1976. évi 3. törvényerejű rendelet

az állami kitüntetésekről

Általános szabályok

1. § (1) A Magyar Népköztársaság különös megbecsülésben és elismerésben részesíti a szocialista állam és társadalom építésében, a haza szolgálatában, a közrend biztosításában, a béke és a társadalmi haladás előmozdításában kifejtett kimagasló tevékenységet. Ezért a megbecsülés és elismerés kifejezéseként kitünteti azokat a személyeket, szervezeteket és csoportokat, akik e célok elérésében kiemelkedő érdemeket szereztek.

(2) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a továbbiakban: Elnöki Tanács) az Alkotmányban biztosított jogkörében a kitüntetések alapítását és adományozását e törvényerejű rendeletben szabályozza.

2. § Állami kitüntetések (a továbbiakban: kitüntetés):

- a Magyar Népköztársaság érdemrendjei (rendjelek).

- a Magyar Népköztársaság kitüntető címei és díjai,

- az érdemérmek,

- a szakmai, hivatásbeli, tudományos és művészeti kitüntető címek,

- a kitüntető díjak,

- az emlékérmek,

- a kitüntető zászlók és jelvények.

3. § (1) Az Elnöki Tanács alapítja a Magyar Népköztársaság érdemrendjeit, kitüntető címeit és díjait.

(2) A Minisztertanács alapítja az érdemérmet, a szakmai, hivatásbeli, tudományos és művészeti jellegű kitüntető címet, a kitüntető díjat, és a kitüntető jelvényt. A Minisztertanács - az (1) bekezdésben megjelölt kitüntetések kivételével - más kitüntetést is alapíthat.

(3)[1] A Minisztertanács által meghatározott körben a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) ágazati jellegű kitüntetést alapíthat.

(4) Az előző bekezdésekben meghatározott szervek állami kitüntetést a társadalmi és tömegszervezetek országos szerveivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa által feljogosított ágazati szakszervezetek országos központjaival együtt is alapíthatnak.

4. § A magasabb szintű állami szerv által alapított kitüntetéshez más állami, illetőleg társadalmi és tömegszervezet által alapított kitüntetés sem elnevezésében, sem külső formájában nem hasonlíthat olyan mértékben, hogy azzal összetéveszthető legyen.

5. § A kitüntetés adományozására az azt alapító, vagy az alapító jogszabályban meghatározott szerv jogosult.

6. § A kitüntetés vállalat, szövetkezet, intézmény és ezek szervezeti egysége, valamint szocialista brigád, munkacsoport, továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek intézete, más szerve és alakulata (a továbbiakban: szervezet) részére akkor adományozható, ha az alapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.

7. § Külföldi állampolgár, illetőleg - a 6. §-ban meghatározott esetben - külföldi szervezet részére bármely kitüntetés adományozható, ha az alapító jogszabály másként nem rendelkezik.

8. § (1) Ugyanannak a személynek vagy szervezetnek ismételten is adományozható azonos kitüntetés.

(2) A kötelesség teljesítése közben elhunyt személy részére kitüntetés halála után is adományozható.

9. § (1) A kitüntetett személy részére jogszabály meghatározott jutalmat, illetőleg kedvezményt állapíthat meg.

(2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezések külföldi állampolgár vagy szervezet kitüntetésére nem vonatkoznak.

10. § Magyar állampolgár, illetőleg szervezet külföldi állam legfelsőbb államhatalmi vagy államigazgatási szerve által adományozott kitüntetést az Elnöki Tanács engedélyével viselhet.

11. § (1) Az adományozó szerv a kitüntetést visszavonja, ha arra a kitüntetett érdemtelenné vált.

(2) Az a személy vagy szervezet, akitől a kitüntetést visszavonták vagy aki a kitüntetés viselésére vonatkozó jogát elvesztette, elveszti a kitüntetéshez fűződő jogokat is.

12. § A kitüntetést kizárólag a kitüntetett viselheti. A kitüntetéshez fűződő jogok azonban a jogszabály által meghatározott körben más személyt is megillethetnek.

Az Elnöki Tanács kitüntetései

13. §[2] Az Elnöki Tanács a szocializmus építésében, a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális élet terén, továbbá a haza védelmében és szolgálatában, a közrend biztosításában, illetőleg a népek közötti barátság elmélyítésében és a társadalmi haladás előmozdításában szerzett kiemelkedő érdemek elismerésére a következő érdemrendeket és címeket adományozza:

1. a Szocialista Munka Hőse kitüntetést és kitüntető címet - a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét - a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést és kitüntető címet,

2. a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét - a Béke és Barátság Érdemrendet,

3. a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét - a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét - a Vörös Zászló Érdemrendet,

4. a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét, -

5. a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét,

6. a Szocialista Magyarországért Érdemrendet - a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét,

7. a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét,

8. az Április Negyedike Érdemrendet - a Munka Érdemrend arany fokozatát - a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét - a Vörös Csillag Érdemrendet,

9. a Munka Érdemrend ezüst fokozatát - a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet,

10. a Munka Érdemrend bronz fokozatát

14. §[3] (1) A Béke és Barátság Érdemrend, valamint a Munka Vörös Zászló Érdemrendje szervezeteknek is adományozható.

(2) A Vörös Zászló Érdemrend, a Vörös Csillag Érdemrend és a Kiváló Szolgálatért Érdemrend a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek szervezeteinek is adományozható.

(3) Külföldi szervezet kitüntetésére az (1) és (2) bekezdés megfelelően irányadó.

15. § Az Elnöki Tanács kitüntetéseinek alapszabályát és adományozási szabályzatát külön jogszabály* állapítja meg.[4]

Záró rendelkezések

16. § A társadalmi elismerés, az erkölcsi megbecsülés kifejezéseként korábban adományozott következő kitüntetések továbbra is viselhetők:

a Szocialista Hazáért Érdemrend,

a Magyar Népköztársasági Érdemrend I., II., III., IV., V. fokozata,

a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozata, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje I., II., III., IV., V. fokozata,

a Kossuth Érdemrend I., II., III. osztálya,

a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst és bronz fokozata,

a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Munka Érdemrend,

a Magyar Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozata,

a Szocialista Munkáért Érdemérem,

a Kiváló Szolgálatért Érdemérem,

a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany, ezüst és bronz fokozata,

a Magyar Munka Érdemérem,

a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany, ezüst és bronz fokozata,

a Munka Érdemérem,

a Szolgálati Érdemérem,

a "48-as Díszérem",

a Tanácsköztársasági Emlékérem,

a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem,

a Köztársasági Elnök Elismerésének (arany, ezüst és bronz) Koszorúja.

17. § E törvényerejű rendeletben foglalt rendelkezések nem érintik a társadalmi és tömegszervezetek országos szerveinek, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa által feljogosított ágazati szakszervezetek országos központjainak azt a jogát, hogy kitüntetést alapítsanak.

18. § (1)[5] A Minisztertanács állapítja meg a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által alapítható, illetőleg adományozható kitüntetések szabályait.

(2) A Minisztertanács állapítja meg - a gazdálkodó szervek tekintetében a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben -, hogy milyen feltételek mellett tehető javaslat meghatározott kitüntetéseknek szervezetek részére történő adományozására, illetőleg hogy ezeket milyen juttatás illeti meg.

19. § Ez a törvényerejű rendelet 1976. február 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti

az 1953. évi V. törvény, valamint az azt módosító 1963. évi 35. számú, 1964. évi 23. számú, 1971. évi 30. számú, valamint az 1972. évi 11. számú törvényerejű rendelet és az 1968. évi 21. számú törvényerejű rendelet 1. és 2. §-a,

az 1969. évi 38. számú törvényerejű rendelet 2. számú melléklete és

az 1974. évi 22. számú törvényerejű rendelet.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára