblát iskola, óvoda és játszótér közelében minden esetben el kell helyezni.
(6) A "Forgalomirányító fényjelző készülék" jelzőtábla a három lámpából álló forgalomirányító fényjelző készülék előjelzésére alkalmazható. Lakott területen kívül levő forgalomirányító fényjelző készülék előtt a jelzőtábla elhelyezése kötelező.
(7) Az "Egyenrangú utak kereszteződése" jelzőtábla olyan útkereszteződés jelzésére helyezhető el, ahol az elsőbbségre a KRESZ 28. §-ának (1) bekezdése az irányadó. A jelzőtáblát ilyen útkereszteződés előtt el kell helyezni, ha az útkereszteződés kellő távolságból nem észlelhető. Nem szabad elhelyezni a jelzőtáblát olyan útkereszteződés jelzésére, amelyben villamos balról érkezhet.
(8) Az "Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtábla szilárd burkolatú úton az útnak földúttal való kereszteződésénél helyezhető el. Kötelező a jelzőtábla elhelyezése, ha az útkereszteződésnél a földúton "Elsőbbségadás kötelező" vagy "ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van. Kötelező továbbá a jelzőtábla elhelyezése a 12. § (8) bekezdésében említett esetben, az elsőbbséggel rendelkező úton.
(9) A "Villamos" jelzőtáblát el kell helyezni az olyan egyenrangú útkereszteződés előtt, amelyben a balról érkező villamos részére elsőbbséget kell adni.
(10) Az "Egyéb veszély" jelzőtáblát a veszélyre utaló kiegészítő táblával együtt kell elhelyezni.
47. §
(1) Az "Egyirányú forgalmú út" jelzőtáblát az útnak annál a végénél kell elhelyezni, ahonnan a járművek az útra behajthatnak. Az egyirányú forgalmú út másik végénél a "Behajtani tilos" (KRESZ 53. ábra) jelzőtáblát kell elhelyezni.
(2) Az "Autóbuszmegállóhely", a "Trolibuszmegállóhely", illetőleg a "Villamosmegállóhely" jelzőtáblát a megállóhely elején kell elhelyezni. Járdasziget nélküli megállóhelynél - ha járműszerelvényre vagy egyszerre két járműre történhet a felszállás - a megállóhely területét útburkolati jellel (KRESZ 158. ábra) is jelezni kell.
(3) Az "Autóbuszmegállóhely", a "Trolibuszmegállóhely", illetőleg a "Villamosmegállóhely" jelzőtábla előjelzésére a - megfelelő kiegészítő táblával ellátott - "Egyéb veszély" jelzőtábla alkalmazható.
(4) A "Besorolás rendjét jelző táblá"-t minden olyan útkereszteződés előtt el kell helyezni, ahol
a) az egyes forgalmi sávok forgalmát külön-külön fényjelző készülékkel irányítják (sávonkénti irányítás),
b) az egyes forgalmi sávokban a továbbhaladás irányát a "Kötelező haladási irány" jelzőtáblával külön-külön szabályozták,
c) a jobbra, illetőleg balra bekanyarodást több forgalmi sávból engedélyezték.
(5) A "Lakott terület kezdete" jelzőtáblát az út mellett összefüggően beépített terület kezdeténél, a "Lakott terület vége" jelzőtáblát az út mellett összefüggően beépített terület végénél kell elhelyezni. Ahol a beépített területeket hosszabb be nem épített terület szakítja meg, a jelzőtáblákat minden beépített terület kezdeténél és végénél el kell helyezni. Ilyen esetben az első "Lakott terület kezdete" jelzőtábla előtt a megfelelő "Helynévtáblá"-t (KRESZ 133. ábra) is el kell helyezni.
(6) A "Lakott terület kezdete", illetőleg a "Lakott terület vége" jelzőtáblával együtt csak a "Főútvonal", illetőleg "Főútvonal vége", valamint a "Sebességkorlátozás", illetőleg a "Sebességkorlátozás vége" jelzőtáblát szabad elhelyezni.
48. §
(1) A KRESZ 137. ábrája szerinti "Útirány előjelző táblá"-t az úttest felett kell elhelyezni.
(2) Ha az úttesten levő forgalmi sávok külön útban folytatódnak és az útelágazás előtt valamelyik forgalmi sáv felett behajtást tiltó tábla van elhelyezve [32. § (3) bek.], ezt "Útirány előjelző táblá"-val (KRESZ 139. ábra) kell előjelezni. Az útirányt jelképező nyíl megszakításában a megfelelő behajtást tiltó jelzőtáblát kell elhelyezni.
(3) A "Terelőút" jelzőtáblát el kell helyezni
a) azon a helyen, ahol az út forgalmát a terelőútra kívánják átterelni,
b) a terelőúton minden olyan útkereszteződésnél, ahol a terelőút követése érdekében az egyenes haladási iránytól el kell térni.
(4) Ha a forgalmat főútvonalról terelik el, az átterelés idejére a terelőutat is főútvonalnak kell kijelölni, vagy az út főútvonal jellegét a terelőút torkolata előtt meg kell szüntetni.
XI. Fejezet
Az útburkolati jelekre vonatkozó rendelkezések
49. §
(1) "Úttest szélét jelző vonal"-lal kell elválasztani
a) a leállósávot az úttesttől,
b) a gyorsító, illetőleg a lassító sávot az úttest többi részétől,
c) lakott területen kívül az úttesten levő autóbuszmegállóhely területét az úttest többi részétől.
Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetben szaggatott vonalat kell alkalmazni.
(2) Kettős terelővonalat kell alkalmazni az olyan úton, amelyen a váltakozó irányú forgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket helyeztek el. Egyéb helyen kettős terelővonalat alkalmazni nem szabad.
(3) Záróvonalat kell alkalmazni
a) a 6. § (1) bekezdésében említett esetben,
b) az előzési tilalom jelzésére
- be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban,
- vasúti átjáróban és - 30 méter hosszúságban - közvetlenül a vasúti átjáró előtt,
c) a járműosztályozók elválasztására, közvetlenül az útkereszteződés előtt.
Útkereszteződésben a bekanyarodási tilalom jelzésére záróvonalat felfesteni nem szabad.
(4) Az autóbusz forgalmi sávot terelővonallal, záróvonallal vagy záró- és terelővonallal - útkereszteződéseknél terelővonallal - és a forgalmi sávban "BUSZ" felirattal kell jelölni. A feliratot minden útkereszteződés után meg kell ismételni. Autóbusz forgalmi sávot kijelölni csak abban az esetben szabad, ha az úton az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sáv van.
(5) Előjelző nyilat párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten csak útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban szabad felfesteni.
(6) Terelőnyilat kell felfesteni az útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv megszünésének jelzésére. Terelőnyíl alkalmazható továbbá - a terelővonal térközeiben - kétirányú forgalmú úton annak jelzésére, hogy az úttest felezővonalát jelölő terelővonal záróvonalban folytatódik.
(7) A megállás helyét jelző vonalat fel kell festeni a fényjelző készülékkel irányított útkereszteződésnél.
(8) A kötelező megállás helyét jelző vonalat mindenütt alkalmazni kell, ahol az "ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát elhelyezték. Ezt az útburkolati jelet máshol alkalmazni nem szabad.
(9) A "Várakozóhely" útburkolati jelet nem szabad alkalmazni olyan helyen, ahol a várakozást - akár csak meghatározott időszakban is - megtiltották.
(10) Az (1)-(4), valamint a (6)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket csak szilárd burkolatú úton kell alkalmazni.
NEGYEDIK RÉSZ
Vasúti átjárók forgalmi rendje
XII. fejezet
A vasúti átjárók kialakítása
50. §
A vasúti átjárót - a helyi adottságokat és körülményeket figyelembe véve - úgy kell kialakítani, hogy az mind az út, mind a vasút forgalma részére a legnagyobb biztonságot nyújtsa.
51. §
(1) Új vasúti átjárót létesíteni csak rendkívül indokolt esetben, a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyével szabad. Ez a korlátozás nem vonatkozik meglevő vasúti átjáró áthelyezésére.
(2) Ha a vasúti átjáróban az út forgalma csekély és más vasúti átjáróba átterelhető, a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában említett útügyi hatóságnak az átjáró megszüntetését kell elrendelnie, kivéve, ha az átjáró fenntartását rendkívüli ok indokolja.
(3) A vasúti átjáróban az úttest nem lehet keskenyebb és útburkolata nem lehet rosszabb minőségű, mint közvetlenül az átjáró előtti, illetőleg utáni útszakaszon.
(4) Ha a vasúti átjárótól számított 30 méter távolságon belül útkereszteződés van és az útkereszteződésben a vasúti átjáró felől érkező járműveknek - a keresztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben - elsőbbségük nincs,
a) az útkereszteződés forgalmát a vasúti átjárónál levő fénysorompóval függésben levő fényjelző készülékkel kell irányítani, vagy
b) a vasúti átjáró felől érkező járműforgalmat az útkereszteződés előtt jobbra - legalább 30 méter hosszú külön forgalmi sávban (menekítő sáv) - el kell vezetni.
(5) Lakott területen kívül nem szabad olyan új utat létesíteni, amely a vasúti átjárótól számított 80 méter távolságon belül a vasúti pályát keresztező utat keresztezi, illetőleg ebbe az útba torkollik.
XIII. fejezet
A vasúti átjárók biztosítása
52. §
(1) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések a következők:
a) vasúti jelzővel függésben levő fénysorompó;
b) vonat által vezérelt fénysorompó;
c) vasúti jelzővel függésben levő félsorompó;
d) vonat által vezérelt félsorompó;
e) vasúti jelzővel függésben levő, helyből kezelt teljes sorompó;
f) vasúti jelzővel függésben nem levő, helyből kezelt teljes sorompó,
g) távolból kezelt teljes sorompó (ideértve a felhívásos sorompót is).
(2) Új jelzőberendezés létesítése esetében a vasúti átjáró biztosítására általában fénysorompót kell alkalmazni. Félsorompót csak vasútállomás területén levő olyan nagyforgalmú vasúti átjárónál kell létesíteni, ahol az utat két- vagy többvágányú vasúti pálya keresztezi és a vágányokon rendszeres tolatás van. Új távolból kezelt teljes sorompót - a (4) bekezdésben említett esetet kivéve -, valamint vasúti jelzővel függésben nem levő helyből kezelt teljes sorompót létesíteni nem szabad.
(3) Út és ipar- (vontató- vagy összekötő-) vágány kereszteződése helyből kezelt fénysorompóval vagy jelzőőr által is biztosítható.
(4) Az olyan vasúti átjáró biztosítására, amelyben a vasúti pálya jelentéktelen vagy időszakos forgalmú utat keresztez, kivételesen felhívásos sorompó is alkalmazható.
53. §
(1) A vasúti átjárót abban az esetben kell biztosítani, ha a vasúti átjáróban
a) a szilárd burkolatú utat két- vagy többvágányú, illetőleg 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű vasúti pálya keresztezi,
b) a vasúti pálya főútvonalat keresztez,
c) rendszeres autóbuszközlekedés van,
d) a mértékadó járműforgalom 150-nél nagyobb,
e) az egy óra alatt áthaladó közúti járművek - személygépkocsi egységre átszámított - száma naptári évenként legalább 30 esetben eléri vagy meghaladja a 100-at,
f) a rálátás nem szabad és nem is tehető szabaddá, vagy
g) állatokat csoportosan és rendszeresen hajtanak át.
(2) A vasúti átjáróban a rálátás abban az esetben szabad, ha a vasúti pálya két oldalán a rálátási háromszögben - az úttest szintjétől számítva - 50 cm-nél magasabb terepalakulat, növényzet vagy építmény nincs.
(3) Út és keskenynyomtávú vasúti vágány kereszteződését csak az (1) bekezdés b), c), d), illetőleg f) pontjában említett esetben kell biztosítani.
54. §
A fénysorompót a vasúti pályát keresztező úton, az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon kell elhelyezni. A fénysorompó az úttest - vagy a belső forgalmi sáv - mellett a bal oldalon megismételhető. A fénysorompó megismétlése kötelező:
a) párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, vagy
b) olyan szilárd burkolatú úton, amely a vasúti átjáróhoz - az átjárótól számított 80 méteren belül - 150 méternél kisebb sugarú ívben vezet.
55. §
(1) A gyalogosok részére terelőkorlátos külön átkelőhelyet kell létesíteni olyan vasúti átjárónál, ahol
a) a mértékadó gyalogosforgalom 120-nál nagyobb,
b) felügyelet nélkül jelentős számú gyermek halad át,
c) gyalogosforgalom van és a vasúti átjáróban egy óra alatt áthaladó közúti járművek - személygépkocsi egységre átszámított - száma havonként legalább 30 esetben eléri vagy meghaladja a 100-at.
(2) Ha a vasúti átjárónál az úttest forgalmának biztosítására jelzőberendezést helyeztek el, ilyen jelzőberendezés (fénysorompó vagy teljes sorompó) - terelőkorlát helyett - a gyalogosok részére létesített külön átkelőhelynél is alkalmazható. A fénysorompó az átkelőhely túlsó oldalán megismételhető.
56. §
(1) A távolból kezelt teljes sorompót minden esetben ki kell egészíteni
a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelző, vagy
b) a sorompó lezárásának a megkezdését, valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelző
berendezéssel.
(2) A teljes sorompót folyamatosan 10 percet meghaladó ideig zárva tartani csak a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium engedélyével szabad. Ebben az esetben a sorompón elhelyezett felirattal jelezni kell, hogy a teljes sorompó zárva tartása 10 percnél hosszabb időre is megengedett.
57. §
(1) A biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetében jelzőőr által kell biztosítani
a) az egyébként fény- vagy félsorompóval biztosított vasúti átjárót, ha a fényjelző készülék oszlopától az út tengelyén visszafelé mért 1 méter távolságból a rálátás a vasúti pályára legalább a pályára engedélyezett sebesség - km/órában kifejezett - számértéke ötszörösének megfelelő, méterben mért távolságban (minden irányban) nem szabad,
b) az egyébként teljes sorompóval biztosított vasúti átjárót minden esetben.
(2) Mellőzhető a jelzőőr állítása az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben, ha az átjáróban a vasúti járművek megengedett legnagyobb sebessége a 15 km/órát nem haladja meg.
XIV. Fejezet
A vasúti átjárók jelzése
58. §
(1) A vasúti átjárót jelző közúti jelzőtáblákat a vasúti pályát keresztező úton kell elhelyezni.
(2) Ha a vasúti pályát keresztező utat
a) lakott területen a vasúti átjárótól számított 50 méteren belül,
b) lakott területen kívül a vasúti átjárótól számított 150 méteren belül
másik út keresztezi (illetőleg abba másik út torkollik), ezen az úton a vasúti átjárót - az átjáró biztosítási módját feltüntető - "Útirány előjelző táblá"-val (KRESZ 139. ábra) kell előjelezni.
(3) A "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát minden vasúti átjáró előtt - ha az átjárónál fénysorompó vagy teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés van, ezzel együtt (a fénysorompó, illetőleg a berendezés felett) - el kell helyezni. A jelzőtábla és a vasúti pálya között útkereszteződés, valamint másik jelzőtábla nem lehet. A jelzőtáblát (az úttest mellett a bal oldalon) meg kell ismételni
a) párhuzamos közlekedésre alkalmas úton,
b) olyan szilárd burkolatú úton, amely a vasúti átjáróhoz - az átjárótól számított 80 méteren belül - 150 méternél kisebb sugarú ívben vezet.
(4) a "Sorompó nélküli vasúti átjáró", a "Sorompóval biztosított vasúti átjáró", illetőleg a - megfelelő kiegészítő táblával ellátott - "Egyéb veszély" jelzőtáblát (KRESZ 95. ábra) a vasúti átjáró előtt el kell helyezni. Mellőzhető a jelzőtábla elhelyezése lakott területen kívül levő olyan vasúti átjáró előtt, amelyben a vasúti pálya földutat keresztez, gépjárműforgalom nincs és a jelzőtábla elhelyezését a helyi körülmények egyébként sem teszik szükségessé.
(5) A "Vasúti átjárót előjelző táblák"-at el kell helyezni:
a) a főútvonalon levő vasúti átjáró előtt,
b) olyan vasúti átjáró előtt, amelyben menetrend szerinti autóbuszjárat közlekedik,
c) olyan vasúti átjáró előtt, amelyben a mértékadó járműforgalom 150-nél nagyobb,
d) olyan szilárd burkolatú úton, amely a vasúti átjáróhoz - az átjárótól számított 80 méteren belül - 150 méternél kisebb sugarú ívben vezet.
(6) Ha a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát -az úttest mellett a bal oldalon - megismételték; a vasúti átjárót jelző többi jelzőtáblát is meg kell az úttest mellett a bal oldalon ismételni.
(7) A vasúti átjárót jelző táblákkal együtt más jelzőtáblát elhelyezni nem szabad.
(8) A vasúti átjárónál és annak közvetlen közelében nem szabad olyan közúti jelzést (pl. fekete-fehér színű sorompó) elhelyezni, amely a vasúti átjáróhoz közeledőket, illetőleg az azon áthaladókat megtévesztheti.
59. §
Párhuzamos közlekedésre alkalmas út és vasúti pálya kereszteződése esetében - ha a vasúti átjárót fény-, illetőleg félsorompó biztosítja -a vasúti átjáró előtt az úttest felezővonalában járdaszigetet kell létesíteni.
ÖTÖDIK RÉSZ
Vegyes rendelkezések
XV. Fejezet
Jelzőőrök
60. §
(1) Jelzőőr állítására jogosult, illetőleg - az 57. §-ban említett esetben - köteles:
a) a vasút üzembentartója - illetőleg a vasút üzembentartójával kötött szerződés alapján más szerv - vasúti átjárónál,
b) a villamos, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű üzembentartója olyan helyen, ahol a KRESZ 9. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett fényjelző készülék van, a fényjelző készülék üzemzavara esetében,
c) az úttesten munkát végző vállalat, az útügyi hatóság engedélyével,
d) a villamos, a trolibusz illetőleg a menetrend szerint közlekedő autóbusz üzembentartója - a b) pontban említett esetet kivéve - az útügyi hatóság engedélyével.
(2) A jelzőőrnek éjszaka és korlátozott látási viszonyok között piros fényű lámpa feltartásával, egyébként jelzőtárcsával kell jelzést adnia.
XVI. Fejezet
Az út ideiglenes lezárása
61. §
(1) Az úttesten végzett munkával elfoglalt területet, illetőleg az úttesten levő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt piros-fehér sávozású korláttal, terelőfűzérrel vagy terelőkúpokkal el kell keríteni (részleges útlezárás), éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül kellő számú - legalább 150 méterről jól látható, folyamatos piros vagy villogó borostyánsárga fényt adó - lámpával meg kell jelölni. A lezárt terület előtt el kell helyezni az "Úton folyó munkák", valamint az "Útszűkület" jelzőtáblát.
(2) A közúti jelzőtáblák elhelyezésére vonatkozó - a 32. § (6) bekezdésében foglalt - rendelkezéseket nem kell alkalmazni az út ideiglenes lezárása miatt elhelyezett jelzőtáblákra.
(3) Azokat a közúti jelzéseket, amelyek az útlezárás következtében nem érvényesek, el kell távolítani, illetőleg le kell takarni.
(4) Az útlezárás miatt elhelyezett közúti jelzéseket az útlezárás megszüntetésével egyidejűleg el kell távolítani.
(5) Ha az út teljes lezárása válik szükségessé, megfelelő terelőútvonalat kell kijelölni.
(6) A járdán végzett munkával elfoglalt területet, illetőleg a járdán levő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt el kell keríteni és arra a gyalogosok figyelmét megfelelő feliratos táblákkal fel kell hívni. Ha a járdát teljes szélességében le kell zárni, a gyalogosok közlekedésének céljára az úttest szélén megfelelően széles sávot el kell keríteni, illetőleg a gyalogosok biztonságos közlekedését más módon lehetővé kell tenni.
62. §
Az út- vagy közműépítési, illetőleg fenntartási, köztisztasági vagy más hasonló munkát végző vállalat (szerv) köteles gondoskodni arról, hogy az úttesten vagy annak közvetlen közelében munkát végző dolgozója feltűnő, narancspiros színű - szabványos - védőmellényt viseljen.
XVII. Fejezet
A forgalmi rend megváltoztatása
63. §
(1) A forgalmi rend megváltoztatása esetében gondoskodni kell arról, hogy a korábbi és a későbbi forgalmi rendnek megfelelő közúti jelzések egyidejűleg ne legyenek láthatók.
(2) A forgalmi rend megváltoztatása folytán elhelyezett jelzőtáblákra - amennyiben előjelezhetők - előjelző táblákkal kell a járművezetők figyelmét felhívni.
XVIII. Fejezet
A közúti jelzések nyilvántartása
64. §
Az útügyi hatóság köteles a felügyelete alá tartozó úton levő közúti jelzésekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a közúti jelzés megnevezését, helyét, valamint elhelyezésének, kicserélésének és eltávolításának az időpontját.
HATODIK RÉSZ
Záró rendelkezések
XIX. Fejezet
Hatálybalépés
65. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a közúti közlekedés rendjéről szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM rendelet alapján elrendelhető egyes forgalmi korlátozások végrehajtásáról szóló 7/1967. (Közl. Ért. 7.) KPM, valamint a vasút és út szintbeni kereszteződésének a biztosításáról szóló 8/1972. (Közl. Ért. 10.) KPM utasítás hatályát veszti.
XX. Fejezet
Átmeneti rendelkezések
66. §
(1) Az útügyi hatóságok az e rendeletben foglaltaknak megfelelő forgalmi rendet - ha a (2)-(7) bekezdés más határidőt nem állapít meg - a következő határidőben kötelesek kialakítani:
a) 1977. évi december hó 31. napjáig
- Budapest fővárosban a Könyves Kálmán körút, Hungária körút, Róbert Károly körút, Árpád híd, Vörösvári út, Bécsi út, Frankel Leó utca, Török utca, Mártírok útja, Krisztina körút, Alkotás utca, Budaörsi út, Nagyszőlős utca, Bocskai út, Schönherz Zoltán utca, Petőfi híd, Soroksári út által határolt területen (a felsorolt utakat is beleértve), valamint a Budaörsi úton az autópályáig,
- a városok területén,
- az országos főutakon,
b) 1978. évi december hó 31. napjáig minden egyéb helyen.
(2) A 8. § (8) bekezdésében, a 9. § (5) bekezdésének a) pontjában, a 25. § (4) bekezdésében, a 31. § (7) bekezdésében, valamint az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket legkésőbb 1980. december hó 31. napjáig kell végrehajtani.
(3) A 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést új út építése, illetőleg meglevő út korszerűsítése esetében kell alkalmazni.
(4) Ha a rendelet megvilágított vagy fényvisszaverő felületű jelzőtábla alkalmazását írja elő, az e rendelkezésnek meg nem felelő jelzőtáblákat
a) lakott területen levő főútvonalon 1977. évi december hó 31. napjáig,
b) minden egyéb helyen 1980. évi december hó 31. napjáig
kell kicserélni.
(5) A 36. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés hatályba lépéséről - lakott területen kívül levő főútvonal tekintetében - külön jogszabály intézkedik.
(6) Az 53. §-ban foglalt rendelkezéseket a vasúti pálya vagy az út átépítése (korszerűsítése), illetőleg a vasúti átjáró áthelyezése esetében kell alkalmazni. Azokat a vasúti átjárókat, amelyekben menetrend szerinti autóbuszjárat közlekedik, 1980. évi december hó 31. napjáig abban az esetben is biztosítani kell, ha átépítés (korszerűsítés), illetőleg áthelyezés eddig az időpontig nem történik meg.
(7) A 62. §-ban említett védőmellény viselése 1977. évi január hó 1. napjától kötelező.
67. §
A 64. §-ban említett nyilvántartást a forgalmi rend felülvizsgálata (az új forgalmi rend kialakítása) kapcsén kell elkészíteni.
68. §
Az út egy részének kizárólagos használatára (rakodási terület biztosítására) vonatkozó, meghatározott vállalat (szerv) vagy személy részére kiadott engedélyeket az engedélyező hatóság 1976. évi június hó 30. napjáig köteles visszavonni.
Rödönyi Károly s. k.,
közlekedés- és postaügyi miniszter
Függelék a 2/1976. (II. 19.) KPM rendelethez
A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:
a) Vasúti átjáró: közútnak vagy - akár közforgalmú, akár nem közforgalmú - saját használatú útnak vasúti pályával való szintbeli kereszteződése. Nem minősül azonban vasúti átjárónak
- a kizárólag gyalogosok közlekedésére szolgáló útnak vasúti pályával, valamint
- az útnak közúti vasúti (villamos-) pályával való kereszteződése.
b) Mértékadó járműforgalom: az a legnagyobb számérték, amelyet a vasúti átjáróban egy óra alatt áthaladó közúti járművek - személygépkocsi egységre átszámított - számának és az ugyanazon idő alatt menetrend szerint áthaladó vonatok számának a szorzata naptári évenként legalább 30 esetben elér vagy meghalad. A közúti járművek számát a következő szorzószámok alkalmazásával kell személygépkocsi egységre átszámítani:
személygépkocsi 1,0
motorkerékpár, segédmotoros
kerékpár 0,8
autóbusz 2,5
tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató (pótkocsival vagy anélkül) 2,5
lassú jármű, állati erővel
vont jármű 3,0
kerékpár, kézikocsi 0,3
c) Mértékadó gyalogosforgalom: az a legnagyobb számérték, amelyet a vasúti átjáróban egy óra alatt áthaladó gyalogosok szarnának és az ugyanazon idő alatt menetrend szerint áthaladó vonatok számának a szorzata naptári évenként legalább 30 esetben elér vagy meghalad.
d) Rálátási háromszög: az a háromszög, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének a metszéspontjától
- az úttesten a vasúti átjáró előtt Lk távolságban,
- a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban levő pontok határoznak meg. Az. Lk távolságot a következő ábra szerint kell meghatározni:
Lk távolság (Megállási látótávolság) A közúti járművek részére - jogszabályban, illetőleg "Sebességkorlátozás" jelzőtáblával - az adott úton engedélyezett legnagyobb sebesség km/óra
Földúton az távolságot 30 km/óra sebesség figyelembevételével kell számításba venni. Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett - km/órában kifejezett - sebesség számértékének ötszöröse, méterben.
e) Helyből kezelt teljes sorompó: olyan teljes sorompó, amelynek kezelése közben a kezelőszemélyzet az utat - a vasúti átjáró mindkét oldalán - legalább Lk távolságban át tudja tekinteni.