1977. évi 14. törvényerejű rendelet

a kisiparról

A kisipar általános szabályai

1. §[1] A kisipar célja, hogy fogyasztási és egyéb szolgáitatást, továbbá kisüzemi jellegű ipari tevékenységet végezzen.

2. § (1) Kisipari tevékenységet iparigazolvány vagy kisipari működési engedély (továbbiakban együtt: iparjogosítvány) alapján lehet gyakorolni.

(2) Iparigazolvány alapján bármely kisipari tevékenység folytatható. Kisipari működési engedély alapján kizárólag javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltató tevékenység folytatható.

(3) Az iparjogosítvány képesítéshez kötött, vagy képesítéshez nem kötött ipari tevékenység folytatására jogosít.

(4)[2] Iparjogosítványt több ipari tevékenység egyidejű gyakorlására, illetőleg egy képesítéshez kötött ipari tevékenység meghatározott részének gyakorlására is ki lehet adni.

3. §[3] (1) Iparjogosítványt az a nagykorú személy kaphat, aki a kisipar gyakorlásához előírt szakképzettséggel, illetőleg szakmai gyakorlattal rendelkezik, a kisipar gyakorlásából nincs kizárva, tagja a Kisiparosok Országos Szervezetének (KIOSZ) és állandó lakhelye van.

(2) A munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló személyek kisipari tevékenységének engedélyezésére, illetőleg az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre a külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A kisipari iparjogosítvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.

4. § (1) Nem kaphat iparjogosítványt

a) akit népgazdaság elleni bűncselekmény, vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek;

b) akit bármely egyéb szándékos bűncselekmény miatt legalább egy évi végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek;

c) akit kisipari foglalkozásától eltiltottak;

d) akitől az iparjogosítványt nem az a)-c) pontban meghatározott okból vontak meg, a határozat meghozatalától számított két éven belül.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott kizáró okot addig kell figyelembe venni, amíg az elítélt nem mentesült a büntető ítélet hátrányos következményei alól.

5. § (1)[4] Képesítéshez kötött ipari tevékenységet -ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az gyakorolhat, akinek legalább szakmunkás képesítése van és két év szakmai gyakorlatot szerzett.

(2) Szakmunkás képesítésen felül mestervizsga szükséges a képesítéshez kötött ipar folytatásához, ha annak gyakorlása során az élet, az egészség és testi épség védelme, vagy a munka bonyolultsága fokozott szakértelmet kíván.

(3)[5]

(4) Kisipari működési engedély három év szakmai gyakorlat alapján is kiadható azoknak a képesítéshez kötött ipari tevékenységeknek a gyakorlására, amelyekben a javítás, karbantartás és egyéb szolgáltatás szakmunkás képesítés nélkül is kellő színvonalon végezhető.

A kisipari tevékenység gyakorlása

6. § (1) A kisiparos az ipari tevékenységet akkor kezdheti meg, ha az iparjogosítványt és a jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyt megkapta.

(2) A kisiparos az ipari tevékenységet alkalmanként legfeljebb hat hónapra - engedély alapján ennél hosszabb időtartamra is - szüneteltetheti.

7. § (1) A kisiparos, ha jogszabály kivételt nem tesz, személyesen köteles az ipari tevékenységet gyakorolni.

(2)[6] A kisiparos az elvállalt munka egy részének elvégzésére kisiparossal vagy gazdálkodó szervezettel is megállapodhat.

8. § (1)[7] A kisiparos jogszabályban meghatározott számú alkalmazottat, segítő családtagot, illetőleg szakmunkástanulót, valamint az élelmiszeripari tevékenység kivételével bedolgozót foglalkoztathat.

(2) Munkaviszonyban álló, szövetkezeti tag vagy nyugdíjas kisiparos, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, kizárólag segítő családtagot foglalkoztathat.

(3)[8]

9. § (1)[9] A kisiparos, a következő §-ban foglalt kivételtől eltekintve, kizárólag az iparjogosítványában megjelölt ipar körébe tartozó tevékenységet folytathat, illetőleg csak ilyen tevékenységével előállított vagy kijavított terméket, valamint ennek alkatrészeit és tartozékait hozhatja forgalomba.

(2) A kisiparos tevékenységéből nem zárhatja ki az egyedi termék előállítását és a javító tevékenységet.

10. §[10] A kisiparos az iparjogosítványában megjelölt tevékenység gyakorlása során más iparba tartozó kiegészítő műveletet is elvégezhet, ha az a saját tevékenységi körének maradéktalan ellátása érdekében a szolgáltatás teljessé tételéhez szükséges.

11. § (1) A kisiparos tevékenységének gyakorlására telephelyet köteles fenntartani.

(2) A kisiparos engedélyt kaphat arra, hogy a telephelyén felül külön műhely-helyiséget létesítsen.

(3) Azonos telephelyen (műhelyben, üzletben) több kisiparos is működhet.

12. § A kisiparos telephelyének áthelyezéséhez - ha jogszabály másként nem rendelkezik - engedély szükséges.

13. § A kisiparos termékeit a telephelyén hozhatja forgalomban. Telephelyén kívül a saját előállítású (új) termékét vásáron (piacon) is forgalomba hozhatja.

14. § A kisiparos az ipar gyakorlása során csak olyan gépet és eszközt használhat, amelynek tulajdonban vagy használatban tartását magánszemély részére jogszabály nem tiltja.

15. § (1)[11]

(2) Több kisiparos egy meghatározott munka elvégzésére alkalmi munkaközösséget hozhat létre.

A kisipari tevékenység megszűnése

16. § Megszűnik a kisipari tevékenység gyakorlásának joga, ha

a) a kisiparos lemond iparjogosítványáról;

b) az iparjogosítványt a hatóság visszavonja;

c) A kisiparos meghal, kivéve, ha az ipari tevékenységet a 19. vagy a 20. § alapján tovább folytatják.

17. §[12] A kisiparostól vissza kell vonni az ipar-jogosítványt, ha

a) olyan körülmény merül fel, ami az iparjogosítvány kiadását kizárná [3. § (1), (2) bekezdés és 4. §];

b) a kisiparost eredménytelenül szólították fel egyévi befizetési kötelezettséget meghaladó összegű társadalombiztosítási járulék- vagy adóhátralék megfizetésére.

18. § Vissza lehet vonni az iparjogosítványt, ha a kisiparos

a) az ipar gyakorlásával összefüggésben elkövetett szabálysértés miatt egy éven belül ismételten büntetést kapott;

b) hat hónapi befizetési kötelezettséget meghaladó összegű társadalombiztosítási járulék- vagy adóhátralékát felszólítás ellenére nem fizette meg és rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény nem áll fenn;

c) a törvényerejű rendeletben vagy a kisipari tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályban előírt kötelezettségét megszegte, munkáját szakszerűtlenül, felelőtlenül vagy rossz minőségben végezte és emiatt egy éven belül ismételten figyelmeztetést kapott.

19. § (1) A kisiparos özvegye elhunyt házastársának iparjogosítványa alapján tovább folytathatja az ipari tevékenységet.

(2) Az özvegy köteles felhagyni önálló kereső foglalkozásával, ha elhunyt házastársának iparigazolványa alapján folytatja tovább az ipari tevékenységet.

(3) A kisipari tevékenységre vonatkozó előírásokat az özvegy ipargyakorlása esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben az özvegy nem rendelkezik az adott tevékenység folytatásához előírt szakképesítéssel, illetőleg szakmai gyakorlattal, köteles egy ilyen szakképesítésű alkalmazottat foglalkoztatni.

20. § Az elhunyt kisiparos élettársa vagy kiskorú és ellátatlan gyermeke méltányosságból engedélyt kaphat arra, hogy az özvegyre vonatkozó szabályok szerint - a gyermek gyámja útján - tovább folytassa az ipari tevékenységet.

A kisipar irányítása és igazgatása

21. §[13] Az ipari miniszter gyakorolja a kisipar állami felügyeletét; szabályozza a kisipar működését; a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága útján ellátja a kisipar állami felügyeletéből eredő szakigazgatási tevékenység központi irányítását; állami törvényességi felügyeletet gyakorol a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ) felett.

22. §[14] Az ágazati miniszter az ipari miniszterrel egyetértésben szakmai felügyeletet gyakorol az ágazatának körébe tartozó kisipari tevékenység felett.

23. § A kisipar-igazgatási eljárás a tanács ipari feladatokat ellátó szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik.

A Kisiparosok Országos Szervezete

24. §[15] (1) A Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ) a kisiparosok társadalmi és érdekképviseleti szerve.

(2) A KIOSZ ellátja - a vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint a belkereskedelmi tevékenységre létrehozott gazdasági munkaközösségek kivételével - a gazdasági munkaközösségek érdekképviseletét is.

(3) A KIOSZ feladata különösen:

a) tagjai érdekeinek képviselete;

b) tagjai gazdasági tevékenységének elősegítése, ennek érdekében szolgáltatások nyújtása, valamint szervező tevékenység ellátása;

c) közreműködés tagjai oktatásában, továbbképzésben és más társadalmi és szociális feladatok ellátásában.

(4) A kisiparra és a gazdasági munkaközösségre vonatkozó jogszabályok kiadásához, továbbá e jogszabályok értelmezéséhez meg kell szerezni a KIOSZ véleményét.

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1977. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. törvényerejű rendelet, valamint az ennek módosítására kiadott 1964. évi 22. számú, 1968. évi 27. számú és 1970. évi 26. törvényerejű rendelet.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásának rendjét a Minisztertanács állapítja meg.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára