31/1976. (IX. 29.) MÉM rendelet

az állatforgalom egyes állategészségügyi kérdéseinek szabályozásáról

Az állategészségügy rendezéséről szóló 21/1953. (V. 15.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az 5/1962. (II. 7.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzatnak (a továbbiakban: Szabályzat) a II. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"II. Fejezet

Állatkísérő lap

9. § (1) Az állattulajdonos, illetőleg az állattartó (a továbbiakban: tulajdonos) szarvasmarha, bivaly, sertés, ló, szamár, öszvér, juh és kecske (a továbbiakban: állat) községen, nagyközségen, városon, megyei városon, fővároson (a továbbiakban együtt: község) belüli forgalmazása, vagy annak más községbe történő szállítása esetén állatkísérő lapot köteles kitölteni és azt a községi, nagyközségi szakigazgatási szervnek, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalnak (a továbbiakban együtt: helyi szakigazgatási szerv) állategészségügyi forgalmazási engedély (a továbbiakban: engedély) kiadása céljából bemutatni.

(2) A helyi szakigazgatási szerv a szocialista gazdálkodó szervezet részére egy állatkísérő lapon azonos rendeltetési helyre több azonos fajú állat szállítását engedélyezi. Egyéb tulajdonosnak minden állatról külön állatkísérő lapot kell kitöltenie.

(3) Az állatkísérő lap mintáját a melléklet tartalmazza. Az űrlapot a helyi szakigazgatási szerv ingyenesen bocsátja a tulajdonosok rendelkezésére.

10. § (1) Az állatkísérő lapra rávezetett engedély azt igazolja, hogy az engedély kiállítása szerinti községben az állat forgalomba hozatalát állategészségügyi korlátozás, zárlat nem akadályozza.

(2) Az engedélyben feltüntetett állat

a) községen belül forgalmazható (átruházható, helyi vásárra szállítható stb.),

b) az állatkísérő lapon megjelölt községbe elszállítható.

11. § (1) Engedély nélkül szállítható az állat

a) kényszervágásra,

b) gyógykezelésre,

c) fertőző betegségnek jogszabály alapján elrendelt felszámolására,

d) több községre kiterjedő mezőgazdasági nagyüzemen belül állategészségügyi felügyelet mellett,

e) átvevőhelyről a legközelebbi állatrakodó állomásra,

f) legeltetés, teleltetés, időleges gazdasági munka elvégzése céljából.

(2) A fegyveres testületek, valamint az Országos Lótenyésztési Felügyelőség és a Magyar Lóverseny Vállalat lovainak szállításához az engedélyt az intézmény által kiállított szállítmánylevél vagy származási igazolvány pótolja.

12. § (1) Az engedélyt egészséges, betegség izemmel látható tüneteitől mentes állatra szabad kérni.

(2) Ha az állaton jogszabályban meghatározott betegség felderítésére diagnosztikai vizsgálatot végeztek, azt az állatkísérő lap hátlapján az illetékes állatorvos feltünteti, keltezéssel, bélyegzővel látja el és aláírással igazolja.

13. § (1) Amennyiben állategészségügyi okok miatt forgalmi korlátozás nem áll fenn - a jogszabály szerinti illeték lerovása után - a helyi szakigazgatási szerv az engedélyt sorszámmal látja el, az állatkísérő lap nyilvántartási szelvényét pedig visszatartja.

(2) Ugyanarra az állatra vonatkozó állatkísérő lapon, amennyiben a tulajdonos személye és a tartás helye nem változik, az engedély további három alkalommal újítható meg. A helyi szakigazgatási szerv az engedély megújításakor annak időpontját, az állat elszállítási helyét a nyilvántartási szelvényen feltünteti.

(3) Az állatnak az állatkísérő lapon megjelölt községből más községbe történő továbbszállítása esetén - az állatkísérő lapnak a helyi szakigazgatási szerv részére történő átadása mellett -új engedélyt kell kérni. A helyi szakigazgatási szerv a bevont állatkísérő lapot az új állatkísérő lap nyilvántartási szelvényéhez csatolja.

(4) A nyilvántartási szelvényt, az évenként kezdett sorszámok sorrendjében, az utoljára kiadott engedély időpontjától számított 3 évig a helyi szakigazgatási szerv megőrzi.

14. § (1) Az engedély a kiállításának napjától számított 6 napig érvényes.

(2) Az engedély azonnali hatállyal érvényét veszti, ha állategészségügyi okokból a községben forgalmi korlátozást rendelnek el.

15. § (1) Az engedéllyel a tulajdonos, illetőleg megbízottja az állatot bármilyen járművön belföldön szállíthatja, vagy lábon elhajthatja.

(2) Vasúton vagy gépkocsin történő szállítás esetében az engedélyt a rakodásnál eljáró állatorvosnak be kell mutatni. Az állatorvos az enge-dély(eke)t bevonja és a fuvar-(menet-)levélhez csatolja. Egyúttal a fuvar-(menet-)levelet lebélyegzi és aláírásával ellátja.

16. § (1) Külföldre irányuló szállítás esetén az eljáró állatorvosnak a jogszabályokban meghatározott vagy az importáló ország illetékes hatósága által esetenként előírt feltételeket tartalmazó export-bizonyítványt kell kiállítania; a fuvar-(menet-)levelet ilyen esetben nem kell lebélyegezni és aláírni.

(2) Az export-bizonyítvány beszerzésénél és az esetleges költségek viselésénél az egyes árúk behozatalához, illetve kiviteléhez szükséges hatósági engedélyek megszerzésére vonatkozó külön jogszabály* előírásait kell alkalmazni.[1]

17. § Az állat tulajdonosa abban az esetben is köteles állatkísérő lapot kitölteni, ha az állattal kapcsolatos állami támogatásra igényjogosultsága keletkezik. Az állatkísérő lapot az állat tulajdonosa köteles a lakhelye szerint illetékes helyi szakigazgatási szervnek haladéktalanul bemutatni, amelyen a helyi szakigazgatási szerv a bemutatást igazolja és az állatkísérő lap nyilvántartási szelvényét 3 évig megőrzi.

18. § (1) Az állatkísérő lapot a tulajdonos addig köteles megőrizni, amíg az állat tulajdonában van. Az állat tulajdonának átruházása esetén az állatkísérő lapot az új tulajdonosnak át kell adni.

(2) A levágás céljából elszállított állatokra vonatkozó engedélyt a levágás helyén (vágóhídon) a kiállítás napjától számított 6 hónapig kell megőrizni."

2. §

A szabályzat X. fejezete 123. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"123. § (1) Kártalanítás jár a

- ragadós száj- és körömfájásban,

- szarvasmarhák aktív gümőkórjában,

- szarvasmarhák ragadós tüdőlobjában,

- keleti marhavészben,

- lovak fertőző kevésvérűségében,

- lovak járványos vérfertőzéses agy-gerincvelőgyulladásábban,

- tenyészbénaságban,

- takonykórban,

- hólyagos sertésbetegségben,

- sertéspestisben,

- fertőző sertésbénulásban,

- baromfipestisben,

- baromfi fertőző gége- és légcsőgyulladásában,

- házinyulak myxomatózisában,

- mézelő méhek nyúlós költésrothadásában,

- mézelő méhek atkakórjában

beteg, betegségre vagy fertőzésre gyanús szarvasmarháért, bivalyért, juhért, kecskéért, sertésért, lóért, szamárért, öszvérért, baromfiért, házinyúlért, méhcsaládért, amelyet kórjelzés vagy a betegség leküzdése céljából hatósági rendelkezésre leöltek."

3. §

A Szabályzat 24. számú mellékletének az "I. RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS"-ra vonatkozó része 26 c)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"c) az elkülönítőbe vitt juhokat és szarvasmarhákat - amennyiben fülszámmal (krotáliával) nem rendelkeznek - fülszámmal kell ellátni;

d) az elkülönítőben gondoskodni kell az állatok megfelelő gondozásáról, takarmányozásáról és a beteg állatok gyógykezeléséről;

e) az elkülönítőbe szállított sertések az állatok tulajdonosainak nem adhatók vissza; a juhokat és szarvasmarhákat az elkülönítő felszámolása után tulajdonosaik részére vissza kell adni;

f) az elkülönítőben levő állatok gondozásával, takarmányozásával és gyógykezelésével kapcsolatos költségek biztosítása az állategészségügyi állomás feladata, a tulajdonosok részére visszaadott állatok takarmányozási költségét azonban az állattulajdonosok kötelesek megtéríteni;

g) az elkülönítőbe bevitt sertések, valamint az ott elhullott juhok és szarvasmarhák után kártalanítás jár, amelynek mértékét a hatályos kártalanítási rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani."

4. §

(1) Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a Szabályzat 1. számú mellékletének helyébe ennek a rendeletnek a melléklete lép, a Szabályzat 2 számú melléklete és a 22/1960. (Mg. É. 17.) FM utasítás hatályát veszti.

(2) A rendelet hatályba lépése előtt kiállított marhalevelek - a Szabályzat 11. §-ában foglaltak figyelembe vételével - az állat más községbe szállításáig, illetve az állat tulajdonának átruházásáig érvényesek. Az érvényes marhalevelek megőrzésére a Szabályzat 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet a 31/1976. (IX. 29.) MÉM rendelethez

(Az űrlap hátoldala)