8/1976. (IV. 27.) MT rendelet

a mérésügyről

A Minisztertanács a mérések pontossága és. egységessége érdekében az alábbiakat rendeli:

Mértékegységek

1. §

(1) Minden olyan mennyiség mérésére és értékének kifejezésére, amelyre ez a rendelet törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni. A törvényes mértékegységeket, nevüket és jelüket az 1. számú melléklet határozza meg.

(2) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók:

a) a külkereskedelmi kapcsolatokban,

b) nemzetközi megállapodások alapján,

c) a tudományos kutatásban.

(3) A törvényes mértékegységekben megadott értékek után, ezek más mértékegységekben kifejezett egyenértéke is feltüntethető.

Hitelesítési kötelezettség

2. §

(1) Az olyan mérésekre, amelyekhez valamilyen joghatás fűződhet, hitelesített mérőeszközt kell használni. A kötelező hitelesítésű mérőeszközök és a mérésügyi szempontból ezekkel egy tekintet alá eső egyéb eszközök (a továbbiakban együtt: mérőeszközök) felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Népgazdasági vagy más fontos érdekből az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) elnöke - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - a 2. számú mellékletben fel nem sorolt mérőeszköz kötelező hitelesítését is elrendelheti és a hitelesítés érvényességének időtartamát meghatározhatja.

(3) Az OMH elnöke indokolt esetben az (1)-(2) bekezdésben megjelölt mérőeszköz hitelesítési kötelezettség alól felmentést adhat, a külföldön már hitelesített mérőeszköz első belföldi hitelesítése alól mentesítést engedélyezhet, illetőleg a hitelesítés érvényességének időtartamát az általánostól eltérően is meghatározhatja.

(4) Nem kötelező annak a mérőeszköznek a hitelesítése, amely kizárólag külföldön kerül forgalomba, kivéve ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően rendelkezik.

Típusvizsgálat, hitelesítési engedély

3. §

(1) A mérőeszköz - az alapmérőeszköz (9. §) és a hiteles anyagminta (etalonanyag) kivételével -csak hitelesítési engedély alapján hitelesíthető. A hitelesítési engedélyt az OMH típusvizsgálat alapján, meghatározott időtartamra adja ki.

(2) A típusvizsgálat célja a mérőeszköztípus hitelesíthetőségének az elbírálása. A típusvizsgálat kiterjed a szabványokban vagy más hatósági előírásokban foglalt mérésügyi vonatkozású rendelkezések megtartásának ellenőrzésére, illetőleg a mérőeszköz működés és használat szempontjából fontos tulajdonságainak vizsgálatára.

(3) A típusvizsgálatba az OMH más szervet is bevonhat, és a típusvizsgálat keretében a mérőeszköz tartós, üzemszerű kipróbálását is elrendelheti.

(4) Ellenőrző típusvizsgálat alapján a hitelesítési engedélyt az OMH indokolt esetben visszavonhatja, vagy a hitelesítést újabb feltételhez kötheti.

4. §

(1) A hitelesítési engedély megszerzéséről

a) a belföldi előállító,

b) forgalombahozatalra vagy saját felhasználásra történő behozatal esetében a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat,

c) bizományi vagy társasági szerződés alapján történő behozatal esetében a megbízó, illetőleg a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalattal szerződő belföldi gazdálkodó szerv

(a továbbiakban együtt: első belföldi forgalombahozó) köteles gondoskodni.

(2) A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérőeszközön történő feltüntetéséről az első belföldi forgalombahozó gondoskodik.

(3) Az engedélyezett mérőeszköztípuson olyan változtatást végrehajtani, amely annak méréstechnikai tulajdonságait befolyásolhatja, csak a. hitelesítési engedély előzetes módosításával szabad.

Mértékhitelesítés

5. §

(1) A kötelező hitelesítésű mérőeszközt

a) a belföldi forgalombahozatal előtt (első hitelesítés),

b) javítás után,

c) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés)

hitelesíttetni kell.

(2) A mérőeszköz-hitelesítés az OMH és mértékhitelesítő hivatalok (a továbbiakban együtt: mérésügyi szervek) feladata. Az OMH elnöke - az általa meghatározott feltételekkel - kivételesen más szervek mérőeszköz minősítését is a hitelesítéssel egyenértékűnek ismerheti el.

(3) A hitelesítés a Hitelesítési Szabályzatban [12. § (2) bek.] és a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból áll. A mérőeszköz hitelességét bélyegzés vagy hitelesítési okirat tanúsítja.

(4) A hitelesítési évszámot feltüntető mérésügyi bélyegzés érvényességi időtartamába a hitelesítés éve nem számít be. Hitelesítési okirat kiadása esetén a hitelesítés érvényességének időtartama a hitelesítés napjával kezdődik.

6. §

(1) Az első hitelesíttetésről a mérőeszköz első belföldi forgalombahozója központilag köteles gondoskodni. A helyhez kötött mérőeszköz első hitelesíttetése a helyszíni felszerelést végző szerv (személy) feladata.

(2) A mérőeszköz javításakor a hitelesítés érvényét veszti. A javítást végző szerv (személy) feladata a hitelesítési bélyegzés vagy okirat érvénytelenítése és a mérőeszköz újrahitelesíttetése.

(3) A mérőeszköz időszakos hitelesítését a mérőeszköz birtokosa (használója) még az előző hitelesítés érvényének lejarta előtt köteles a mérésügyi szervektől kérni.

7. §

(1) A mérőeszköz első és javítás utáni hitelesítését a mérésügyi szervek általában a gyártó, a forgalombahozó vagy a javító szervek telephelyén végzik. A helyhez kötött mérőeszköz hitelesítése a használat helyszínén történik. A helyszíni hitelesítésnek a hitelesíttetőre háruló feladatait a mérésügyi szervek határozzák meg.

(2) Az időszakos hitelesítésre a mérésügyi szervek ideiglenes hitelesítési központokat létesíthetnek. Az erre a célra megfelelő helyiség biztosításához, valamint a hitelesítés helyének és idejének közhírré tételéhez az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei - a mérésügyi szervek kérésére - kötelesek segítséget nyújtani.

Hitelesített mérőeszközök használata

8. §

(1) Kötelező hitelesítésű mérőeszköz - a magánháztartásban nem elszámolás céljára szolgáló mérőeszköz kivételével - kizárólag érvényes hitelesítéssel használható vagy tartható használatrakész állapotban. A hitelesíttetési kötelezettség a gazdálkodó és egyéb szervek belső használatában levő mérőeszközre is vonatkozik.

(2) A hitelesített mérőeszközt úgy kell üzembentartani és használni, hogy rendeltetésszerű működése, valamint mérési eredményének pontos leolvasása biztosítva legyen.

(3) Érvényét veszti a hitelesítés, ha a használat során a mérőeszköz méréstechnikai tulajdonságai megváltoznak, vagy ha annak rendeltetésszerű működése bármely ok miatt kétségessé válik.

(4) Az átmenetileg használaton kívüli helyhez kötött mérőeszköz újrahitelesítése helyett, annak lezárása is kérhető a mérésügyi szervektől.

Alapmérőeszközök, hiteles anyagminták

9. §

(1) Az alapmérőeszköz és a mérésügyi szempontból vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta (a továbbiakban együtt: alapmérőeszköz) a használati mérőeszközök ellenőrzésére és pontosságuk meghatározására szolgál.

(2) A mérőeszközgyártó, a javító és a kölcsönző szervek használati mérőeszközeik pontosságát hitelesített alapmérőeszközzel kötelesek rendszeresen ellenőrizni. Egyéb szervnél akkor kell alapmérőeszköz használatáról gondoskodni, ha - a szerv vezetőjének megállapítása szerint - a használati mérőeszközök száma vagy a kívánt mérési pontosság ezt szükségessé teszi.

(3) A minőség és a mennyiség tanúsítása vagy bármely hatósági ellenőrző mérés - ha azt nem hitelesített mérőeszközzel végzik - csak alapmérőeszközre visszavezethető mérésekre alapozható.

(4) Az alapmérőeszköz-hitelesítés a mérésügyi szervek feladata. Az OMH elnöke - az általa meghatározott feltételekkel - kivételesen más szervek alapmérőeszköz minősítését is a hitelesítéssel egyenértékűnek ismerheti el.

(5) Alapmérőeszköz csak érvényes hitelesítéssel használható. A mérésügyi vagy más erre feljogosított szerv az alapmérőeszköz hitelességét - meghatározott időtartamig érvényes - hitelesítési okirattal és hitelesítési bélyegzéssel tanúsítja.

Adagolókészülékek

10. §

(1) A kereskedelmi forgalombahozatalra szánt árut adagoló (kimérő, töltő, előrecsomagoló) készülék üzembentartója az ilyen készülék mérési pontosságát hitelesített mérőeszközzel (alapmérőeszközzel) köteles beszabályozni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti készülék üzemeltetőjének az adagolt mennyiségek állandóságát hitelesített mérőeszköz (alapmérőeszköz) használatával kell rendszeresen ellenőriznie.

Mérésügyi szervek

11. §

(1) Az OMH a mérésügy országos hatáskörű, központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve.

(2) Az OMH a mérések pontossága és egységessége érdekében:

a) gondoskodik a törvényes mértékegységek szabályozásának előkészítéséről, ezek országos etalonjairól, nemzetközi összehasonlításukról, hazai továbbszármaztatásukról, valamint a mérésügyi kutatásról és fejlesztésről;

b) hatósági jogkörében meghatározza egyes mérőeszközök mérésügyi követelményeit, ellátja a mérésügyi engedélyezési, szabályozási feladatokat és más szervek mérésügyi tevékenységének elvi irányítását, gondoskodik a mérőeszközök (alapmérőeszközök) és az ezekhez szükséges berendezések hitelesítéséről, valamint a mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről;

c) képviseli a Magyar Népköztársaságot a kormányközi mérésügyi nemzetközi szervezetekben, együttműködik más államok mérésügyi szerveivel, és gondoskodik a nemzetközi mérésügyi egyezmények végrehajtásáról.

(3) A mérésügyi igazgatás feladatait az OMH közvetlenül vagy a felügyelete alatt működő mértékhitelesítő hivatalok útján látja el. A mértékhitelesítő hivatalok illetékességi területén kirendeltségek létesíthetők.

(4) A mérésügyi szervek szervezetét és működési rendjét, a mértékhitelesítő hivatalok hatáskörét és illetékességét az OMH elnöke állapítja meg.

12. §

(1) Az OMH elnöke a hitelesítési kötelezettség kiterjesztését és módosítását vagy más szervek mérőeszköz (alapmérőeszköz) minősítésének a hitelesítéssel egyenértékű elismerését határozatban állapítja meg. Az OMH elnökének határozatát az OMH hivatalos lapjában, a Mérésügyi Közleményekben kell közzétenni.

(2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök (alapmérőeszközök) mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit, módszereit és eljárási szabályait az OMH elnöke Hitelesítési Szabályzatban határozza meg.

(3) Az OMH megkeresésre tájékoztatást ad a rendelet 1. számú mellékletében fel nem sorolt mértékegységekről.

(4) A mérésügyi szervek a rendeltetészerű működésükkel összeférő és az alaptevékenységüket nem akadályozó egyéb mérésügyi feladatokat (pl. mérőeszköz minősítő vizsgálatok, különleges mérések végzése, mérőberendezések készítése, szakvélemény adás) is elláthatnak.

Mérésügyi ellenőrzés

13. §

(1) A mérésügyi szervek jogosultak a mérőeszközök előállítása, forgalombahozatala, javítása és használata során a mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzésére.

(2) A mérésügyi szervek ellenőrzésre feljogosított dolgozói bármely szerv, kisiparos vagy magánkereskedő üzemébe, telephelyére, helyiségébe beléphetnek, és ott mérésügyi ellenőrzést folytathatnak.

(3) A nem hitelesített, az érvényét vesztett hitelesítésű, a hamis vagy hibás mérőeszköz használatát az ellenőrzés során meg kell tiltani, illetőleg határidő megjelölésével a mérőeszköz cseréjét vagy javíttatását kell elrendelni.

(4) A mérésügyi ellenőrzés feltételeit és módját

a) a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél,

b) a haditechnika körében

a felügyeletet ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) szabályozza.

Mérésügyi díjak

14. §

(1) A mérésügyi szervek hatósági jogkörben vagy megbízás alapján végzett tevékenységéért díjat kell fizetni. A mérésügyi díjszabást a pénzügyminiszter állapítja meg.

(2) A mérésügyi díjakat illeték módjára kell leróni.

Záró rendelkezések

15. §

Azok a mérőeszközök és kiadványok, amelyek az átmenetileg használható mértékegységek (1. számú melléklet 60. pontja) alkalmazásával készültek, 1977. december 31. napjáig hozhatók forgalomba. Az ilyen mérőeszközök azonban 1979. december 31. napja után is - első javításukig - használhatók.

16. §

(1) Ez a rendelet 1976. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az 50/1960. (XI. 18.) Korm. rendelet és az ezt módosító 3/1969. (I. 24.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) Az e rendelet szerinti hitelesítési időtartamok a hatálybalépése előtt már hitelesített mérőeszközökre is vonatkoznak.

(3) E rendelet végrehajtásáról az OMH elnöke, az egyes népgazdasági ágazatokat illetően az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) - az OMH elnökének egyetértésével - gondoskodnak.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

1. számú melléklet a 8/1976. (IV. 27.) MT számú rendelethez

MÉRTÉKEGYSÉGEK

I. fejezet

Általános rész

1.

A törvényes mértékegységek:

a) a nemzetközi mértékegység rendszer -Systéme International, jele: SI (kiejtése: es-í) -mértékegységei (SI-egységek);

b) az ebben a mellékletben meghatározott további (az SI-egységek közé nem tartozó) mértékegységek (SI-n kívüli törvényes egységek);

c) az SI-egységekből és az SI-n kívüli törvényes egységekből képzett mértékegységek;

d) az a), b) és c) alatti mértékegységeknek az ebben a mellékletben meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.

2.

(1) A nemzetközi mértékegység-rendszer mértékegységei:

a) az alapegységek,

b) a kiegészítőegységek,

c) a származtatott egységek

(2) A nemzetközi mértékegység-rendszer alapegységei:

a) a méter, a hosszúság mértékegysége;

b) a kilogramm, a tömeg mértékegysége;

c) a másodperc, az idő mértékegysége;

d) az amper, az elektromos áramerősség mértékegysége;

e) a kelvin, a termodinamikai hőmérséklet mértékegysége;

f) a mól, az anyagmennyiség mértékegysége; g) a kandela, a fényerősség mértékegysége.

(3) A nemzetközi mértékegység-rendszer kiegészítő egységei:

a) a radián, a síkszög mértékegysége;

b) a szteradián, a térszög mértékegysége.

(4) A nemzetközi mértékegység-rendszer származtatott egységei: az alap- és a kiegészítőegységek hatványainak szorzatai vagy hányadosai.

3.

(1) A mértékegységek törvényes többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (Sí-prefixumok) egyikével kell képezni.

(2) Mértékegységek szorzata vagy hányadosa által alkotott származtatott mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a megfelelő Sí-prefixumoknak a szorzatban, ill. hányadosban levő egy vagy több mértékegység elé történő illesztésével kell képezni.

(3) Összetett (két vagy több egymáshoz illesztett prefixumból álló) prefixumot használni nem szabad.

(4) A prefixumot a mértékegység nevével, ill. a prefixum jelét a mértékegység jelével egybe kell írni.

(5) Mértékegységek többszöröseinek és törtrészeinek - prefixumjelből és mértékegységjelből álló - jele utáni hatványkitevő azt jelenti, hogy az adott többszöröst vagy törtrészt kell a megfelelő hatványra emelni. [Például: 1 km2 = 1 (km)2 = (103m)2 = 106m2].

(6) A hekto, deka, deci és centi prefixumok csak az alábbi pontokban külön meghatározott esetekben használhatók.

II. fejezet

A nemzetközi mértékegység-rendszer egységei

4.

Hosszúság

(1) A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m.

(2) A méter a kripton-86-atom 2p10 és 5d5 energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszúságának 1 650 763,73-szorosa.

(3) A méterrel kapcsolatban a deci és centi prefixumok is használhatók.

5.

Terület

(1) A terület mértékegysége a négyzetméter; jele: m2.

(2) A négyzetméter az 1 méter oldalhosszúságú négyzet területe.

(3) A négyzetméter többszörösei és törtrészei a méter törvényes többszöröseinek és törtrészeinek négyzetei.

6.

Térfogat

(1) A térfogat mértékegysége a köbméter; jele: m3.

(2) A köbméter az 1 méter élhosszúságú kocka térfogata.

(3) A köbméter többszörösei és törtrészei a méter törvényes többszöröseinek és törtrészeinek köbei.

7.

Síkszög

(1) A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad.

(2) A radián a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti síkszög.

(3) A síkszög név helyett, olyan esetekben, amikor ez félreértést nem okozhat, a szög név is használható.

8.

Térszög

(1) A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr.

(2) A szteradián a gömbsugár négyzetével egyenlő területű gömbfelületrészhez tartozó középponti térszög.

9.

Tömeg

(1) A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg.

(2) A kilogramm az 1889. évben Párizsban megtartott Első Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sévres-ben őrzött platina-iridium henger tömege.

(3) A kilogramm többszörösei és törtrészei: a gramm; jele: g, 1 g = 0,001 kg = 10-3 kg továbbá az Sí-prefixumoknak a gramm egységnév elé történő illesztésével képezett többszörösök és törtrészek.

(4) A grammal kapcsolatban a deka és centi prefixumok is használhatók; a dekagramm jele dkg is lehet.

10.

Sűrűség

(1) A sűrűség mértékegysége a kilogramm per köbméter; jele: kg/m3, vagy kg x m-3.

(2) A kilogramm per köbméter olyan homogén anyag sűrűsége, amelynek 1 köbmétere 1 kilogramm tömegű.

11.

Idő

(1) Az idő mértékegysége a másodperc (szekundum); jele: s.

(2) A másodperc az alapállapotú cézium-133-atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

12.

Frekvencia

(1) A frekvencia mértékegysége a hertz (kiejtése: herc); jele: Hz.

(2) A hertz olyan periódusos jelenség frekvenciája, amelynek egy teljes periódusa 1 másodperc időtartamú.

13.

Sebesség

(1) A sebesség mértékegysége a méter per másodperc; jele: m/s, vagy m x s-1.

(2) A méter per másodperc olyan egyenletesen mozgó test sebessége, amely 1 másodperc idő alatt 1 méter utat tesz meg.

14.

Gyorsulás

(1) A gyorsulás mértékegysége a méter per másodperc a négyzeten; jele: m/s2, vagy m x s-2.

(2) A méter per másodperc a négyzeten olyan egyenletesen gyorsuló mozgást végző test gyorsulása, amelynek sebessége 1 másodperc idő alatt 1 méter per másodperccel változik.

(3) A nehézségi gyorsulás normális értéke: 9,806 65 m/s2.

15.

Szögsebesség

(1) A szögsebesség mértékegysége a radián per másodperc; jele: rad/s. vagy rad x s-1.

(2) A radián per másodperc olyan egyenletesen forgó test szögsebessége, amely 1 másodperc idő alatt 1 radián szöggel fordul el.

16.

Szöggyorsulás

(1) A szöggyorsulás mértékegysége a radián per másodperc a négyzeten: rad/s2, vagy rad x s-2.

(2) A radián per másodperc a négyzeten olyan egyenletesen gyorsuló forgást végző test szöggyorsulása, amelynek szögsebessége 1 másodperc idő alatt 1 radián per másodperccel változik.

17.

Erő

(1) Az erő mértékegysége a newton (kiejtése: nyúton); jele: N.

(2) A newton az az erő, amely 1 kg tömegű nyugvó testet 1 másodperc idő alatt 1 méter per másodperc sebességűre gyorsít.

18.

Nyomás

(1) A nyomás mértékegysége a pascal (kiejtése: paszkal); jele: Pa.

(2) A pascal az a nyomás, amellyel egyenletesen eloszló 1 newton erő 1 négyzetméter felületre merőlegesen hat.

1 Pa = 1 N/m2 = 1 N. m-2

(3) A normális légköri nyomás (a fizikai atmoszféra) értéke: 101 325 Pa.

19.

Munka, energia, hőmennyiség

(1) A munka, az energia, a hőmennyiség mértékegysége a joule (kiejtése: dzsúl); jele: J.

(2) A joule az a munka, amelyet 1 newton erő saját hatásának irányába eső 1 méter úton végez.

1 J = 1 N.m

20.

Teljesítmény

(1) A teljesítmény mértékegysége a watt (kiejtése: vatt); jele: W.

(2) A watt az a teljesítmény, amelyet 1 joule munka 1 másodperc idő alatt létrehoz.

1 W = 1 J/s = 1 J . s-1

21.

Dinamikai viszkozitás

(1) A dinamikai viszkozitás mértékegysége a pascalmásodperc; jele: Pa. s.

(2) A pascalmásodperc olyan laminárisan áramló homogén közeg dinamikai viszkozitása, amelynek két, egymással párhuzamos, egymástól 1 méter távolságban levő és 1 méter per másodperc sebességkülönbséggel áramló sík rétege között, a réteg felületének 1 négyzetméterén, 1 newton csúsztatóerő lép fel.

1 Pa . s = 1 N . s/m2 = 1 N . s . m-2

22.

Kinematikai viszkozitás

(1) A kinematikai viszkozitás mértékegysége a négyzetméter per másodperc; jele: m2/s vagy m2. s-1.

(2) A négyzetméter per másodperc olyan közeg kinematikai viszkozitása, amelynek dinamikai viszkozitása 1 pascalmásodperc és sűrűsége 1 kilogramm per köbméter.

23.

Térfogatáram

(1) A térfogatáram mértékegysége a köbméter per másodperc; jele: m3/s vagy m3. s-1.

(2) A köbméter per másodperc olyan egyenletesen áramló közeg térfogatárama, amelynél egy áramlási keresztmetszeten, 1 másodperc idő alatt, 1 köbméter térfogatú közeg áramlik át.

24.

Tömegáram

(1) A tömegáram mértékegysége a kilogramm per másodperc; jele: kg/s vagy kg . s-1.

(2) A kilogramm per másodperc olyan egyenletesen áramló közeg tömegáram, amelynél egy áramlási keresztmetszeten, 1 másodperc idő alatt, 1 kilogramm tömegű közeg áramlik át.

25.

Termodinamikai hőmérséklet

(1) A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K.

(2) A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa.

26.

Hővezető képesség

(1) A hővezető képesség mértékegysége a watt per méterkelvin; jele: W/(m.K) vagy W.m-1. K-1.

(2) A watt per méterkelvin olyan homogén anyag hővezető képessége, amelynek két, egymással párhuzamos, egymástól 1 méter távolságban levő sík rétege között, 1 kelvin hőmérsékletkülönbség esetén, a réteg felületének 1 négyzetméterén 1 másodperc idő alatt 1 joule hőmennyiség halad át.

27.

Elektromos áramerősség

(1) Az elektromos áramerősség mértékegysége az amper; jele: A.

(2) Az amper olyan állandó elektromos áram erőssége, amely két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszetű és vákuumban egymástól 1 méter távolságban levő vezetőben áramolva, e két vezető között méterenként 2 x 10-7 newton erőt hoz létre.

28.

Elektromos feszültség, elektromos potenciálkülönbség

(1) Az elektromos feszültség vagy elektromos potenciálkülönbség mértékegysége a volt; jele: V.

(2) A volt olyan vezető két pontja közötti elektromos feszültség, amelyben 1 amper állandó erősségű áram folyik, ha az áram teljesítménye e két pont között 1 watt.

1 V = 1 W/A = 1W.A-1

29.

Elektromos ellenállás

(1) Az elektromos ellenállás (rezisztencia) mértékegysége az ohm (kiejtése: óm); jele: U.

(2) Az ohm olyan vezető két pontja közötti elektromos ellenállás, amelyek között 1 amper erősségű áram folyik, ha e két pont közötti feszültség 1 volt.

1 U= 1 V/A = 1 V. A-1

(3) Az ohmnak a mega prefixummal képezett többszöröse a megaohm.

30.

Elektromos vezetés

(1) Az elektromos vezetés (konduktancia) mértékegysége a siemens (kiejtése: szímensz); jele: S.

(2) A siemens olyan vezető elektromos vezetése, amelynek elektromos ellenállása 1 ohm.

31.

Elektromos töltés

(1) Az elektromos töltés mértékegysége a coulomb (kiejtése: kulomb); jele: C.

(2) A coulomb az az elektromos töltés, amely valamely vezető egy keresztmetszetén 1 másodperc idő alatt áthalad, ha a vezetőben 1 amper erősségű áram folyik.

1 C= 1 A.s

32.

Induktivitás

(1) Az induktivitás mértékegysége a henry (kiejtése: henri); jele: H.

(2) A henry olyan zárt vezető induktivitása, amelyben 1 volt feszültség létesül, ha a benne folyó áram erőssége másodpercenként egyenletesen 1 amperrel változik.

1 H = 1 V . s/A = 1 V . s . A-1

33.

Elektromos kapacitás

(1) Az elektromos kapacitás mértékegysége a farad; jele: F.

(2) A farad olyan kondenzátor elektromos kapacitása, amelyet 1 coulomb töltés 1 volt feszültségre tölt fel.

1 F = 1 C/V = 1 C.V-1

34.

Mágneses fluxus

(1) A mágneses fluxus mértékegysége a weber (kiejtése: véber); jele: Wb.

(2) A weber az a mágneses fluxus, amely egy menetből álló vezetőben 1 volt feszültséget létesít, ha 1 másodperc idő alatt egyenletesen nullára csökken.

1 Wb = 1 V.s

35.

Mágneses indukció

(1) A mágneses indukció mértékegysége a tesla (kiejtése: teszla); jele: T.

(2) A tesla az a mágneses indukció, amely reá merőleges 1 négyzetméter felületen 1 weber mágneses fluxust hoz létre.

1 T = 1 Wb/m2 = 1 Wb.m-2

36.

Anyagmennyiség

(1) Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol.

(2) A mól annak a rendszernek az anyagmenynyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben.

(3) Az elemi egység fajtáját meg kell adni; ez atom, molekula, ion, elektron stb. vagy ilyeneknek meghatározott csoportja lehet.

37.

Anyagmennyiség-koncentráció

(1) Az anyagmennyiség-koncentráció mértékegysége a mól per köbméter; jele: mol/m3 vagy mol • m-3.

(2) A mól per köbméter olyan homogén elegy egy összetevőjének anyagmennyiség-koncentrációja, amelynek 1 köbméterében az összetevő anyagmennyisége 1 mól.

(3) Az anyagmennyiség-koncentráció név helyett, olyan esetekben, amikor ez félreértést nem okozhat, a koncentráció név is használható.

38.

Molalitás

(1) A molalitás mértékegysége a mól per kilogramm; jele: mol/kg.

(2) A mól per kilogramm olyan oldat egy összetevőjének molalitása, amelynek 1 kilogramm tömegű oldószerében az összetevő anyagmennyisége 1 mól.

39.

Fényerősség

(1) A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd.

(2) A kandela a fekete sugárzó 1/600 000 négyzetméternyi felületének fényerőssége, a felületre merőleges irányban, a platina dermedési hőmérsékletén, 101 325 pascal nyomáson.

40.

Fényáram

(1) A fényáram mértékegysége a lumen; jele: lm.

(2) A lumen az a fényáram, amelyet 1 kandela fényerősséggel minden irányban sugárzó pontszerű fényforrás 1 szteradián térszögbe sugároz.

1 lm = 1 cd . sr

41.

Megvilágítás

(1) A megvilágítás mértékegysége a lux; jele: lx.

(2) A lux 1 négyzetméter területű felület megvilágítása, ha reá merőlegesen, egyenletesen elosztva, 1 lumen fényáram esik.

1 lx = 1 lm/m2 = 1 lm.m-2

42.

Radioaktív sugárforrás aktivitása

(1) Radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel (kiejtése: bekerel); jele: Bq.

(2) A becquerel olyan radioaktív sugárforrás aktivitása, amelyben 1 másodperc idő alatt egy bomlás következik be.

43.

Elnyelt sugárdózis

(1) Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a gray (kiejtése: gréj); jele: Gy (kiejtése: gé-ipszilon).

(2) A gray az a sugárdózis, amelyet 1 kilogramm tömegű anyag elnyel, ha vele, állandó intenzitású ionizáló sugárzás útján, 1 joule energiát közlünk.

1 Gy = 1 J/kg = 1 J.kg-1

44.

Besugárzási dózis

(1) A besugárzási dózis mértékegysége a coulomb per kilogramm; jele: C/kg vagy C.kg-1.

(2) A coulomb per kilogramm olyan állandó intenzitású ionizáló sugárzás besugárzási dózisa, amely 1 kilogramm tömegű levegőben összesen 1 coulomb töltésű, azonos előjelű iont hoz létre.

45.

Egyéb mennyiségek

A fenti 4-44. pontokban fel nem sorolt fizikai mennyiségek törvényes mértékegységei a nemzetközi mértékegység-rendszer megfelelő származtatott egységei.

III. fejezet

A nemzetközi mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes mértékegységek

46.

Térfogat

(1) Térfogat- (űrtartalom-) mértékegység a liter; jele: l.

11 = 1 dm3 = 0,001 m3 = 10-3 m3

(2) A literrel kapcsolatban a hekto, deci és centi prefixumok is használhatók.

47.

Síkszög

(1) Síkszög-mértékegységek:

(2) A fokkal, az ívperccel és az ívmásodperccel kapcsolatban Sí-prefixumok nem használhatók.

48.

Tömeg

Tömegmértékegység a tonna; jele: t.

1 t = 1000 kg = 103kg = 1 Mg

49.

Idő

(1) Időmértékegységek:

a) a perc; jele: min 1 min - 60 s

b) az óra; jele: h

1 h = 60 min = 3600 s

c) a nap; jele: d

1 d = 24 h = 1440 min = 86 400 s

d) a naptári időegységek: a hét, a hónap, az év.

(2) A fenti időmértékegységekkel kapcsolatban Sí-prefixumok nem használhatók.

50.

Sebesség

Sebesség-mértékegység a kilométer per óra; jele: km/h.

51.

Munka, energia

Munka- (energia-) mértékegység a wattóra; jele: W.h.

1 W.h = 3600 J

52.

Hőmérséklet

(1) Hőmérséklet-mértékegység a Celsius-fok (kiejtése: celziusz-fok); jele: °C.

(2) 0 Celsius-fok hőmérséklet 273,15 kelvin hőmérséklettel egyenlő.

(3) A Celsius-fok, mint hőmérséklet-különbség, egyenlő a kelvinnel.

(4) A Celsius-fokkal kapcsolatban Sí-prefixumok nem használhatók.

IV. fejezet

A nemzetközi mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységek

53.

Hosszúság

(1) Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld.

1 tengeri mérföld = 1852 m

(2) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység.

1 csillagászati egység = 1,496 x 1011 m

(3) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parsec (kiejtése: parszek); jele: pc.

1 pc = 3,0857.1016 m (közelítő érték)

(4) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév.

1 fényév = 9,460.1015 m (közelítő érték)

(5) A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parsec-kal és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

54.

Terület

(1) Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha.

1 ha = 10 000 m2 = 104 m2

(2) A hektárral kapcsolatban Sí-prefixumok nem használhatók.

55.

Síkszög

Csak a geodéziában használható síkszög-mértékegység a gon - jele: gon - vagy újfok.

56.

Tömeg

(1) Csak az atom- és magfizikában használható tömegmértékegység az atomi tömegegység; jele: u.

(2) Az atomi tömegegység a szén-12-atom tömegének 1/12-szerese.

1 u = 1,660 57.10-27 kg (közelítő érték)

57.

Nyomás

Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomásmértékegység a bar; jele: bar.

1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa

58.

Energia

(1) Csak az atom- és magfizikában használható energia-mértékegység az elektronvolt; jele: eV.

(2) Az elektronvolt az a kinetikai energia, amelyet egy elektron nyer, ha vákuumban 1 volt potenciálkülönbségen halad át.

1 eV = 1,602 19.10-19 J (közelítő érték)

59.

Teljesítmény

(1) Csak elektromos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA.

1 VA = 1 W

(2) Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var.

1 var = 1 W

V. fejezet

A nemzetközi mértékegység-rendszeren kívüli, átmenetileg használható törvényes mértékegységek

60.

Az alább felsorolt mértékegységek, ezek többszörösei és törtrészei, akár egymagukban, akár más mértékegységekkel kombinálva, 1980. január l-ig törvényes mértékegységek.

a) Az angström - jele: A - csak a spektroszkópiában és az anyagszerkezettanban használható hosszúság-mértékegység.

1 A = 0,1 nm = 10-10 m

b) A barn - jele: b - csak az atom- és magfizikában használható terület-mértékegység.

1 b = 100fm2 = 10-28 m2

c) A karát (metrikus karát), csak drágakövek és igazgyöngyök tömegének meghatározására használható tömeg-mértékegység.

1 karát = 0,2 g = 2.10-4 kg

d) A mázsa (métermázsa) - jele: q - tömegmértékegység.

1 q = 100 kg = 102 kg

e) Az erőkilogramm (kilopond) - jele: kgf vagy kp - erőmértékegység.

1 kgf = 1 kp = 9,806 65 N

f) A technikai atmoszféra - jele: kgf/cm2 vagy kp/cm2 vagy at - nyomásmértékegység.

1 kgf/cm2 = 1 kp/cm2 = 1 at = 98 066,5 Pa

g) A torr - jele: Torr - nyomásmértékegység.

h) A higanyoszlop-milliméter (higanymilliméter) - jele: mmHg - nyomásmértékegység.

1 mmHg = 133,322 Pa

i) A vízoszlop-milliméter - jele: mmH20 -nyomásmértékegység.

1 mmH2O = 9,806 65 Pa

j) A kalória - jele: cal - csak hőmennyiség meghatározására használható munkamértékegység.

1 cal = 4,1868 J

k) A lóerő - jele: LE - teljesítmény-mértékegység.

1 LE = 735,498 75 W

l) A poise (kiejtése: poáz) - jele: P - a dinamikai viszkozitás mértékegysége.

1 P = 0,1 Pa. s = 10-1 Pa.s

m) A stokes (kiejtése: sztóksz) - jele: St - a kinematikai viszkozitás mértékegysége.

1 St = 10-4 m2/s

n) A curie (kiejtése: küri) - jele: Ci - radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége.

1 Ci = 3,7.1010Bq

o) A rad - jele: rd - az elnyelt sugárdózis mértékegysége.

1 rd = 0,01 Gy = 10-2 Gy

p) A röntgen - jele: R - a besugárzási dózis mértékegysége.

1 R = 2,58.10-4 C/kg

2. számú melléklet a 8/1976. (IV. 27.) MT rendelethez

KÖTELEZŐ HITELESÍTÉSŰ MÉRŐESZKÖZÖK