5/1976. (III. 30.) MT rendelet
a szabadalmi ügyvivőkről
A szabadalmi ügyvivő feladata
1. §
A szabadalmi ügyvivő iparjogvédelmi ügyekben hatóságok és bíróságok előtt hivatásszerű képviseleti tevékenységet végez.
A szabadalmi ügyvivői működés feltételei
(1) Szabadalmi ügyvivőd tevékenységet
a) állami vagy szövetkezeti szerv,
b) szabadalmi ügyvivői munkaközösség, illetőleg
c) ügyvédi munkaközösség keretében végezhet az, akit a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe bejegyeztek.
(2) A szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe az Országos Találmányi Hivatal elnöke azt jegyzi be kérelemre, aki
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű és feddhetetlen,
c) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik,
d) a szabadalmi ügyvivői vizsgát letette és e) szabadalmi ügyvivői esküt tett.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal elnöke törli a szabadalmi ügyvivők névjegyzékéből azt a szabadalmi ügyvivőt
a) aki a névjegyzékbe történt bejegyzésekor nem felelt meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;
b) akinek magyar állampolgársága vagy feddhetetlensége megszűnt;
c) akit jogerős bírói ítélettel a közügyektől vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól eltiltottak;
d) aki testi vagy szellemi fogyatékossága miatt a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására képtelen;
e) aki lemondott vagy meghalt.
Szabadalmi ügyvivői működés állami szerveknél és szövetkezeteknél
3. §
(1) Az állami és szövetkezeti szervek - ideértve azok társulásait és a szövetkezeti vállalatokat is - saját iparjogvédelmi feladataik ellátása céljából munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló - főfoglalkozásban, második munkaviszonyban vagy közösen foglalkoztatott - szabadalmi ügyvivőt alkalmazhatnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek szabadalmi ügyvivőire a képviseleti jogosultságuk igazolása és az aláírási joguk tekintetében a jogtanácsosokra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivői irodát csak állami vállalati szervezetben lehet létrehozni. Az iroda az illetékes miniszternek az igazságügyminiszterrel és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben adott engedélye alapján, a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe bejegyzett alkalmazottai útján fejti ki tevékenységét. Az iroda szabadalmi ügyvivőt csak munkaviszonyban foglalkoztathat.
A szabadalmi ügyvivői munkaközösség
4. §
(1) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség jogi személy, amely az Országos Találmányi Hivatal elnöke által jóváhagyott szervezeti szabályzat szerint működik.
(2) A szabadalmi ügyvivői munkaközösségnek a szervezeti szabályzat szerinti működése felett az Országos Találmányi Hivatal elnöke gyakorol felügyeletet.
(3) A szabadalmi ügyvivő tagsági jogviszonyban áll a szabadalmi ügyvivői munkaközösséggel.
(4) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagja munkaviszonyban nem állhat, ipart nem űzhet és nem folytathat olyan kereső tevékenységet, amely összeegyeztethetetlen a szabadalmi ügyvivői munkaközösségi tagsággal.
A szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagjának fegyelmi felelőssége
5. §
(1) Fegyelmi vétséget követ el a szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagja, ha szabadalmi ügyvivői tevékenységéből eredő kötelezettségét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, illetőleg a szabadalmi ügyvivői hivatással össze nem egyeztethető más magatartást tanúsít.
(2) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagjával szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) szóbeli feddés,
b) írásbeli megrovás,
c) felfüggesztés a munkaközösségben végzett szabadalmi ügyvivői tevékenységtől két hónaptól egy évig terjedő időre,
d) kizárás a szabadalmi ügyvivői munkaközösségből.
(3) A szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagja ellen indított fegyelmi ügyben a munkaközösség taggyűlése jár el. A felfüggesztés és a kizárás fegyelmi büntetést kiszabó taggyűlési határozat ellen - a kézbesítéstől számított harminc napon belül - keresettel lehet fordulni a bírósághoz.
Szabadalmi ügyvivői működés ügyvédi munkaközösségben
6. §
(1) A szabadalmi ügyvivő az ügyvédi munkaközösséggel munkaviszonyban áll.
(2) A szabadalmi ügyvivő jogaira és kötelezettségeire - az ügyvédi kamarai tagság kivételével - az ügyvéd jogállása irányadó.
(3) Az ügyvédi munkaközösséggel munkaviszonyban álló szabadalmi ügyvivő további munkaviszonyt nem létesíthet, ipart nem űzhet és nem folytathat olyan kereső tevékenységet, amely munkaviszonyával összeegyeztethetetlen.
A szabadalmi ügyvivői ügyfélképviselet általános szabályai
7. §
(1) Az ügyfélképviseletet ellátó szabadalmi ügyvivőkre [3. § (3) bekezdés, 4., 6. §] a megbízásból eredő jogok és kötelezettségek, az ügyvivői meghatalmazás, valamint a megbízás elvállalása tekintetében az ügyvédi munkaközösségre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A szabadalmi ügyvivőt titoktartási kötelezettség terheli az olyan tények tekintetében, amelyeket a megbízás körében közöltek vele, vagy amelyek a szabadalmi ügyvivői működésével kapcsolatban egyébként jutottak tudomására. A titoktartási kötelezettség alól az ügyfél felmentési adhat.
A külföldi vonatkozású iparjogvédelmi ügyek intézése
8. §
A belföldiek külföldi, illetőleg a külföldiek belföldi iparjogvédelmi ügyeinek intézésére a külkereskedelmi jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A szabadalmi ügyvivők képzése
9. §
A szabadalmi ügyvivők képzését az Országos Találmányi Hivatal biztosítja.
Hatálybalépés, felhatalmazások
10. §
(1) Ez a rendelet az 1976. évi április hó 15. napján lép hatályba.
(2) Egyidejűleg hatályát veszti
a) a Találmányokat Értékesítő Vállalat képviseleti jogkörének megállapítása, valamint a találmányok értékesítésének szabályozása tárgyában kiadott 4199/1949. (VIII. 13.) Korm. rendelet;
b) a szabadalmi ügyvivők képesítéséről, működési jogosítványáról és fegyelmi szabályzatáról szóló 1/1957. (X. 8.) OT rendelet;
c) az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények lisszaboni és nizzai szövegének kihirdetéséről szóló 1967. évi 7. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 3/1967. (IV. 1.) OT rendelet 12. §-a.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével, és az Országos Találmányi Hivatal elnökével, valamint az ügykörüket érintő kérdésekben a külkereskedelmi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel is egyetértésben
a) a rendelet hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti szabályokat, közöttük a magán szabadalmi ügyvivői tevékenység, illetőleg az ügyvédi munkaközösséggel munkaviszonyban álló szabadalmi ügyvivő egyéb munkaviszonya megszüntetésének módját és határidejét, valamint a rendelet végrehajtásához szükséges egyéb rendelkezéseket;
b) a szabadalmi ügyvivői vizsga szabályait, továbbá
c) a szabadalmi ügyvivői díjszabást
rendelettel megállapítsa.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke