1976. évi VII. törvény
a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről
1. § Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetését
359.200,000.000 (Háromszázötvenkilencmilliárd-kettőszázmillió) forint bevétellel,
362.400,000.000 (Háromszázhatvankettőmilliárd-négyszázmillió) forint kiadással,
3.200,000.000 (Hárommilliárd-kettőszázmillió) forint hiánnyal állapítja meg.
A bevételek részletezése
2. § (1) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok nyereségadó, városi és községi hozzájárulás, eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék, termelési adó, forgalmi adó, vám és import-forgalmi adó, központosított amortizáció, valamint egyéb befizetéseinek összege 276 600 millió forint, az összes bevétel 77%-a.
(2) A mezőgazdasági szövetkezetek adó-, társadalombiztosítási járulék-, továbbá városi és községi hozzájárulás befizetéseinek összege 8 391 millió forint, az összes bevétel 2,3%-a.
(3) A lakosság adó- és illeték-, továbbá társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék befizetéseinek összege 17 759 millió forint, az összes bevétel 5%-a.
(4) A központi és a tanácsi költségvetési szervezetektől, belföldi hitelműveletekből, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, továbbá egyéb forrásokból származó különféle befizetések összege 56 450 millió forint, az összes bevétel 15,7%-a.
A kiadások részletezése
3. § (1) Beruházásra, a tanácsi fejlesztési alapok pénzeszközeinek növelésére, magánlakásépítéshez nyújtott állami támogatásra, egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-juttatásra, vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak támogatására és központi készletezésre fordítható 78 602 millió forint, az összes kiadás 21,7%-a.
(2) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok termelését és áruforgalmát elősegítő állami visszatérítésre, dotációra, termelési árkiegészítésre, fogyasztói árkiegészítésre, import-ártámogatásra, egyéb állami támogatásra, mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatására és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére felhasználható 118 100 millió forint, az összes kiadás 32,6%-a.
(3) Nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, belföldi hitelekre, kamatfizetésekre és egyéb költségvetési feladatok ellátására felhasználható 26 066 millió forint, az összes kiadás 7,2%-a.
4. § (1) A költségvetési szervezetek fenntartására és működésére, továbbá társadalombiztosításra szolgál 139 632 millió forint, az összes kiadás 38,5%-a.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a következő fő feladatokra használható fel:
Egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő-, és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 14 124 millió forint, az összes kiadás 3,9%-a.
Kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép- és felsőfokú oktatási, tudományos kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 25 323 millió forint, az összes kiadás 7%-a.
Védelemre 13 150 millió forint, az összes kiadás 3,6%-a.
Jog- és rendbiztonságra 8.401 millió forint, az összes kiadás 2,4%-a.
Központi és helyi igazgatásra 5.179 millió forint, az összes kiadás 1,4%-a.
A költségvetési szervezetek által ellátott út-és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 16 707 millió forint, az összes kiadás 4,6%-a.
A költségvetési szervezetek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatainak ellátására 6 452 millió forint, az összes kiadás 1,7%-a.
Társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyógyászati szolgáltatásra, továbbá nyugdíjra és egyéb ellátásra 50 296 millió forint, az összes kiadás 13,9%-a.
Vegyes rendelkezések
5. § Az országgyűlés az 1. §-ban megjelölt összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek kiadási előirányzatát 100 823 millió forinttal, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékkal növelt bevételi előirányzatát pedig 44 452 millió forinttal az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.
6. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek felhatalmazást kapnak arra, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint költségvetésük részletes előirányzatát megállapítsák, költségvetésükön belül előirányzatmódosítási jogkört gyakoroljanak az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.
7. § Az országgyűlés
a tanácsok 1977. évi költségvetéséhez az 1975. évi V. törvény 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint nyújtandó állami hozzájárulást 8 396 millió forintban állapítja meg,
a tanácsok fejlesztési alapjához az 1975. évi V. törvény 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint folyósítandó állami hozzájárulást 19 216 millió forintra módosítja,
a tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához nyújtandó állami hozzájárulást a 2. számú melléklet szerint határozza meg.
8. § A tanácsok 1977. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai, valamint az azokból való részesedés mértékei azonosak az 1975. évi V. törvény 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az 1976-1980. évre megállapított bevételi forrásokkal és részesedési mértékekkel.
9. § A tanácsok felhatalmazást kapnak arra, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint
költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 7. §-ában meghatározott állami hozzájárulás és az 1975. évi V. törvény 15. és 16. §-a szerinti költségvetési szabályozók - bevételi források és az azokból való részesedés mértékei - alapján megállapítsák,
költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben bevételi többlet, kiadási megtakarítás vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthassák, illetőleg - a 10. § szerinti korlátok között - a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathassák.
10. § A célcsoportos lakásépítési előirányzat felett rendelkező tanácsok a célcsoportos lakásépítéssel, a víz- és csatornahálózat-fejlesztéssel összefüggő beruházások megvalósítása, valamint gyermekjóléti intézmények létesítése érdekében hajthatnak végre átcsoportosítást költségvetésükből fejlesztési alapjuk javára.
11. § A tanácsok állami vállalatoktól, ipari szövetkezetektől, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetektől, szövetkezeti vállalatoktól, költségvetési szervezetektől és egyéb gazdálkodó szervektől pénzeszközöket lakásépítésre, közműfejlesztésre, gyermekjóléti és több irányú közművelődési intézmények, továbbá a munkástelepüléseken működő művelődési otthonok közös létesítésére, a meglevők bővítésére, valamint termelési és szolgáltatási célt szolgáló beruházásokra, végül más közös érdekeltségű és közösen fenntartott létesítmények pénzellátására vehetnek át.
12. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek, valamint a tanácsok - a jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervezetek részletes előirányzatait.
13. § A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy
a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetési előirányzatok központilag biztosítják,
a végrehajtás során további intézkedéseket hozzon, amelyek a költségvetési gazdálkodásban elősegítik az anyagi és pénzeszközök célszerű és takarékos felhasználását,
a 6. és 9. § szerinti előirányzatmódosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzatmódosítást engedélyezzen,
előirányzatmódosítási jogkörét meghatározott körben és összeghatárig a pénzügyminiszterre átruházza,
az 1. §-ban meghatározott hiányt kölcsönnel fedezze.
14. § E törvény kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1977. év január 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatai
(Ezer forintban)
1. számú melléklet a törvény 5. §-ához
1) A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.
2) A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.
Állami hozzájárulás a tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához
(Ezer forintban)
2. számú melléklet a törvény 7. §-ához
1) Ezen felül az utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 60.000 ezer forint, továbbá lakóépületek felújításához, fenntartásához nyújtandó 426.000 ezer forint támogatás fedezetét a központi előirányzatok tartalmazzák.