Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet

a közúti közlekedés szabályairól

(KRESZ)

ELSŐ RÉSZ

Közlekedésrendészeti hatóságok és hatáskörük

1. § Közúti közlekedésrendészeti ügyekben főhatósági jogkörben a belügyminiszter és a közlekedés-és postaügyi miniszter járnak el, az e rendeletben megállapított hatásköri megosztás szerint, a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter együttes hatásköre

2. § A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter együttes hatáskörébe tartozik:

a) a közúti közlekedés országos érvényű szabályainak megállapítása;

b) a külföldi rendszámmal ellátott gépjárművek belföldi forgalmi okmányainak és a közúti forgalomban való részvételük feltételeinek megállapítása;

c) a magyar rendszámmal ellátott gépjárművek külföldre távozása feltételeinek megállapítása;

d) a főútvonalak kijelölésének, valamint állandó Jellegű közlekedési korlátozások elrendelésének és megszüntetésének engedélyezése;

e) az ország gépjárműállománya, illetőleg egyes gépjárműnemek vagy gépjárműtípusok felülvizsgálatának elrendelése;

f) egyes útvonalakon az autóbuszok részére 80 km/óra sebességgel való közlekedés engedélyezése;

g) villamosok, trolibuszok, valamint közhasználatú autóbuszok forgalmi utasításai közlekedésrendészeti vonatkozású rendelkezéseinek jóváhagyása;

h) a közúti forgalomban részt vevő járművek műszaki állapotának ellenőrzése;

i) munkagépek vezetése feltételeinek megállapítása.

A belügyminiszter hatásköre

3. § A belügyminiszter hatáskörébe tartozik:

a) gépjárművek forgalomba helyezése jogi feltételeinek megállapítása;

b) megkülönböztető hang- és fényjelzések használatának engedélyezése;

c) külföldi állampolgár részére magyar gépjárművezetői igazolvány megszerzésének engedélyezése, továbbá külföldön szerzett gépjárművezetői igazolványnak magyar gépjárművezetői igazolványra történő kicserélése feltételeinek meghatározása;

d) közút és közforgalmú vasút kereszteződésénél biztonsági berendezések létesítésének vagy jelzőőr alkalmazásának kezdeményezése;

e) több megye területére az engedély kiadása az 5. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott esetekben, az 5. § (2) bekezdésének b) pontja esetében a magasságot illetően a közlekedés- és postaügyi miniszter véleménye alapján, valamint részvétel több megye területét érintő helyszíni bejáráson.

A közlekedés- és postaügyi miniszter hatásköre

4. § A közlekedés- és postaügyi miniszter hatáskörébe tartozik:

a) a közúti forgalomban részt vevő járművek menetokmányainak megállapítása;

b) tehergépjárművel történő csoportos személyszállítás feltételeinek megállapítása;

c) gépjárművezetők képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szabályozása;

d) villamos-, trolibusz- és segédmotoros kerékpár vezetőinek, valamint állati erővel vont járművek haj tóinak vizsgáztatása, továbbá a vezetői, illetőleg a hajtási engedélyek kiadása feltételeinek megállapítása;

e) az 5. § (2) bekezdésének b) pontja esetében véleménynyilvánítás a magasság tekintetében, ha a belügyminiszter az engedélyt több megye területére adja;

f) gépjárművek berendezéseire és felszereléseire irányadó műszaki követelmények megállapítása, ilyen berendezések és felszerelések gyártásának engedélyezése;

g) trolibuszok és villamosok üzembe helyezésének engedélyezése;

h) közút és közforgalmú vasút kereszteződésénél biztonsági berendezések létesítésének, jelzőőr alkalmazásának és a kilátást gátló létesítmények eltávolításának elrendelése;

i) gépjárművek típusvizsgálatának ellátása.

A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány hatásköre

5. § (1) A budapesti rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik:

a) a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnökével egyetértésben a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye alapján a főútvonalak kijelölése, valamint állandó jellegű közlekedési korlátozások elrendelése és megszüntetése;

b) ideiglenes jellegű közlekedési korlátozások elrendelése és megszüntetése.

(2) A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik:

a) a közúton, a közút mentén és a közúti járműveken hangszórók, illetőleg reklám céljait szolgáló eszközök használatának, valamint gépjárművekről röplapok terjesztésének engedélyezése;

b) a megállapított méreteket meghaladó méretű járművek, valamint a megállapított méreteket meghaladó rakománnyal megrakott járművek közúti forgalomban való részvételének engedélyezése, a magasságot illetően az illetékes útügyi szerv véleménye alapján;

c) a közúton versenyek és egyéb rendezvények tartásának engedélyezése;

d) a közlekedés rendjét érintő helyszíni bejárásokon közreműködés;

e) a gépjármű-, villamos- és trolibuszvezetői tanfolyamra felvétel, illetőleg tanfolyam nélkül vizsgára bocsátás engedélyezése; a gépjármű-, villamos- és trolibuszvezetői igazolványok és ellenőrző lapok kiadása, illetőleg visszavonása;

f) a gépjármű vizsgára bocsátásának engedélyezése; a gépjármű hatósági jelzéseinek (forgalmi engedély, rendszámtábla) kiadása, illetőleg visszavonása;

g) külföldi gépjárművezetői igazolvány belföldi igazolványra történő kicserélésének engedélyezése;

h) korhatáron aluli személyek járművezetői vizsgára bocsátásának engedélyezése;

i) nem gyárilag összeállított motorkerékpár forgalomba helyezésének engedélyezése; mentesítés az egyidejűleg elrendelt elidegenítési korlátozás alól;

j) állati erővel vont járművek hajtói részére a hajtási engedély megszerzésének elrendelése;

k) nem közforgalmú vasút és közút kereszteződésénél biztonsági berendezés létesítésének vagy jelzőőr alkalmazásának elrendelése;

l) lakott területen belül vasút, iparvasút, iparvágány és közút kereszteződésénél vasúti átjárót jelző táblák elhelyezésének elrendelése.

(3) Gépjárművezetői- és gépjárműügyekben első fokú hatóság a megyei rendőrfőkapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztálya; Budapesten a budapesti rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya.

(4) Gépjárművezetői- és gépjárműügyekben másodfokon a megyei, illetőleg a budapesti rendőrfőkapitány jár el.

A járási (városi) rendőrkapitány hatásköre

6. § A járási (városi) rendőrkapitány hatáskörébe tartozik:

a) az. illetékes városi, illetőleg járási tanács végrehajtó bizottsága elnökével és a KPM illetékes közúti igazgatóságával egyetértésben a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélye alapján főútvonalak kijelölése, valamint állandó jellegű közlekedési korlátozások elrendelése és megszüntetése;

b) ideiglenes jellegű közlekedési korlátozások elrendelése és megszüntetése;

c) útkereszteződéseknél, valamint közút és nem közforgalmú vasút kereszteződéseinél a kilátást gátló vagy egyéb, a közúti forgalmat veszélyeztető létesítmények eltávolításának elrendelése;

d) jelzőőr alkalmazásának elrendelése a 4. § h) pontjában és az 5. § (2) bekezdésének k) pontjában nem említett helyeken;

e) segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító igazolványoknak és állati erővel vont járművek hajtási engedélyeinek kiadása;

f) közlekedési szabálysértés esetén ellenőrző lap bevonása, valamint gépjárművezetői igazolvány visszavonása;

g) közúton nagyobb zajjal járó éjszakai rakodás, szállítás és egyéb munkák végzésének, valamint fényreklám elhelyezésének engedélyezése;

h) közreműködés a közterületfoglalási engedélyek kiadásában;

i) közforgalmú közlekedési vállalatok helyi járatai megállóhelyeinek kijelölése a községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szervével egyetértésben.

A KPM Autófelügyelet hatásköre

7. § A KPM Autófelügyelet hatáskörébe tartozik:

a) a gépjárművek megvizsgálásával kapcsolatos műszaki feladatok ellátása;

b) az országos gépjármű statisztika vezetése a rendőrhatóság által megküldött adatok alapján,

A KPM közúti igazgatóság hatásköre

8. § a KPM közúti igazgatóság hatáskörébe tartozik:

a) a felügyelete alá tartozó közutakon jelzőtáblák, útburkolati jelek, útkorlátok, kerékvetők stb. létesítése ós karbantartása;

b) a felügyelete alá tartozó közutakon a súlykorlátozásokat meghaladó súlyú járművek közlekedésének, valamint több pótkocsi vontatásának engedélyezése;

c) az 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben a magasság tekintetében véleménynyilvánítás;

d) a 6. § a) pontjában meghatározott esetben egyetértés nyilvánítása;

e) a közutak rongálódása, természeti és egyéb forgalmi akadály esetén a közút részbeni vagy teljes lezárásáról, a forgalom eltereléséről gondoskodás és a forgalmi korlátozásokról a lakosság, valamint az illetékes rendőrhatóság tájékoztatása.

A tanács végrehajtó bizottsága elnökének és közlekedési szakigazgatási szervének hatásköre

9. § (1) A fővárosi, városi és járási tanácsok végrehajtó bizottsága elnökének hatáskörébe tartozik a felügyelete alá tartozó közutak tekintetében az 5. § (1) bekezdés a) pontjában és a 6. § a) pontjában meghatározott esetekben egyetértés nyilvánítása.

(2) A községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága közlekedési szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik:

a) a felügyelete alá tartozó közutakon jelzőtáblák, útburkolati jelek, útkorlátok, kerékvetők stb. létesítése és azok karbantartása;

b) a felügyelete alá tartozó közforgalmú közlekedési vállalatok helyi járatai megállóhelyeinek kijelölése a járási (városi) rendőrkapitánnyal egyetértésben;

c) a felügyelete alá tartozó közutakon a közterületfoglalási engedélyek kiadása a járási (városi) rendőrkapitánnyal egyetértésben;

d) a felügyelete alá tartozó közutak és az állami közutak lakott területen belüli szakaszai tisztán tartásának biztosítása;

e) a felügyelete alá tartozó közutakon a közlekedést veszélyeztető vagy akadályozó létesítmények, továbbá a közúton levő egyéb akadályok eltávolíttatása;

f) a felügyelete alá tartozó közutakon a súlykorlátozásokat meghaladó súlyú járművek közlekedésének engedélyezése, valamint az 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben a magasság tekintetében vélemény nyilvánítás;

g) járdán való kerékpározás engedélyezése.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZÜTI FORGALOM RENDJE

I. Fejezet

Fogalommeghatározások A közúttal kapcsolatos fogalommeghatározások

10. § A KRESZ alkalmazása szempontjából:

a) közút: a gyalogosok, járművek és állatok közlekedésére szolgáló közterület (út, utca, tér, közúti híd, alagút, aluljáró stb.), a zártpályás villamos és vasúti pályatest kivételével;

b) úttest: a közútnak a járművek és állatok közlekedésére szolgáló része;

c) osztottpályás úttest: az olyan úttest, ahol a kétirányú forgalmat terelőszigettel, növényzettel, középre helyezett zártpályás közúti villamosvasúttal vagy más hasonló módon egymástól elválasztják;

d) járda: a közútnak az a része, amely kizárólag gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől láthatóan el van választva;

e) forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű része;

f) útkereszteződés: ahol két vagy több közút egymást keresztezi, egymásba torkollik vagy egymástól elágazik;

g) menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely az úttest képzeletbeli vagy megjelölt felezővonalától a menetirányt tekintve a jobb oldalra esik; olyan úttesten, ahol mindkét villamossín az úttest jobb vagy bal oldalán egymás mellett van, vagy ahol az úttest jobb vagy bal oldalát, illetőleg annak egy részét lezárták, a menetirány szerinti jobb oldal meghatározásánál a villamossínek, illetőleg az úttestlezárás által elhatárolt részt nem kell számításba venni;

h) lakott terület: lakóházakkal, üzemi épületekkel vagy más hasonló létesítményekkel a közút mentén - annak legalább egyik oldalán - összefüggően beépített terület;

i) kellően világított terület: a közútnak olyan része, ahol a közvilágítás lámpáinak fénykévéje összeér, és az úttestet teljes szélességében megvilágítja.

Közúti járművekkel kapcsolatos fogalommeghatározások

11. § A KRESZ alkalmazása szempontjából:

a) jármű: a közúti forgalomban részt vevő szállító eszköz (gépjármű, pótkocsi, szekér stb.), kivéve a betegtoló és gyermekkocsikat, talicskákat és hasonló, nem a közúti közlekedés céljára 6zolgáló eszközöket;

b) gépjármű: olyan sínpályához vagy vezetékhez nem kötött jármű, amelyet gépi erő hajt, és rendeltetésszerű használat közben közutat vesz igénybe, kivéve az 50 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú olyan járművet, amely 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes;

c) gépkocsi: olyan legalább háromkerekű gépjármű, amelynek áttételes kormányszerkezete van;

d) autóbusz: olyan személyszállító gépkocsi, amelyen a vezető ülésével együtt kilencnél több ülőhely van;

e) vegyes használatú gépkocsi: olyan gépkocsi, amely személy- és teherszállításra egyaránt alkalmas;

f) motorkerékpár: az olyan gépjármű, amelynek önsúlya üzemképes állapotban a 400 kg-ot nem haladja meg és kormánykarral irányítható; a kétkerekű motorkerékpár: szóló motorkerékpár; ha a motorkerékpár hengerűrtartalma a 125 cm3-t meghaladja: nagymotorkerékpár; egyébként: kismotorkerékpár;

g) segédmotoros kerékpár: 50 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorral (segédmotorral) hajtott olyan jármű, mely 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes;

h) vontató: olyan rakfelület nélküli gépjármű, amelyet közúton vontatásra használnak;

i) pótkocsi: olyan jármű, amelyet rendeltetésszerű használat közben gépjármű vontat, ide értve a nyerges vontató első tengely nélküli félpótkocsiját is;

j) traktor: olyan mezőgazdasági rendeltetésű, rakfelület nélküli gépjármű, amelyet esetenként közúti vontatásra is használnak;

k) trolibusz: a közúton közlekedő, vezetékhez kötött jármű;

l) villamos: a közúton elhelyezett és vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán közlekedő jármű.

A közúti forgalommal kapcsolatos fogalommeghatározások

12. § A KRESZ alkalmazása szempontjából:

a) előzés: ha valamely jármű az előtte az úttesten vele azonos irányban haladó járművet vagy járműsort utolérve, amellett elhalad; párhuzamos közlekedés esetén nem előzés a jármű vagy járműsor mellett történő elhaladás;

b) kikerülés: ha valamely jármű az úttesten álló jármű, az ott álló vagy haladó állat, zárt csoport vagy egyéb akadály mellett elhalad;

c) kitérés: jármű, hajtott vagy vezetett állat, valamint zárt csoport elhaladásához szükséges hely biztosítása;

d) várakozás: a járművel a ki- és beszálláshoz, illetőleg a rakodáshoz szükségesnél hosszabb ideig tartó megállás.

II. Fejezet

A közutak és létesítményeik

1. cím

A közutak használata

A közutak használatáról és védelméről általában

13. § (1) A közúti forgalomban csak olyan járművet szabad használni, amely az úttestet nem rongálja. A járművön levő kapaszkodó körmöket és vezető éleket a közútra érve le kell szerelni vagy védőabronccsal kell ellátni.

(2) Lakott területen, valamint szilárd burkolattal ellátott úttesten kerékkötő láncot egyáltalán nem, hóláncot pedig csak havas vagy jeges úton szabad használni.

(3) A közúton szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a közút be ne szennyeződjék. Aki a közutat beszennyezi, köteles a szennyeződést eltávolítani.

(4) Földútról szilárd burkolattal ellátott közútra hajtó jármű vezetője a járművet a kerekekhez tapadó sártól ráhajtás előtt köteles megtisztítani.

(5) Az úttest rongálására alkalmas tárgyat (szálfát, farönköt, boronát stb.) az úttesten csúsztatva vontatni tilos.

(6) A jármű vezetője köteles ügyeim arra, hogy a járműről maró, mérgező vagy robbanó anyag az úttestre ne jusson.

Közcsend védelme

14. § (1) Tilos a közúton mások nyugalmát zavaró és kellő gondossággal elkerülhető zajt okozni, így elsősorban:

a) rakodással, szállítással vagy a közúton végzett munkálattal felesleges zajt előidézni;

b) motort lakott területen belül tartósan túráztatni;

c) olyan robbanómotorral hajtott járművel a közúti forgalomban részt venni, amely az előírt hatású és ki nem kapcsolható hangtompító berendezéssel felszerelve nincsen, kivéve a rajtszámmal ellátott és a verseny színhelyére, illetőleg onnan a telephelyre közlekedő járművet.

(2) Lakott területen közúton 22 órától 6 óráig nagyobb zajjal járó rakodást, szállítást vagy egyéb munkát csak a rendőrhatóság engedélyével szabad végezni,

A szabad kilátás biztosítása

15. § (1) Városok és községek beépítésre kijelölt területén kívül a közút és vasút kereszteződésénél -ha a vasúti átjáró sorompóval (fénysorompóval) ellátva nincs - a kereszteződés középpontjától számított 50 m-es körzetben létesítményt elhelyezni, fát ültetni vagy magas növésű növényt termeszteni tilos.

(2) Útkereszteződésnél hirdetőoszlopot, táblát, árusítófülkét vagy a szabad kilátást zavaró más létesítményt elhelyezni, kilátást gátló növényt termeszteni a keresztező vagy betorkolló utak szélétől számított 30 m-en belül tilos.

(3) Ha a hatóság elrendeli, a kilátást gátló létesítményt, fát, magas növésű növényt el kell távolítani.

Az akadálytalan közlekedés biztosítása

16. § (1) A közúton, annak közvetlen közelében vagy a közút felett tilos olyan tárgyat vagy létesítményt elhelyezni, amely a közúti forgalmat akadályozhatja, illetőleg a közlekedés biztonságát veszélyeztetheti.

(2) A közút felett táblát, üzleti napvédő ernyőt, a közlekedést, valamint a kilátást gátló egyéb tárgyat vagy létesítményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy annak legalsó pontja az úttest felett legalább 450 cm, a járda felett pedig legalább 220 cm magasságban legyen.

(3) A járdán a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető körülményekre (házon, háztetőn folyamatban levő munkák, vakolatomlás stb.) a gyalogosokat megfelelően elhelyezett táblákkal figyelmeztetni kell, és a veszélyeztetett járdaszakaszt el kell keríteni.

(4) Közútra nyíló ajtót, a járda szintjétől 220 cm-nél alacsonyabban levő ablakot, redőnyt és zsalut kinyitni és nyitva tartani csak úgy szabad, hogy az a közúti forgalmat ne zavarja és a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(5) Tilos a közútra bármit kidobni vagy kiönteni.

Az úttesten végzett munka és közúti akadályok jelzése

17. § (1) Az úttesten végzett munka (útjavítás, kábelfektetés stb.) céljára elfoglalt terület elejét és végét a munkát végző szerv "Vigyázat! Útépítés" feliratú jelzőtáblával, ezenfelül - szürkülettől napkeltéig, továbbá amikor a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik - egy méter magasságban elhelyezett, 150 m távolságból jól látható piros fényű lámpával is köteles megjelölni. Ha a munka nagyobb területet vesz igénybe, annyi lámpát kell elhelyezni, amennyi a közlekedés zavartalanságának és biztonságának megóvása érdekében szükséges.

(2) Az úttesten vagy a járdán levő, a közlekedés biztonságát veszélyeztető akadályt (gödröt, felnyitott aknát, föld alatti létesítmény lejáróját, felbontott úttestet stb.) a munkát végző szerv egy méter magas, piros-fehér csíkozású korláttal köteles bekeríteni. Ha az akadály kellően nem világított területen van, az úttesten levő akadályt szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, egy méter magasságban elhelyezett, 150 m távolságból jól látható piros fényű lámpával is jelezni kell, illetőleg a járdán levő akadályt megfelelően meg kell világítani.

(3) Ha valamely tárgynak el nem hárítható okból a közúton kell maradnia, azt - amennyiben a közúti forgalmat veszélyeztetheti - annak, aki a közúton hagyta, a (2) bekezdésben meghatározott módon meg kell jelölnie. A közúton hagyott járművek megjelölésére a 67. § rendelkezései irányadók.

(4) Ha a közúton folyó munka vagy más akadály miatt a közút egy szakaszán a közlekedés szünetel, ezt az útelzárás helye előtti útkereszteződéseknél - a terelő útvonal megjelölésével - megfelelően jelezni kell.

A közutak különleges igénybevétele

18. § (1) Közúton sport- vagy más rendezvényt (verseny, felvonulás, utcabál stb.) csak a rendőrhatóság engedélyével szabad tartani.

(2) A közúton bármely létesítményt (hirdető-oszlop, tábla, árusítófülke stb.) elhelyezni, építő vagy egyéb anyagot tárolni csak közterületfoglalási engedéllyel szabad.

Vegyes rendelkezések

19. § (1) A közút területén (úttest, árok, padka) állatot legeltetni tilos.

(2) Közút mentén - magánterületen is - állatot tartani vagy legeltetni csak úgy szabad, ha őrzéséről, illetőleg a közútra jutásának megakadályozásáról megfelelően gondoskodnak.

(3) Közúton és a közút mentén tilos működtetni olyan világító berendezést (fényreklám, fényszóró stb.), amely a közút használóit elvakíthatja, illetőleg a közúti vagy vasúti fényjelzésekkel összetéveszthető. Az ilyen berendezést a rendőrhatóság felhívására el kell távolítani, vagy működését meg kell szüntetni.

(4) A rendőrhatóság engedélye nélkül a közúton és a közút mentén hangszórót működtetni tilos,

2. cím

Útvonaltípusok Fő- és mellékútvonalak

20. § (1) A közutak az áthaladási elsőbbség szabályainak alkalmazása szempontjából:

a) főútvonalak vagy

b) mellékútvonalak.

(2) Útkereszteződésnél a főútvonalon haladó járműveknek áthaladási elsőbbségük van, a megkülönböztetett gépjárművek számára azonban a főútvonalon haladó járművek is kötelesek szabad Utat biztosítani.

(3) Főútvonalnak másik főútvonallal kereszteződése esetén az áthaladási elsőbbséget megfelelő jelzésekkel - az egyik útvonalon a "Főútvonal vége" és az "Elsőbbségadás kötelező" vagy "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblákkal - külön kell szabályozni.

a főútvonalak és az áthaladási elsőbbség jelzése

21. § (1) A főútvonal kezdetét a "Főútvonal" jelzőtáblával kell megjelölni. Ezt a jelzőtáblát a főútvonalon - esetleg kisebbített méretben - meg kell ismételni.

(2) A főútvonal végét "Főútvonal vége" jelzőtáblával kell megjelölni.

(3) A főútvonalat keresztező vagy a főútvonalba betorkolló valamennyi útvonalon az útkereszteződés előtt az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát kell elhelyezni. Ez a tábla azt jelzi, hogy a főútvonalra ráhajtani szándékozó járművezetőnek a főútvonalon haladó járművek számára áthaladási elsőbbséget kell adnia.

(4) Az "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett olyan útkereszteződéseknél, ahol a forgalombiztonság szempontjai szükségessé teszik, az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla (stoptábla) is elhelyezhető. Ez a tábla azt jelzi, hogy a főútvonalra ráhajtás előtt - az áthaladási elsőbbség megadásán felül - az útburkolati jelek által meghatározott helyen, ilyenek hiányában pedig ott, ahonnan a főútvonalra megfelelő kilátás nyílik, meg kell állni. Ez a tábla vasúti átjáró előtt is alkalmazható.

(5) Az "Elsőbbségadás kötelező" vagy az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" táblával mellékútvonalak egyes útkereszteződéseiben jelezni lehet azt is, hogy az egyik útvonalon haladó járműveknek azon a helyen áthaladási elsőbbsége van a keresztező vagy betorkolló forgalommal- szemben.

(6) Szükség esetén a "Főútvonal", az "Elsőbbségadás kötelező" és az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblákat kiegészítő táblán a jelzés értelmével nem ellentétes felirattal vagy magyarázó ábrával is el lehet látni. A felirat vagy ábra az elsőbbséggel rendelkező útvonal kanyarodásának irányát, vonalvezetésének egyéb sajátosságát, forgalmának egyirányú jellegét vagy meghatározott fajtáját stb. jelezheti. Így pl.:

a) "A főútvonal balra kanyarodik":

b) "Elsőbbségadás kötelező, az elsőbbséggel rendelkező útvonalon csak egyirányú forgalom van":

(7) A "Főútvonal vége", az "Elsőbbségadás kötelező" és az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" táblák felállítási helye előtt kiegészítő táblával ellátott olyan előjelző tábla is alkalmazható, amely méterben jelzi e jelzőtáblák felállítási helyének a távolságát. Így pl.:

a) "Főútvonal vége" tábla következik 300 m-re:

b) "Elsőbbségadás kötelező" tábla következik 100 m-re:

3. cím

Közúti jelzőtáblák és útburkolati jelek A közúti jelzőtáblákról általában

22. § (1) A közúti jelzőtáblák fajtái a következők: a) veszélyt jelző táblák,

b) tilalmi jelzőtáblák,

c) utasítást adó jelzőtáblák,

d) útbaigazítást adó jelzőtáblák.

(2) A jelzőtáblát a közút szélén, a menetirány szerinti jobb oldalon úgy kell elhelyezni, hogy a tábla és az úttest széle között legalább 50 cm, de legfeljebb 200 cm távolság legyen, a tábla alsó széle az úttest szintjétől legalább 170 cm, a járda szintjétől legalább 200 cm magasságban legyen, a táblát kellő távolságból észlelni lehessen, és elhelyezése ne akadályozza a közlekedést. A jelzőtáblát szükség esetén a menetirány szerinti bal oldalon is meg lehet ismételni.

(3) A jelzőtábla alatt - a szükséghez képest - értelmével nem ellentétes szövegű vagy ábrájú kiegészítő táblát lehet alkalmazni, amely a jelzőtábla hatályára vonatkozó útmutatást, korlátozást vagy más kiegészítést tartalmazhat. Kiegészítő szöveg a tilalmi jelzőtáblán a tábla alsó szegélyén is alkalmazható. Kiegészítő szöveg vagy ábra nem alkalmazható, ha annak jelentése más közúti jelzőtáblával is kifejezhető.

(4) Kellően nem világított területen a jelzőtáblát meg kell világítani, vagy fényvisszaverő anyaggal kell bevonni.

Veszélyt jelző táblák

23. § (1) A veszélyt jelző táblák - a (4) és (7) bekezdésben említett jelzőtáblák kivételével - fehér alapon vörös szegélyű, csúcsával felfelé fordított egyenlő oldalú háromszögek, amelyekben fekete színű ábra jelzi a veszély fajtáját.

(2) A veszélyt jelző táblát - a "Gyalogátkelőhely", a "Gyermekek", valamint a (4) és (7) bekezdésben említett jelzőtáblák kivételével - a jelzett veszély helyétől a lehetőséghez képest 150-250 m távolságra kell felállítani. Ha a jelzőtábla és a veszélyes hely között a távolság 150 m-nél kisebb vagy 250 m-nél nagyobb, a tábla és a veszély helye közötti távolságot a veszélyt jelző tábla alatt kiegészítő táblán méterben fel kell tüntetni.

(3) A veszélyt jelző táblák a következők:

a) "Bukkanó"

b) "Veszélyes útkanyarulat jobbra";

c) "Veszélyes útkanyarulat balra":

d) "Veszélyes kettős útkanyarulat, az út el jobbra kanyarodik":

e) "Veszélyes kettős útkanyarulat, az út előbb balra kanyarodik";

f) "Útkereszteződés", a tábla az áthaladási elsőbbség tekintetében nem ad tájékoztatást, és lakott területen belül csak kivételesen alkalmazható:

g) "Útkereszteződés alárendelt útvonallal", a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a vastag nyíl által jelzett irányban haladó járművek áthaladási elsőbbséget élveznek. A jelzőtábla olyan útkereszteződés előtt alkalmazható, amelynél a keresztező, illetőleg betorkolló útvonalon "Elsőbbségadás kötelező" vagy "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van felállítva:

h) "Sorompóval ellátott vasúti átjáró";

i) "Sorompó nélküli vasúti átjáró", a tábla alatt kiegészítő táblán jelezni kell, ha az átjáró fénysorompóval van ellátva, illetőleg ha az átjárót jelzőőr biztosítja:

j) "Veszélyes lejtő", a tábla a 10%-ot meghaladó lejtésű vagy egyébként veszélyes lejtők jelölésére alkalmazható, a lejtés legnagyobb mértékét a táblán fel kell tüntetni:

k) "Útszűkület";

l) "Vigyázat! Szembejövő forgalom", a tábla olyan útszakaszon, ahol egyébként csak egyirányú forgalom van, azt jelzi, hogy útlezárás, forgalmi akadály vagy egyéb ok miatt szembejövő forgalommal is számolni kell:

m) "Csúszós úttest", a tábla olyan útszakaszok előtt alkalmazható, amelyeknek a felülete az időjárástól függően különösen csúszós:

n) "Közúton folyó munkák":

o) "Nyitható híd vagy kompátkelés";

p) "Gyalogátkelőhely", a táblát kijelölt gyalogátkelőhely közelében lehet elhelyezni úgy, hogy mind a járművezetők, mind a gyalogosok észlelhessék:

r) "Gyermekek", a táblát olyan hely közelében lehet felállítani, ahol rendszeresen gyermekek tartózkodnak (játszótér, iskola stb):

s) "Vigyázat! Kísérő nélküli állatok", a tábla olyan útszakaszok előtt alkalmazható, amelyeken kísérő nélküli állatok közlekedése vagy felbukkanása várható:

t) "Vigyázat! Mélyrepülés", a táblával azt lehet jelezni, hogy az úttest felett alacsonyan szálló repülőgép jelenhet meg:

u) "Egyéb veszély", a tábla alatt a veszély fajtáját kiegészítő táblán felirattal lehet jelezni:

(4) Lakott területen kívül vasút, Iparvasút, Iparvágány és közút pályaszinti kereszteződésénél, annak közelében, attól legfeljebb 30 m távolságra mindkét oldalon az alábbi jelzőtáblák egyikét keli kitenni:

a) "Átjáró egyvágányú vasúti pályán":

b) "Átjáró többvágányú vasúti pályán":

(5) Lakott területen belül a kereszteződéshez a (4) bekezdésben említett jelzőtáblák valamelyikét akkor kell kitenni, ha a rendőrhatóság azt elrendelte.

(6) A (4) bekezdésben említett jelzőtáblák felállításáról és karbantartásáról a vasutat, iparvasutat, iparvágányt üzemben tartó vállalat köteles gondoskodni.

(7) Nagyforgalmú közúton, vasúti átjáró előtt a "Sorompóval ellátott vasúti átjáró" vagy a "Sorompó nélküli vasúti átjáró", valamint az "Átjáró egyvágányú vasúti pályán" vagy az "Átjáró többvágányú vasúti pályán" jelzőtáblákon felül a vasúti átjáró jelzésére az alábbi előjelző táblák is elhelyezhetők:

A három sávval ellátott táblát a "Sorompóval ellátott vasúti átjáró" vagy a "Sorompó nélküli vasúti átjáró" jelzőtábla oszlopára, a másik két táblát pedig úgy kell elhelyezni, hogy a vasúti átjáróhoz az egy sávval ellátott tábla legyen legközelebb és a táblák a három sávval ellátott tábla és a vasúti kereszteződés közötti távolságot három egyenlő részre osszák.

Tilalmi jelzőtáblák

24. § (1) A tilalmi jelzőtáblák kör alakú táblák. Ezeket a jelzőtáblákat közvetlenül az előtt az útszakasz vagy hely előtt kell felállítani, amelyre a tilalom vonatkozik.

(2) A tilalmi jelzőtábla által jelzett tilalom hatálya a jelzőtáblánál kezdődik. A tilalom - feltéve, hogy a jelzőtábla alsó szegélyén vagy a kiegészítő táblán levő felirat mást nem jelez - minden időszakban érvényes, és hatálya a következő útkereszteződésig tart.

(3) A tilalmi jelzőtáblák által jelzett tilalom hatályát a tilalmi tábla után következő, azzal ellentétes vagy azt módosító értelmű jelzőtábla is feloldja.

(4) A behajtási tilalmat jelző táblák a következők:

a) "Behajtani tilos":

b) "Minden jármű forgalma mindkét irányban tilos":

c) "Gépkocsival és oldalkocsis motorkerékpárral behajtani tilos":

d) "Szóló motorkerékpárral behajtani tilos":

e) "Gépjárművel behajtani tilos":

1) "Tehergépkocsival behajtani tilos", a behajtási tilalom vonatkozik a teherautóra, nyergei vontatóra, dömperre, traktorra és különleges gépkocsira; a táblán felirattal jelezhető, ha a tilalom hatálya csak a megadott súlyhatáron felüli összsúlyú gépjárműre vonatkozik:

g) "Kerékpárral behajtani tilos";

h) "Állati erővel vont járművel behajtani tilos":

i) "Kézikocsival bemenni tilos":

j) "Vontatóval, traktorral behajtani tilos":

(5) Ha a (4) bekezdés b)-j) pontjaiban felsorolt jelzőtáblák alsó szegélyén vagy azok alatt elhelyezett kiegészítő táblán az "Átmenő forgalom" felirat szerepel, az a jármű, amely a tilalom hatálya alá tartozik, de úticélja a tilalmi táblával megjelölt útszakaszon van, az úticélhoz legközelebb eső útkereszteződésnél behajthat, illetőleg bemehet, innen azonban a legközelebbi útkereszteződésnél kell távoznia.

(6) Egyéb tilalmi jelzőtáblák a következők:

a) "Súlykorlátozás összsúlyban", a táblán feltüntetett összsúlyt meghaladó súlyú jármű közlekedése tilos:

b) "Tengelynyomás szerinti súlykorlátozás", a táblán feltüntetett egy tengelyre eső nyomást meghaladó tengelynyomású jármű közlekedése tilos:

c) "Szélességkorlátozás", a táblán feltüntetett méretnél szélesebb vagy annál szélesebben megrakott jármű közlekedése tilos:

d) "Magasságkorlátozás", a táblán feltüntetett méretnél magasabb vagy annál magasabban megrakott jármű közlekedése tilos:

e) "Sebességkorlátozás", a járművel a táblán km/órában megadott sebességnél nagyobb sebességgel közlekedni tilos:

f) "Kötelező megállás", a megállási kötelezettség indokát a táblán felirat jelzi; az országhatár közelében felállított ilyen táblán a feliratot a szomszédos ország nyelvén is fel kell tüntetni:

g) "Megállni tilos", járművel - forgalmi ok és meghibásodás esetét kivéve - nem szabad megállni:

h) "Várakozni tilos", járművel csak a ki- és beszálláshoz, illetőleg a rakodáshoz szükséges időtartamra szabad megállni:

i) "Előzni tilos", az útszakaszon gépjármű előzése tilos, de gépjárművel emberi vagy állati erővel vont jármű, valamint kerékpár előzése megengedett:

j) "Hangjelzés tilos", ha a tábla a helységnév jelző táblával együtt van kitéve, a tilalom a helység egész területére vonatkozik:

k) "Jobbra (vagy balra) bekanyarodni tilos":

(7) A "Sebességkorlátozás" jelzőtábla hatályát a következő jelzőtábla is feloldja:

(8) Az "Előzni tilos" jelzőtábla hatályát a következő jelzőtábla is feloldja:

(9) A "Hangjelzés tilos" jelzőtábla hatályát az alábbi tábla is feloldja:

Utasítást adó jelzőtáblák

25. § (1) Az utasítást adó jelzőtáblák kör alakú, kék alapszínű táblák.

(2) Az utasítást adó jelzőtáblák a következők:

a) "Előírt haladási irány", csak a táblán fehér nyillal vagy nyilakkal jelzett irányban szabad tovább haladni, pl.:

b) "Kerékpárút", kerékpárral csak a táblával jelölt külön úttestrészen szabad közlekedni, más jármű közlekedése itt tilos:

c) "Körforgalom", a táblát csak az "Elsőbbségadás kötelező" vagy "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együtt lehet alkalmazni:

Útbaigazítást adó jelzőtáblák

26. § (1) Az útbaigazítást adó jelzőtáblák négyszög alakú, kék alapszínű táblák.

(2) Az útbaigazítást adó jelzőtáblák a következők:

Útburkolati jelek

27. § (1) Az úttesten alkalmazott, széles párhuzamos vonalakból (zebrasávozás), valamint az úttest hossztengelyére merőleges, széles szaggatott vonalakból álló jel a kijelölt gyalogátkelőhelyet jelzi.

(2) Az úttest hossztengelyével párhuzamos folytonos keskeny vonalból álló jelet (záróvonal) a jármű egyik oldalról sem lépheti át, és azt nem is érintheti.

(3) Az úttest hosszengelyével párhuzamos szaggatott keskeny vonalból álló jel (terelővonal) az úttest középvonalát jelzi, vagy a forgalmi sávokat választja el egymástól. A terelővonal az előzésre (60. §), illetőleg a forgalmi sáv megváltoztatására vonatkozó szabályok (48. §) megtartásával átléphető, a terelővonalon folyamatosan haladni azonban tilos.

(4) Ha az úttesten egy záró- és egy terelővonalat együttesen egymás mellett alkalmaznak, a jármű közlekedésére a járműhöz közelebb eső vonal az irányadó; az ilyen kettős jel a terelő vonal felöl átléphető, a záróvonal felől azonban az áthajtás tilos.

(5) A menetirány szerinti jobb oldalon az úttest hossztengelyére merőlegesen alkalmazott folytonos széles vonal (stopvonal) a járművezető számára a kötelező megállás helyét jelzi. Az útburkolaton a jel előtt kiegészítő "STOP" feliratot is kell alkalmazni.

(6) A jármű várakozóhelyét, a várakozóhelyen történő elhelyezkedés módját és az egy jármű részére jutó helyet az útburkolaton vékony folytonos vonalakból kialakított jelekkel lehet feltüntetni.

(7) Az útburkolaton folytonos vonallal körülhatárolt ferde vonalozás a járműforgalom elől elzárt területet jelez, e jelre járművel ráhajtani tilos,

(8) Az útburkolaton alkalmazott, nyílhegyben végződő vonal azt jelzi, hogy járművel milyen irányban kell továbbhaladni.

(9) A járdaszegélyre merőleges, derékszögben megtört két keskeny vonal a várakozás elől elzárt területet vagy a közforgalmú jármű megállóhelyét jelöli. A derékszögnek a járdaszegéllyel párhuzamos szárai a korlátozás alá nem eső terület felé mutatnak.

(10) A kereszteződés középpontjában alkalmazott egy méter átmérőjű kör azt jelzi, hogy balra csak a kör megkerülésével szabad bekanyarodni,

(11) A mozgásban levő jármű vezetője számára irányadó útburkolati jelek csak fehér, az egyéb útburkolati jelek csak sárga színben alkalmazhatók.

4. cím

Egyéb közúti létesítmények Járdasziget, terelősziget

28. § (1) Járdasziget a gyalogosok fokozott védelme, terelősziget a járműforgalom haladási irányának szabályozása érdekében létesíthető.

(2) A járdasziget és a terelősziget szegélyét fekete-fehér színűre kell festeni és szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, a kezdetét meg kell világítani.

(3) A járdaszigetet a járművel jobbról, a terelő-szigetet jobbról vagy balról kell elkerülni, kivéve ha azon elhelyezett haladási irányt jelző tábla mást mutat.

Terelőoszlop

29. § (1) A forgalomnak meghatározott irányba terelése céljából a közúton világos színű, kivilágítható terelőoszlopot lehet elhelyezni.

(2) A terelőoszlopot a járművel jobbról kell elkerülni, kivéve ha azon elhelyezett haladási irányt jelző tábla mást mutat.

Lánckorlátok

30. § Forgalmasabb útvonal egyes veszélyes szakaszain a gyalogosok átkelésének megakadályozására fekete-fehér színűre festett lánckorlát létesíthető.

Szegélyjelek

31. § A forgalom biztonsága érdekében az úttest szegélyét, a műtárgyakat és egyéb létesítményeket fekete-fehér festésű szegélyjellel lehet megjelölni.

Sorompó

32. § (1) A közút lezárása céljából sorompót lehet létesíteni. Vasút és közút pályaszinti kereszteződésénél sorompót (fénysorompót) kell létesíteni, ha a vasúti pálya a közútról nem látható be olyan mértékig, hogy a közúton bármely oldalról (irányból) közeledő jármű vezetőjének, a vasútvonalon közlekedő vonatok legnagyobb sebességét figyelembe véve, ideje legyen a vonat feltűnése után az átjáró előtt megállni, illetőleg, ha a vonat feltűnésekor az átjáróra már ráhajtott, azon a vonat előtt áthaladni.

(2) A vasúti sorompó létesítéséről és fenntartásáról a vasutat üzemeltető vállalat, egyéb sorompó (gátsorompó, útelzáró sorompó stb.) létesítéséről és fenntartásáról pedig az arra illetékes útügyi, illetőleg vízügyi szerv köteles gondoskodni,

(3) A vasúti sorompót fehér, a középső harmadában piros-fehér-piros, egyéb sorompót pedig egyenlő osztásban fekete-fehér színűre kell festeni. A sorompórúd közepét 15 cm átmérőjű vörös színű prizmával kell ellátni, és szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, vörös fényű lámpával ki kell világítani.

(4) Lakott területen a vasúti sorompót ráccsal (ún. szakállal) kell felszerelni.

(5) Távolból kezelt sorompót előcsengető berendezéssel is fel kell szerelni.

(6) A vasúti sorompót a vonat érkezése előtt kellő időben le kell engedni. A sorompó leengedésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az átjáróban közlekedő járművek, gyalogosok vagy állatok a sorompó lezárását megelőzően biztonságosan áthaladhassanak.

(7) A vasúti sorompót 10 percnél hosszabb ideig egyfolytában zárva tartani csak a közlekedés- és postaügyi miniszter által meghatározott esetekben szabad. Azt, hogy a sorompó zárvatartása 10 percnél hosszabb időre is megengedett, a sorompón elhelyezett táblán felirattal jelezni kell.

(8) Leeresztett sorompót önhatalmúlag kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni vagy annak megkerülésével a vasúti pályatesten áthaladni tilos.

(9) Ha a vasúti sorompó használhatatlanná vált, a kereszteződéshez jelzőőrt kell állítani (38. §).

(10) A fénysorompót a vasúti átjárót jelző tábla [23. § (4) bek.] oszlopára, az úttest szintjétől számított 180 cm magasságban úgy kell felszerelni, hogy fénye a járműforgalom felé irányuljon. A lámpa fényerősségének olyannak kell lenni, hogy az tiszta időben 150 m távolságból jól látható legyen.

(11) A fénysorompó folyamatos zöld fénye szabad áthaladást jelez. Ha a fénysorompó villogó piros fényjelzést ad, az áthaladás tilos. Ha a fénysorompón egyik fény sem világít (üzemzavar), az áthaladásra az 56. § (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

5. cím

A közúti jelzőtáblák és útburkolati jelek elhelyezése, jelzőtáblák és létesítmények védelme

33. § (1) A közúton jelzőtáblát és útburkolati jelet csak a közút felügyeletét ellátó szerv helyezhet el a rendőrhatóság engedélyével.

(2) Tilos a közúton a szabványtól eltérő jelzőtáblák és útburkolati jelek elhelyezése.

(3) Tilos a közúton és annak közvetlen közelében a szabványos jelzőtáblákhoz hasonló vagy egyébként félrevezető táblák, jelek és feliratok elhelyezése. Lakott területen kívül közúton és annak közvetlen közelében egyéb táblát is csak a rendőrhatóság engedélyével szabad elhelyezni.

(4) Tilos a közúti forgalomban résztvevők számára illetéktelen vagy félrevezető jelzés adása,

(5) Tilos a közúti jelzőtáblákat és létesítményeket megrongálni, beszennyezni, eltakarni, megváltoztatni, eltávolítani vagy hirdetés céljára felhasználni.

III. Fejezet

A közlekedés általános szabályai

1. cím

Magatartás a közúton

34. § (1) Aki a közúti forgalomban részt vesz, köteles a KRESZ reá vonatkozó rendelkezéseit megtartani, a járművek vezetőivel és a gyalogosokkal szemben türelmes és előzékeny magatartást tanúsítani, a hatósági közegek utasításainak és a jelzőőrök jelzéseinek eleget tenni, továbbá a jelzőtáblák és útburkolati jelek jelzéseihez alkalmazkodni.

(2) A közúti forgalom minden résztvevőjének éberen, kellő figyelemmel és úgy kell közlekedni, hogy magatartása a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésben indokolatlanul ne zavarjon, és a közút használatában ne akadályozzon.

2. cím

Forgalomirányító jelzések A rendőr forgalomirányító jelzései

35. § (1) A közúti forgalmat a rendőr karral, jelző-bottal (a továbbiakban együtt: karral) vagy fényjelző készülékkel irányítja. A forgalom önműködő fényjelző készülékkel is irányítható.

(2) Ha a fényjelző készülékkel irányított forgalmú útkereszteződésben a rendőr karral a fényjelzéstől eltérő jelentésű jelzést ad, a rendőr karjelzése az irányadó.

Karjelzések

36. § (1) A rendőr forgalomirányító karjelzései útkereszteződésben a következők:

a) a rendőr mindkét karjának oldalirányú vízszintes kinyújtása a karjaira merőleges irányból érkező forgalom részére tilos, a karjaival párhuzamos irányokból érkező forgalom részére szabad utat jelez;

b) a rendőr egyik karjának vízszintes irányú kinyújtása a rendőr karjára merőleges irányból érkező forgalom részére tilos utat jelez;

c) a rendőr jobb karjának függőleges feltartása a forgalom irányának megváltoztatására figyelmeztet; e jelzésre az útkereszteződéshez bármelyik irányból érkező jármű a kereszteződés előtt köteles megállni, ha azonban megállni már nem tud, az áthaladást mielőbb köteles befejezni; az útkereszteződésben levő jármű és gyalogos azt haladéktalanul köteles elhagyni; a jelzés tartama alatt a gyalogos a járdáról nem léphet le.

(2) A rendőr sem a szabad, sem a tilos irányt karral huzamosabb ideig nem jelzi. Karjelzés hiányában a rendőr vállaival párhuzamos irányban szabad, azokra merőleges irányban tilos a közlekedés.

(3) A tilos irányból érkező járművel az útkereszteződés előtt meg kell állni, ha azonban a kanyarodást jelzőtábla nem tiltja, a tilos irányból érkező jármű jobbra kis ívben az 53. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint bekanyarodhat.

(4) A szabad irányból érkező jármű és gyalogos az útkereszteződésben áthaladhat. Ha a bekanyarodást jelzőtábla nem tiltja, a jármű jobbra kis ívben az 53. § (4) bekezdésének, balra nagy ívben pedig az 53. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint bekanyarodhat. Balra nagy ívben történő bekanyarodásnál a rendőrt meg kell kerülni, kivéve ha kisegítő karjelzéssel az előtte való bekanyarodásra ad utasítást.

(5) A rendőr kisegítő karjelzései a következők: aj ha a rendőr jobb karját vízszintesen előre kinyújtja, bal karjával pedig maga elé int, ez a balról jövő járművek részére balra előtte való bekanyarodást jelez;

b) ha a rendőr jobb karjával a háta mögé int, ez a jobbról jövő járművek részére balra mögötte való bekanyarodást jelez;

c) ha a rendőr oldalirányba kinyújtott karjával maga felé int, a karjával párhuzamos irányból jövő forgalomnak el kell indulnia;

d) ha a rendőr kinyújtott karját többször maga felé hajlítja, a haladás ütemét gyorsítani, ha pedig karját le- és felfelé mozgatja, a haladás ütemét lassítani kell.

Fényjelzések

37. § (1) A forgalmat irányító fényjelző készülék színjelzései a következők:

a) a piros fény tilos utat jelez; ha a fényjelző készüléken a piros fény világít, a járműnek és a gyalogosnak az útkereszteződés előtt meg kell állnia; ha azonban a kanyarodást jelzőtábla nem tiltja, és a (4), illetőleg az (5) bekezdésben foglaltakból más nem következik, a tilos irányból érkező jármű jobbra kis ívben, az 53. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint bekanyarodhat;

b) a sárga fény - magában vagy piros fénnyel együtt - a forgalom irányának megváltoztatására figyelmeztet; e jelzésre az útkereszteződés-

hez bármelyik irányból érkező jármű az útkereszteződés előtt köteles megállni, ha azonban megállni már nem tud, az áthaladást mielőbb köteles befejezni; a kereszteződésben levő jármű és gyalogos pedig azt haladéktalanul köteles elhagyni; a jelzés tartama alatt a gyalogos a járdáról nem léphet le;

c) a zöld fény szabad utat jelez; a jármű és a gyalogos egyenes irányban áthaladhat; a jármű - ha a kanyarodást jelzőtábla nem tiltja, és a (4), illetőleg az (5) bekezdésben foglaltakból más nem következik - jobbra kis ívben az 53. § (4) bekezdésének, balra nagy ívben pedig az 53. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint bekanyarodhat.

(2) Ha a fényjelző készüléken a piros és sárga fény együtt világít, szabad jelzés következik, ha csak a sárga fény világít, ez arra figyelmeztet, hogy piros fény következik.

(3) Ha a fényjelző készüléken az addig folyamatosan világító zöld fény villogni kezd, még szabad utat jelez, de arra figyelmeztet, hogy rövidesen sárga fény következik.

(4) Ha a fényjelző készüléken zöld nyilat ábrázoló téglalap alakú, fehér alapú kiegészítő tábla van elhelyezve, a nyíl által jelzett irányban csak akkor szabad bekanyarodni, ha a tábla melletti fény világít.

(5) Ha a fényjelző készülék zöld fénye mellett bármelyik oldalon - világításkor zöld nyilat mutató - kiegészítő fényforrás van elhelyezve, a nyíl irányában bekanyarodni csak akkor szabad, ha e fényforrásnak a fénye is világít.

(6) Egyes helyeken a forgalom irányítására két lámpából álló fényjelző készülék is használható. A fényjelző készülék villogó zöld fényjelzése szabad utat, folytonos piros fényjelzése pedig tilos utat jelez.

(7) Veszélyes hely jelzésére használható egy lámpával felszerelt fényjelző készülék is. Az ilyen fényjelző készülék állandóan villogó sárga fényjelzést ad.

Jelzőőrök

38. § (1) A közúti közlekedés biztonságának megóvása érdekében jelzőőrt kell állítani:

a) lakott területen közút és iparvasút vagy iparvágány sorompóval el nem látott pályaszinti kereszteződéséhez, a vasúti forgalom időtartamára;

b) sorompóval (fénysorompóval) ellátott vasúti átjárókhoz, ha a sorompó (fénysorompó) nem működik;

c) azokon a helyeken, ahol jelzőőr alkalmazását a közlekedés- és postaügyi miniszter (4. § h) pont), illetőleg a rendőrhatóság [5. § (2) bek. k) pont és 6. § d) pont] elrendelte.

(2) Két jelzőőrt kell állítani azokon a helyeken, ahol a jelzőőr "Megállj" jelzése a közúton mindkét irányból legalább 30-30 m távolságból nem látható.

(3) A jelzőőr a közúti forgalom számára nappal Jelzőtárcsa, szürkülettől napkeltéig, továbbá amikor a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, piros fényű lámpa feltartásával "Megállj" Jelzést adhat. A "Megállj" jelzés tartama alatt a továbbhaladás mind a járművek, mind a gyalogosok számára tilos.

(4) A jelzőőr az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben szürkülettől napkeltéig, továbbá, ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, az általa adott jelzésen kívül a "Megállj" jelzés időtartamára egy további jelzőlámpát köteles a vágányok túlsó oldalán az úttest közepén elhelyezni.

(5) Ha a közúti közlekedés biztonsága megkívánja, jelzőőrt vagy jelzőőröket kell állítani a közúton végzett munkához is, akik a forgalom tereléséről gondoskodnak, és ügyelnek arra, hogy a közúton végzett munkát jelző lámpák az előírt időszakban égjenek.

(6) Jelzőőrt az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben a vasútnak, a c) pontban említett esetben pedig az arra kötelezett szervnek kell állítani.

3. cím

Megkülönböztetett gépjárművek

39. § (1) Megkülönböztetett gépjárművek: a mentők, tűzoltók, közbiztonsági és egyéb szervek olyan gépjárművei, amelyekhez a megkülönböztető jelzések használatát a belügyminiszter engedélyezte.

(2) Megkülönböztető jelzések: elöl a kocsiszekrény tetején kékfényű jelzőlámpa, továbbá sziréna. A mentők mentési szolgálatot teljesítő megkülönböztetett gépjárművei elöl bal oldalt a kocsiszekrény tetején kibontott piros zászlót is viselnek.

(3) A közúti forgalomban résztvevők áthaladási elsőbbséget és szabad utat kötelesek biztosítani a megkülönböztetett gépjárművek számára, ha azok a megkülönböztető fény- és hangjelzést használják.

(4) Ha a megkülönböztetett gépjármű vezetője a megkülönböztető fény- és hangjelzést használja, és meggyőződött arról, hogy részére szabad utat biztosítottak, a személy- és vagyonbiztonság követelményeinek szem előtt tartásával:

a) az áthaladási elsőbbséget biztosító, a 24. § (4) bekezdésének b)-f) pontjaiban felsorolt, továbbá az előzést és a bekanyarodást tilalmazó jelzőtáblákat figyelmen kívül hagyhatja;

b) a km/órában meghatározott sebességkorlátozásokat túllépheti;

c) a villamosvágányokon a járdaszigetek között, illetőleg a járdasziget mentén annak bal oldalán is közlekedhet;

d) útkereszteződésben a kötelező haladási irányt jelző táblát figyelmen kívül hagyva bármelyik irányba bekanyarodhat;

e) útkereszteződésnél és bekanyarodásnál, valamint kitérés szükségessége esetén elsőbbsége van.

(5) A megkülönböztetett gépjármű vezetője figyelmen kívül hagyhatja a megállást és a hangjelzést tiltó táblákat is.

(6) Megkülönböztetett gépjárművek találkozása esetén, egymáshoz való viszonyukban, az általános forgalmi szabályokat kell alkalmazni úgy, mintha nem megkülönböztetett gépjárművek találkoznának.

4. cím

Eljárás közúti balesetnél

40. § (1) Aki - akár vétlenül is - közúti balesetet okozott, köteles azonnal megállni és a baleset folytán veszélybe jutott vagy megsérült személynek segítséget nyújtani. A segítségnyújtás, illetőleg az arra irányuló intézkedés után haladéktalanul értesítenie kell a rendőrhatóságot vagy a legközelebbi rendőrt, és a lehetőséghez képest biztosítania kell a nyomok megőrzését.

(2) A megállási és segítségnyújtási kötelezettség azt is terheli, aki a baleset bekövetkezését, illetőleg a helyszínen annak következményeit észleli, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy segítségnyújtásra szükség nincs.

(3) A közúton kigyúlladt jármű oltása céljából a többi jármű vezetője köteles megállni és segítséget nyújtani, a tűzoltó készülékkel felszerelt jármű vezetője pedig tűzoltó készülékét rendelkezésre bocsátani.

(4) Az üzemben tartó és a javító vállalat vezetője vagy megbízottja köteles a tudomására jutott közúti balesetből származó személysérülésről vagy járműrongálódásról a rendőrhatóságnak haladéktalanul jelentést tenni.

IV. Fejezet

A gyalogosokra és utasokra vonatkozó rendelkezések

A gyalogosok magatartásáról általában

41. § (1) A gyalogos köteles a közlekedésre vonatkozó általános szabályokhoz alkalmazkodni.

(2) Olyan közúton, ahol járda van, a gyalogos - a zárt csoportokat (43. §) kivéve - csak a járdán közlekedhet. A járdán kell közlekedni a gyermekkocsit toló személynek is.

(3) Olyan közúton, ahol járda nincs, vagy azt lezárták, a gyalogos az úttest szélén és - álló jármű, vagy egyéb akadály kikerülését kivéve -annak legfeljebb egy méter széles sávján, lakott területen kívül csak a menetiránya szerinti bal oldalon az ott közlekedő járművek menetirányával szemben közlekedhet.

(4) Ha az úttest mindkét oldalán külön kerékpárút van, és járda nincs, a gyalogos a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően csak a kerékpárúton közlekedhet. Ha az úttestnek csak egyik oldalán van kerékpárút és járda nincs, a gyalogos a kerékpárúton mindkét irányban közlekedhet.

(5) A gyalogosforgalmat akadályozó vagy zavaró, valamint a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tárggyal csak az úttesten, a (3), illetőleg a (4) bekezdés rendelkezései szerint szabad közlekedni. A járdán sérülés, rongálás vagy szennyeződés előidézésére alkalmas tárgyat csak megfelelően csomagolva szabad vinni.

(6) Főútvonalon 6 éven aluli gyermek csak felügyelet mellett tartózkodhat.

(7) Útelzáró korláton vagy láncon átmászni, azok alatt átbújni, azokat kinyitni vagy azok megkerülésével a lezárt útszakaszra (úttestre) lépni tilos.

(8) Zártpályás vasúti és villamos pályatesten a gyalogos is csak a kiépített átkelőhelyeken haladhat keresztül.

Áthaladás az úttesten

42. § (1) Az úttesten az útburkolati jelek által megadott, ilyenek hiányában pedig a legrövidebb átkelést biztosító (az úttengelyre merőleges) irányban kell áthaladni. Mielőtt a gyalogos az úttestre lelép, köteles körülnézni. Az áthaladás során tartózkodni kell minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarja vagy félrevezeti. Tilos a járműforgalom szándékos akadályozása.

(2) Az úttesten, ha a közelben kijelölt gyalogátkelőhely van, csak ott, ha pedig a közelben kijelölt gyalogátkelőhely nincs, lakott területen levő főútvonalon csak az útkereszteződésnél 6zabad áthaladni. A közhasználatú járművek megállóhelyénél levő járdasziget és az ahhoz közelebb levő járda között azonban az áthaladás - külön jelzett tilalom hiányában - mindenhol megengedett. Ha a járdasziget rendőri karjelzéssel vagy fényjelző készülékkel irányított forgalmú kereszteződésnél van, az áthaladás az adott jelzéstől függetlenül történhet.

(3) Az úttesten áthaladó gyalogosoknak az alábbi helyeken és esetekben elsőbbségük van a járműforgalommal szemben, és zavartalan áthaladásukat a járművek lassítással, szükség esetén pedig megállással is kötelesek biztosítani:

a) a minden irányban villogó sárga fényt adó Jelzőlámpával és zebrasávozással megjelölt különleges gyalogátkelőhelyen, ha a gyalogos már az úttesten van, mielőtt a közeledő jármű az átkelőhelyet elérte volna;

b) az úttestnek a közhasználatú járművek megállóhelyeinél levő járdasziget és az ahhoz közelebb levő járda közötti részén;

c) útkereszteződésnél a járda meghosszabbított vonalában történő átkelésnél az egyik útról a másikra bekanyarodó járművel szemben.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott helyeken és eseteken kívül a gyalogos a közútnak számára fenntartott részéről (járda, járdasziget, útburkolati jelekkel biztosított védőterület stb.) az úttestre csak akkor léphet, ha az úttesten az áthaladás a maga vagy mások veszélyeztetése és a járműforgalom zavarása nélkül lehetséges.

(5) Álló jármű vagy a szabad kilátást gátló egyéb akadály előtt vagy mögött a gyalogos az akadálytól csak olyan távolságban léphet le a közútnak számára fenntartott részéről az úttestre, illetőleg haladhat át azon, hogy az akadály felé közelítő járművet, annak vezetője pedig a gyalogost kellő időben észlelhesse.

Zárt csoport közlekedése

43. § (1) Közúton zárt csoportnak a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest jobb szélén kell haladnia. Egy-egy csoport 150 m-nél hosszabb nem lehet. Két csoport között legalább 50 m távközt kell tartani.

(2) Szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, a zárt csoport első és utolsó sorában a bal szélen egy-egy fehér vagy sárga fényt adó lámpát kell vinni úgy, hogy azt a járművek vezetői kellő időben észlelhessék. Ha a csoport élén és közvetlenül utána a csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a csoport külön megvilágításáról nem kell gondoskodni.

(3) Hídon zárt csoport ütemes lépésben nem haladhat.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásáért a csoport vezetője felelős.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak iskolás és óvodás gyermekek zárt csoportban való haladására. Az ilyen, legfeljebb hármas sorokból álló csoportok a járdán közlekedhetnek.

Járművek utasaira vonatkozó rendelkezések

44. § (1) A jármű utasának a járművezetőt a vezetésben zavarni vagy akadályozni tilos.

(2) Mozgásban lévő járműre felszállni vagy ilyen járműről leszállni, a jármű ajtaját menetközben kinyitni tilos.

(3) Mozgásban levő jármű lépcsőjén, vagy külső tartozékain utazni, ajtaján vagy ablakán kihajolni tilos.

(4) Álló jármű kifelé nyíló ajtaját csak akkor szabad kinyitni, ha ez a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(5) A kijelölt várakozó- és megállóhelyeket kivéve, csak az úttest szélén álló járműre szabad fel-, illetőleg arról leszállni. A fel- és leszállás tilos a járműnek az úttest felőli oldalán, kivéve, ha a jármű építése ezt elkerülhetetlenné teszi.

(6) Villamosra, autóbuszra és trolibuszra - ahol járdasziget nincs - a járdán kell várakozni, és felszállás céljából az úttestre lépni csak akkor szabad, ha a villamos, autóbusz és trolibusz a megállóhelyen megállt. Ahol járdasziget van, vagy ott, vagy a járdán kell várakozni.

(7) Villamosra, autóbuszra és trolibuszra felszállni, vagy azokról leszállni megállóhelyeken kívül csak kivételesen indokolt esetben (áramzavar, motorhiba, baleset stb.) és akkor szabad, ha erre az álló jármű személyzete előzetesen engedélyt adott

V. Fejezet

A járművek közlekedésének általános szabályai

1. cím

A járművekre és járművezetőkre vonatkozó általános rendelkezések

A jármű állapota és üzembiztonsága

45. § (1) A közúton csak a közlekedés zavartalanságát nem veszélyeztető, az előírásoknak megfelelő, ép és tisztán tartott járművel szabad közlekedni. Tilos a közúti forgalomban olyan gépjárművel részt venni, amely a gépjármű típusának megfelelő mértéket meghaladó füstöt terjeszt.

(2) A járműre hangszórót, különleges hang- és fényjelző berendezést felszerelni, ilyeneket használni csak a rendőrhatóság engedélyével szabad.

(3) Mielőtt a vezető a járművel a telephelyről (garázsból stb.) elindul, köteles meggyőződni arról, hogy a jármű előírt biztonsági berendezései (fékek, kormány-, irányjelző- és világítóberendezés) üzemképes állapotban vannak-e. E berendezések bármelyikének meghibásodása vagy más olyan hiba észlelése esetén, amely balesetet idézhet elő, a járművezető járművével a közúti forgalomba nem indulhat el, illetőleg az elindulást köteles megtagadni.

(4) Ha a vezető a kormány-, illetőleg az üzemi fékberendezés meghibásodását vagy a jármű egyéb olyan hibáját, amely balesetet idézhet elő, útközben észleli, köteles járművét haladéktalanul megállítani. Ilyen járművel a hiba elhárításáig a járművezető a közúti forgalomban - vontatását kivéve - nem vehet részt.

(5) Ha a világítóberendezés - ide nem értve a stoplámpát - hibásodik meg, a gépjármű útját a telephelyig szürkülettől napkeltéig, vagy ha világítóberendezés használatát a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, csak akkor folytathatja, ha legalább egy hátsó és egy első bal oldali lámpája üzemképes.

(6) Ha az elromlott gépjármű - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - útját a telephelyig folytathatja, azzal lehetőleg mellékútvonalon kell közlekedni. Az ilyen járművet a vezetőnek különös figyelemmel és fokozott gondossággal kell vezetnie.

A járművezetés feltételei

46. § (1) A közúti forgalomban járművet csak az vezethet, aki a KRESZ-ben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Tilos járművet vezetni annak, aki a biztonságos vezetésre képtelen állapotban van.

(3) A járművezetőnek közvetlenül vezetés előtt valamint vezetés közben szeszes italt vagy más hasonlóan ható szert fogyasztani vagy azok valamelyikének hatása alatt levő állapotban járművet vezetni tilos.

(4) A jármű vezetését a járművezető nem adhatja át olyan személynek:

a) aki a KRESZ-ben meghatározott feltételeknek nem felel meg;

b) akiről tudja, vagy akiről felismerhető, hogy olyan állapotban van, amely a biztonságos vezetésre képtelenné teszi;

c) aki szeszes ital vagy más hasonlóan hatószer hatása alatt van, illetőleg akiről tudja, vagy akiről felismerhető, hogy előzőleg szeszes itali fogyasztott.

2. cím

Forgalmi szabályok Haladás az úttesten

47. § (1) Jármű csak az úttesten, a részére kijelölt úttestrészen közlekedhet.

(2) Járművel az úttesten folyamatosan haladni az úttestnek a menetirány szerinti jobb oldalán, a forgalmi és az útviszonyoknak megfelelő mértékben jobbra tartva és - párhuzamos közlekedés (48. §) esetét kivéve - csak egy sorban, kerékpárral, állattal, állati erővel vont és minden más lassan haladó járművel ezenfelül csak szorosan az úttest jobb szélén szabad.

(3) Be nem látható útszakaszon az úttest menetirány szerinti bal oldalát még átmenetileg sem szabad igénybe venni.

(4) Olyan útvonalon, ahol járda nincs, vagy ahol a járdát elzárták, gyalogos forgalom esetén a járművek úgy kötelesek haladni, hogy a gyalogosok az úttest szélén egy méter szélességű sávon akadálytalanul közlekedhessenek.

Párhuzamos közlekedés

48. § (1) Olyan úttesten, ahol a menetirány szerinti jobb oldalon két vagy több forgalmi sáv áll rendelkezésre, gépkocsival és oldalkocsis motorkerékpárral másik jármű mellett is szabad folyamatosan haladni (párhuzamos közlekedés).

(2) Párhuzamos közlekedés esetén:

a) az úttest felezővonalát átlépni nem szabad;

b) forgalmi sávot változtatni csak az igénybe venni kívánt forgalmi sáv forgalmának zavarása nélkül szabad;

c) az úttest felezővonalához legközelebb levő (belső) forgalmi sávot folyamatos haladás céljára nem szabad igénybe venni 3,5 tonna összsúlyt meghaladó súlyú teherautóval, pótkocsis, valamint olyan járművel, amely a forgalom gyors és torlódásmentes lebonyolítását akadályozza;

d) másik forgalmi sávban közlekedő vagy álló Jármű mellett tilos elhaladni, ha az kijelölt gyalogátkelőhely előtt lassít vagy megáll, mert a gyalogátkelőhelyen gyalogos közlekedik.

Haladás villamosvágánnyal ellátott úttesten

49. § (1) Az úttesten elhelyezett villamosvágányokat - a zártpályás villamosvágányokat kivéve - a jármű folyamatos haladás céljára is igénybe veheti, ha a látási viszonyok nem korlátozottak, és a vágányokon való haladás a villamos közlekedését nem akadályozza, illetőleg a villamost indokolatlan sebességcsökkentésre nem kényszeríti.

(2) Járdaszigetek között, továbbá a járdasziget mentén, annak menetirány szerinti bal oldalán levő villamosvágányokon közlekedni tilos.

(3) Villamossal párhuzamosan haladó vagy a vágányok mellett megálló járműnek olyan távolságot kell tartania, amely a villamos biztonságos elhaladását lehetővé teszi.

(4) Útkereszteződésben az áthaladási elsőbbségre vonatkozó szabályok (55. §) irányadók a villamosra is. Egyéb helyeken járművel a villamossínre ráhajtani csak a villamosközlekedés zavarása nélkül és csak akkor szabad, ha mind a közeledő, mind a távolodó villamos olyan távolságra van, amely a szabad kilátást és a biztonságos áthaladást lehetővé teszi.

Haladás egyirányú forgalmú utcában

50. § (1) Egyirányú forgalmú utcában csak az előírt haladási irányban szabad közlekedni.

(2) Ahol a KRESZ szabályai az úttest felezővonalára utalnak, egyirányú forgalmú utcában való haladás esetén ehelyett az úttesnek az előírt haladási irány szerinti bal szélét kell érteni.

(3) Egyirányú forgalmú utcában megfordulni és tartósan tolatni tilos.

Haladás körforgalomban

51. § (1) Körforgalomban a körforgalom lebonyolítására szolgáló útszakaszt egyirányú forgalmú utcának kell tekinteni, és azon úgy kell közlekedni, hogy a tér közepe a vezető bal oldala felé essék.

(2) A körforgalomban haladó járműnek áthaladási elsőbbsége van a körforgalomba érkező járművel szemben. A körforgalomban haladó jármű vezetője azonban a megkülönböztetett gépjárműnek, valamint a körforgalmat keresztező villamosnak elsőbbséget köteles biztosítani,

Menetirány változtatás

52. § (1) Járművel az egyenes haladási iránytól eltérni, a menetirányt megváltoztatni - ideértve az egyik forgalmi sávból a másikba való áttérést is - csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ez a közlekedés más résztvevőit, elsősorban az igénybe venni kívánt forgalmi sávban haladó járműveket a közlekedésben nem zavarja.

(2) Az egyenes haladási iránytól, illetőleg az úttest felezővonalával párhuzamosan történő haladás irányától való eltérés (menetirány változtatás) szándékát a jármű vezetője az irányjelzésre vonatkozó szabályok (65. §) szerint köteles jelezni.

Be- és kikanyarodás

53. § (1) Útkereszteződésnél az egyik útról a másikra, házból (kapualjból, telekről) az úttestre - a gyalogosok forgalmának zavarása nélkül - jobbra kis, balra nagy ívben kell bekanyarodni.

(2) A kanyarodást megelőzően a jobbra bekanyarodni szándékozó vezető az úttest jobb szélére, a balra bekanyarodni szándékozó vezető az úttest felezővonalához köteles - irányjelzés után -járművével húzódni. Az úttest felezővonalához történő húzódás megkezdése előtt a vezető a járművének előzésébe már belekezdett más jármű zavartalan elhaladását köteles biztosítani.

(3) Ha a jármű hosszúsága miatt jobbra kis ívben csak úgy képes bekanyarodni, ha előzőleg balra húzódik, a balra húzódást és jobbra bekanyarodást az irányváltozások jelzése után csak akkor kezdheti meg, ha ezzel a közlekedés más résztvevőit nem zavarja. Ha a forgalom biztonsága megkívánja, a jármű vezetője a bekanyarodás biztosítására alkalmas személy közreműködéséről is köteles gondoskodni.

(4) A jobbra kis ívben bekanyarodó jármű vezetőjének az áthaladási elsőbbségre vonatkozó szabályokat (55. §) meg kell tartania, és nem akadályozhatja az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak a forgalmát.

(5) A balra nagy ívben bekanyarodó jármű - ha az 55. § (1) bek. b) pontjából más nem következik - nem akadályozhatja az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak és az úttesten vele szemben egyenes irányban haladó vagy jobbra bekanyarodó járműveknek és a villamosoknak a forgalmát.

(6) Várakozó- vagy megállóhelyről, házból (kapualjból, telekről) kikanyarodó, a járdaszegély mellől elinduló vagy a járdaszegély mellé kanyarodó jármű vezetője elsőbbséget köteles biztosítani a forgalomban folyamatosan haladó járműveknek. Házból, kapualjból vagy telekről kihajtani vagy oda behajtani csak úgy szabad, hogy ez a gyalogosok forgalmát ne zavarja, és a jármű vezetője járművét szükség esetén azonnal meg tudja állítani.

Besorolás az útkereszteződések előtt

54. § (1) Útkereszteződés felé közeledve a balra vagy jobbra bekanyarodni szándékozó vezető járművével köteles a bekanyarodásra vonatkozó szabályoknak megfelelő bal, illetőleg jobb szélső forgalmi sávot kellő időben, a többi jármű forgalmának zavarása nélkül elfoglalni.

(2) Ha rendőri jelzés a forgalmat megállítja, az útkereszteződés előtt a járművekkel az útburkolati jelek által meghatározott rendben, ha pedig ilyenek nincsenek, az alábbiak szerint kell - a villamosforgalom akadályozása nélkül - megállni:

a) ha a menetirány szerinti jobb oldalon három jármű fér el egymás mellett, a jobbra bekanyarodni szándékozó vezető a jobb szélen, az egyenes irányban továbbhaladni szándékozó vezető a középen, a balra bekanyarodni szándékozó vezető pedig az úttest felezővonala mellett köteles járművével megállni;

b) ha a menetirány szerinti jobb oldalon két jármű fér el egymás mellett, a balra bekanyarodni szándékozó vezető az úttest felezővonala mellett, a jobbra bekanyarodni szándékozó vezető a jobb szélen köteles járművével megállni, az egyenes irányban továbbhaladni szándékozó vezető pedig járművével akár a felezővonal mellett, akár a jobb szélen is megállhat.

(3) Ha a vezető a járművével nem a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően helyezkedett el, továbbhaladnia csak az útburkolati jelek által meghatározott irányban szabad. Ilyen jelek hiányában sem szabad azonban - akár két, akár három jármű állt meg egymás mellett - az úttest felezővonala mellől jobbra bekanyarodva és a jobb szélről balra bekanyarodva továbbhaladni. Ha három jármű állt meg egymás mellett, a középső helyről csak egyenes irányban szabad továbbhaladni.

(4) Párhuzamos közlekedésnél az egymás mellett közlekedő és egyenes irányban továbbhaladni szándékozó járművek vezetői - ha az útburkolati jelekből más nem következik - az útkereszteződés előtt is az eddig igénybe vett forgalmi sávnak megfelelően helyezkedhetnek el.

Áthaladási elsőbbség

55. § (1) Útkereszteződéseknél áthaladási elsőbbsége van:

a) ha a forgalmat rendőri karjelzéssel vagy fényjelző készülékkel irányítják, annak a járműnek, amely zöld fényjelzést, illetőleg ennek megfelelő rendőri karjelzést kapott;

b) ha a forgalmat rendőri karjelzéssel vagy fényjelző készülékkel nem irányítják,

annak a járműnek, amelyik az "Elsőbbségadás kötelező" vagy az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával védett útvonalon halad; a megkülönböztetett gépjárműnek és a körforgalmat keresztező villamosnak azonban e járművel szemben is áthaladási elsőbbsége van;

egyenrangú útkereszteződésben annak a járműnek, amely jobb kéz felől érkezik, függetlenül attól, hogy a jobb kéz felől érkező jármű milyen irányban kíván továbbhaladni; a megkülönböztetett gépjárműnek és a villamosnak azonban akkor is áthaladási elsőbbsége van, ha bal kéz felől érkezik;

c) a szilárd burkolatú úton haladó járműnek a földúton haladó járművel szemben.

(2) Az úttesten áthaladó gyalogosoknak elsőbbségük van a járműforgalommal szemben:

a) a minden irányban villogó sárga fényt adó jelzőlámpával és zebrasávozással megjelölt különleges gyalogátkelőhelyeken, ha a gyalogos már az úttesten van, mielőtt a közeledő jármű az átkelőhelyet elérte;

b) a közhasználatú járművek megállóhelyénél levő járdasziget és az ahhoz közelebb levő járda közötti úttesten;

c) útkereszteződésnél a járda meghosszabbított vonalában történő átkelésnél az egyik úttestről a másikra bekanyarodó járművekkel szemben.

(3) Az áthaladási elsőbbség biztosítására kötelezett jármű az elsőbbséggel rendelkező jármüvet és gyalogost haladásában nem zavarhatja, az elsőbbséggel rendelkező járművet indokolatlan sebességcsökkentésre, vagy forgalmi sáv változtatására nem kényszerítheti.

Áthaladás vasúti átjárón

56. § (1) Vasúti átjárón csak akkor szabad áthaladni, ha a jármű vezetője kellőképpen meggyőződött az áthaladás veszélytelenségéről.

(2) A vasúti átjáró előtt meg kell állni:

a) ha a sorompó le van engedve, illetőleg leeresztését megkezdték;

b) ha - előcsengetős sorompónál - a csengő szól;

c) ha a fénysorompó villogó piros fényt ad;

d) ha a jelzőőr "Megállj!" jelzést ad;

e) ha az áthaladás előtti megállás kötelezettségét jelzőtábla jelzi.

(3) Ha a fénysorompó sem villogó piros fényt nem ad, sem a zöld fény folyamatosan nem világít (üzemzavar), a vasúti átjáró előtt meg kell állni, és azon csak akkor szabad áthaladni, ha a vezető meggyőződött arról, hogy az áthaladás veszélytelen.

(4) Vasúti átjáróban járművel megállni, megfordulni, tolatni, gépjárműnél pedig sebességet váltani tilos.

(5) Vasúti átjáróban vagy annak közvetlen közelében az előzés - kivéve emberi vagy állati erővel vont járműnek vagy kerékpárnak megelőzését gépjárművel - tilos.

Járművek sebessége

57. § (1) Járművel csak olyan sebességgel szabad haladni, amely mellett a jármű közlekedése biztonságos, és a vezető járművének ura maradhat. A jármű közlekedése akkor biztonságos, ha vezetője -feltéve, hogy a többi jármű vezetője és a gyalogosok is megtartják a reájuk vonatkozó közlekedési szabályokat - baleset előidézését el tudja kerülni, valamint ha a személy- és vagyonbiztonság megköveteli - és erről a körülményről a vezető idejében tudomást szerezhetett - járművét meg tudja állítani.

(2) A jármű sebességét - a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok szem előtt tartásával

- úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a látási, forgalmi és útviszonyoknak, és ne igényeljen nagyobb féktávolságot, mint amekkora a belátható útszakasz hossza. Kényszerítő ok nélkül nem szabad olyan lassan sem haladni, hogy ez a közlekedést akadályozza.

(3) Lakott területen kívül - a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett - a járművek legfeljebb a következő km/órában meghatározott sebességgel közlekedhetnek:

(4) Lakott területen - a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett -a járművek legfeljebb a következő km/órában meghatározott sebességgel közlekedhetnek:

(5) A gépjármű szerkezeti adottságára tekintettel egyes gépjárművek legnagyobb sebességét a gépjárművizsga bizottság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott mértéknél alacsonyabban is megállapíthatja. A megállapított legnagyobb sebességet ilyen esetben a gépjármű hátsó részén fel kell tüntetni.

(6) A villamos és trolibusz sebességére a közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminiszter által jóváhagyott menetsebességi utasítás az irányadó.

(7) Ahol a megengedett legnagyobb sebesség mértékét "Sebességkorlátozás"-t jelző tábla jelzi, ezt a sebességet a járművek akkor sem léphetik túl, ha egyébként a (3)-(5) bekezdések szerint ennél nagyobb sebességgel is közlekedhetnek.

(8) Az adott forgalmi és útviszonyok figyelembevételével megfelelő mértékben csökkenteni kell a sebességet és szükség esetén meg is kell állni minden olyan helyen, illetőleg alkalommal, amikor az a személy- és vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges. Így különösen:

kijelölt gyalogátkelőhelynél,

az úttestnek a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti részén,

iskolánál, kórháznál vagy egyéb nagyobb látogatottságú épület (hely) mellett,

gödrös, síkos, valamint javítás alatt álló úttesten,

kapun ki- és behajtásnál,

vasúti átjárón ráhajtás előtt,

bekanyarodásnál, megfordulásnál és tolatásnál,

ha a látási viszonyok szükségessé teszik,

ijedős állattal való találkozásnál,

rendkívüli forgalom esetén stb.

(9) Rendőri karjelzéssel vagy fényjelző készülékkel nem szabályozott útkereszteződéseket, valamint azokat a helyeket, ahol az úttesten áthaladó gyalogosoknak a járműforgalommal szemben elsőbbségük van, csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a járművezető az elsőbbség megadására vonatkozó kötelezettségének akadálytalanul és biztonságosan eleget tudjon tenni, illetőleg szükség esetén meg tudjon állni.

Követési távolság

58. § (1) Az egymás mögött haladó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, amely a biztonságos megállást - az elől haladó jármű hirtelen lefékezése esetén is - lehetővé teszi.

(2) A követési távolság megválasztásánál az egymás mögött haladó járművek sebességét, valamint az adott forgalmi és útviszonyokat kell figyelembe venni.

(3) Lakott területen kívül haladó járműoszlopoknál kívánatos minden harmadik jármű után legalább 50 m követési távolságot tartani.

Kitérés

59. § (1) Az úttesten szembejövő jármű, zárt csoport, hajtott, illetőleg vezetett állat továbbhaladásához szükséges szabad út biztosítása végett jobbra kell kitérni.

(2) Ha a mindkét irányú haladásra csak egy forgalmi sáv áll rendelkezésre, a járművek kötelesek kölcsönösen kitérni. Ha a kitérés az elhaladást nem teszi lehetővé, a járműveknek meg kell állniuk, és annak a járműnek kell megfordulnia, vagy visszatolatnia, amelyiknek az - figyelembevéve az útviszonyokat, a járművek nemét és erőforrásait stb. - könnyebben lehetséges.

(3) Ahol az úttest mindkét Irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül, és jelzőtáblák vagy jelzőőrök jelzéseiből más nem következik, az útszűkületbe való behajtásra annak a járműnek van elsőbbsége, amely az általa addig igénybe vett forgalmi sávon irányváltoztatás nélkül képes továbbhaladni.

(4) A megkülönböztetett gépjárműveknek, valamint a 10 százaléknál meredekebben lejtő útvonalon felfelé haladó emberi vagy állati erővel vont járműveknek kitérés szükségessége esetén elsőbbséget kell biztosítani.

Előzés

60. § (1) Előzni a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett és csak abban az esetben szabad, ha:

a) az előzni szándékozó vezető szabad kilátása biztosítva van;

b) az előzés a közlekedés más résztvevőit, elsősorban a szembejövő forgalmat nem akadályozza;

c) a vezető a visszapillantó tükörből vagy egyéb módon meggyőződött arról, hogy járművének előzésébe nem kezdett bele más jármű;

d) az előzésre - a sebességet is figyelembe véve - elegendő hely és oldaltávolság áll rendelkezésre;

e) a vezető az előzés befejezése után járművével a folyamatos forgalomba haladéktalanul vissza tud térni oly módon, hogy ezáltal sem a megelőzött járművet, sem a közlekedés más résztvevőit a közlekedésben nem akadályozza.

(2) Előzni - a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak balra szabad.

(3) Olyan úttesten, ahol a villamosvágányok az úttest két szélén vannak elhelyezve, gépjárművel - a menetirány szerinti jobb oldalon lévő villamospályát igénybe véve - jobbra is szabad előzni.

(4) Az úttest közepére helyezett vágányokon haladó villamost, valamint a balra kanyarodási szándékát irányjelzéssel szabályszerűen jelző járművet csak jobbról szabad megelőzni.

(5) Tilos előzni:

a) útkereszteződésben vagy közvetlen közelében, kivéve ha a (4) bekezdés értelmében jobbra kell előzni, és ez nem jár a gyalogosforgalom zavarásával;

b) éles, be nem látható útkanyarulatban és bukkanónál, kivéve, ha az útburkolatra záróvonal van felfestve és az előzés nem jár annak átlépésével;

c) vasúti átjáróban vagy annak közvetlen közelében, kivéve gépjárművel emberi vagy állati erővel vont jármű, illetőleg kerékpár megelőzését;

d) gépjárművet olyan útszakaszon, ahol az előzést tábla tiltja;

e) különleges gyalogátkelőhelyen, illetőleg közvetlen közelében, valamint járdasziget mentén;

f) kijelölt gyalogátkelőhelyen, illetőleg annak közvetlen közelében, ha a járművek előtt a közelben gyalogos halad át;

g) ha az előzendő jármű maga is előzésben van.

(6) A főútvonalon haladó jármű, valamint az a jármű, amelynek rendőri karjelzéssel vagy fényjelző készülékkel szabad utat adnak, útkereszteződésben is előzhet, ha az előzés nem jár a menetirány szerinti bal oldal igénybevételével, és a gyalogosok forgalmát nem zavarja.

(7) A vezetőnek az előzési szándékát a megelőzni kívánt jármű vezetője részére a hangjelzésre vonatkozó korlátozó rendelkezések megtartásával hang-, illetőleg fényjelzéssel, a mögötte közlekedő járművek vezetői részére pedig irányjelzéssel kell tudtul adnia.

(8) Az előzendő jármű vezetőjének az előzést a sebesség fokozásával vagy más módon akadályoznia nem szabad, és az előzést jobbra húzódással elő kell segítenie. Megkülönböztetett gépjárművek számára az előzés lehetőségét a jobbra húzódáson felül a sebesség csökkentésével és -szükség esetén - megállással is haladéktalanul biztosítani kell.

Kikerülés

61. § (1) Az úttesten álló járművet, ott álló vagy haladó állatot, zárt csoportot, egyéb akadályt kikerülni csak akkor szabad, ha a kikerülés a közlekedés más résztvevőit, elsősorban a szembejövő forgalmat nem akadályozza, és a járművezető meggyőződött arról, hogy járművének előzésébe más jármű nem kezdett bele.

(2) A kikerülést - ha az a menetirány megváltoztatásával jár - az irányjelzésre vonatkozó szabályok szerint kellő időben jelezni kell.

(3) Kikerülés közben az álló jármű vagy akadály mellett - a haladási sebességhez képest -kellő biztonságot nyújtó oldaltávolságban kell elhaladni.

(4) Olyan járművet, amely az úttest középvonala mellé húzódva áll, és szabályszerűen jelzi, hogy balra bekanyarodni szándékozik, csak jobbról szabad kikerülni. Ugyancsak jobbról kell kikerülni az úttest közepére helyezett síneken álló villamost is.

(5) Tilos kikerülni olyan járművet, amely kijelölt gyalogátkelőhely előtt állt meg, ha előtte gyalogos halad át.

Tolatás, megfordulás

62. § (1) Járművel tolatni vagy megfordulni csak a többi jármű és a gyalogosok közlekedésének zavarása nélkül szabad.

(2) A tolatás megkezdése előtt a járművezető köteles meggyőződni arról, hogy a tolatás a jármű mögött haladó vagy tartózkodó személyeket, illetőleg járműveket nem veszélyezteti-e.

(3) Ha a forgalom biztonsága megkívánja, a jármű vezetője a tolatás biztosítására alkalmas személy közreműködéséről is köteles gondoskodni.

(4) Tolatni tilos:

a) kijelölt gyalogátkelő helyen;

b) egyirányú utcában és körforgalomban tartósan;

c) vasúti átjáróban és villamosvágányon;

d) alagútban, aluljáróban, ezek ki- és bejáratánál;

e) hídon.

(5) Megfordulni tilos:

a) egyirányú utcában és körforgalomban;

b) vasúti átjáróban;

c) alagútban, aluljáróban, ezek ki- és bejáratánál;

d) hídon.

Megállás

63. § (1) Megállni - a kijelölt várakozóhelyen és a forgalmi okból vagy műszaki hiba folytán történő megállást kivéve - csak az úttestnek a menetirány szerinti jobb oldalán a menetiránynak megfelelően, szorosan az úttest szélén szabad úgy,hogy a jármű az út szélével megközelítően párhuzamosan álljon.

(2) Meg kell állni:

a) ha az úttesten álló rendőr karját függőlegesen felemeli; e jelzésre valamennyi közeledő jármű a jeladás helye előtt köteles megállni;

b) ha a járművezetőt a rendőr szaggatott sípjelzéssel megállásra hívja fel;

c) ha a járművezetőnek jelzőtárcsával, piros fényű lámpával vagy fehér fény körbeforgatásával "Megállj" jelzést adnak;

d) ha a járművezető számára a néphadsereg forgalomirányítója piros zászlójelzést ad;

e) közhasználatú járművek olyan megállóhelyei előtt, ahol a fel- és leszállás az úttesten történik, amíg a jármű a megállóhelyről el nem indul;

f) ha a járművezetőt a szembejövő jármű fénye elvakítja;

g) ha az úttesten zárt csoport halad át;

h) ha az úttesten gyermekek egyenként vagy csoportosan haladnak át;

i) ha az úttesten láthatóan testi fogyatékosságban szenvedő (fehér bottal közlekedő vak, három fekete pontos sárga karszalagot viselő süketnéma, mankós személy stb.) vagy olyan személy halad át, akiről - koránál vagy állapotánál fogva - felismerhető, hogy nem képes biztonságosan, saját testi épségét megóva közlekedni;

j) minden olyan helyen és alkalommal, ahol ét amikor a megállási kötelezettséget a KRESZ más szabályai kimondják, illetőleg azt jelzőtábla jelzi.

(3) Ha a közlekedés biztonsága megkívánja, meg kell állni ijedező állattal való találkozásnál, illetőleg amikor az állat hajtója karjának felemelésével jelzi, hogy az állat a járműtől megijed. Szükség esetén a megálláson felül a motor működését is meg kell szüntetni.

(4) Megállni - a forgalmi okból vagy műszaki hiba folytán történő megállás esetét kivéve - tilos:

a) olyan helyen vagy módon, hogy az álló jármű a közlekedést akadályozza;

b) olyan helyen, ahol az álló járműtől más járművek vezetői a közlekedést irányító jelzéseket vagy a jelzőtáblákat nem láthatják;

c) olyan helyen, ahol az álló járművet más jármű vezetői kellő időben nem vehetik észre (meredek dombtető, éles kanyar stb.);

d) útkereszteződésben és az útkereszteződés szélétől (a járda sarkától) számított 10 méteren belül;

e) kijelölt gyalogátkelőhelyen és személygépkocsit, motorkerékpárt, valamint kerékpárt kivéve, kijelölt gyalogátkelőhely előtt 15 m-en belül;

f) vasúti átjáróban és villamospályán;

g) hídon, aluljáróban és alagútban, aluljáró vagy alagút ki- és bejáratánál;

h) járdán;

i) az úttestnek a járdasziget és az ahhoz közelebb levő járda közötti részén;

j) közhasználatú jármű megállóhelyét jelző tábla előtt 10, a tábla után 15 m-en belül, kettős megállóhelynél pedig az úttestnek a két megállóhely-tábla közötti részén;

k) robbanóanyagot vagy robbantószert szállító járművel lakott területen a fel- és lerakodás idejét kivéve;

l) ahol a megállási tilalmat jelzőtábla vagy útburkolati jel jelzi.

(5) Ha a megállást forgalmi ok (járműtorlódás, tilos jelzés stb.) szükségessé teszi, útkereszteződésben, illetőleg gyalogátkelőhelynél úgy kell megállni, hogy a megállás a keresztező útvonal forgalmát ne zavarja, illetőleg a gyalogátkelőhelyet szabadon hagyja.

(6) Ha a (4) bekezdésben felsorolt helyek valamelyikén műszaki hiba folytán a megállás elkerülhetetlen, a megállás után az elromlott járművet haladéktalanul el kell távolítani.

(7) A megállást a vezető féklámpával ellátott Járműnél - lábfékkel történő fékezés esetén -a féklámpával köteles jelezni. Motorkerékpár vezetőjének a megállást karjának függőleges feltartásával kell jeleznie.

Várakozás

64. § (1) Várakozás céljából - ha útburkolati jelekből más nem következik - a 63. § (1) és (7) bekezdésének rendelkezései szerint kell megállni.

(2) Várakozni tilos:

a) azon a helyen, ahol a megállás tilos;

b) főútvonal lakott területen kívüli szakaszán, ha a közelben közlekedésre alkalmas keresztező vagy betorkolló közút van;

c) középület, pályaudvar, étterem, szálloda, színház be- és kijárata előtt, valamint az épületbe (telekre) behajtás célját szolgáló útszakaszokon;

d) ahol a várakozást jelzőtábla tiltja,

Irányjelzés

65. § (1) Az a járművezető, aki járműve menetirányának megváltoztatására vagy járművével a járda, illetőleg az úttest szélétől elindulásra készül, kellő távolságból, kellő ideig, jól látható irányjelzést köteles adni.

(2) Az irányjelzést irányjelző készülékkel, karral vagy jelzőtárcsával félreértést kizáró módon úgy kell adni, hogy az előlről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen. Motorkerékpár vezetője irányjelzést csak karral adhat.

Hangjelzés

66. § (1) Hangjelzést abban az esetben kell adni, ha az a személy- és vagyonbiztonság megóvása, baleset megelőzése, illetőleg a közlekedés rendje érdekében szükséges.

(2) Hangjelzést kellő távolságból és jól hallhatóan kell adni. A hangjelző készülékkel felszerelt jármű vezetője a készülékkel, az állati erővel vont jármű vezetője és a kézikocsival haladó személy pedig hangos szóval köteles hangjelzést adni.

(3) Indokolatlanul hosszan tartó vagy nem az (1) bekezdésben meghatározott okból hangjelzést adni tilos.

(4) A vezetőt a hangjelzés adása az óvatos vezetés kötelezettsége alól nem mentesíti.

(5) Lakott területen 22 órától 6 óráig, ahol pedig a hangjelzés adását jelzőtábla tiltja, éjjel-nappal tilos a hangjelzés. Ilyen helyeken, illetőleg időpontban csak a megkülönböztetett gépjárművek, egyéb járművek vezetői pedig csak közvetlen veszély elhárítása érdekében adhatnak hangjelzést.

A járművek kivilágítása

67. § (1) Szürkülettől napkeltéig, továbbá amikor a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, a közúton haladó vagy álló járművet - a Függelékben előírt lámpákkal és módon - ki kell világítani.

(2) Előre vörös fényt vagy prizmát, hátra pedig fehér fényt vagy prizmát semmilyen jármű nem mutathat. Az utóbbi rendelkezés a tolatás során használt lámpákra, valamint az állati erővel vont járművek és a kézikocsik részére előirt színtelen üvegű lámpákra nem vonatkozik.

(3) Álló járművet kellően világított területen vagy olyan helyen, ahol azt külső, állandó fényforrás kielégítően megvilágítja, kivilágítani nem kell.

(4) Kékfényű lámpát csak a megkülönböztetett gépjárművek használhatnak,

(5) A világítóberendezések használatára vonatkozó szabályok a következők:

a) fényszórót tompítás nélkül csak lakott területen kívül szabad használni;

b) a gépjármű fényszórójának fényét a szembejövő járműtől, illetőleg hajtott vagy vezetett állattól számított legalább 150 m távolságtól kezdve mindaddig lefelé kell vetíteni, amíg a szembejövő jármű vagy állat el nem halad;

c) kellően világított lakott területen - jelzésadás, valamint sűrű köd esetét kivéve - csak városi lámpát szabad használni;

d) kellően nem világított lakott területen csak tompított fényszóróval szabad haladni;

e) lakott területen a tompított fényszóróval, nem lakott területen pedig a fényszóró többszöri felvillantásával kell hangjelzés helyett - vagy azzal egyidejűleg - jelzést adni;

f) sűrű ködben lakott területen tompított fényszórót kell használni.

(6) Az elromlott jármű kivilágítására a (3) bekezdés, illetőleg a 73. § (1) bekezdés rendelkezései az irányadók.

3. cím

A járművek terhelése és rakománya Személyszállítás járművekkel

68. § (1) Gépkocsiban, illetőleg vezetőfülkéjében, valamint motorkerékpáron csak a forgalmi engedélyben feltüntetett számú személyt szabad szállítani. Két 10 éven aluli gyermek egy személynek számít; motorkerékpáron történő szállítás esetén azonban ezt a szabályt csak az oldalkocsira szabad alkalmazni.

(2) Személyek szállítása esetén személyenként 80 kg - 10 éven aluli gyermekeknél 40 kg -terhelést kell számítani.

(3) Teherautón, valamint teherszállításra használt pótkocsin - külön engedély nélkül - a vezetőfülkében levő személyekkel együtt legfeljebb kilenc személyt szabad szállítani. Teherautó rakfelületén, valamint teherszállításra használt pótkocsin állva utazni tilos. A szállított személyek csak a jármű oldalfalai által határolt belső részen utazhatnak. Ha a rakfelületen áru van, azon személyt csak akkor szabad szállítani, ha a rakomány alacsonyabb az oldalfalaknál.

(4) Személyt szállítani tilos:

a) dömperen, traktoron, segédmotoros kerékpáron és billenő rakfelületű jármű rakfelületén;

b) nyerges vontató pótkocsiján;

c) teherautó pótkocsiján, valamint más gépjármű második és minden további pótkocsiján, kivéve a fékezőt.

(5) Oldalkocsis motorkerékpáron csak az oldalkocsiban és a pótülésen, szóló motorkerékpáron pedig csak a pótülésen szabad személyt szállítani. Pótülésen személy csak úgy szállítható, ha lába eléri a lábtartókat.

A járművek rakományának mérete

69. § (1) A közúton közlekedő jármű rakományával együtt legfeljebb 250 cm széles, az úttest szintjétől számítva pedig legfeljebb 400 cm magas lehet. A rakomány hátrafelé kinyuló része legfeljebb 200 cm hosszú lehet, de nem haladhatja meg a rakfelület hosszának felét. Keskeny útvonalakon közlekedő járművet csak olyan szélességben szabad megrakni, hogy a rakomány más járművek és a gyalogosok közlekedését ne akadályozza. E korlátozások alól a rendőrhatóság felmentést adhat.

(2) A rakomány szélességére és magasságára megállapított méretkorlátozások a szálasterményeket szállító, állati erővel vont járművekre nem vonatkoznak, ha azonban a jármű olyan útvonalon közlekedik, amelyen villamos- vagy trolibuszvezeték van, az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az a gépjármű, amelynek felépítménye (darus gépjármű, fúrótoronnyal felszerelt gépjármű stb.) vagy rakománya előre a kormánykerék középpontjától 2 m-nél távolabbra nyúlik ki, a közúti forgalomban csak a rendőrhatóság engedélyével közlekedhet.

(4) Ha a rakomány a gépjármű rakfelületéből oldalt vagy hátra, illetőleg a gépjármű elé legalább 40 cm-re kinyúlik, meg kell jelölni. Nappal a kinyúló rakományt 40x40 cm-es piros színű ronggyal kell megjelölni. Szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, az előre kinyúló rakományt annak elején fehér lámpával, a hátra kinyúló rakomány leghátsó pontját piros lámpával, az oldalt kinyúló rakományt, ha az a jármű világító lámpájának szélétől 40 cm-nél jobban nyúlik ki, külső szélén előre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kell megjelölni. A lámpáknak olyan fényerősségűeknek kell lenniük, hogy tiszta időben legalább 150 m távolságból jól láthatók legyenek.

(5) A jármű megrakásánál figyelemmel kell lenni:

a) a jármű teherbírására és az útviszonyokra;

b) arra, hogy a rakomány a jármű vezetőjét 6em a vezetésben, sem a szabad kilátásban, a közúti forgalom résztvevőit pedig az irányjelzések és lámpák (prizmák) észlelésében ne akadályozza;

c) arra, hogy a rakomány a közút felett vagy mentén levő létesítményeket ne rongálja;

d) arra, hogy a megrakás módja vagy mértéke a gyalogosok és a járművek közlekedését, továbbá a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(6) A rakományt a járművön egyenletesen elosztva úgy kell elhelyezni, hogy le ne essen, ki ne ömöljön és a rakfelületen el ne csússzon. A testi épségre veszélyes tárgyat (kaszát, fűrészt stb.) a rakfelületen úgy kell elhelyezni, hogy az az oldalfalak által határolt területen szállítás közben se nyúljon túl.

(7) Az ország területét csak olyan járművel szabad elhagyni, amelynek magassága a rakománnyal együtt nem haladja meg az úttest szintjétől számított 380 cm-t.

Különleges szállítmányok

70. § (1) Tűzveszélyes, robbanó, mérgező vagy sugárzó anyagot szállító jármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha a jármű üzemben tartója és vezetője az ilyen anyagok szállítására vonatkozó külön előírásoknak maradéktalanul eleget tesz.

(2) Tűzveszélyes vagy robbanóanyag rakodása és szállítása közben nyílt lángot, illetőleg nem tűzbiztos lámpát használni, valamint dohányozni tilos.

(3) A tűzveszélyes és sugárzó anyagot szállító járművet a megfelelő felirattal, a robbanóanyagot szállító járművet a jármű bal oldalán fekete halálfejes zászlóval kell megjelölni.

(4) A robbanóanyagot szállító gépjárművön tartalék üzemanyagot szállítani nem szabad.

(5) A robbanóanyagot szállító járművel útközben - balesetet vagy műszaki hibát kivéve -megállni csak lakott területen kívül, lakóháztól legalább 200, útkereszteződéstől legalább 100 m távolságra szabad. Ha a szállítás több járművel történik, állati erővel vont járművek között legalább 50 m, gépjárművek között legalább 100 m távolságot kell tartani.

4. cím

Vegyes rendelkezések A járművezetésre vonatkozó egyéb rendelkezések

71. § (1) A jármű vezetője részére a KRESZ rendelkezéseivel ellentétes utasítást adni tilos.

(2) A jármű vezetője köteles minden olyan utasítás végrehajtását megtagadni, amely a KRESZ rendelkezéseibe ütközik.

(3) A járművezetőnek a jármű ajtaját csak akkor szabad kinyitnia, ha ez mások személy- és vagyonbiztonságát nem veszélyezteti.

(4) A járművezető a forgalom zavarása nélkül a járműnek az úttest felőli oldalán is ki-, illetőleg beszállhat.

A jármű őrizetlenül hagyása

72. § (1) A járművet a közúton csak akkor szabad 5rizetlenül hagyni, ha forgalmi akadályt nem okoz, kivilágítása a rendelkezéseknek megfelel, a vezető a hajtómű működését megszüntette, és mindent megtett annak érdekében, hogy a járművet illetéktelen személy el ne indíthassa, vagy a jármű magától el ne indulhasson.

(2) Tűzveszélyes, robbanó, mérgező vagy sugárzó anyagot szállító járművet, továbbá 10%-nál meredekebb lejtőn pótkocsit vontató gépjárművet őrizet nélkül hagyni tilos,

Elromlott jármű eltávolítása a forgalomból

73. § (1) A közúton elromlott járművet az úttest jobb szélén úgy kell elhelyezni, hogy a forgalmat ne akadályozza. Az ilyen járművet - szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik - ki kell világítani, úgy, hogy a forgalom többi résztvevői kellő távolságból észlelhessék.

(2) Ha az (1) bekezdés rendelkezéseinek a járművezető nem képes eleget tenni, minden számára lehetséges módon gondoskodni köteles a forgalom biztonságának megóvásáról.

(3) Az elromlott járművet a közútról haladéktalanul el kell távolítani. Ha a jármű eltávolításáról a jármű üzemben tartója (használója) nem gondoskodik, azt az üzemben tartó (használó) költségére a tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve eltávolíttatja.

(4) Elromlott jármű vontatása esetében a vontatókötél, illetőleg vontatórúd a vontatott járműnél hosszabb nem lehet. Olyan gépjárművet, amelynek fékberendezése romlott el, csak merev vontatórúddal, amelynek a kormányszerkezete romlott el, csak megemelve szabad vontatni. Szóló motorkerékpárt - ha a fékberendezése romlott el - vontatni nem szabad.

(5) Elromlott járművet lehetőleg mellékútvonalon kell vontatni. A vontatott járművet szürkülettől napkeltéig, valamint ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, ki kell világítani.

(6) A vontatott gépjárművet csak olyan személy vezetheti, aki a vontatott gépjármű nemének és üzemének megfelelő gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkezik.

Munkagépek részvétele a közúti forgalomban

74. § (1) Nem tekintendő gépjárműnek az a mezőgazdasági és ipari munkagép (mezőgazdasági traktor, egyéb vontatógép, útigép, úthenger, motoros fűrész stb.), amelyet közúti közlekedésre rendszeresen nem használnak, és közúton óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képes.

(2) A KRESZ szabályait a közúton közlekedő, gépjárműnek nem minősülő munkagép vezetőjének is meg kell tartania. A szabályok oktatásáról az üzemeltető vállalat köteles gondoskodni, és az oktatás megtörténtéről a munkagép vezetőjének igazolást köteles adni, amelyet a vezetőnek a közúti forgalomban való részvételkor magánál kell tartania.

(3) A munkagépek vezetésének feltételeit a belügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza.

VI. Fejezet

A gépjárművek közlekedésére vonatkozó külön rendelkezések

Csoportos személyszállítás

75. § (1) Teherautón, valamint teherszállításra használt pótkocsin a vezetőfülkében levő személyekkel együtt kilencnél több személyt szállítani (csoportos személyszállítás) csak a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyével szabad.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik:

a) a fegyveres testületek, a tűzoltóság és a büntetésvégrehajtási szervek által használt gépkocsikra;

b) a közveszély vagy elemi csapás elhárításánál használt gépkocsikra;

c) a posta, a vasút, az útépítő és útfenntartó vállalatok, az elektromos-, gáz-, víz- és csatornázási művek által üzemi feladatuk ellátása során használt gépkocsikra;

d) vásári és piaci árusokat fuvarozó közhasználatú tehergépkocsikra a jogszabályban [26/1960. (V. 21.) Korm. rendelet 104. §] meghatározott korlátok között;

e) azokra a gépkocsikra, amelyekre a közlekedés- és postaügyi miniszter ilyen mentességet engedélyezett.

Pótkocsi vontatása gépjárművel

76. § (1) Gépjárművel a közúti forgalomban pótkocsit (utánfutót, lakókocsit stb.) csak abban az esetben szabad vontatni, ha a gépjárművizsga bizottság a gépjárművet vontatásra alkalmasnak találta. Motorkerékpárral és dömperrel pótkocsit vontatni tilos.

(2) Gépjárművel csak a forgalmi engedélyben feltüntetett pótkocsi vontatható.

(3) Személyszállító gépkocsival, teherautóval és nyerges vontatóval legfeljebb egy, vontatóval vagy traktorral legfeljebb két pótkocsit szabad vontatni. Több pótkocsi vontatásához az illetékes KPM közúti igazgatóság adhat engedélyt.

Nagyobb súlyú gépjárművek részvétele a közúti forgalomban

77. § A közúti forgalomban az illetékes útügyi hatóság engedélye nélkül csak olyan jármű vehet részt, amelynek tengelynyomása a 8 tonnát, kettős tengely esetén - ha a két tengely egymástól való távolsága legalább egy méter, de legfeljebb 2 méter - a 14.5 tonnát, összsúlya pedig a 20 tonnát nem haladja meg.

VII. Fejezet

A kerékpárok közlekedésére vonatkozó külön rendelkezések

Közlekedés kerékpárral

73. § (1) A kerékpáros az alábbi rendelkezésekhez is köteles alkalmazkodni:

a) közúton csak olyan személy kerékpározhat, akinek ebben kellő jártassága van;

b) kerékpározni vagy kerékpárt tolni csak a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélétől egy méter távolságon belül, egymás mögött egy sorban, ahol pedig kijelölt kerékpárút van, csak azon szabad;

c) kerékpáron felnőtt személyt szállítani - a két vagy több üléses kerékpár kivételével -csak mellékútvonalon és úgy szabad, ha a személyszállítás a kerékpárost mindkét kezének szabad használatában és a kormányzásban nem akadályozza; gyermeket főútvonalon csak 18. életévét betöltött személy szállíthat;

d) kerékpáron csak olyan tárgyat szabad szállítani, amely a forgalom rendjét nem zavarja, és a kerékpárost mindkét kezének szabad használatában és a kormányzásban nem akadályozza;

e) járdán kerékpározni tilos; e rendelkezés alól az illetékes tanács végrehajtó bizottságának közlekedési szakigazgatási szerve felmentést adhat;

f) kerékpárt járdán tolni - ha az úttest kerékpár közlekedésre alkalmas - tilos;

g) 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül csak mellékútvonalon kerékpározhat;

h) kerékpárosnak járműhöz kapaszkodni tilos;

i) kerékpárral vontatni, ahhoz oldalkocsit, utánfutót vagy állatot kötni tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából kerékpárnak minősül az emberi erővel hajtott, kettőnél több kerekű jármű (tricikli) is. Ilyen járművel azonban kerékpárúton nem szabad közlekedni.

Segédmotoros kerékpárok közlekedése

79. § (1) A segédmotoros kerékpárral közlekedő személy az alábbi rendelkezésekhez is köteles alkalmazkodni:

a) segédmotoros kerékpárt a közúti forgalomban csak 14. életévét betöltött, legalább segédmotorvezetői igazolvánnyal rendelkező személy vezethet;

b) segédmotoros kerékpáron személyt szállítani tilos;

c) segédmotoros kerékpáron csak olyan tárgya szabad szállítani, amely a forgalom rendjét nem zavarja, a vezetőt mindkét kezének szabad használatában és a kormányzásban nem akadályozza

d) segédmotoros kerékpárral járdán és kijelöl kerékpárúton közlekedni tilos; segédmotoros kerékpárral vontatni, ahhoz oldalkocsit, utánfutó vagy állatot kötni tilos,

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók a segédmotorral hajtott, kettőnél több kerekű áruszállító járművekre is.

(3) Ha a segédmotoros kerékpárral a motor üzemeltetése nélkül közlekednek, a kerékpár közlekedésére vonatkozó szabályok az irányadók.

VIII. Fejezet

Az állatok hajtására és vezetésére, valamint az állati erővel vont járművek és a kézikocsik közlekedésére vonatkozó külön rendelkezések

Állatok hajtása és vezetése

80. § (1) Állatok hajtói és vezetői az alábbi rendelkezésekhez is kötelesek alkalmazkodni:

a) közúton csak olyan személy lovagolhat, illetőleg vezethet be nem fogott állatot, akinek ebben kellő jártassága van;

b) állatot a menetirány szerinti jobb oldalon közvetlen az úttest szélén kell hajtani, vagy vezetni;

c) ha állatok hajtására külön utat jelöltek ki, azt kell igénybe venni;

d) be nem fogott állatot a közúton megkötés nélkül őrizetlenül hagyni tilos;

e) ha a hajtott vagy vezetett állat ijedős, ezt a hajtó vagy a vezető karjának függőleges feltartásával köteles a közeledő jármű vezetőjének Jelezni.

(2) Tilos a hajtott vagy vezetett állatot ütlegelni vagy kínozni.

(3) Tilos a közúton olyan állatot vezetni, hajtani vagy azon lovagolni, amely betegsége vagy egyéb tulajdonsága miatt a közelébe jutó személyek testi épségét vagy a közlekedés rendjét veszélyezteti.

(4) A közúton állatok csoportos hajtásához anynyi hajtót kell alkalmazni, amennyi az állatok megfelelő terelését biztosítani képes. Szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, a hajtóknak a csoport haladását lámpával kell jelezniük.

(5) Vasúti átjáróban az állatokat csak kisebb csoportokban és csak úgy szabad áthajtani, hogy a csoport vonat közeledésekor megállítható és a vasúti pályatest kellő időben szabaddá tehető legyen. Ha állatcsoportot vasúti átjárón rendszeresen hajtanak át, ennek időpontját lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az forgalommentes időre essen.

Közlekedés állati erővel vont járművel és kézikocsival

81. § (1) Az állati erővel vont járművek vezetői (hajtói) és a kézikocsival közlekedő személyek a következő rendelkezésekhez is kötelesek alkalmazkodni:

a) közúton befogott állatot csak az hajthat vagy vezethet, akinek ebben kellő jártassága van;

b) rendszeres bérfuvarozást végző, állati erővel vont járművet csak rendőrhatósági engedéllyel rendelkező hajtó hajthat; a rendőrhatóság egyéb állati erővel vont járművek hajtói részére is elrendelheti a hajtási engedély megszerzésének kötelezettségét;

c) állati erővel vont járművel és kézikocsival csak a menetirány szerinti jobb oldalon, közvetlenül az úttest szélén szabad haladni;

d) kiépített közútra ráhajtás, valamint házból, kapualjból (telekről) közútra kihajtás előtt a hajtó köteles a járművel megállni és meggyőződni arról, hogy a rá- vagy kihajtás veszélytelen-e és a közúti forgalmat nem zavarja-e.

(2) A jármű oldalához állatot kötni tilos. A járműhöz hátul legfeljebb két állatot szabad kötni. Vonóállathoz a menetirány szerinti bal oldalon csak egy állat köthető.

(3) Járműbe befogott állatot a közúton csak akkor szabad őrizetlenül hagyni, ha az elkerülhetetlenül szükséges és a hajtó gondoskodik arról, hogy se a jármű, se az állat mozgásával a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

(4) A 80. § (1) bekezdésének e) pontjában, valamint (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések a járművek elé fogott állatok tekintetében is irányadók.

Állati erővel vont jármű terhelése és vontatása

82. § (1) Az állati erővel vont jármű terhelésénél a jármű teherbírására, az útviszonyokra, valamint a vonó állatok erejére figyelemmel kell lenni.

(2) Kétfogatú jármű terhelése a 6 tonnát, egyfogatú jármű terhelése pedig a 3 tonnát kövezett úton sem haladhatja meg. E rendelkezés a fúvott gumiabronccsal ellátott járművekre nem vonatkozik.

(3) 12 tonnánál nagyobb összsúlyú, állati erővel vont jármű csak külön engedély alapján vehet részt a közúti forgalomban.

(4) Kettőnél több járművet egymáshoz kötve állati erővel vontatni tilos.

IX. FEJEZET

Villamosok, trolibuszok, közhasználatú autóbuszok közlekedésére vonatkozó külön rendelkezések

A villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok közlekedése

83. § (1) A villamosok és trolibuszok közlekedésére a KRESZ szabályait értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a trolibuszt forgalmi szempontból gépjárműnek kell tekinteni.

(2) A villamosokra, trolibuszokra és közhasználatú autóbuszokra vonatkozó forgalmi és jelzési utasítások a KRESZ rendelkezéseivel ellentétes szabályokat nem tartalmazhatnak. A forgalmi és jelzési utasítások közlekedésrendészettel kapcsolatos rendelkezéseit a belügyminiszter és a közlekedés és postaügyi miniszter hagyja jóvá.

(3) A villamosok és trolibuszok a közlekedés- és postaügyi miniszter által kiadott "Uzembehelyezési engedély" alapján közlekedhetnek.

(4) Villamos és trolibusz vezetéséhez villamos, illetőleg trolibusz vezetői igazolvány szükséges.

Villamos, trolibusz és közhasználatú autóbusz elindítása

84. § (1) A villamos, trolibusz és közhasználatú autóbusz indításával megbízott alkalmazott az indítási jelet csak abban az esetben adhatja meg, a kalauz nélkül közlekedő ilyen jármű vezetője pedig a járművet csak akkor indíthatja el, ha az utasok le- és felszállása megtörtént.

(2) Ha a villamoson, trolibuszon, illetőleg közhasználatú autóbuszon az összes ülő- és állóhely foglalt, az indítással megbízott alkalmazott a közönségnek a felszállás megszüntetésére való figyelmeztetése után indítási jelet adhat.

(3) A villamost, trolibuszt, illetőleg közhasználatú autóbuszt vezetője csak az indítási jel megadása után és - visszapillantó tükörrel felszerelt jármű esetében - csak akkor indíthatja el, ha a visszapillantó tükörből meggyőződött az elindulás veszélytelenségéről.

(4) Az önműködő ajtóval ellátott közhasználatú autóbuszt, trolibuszt, illetőleg villamost vezetője az indítási jel megadása után is csak akkor indíthatja el, ha az ajtókat becsukta. Menetközben a járművek ajtaját zárva kell tartani.

HARMADIK RÉSZ

Vegyes rendelkezések Igazgatásrendészet és a járművek felszerelése

85. § A gépjárművezetőkkel és a gépjárművekkel kapcsolatos igazgatásrendészeti szabályokat, valamint a járművek felszerelésére vonatkozó rendelkezéseket a rendelet Függeléke tartalmazza.

Szabálysértések

86. § Aki e rendeletben, valamint e rendeletnek a Függelékében foglalt szabályokat megszegi, szabálysértés miatt a 37/1962. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján vonható felelősségre.

Hatálybalépés

87. § (1) Ez a rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba, kivéve a 39. § (2) bekezdését és a 74. § (2) bekezdését, valamint a Függelék 2. cikkében foglalt rendelkezéseket, amelyek 1964. január 1. napján, továbbá a 22. § (4) bekezdését, 32. § (1) bekezdését és a Függelék 29. cikkében foglalt rendelkezéseket, amelyek 1964. július 1. napján lépnek hatályba. A Függelék 18-25, 27-28 és 30-31 cikkeiben felsorolt berendezésekkel, felszerelésekkel és táblákkal e rendelet hatálybalépésekor már forgalomban levő járműveket 1964, január 1. napjáig kell felszerelni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1/1953. (XII. 4.) BM rendelet, kivéve a 36. § (2) bekezdését és a 86. § (3) bekezdését, amely 1964. január 1. napján, továbbá a 7. § (1) bekezdését, amely 1964. július 1. napján veszti hatályát. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti továbbá az 1/1953. (XII. 4.) BM rendelet végrehajtása tárgyában kiadott minden rendelkezés, az 1/1958. (IX. 2.) BM-KPM rendelet 1. és 2. §-a, az 1/1959. (V. 20.) BM-KPM, a 2/1959. (VII. 11.) BM-KPM és az 1/1962. (IX. 9.) BM-KPM együttes rendelet.

Pap János s. k.,

belügyminiszter

Kossa István s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

FÜGGELÉK

Első rész

A gépjárművezetőkkel kapcsolatos igazgatásrendészeti szabályok

A gépjárművezetés tanulása

1. cikk

1. Közúton gépjárművezetést csak a rendőrhatóság által kiadott gyakorló igazolvánnyal ellátott személy, az abban meghatározott útvonalon tanulhat. Gépkocsivezetés tanulásához oktató jelenléte is szükséges.

2. Az 1. pontban említett igazolványra nincs szükség, ha a gépjárművezetés tanulása gépjárművezető képzéssel megbízott szervnél a szerv hivatásos oktatójának felügyelete mellett történik.

3. Az oktatás és a vizsgáztatás során az oktatót, illetőleg a vizsgabiztost kell a tényleges vezetőnek tekinteni.

4. Az oktatás és a vizsgáztatás során a gépjárművön az oktatón, illetőleg a vizsgabizottság tagjain kívül csak a tanulók foglalhatnak helyet.

5. A gépjárművezetés oktatására használt gépjárművet elöl és hátul 25X25 cm nagyságú fehér alapszínű, fekete szegélyű táblán 20 cm magasságú, 3 cm vonalvastagságú nyomtatott fekete "T" betűvel kell megjelölni. Az újonnan levizsgázott gépjárművezető gépjárművét hat hónapig ilyen táblával jelölheti meg.

A gépjárművezetés feltételei

2. cikk

1. A közúti forgalomban gépjárművet csak olyan személy vezethet, aki a gépjármű nemére és üzemének jellegére érvényes gépjárművezetői igazolvánnyal, ideiglenes igazolvánnyal vagy gyakorló igazolvánnyal rendelkezik.

2. Motorkerékpár vezetéséhez motorkerékpár-vezetői,

személyautó és 3,5 tonnánál nem nagyobb összsúlyú teherautó, illetőleg vegyes használatú gépkocsi vezetéséhez személyautóvezetői,

3,5 tonnánál nagyobb összsúlyú teherautó, illetőleg vegyes használatú gépkocsi és nyerges vontató vezetéséhez teherautóvezetői,

autóbusz vezetéséhez mind személy-, mind teherautóvezetői,

vontató és traktor vezetéséhez teherautó- vagy vontatóvezetői,

különleges gépjármű vezetéséhez pedig különleges gépjármű vezetésére jogosító igazolvány szükséges.

3. Gépjárművezetőként csak hivatásos gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkező személy alkalmazható. Autóbusz, csoportos személyszállításra használt teherautó és csuklós gépkocsi vezetésére legalább kétéves teherautóvezetői gyakorlattal rendelkező, pótkocsit vontató teherautó, illetőleg nyerges vontató vezetésére legalább egyéves teherautóvezetői gyakorlattal rendelkező személy alkalmazható.

Gépjárművezetői igazolvány megszerzésének feltételei

3. cikk

1. Gépjárművezetőképző tanfolyamra az vehető fel, illetőleg tanfolyam hallgatása nélkül gépjárművezetői vizsgára az bocsátható, aki 18. életévét betöltötte és gépjárművezetésre orvosi és közbiztonsági szempontból alkalmas, - hivatásos gépjárművezető esetében pályaalkalmassági szempontból is megfelel.

2. A rendőrhatóság indokolt esetben gépjárművezetői vizsgára bocsáthatja azt is, aki a 16. életévét betöltötte.

3. Gépjárművezetői, illetőleg hivatásos gépjárművezetői igazolványt az kaphat, aki az 1. pontban meghatározott feltételeknek megfelel és a gépjárművezetői, illetőleg a hivatásos gépjárművezetői vizsgát sikerrel letette.

4. A gépjárművezető a nevében vagy lakcímében beállott változást köteles a lakóhelye szerint illetékes rendőrhatóságnál 48 órán belül bejelenteni.

5. A villamos és trolibusz vezetői igazolvány megszerzésének feltételeit a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter külön szabályozza.

A gépjárművezetői igazolvány visszavonása

4. cikk

1. A rendőrhatóság a gépjárművezetői igazolványt meghatározott időre vagy véglegesen visszavonja, ha:

a) a gépjárművezető testi vagy szellemi fogyatékossága miatt gépjármű vezetésre alkalmatlanná válik, az alkalmatlanság időtartamára;

b) a bíróság a gépjárművezetőt e foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltotta, az ítéletben meghatározott időre;

c) a gépjárművezető olyan cselekményt követ el, vagy olyan magatartást tanúsít, amelyre tekintettel közbiztonsági vagy közlekedésrendészeti szempontból gépjárművezetésre alkalmatlanná vált;

d) a gépjárművezető 3. számú ellenőrzőlapját bevonták.

2. A hivatásos gépjárművezetői igazolványnak az 1. pont c) alpontja alapján történő visszavonásához az ügyészség jóváhagyása szükséges.

3. A gépjárművezetői igazolványt az intézkedő rendőr a helyszínen elveheti, ha:

a) a gépjárművezető halálos vagy tömeges balesetet okozott;

b) a helyszínen kétséget kizáróan megállapítható, hogy a gépjármű vezetője ittasan vezetett;

c) a gépjárművezetői igazolvány hamis vagy adatait meghamisították, vagy az igazolvánnyal más módon visszaéltek.

4. Ha a gépjárművezetői igazolványt a helyszínen az intézkedő rendőr vette el, azt az elvételtől számított 24 órán belül az illetékes rendőrhatósághoz - a visszavonás tárgyában történő döntés végett - fel kell terjeszteni, amely 30 napon belül köteles a visszavonás tárgyában határozattal dönteni.

5. Az egy évnél hosszabb időre visszavont gépjárművezetői igazolvány csak újabb gépjárművezetői vizsga sikeres letétele után adható vissza.

6. Ha a gépjárművezetői igazolványt meghatározott időre vonják vissza, a visszavonás időtartama - feltéve, hogy bírói ítélet a foglalkozástól való eltiltás tárgyában másként nem rendelkezik - 3 hónaptól 5 évig terjedhet.

7. Az elsőfokú rendőrhatóságnak e cikk alapján hozott határozata ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

8. Az előző pontokban foglalt rendelkezéseket a villamos, a trolibusz és a segédmotoros kerékpár vezetői igazolványokra is alkalmazni kell.

Az ellenőrző lap bevonása

5. cikk

1. Az intézkedő rendőr az ellenőrző lap bevonására javaslatot tehet, illetőleg a rendőrhatóság az ellenőrző lapot bevonhatja, ha a gépjárművezető a közúti közlekedés szabályait oly módon szegi meg, hogy ezáltal a közlekedés biztonságát nagymértékben veszélyezteti.

2. Ellenőrző lap bevonása tárgyában a rendőrhatóság írásbeli határozattal dönt.

3. Az ellenőrző lap bevonásának időtartama:

a) az 1. számú ellenőrző lap esetén 6 hónaptól 2 évig;

b) a 2. számú ellenőrző lap esetén 1 évtől 3 évig terjedhet.

4. Ha a bevonás időtartama eltelt és időközben a 2. számú ellenőrző lapot nem vonták be, az 1. számú ellenőrző lapot kérelemre vissza kell adni. Ha az 1. számú ellenőrző lap visszaadása előtt a 2. számú ellenőrző lapot is bevonták, a 2. számú ellenőrző lap bevonására meghatározott idő elteltével kell - kérelemre - mindkét ellenőrző lapot visszaadni.

5. Az ellenőrző lap bevonását elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

6. Az előző pontokban foglalt rendelkezéseket a villamos és a trolibusz vezetői igazolványok ellenőrző lapjaira is alkalmazni kell.

Betétlapok

6. cikk

1. A gépjárművezető köteles betétlapokat beszerezni és azok rovatait - a rendszám rovatának kivételével - pontosan kitölteni.

2. A gépjárművezető legalább három kitöltött betétlapot a gépjárművezetői igazolványával együtt köteles magánál tartani.

3. Az előző pontokban foglalt rendelkezéseket a villamos és a trolibusz vezetői igazolványok betétlapjaira is alkalmazni kell.

A járművezetők időszakos rendőrorvosi vizsgálata

7. cikk

1. A gépjárművezető - az autóbuszvezető kivételével - háromévenként, az autóbusz, a villamos és a trolibusz vezető pedig kétévenként köteles időszakos rendőrorvosi vizsgálaton megjelenni. A rendőrorvos indokolt esetben a következő időszakos orvosi vizsgálat idejét három, illetőleg két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja.

2. Ha a járművezető az előírt határidőn belül az időszakos rendőrorvosi vizsgálatnak nem veti magát alá, járművet mindaddig nem vezethet, amíg a rendőrorvos járművezetésre alkalmasnak nem nyilvánítja.

3. A rendőrhatóság indokolt esetben a járművezető rendőrorvosi vizsgálatát az 1. pontban meghatározott időtartamon belül is elrendelheti.

Második rész

Gépjárművekkel kapcsolatos rendészeti szabályok A gépjármű hatósági jelzései

8. cikk

1. A gépjármű hatósági jelzései:

a) rendszámtábla (próbarendszámtábla);

b) forgalmi engedély (ideiglenes forgalmi engedély).

2. A hatósági jelzéseket a rendőrhatóság adja ki.

Rendszámtábla

9. cikk

1. A gépjárműre a rendőrhatóság által kiadott rendszámtáblát (rendszámtáblákat) kell felszerelni.

2. A rendszámtábla a rendőrhatóság tulajdonát képezi, azt az üzemben tartó részére csupán használatra adja ki. Az üzemben tartó a rendszámtáblát másnak át nem engedheti és csak azon a gépjárművön használhatja, amelyikre azt a rendőrhatóság kiadta.

3. A szóló motorkerékpárra és a pótkocsira hátul, egyéb gépjárműre pedig elöl és hátul kell a rendszámtáblát felszerelni.

4. A rendszámtáblát az úttest szintjétől legalább 30 cm magasságban kell elhelyezni:

a) elöl a gépkocsi közepén vagy bal oldalán, oldalkocsis motorkerékpáron az oldalkocsin;

b) hátul a gépkocsi közepén vagy bal oldalán, a motorkerékpáron annak hátsó részén, jól látható helyen.

5. A rendszámtáblát a rendszámtábla keretre (tartóra) szilárdan, függőlegesen, olyan módon kell felerősíteni, hogy a rendszámtábla a gépjármű legkülső pontján túl ne nyúljék.

6. A rendszámtáblát állandóan tisztán és jól olvasható állapotban kell tartani, azt eltakarni, olvashatatlanná tenni, bármilyen módon megváltoztatni, vagy azon a rendszámon kívül mást feltüntetni tilos.

7. Megrongált rendszámtáblával a közúti forgalomban részt venni tilos; azt a rendőrhatóságnak - kicserélés végett - haladéktalanul be kell szolgáltatni.

8. Teherautó és pótkocsi rakfelületének hátsó falára a rendszámtáblán levő rendszámot 15 cm magas, 2 cm vonalvastagságú betűkkel és számokkal, fehér színű, tartós festékkel rá kell festeni.

9. A rendőrhatóság a gépjármű kipróbálása céljából próbarendszámtáblát adhat ki. Az 1-7. pontban foglalt rendelkezés a próbarendszámtáblára is irányadó.

Forgalmi engedély

10. cikk

1. A forgalmi engedély a gépjármű üzemben tartója nevére és a gépjárműre kiállított rendőrhatósági engedély, amelyet a gépjármű vezetőjének menetközben magánál kell tartania.

2. A gépjármű üzemben tartójának személyében beálló változást mind a régi, mind az új üzemben tartó, a forgalmi engedély egyéb adataiban beálló változást pedig az üzemben tartó köteles 48 órán belül a rendőrhatóságnál bejelenteni.

3. A rendőrhatóság a gépjármű kipróbálása céljából 3 naptól 6 hónapig érvényes ideiglenes forgalmi engedélyt adhat ki. Az ilyen gépjármű csak az ideiglenes forgalmi engedélyben meghatározott feltételekkel vehet részt a közúti forgalomban.

4. Az ideiglenes forgalmi engedélyt másnak átengedni tilos, azt lejártakor haladéktalanul vissza kell adni a rendőrhatóságnak.

A gépjárművek részvétele a közúti forgalomban

11. cikk

1. A közúti forgalomban csak olyan gépjárművel szabad részt venni, amely el van látva rendszámtáblával és az üzemben tartójának forgalmi engedélye van.

2. Az 1. pont rendelkezései nem vonatkoznak:

a) a gépjármű megvizsgálásának helyére közlekedő gépjárműre, amely "Vizsgára" feliratú táblával van ellátva és üzemben tartójának a rendőrhatóság által kiadott engedélye van;

b) a próbarendszámtáblával ellátott gépjárműre, amelynek üzemben tartója ideiglenes forgalmi engedéllyel rendelkezik;

c) az útvonalengedéllyel közlekedő gépjárműre;

d) az engedélyezett versenyek színhelyére és onnan a telephelyre közlekedő rajtszámmal ellátott versenygépre.

3. Az olyan gépjármű, amelynek nincsen rendszámtáblája és üzemben tartójának nincs forgalmi engedélye, a közúti forgalomban a rendőrhatóság által kiadott útvonalengedéllyel az abban feltüntetett útvonalon és időben vehet részt.

4. Külföldi rendszámú gépjármű a külön jogszabályban meghatározott forgalmi okmányokkal vehet részt a közúti forgalomban.

5. A külföldi rendszámmal ellátott gépjárművön, valamint a külföldre távozó magyar gépjárművön államjelzést is fel kell tüntetni.

A gépjármű megvizsgálása

12. cikk

1. A gépjárművet meg kell vizsgálni, ha: a) forgalomba helyezik;

b) a forgalomból kivonták és egy évnél hosszabb idő után ismét forgalomba helyezik;

c) a forgalomból a közlekedésre veszélyes műszaki hiba miatt történt kivonás után ismét forgalomba helyezik;

d) az eredeti szerkezettől lényegesen eltérő szerkezettel látják el;

e) olyan részen történik lényeges változás, sérülés, amely forgalombiztonságára kihatással lehet;

f) neme megváltozik (személyautóból teherautó, szóló motorkerékpárból oldalkocsis motorkerékpár lesz stb.);

g) magánhasználatúból közhasználatúvá, illetőleg közhasználatúból magánhasználatúvá válik;

h) személyi tulajdonból közületi tulajdonba, Illetőleg közületi tulajdonból személyi tulajdonba kerül.

2. A gépjármű megvizsgálását és a hatósági jel-rések kiadását az üzemben tartónak a rendőrhatóságtól kell kérnie.

3. A rendőrhatóság a kérelemre "Egy napig érvényes engedély"-t állít ki, amelynek birtokában a gépjármű "Vizsgára" feliratú táblával a vizsga színhelyére közlekedhet.

4. A gépjárművet megvizsgálás céljából üzemképes, tiszta állapotban kell a vizsgabizottságnak bemutatni.

5. Ha a gépjármű műszaki vagy közlekedésrendészeti szempontból a követelményeknek megfelel, a vizsgabizottság a hatósági jelzéseket kiadja, egyébként a kérelmezőt a gépjárművel újabb vizsgára utasítja.

Típusvizsgálat

13. cikk

A belföldön, belföldi használatra előállított új típusú gépjárművet, pótkocsit és segédmotoros közúti járművet műszaki vizsga, illetőleg forgalomba bocsátás előtt, a gyártó típusvizsgálatnak köteles alávetni.

A gépjármű hatósági jelzéseinek visszavonása

14. cikk

1. A rendőrhatóság a gépjármű hatósági jelzéseit visszavonhatja, ha:

a) az üzemben tartó kéri;

b) a forgalmi engedély nem a tényleges állapotot tünteti fel;

c) a gépjármű műszaki vagy közlekedésrendészeti szempontból nem felel meg;

d) a hatósági jelzésekkel vagy a gépjármüvei visszaélést követtek el;

e) az üzemben tartó a gépjárműadót a bírság-és adópótlékmentes befizetésre megállapított határidőig, illetőleg a kötelező szavatossági biztosítási díjat az esedékességet követő 60 napon belül nem fizeti be.

2. Menetrend szerint közlekedő autóbusz hatósági jelzéseit - az 1. pont a) és c) alpontjában említett esetet kivéve - csak a közlekedés- és postaügyi miniszter előzetes hozzájárulásával szabad visszavonni.

3. Ha a hatósági jelzések visszavonásának indoka megszűnt, azokat vissza kell adni.

A gépjárművek csoportosítása

15. cikk

1. Nemük szerint a gépjárművek:

a) motorkerékpárok;

b) személyautók;

c) tehergépkocsik (ideértve a teherautót, vontatót, nyerges vontatót, dömpert);

d) traktorok;

e) vegyes használatú gépkocsik;

f) autóbuszok;

g) különleges gépkocsik (daruskocsi, fúrótornyos kocsi, locsoló- és seprőkocsi, műhelykocsi stb.);

h) pótkocsik.

2. Üzemük szerint a gépjárművek:

a) folyékony üzemanyagú (benzin, faszesz, gázolaj stb.) gépjárművek;

b) gáznemű üzemanyagú (tartályokban tárolt propán-, bután-, világító-, földgáz-, továbbá gépjárművön fejlesztett szívógenerátor, illetőleg acetiléngáz üzemű) gépjárművek;

c) villamosüzemű gépjárművek.

3. Használatuk szerint a gépjárművek:

a) közhasználatú gépjárművek;

b) magánhasználatú gépjárművek.

Harmadik rész

A járművek felszerelése A motorkerékpár felszerelése

16. cikk

1. A 125 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú kétkerekű motorkerékpárt (kismotorkerékpár) fel kell szerelni:

a) kisfogástalan állapotú, könnyen kezelhető kormánykészülékkel;

b) két könnyen kezelhető, egymástól függetlenül, biztosan és megfelelő hatással működtethető fékberendezéssel; a fékeknek legalább olyan hatásúaknak kell lenniük, hogy a lassulás maximális mértéke normális útviszonyok mellett, mindkét fékkel való együttes fékezés esetén 3,5 m/mp2 legyen;

c) a motorkerékpár álló helyzetében is működtethető hangjelző készülékkel;

d) elöl egy kellő fényerejű, a városi lámpa fényerejére tompítható, fehér vagy sárga fényt adó fényszóróval;

e) hátul egy, a rendszámtáblát fehér fénnyel megvilágító, hátra pedig vörös fényt adó olyan lámpával, amelyet csak az első lámpával együtt lehet eloltani, továbbá egy nem háromszög alakú, vörös színű prizmával, amely a hátsó lámpában is kiképezhető; a lámpát úgy kell elhelyezni és fényforrásának olyan erősségűnek kell lenni, hogy a lámpa 150 m távolságról tiszta időben észrevehető, a rendszámtábla mindegyik betűje és számjegye tiszta időben 30 m távolságból olvasható legyen;

f) az égéstermékek elvezetésére szolgáló csővel, amelyet ki nem kapcsolható hangtompító készülékkel kell ellátni;

g) hátsó rendszámtábla tartóval;

h) rögzített pótüléssel, valamint lábtartóval, ha személyszállításra is használják;

i) két sebkötöző csomaggal.

2. A 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú kétkerekű motorkerékpárt (nagymotorkerékpár) fel kell szerelni:

a) az 1. pont a)-c) és e)-i) alpontjában felsorolt készülékekkel és berendezésekkel, valamint

b) elöl egy fehér vagy sárga fényt adó városi lámpával és fényszóróval; a fényszórót olyan berendezéssel kell ellátni, amely a fényt az úttestre lefelé vetíti, és az úttestet előre legalább 30 m távolságra megvilágítja; a fényszórónak legalább 100 m távolságra kell az utat a motorkerékpár előtt jól megvilágítania.

3. A kettőnél több kerekű motorkerékpárt fel kell szerelni:

a) a 2. pontban felsorolt készülékekkel, berendezésekkel, valamint

b) az oldalkocsin elöl a sárvédőn egy, a fényszóró színével megegyező (fehér vagy sárga) fényt adó olyan helyzetjelző lámpával, amely 150 m-ről tiszta időben jól látható és nem vakít, valamint hátul egy hátrafelé vörös fényt adó helyzetjelző lámpával, továbbá egy nem háromszög alakú, vörös színű prizmával, amely a helyzetjelző lámpában is kiképezhető; a két helyzetjelző lámpa egy világítótestként is kialakítható, a helyzetjelző lámpáknak minden fénnyel együtt kell égni;

c) első rendszámtábla tartóval.

4. Oldalkocsit szerelni csak 240 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárhoz szabad.

A személyautó felszerelése

17. cikk

1. A személyautót (ideértve a 3,5 tonna összsúlyt meg nem haladó vegyes használatú autót is) fel kell szerelni:

a) kifogástalan állapotú, könnyen kezelhető kormánykészülékkel;

b) két, könnyen kezelhető, egymástól függetlenül biztos és megfelelő hatással működtethető fékberendezéssel; az egyik féknek rögzíthetőnek is, a másiknak pedig lábféknek és olyannak kell lennie, hogy a lassulás maximális mértéke normális útviszonyok mellett lábfékkel való fékezés esetén - ha a személyautó 100 km/óra sebességnél nagyobb sebességgel haladni nem képes, 5 m/mp2, egyébként 5,5 m/mp2, a rögzíthető fékkel fékezés esetében pedig 2 m/mp2 legyen;

c) a személyautó álló helyzetében is működtethető hangjelző készülékkel;

d) a személyautó elején, jobb és bal oldalon, egyenlő magasságban, a gépjármű szélétől egyenlő távolságban elhelyezett, egyformán fehér vagy sárga fényt adó egy-egy városi lámpával; a városi lámpákat úgy kell elhelyezni, hogy azok a személyautó szélétől legfeljebb 40 cm távolságra legyenek;

e) a személyautó elején jobb és bal oldalon egyenlő magasságban és a személyautó szélétől egyenlő távolságban elhelyezett, egyformán fehér vagy sárga fényt adó egy-egy fényszóróval; a fényszórókat olyan berendezéssel kell ellátni, amely a fényt az úttestre lefelé vetíti; ha a fényszórók a személyautó szélétől 40 cm-nél nagyobb távolságra vannak elhelyezve, akkor a városi lámpáknak is égniük kell a fényszórókkal együtt; a fényszóróknak legalább 100, a tompított fénynek pedig legalább 30 m távolságra kell az utat a személyautó előtt jól megvilágítani; páros fényszórók elhelyezési módját a közlekedés- és postaügyi miniszter szabályozza;

f) hátul a rendszámtáblát fehér fénnyel megvilágító olyan lámpával, amelyet csak az első lámpákkal együtt lehet eloltani; a lámpát úgy kell elhelyezni és fényforrásának olyan erősségűnek kell lennie, hogy tiszta időben a rendszámtábla mindegyik betűje és száma 30 m távolságból olvasható legyen;

g) a személyautó hátulján jobb és bal oldalon egyenlő magasságban a személyautó szélétől egyenlő távolságban elhelyezett, nem vakító, egy-egy, vörös fényt adó, a személyautó szélességét megközelítően jelző, a személyautó szélétől legfeljebb 40, egymástól legalább 60 cm távolságban és az úttest szintjétől 40-120 cm magasságban levő olyan fényerősségű lámpával, amely tiszta időben 150 m távolságból észlelhető;

h) a személyautó hátulján jobb és bal oldalon egyenlő magasságban, a személyautó szélétől egyenlő távolságban elhelyezett egy-egy olyan nem háromszög alakú, vörös színű, a személyautó szélességét megközelítően jelző prizmával, amelyet - ha két fényszóróval megvilágították - éjszaka tiszta időben 150 m távolságból észlelni lehet; a prizmákat a személyautó szélétől legfeljebb 40, egymástól legalább 60 cm távolságban és az úttest szintjétől 40-120 cm magasságban kell elhelyezni;

i) a személyautó hátulján jobb és bal oldalon egyenlő magasságban, a személyautó szélétől egyenlő távolságban elhelyezett egy-egy olyan lámpával, amely a lábfék használata esetén kigyullad és erősen szembetűnő vörös vagy narancssárga fényt ad: a lámpákat a személyautó szélétől legfeljebb 40, egymástól legalább 60 cm távolságra, az úttest szintjétől 40-120 cm magasságban kell elhelyezni; a féklámpa (stoplámpa) fényerősségének szembetűnően nagyobbnak kell lennie a hátsó lámpák fényerősségénél; ha a féklámpa fénye is vörös színű, akkor a villanófényű irányjelző készülékkel egyesíthető oly módon, hogy irányjelzésnél a megfelelő oldalon csak a villanófény működjék;

j) olyan villanófényű, előre narancssárga vagy fehér, hátra pedig narancssárga vagy vörös fényt adó, illetőleg a személyautó két oldalán mind elölről, mind hátulról szembetűnő, kivilágított mechanikai (kicsapódó vagy lengőkaros), narancssárga színű, a vezetőfülkéből ellenőrizhető irányjelző készülékkel, amelyek használata esetén a vezető menetirány változtatási szándéka kellő távolságból megállapítható; a villanófényű irányjelző készülék fényének olyan erősnek kell lennie, hogy nappal, tiszta időben 30 m távolságból jól látható legyen; a kicsapódó vagy lengőkaros irányjelző készüléknek személyautónál legalább 20 cm hosszúságúnak kell lenni, az irányjelző készülék számát, elhelyezési módját és láthatósági szögeit a közlekedés- és postaügyi miniszter szabályozhatja;

k) olyan szélvédő és oldalüvegekkel, amelyek szilánkmentesen törnek; a szélvédő üvegnek ezenfelül részben vagy egészben átlátszónak kell maradnia törés után is;

l) az égéstermékek elvezetésére szolgáló, végig tömített csövekkel; a vezetőfülkét a pedálok és kezelőkészülékek nyílásainál megfelelően tömíteni kell, hogy a gáz ne szivároghasson be; az égéstermékeket ki nem kapcsolható hangtompító készüléken keresztül és csak a gépjármű hossztengelye irányában előre vagy hátra, illetőleg felfelé szabad kivezetni; ellenkező esetben a kipufogócsőre terelő csővéget kell felszerelni;

m) első és hátsó rendszámtábla tartóval;

n) szélvédő üvegtörlő készülékkel;

o) visszapillantó tükörrel, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy a vezető részére a hátralátást lehetővé tegye;

p) olyan készülékkel, amely a vezetőfülkéből bekapcsolva a személyautó hátramenetét biztosítja;

r) legalább négy sebkötöző csomaggal és érleszorítóval;

s) az állami személyautót kilométerszámláló szerkezettel.

2. A közhasználatú személyautót fel kell szerelni az 1. pontban felsorolt készülékekkel és berendezésekkel, valamint

a) belső világítással;

b) az ajtókon kifogástalanul működő nyitó és csukó szerkezettel, továbbá olyan, belülről működtethető biztosító szerkezettel, amely az ajtó kinyílását megakadályozza;

c) napellenző készülékkel;

d) csukott vezetőfülke esetén párátlanító készülékkel.

A teherautó felszerelése

18. cikk

1. A teherautót (ideértve a 3,5 tonna összsúlyt meghaladó vegyes használatú gépkocsit, vontatót és a különleges gépkocsikat is) fel kell szerelni:

a) a 17. cikk 1. pontjának a), c)-g), i), k)-n) és p)-s) alpontjaiban felsorolt készülékekkel, berendezésekkel, szerkezetekkel, valamint

b) két könnyen kezelhető, egymástól függetlenül biztosan és megfelelő hatással működtethető fékberendezéssel; az egyik féknek rögzíthetőnek is, a másiknak pedig lábféknek és olyannak kell lennie, hogy a lassulás maximális mértéke normális útviszonyok mellett lábfékkel való fékezés esetén, ha a teherautó 40 km óra sebességnél nagyobb sebességgel haladni nem képes, 2,5 m/mp2, egyébként 3,5 m/mp2, a rögzítőfékkel fékezés esetében pedig 1,5 m/mp2 legyen;

c) a 17. cikk 1. pontjának j) alpontjában meghatározott irányjelző készülékkel; a lengőkaros irányjelző készüléknek legalább 30 cm hosszúságúnak kell lenni;

d) mindkét oldalán visszapillantó tükörrel, amelyeket úgy kell felszerelni, hogy a vezető részére üléséből a hátralátást lehetővé tegye;

e) az alváz könnyen hozzáférhető helyén elhelyezett alváztáblával, amelyen fel kell tüntetni az alvázat készítő vállalat nevét, az alváz és motor gyártási számát, a motor hengerűrtartalmát, a teherautó önsúlyát és az alváz megengedett terhelését kilogrammban, valamint - ha az összsúly a 12 tonnát meghaladja - terhelt állapotban az első és hátsó tengely(ek) nyomását kilogrammban;

f) fehér alapszínű, legalább 35X25 cm méretű névtáblával, amelyet a teherautó jobb oldalán (oldalfalán), kívül, jól látható helyen kell felerősíteni, vagy ugyanoda ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni az üzemben tartó nevét, a vállalat címét és a gépjármű telephelyét;

g) fehér alapszínű, 25X15 cm méretű terhelési táblával, amelyet a teherautó jobb oldalán (oldalfalán), kívül, jól látható helyen kell felerősíteni, vagy ugyanoda ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni a teherautó önsúlyát, megengedett (hasznos) terhelését, a vezetőfülkében a vezetővel együtt szállítható személyek számát, valamint - ha az összsúly a 12 tonnát meghaladja - terhelt állapotban az első és hátsó tengely(ek) nyomását kilogrammban;

h) pótkocsi vontatása esetén elöl, a vezetőfülke felett, középen elhelyezett, egyenlő oldalú, 24 cm külső, 17 cm belső oldalméretű, csúcsával felfelé álló, sárga színű, háromszög alakú, megvilágítható táblával; a táblát megvilágító fénynek olyan erősnek kell lennie, hogy a tábla tiszta időben legalább 100 m távolságról felismerhető legyen;

i) a teherautó hátulján jobb és bal oldalon egyenlő magasságban a teherautó szélétől egyenlő távolságban elhelyezett egy-egy olyan nem háromszög alakú, legalább 10 cm átmérőjű, vörös színű, a gépjármű szélességét megközelítően jelző prizmával, amelyet, ha két fényszóróval megvilágítottak, éjszaka tiszta időben 150 m távolságból észlelni lehet; a prizmákat a teherautó szélétől legfeljebb 40, egymástól legalább 60 cm távolságra és az úttest szintjétől 40-120 cm magasságban kell elhelyezni;

j) ha a teherautó összsúlya a 12 tonnát meghaladja, a teherautó elején, jobb és bal oldalon, a kocsiszekrény legmagasabb szélső pontjain elhelyezett, egyformán fehér, vagy sárga fényt adó egy-egy méretjelző lámpával.

2. A nyitott vezetőfülkéjű teherautót vontatást jelző táblával nem kell felszerelni.

Az autóbusz felszerelése

9. cikk

1. Az autóbuszt (csuklós autóbuszt) fel kell szerelni:

a) a 17. cikk 1. pontjának a), c)-i), k)-n), p) és s), valamint a 2. pontjának a)-d) alpontjában és a 18. cikk 1. pontjának c) alpontjában felsorolt készülékekkel, berendezésekkel, illetőleg táblákkal;

b) két könnyen kezelhető, egymástól függetlenül biztosan és megfelelő hatással működtethető fékberendezéssel; az egyik féknek rögzíthetőnek is, a másiknak pedig lábféknek és olyannak kell lennie, hogy a lassulás maximális mértéke normális útviszonyok mellett lábfékkel való fékezés esetén - ha az autóbusz 100 km/óra sebességnél nagyobb sebességgel haladni nem képes - 4 m/mp2, egyébként 5 m/mp2, a rögzítőfékkel való fékezés esetén pedig 2 m/mp2 legyen;

c) az autóbusz elején, a kocsiszekrény legmagasabb szélső pontján elhelyezett, egyformán fehér vagy sárga, a távolsági forgalmat lebonyolító közhasználatú autóbusz esetén egyformán zöld fényt adó egy-egy helyzetjelző lámpával;

d) mindkét oldalon visszapillantó tükörrel, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy azok legalsó pontjai az úttest szintjétől legalább 210 cm-re legyenek és hogy a vezetőülésből a vezető részére a hátralátást lehetővé tegyék;

e) az alváz könnyen hozzáférhető helyén elhelyezett alváztáblával, amelyen fel kell tüntetni az alvázat készítő cég nevét, az alváz és a motor gyártási számát, a motor hengerűrtartalmát, az autóbusz önsúlyát és az alváz megengedett terhelését (vagyis a kocsiszekrény és a hasznos terhelés együttes súlyát) kilogrammban, valamint - ha az összsúly a 12 tonnát meghaladja - terhelt állapotban az első és hátsó tengely(ek) nyomását kilogrammban;

f) ha az autóbusz távolsági forgalomban közlekedik, az MSZ 445 jelű szabvány mentődoboz sorozata III. sz. mintájának megfelelő mentődobozzal;

g) az MSZ 1046 jelű szabvány szerinti kézi tűzoltókészülékkel;

h) olyan könnyen kezelhető jelzőkészülékkel, amely a vezető és a jegykezelő, valamint az utasok állandó összeköttetését biztosítja, továbbá beszélőnyílással, ha a vezetőnek külön fülkéje van;

i) a szállítható személyek (ülő- és állóhelyek) számát, valamint a megengedett tetőterhelést feltüntető táblával, amelyet az autóbusz belsejében, szembetűnő helyen kell elhelyezni;

j) az utasok magatartására vonatkozó, valamint az esetleges veszélyre figyelmeztető táblákkal (pl. az autóbuszvezetővel menetközben beszélgetni tilos, kihajolni tilos, kikönyökölni veszélyes stb.), amelyeket szembetűnő helyen kell elhelyezni;

k) fehér alapszínű 35X25 cm méretű névtáblával amelyet az autóbusz jobb oldalán (oldalfalán) kívül, jól látható helyen kell felerősíteni vagy ugyanoda ráfesteni, a táblán fel kell tüntetni a a üzemben tartó nevét (a vállalat megnevezését) és lakhelyét (székhelyét); autóbusz, vagy vegyesfuvarozású gépjármű vállalat névtáblája az autóbusz belsejében is elhelyezhető, ha a vállalat neve, vagy annak rövidítése az autóbusz külső oldalára rá van festve; az autóbusz belsejében elhelyezett névtábla kisebb méretű is lehet;

l) az autóbusz jobb oldalán és annak belsejében útirányjelző táblával, helyi járatban elöl és hátul, viszonylatjelző táblával.

2. Helyi járatban közlekedő autóbuszokat villamostöltést levezető vezetékkel (lánccal) kell ellátni.

3. A csuklós autóbuszt köralakú prizma helyett 15-25 cm élhosszúságú, egyenlő oldalú, háromszög alakú, vörös színű prizmával kell felszerelni. A prizma belsejében jelző fényt elhelyezni nem szabad.

A trolibusz felszerelése 20. cikk

A trolibuszt fel kell szerelni:

a) a 17. cikk 1. pontjának a), c)-e), g)-i), k), n), p), 2. pontjának b)-d) alpontjában, a 18. cikk 1. pontjának c) alpontjában, valamint a 19. cikk 1. pontjának b)-d), h)-l) alpontjában, 2. és 3. pontjában felsorolt készülékekkel, berendezésekkel, illetőleg táblákkal;

b) olyan áramszedőkkel, amelyekkel a trolibusa a vezetéke alól mindkét irányban legalább 4-4 m-re kitérhet;

c) olyan berendezéssel, amely figyelmezteti a vezetőt, hogy az áramszedők mozgási területük határához közelednek;

d) olyan óvóberendezéssel, amely kizárja azt, hogy a fel- vagy leszálló utasok testi épségét a villamosáram veszélyeztesse;

e) olyan készülékkel, amely az áramszedő, a kapcsolóberendezés és a hajtómotor által okozott rádió- és televízió-zavarokat megfelelően csökkenti;

f) a motor adatait (gyártási szám, típus, lóerő, fordulatszám, üzemi feszültség) feltüntető táblával, amelyet a trolibusz belsejében, a vezetőülésnél kell elhelyezni;

g) az alváz könnyen hozzáférhető helyén elhelyezett alváztáblával, amelyen fel kell tüntetni az alvázat készítő vállalat nevét, az alváz gyártási számát, a trolibusz önsúlyát és az alváz megengedett terhelését kilogrammban, valamint az egyes tengelyekre eső legnagyobb nyomást;

h) pályaszámmal, amelyet a kocsiszekrényre elöl, hátul és kétoldalt 140 mm magas, 64 mm széles és 20 mm vastagságú méretben rá kell festeni; a pályaszámot a trolibusz belsejében jól látható helyen, a vállalat nevét (vagy annak rövidítését) pedig a kocsiszekrény két külső oldalán fel kell tüntetni;

i) a trolibusz engedélyezett legnagyobb sebességét feltüntető ("Engedélyezett sebesség .... km/óra" feliratú), 20X4 cm méretű táblával, amelyet a trolibusz belsejében, a vezető ülésénél, a szerelvényfalon, vagy a homlokfalon, jól látható helyen kell elhelyezni;

j) elöl és hátul kivilágítható viszonylatjelző táblával, valamint a trolibusz belsejében az útirányt feltüntető táblával;

k) MSZ 1046 jelű szabvány szerinti kézi tűzoltókészülékkel, ha a trolibusz belsőégésű segédmotorral van felszerelve;

l) olyan belső világítással, amely az utasteret legalább 25 lux fényerősséggel megvilágítja.

a traktor felszerelése

21. cikk

1. Azt a traktort, amely a közúti forgalomban rendszeresen részt vesz, továbbá amely rendszeresen nem vesz részt, de óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel haladni képes, fel kell szerelni:

a) a 17. cikk 1. pontjának a), c)-d), f)-i), l)-m), p) és r) alpontjában felsorolt készülékekkel, berendezésekkel és szerkezetekkel, valamint

b) két könnyen kezelhető, egymástól függetlenül, biztosan és megfelelő hatással működtethető fékberendezéssel; az egyik féknek rögzíthetőnek is, a másiknak pedig lábféknek és olyannak kell lennie, hogy a lassulás maximális mértéke normális útviszonyok mellett lábfékkel fékezés esetén, ha a traktor 40 km óra sebességnél nagyobb sebességgel haladni nem képes, 2.5 m/mp2, egyébként 3,5 m/mp2, a rögzíthető fékkel való fékezés esetén pedig 1,5 m/mp2 legyen;

c) a traktor elején jobb és bal oldalon egyenlő magasságban és a traktor szélétől egyenlő távolságban elhelyezett, egyformán fehér vagy sárga fényt adó egy-egy fényszóróval; ha a fényszórók a traktor szélétől 40 cm-nél nagyobb távolságra vannak elhelyezve, akkor a városi lámpáknak is égniük kell a fényszórókkal együtt; olyan traktornál, amely óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel haladni nem képes, legalább 30 m, egyébként pedig legalább 100 m távolságra kell az utat a traktor előtt a fényszóróknak megvilágítaniuk;

d) irányjelző tárcsával;

e) az alváz könnyen hozzáférhető helyén elhelyezett alváztáblával, amelyen fel kell tüntetni az alvázat készítő vállalat nevét, az alváz és a motor gyártási számát, a motor hengerűrtartalmát és a traktor önsúlyát;

f) legalább egy, a traktor bal oldalán elhelyezett visszapillantótükörrel, amelyet úgy kell felszerelni, hogy a vezető részére üléséből a hátralátást lehetővé tegye;

g) fehér alapszínű, legalább 30X20 cm nagyságú névtáblával, amelyen fel kell tüntetni az üzemben tartó nevét és a traktor telephelyét.

2. Azokat a traktorokat, amelyek a közúti forgalomban rendszeresen nem vesznek részt és óránként 20 km-nél nagyobb sebességgel nem képesek haladni, fel kell szerelni:

a) a 17. cikk 1. pontjának a), d), l) és p) alpontjában, a 18. cikk 1. pontjának i) alpontjában, valamint e cikk 1. pontjának c), d) és g) alpontjában feltüntetett berendezésekkel, felszerelésekkel, illetőleg táblával;

b) könnyen kezelhető, rögzíthető fékkel;

c) hátul, a traktor menetirány szerinti bal szélén, a traktor szélétől legfeljebb 40 cm távolságban, az úttest szintjétől 40-120 cm magasságban hátrafelé vörös fényt adó lámpával, amelynek olyan fényerősségűnek kell lennie, hogy tiszta időben 150 m távolságból észlelhető legyen;

d) hátul, a traktor menetirány szerinti bal szélén hátra, vörös fényt adó lámpával.

A csoportos személyszállításra használt teherautó felszerelése

22. cikk

Csoportos személyszállítás esetén a teherautót fel kell szerelni:

a) a 18. cikk 1. pontjában felsorolt készülékekkel, berendezésekkel, szerkezetekkel, illetőleg táblákkal, valamint

b) a szállítandó személyek számának megfelelő hosszúságú, szilárd háttámlával ellátott padokkal; az olyan padokat, amelyen az utasok egymásnak háttal foglalnak helyet, közös háttámlával is el lehet látni; a padokat az alvázhoz, vagy a padlóhoz szilárdan rögzíteni kell; a padoknak a kocsiszekrény oldalaitól függetleneknek kell lenniük; a padokat a teherautó szélességében, vagy hosszúságában úgy kell elhelyezni, hogy a szállítandó személyek a padokon akadálytalanul helyet foglalhassanak és a gépjárműről akadálytalanul leszállhassanak;

c) a padok ülődeszkájánál legalább 30 cm-rel magasabb oldalfalakkal; az oldalfalakat olyan szerkezettel kell összekapcsolni, amely rázkódás közben sem nyílhat ki;

d) az utasok fel- és leszállására alkalmas lépcsővel vagy hágcsóval; a lépcsőt, illetőleg a hágcsót úgy kell elhelyezni, hogy az a személy- és vagyonbiztonságot, valamint a közúti forgalmat ne veszélyeztesse;

e) olyan könnyen kezelhető jelzőkészülékkel, amely a vezető és a szállított személyek állandó összeköttetését biztosítja;

f) az MSZ 445 jelű szabvány mentődoboz sorozata III. számú mintájának megfelelő mentődobozzal.

A pótkocsi felszerelése

23. cikk

1. A teherszállító pótkocsit - ideértve a lakó pótkocsit és a nyerges vontató ún. félpótkocsiját is - fel kell szerelni:

a) a 17. cikk 1. pontjának f), g) és i) alpontjában említett készülékkel és felszerelésekkel;

b) a vezetőfülkéből, vagy a fékezőülésből kezelhető, illetőleg ráfutó fékberendezéssel; nem elegendő ráfutóféket alkalmazni a pótkocsin akkor, ha a pótkocsi összsúlya a 3.5 tonnát, vagy a vonó teherautó önsúlyát 25%-kal meghaladja; nem kell fékkel felszerelni a 750 kg-ot meg nem haladó összsúlyú pótkocsit, ha ez a súly nem haladja meg a vonó teherautó, autóbusz, vagy traktor önsúlyának felét; nem kell fékberendezéssel felszerelni a 250 kg összsúlyt meg nem haladó, személyautó által vont pótkocsit sem: a pótkocsi fékberendezését olyan szerkezettel is el kell látni, amely a pótkocsit a vonó teherautótól való leszakadás esetén is lefékezi;

c) rögzítőfékkel, ha a pótkocsi hasznos terhelése a 3 tonnát eléri, vagy meghaladja;

d) villanófényű irányjelző készülékkel, azonban csak akkor, ha a vonó teherautón, vagy autóbuszon is villanófényű irányjelző készülék van; az irányjelző készülék felszerelésére és elhelyezésére a 17. cikk 1. pontjának j) alpontjában foglalt rendelkezések az irányadók;

e) olyan kapcsolószerkezettel, amely bármely ívben való kanyarodás esetén is megakadályozza, hogy a pótkocsi kerekeinek nyoma a vonó gépjármű megfelelő hátsó keréknyomától 50 cm-nél többel eltérjen; nagyobb eltérést a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyezhet;

f) olyan biztonsági pótkapcsolóval, amely a főkapcsoló elszakadása esetén meggátolja a pótkocsinak a vonó gépjárműtől, illetőleg a pótkocsiknak egymástól való elszakadását;

g) a pótkocsi hátsó részén jobb és bal oldalon egy-egy 15-25 cm oldalhosszúságú, egyenlő oldalú és csúcsával felfelé néző háromszög alakú vörös színű prizmával, amelyet a 17. cikk 1. pontjának h) alpontjában előírt módon kell felszerelni; a prizma belsejében jelző fényt elhelyezni nem szabad;

h) alváztáblával, amelyen fel kell tüntetni a pótkocsit készítő vállalat nevét, a pótkocsi gyártási számát, önsúlyát és megengedett terhelését;

i) fehér alapszínű, legalább 35X25 cm méretű névtáblával, amelyet a pótkocsi jobb oldalán, kívül, jól látható helyen kell felerősíteni vagy ugyanoda ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni az üzemben tartó nevét, foglalkozását (a vállalat megnevezését) és lakhelyét (székhelyét);

j) legalább 25X15 cm méretű terhelési táblával, amelyet a pótkocsi jobb oldalán (oldalfalán) kívül, jól látható helyen kell felerősíteni vagy ugyanoda ráfesteni; a táblán fel kell tüntetni a pótkocsi önsúlyát, megengedett (hasznos) teherbírását, valamint ha az összsúly a 7 tonnát meghaladja - terhelt állapotban - az első és hátsó tengely(ek) nyomását kilogrammokban:

k) a hátsó rendszámtábla elhelyezésére szolgáló kerettel (tartóval).

2. A csoportos személyszállításra használt teherszállító pótkocsit fel kell szerelni az 1. pontban, valamint a 22. cikk 1. pontjának b)-f) alpontjában felsorolt készülékekkel, berendezésekkel, szerkezetekkel, illetőleg táblákkal.

3. A személyszállító pótkocsit - a trolibusz személyszállító pótkocsija kivételével - fel kell szerelni:

a) az 1. pont c)-k) alpontjában felsorolt készülékekkel, berendezésekkel, szerkezetekkel, illetőleg táblákkal, valamint a 17. cikk 1. pontjának f), g), i) és k) alpontjában meghatározott szélvédőüveggel;

b) a vonó autóbusz fékberendezésére előírt hatású, a vezetőülésből kezelhető fékkel, egy ettől függetlenül működtethető és rögzíthető kézifékkel, továbbá olyan szerkezettel, amely a pótkocsit a vonó autóbusztól való leszakadás esetén is lefékezi;

c) fehér alapszínű, legalább 35X25 cm méretű névtáblával, amelyet a pótkocsi jobb oldalán (oldalfalán) kívül, jól látható helyen kell felerősíteni, vagy ugyanoda ráfesteni, a táblán fel kell tüntetni az üzemben tartó nevét, foglalkozását (a vállalat megnevezését) és lakhelyét (székhelyét); autóbuszvállalat pótkocsijának névtáblája a pótkocsi belsejében is elhelyezhető, ha a vállalat neve vagy rövidítése a pótkocsi külső oldalára rá van festve;

d) olyan biztonsági zárral vagy retesszel, amellyel a belülről kifelé nyíló ajtó elzárható;

e) olyan könnyen kezelhető jelzőkészülékkel, amely a vezető és a jegykezelő, valamint az utasok állandó összeköttetését biztosítja;

f) belső világításra szolgáló berendezéssel;

g) a szállítható személyek (ülő- és állóhelyek) számát, valamint a megengedett terhelést feltüntető táblával, amelyet a pótkocsi belsejében kell elhelyezni;

h) az utasok magatartására vonatkozó, valamint az esetleges veszélyre figyelmeztető (dohányozni tilos, kihajolni, kikönyökölni veszélyes stb.) táblákkal, amelyeket szembetűnő helyen kell elhelyezni.

4. A trolibusz személyszállító pótkocsiját fel kell szerelni:

az 1. pont d)-h) alpontjában, a 3. pont b)-e), g) és h) alpontjában, a 17. cikk 1. pontjának g), i), k) alpontjában és a 2. pont b) alpontjában, valamint a 20. cikk h) és l) alpontjában felsorolt berendezésekkel, készülékekkel, szerkezetekkel, illetőleg táblákkal.

5. A tartálypótkocsit fel kell szerelni az 1. pontban, a 24. cikk 1. pontjának b) és c) alpontjában, valamint 2. pontjában felsorolt berendezésekkel, készülékekkel, szerkezetekkel, illetőleg táblákkal.

6. A pótkocsit - ha a vezetőfülkéből a pótkocsi nem fékezhető - külön fékkel kell ellátni és az ilyen pótkocsin fékezőt kell alkalmazni.

7. Ha a pótkocsi szélessége a vonó gépjármű előrevilágító legszélső lámpáit bármelyik oldalon 40 cm-rel meghaladja, a pótkocsi homlokfalán jobb és bal oldalon egy-egy fehér vagy sárga fényt adó helyzetjelző lámpát kell elhelyezni úgy. hogy azok a pótkocsi legszélső pontjához a lehető legközelebb essenek.

8. Pótkocsis szerelvényre - függetlenül a pótkocsik számától és terhelésétől - a vonó gépjárművekre előírt fékkövetelmények az irányadók.

A folyékony tűzveszélyes anyagot szállító tartálygépkocsi felszerelése

24. cikk

1. A folyékony tűzveszélyes anyagot szállító tartálygépkocsit fel kell szerelni:

a) a 18. cikkben felsorolt készülékekkel, berendezésekkel, szerkezetekkel, illetőleg táblákkal, valamint

b) a tartály mindkét oldalán fehér alapon piros színű, vagy piros alapon fehér színű "Tűzveszélyes" feliratú táblával vagy felirattal;

c) két kézi tűzoltókészülékkel.

2. A tartálygépkocsit az MSZ 9940-53 számú szabványban leírt berendezésekkel és felszerelésekkel is el kell látni.

A gépjárművek egyéb felszerelése

25. cikk

1. A gépjármű közúti forgalmát befolyásoló segédberendezéseknek - üzemanyagtartály, olajtartály, akkumulátor stb. - veszélymentesen kell működniük; a segédberendezések szerkezeteinek, állapotának és elrendezésének olyannak kell lennie, hogy a kigyulladás vagy robbanás veszélyét kizárja. A gépjármű üzemanyagtartályát - a gázolajtartály kivételével - úgy kell elhelyezni, hogy a benne levő üzemanyag az eltávozó égéstermékektől át ne melegedhessék.

2. A hajtógépekre és azok tartozékaira fennálló hatósági rendelkezéseket - ha azok idevonatkozóan kivételt nem állapítanak meg - a gépjárművek haj tógépeire is alkalmazni kell.

3. A gépjárművek kerekeit légtömlős vagy más hasonlóan rugalmas kerékabronccsal kell ellátni.

4. A 3,5 tonna összsúlyon felüli gépjárművet, ha rendszeresen hegyvidéken közlekedik, el kell látni olyan felszereléssel (féktuskó, ék stb.), amely a gépkocsinak a lejtőn önmagától való elindulását megakadályozza.

5. A gépjármű kezelőkészülékeit oly módon kell csoportosítani, hogy a vezető azokat jól áttekinthesse és anélkül használhassa, hogy figyelmét az útról elvonni kényszerüljön.

6. A trolibusznak, valamint a pótkocsijának fémvázát a villamosáramtól teljesen el kell szigetelni.

7. A gépjárműveket fel kell szerelni TV zavarszűrő berendezéssel.

8. A gépjárműre hátul az éjjeli rakodás megkönnyítésére, vagy egyéb célból, fényszórót csak úgy szabad felszerelni, hogy azt előrehaladás közben a vezetőfülkéből működésbe hozni ne lehessen és az menetközben magától se gyulladhasson ki.

9. A gépjárművek hangtompító berendezésének olyan hatásúnak kell lennie, hogy a motor zaja segédmotoros járműveknél és kismotorkerékpárnál 75, egyéb gépjárműnél 85 Phon értékűnél nagyobb ne legyen.

10. A gépjárművek hangjelző készüléke legalább 95 és legfeljebb 120 Phon hangerejű legyen.

11. A megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművek jelzőlámpáinak olyan fényerejűeknek kell lenniük és azokat úgy kell elhelyezni, hogy elölről és oldalról tiszta időben 150 m távolságból felismerhetők legyenek.

12. A megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművek szirénája legalább 110 és legfeljebb 130 Phon hangerejű legyen.

13. A trolibusznak olyan építésűnek kell lennie, hogy az álló helyzetben levő trolibusz ne boruljon fel abban az esetben, ha hossztengelyén átfektetett függőleges középsíkból 25-os szöggel kitér.

Gépjárművön díszítés és jelzés alkalmazása

26. cikk

1. Gépjárművön csak olyan méretű zászlót, díszítést vagy egyéb jelzést szabad elhelyezni, amely a vezetőt a szabad kilátásban nem akadályozza. Zászlót csak olyan tartón szabad elhelyezni, amely nem merev, hanem érintésre elhajlik. Merev, kiálló, éles szélű és balesetveszélyes felszerelések és díszítések alkalmazása tilos.

2. A Magyar Népköztársaság címerével ellátott nemzeti színű zászló, vagy a Magyar Népköztársaság címerét ábrázoló egyéb jelzés használatára a 4.228/1949. (IX. 7.) MT rendelet rendelkezései az irányadók.

A munkagép felszerelése

27. cikk

A gépjárműnek nem minősülő munkagépet [74. § (1) bek.] - ha az a közúti forgalomban résztvesz - fel kell szerelni:

a) megbízható kormánykészülékkel;

b) egy rögzíthető fékszerkezettel, ha sebessége óránként 6 km-nél nagyobb, de a 10 km-t nem haladja meg; két egymástól függetlenül működtethető fékszerkezettel, ha sebessége óránként 10 km-nél nagyobb, amelyek közül az egyiknek rögzíthetőnek kell lennie;

c) elől legalább egy, a munkagép bal szélén elhelyezett fehér vagy sárga fényű lámpával;

d) hátul legalább egy, a munkagép bal szélén elhelyezett vörös színű lámpával;

e) hátul a munkagép jobb és bal oldalán, egyenlő magasságban, a jármű szélétől egyenlő távolságban elhelyezett egy-egy nem háromszög alakú, vörös színű, a munkagép szélességét megközelítően jelző prizmával, amelyet, ha két fényszóróval megvilágítottak, éjszaka tiszta időben 150 m távolságból észlelni lehet; a prizmákat a munkagép szélétől 40 és egymástól legalább 60 cm távolságban, az úttest szintjétől 40-120 cm magasságban kell elhelyezni;

f) ha a munkagépet robbanómotor hajtja, a 25. cikk 9. pontjában előírt hatásosságú hangtompító készülékkel;

g) ha a munkagépet gőzgép hajtja, hatásos szikrafogóval és zárt salakgyűjtővel;

h) gumiabronccsal, ha óránként 6 km sebességnél gyorsabban képes haladni.

Az állati erővel vont jármű és kézikocsi felszerelése

28. cikk

1. Az állati erővel vont járművet fel kell szerelni:

a) fékezésre alkalmas szerkezettel, a sík területen közlekedő járművek kivételével;

b) legalább egy színtelen üvegű lámpával, amelyet a jármű bal oldalán úgy kell elhelyezni, hogy az mind előlről, mind hátulról jól látható legyen, és a jármű bal szélét megközelítően jelezze;

c) hátul a jármű bal szélén elhelyezett, nem háromszög alakú vörös színű prizmával.

2. Szánba fogott állatot csengővel kell ellátni.

3. A kézikocsit szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok egyébként szükségessé teszik, az 1. pont b) alpontjában meghatározott lámpával és módon ki kell világítani.

A kerékpár felszerelése

29. cikk

1. A kerékpárt fel kell szerelni:

a) megbízható kormánykészülékkel;

b) mindkét kerék fékezésére alkalmas, két egymástól függetlenül működtethető fékkel;

c) legalább 30 m távolságról hallható csengővel;

d) előre fehér vagy sárga fényt adó lámpával; ha ez villamosárammal működik, fényét legfeljebb 30 m-re vetítheti előre;

e) hátul vörös fényű lámpával;

f) hátul a sárvédőn elhelyezett nem háromszög alakú vörös színű prizmával;

g) olyan hátsó sárvédővel, amelynek alsó része 20 cm hosszúságban fehér színűre van festve;

h) a kerékpár első tengelyén a kerékpártulajdonos családi és utónevét, valamint lakcímét feltüntető, fémből készült, 15x6 cm nagyságú névtáblával.

2. A sportkörök által igazolvánnyal ellátott versenyzők kerékpárjait kormánnyal, fékkel és szürkülettől napkeltéig elől és hátul lámpával kell ellátni.

3. A kerékpárt gyártó vagy összeállító vállalat, a kerékpárvázakat folytatólagosan gyártási számmal köteles ellátni. A gyártási számot a kerékpár vázába, a nyereg alatti részbe, jól látható helyre kell beütni.

4. Kerékpárt forgalomba hozni csak az 1. pontban felsorolt berendezésekkel szabad.

A segédmotoros kerékpár felszerelése

30. cikk

A segédmotoros kerékpárt fel kell szerelni:

a) kifogástalan állapotú, könnyen kezelhető kormánykészülékkel;

b) mindkét kerék fékezésére alkalmas, két egymástól függetlenül működtethető fékkel; az egyik féknek lábféknek kell lennie;

c) álló helyzetben is működtethető hangjelző készülékkel;

d) elől egy megfelelő fényerejű, a városi lámpa fényerejére tompítható, fehér vagy sárga fényt adó fényszóróval;

e) hátul egy vörös fényű lámpával;

f) az égéstermékek elvezetésére szolgáló, végig tömített csövekkel; az égéstermékeket hangtompító készüléken kell kivezetni.

A rokkantszállító jármű felszerelése

31. cikk

1. Az 50 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorral felszerelt rokkantszállító járművet (segédmotoros rokkantszállító járművet) fel kell szerelni:

a) kifogástalan állapotú, könnyen kezelhető kormánykészülékkel;

b) két könnyen kezelhető, egymástól függetlenül működtethető fékberendezéssel, amelyek közül az egyiknek rögzíthetőnek is kell lennie;

c) elől, középen vagy bal oldalon egy fehér vagy sárga fényt adó, nem vakító fényű lámpával;

d) hátul, bal oldalon egy vörös fényű lámpával;

e) hátul, bal oldalon egy nem háromszög alakú, vörös színű prizmával, amely a hátsó lámpában is kiképezhető;

f) az égéstermékek elvezetésére szolgáló, végig tömített csövekkel; az égéstermékeket hangtompító készüléken keresztül kell kivezetni;

g) olyan áttételű berendezéssel, amelynek következtében a jármű legfeljebb 15 km/óra sebességgel képes haladni;

h) álló helyzetben is működtethető hangjelző készülékkel.

2. Az 50 cm3-nél nagyobb, de 125 cm3-nél kisebb hengerűrtartalmú motorral felszerelt rokkantszállító gépjárművet fel kell szerelni:

a) a 16. cikk 1. pontjának d) alpontjában, az e cikk 1. pontjának a), b), d)-f) és h) alpontjában felsorolt készülékekkel, berendezésekkel és szerkezetekkel ;

b) az egy méternél szélesebb rokkantszállító gépjárművet elől nem vakító, a városi lámpával és a fényszóróval együtt világító, egyformán fehér vagy sárga fényt adó helyzetjelző lámpával, amelyet a jobb oldali sárhányó középvonalában kell elhelyezni;

c) hátul, a jármű szélességét megközelítően jelző két vörös színű, nem háromszög alakú prizmával;

d) a rendszámtáblát fehér fénnyel megvilágító lámpával, amely a vörös fényű lámpával egybeépíthető;

e) elől, hátul rendszámtábla tartóval;

f) olyan áttételi berendezéssel, amelynek következtében a gépjármű óránként legfeljebb 25 km sebességgel képes haladni.

3. A zárt fülkéjű, rokkantszállító gépjárművet a 17. cikkben előírt készülékekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel kell ellátni.

A gépjármű hosszúsága

32. cikk

A gépjárművek megengedett legnagyobb hosszúsága:

a) kéttengelyű teherautónál 10 m;

b) kéttengelyű személyszállító gépjárműnél, továbbá három vagy többtengelyű egyéb gépkocsinál 11 m;

c) félpótkocsis nyerges vontatónál 14 m;

d) egypótkocsis szerelvénynél 18 m;

e) kétpótkocsis szerelvénynél 22 m.

Tartalomjegyzék