1977. évi 1. törvényerejű rendelet
a Nemzetközi Távközlési Egyezmény kihirdetéséről
(A megerősítő okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitkáránál az 1976. évi augusztus hó 4. napján megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Távközlési Egyesület kormánymeghatalmazotti értekezletén Malaga-Torremolinos-ban, az 1973. évi október hó 25. napján aláírt Nemzetközi Távközlési Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
NEMZETKÖZI TÁVKÖZLÉSI EGYEZMÉNY
ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Bevezető rész
1 A szerződő kormányok meghatalmazottai - teljes mértékben elismerve minden országnak azt a szuverén jogát, hogy saját távközlését maga szabályozza - annak érdekében, hogy a távközlési szolgálatok jó működésével megkönnyítsék a népek közötti kapcsolatokat és együttműködést, közös megegyezéssel megkötötték ezt az Egyezményt, amely a Nemzetközi Távközlési Egyesület alapokirata.
I. FEJEZET
Az Egyesület összetétele, célja és szervezeti felépítése
1. CIKK
Az Egyesület összetétele
2 A Nemzetközi Távközlési Egyesület tagokból áll, amelyek, tekintettel az egyetemesség alapelvére és arra az érdekre, amely az Egyesületben való egyetemes részvételhez fűződik, az alábbiak:
3 a) az 1. sz. Mellékletben felsorolt minden ország, amely az Egyezményt aláírja és ratifikálja, vagy ahhoz csatlakozik;
4 b) az 1. sz. Mellékletben fel nem sorolt bármely ország, amely az Egyesült Nemzetek tagjává válik és a 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik az Egyezményhez;
5 c) az 1. sz. Mellékletben fel nem sorolt minden olyan szuverén ország, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja és amely a 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik az Egyezményhez, miután az Egyesület tagjául való felvételi kérelméhez az Egyesület tagjainak kétharmada hozzájárult.
6 Az 5. bekezdés rendelkezéseit alkalmazva, ha egy egyesületi tagságra vonatkozó kérelmet két meghatalmazotti értekezlet közötti időszakban diplomáciai úton és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország közvetítésével nyújtanak be, a főtitkár az Egyesület tagjait vélemény nyilvánításra kéri fel; azt a tagot, amely a felhívás napjától számított négy hónap alatt nem válaszolt, a vélemény-nyilvánítás szempontjából tartózkodónak tekintik.
2. CIKK
A Tagok jogai és kötelezettségei
7 1. Az Egyesület tagjainak megvannak a jogaik és az Egyezményben előírt kötelezettségeknek kötelesek eleget tenni.
8 2. Az Egyesület értekezletein, összejövetelein és konzultációiban való részvételt illetően a Tagok jogai a következők:
a) minden tagnak joga van részt venni az Egyesület értekezletein; beválasztható az Igazgatási Tanácsba és joga van pályázókat állítani az Egyesület valamennyi állandó szervének választott tisztségviselői állásaira;
9 b) minden tagnak egy szavazati joga van az Egyesület valamennyi értekezletén, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok valamennyi összejövetelén és ha az Igazgatási Tanács tagja, a Tanács valamennyi ülésén;
10 c) ugyancsak egy szavazati joga van minden tagnak minden levelezés útján eszközölt véleménynyilvánítás (konzultáció) alkalmával.
3. CIKK
Az Egyesület székhelye
11 Az Egyesület székhelye Genf.
4. CIKK
Az Egyesület célja
12 1. Az Egyesület célja:
a) a nemzetközi együttműködés fenntartása és bővítése mindenfajta távközlési szolgálat javítása és ésszerű felhasználása érdekében;
13 b) a technikai eszközök fejlesztésének és leghatékonyabb kihasználásuk előmozdítása, a távközlési szolgálatok teljesítményének növelése, alkalmazásuk kiterjesztése és a közönség által történő legszélesebb körű igénybevételük érdekében ;
14 c) e célok elérésére a nemzetek erőfeszítéseinek összehangolása.
15 2. Ennek érdekében és különösképpen az Egyesület:
a) intézi a rádió-frekvenciatartomány frekvenciáinak kiosztását és a frekvenciakiosztásokat úgy tartja nyilván, hogy a különböző országok rádióállomásai közötti káros zavarásokat elkerüljék:
16 b) összehangolja a különböző országok rádióállomásai közötti zavarások kiküszöbölésre és a rádió-frekvenciatartomány felhasználásának javítására szolgáló erőfeszítéseket;
17 c) összehangolja a távközlési eszközök harmónikus fejlesztését lehetővé tevő erőfeszítéseket, nevezetesen az űrtechnikát alkalmazó eszközökét annak érdekében, hogy az általuk nyújtott lehetőségeket a legjobban lehessen felhasználni;
18 d) elősegíti a tagjai közötti együttműködést annak érdekében, hogy a jóminőségű szolgálattal, valamint a távközlés egészséges és független pénzügyi vitelével összeegyeztethető, minél alacsonyabb díjtételeket állapítsanak meg;
19 e) előmozdítja a fejlődő országokban a távközlési berendezések és hálózatok létesítését, fejlesztését és tökéletesítését minden rendelkezésére álló eszközzel, különösen az Egyesült Nemzetek megfelelő programjaiban való részvétele útján;
20 f) elősegíti az olyan intézkedések megtételét, amelyek a távközlési szolgálatok együttműködése útján az emberi élet biztonságát szolgálják;
21 g) tanulmányokat folytat, szabályozásokat készít, határozatokat fogad el, ajánlásokat és óhajokat dolgoz ki, valamint távközlésre vonatkozó információkat gyűjt össze és tesz közzé.
5. CIKK
Az Egyesület szervezeti felépítése
22 Az Egyesület a következő szerveket foglalja magában:
1. a meghatalmazottak értekezlete, az Egyesület legfőbb szerve;
23 2. az igazgatási értekezletek;
24 3. az Igazgatási Tanács;
25 4. az Egyesület alábbi állandó szervei:
a) a Főtitkárság;
26 b) a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság (I.F.R.B.);
27 c) a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság (C.C.I.R.);
28 d) a Nemzetközi Távíró- és Távbeszélő Tanácsadó Bizottság (C.C.I.T.T.).
6. CIKK
A meghatalmazottak értekezlete
29 1. A meghatalmazottak értekezlete a tagokat képviselő küldöttségekből áll. Az értekezletet szabályos időközönként, rendesen öt évenként hívják össze.
30 2. A meghatalmazottak értekezlete:
a) meghatározza azokat az általános irányelveket, amelyeket az Egyesületnek a jelen Egyezmény 4. cikkében kifejezett célkitűzések elérése érdekében követnie kell;
31 b) megvizsgálja az Igazgatási Tanács beszámolóját, amely az utolsó meghatalmazottak értekezlete óta az Egyesület valamennyi állandó szerve által végzett tevékenységről szól;
32 c) meghatározza az Egyesület költségvetésének alapjait, valamint a következő meghatalmazottak értekezletéig terjedő időszakra nézve a költségek felső határát, miután megvizsgálta azoknak az igazgatási és más értekezleteknek a programját, amelyeket az Egyesület valószínűleg ezen időszak alatt fog tartani;
33 d) megállapítja az Egyesület valamennyi tisztviselője részére az alapfizetéseket, a fizetési fokozatokat, valamint a pótlék- és nyugdíjrendszert, és ha szükséges, általános irányelveket határoz meg az Egyesület személyzetének létszámára nézve;
34 e) megvizsgálja az Egyesület számadásait, és ha szükséges, véglegesen jóváhagyja azokat;
35 f) megválasztja az Egyesületnek azokat a tagjait, amelyek az Igazgatási Tanácsot hivatottak képezni;
36 g) megválasztja a főtitkárt és főtitkárhelyettest és meghatározza azt az időpontot, amikor a hivatalukat átveszik;
37 h) megválasztja az I.F.R.B. tagjait és meghatározza azt az időpontot, amikor a hivatalukat átveszik;
38 i) felülvizsgálja az Egyezményt, ha azt szükségesnek tartja;
39 j) az esettől függően, megköti vagy felülvizsgálja az Egyesület és a többi nemzetközi szervezetek közötti megállapodásokat, megvizsgál minden olyan ideiglenes megállapodást amelyet az Igazgatási Tanács az Egyesület nevében ezekkel a szervezetekkel kötött és azzal kapcsolatban a megfelelőnek tartott intézkedéseket megteszi;
40 k) foglalkozik minden egyéb szükségesnek ítélt távközlési kérdéssel.
7. CIKK
Igazgatási értekezletek
41 1. Az Egyesület Igazgatási értekezletei a következők:
a) az igazgatási világértekezletek;
42 b) körzeti igazgatási értekezletek.
43 2. Az igazgatási értekezleteket rendszerint különleges távközlési kérdések megtárgyalására hívják össze. Ezeken csak a napirendjükön szereplő kérdések vitathatók meg. Az értekezletek határozatainak minden esetben összhangban kell lenniök az Egyezmény rendelkezéseivel.
44 3. (1) Az igazgatási világértekezlet napirendje magában foglalhatja:
a) az 571. bekezdésben felsorolt igazgatási szabályzatok részleges felülvizsgálatát;
45 b) kivételesen e szabályzatok egyikének vagy többnek a teljes felülvizsgálatát:
46 c) minden más, az értekezlet illetékessége alá tartozó és az egész világot érintő kérdést.
47 (2) A körzeti igazgatási értekezlet napirendjén csak körzeti jellegű, sajátos távközlési kérdések szerepelhetnek, beleértve a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottságnak szánt, s a szóbanforgó körzetet érintő tevékenységére vonatkozó irányelveket, feltéve, hogy ezek az irányelvek nem ellentétesek más körzetek érdekeivel. Ezenkívül az ilyen értekezletek határozatainak minden esetben összhangban kell lenniök az Egyezmény rendelkezéseivel.
8. CIKK
Igazgatási Tanács
48 1. (1) Az Igazgatási Tanács az Egyesületnek a meghatalmazottak értekezlete által választott harminchat tagjából áll annak a szükségességnek figyelembevételével, hogy a Tanácsban a helyek a világ valamennyi körzete között arányosan legyenek elosztva. Az Általános Szabályzatban előírt feltételek mellett előforduló megüresedések eseteit kivéve, az Egyesületnek az Igazgatási Tanácsba beválasztott tagjai addig töltik be megbízatásukat, amíg a meghatalmazottak értekezlete új Tanácsot nem választ. A tagok újra választhatók.
49 (2) A Tanács mindegyik tagja egy személyt nevez ki a Tanács munkájában való részvételre, akit egy vagy több tanácsadó segíthet.
50 2. Az Igazgatási Tanács megalkotja saját belső szabályzatát.
51 3. A meghatalmazotti értekezletek közötti időszakban az Igazgatási Tanács, az értekezlet által ráruházott felhatalmazás keretei között, a meghatalmazottak értekezlete nevében tevékenykedik.
52 4. (1) Az Igazgatási Tanács köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely megkönnyíti az Egyezménynek, a szabályzatoknak, a meghatalmazottak értekezlete határozatainak és adott esetben az Egyesület más konferenciái és értekezletei határozatainak a tagok által történő végrehajtását, valamint el kell végeznie minden más olyan feladatot, amelyet a meghatalmazottak értekezlete rábíz.
53 (2) A Tanács biztosítja az Egyesület tevékenységének hatékony koordinálását és tényleges pénzügyi ellenőrzést gyakorol az állandó szervek felett.
54 (3) A Tanács a rendelkezésére álló minden eszközzel - különösen az Egyesületnek az Egyesült Nemzetek megfelelő programjaiban való részvételén keresztül - előmozdítja a nemzetközi együttműködést a fejlődő országoknak nyújtandó technikai együttműködés biztosítása végett, az Egyesületnek azzal a célkitűzésével összhangban, hogy a távközlés fejlesztését minden lehetséges eszközzel elő kell mozdítani.
9. CIKK
Főtitkárság
55 1. (1) A Főtitkárságot a főtitkár irányítja, akit munkájában egy főtitkárhelyettes segít.
56 (2) A főtitkár és a főtitkárhelyettes a megválasztásakor meghatározott időpontban kezdi meg hivatali működését. Rendes körülmények között a meghatalmazottak következő értekezlete által meghatározott időpontig maradnak hivatalban és újra választhatók.
57 (3) A főtitkár minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az Egyesület pénzügyi forrásait gazdaságosan használják fel és felel az Igazgatási Tanács előtt az Egyesület minden adminisztratív és pénzügyi vonatkozású tevékenységéért. A főtitkárhelyettes a főtitkárnak tartozik felelősséggel.
58 2. (1) Ha a főtitkári állás megüresedik a főtitkárhelyettes tölti be a főtitkár állását és azt a meghatalmazottak következő értekezlete által meghatározott időpontig tartja meg; megválasztható erre az állásra.
59 (2) Ha a főtitkárhelyettesi állás több mint 180 nappal előbb üresedik meg, mint a következő meghatalmazotti értekezlet összehívására meghatározott időpont, az Igazgatási Tanács utódot nevez ki a megbízatás hátralevő időtartamára.
60 (3) Ha a főtitkári és a főtitkárhelyettesi állás egyszerre üresedik meg, a főtitkár funkcióit 90 napot meg nem haladó időtartamra a hosszabb igazgatói szolgálati idővel rendelkező Nemzetközi Tanácsadó Bizottság igazgatója gyakorolja. Az Igazgatási Tanács kinevez egy főtitkárt és ha az állások több mint 180 nappal előbb üresednek meg, mint a következő meghatalmazotti értekezlet összehívására meghatározott időpont, főtitkárhelyettest is kinevez. Az Igazgatási Tanács által így kinevezett tisztviselő az elődje megbízatásának hátralevő ideje alatt marad hivatalban. A következő meghatalmazottak értekezletén pályázhat a főtitkári vagy a főtitkárhelyettesi állásra.
61 3. A főtitkár az Egyesület törvényes képviselője minőségében jár el.
62 4. A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt hivatali kötelességei ellátásában, és ellátja a főtitkár által rábízott különleges feladatokat. A főtitkár távollétében ellátja annak feladatait.
10. CIKK
Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság
63 1. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság (I.F.R.B.) a meghatalmazottak értekezlete által választott öt független tagból áll. Ezeket a tagokat az Egyesület tagországai által javasolt pályázók közül úgy választják meg, hogy a világ körzetei között arányosan megoszlást biztosítsanak. Az Egyesület minden tagja csak egyetlen, saját országából származó pályázót javasolhat.
64 2. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjai feladatuk ellátása során nem országaikat, és nem egy körzetet képviselnek, hanem nemzetközi megbízatással felruházott pártatlan személyként tevékenykednek.
65 3. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság lényeges feladatai az alábbiak:
a) a különböző országok által eszközölt frekvenciakijelölések olyképpen történő előjegyzése, hogy a Rádiószabályzatban előírt eljárásnak, és adott esetben, az Egyesület illetékes értekezletei által hozott határozatoknak megfelelően rögzítse minden ilyen kijelölés keltét, célját és műszaki jellemzőit abból a célból, hogy ezzel a kijelölésnek hivatalos nemzetközi elismerést biztosítson;
66 b) a fenti feltételek mellett és a fenti célból rendszeres előjegyzést vezet a geostacionárius műholdaknak az országok által kijelölt elhelyezéseiről;
67 c) tanácsadás a tagok részére annak érdekében, hogy a frekvenciaspektrum azon részeiben, ahol káros zavarások fordulhatnak elő, a lehető legnagyobb számú rádiócsatornát lehessen üzemeltetni, valamint annak érdekében, hogy a geostacionárius műholdak pályáját méltányosan, hatékonyan és gazdaságosan lehessen felhasználni;
68 d) a frekvenciák kijelölésére és felhasználására, valamint a geostacionárius műholdak pályájának felhasználására vonatkozó valamennyi járulékos feladat végrehajtása a Rádió-szabályzatban előírt eljárásoknak megfelelően, ahogyan azt az Egyesület valamely illetékes értekezlete, vagy az Igazgatási Tanács előírta az Egyesület tagsága többségének hozzájárulásával egy ilyen értekezlet előkészítése, vagy határozatainak végrehajtása érdekében;
69 e) a feladatai végrehajtásához nélkülözhetetlen nyilvántartások naprakész állapotban történő tartása.
11. CIKK
Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok
70 1. (1) A Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottságnak (C.C.I.R.) az a feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat adjon ki a kifejezetten rádiótávközlésre vonatkozó műszaki és üzemviteli kérdésekről.
71 (2) A Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottságnak (C.C.I.T.T.) az a feladata, hogy tanulmányokat végezzen és ajánlásokat adjon ki a távíró és távbeszélő műszaki, kezelési és díjszabási kérdésekre nézve.
72 (3) Feladatai teljesítése során mindegyik nemzetközi tanácsadó bizottságnak kellő figyelmet kell fordítania a fejlődő országok távközlési szolgálatának létesítésével, fejlesztésével és tökéletesítésével közvetlenül összefüggő kérdések tanulmányozására és ajánlások kidolgozására, mind körzeti mind nemzetközi keretek között.
73 2. A nemzetközi tanácsadó bizottságok tagjai:
a) jog szerint az Egyesület valamennyi tagjának igazgatása;
74 b) bármely elismert magántársaság, amely az őt elismerő tag hozzájárulásával e bizottságok munkájában való részvételét kéri;
75 3. Mindegyik Nemzetközi Tanácsadó Bizottság működését az alábbiak biztosítják:
a) a közgyűlés;
76 b) az általa létesített tanulmányi bizottságok;
77 c) a közgyűlés által választott és az Általános Szabályzatnak megfelelően kinevezett igazgató.
78 4. Világ Tervbizottságot hoznak létre, valamint a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűlésein hozott közös határozatoknak megfelelően Körzeti Tervbizottságokat. Ezek a Bizottságok a nemzetközi távközlési hálózat részére Általános Tervet dolgoznak ki, hogy megkönnyítsék a nemzetközi távközlési szolgálatok koordinált fejlesztését. Olyan kérdéseket utalnak a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságokhoz, amelyeknek a tanulmányozása különös jelentőséggel bír a fejlődő országok számára és amelyek e bizottságok feladatkörébe tartoznak.
79 5. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok munkamódszereit az Általános Szabályzat határozza meg.
12. CIKK
Koordinációs Bizottság
80 1. (1) A Koordinációs Bizottság segíti a főtitkárt és tanácsot ad neki a több állandó szervet érintő adminisztrációs, pénzügyi és műszaki együttműködési kérdésekben, valamint a külkapcsolatokat és a közvélemény tájékoztatását érintő kérdésekben az Igazgatási Tanács határozatainak és az Egyesület egésze érdekeinek teljes figyelembevételével.
81 (2) A Bizottság megvizsgál minden, az Igazgatási Tanács által hozzá utalt fontos kérdést is. A kérdések megvizsgálása után a Bizottság a főtitkár útján ezekre vonatkozóan jelentést terjeszt a Tanács elé.
82 2. A Bizottság a főtitkárhelyettesből, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatóiból és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnökéből áll; a Bizottság elnöke a főtitkár.
13. CIKK
Az Egyesület választott tisztviselői és személyzete
83 1. (1) Az Egyesület választott tisztviselői és személyzete feladataik teljesítése során nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat egyetlen kormánytól, vagy az Egyesületen kívüli egyetlen hatóságtól sem. Tartózkodniok kell minden olyan tevékenységtől, amely nem egyeztethető össze a nemzetközi tisztviselői státuszukkal.
84 (2) Minden tagnak tiszteletben kell tartania a választott tisztviselők és az Egyesület személyzete tevékenységének szigorúan nemzetközi jellegét és tartózkodnia kell attól, hogy feladatuk végrehajtásában befolyásolja őket.
85 (3) Hivatali működésükön kívül, a választott tisztviselők, valamint az Egyesület személyzete semmilyen formában nem vehetnek részt és nem lehet semmiféle pénzügyi érdekeltségük bármilyen távközléssel foglalkozó vállalatnál. Mindazonáltal a "pénzügyi érdekeltség" kifejezést nem szabad úgy értelmezni, mint amely ellentétes egy korábbi alkalmazásból vagy szolgálati viszonyból járó nyugdíj folyósításával.
86 2. A főtitkárnak, a főtitkárhelyettesnek és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatóinak az Egyesület különböző tagországaiból származó személyeknek kell len-niök; kívánatos, hogy ugyanezt a szabályt kiterjesszék a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjaira is. E tisztviselők megválasztásakor célszerű a 87. bekezdésben foglalt elveket, valamint a világ körzetei közötti megfelelő földrajzi elosztást figyelembe venni.
87 3. A személyzet utánpótlásánál és alkalmazási feltételeik meghatározásánál az a legfontosabb szempont, hogy az Egyesület számára olyan személyek szolgálatát biztosítsák, akik a munkahatékonyság, szakértelem és a feddhetetlenség tekintetében a legmagasabb fokon állanak. A lehető legszélesebb földrajzi alapon történő kiválogatás fontosságára szintén kellő figyelemmel kell lenni.
14. CIKK
Az értekezletek és egyéb összejövetelek munkájának megszervezése és a viták levezetése
88 1. Munkájuk megszervezésére és a viták levezetésére az értekezletek, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűlései és összejövetelei az Általános Szabályzatban foglalt eljárási szabályzatot alkalmazzák.
89 2. Minden értekezlet, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok minden közgyűlése és összejövetele a belső szabályzat kiegészítéseként általa nélkülözhetetlennek tartott szabályokat is elfogadhat. Mindazonáltal ezek a kiegészítő szabályok nem lehetnek ellentétesek az Egyezmény és az Általános Szabályzat rendelkezéseivel; ha közgyűlések és tanulmányi bizottságok által elfogadott kiegészítő szabályokról van szó, azokat a közgyűlések okirataiban határozat formájában kell közzétenni.
15. CIKK
Az Egyesület pénzügyei
90 1. Az Egyesület kiadásai az alábbi költségekből állanak:
a) az Igazgatási Tanács és az Egyesület állandó szerveinek költségei;
91 b) a meghatalmazottak értekezletei és az igazgatási világértekezletek költségei.
92 2. Az Egyesület kiadásait a tagok hozzájárulásaiból fedezik, amelyeket minden egyes tag által az alábbi táblázat szerint választott hozzájárulási osztálynak megfelelő egységszám arányában állapítanak meg:
30 egységes osztály 25 egységes osztály 20 egységes osztály 18 egységes osztály 15 egységes osztály 13 egységes osztály 10 egységes osztály 8 egységes osztály
5 egységes osztály
4 egységes osztály
3 egységes osztály
2 egységes osztály
1 1/2 egységes osztály
1 egységes osztály
1/2 egységes osztály
93 3. A tagok szabadon választják ki azt a hozzájárulási osztályt, amely szerint készek az Egyesület kiadásaihoz hozzájárulni.
94 4. Az Egyezménynek megfelelően megállapított hozzájárulási egységszám semmilyen csökkentése sem léphet hatályba ezen Egyezmény érvényességének időtartama alatt.
95 5. A 42. bekezdésben említett körzeti igazgatási értekezletek költségeit az érintett körzet valamennyi tagja hozzájárulási egysége arányában viseli, és ugyanilyen alapon, más körzetek azon tagjai, amelyek az ilyen értekezleteken esetleg részt vettek.
96 6. A tagok az Igazgatási Tanács által jóváhagyott költségvetés alapján kiszámított éves hozzájárulási részüket előre fizetik.
97 7. Az a tag, amely az Egyesület felé fennálló fizetéseivel hátralékban van, a 9. és 10. bekezdésben meghatározott szavazati jogát mindaddig elveszti, amíg hátralékainak összege a megelőző két évre általa fizetendő hozzájárulási összeggel egyenlő, vagy azt meghaladja.
98 8. Az elismert magántársaságok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nem-zetközi szervezetek pénzügyi hozzájárulásait szabályozó rendelkezések az Általános Szabályzatban szerepelnek.
16. CIKK
Nyelvek
99 1. (1) Az Egyesület hivatalos nyelvei: az angol, a francia, a kínai, az orosz és a spanyol.
100 (2) Az Egyesület munkanyelvei: az angol, a francia és a spanyol.
101 (3) Vitás esetben a francia szöveg a mérvadó.
102 2. (1) A meghatalmazottak értekezleteinek és az igazgatási értekezleteknek a végleges okiratai, záróokiratai, jegyzőkönyvei, határozatai, ajánlásai és óhajai az Egyesület hivatalos nyelvein készülnek, formára és tartalomra nézve egyforma szerkesztésben.
103 (2) Ezen értekezletek minden egyéb okiratát az Egyesület munkanyelvein szerkesztik.
104 3. (1) Az Egyesületnek az Igazgatási Szabályzatokban előírt hivatalos szolgálati okiratait az öt hivatalos nyelven adják ki.
105 (2) Az összes többi olyan okiratot, amelynek általános szétosztásáról - feladatainak megfelelően - a főtitkárnak kell gondoskodnia, a három munkanyelven készítik el.
106 4. Az Egyesület értekezletein, Igazgatási Tanácsának ülésein, valamint a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok összejövetelein a viták lefolytatása során egy hatékony, az öt hivatalos nyelvre oda-vissza történő tolmácsolási rendszert kell használni. Mindazonáltal, amikor egy értekezlet vagy összejövetel résztvevői abban megállapodnak, a viták a fenti öt nyelvnél kevesebb nyelven is lefolytathatók. A meghatalmazottak értekezletein és az Egyesület igazgatási értekezletein biztosítják e nyelvek és az arab nyelv közötti tolmácsolást.
17. CIKK
Az Egyesület jogképessége
107 Az Egyesület mindegyik tagjának területén olyan jogképességet élvez, amilyenre funkciói gyakorlásához és célkitűzései eléréséhez szüksége van.
II. FEJEZET
A távközlésre vonatkozó általános rendelkezések
18. CIKK
A közönség joga a nemzetközi távközlési szolgálat igénybevételére
108 A tagok elismerik a közönségnek azt a jogát, hogy a nyilvános nemzetközi szolgálat eszközei útján levelezzen. A szolgálatok, a díjak és a garanciák minden igénybevevő részére, minden levelezési fajtára nézve azonosak, bármilyen elsőbbség vagy kedvezmény nélkül.
19. CIKK
A távközlés feltartóztatása
109 1. A tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az állam biztonságára veszélyesnek látszó, vagy törvényeivel ellentétes, a közrendbe vagy a jóerkölcsökbe ütköző bármely magántáviratot feltartóztassanak, feltéve, hogy a felvevő hivatalt az ilyen távirat vagy annak bármely részének feltartóztatásáról azonnal értesítik, kivéve azt az esetet, amikor az ilyen értesítés az Állam biztonságára nézve veszélyesnek tűnhet.
110 2. A tagok fenntartják maguknak azt a jogot is, hogy minden egyéb olyan magántávközlést megszakítsanak, amely az állam biztonságára nézve veszélyesnek tűnhet, vagy törvényeivel ellentétes, a közrendbe vagy a jóerkölcsökbe ütközik.
20. CIKK
A szolgálat felfüggesztése
111 Minden tag fenntartja magának azt a jogot, hogy a nemzetközi távközlési szolgálatot meghatározatlan időre, vagy általában, akár csak bizonyos viszonylatokban és/vagy bizonyos fajta kimenő, bejövő vagy átmenő levelezésekre nézve felfüggessze, feltéve, hogy erről a többi tagot a főtitkár útján azonnal értesíti.
21. CIKK
Felelősség
112 A tagok a nemzetközi távközlési szolgálatokat igénybevevőkkel szemben semminemű felelősséget nem vállalnak, különösen ami a kártérítési követelésekre vonatkozó felszólalásokat illeti.
22. CIKK
Távközlési titok
113 1. A tagok kötelezik magukat, hogy a felhasznált távközlési rendszerrel összeegyeztethető, minden lehetséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzetközi levelezés titkosságát.
114 2. Mindazonáltal, fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a levelezéseket belföldi törvényeik alkalmazásának, vagy az általuk aláírt nemzetközi egyezmények végrehajtásának biztosítása végett az illetékes hatóságokkal közöljék.
23. CIKK
A távközlési csatornák és berendezések létesítése, üzembentartása és védelme
115 1. A tagok megteszik a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy a nemzetközi távközlés gyors és folytonos lebonyolításának biztosítására szükséges csatornákat és berendezéseket a legjobb műszaki feltételek mellett létesítsék.
116 2. Ezeket a csatornákat és berendezéseket, amennyire lehetséges, az üzemviteli gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján a legjobbnak bizonyult módszerekkel és eljárásokkal kell üzembentartani, fenntartani és a tudományos és műszaki haladás színvonalán kell őket tartani.
117 3. A tagok ezeknek a csatornáknak és berendezéseknek a védelmét joghatóságuk keretein belül biztosítják.
118 4. Más feltételeket rögzítő különmegállapodások hiányában minden tag megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ellenőrzése alatt álló nemzetközi távközlési áramkörszakaszok fenntartását biztosítsa.
24. CIKK Szabálytalanságok bejelentése
119 A 44. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazásának megkönnyítése végett a tagok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást jelen Egyezmény és a hozzácsatolt Szabályzatok rendelkezéseivel szemben elkövetett szabálytalanságokról.
25. CIKK
Az emberi élet biztonságára vonatkozó távközlések elsőbbsége
120 A nemzetközi távközlési szolgálatoknak abszolút elsőbbséget kell biztosítaniok az emberi életnek a tengeren, a szárazföldön, a levegőben és a világűrben való biztonságára vonatkozó minden távközlésnek, valamint az Egészségügyi Világszervezet kivételesen sürgős természetű járványügyi távközlései számára.
26. CIKK
Az állami táviratok, az állami távbeszélőhívások és távbeszélgetések elsőbbsége
121 A 25. és 36. cikkben foglalt rendelkezések fenntartásával, az állami táviratok a többi táviratokkal szemben elsőbbséget élveznek, amikor a feladó azt kéri. Az állami távbeszélőhívások és beszélgetések, kifejezett kérésre és a lehetőség határain belül, szintén elsőbbséget élvezhetnek a többi távbeszélőhívással és beszélgetéssel szemben.
27. CIKK
Titkos nyelv
122 1. Az állami táviratok, valamint a szolgálati táviratok minden viszonylatban titkos nyelven szerkeszthetők.
123 2. A titkos nyelven szerkesztett magántáviratok valamennyi ország közötti forgalomban megengedhetők, azok kivételével, amelyek a főtitkár útján előzetesen bejelentették, hogy a titkos nyelv használatát a magántáviratoknál nem engedélyezik.
124 3. Azok a tagok is, amelyek a saját területükről kimenő, vagy oda bejövő forgalomban nem engedélyezik a titkos nyelven szerkesztett magántáviratokat, az átmenő forgalomban kötelesek azokat elfogadni, kivéve a 20. cikkben említett szolgálat-felfüggesztés esetét.
28. CIKK
Díjak és díjmentesség
125 A távközlési díjakra vonatkozó rendelkezéseket és a különböző esetekben engedélyezett díjmentességet a jelen Egyezményhez csatolt Igazgatási Szabályzatok határozzák meg.
29. CIKK
A számadások összeállítása és kiegyenlítése
126 A nemzetközi számadások kiegyenlítését folyó tranzakcióknak tekintik és azokat az érinteti országok a folyó nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban végzik, ha a kormányok e tárgyban megállapodásokat kötöttek. Ilyen megállapodások, vagy a 31. cikkben előírt feltételekkel kötött külön megállapodások hiányában, ezeket a számadás kiegyenlítéseket az Igazgatási Szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően végzik.
30. CIKK
Pénzegység
127 A nemzetközi távközlési díjszabások összeállításánál és a nemzetközi számadások elkészítésénél használt pénzegység a 100 centimesből álló, 10/31 gramm súlyú és 0,900 finomságú aranyfrank.
31. CIKK
Különmegállapodások
128 A tagok fenntartják a maguk, az általuk elismert magántársaságok és az erre kellően felhatalmazott egyéb üzemeltetők részére azt a jogot, hogy különmegállapodásokat kössenek olyan távközlési ügyekben, amelyek a tagokat általánosságban nem érintik. Ezek a megállapodások azonban nem lehetnek ellentétben a jelen Egyezmény vagy a hozzácsatolt Igazgatási Szabályzatok rendelkezéseivel a káros zavarást illetően, amit végrehajtásuk más országok rádiószolgálatainál esetleg okozhat.
32. CIKK
Körzeti értekezletek, körzeti megállapodások, körzeti szervezetek
129 A tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy körzeti értekezleteket tartsanak, körzeti megállapodásokat kössenek és körzeti szervezeteket létesítsenek abból a célból, hogy olyan távközlési kérdéseket rendezzenek, amelyek körzeti alapon tárgyalhatók. A körzeti megállapodások nem lehetnek ellentétben a jelen Egyezménnyel.
III. FEJEZET
A rádiótávközlésre vonatkozó különleges rendelkezések
33. CIKK
A rádió-frekvenciatartomány és a geostacionárius műholdak pályájának ésszerű felhasználása
130 1. A tagok arra törekednek, hogy a felhasznált frekvenciák számát és sávszélességét a minimálisan nélkülözhetetlen mértékre korlátozzák a szükséges szolgálatok működésének kielégítő módon történő biztosítása érdekében. E célból arra törekednek, hogy a technika legújabb vívmányait a legrövidebb időn belül alkalmazzák.
131 2. Az űr-rádiószolgálatok részére szolgáló frekvenciasávok használatánál a tagoknak számolniok kell azzal a ténnyel, hogy a frekvenciák és a geostacionárius műholdak pályái korlátozott természeti források, amelyeket hatékonyan és gazdaságosan kell felhasználni, hogy a különböző országok, vagy országcsoportok, a Rádiószabályzat rendelkezéseinek megfelelően, szükségleteik és a rendelkezésükre álló technikai eszközök szerint igazságosan juthassanak hozzá e pályához és ezekhez a frekvenciákhoz.
34. CIKK
Egymás közötti levelezés
132 1. A mozgószolgálat rádióösszeköttetéseit biztosító állomások, rendes feladatkörükön belül, kötelesek kölcsönösen rádióközléseket váltani az általuk használt rádiórendszerre való megkülönböztetés nélkül.
133 2. Mindazonáltal, annak érdekében, hogy a tudományos előrehaladást ne gátolják, a 132. bekezdésben foglalt rendelkezések nem akadályozzák olyan rádiórendszer alkalmazását sem, amely nem tud más rendszerekkel levelezni, feltéve hogy ez az alkalmatlanság a rendszer sajátos jellegének tudható be és hogy az alkalmazott berendezésnek nem az a kizárólagos célja, hogy az egymás közötti levelezést megakadályozza.
134 3. A 132. bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, egy állomás korlátozott nemzetközi távközlési szolgálatra is kijelölhető, amit a szolgálat célja, vagy az alkalmazott rendszertől független egyéb körülmények határoznak meg.
35. CIKK
Káros zavarások
135 1. Minden állomást, bármi legyen is a rendeltetése, úgy kell létesíteni és üzemeltetni, hogy ne okozzon káros zavartatást a többi tag, az elismert magántársaságok és a rádiószolgálat lebonyolítására szabályosan felhatalmazott egyéb üzemeltetők olyan rádióösszeköttetéseinél vagy szolgálatainál, amelyek a Rádiószabályzat rendelkezéseinek megfelelően működnek.
136 2. Minden tag kötelezi magát arra, hogy a 135. bekezdés rendelkezéseinek betartását az általa elismert magántársaságoktól és az e célra szabályosan felhatalmazott egyéb üzemeltetőktől megköveteli.
137 3. Ezenkívül a tagok kívánatosnak tartják minden gyakorlatilag lehetséges intézkedés foganatosítását annak megakadályozása végett, hogy bármely fajta villamoskészülék vagy berendezés üzemeltetése káros zavarást okozzon a 135. bekezdésben említett rádióösszeköttetéseknél vagy szolgálatoknál.
36. CIKK
Vészhívások és veszélyre vonatkozó közlemények
138 A rádiótávközlési állomások kötelesek bárhonnan eredő vészhívásokat vagy veszélyre vonatkozó közleményeket abszolút elsőbbséggel venni, az ilyen közleményekre ugyanúgy válaszolni és a szükséges intézkedéseket azonnal megtenni.
37. CIKK
Hamis vagy félrevezető vész-, sürgősségi, biztonsági vagy azonosító jelek
139 A tagok kötelezik magukat, hogy megfelelő intézkedéseket foganatosítanak a hamis, vagy félrevezető vész-, sürgősségi, biztonsági vagy azonosító jelek továbbításának vagy forgalmazásának megakadályozására és hogy együttműködnek a saját országukból ilyen jeleket továbbító állomások behatárolásában és azonosításában.
38. CIKK
A nemzeti honvédelmi szolgálatok berendezései
140 1. A tagok fenntartják teljes cselekvési szabadságukat a szárazföldi, tengeri és légi haderejük katonai rádióberendezéseit illetően.
141 2. Azonban a lehetőségekhez képest, ezeknek a berendezéseknek is be kell tar-taniok a veszély esetében való segélynyújtásra és a káros zavartatások megakadályozásával kapcsolatos intézkedések megtételére vonatkozó kötelező erejű rendelkezéseket, valamint az Igazgatási Szabályzatoknak a használandó adástípusokra és frekvenciákra vonatkozó előírásait is, attól függően, hogy az ilyen berendezések milyen természetű szolgálatot látnak el.
142 3. Ezenkívül, amikor ezek a berendezések a nyilvános szolgálatban, vagy a jelen Egyezményhez csatolt Szabályzatok által szabályozott egyéb szolgálatokban részt vesznek, általában alkalmazkodniok kell az ilyen szolgálatokra alkalmazandó szabályszerű előírásokhoz.
IV. FEJEZET
Kapcsolatok az Egyesült Nemzetekkel és a nemzetközi szervezetekkel
39. CIKK
Kapcsolatok az Egyesült Nemzetekkel
143 1. Az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távközlési Egyesület közötti kapcsolatokat e két szervezet között kötött Megállapodás határozza meg, amelynek szövege a jelen Egyezmény 3. sz. Mellékletében szerepel.
144 2. A fent említett Megállapodás XVI. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Egyesült Nemzetek távközlési üzemviteli szolgálatai ezen Egyezményben és a hozzá csatolt Szabályzatokban szereplő jogokat élvezik és az ott szereplő kötelezettségek vonatkoznak rájuk. Következésképpen joguk van tanácskozási joggal részt venni az Egyesület valamennyi értekezletén, beleértve a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok összejöveteleit.
40. CIKK
Kapcsolatok a nemzetközi szervezetekkel
145 A nemzetközi távközlés területén a teljes nemzetközi koordináció megvalósításának elősegítése érdekében az Egyesület együttműködik azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek érdekei és tevékenysége a távközléssel összefügg.
V. FEJEZET
Az Egyezmény és a Szabályzatok alkalmazása
41. CIKK
Alapvető rendelkezések és Általános Szabályzat
146 Az Egyezmény első részében szereplő valamelyik rendelkezés (Alapvető Rendelkezések, 1-170 bekezdés) és a második részben szereplő valamely rendelkezés (Általános Szabályzat, 201-571 bekezdés) közötti eltérés esetében az első a mérvadó.
42. CIKK
Igazgatási Szabályzatok
147 1. Az Egyezmény rendelkezéseit kiegészítik az Igazgatási Szabályzatok, amelyek a távközlés felhasználását szabályozzák, és amelyek minden tagra nézve kötelező erejűek.
148 2. Jelen Egyezménynek a 45. cikk szerint történő ratifikálása, vagy a jelen Egyezményhez a 46. cikk szerint történő csatlakozás, magában foglalja a ratifikálás vagy a csatlakozás pillanatában hatályban levő Igazgatási Szabályzatok elfogadását is.
149 3. A tagoknak értesíteniük kell a főtitkárt a Szabályzatoknak az illetékes igazgatási értekezlet által eszközölt bármilyen felülvizsgálatának jóváhagyásáról.
150 4. Az Egyezmény valamely rendelkezése és valamelyik Igazgatási Szabályzat rendelkezése közötti eltérés esetében az Egyezmény a mérvadó.
43. CIKK
A hatályban levő Igazgatási Szabályzatok érvényessége
151 A 147. bekezdésben említett Igazgatási Szabályzatok azok, amelyek a jelen Egyezmény aláírásának pillanatában hatályban vannak. Ezeket a jelen Egyezményhez csatoltaknak tekintik és a 44. bekezdés értelmében elfogadható részleges felülvizsgálatuk fenntartásával, az illetékes igazgatási világértekezletek által kidolgozott ós a jelen Egyezményhez helyettük mellékletiként szánt új Szabályzatok hatályba lépésének pillanatáig maradnak érvényben.
44. CIKK
Az Egyezmény és a Szabályzatok végrehajtása
152 1. A tagok kötelesek az általuk létesített és üzemeltetett valamennyi olyan távközlési hivatalban vagy állomáson, amelyek nemzetközi szolgálatokat látnak el, vagy amelyek más országok rádiószolgálatainak káros zavarásokat okozhatnak, a jelen Egyezményben és a hozzácsatolt Szabályzatokban foglalt rendelkezéseket alkalmazni, kivéve azokat a szolgálatokat, amelyek a jelen Egyezmény 38. cikk rendelkezései értelmében mentesek ezen kötelezettségek alól.
153 2. Ezen kívül meg kell tenniök a szükséges intézkedéseket, hogy a jelen Egyezmény és a hozzá csatolt Szabályzatok rendelkezéseit azok a távközlés létesítésére és üzemeltetésére általuk felhatalmazott magántársaságok is betartsák, amelyek nemzetközi szolgálatokat látnak el, vagy amelyek olyan állomásokat üzemeltetnek, amelyek más országok rádiószolgálatainak káros zavarásokat okozhatnak.
45. CIKK
Az Egyezmény ratifikálása
154 1. Jelen Egyezményt az egyes aláíró kormányok az illető országban érvényben levő alkotmányos szabályok szerint ratifikálják. A ratifikációs okiratokat a lehető legrövidebb időn belül, diplomáciai úton és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormánya közvetítésével a főtitkárnál helyezik letétbe, aki a megerősítéseket a tagokkal közli.
155 2. (1) Jelen Egyezmény hatályba lépése napjától számított két éven át bármely aláíró kormány élvezi a 8-10. bekezdésben az Egyesület tagjaira ruházott jogokat, még akkor is, ha a 154. bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem helyezte letétbe a ratifikációs okiratokat.
156 (2) Jelen Egyezmény hatályba lépése napjától számított két év leteltével az az aláíró kormány, amely a 154. bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem helyezett letétbe ratifikációs okiratot, mindaddig nem jogosult szavazni az Egyesület bármely értekezletén, az Igazgatási Tanács bármely ülésén, az Egyesület állandó szerveinek bármely értekezletén, avagy az Egyesület rendelkezéseinek megfelelően bármely levelezés útján lebonyolított konzultáció során, amíg a ratifikációs okiratot letétbe nem helyezte. E kormánynak a szavazati jogon kívüli egyéb jogai érintetlenek.
157 3. Jelen Egyezménynek az 52. cikkben foglaltak szerinti hatálybalépése után, minden megerősítő okirat a főtitkárnál történt letétbe helyezése napján válik hatályossá.
158 4. Abban az esetben, ha egy vagy több aláíró kormány az Egyezményt nem ratifikálná, az a megerősítő kormányokra nézve ezzel nem válik kevésbé érvényessé.
46. CIKK
Csatlakozás az Egyezményhez
159 1. Egy olyan ország kormánya, amely a jelen Egyezményt nem írta alá, az 1. cikkben foglalt rendelkezések fenntartásával ahhoz bármikor csatlakozhat.
160 2. A csatlakozásról szóló okiratot diplomáciai úton és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormánya útján helyezik letétbe a főtitkárnál. A csatlakozási okirat a letétbe helyezése napján válik hatályossá, hacsak nem tartalmaz más rendelkezést. A főtitkár a csatlakozásról a tagokat értesíti és mindegyiküknek megküldi az okirat hiteles másolatának egy példányát.
47. CIKK
Az Egyezmény felmondása
161 1. Minden tagnak, amely jelen Egyezményt megerősítette, vagy ahhoz csatlakozott, joga van ahhoz, hogy diplomáciai úton, az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormánya közvetítésével és a főtitkárhoz intézett bejelentéssel az Egyezményt felmondja. A főtitkár erről a többi tagot értesíti.
162 2. Ez a felmondás attól a naptól számított egy év múlva lép hatályba, amikor a főtitkár a bejelentést megkapta.
48. CIKK
A Montreux-i Nemzetközi Távközlési Egyezmény (1965) hatályon kívül helyezése
163 Jelen Egyezmény a szerződő kormányok közötti viszonylatokban hatályon kívül helyezi és helyettesíti a Montreux-i Nemzetközi Távközlési Egyezményt (1965).
49. CIKK
Kapcsolatok a nem szerződő államokkal
164 Minden tag fenntartja a maga és az általa elismert magántársaságok részére a jogot azoknak a feltételeknek a meghatározására, amelyek mellett a jelen Egyezményhez nem csatlakozott állammal váltott távközlést engedélyezi. Ha valamely nem szerződő államból eredő távközlést egy tag elfogad, azt továbbítani kell és amennyiben a továbbítás egy tag távközlési csatornáin történik, az Egyezmény és a Szabályzatok kötelező érvényű rendelkezései, valamint a szokásos díjak vonatkoznak rá.
50. CIKK
A véleményeltérések rendezése
165 1. A tagok jelen Egyezmények vagy a 42. cikkben említett Szabályzatoknak az értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó véleményeltéréseiket diplomáciai úton, vagy a nemzetközi viták rendezése tárgyában egymás között megkötött két- vagy többoldalú szerződésekben megállapított eljárások szerint, avagy bármilyen más közösen megállapodott módon rendezhetik.
166 2. Abban az esetben, ha e rendezési módok egyikét sem fogadnák el, a véleményeltérésben szereplő bármely tag az Általános Szabályzatban, vagy az esettől függően, a fakultatív jellegű Pótjegyzőkönyvben meghatározott eljárásnak megfelelően, választott bírósághoz fordulhat.
VI. FEJEZET
Fogalom-meghatározások
51. CIKK
Fogalom-meghatározások
167 Jelen Egyezményben, hacsak a tartalommal nincsenek ellentétben:
a) a jelen Egyezmény 2. sz. Mellékletében meghatározott kifejezéseknek az a jelentésük, amit e Mellékletben rájuk nézve megállapítottak;
168 b) a 42. cikkben említett Szabályzatokban meghatározott egyéb kifejezéseknek az a jelentésük, amit e Szabályzatokban rájuk nézve megállapítottak.
VII. FEJEZET
Zárórendelkezés
52. CIKK
Az Egyezmény hatálybalépése és bejegyzése
169 Jelen Egyezmény 1975. január hó 1-én lép hatályba azon tagok között, amelyek részéről a ratifikációs vagy csatlakozási okiratokat ezen időpont előtt letétbe helyezik.
170 Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, jelen Egyezményt az Egyesület főtitkára bejegyezteti az Egyesült Nemzetek Titkárságánál.
MÁSODIK RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYZAT
VIII. FEJEZET
Az Egyesület működése
53. CIKK
A meghatalmazottak értekezlete
201 1. (1) A meghatalmazottak értekezlete szabályos időközönként ül össze, rendesen öt évenként.
202 (2) Ha gyakorlatilag lehetséges, a meghatalmazottak értekezletének időpontját és helyét a megelőző meghatalmazottak értekezlete határozza meg; ellenkező esetben az időpontot és a helyet az Igazgatási Tanács határozza meg az egyesületi tagok többségének egyetértésével.
203 2. (1) A következő meghatalmazottak értekezletének az időpontja és helye, vagy ezek közül valamelyik, megváltoztatható;
a) az egyesületi tagok legalább egy negyedének a főtitkárhoz intézett kérésére;
204 b) az Igazgatási Tanács javaslatára.
205 (2) Mindkét esetben az új időpontot vagy az új helyet, avagy ezek egyikét az egyesületi tagok többségének egyetértésével határozzák meg.
54. CIKK
Igazgatási értekezletek
206 1. (1) Egy igazgatási világértekezlet napirendjét az Igazgatási Tanács határozza meg az egyesületi tagok többségének egyetértésével, amikor igazgatási világértekezletről van szó, vagy pedig az érintett körzeti tagok többségének egyetértésével, amikor körzeti igazgatási értekezletről van szó, a 225. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.
207 (2) Adott esetben ez a napirend minden olyan kérdést magában foglal, amelynek felvételét a meghatalmazottak értekezlete határozta el.
208 (3) Egy rádiótávközléssel foglalkozó igazgatási világértekezlet napirendje magában foglalhatja a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tevékenységével és azok felülvizsgálatával kapcsolatban adandó irányelveket is.
209 2. (1) Igazgatási világértekezletet hívnak össze:
a) a meghatalmazottak értekezletének döntése alapján, amely meghatározhatja az értekezlet időpontját és helyét;
210 b) egy előző igazgatási értekezlet javaslatára, az Igazgatási Tanács jóváhagyásának fenntartásával;
211 c) az egyesületi tagok legalább egy negyedének a főtitkárhoz egyedileg intézett kérésére;
212 d) az Igazgatási Tanács javaslatára.
213 (2) A 210., 211., 212. és esetleg a 209. bekezdésekben meghatározott esetekben, az értekezlet időpontját és helyét az Igazgatási Tanács határozza meg az egyesületi tagok többségének egyetértésével, a 225. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.
214 3. (1) Körzeti igazgatási értekezletet hívnak össze:
a) a meghatalmazottak értekezletének döntése alapján;
215 b) egy előző igazgatási világértekezlet vagy körzeti igazgatási értekezlet ajánlására, az Igazgatási Tanács jóváhagyásának fenntartásával;
216 c) az érintett körzethez tartó egyesületi tagok legalább egy negyedének a főtitkárhoz egyedileg intézett kérésére;
217 d) az Igazgatási Tanács javaslatára.
218 (2) A 215., 216., 217. és esetleg a 214. bekezdésekben meghatározott esetekben, az értekezlet időpontját és helyét az Igazgatási Tanács határozza meg az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok többségének egyetértésével, a 225. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.
219 4. (1) Egy igazgatási értekezlet napirendje, időpontja és helye megváltoztatható:
a) az egyesületi tagok legalább egy negyedének a kérésére, ha igazgatási világértekezletről van szó, vagy az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok legalább egy negyedének kérésére, ha körzeti igazgatási értekezletről van szó. A kérelmeket egyedileg kell a főtitkárhoz intézni, aki azokat jóváhagyásra az Igazgatási Tanácshoz továbbítja ;
220 b) az Igazgatási Tanács javaslatára.
221 (2) A 219. és 220. bekezdésben meghatározott esetekben, a javasolt módosítások csak az egyesületi tagok többségének egyetértésével kerülnek végleges elfogadásra, amikor igazgatási világértekezletről van szó, avagy az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok többségének egyetértésével, amikor körzeti igazgatási értekezletről van szó, a 225. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.
222 5. (1) Az Igazgatási Tanács hasznosnak tarthatja, hogy egy igazgatási értekezlet fő ülését egy az értekezlet munkájának műszaki alapvető kérdéseire vonatkozó javaslatok összeállításával megbízott előkészítő értekezlet előzze meg.
223 (2) Az ilyen előkészítő értekezlet összehívását és napirendjét az egyesületi tagok többségének kell jóváhagynia, amikor igazgatási világértekezletről van szó, avagy az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok többségének kell jóváhagyni, amikor körzeti igazgatási értekezletről van szó, a 225. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.
224 (3) Hacsak egy igazgatási értekezlet előkészítő ülésének plenáris ülése másként nem dönt, az általa jóváhagyott végleges szövegeket beszámoló formájában gyűjtik össze, amit a plenáris ülés hagy jóvá és az elnök ír alá.
225 6. A 206., 213., 218., 221. és 223. bekezdésekben említett konzultációknál azokat az egyesületi tagokat, amelyek az Igazgatási Tanács által meghatározott határidőn belül nem válaszolnak úgy tekintik, mint amelyek a konzultációkban nem vettek részt és következésképpen a többség kiszámításánál nem veszik őket figyelembe. Ha a kapott válaszok száma nem haladja meg a megkérdezett egyesületi tagok számának felét, újabb konzultációra kerül sor, amelynek az eredménye azután meghatározó lesz, a leadott szavazatok számára való tekintet nélkül.
55. CIKK
Igazgatási Tanács
226 1. (1) Az Igazgatási Tanács a meghatalmazottak értekezlete által megválasztott egyesületi tagokból áll.
227 (2) Ha két meghatalmazotti értekezlet között egy hely az Igazgatási Tanácsban megüresedik, ez a hely jog szerint azt az egyesületi tagot illeti meg, amely az utolsó titkos választás során az ugyanazon körzethez tartozó meg nem választott tagok közül a legtöbb szavazatot kapta.
228 (3) Az Igazgatási Tanácsban egy helyet akkor tekintenek megüresedettnek:
a) ha a Tanács valamely tagja nem képviselteti magát a Tanács két egymást követő évi ülésén;
229 b) ha az Egyesület egyik tagországa lemond tanácstagi funkcióiról.
230 2. Az Igazgatási Tanács tagja által a Tanácsba kijelölt személynek, a lehetőségekhez képest, a tanácstag távközlési igazgatása tisztviselőjének kell lennie, vagy olyan személynek kell lennie, aki közvetlenül ezen igazgatás előtt vagy annak nevében felelősséggel tartozik; e személynek a távközlési szolgálatok területén szerzett tapasztalatai alapján megfelelő képzettséggel kell rendelkeznie.
231 3. Az Igazgatási Tanács minden éves ülése kezdetén megválasztja saját elnökét és alelnökét. Ezek a következő éves ülés megnyitásig maradnak hivatalban és újra választhatók. Az alelnök helyettesíti az elnököt az utóbbi távollétében.
232 4. (1) Az Igazgatási Tanács éves ülését az Egyesület székhelyén tartja.
233 (2) Az éves ülésszak alatt a Tanács úgy dönthet, hogy kivételesen pótülést tart.
234 (3) A rendes ülések közötti időszakban az Igazgatási Tanácsot az elnök a tanácstagok többségének kérésére, vagy a 255. bekezdésben előírt feltételek mellett saját kezdeményezésére, elvben az Egyesület székhelyére összehívhatja.
235 5. A főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Frekvencianyilvántartó Bizottság elnöke és alelnöke, valamint a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói teljes joggal vesznek részt az Igazgatási Tanács tárgyalásain, de a szavazásokban nem vesznek részt. A Tanács azonban kizárólag csak tagjai részére fenntartott üléseket is tarthat.
236 6. Az Igazgatási Tanács titkári teendőit a főtitkár látja el.
237 7. Az Igazgatási Tanács határozatokat csak akkor hoz, amikor ülésezik.
238 8. Az Igazgatási Tanács bármely tagja képviselőjének joga van ahhoz, hogy megfigyelői minőségben részt vegyen az Egyesületnek az Egyezmény 26., 27. és 28. bekezdéseiben meghatározott állandó szervei valamennyi értekezletén.
239 9. Az Egyesület csupán a Tanács egyes tagországait képviselő egyetlen személynek a Tanács ülésszakán kifejtett működésével kapcsolatban felmerült utazási és megélhetési költségeit viseli.
240 10. Az Egyezményben előírt feladatainak végrehajtása érdekében az Igazgatási Tanács különösen:
a) felel a meghatalmazottak értekezletei közötti időszakban az Egyezmény 39. és 40. cikkében hivatkozott valamennyi nemzetközi szervezettel történő koordináció biztosításáért. Ennek érdekében az Egyesület nevében ideiglenes megállapodásokat köt az Egyezmény 40. cikkében említett nemzetközi szervezetekkel és az Egyesült Nemzetekkel, az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között kötött Megállapodás alkalmazásával; ezeket az ideiglenes megállapodásokat az Egyezmény 39. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a következő meghatalmazottak értekezlete elé kell terjeszteni;
241 b) meghatározza a Főtitkárság és az Egyesület állandó szervei szaktitkárságai személyzetének létszámát és besorolását, a meghatalmazottak értekezlete által adott általános irányelvek figyelembevételével;
242 c) elkészít minden olyan szabályozást, amelyet az Egyesület igazgatási és pénzügyi tevékenységével kapcsolatban szükségesnek tart, valamint kidolgozza azokat az igazgatási szabályozásokat, amelyek az Egyesült Nemzetek és azon szakosított intézmények által követett folyó gyakorlatot veszik tekintetbe, amelyek a közös fizetési-, pótlék-és nyugdíjrendszert alkalmazzák.
243 d) ellenőrzi az Egyesület igazgatási működését;
244 e) felülvizsgálja és jóváhagyja az Egyesület éves költségvetését a meghatalmazottak értekezlete által megállapított költséghatárok figyelembevételével és a legszigorúbb takarékosság megvalósításával, de az Egyesület azon kötelezettségének szem előtt tartása mellett, hogy az értekezletek és az állandó szervek munkaprogramjain keresztül kielégítő és a lehetőségekhez képest gyors eredményeket lehessen elérni; a Tanács ezen munkáját végezve, figyelembe veszi a 286. bekezdésben említett munkaprogramokat, valamint a 287. bekezdésben említett költség/megtakarítás-elemzéseket is;
245 f) megtesz minden szükséges intézkedést az Egyesület főtitkár által összeállított számadásainak éves fellülvizsgálására, és ha szükséges, jóváhagyja őket a következő meghatalmazottak értekezletére történő előterjesztésük szempontjából;
246 g) módosítja, ha szükséges:
1. a választás útján betöltött állások illetményeinek kivételével a hivatásos és a felső kategóriájú személyzet alapfizetési fokozatait abból a célból, hogy azokat az Egyesült Nemzetek által a közös rendszerű hasonló kategóriákra megállapított alapfizetési fokozatokhoz igazítsák;
247 2. az általános szolgálati kategóriájú személyzet alapfizetési fokozatait abból a célból, hogy azokat az Egyesült Nemzetek és az Egyesület székhelyén működő szakosított intézmények által alkalmazott fizetésekhez igazítsák;
248 3. a hivatásos és a felső kategóriájú munkakörök beosztási pótlékait, beleértve a választás útján betöltött állások beosztási pótlékait is, az Egyesült Nemzeteknek az Egyesület székhelyére érvényes döntései szerint;
249 4. azokat a pótlékokat, amelyeket az Egyesület egész személyzete az Egyesült Nemzetek közös illetményrendszerében elfogadott valamennyi módosítással összhangban élvez;
250 5. az Egyesületnek és a személyzetnek az Egyesült Nemzetek közös nyugdíjpénztárához való hozzájárulásait, e pénztár Vegyes Bizottsága határozatainak megfelelően;
251 6. az Egyesület személyzete Biztosítási Pénztárának tagjai részére nyújtott drágasági pótlékokat az Egyesült Nemzetek által követett gyakorlatnak megfelelően;
252 h) megteszi a szükséges intézkedéseket a meghatalmazottak értekezleteinek és az Egyesület igazgatási értekezleteinek az 53. és 54. cikkekben foglaltaknak megfelelően történő összehívására;
253 i) a meghatalmazottak értekezlete elé terjeszti az általa hasznosnak tartott javaslatokat;
254 j) felülvizsgálja és koordinálja a munkaprogramokat, valamint az előrehaladásukat, továbbá az állandó szervek munkabeosztását, beleértve az értekezletek naptári rendjét is és megteszi a megfelelőnek tartott intézkedéseket;
255 k) az 59. vagy a 60. bekezdésben leírt helyzetben, gondoskodik a megüresedett főtitkári és/vagy főtitkárhelyettesi állásnak a rendes ülésszak alatt történő betöltéséről, ha a megüresedés az ülésszakot megelőző 90 napon belül következett be, avagy az elnök által a fenthivatkozott bekezdésekben meghatározott időszakon belül összehívott ülésen;
256 l) gondoskodik bármelyik Nemzetközi Tanácsadó Bizottság megüresedett igazgatói állásának betöltéséről, az ilyen megüresedést követő legközelebbi ülésszakon. Az így kinevezett igazgató a 305. bekezdésben foglaltaknak megfelelően a következő Közgyűlésig marad hivatalában és erre az állásra újra választható;
257 m) a 297. bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően gondoskodik a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság megüresedett tagja helyének betöltéséről;
258 n) ellátja az Egyezményben előírt egyéb feladatokat és az Egyezmény, valamint az Igazgatási Szabályzatok keretében az Egyesület, vagy az egyenként vett állandó szerveinek jó igazgatása érdekében szükségesnek tartott valamennyi feladatot;
259 o) az egyesületi tagok többségének egyetértése után megteszi a szükséges intézkedéseket az Egyezményben, a Szabályzatokban és a Mellékleteikben nem szabályozott olyan esetek ideiglenes megoldására, amelyek megoldásával nem lehet várni a következő illetékes értekezletig;
260 p) beszámolót készít az Egyesület valamennyi állandó szervének az utolsó meghatalmazotti értekezlet óta végzett tevékenységéről ;
261 q) egyes üléseit követően a lehető legrövidebb időn belül megküldi az Egyesület tagjainak a saját működéséről szóló tömör beszámolókat, valamint minden hasznosnak tartott okiratot.
56. CIKK
Főtitkárság
262 1. A főtitkár:
a) az Egyezmény 80. bekezdésében említett Koordinációs Bizottság tanácsaival és segítségével koordinálja az Egyesület különböző állandó szerveinek tevékenységét annak érdekében, hogy az Egyesület személyzetének, pénzügyi és egyéb forrásainak a leghatékonyabb és leggazdaságosabb kihasználását biztosítani lehessen;
263 b) megszervezi a Főtitkárság munkáját és kinevezi annak személyzetét a meghatalmazottak értekezlete által adott irányelveknek és az Igazgatási Tanács által megállapított szabályoknak megfelelően;
264 c) megteszi az igazgatási természetű intézkedéseket az Egyesület állandó szervei szaktitkárságainak felállítására és az egyes állandó szervek vezetőjének egyetértésével és választása alapján kinevezi e titkárságok személyzetét; a kinevezésre vagy az elbocsátásra vonatkozó végleges döntés azonban a főtitkárra tartozik;
265 d) az Igazgatási Tanács tudomására hoz minden, az Egyesült Nemzetek és a szakosított intézmények által hozott olyan döntést, amely a közös rendszerű szolgálati, pótlék és nyugdíj feltételeket érinti;
266 e) ügyel az Igazgatási Tanács által jóváhagyott igazgatási és pénzügyi szabályok alkalmazására;
267 f) jogi tanácsokat ad az Egyesület szerveinek ;
268 g) az igazgatási szükségletek szempontjából felügyeletet gyakorol az Egyesület székhelyének személyzete felett, a munkaerő leghatékonyabb felhasználása és a közös rendszerű alkalmazási feltételeknek az Egyesület személyzetére történő alkalmazásának biztosítása érdekében. Közvetlenül a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság segítségére kijelölt személyzet az érdekelt főtisztviselők közvetlen irányítása alatt, de az Igazgatási Tanács és a főtitkár által adott általános igazgatási irányelveknek megfelelően dolgozik;
269 h) az Egyesület egészének érdekében és miután a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnökének, vagy az érintett Tanácsadó Bizottság igazgatójának véleményét kikérte, az Egyesület székhelyén a munka fluktuációjától függően, a tisztviselőket ideiglenesen más munkákra is átirányíthatja. A főtitkár ezeket az ideiglenes áthelyezéseket, beleértve pénzügyi kihatásaikat is, az Igazgatási Tanácsnak jelenti;
270 i) ellátja az Egyesület értekezletei előtt és után a titkársági munkát;
271 j) szükség esetén - a meghívó kormánnyal együttműködve - ellátja az - Egyesület értekezleteinek titkársági teendőit és az érintett állandó szervek vezetőivel együttműködve biztosítja az Egyesület állandó szervei értekezleteinek megtartásához szükséges szolgálatokat, az Egyesület személyzetének a 269. bekezdésnek megfelelően történő szükség szerinti igénybevétele útján. A főtitkár, felkérésre és szerződéses alapon, biztosíthatja bármilyen más a távközléssel kapcsolatos értekezlet titkársági teendőinek ellátását is;
272 k) naprakész állapotban tartja az Egyesület állandó szervei vagy az igazgatások által szolgáltatott adatok alapján összeállított hivatalos névjegyzékeket, a frekvenciajegyzékek és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság feladataival összefüggő minden más lényeges feljegyzés kivételével;
273 l) közzéteszi az Egyesület állandó szerveinek fontosabb jelentéseit, valamint az ajánlásokat és a nemzetközi távközlési szolgálatokban használandó, ezekből az ajánlásokból eredő kezelési utasításokat;
274 m) közzéteszi azokat a távközlésre vonatkozó nemzetközi és körzeti megállapodásokat, amelyeket az érdekelt felek közöltek vele és a rájuk vonatkozó okiratokat naprakész állapotban tartja;
275 n) közzéteszi a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság technikai normáit, valamint a frekvenciák kijelölésére és felhasználására vonatkozó minden más dokumentációt, úgy ahogy azokat a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság feladatainak végrehajtásaként elkészítette;
276 o) elkészíti, közzéteszi és naprakész állapotban tartja - adott esetben - az Egyesület többi állandó szerveinek segítségével:
1. az Egyesület összetételére és szervezeti felépítésére vonatkozó dokumentációt;
277 2. az Egyesület általános statisztikáit és hivatalos szolgálati segédkönyveit, amelyeket az Igazgatási Szabályzatok írnak elő;
278 3. minden más olyan okiratot, amelynek összeállítását az értekezletek és az Igazgatási Tanács rendeli el;
279 p) összegyűjti és megfelelő formában közzéteszi az egész világ távközlésére vonatkozó belföldi és nemzetközi adatokat;
280 q) az Egyesület többi állandó szerveivel együttműködve összegyűjti és közzéteszi azokat a műszaki és igazgatási jellegű információkat, amelyek a fejlődő országok számára különösen hasznosak lehetnek távközlési hálózataik tökéletesítése céljából. Ezeknek az országoknak a figyelmét felhívják azokra a lehetőségekre is, amelyeket az Egyesült Nemzetek irányítása alatt működő nemzetközi programok nyújtanak;
281 r) összegyűjt és közzétesz minden információt, amely a tagoknak hasznos lehet olyan technikai eszközök fejlesztésénél, amelyek segítségével távközlési szolgálatukban jobb teljesítmény érhető el, és különösen amelyek segítségével a rádiófrekvenciák a lehető legjobban használhatók fel a káros zavarások csökkentése érdekében;
282 s) az összegyűjtött vagy a rendelkezésre bocsátott, valamint az egyéb nemzetközi szervezetektől összegyűjthető adatok felhasználásával, általános tájékoztató és dokumentációs időszaki lapot ad ki a távközlési szolgálatokról;
283 t) az érdekelt Nemzetközi Tanácsadó Bizottság igazgatójával, vagy adott esetben, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnökével történt konzultáció után, meghatározza az Egyesület valamennyi kiadványának formáját és kiállítását, a természetük és tartalmuk, valamint a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb kiadási mód figyelembevételével;
284 u) megteszi a szükséges intézkedéseket az okiratoknak időben történő közzététele érdekében ;
285 v) valamennyi lehetséges megtakarítás realizálása után, elkészíti és az Igazgatási Tanács elé terjeszti az éves költségvetési tervet, amelyet a Tanács jóváhagyása után tájékoztató jelleggel megküldenek az Egyesület valamennyi tagjának;
286 w) az Igazgatási Tanács irányelveinek megfelelően elkészíti és az Igazgatási Tanács elé terjeszti az Egyesület székhelyére nézve a fő tevékenységeket magukban foglaló, jövőre vonatkozó munkaterveket;
287 x) amilyen mértékben az Igazgatási Tanács szükségesnek tartja, elkészíti és az Igazgatási Tanács elé terjeszti az Egyesület székihelyén végzett főbb tevékenységek költség/megtakarítás elemzéseit;
288 y) elkészíti a pénzügyi gazdálkodásról az Igazgatási Tanács elé terjesztendő éves jelentés és az egyes meghatalmazotti értekezletek előtt az összesített számadásokat; ezeket a jelentéseket az Igazgatási Tanács által történt felülvizsgálás és jóváhagyás után megküldi a Tagoknak és megvizsgálás, valamint végleges jóváhagyás végett a következő meghatalmazottak értekezlete elé terjeszti ;
289 z) éves beszámolót készít az Egyesület tevékenységéről, amit az Igazgatási Tanács által történt jóváhagyás után megküld valamennyi Tagnak;
290 aa) ellátja az Egyesület egyéb titkársági teendőit.
291 2. A főtitkár, vagy a főtitkárhelyettes tanácskozási joggal részt vehet a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűlésein és az Egyesület valamennyi értekezletén; a főtitkár vagy a képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület egyéb értekezletein is; az Igazgatási Tanács ülésein való részvételüket a 235. bekezdés rendelkezései szabályozzák.
57. CIKK
Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság
292 1. (1) A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjainak a rádiótávközlés területén szerzett szakértelmüknél fogva magas képzettségűeknek kell lenniök és gyakorlati tapasztalatokkal kell rendelkezniök a frekvenciakijelölés és felhasználás kérdéseiben.
293 (2) Ezenkívül, annak érdekében, hogy a 67. bekezdés értelmében Bizottság elé kerülő problémákat jobban megérthessék, minden tagnak tájékozottnak kell lennie a világ egy adott körzete földrajzi, gazdasági és demográfiai feltételeiről.
294 2. (1) A választási eljárást a választás lebonyolításáért felelős értekezlet az Egyezmény 63. bekezdésében meghatározott módon állítja össze.
295 (2) Az egyes választásokon a Bizottság bármely hivatalban levő tagját az az ország, amelynek állampolgára, pályázóként újra javasolhatja.
296 (3) A Bizottság tagjai hivatalukat az őket megválasztó meghatalmazottak értekezlete által meghatározott időpontban veszik át. Rendes körülmények között az utódaikat megválasztó értekezlet által meghatározott időpontig maradnak hivatalban.
297 (4) Ha a Bizottság tagjai megválasztásával megbízott két meghatalmazotti értekezlet közötti időszakban a Bizottság egyik választott tagja visszavonul, elhagyja hivatalát vagy meghal, a Bizottság elnöke felkéri a főtitkárt, hogy hívja fel az Egyesületnek az érintett körzethez tartozó tagjait javasoljanak pályázókat a megüresedett hely betöltésére egy helyettesnek az Igazgatási Tanács következő évi ülésén történő megválasztása végett. Ha azonban a megüresedésre az Igazgatási Tanács ülése előtt több mint kilencven nappal kerül sor, az az ország, amelynek ez a tag állampolgára volt, minél előbb és kilencven napon belül helyettest jelöl ki, aki szintén ennek az országnak az állampolgára és aki az Igazgatási Tanács által választott új tag hivatalba lépéséig marad hivatalban. A helyettes pályázóként bejelenthető az Igazgatási Tanács által töténő választásra.
298 (5) A Bizottság hatékony működésének biztosítása végett minden országnak, amelynek állampolgárát a Bizottság tagjává választották, a lehetőségekhez képest tartózkodnia kell attól, hogy őt a Bizottság tagjai megválasztásával megbízott két meghatalmazotti értekezlet között visszahívja.
299 3. (1) A Bizottság munkamódszerei a Rádiószabályzatban vannak meghatározva.
300 (2) A Bizottság tagjai maguk közül elnököt és alelnököt választanak, akik egy évig töltik be e tisztségüket. Azután az alelnök lép az elnök helyébe és új alelnököt választanak.
301 (3) A Bizottság szaktitkársággal rendelkezik.
302 4. A feladatai ellátásával kapcsolatban a Bizottság egyetlen tagjának sem szabad utasításokat kérni vagy elfogadni valamely kormánytól, valamely kormány tagjától, sem valamely hivatalos vagy magán szervezettől, avagy személytől. Sőt minden tagnak tiszteletben kell tartania a Bizottság és tagjai működésének nemzetközi jellegét és tartózkodnia kell attól, hogy bármelyiküket megkíséreljék befolyásolni feladatuk ellátásában.
58. CIKK
Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok
303 1. Az egyes Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok működését az alábbiak biztosítják:
a) a közgyűlés, amely rendszerint három évenként ül össze. Amikor az érdekelt Tanácsadó Bizottság tárgykörének megfelelő igazgatási világértekezletet hívtak össze, a közgyűlést, ha lehetséges, ezen értekezlet előtt legalább nyolc hónappal tartják meg;
304 b) a közgyűlés által a tanulmányozandó kérdések tárgyalására létesített tanulmányi bizottságok;
305 c) a közgyűlés által választott igazgató, akit első ízben két egymást követő közgyűlést elválasztó időszak kétszeres időtartamára, azaz rendes körülmények között hat évre választanak meg. A későbbi közgyűlések mindegyikén újraválasztható, és ha újra választják, akkor a következő közgyűlésig, rendes körülmények között három évig marad hivatalban. Ha az állás váratlanul megüresedik, az új igazgatót a következő közgyűlés választja meg;
306 d) az igazgatót segítő szaktitkárság;
307 ej az Egyesület által létesített laboratóriumok vagy műszaki berendezések.
308 2. (1) Az egyes Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok által tanulmányozott kérdéseket, amelyek tárgyában ajánlásokat kell kiadni, a meghatalmazottak értekezlete, egy igazgatási értekezlet, az Igazgatási Tanács, egy másik Tanácsadó Bizottság vagy a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság utalja a bizottsághoz. Ezek a kérdések azokhoz a kérdésekhez járulnak, amelyek tanulmányozásáról az érdekelt Bizottság közgyűlése maga döntött, vagy - a közgyűlések közötti időszakban - azokhoz a kérdésekhez, amelyeknek a felvételét az Egyesület legalább húsz tagja kérte, vagy jóváhagyta.
309 (2) Az érdekelt országok kérelmére az egyes Tanácsadó Bizottságok ezen országok belföldi távközlési problémáival kapcsolatban is folytathatnak tanulmányokat és adhatnak tanácsokat.
59. CIKK
Koordinációs Bizottság
310 1. (1) A Koordinációs Bizottság segíti a főtitkárt a 262., 285., 288. és a 289. bekezdésekben foglalt kötelességei teljesítésében.
311 (2) A Bizottság felelős a 39. és 40. cikkben említett valamennyi nemzetközi szervezettel történő koordinálás biztosításáért, az Egyesület állandó szerveinek e szervezetek értekezletein való képviselete tekintetében.
312 (3) A Bizottság megvizsgálja az Egyesület műszaki együttműködés területén végzett tevékenységének eredményeit és a főtitkár útján ajánlásokat terjeszt az Igazgatási Tanács elé.
313 2. A Bizottságnak arra kell törekednie, hogy határozatait egyhangúlag hozza meg. A főtitkár azonban a Bizottság két vagy több más tagjának támogatása nélkül is hozhat határozatokat, ha úgy ítéleti meg a helyzetet, hogy a szóbanforgó kérdések rendezése nem várhatja meg az Igazgatási Tanács következő ülését. Iyen körülmények között azonnal írásos jelentést tesz az Igazgatási Tanács tagjainak e kérdésekről, kifejtve azokat az indokokat, amelyek e döntések meghozatalára késztették, és csatolja a Bizottság többi tagja által benyújtott írásos állásfoglalásokat.
314 3. A Bizottság az elnök összehívására ül össze, rendszerint havonta legalább egyszer.
IX. FEJEZET
Az értekezletekre vonatkozó általános rendelkezések
60. CIKK
Meghívás és részvétel a meghatalmazottak értekezletein, amikor van meghívó kormány
315 1. A meghívó kormány az Igazgatási Tanács egyetértésével meghatározza az értekezlet végleges időpontját és pontos helyét.
316 2. (1) A meghívó kormány a fenti időpont előtt egy évvel meghívót küld az Egyesület valamennyi tagországa kormányának.
317 (2) Ezek a meghívók vagy közvetlenül, vagy a főtitkár, vagy egy másik kormány útján küldhetők meg.
318 3. A főtitkár az Egyezmény 39. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően meghívót küld az Egyesült Nemzeteknek és az Egyezmény 32. cikkében említett körzeti távközlési szervezeteknek, ha erre e szervezetek felkérik.
319 4. A meghívó kormány az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben, vagy ez utóbbi javaslatára, felkérheti az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeit, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, hogy a kölcsönösség elve alapján az értekezletre, tanácskozási joggal való részvétellel, küldjenek megfigyelőket.
320 5. (1) A tagok válaszainak a meghívó kormányhoz legkésőbb az értekezlet megnyitása előtt egy hónappal kell beérkezniök; a válaszoknak a lehetőségekhez képest valamennyi adatot tartalmazniok kell a küldöttség összetételéről.
321 (2) Ezek a válaszok akár közvetlenül, akár a főtitkár, akár egy másik kormány útján küldhetők meg a meghívó kormányhoz.
322 6. Az Egyesület bármely állandó szervének joga van ahhoz, hogy az értekezleten tanácskozási joggal képviseltesse magát, amikor az értekezlet az állandó szerv hatáskörébe tartozó ügyeket tárgyal. Szükség esetében az értekezlet meghívhat olyan szervet is, amely nem tartotta szükségesnek, hogy azon képviseltesse magát.
323 7. A meghatalmazottak értekezletein részt vehetnek:
a) a 2. sz. Mellékletben meghatározott küldöttségek;
324 b) az Egyesült Nemzetek megfigyelői;
325 c) a körzeti távközlési szervezetek megfigyelői a 318. bekezdésben foglaltaknak megfelelően;
326 d) a szakosított intézmények és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfigyelői a 319. bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
61. CIKK
Meghívás és részvétel az igazgatási értekezleteken, amikor van meghívó kormány
327 1. (1) Az igazgatási értekezletekre a 315. 321. bekezdésekben foglalt rendelkezések vonatkoznak.
328 (2) Mindazonáltal, a meghívók megküldésére előírt határidő hat hónapra csökkenthető, ha szükséges.
329 (3) Az Egyesület tagjai a kapott meghívásról értesíthetik az általuk elismert magántársaságokat.
330 2. (1) A meghívó kormány az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben, vagy ez utóbbi javaslatára, értesítheti azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyeknek érdekükben áll az értekezletre tanácskozási joggal való részvétellel megfigyelőket küldeni.
331 (2) Az érdekelt nemzetközi szervezetek az értesítés keltétől számított két hónapon belül részvételi kérelmet küldenek a meghívó kormányhoz.
332 (3) A meghívó kormány összegyűjti a kérelmeket és a részvételről az értekezlet maga dönt.
333 3. Az igazgatási értekezleten részt vehetnek:
a) a 2. sz. Mellékletben meghatározott küldöttségek ;
334 b) az Egyesült Nemzetek megfigyelői;
335 c) a 32. cikkben említett körzeti távközlési szervezetek megfigyelői;
336 d) a szakosított intézmények és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfigyelői, a 319. cikknek megfelelően;
337 e) a 330-332. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően engedélyezett nemzetközi szervezetek megfigyelői;
338 f) azoknak az elismert magántársaságoknak a képviselői, amelyeket az őket elismerő tag szabályosan felhatalmazott;
339 g) az Egyesület állandó szervei, a 322. bekezdésben meghatározott feltételek mellett.
62. CIKK
Az Egyesület tagjainak kérésére vagy az Igazgatási Tanács javaslatára tartandó igazgatási világértekezletek összehívásánál követendő eljárás
340 1. Az Egyesület azon tagjai, amelyek igazgatási világértekezlet összehívását kívánják, erről értesítik a főtitkárt, megjelölve az értekezlet részére javasolt napirendet, a helyet és az időpontot.
341 2. A főtitkár az Egyesület tagjainak legalább egynegyedétől eredő egybehangzó kérelmek kézhezvétele után, erről valamennyi tagot táviratilag értesít, felkérve őket, hogy hat héten belül közöljék, vajon a javaslatot elfogadják-e vagy nem.
342 3. Ha a tagoknak a 225. bekezdés rendelkezései szerint megállapított többsége a javaslat egészének elfogadása mellett nyilatkozik, azaz ha elfogadják a javasolt értekezlet napirendjét, időpontját és helyét, a főtitkár erről az Egyesület valamennyi tagját körözvénytáviratban értesíti.
343 4. (1) Ha az elfogadott javaslat arra irányul, hogy az értekezletet ne az Egyesület székhelyén, hanem másutt tartsák meg, a főtitkár az érdekelt kormánytól megkérdezi, vajon elvállalja-e a meghívó kormány szerepét.
344 (2) Igenlő esetben a főtitkár ezzel a kormánnyal egyetértésben megteszi a szükséges intézkedéseket az értekezlet összehívására.
345 (3) Nemleges esetben a főtitkár felkéri az értekezlet összehívását kérő tagokat, hogy az értekezlet helyére nézve tegyenek új javaslatokat.
346 5. Amikor az elfogadott javaslat arra irányul, hogy az értekezlet az Egyesület székhelyén üljön össze, a 64. cikk rendelkezései alkalmazandók.
347 6.(1)Ha a javaslat teljes egészét (napirend, hely és időpont) a tagoknak a 225. bekezdés rendelkezései szerint megállapított többsége nem fogadja el, a főtitkár a beérkezett válaszokat közli az Egyesület tagjaival, felkérve őket arra, hogy a vitatott pontra vagy pontokra vonatkozólag hat héten belül véglegesen nyilatkozzanak.
348 (2) Ezeket a pontokat elfogadottnak tekintik, ha azokat a tagoknak a 225. bekezdés rendelkezései szerint megállapított többsége jóváhagyta.
349 7. A fentiekben leírt eljárást alkalmazzák akkor is, ha az igazgatási világértekezlet összehívására vonatkozó javaslatot az Igazgatási Tanács kezdeményezi.
63. CIKK
Az Egyesület tagjainak kérelmére, vagy az Igazgatási Tanács javaslatára tartandó körzeti igazgatási értekezlet összehívásánál követendő eljárás
350 Körzeti igazgatási értekezlet esetében a 62. cikkben leírt eljárás csak az érdekelt körzet tagjaira vonatkozik. Ha az értekezletet a körzet tagjainak kezdeményezésére kell összehívni, ehhez elegendő, ha a főtitkár a körzet tagjainak egynegyedétől erre vonatkozó egybehangzó kérelmet kap.
64. CIKK
Olyan értekezletekre vonatkozó rendelkezések, amelyeknél nincs meghívó kormány
351 Amikor egy értekezletnek meghívó kormány közreműködése nélkül kell összeülnie, a 60. és 61. cikk rendelkezéseit alkalmazzák. A főtitkár, a Svájci szövetség kormányával történt megállapodás után, megteszi a szükséges intézkedéseket az értekezletnek az Egyesület székhelyén történő összehívása és megrendezése iránt.
65. CIKK
Közös rendelkezések valamennyi értekezletre. Az értekezlet időpontjának és helyének megváltoztatása
352 1. Szintén a 62. és 63. cikkek rendelkezéseit alkalmazzák akkor is, ha az Egyesület tagjainak kérésére vagy az Igazgatási Tanács javaslatára egy értekezlet időpontjának vagy helyének, vagy ezek egyikének megváltoztatásáról van szó. Az ilyen változtatások azonban csak akkor hajthatók végre, ha az érintett tagoknak a 225. bekezdés rendelkezései szerint meghatározott többsége azok mellett nyilatkozott.
353 2. Bármely tagnak, amely egy értekezlet időpontjának vagy helyének megváltoztatását javasolja, meg kell szereznie a megkívánt számú többi tag támogatását.
354 3. Adott esetben a főtitkár a 341. bekezdésben említett közleményben ismerteti a hely vagy az időpont megváltoztatásából eredő valószínű pénzügyi következményeket, például amikor az értekezletnek az eredetileg kiválasztott helyen történő előkészítésével kapcsolatban már kiadások merültek fel.
66. CIKK
A javaslatok értekezletekre történő benyújtásának határideje és módozatai
355 1. Közvetlenül a meghívók megküldése után a főtitkár felkéri a tagokat, hogy az értekezlet munkájával kapcsolatos javaslataikat négy hónapon belül küldjék meg neki.
356 2. Minden olyan javaslatnak, amelynek az elfogadása az Egyezmény vagy az Igazgatási Szabályzatok szövegének felülvizsgálatát vonja maga után, hivatkozásokat kell tartalmaznia azon szövegrészek bekezdésszámaira, amelyek a vonatkozó felülvizsgálatot szükségessé teszik. A javaslatok indokolásait minden esetben a lehető legrövidebben kell megadni.
357 3. A főtitkár a javaslatokat beérkezésük után valamennyi taggal közli.
358 4. A főtitkár az igazgatásoktól és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűléseitől beérkezett javaslatokat összefoglalja, koordinálja és a tagoknak legalább három hónappal az értekezlet megnyitása előtt megküldi. A főtitkár, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjai nem jogosultak javaslatok benyújtására.
67. CIKK
Az értekezleteken résztvevő küldöttségek meghatalmazása
359 1. Az Egyesület tagjának egy értekezletre kiküldött küldöttségét a 360-366. bekezdések rendelkezéseinek megfelelően kellően fel kell hatalmazni.
360 2. (1) A meghatalmazotti értekezletekre a küldöttségeket az államfő vagy a kormányfő, vagy a külügyminiszter által aláírt okmánnyal hatalmazzák meg.
361 (2) Az igazgatási értekezletekre a küldöttségeket az államfő vagy a kormányfő, vagy a külügyminiszter, avagy az értekezleten tárgyalt kérdésekre nézve illetékes miniszter által aláírt okmánnyal hatalmazzák meg.
362 (3) A 360. vagy 361. bekezdésben említett hatóságok egyikétől származó és a Záróokiratok aláírása előtt kézhez vett megerősítés fenntartásával, egy küldöttséget ideiglenesen országának az értekezlet helyéül szolgáló ország kormánya mellett működő diplomáciai missziójának vezetője, vagy ha ez utóbbi ország az Egyesület székhelye, országának az Egyesült Nemzetek genfi Irodája mellett működő állandó küldöttségének vezetője is meghatalmazottja.
363 3. A meghatalmazásokat elfogadják, ha azokat a 360-362. bekezdésekben felsorolt hatóságok egyike írta alá és ha az alábbi kritériumok egyikének megfelelnek:
364 - teljhatalommal ruházza fel a küldöttséget;
365 - a küldöttséget kormányának korlátozás nélküli képviseletére jogosítja fel;
366 - a küldöttségnek vagy a küldöttség egyes tagjainak megadja a jogot a Záróokiratok aláírására.
367 4. (1) Az a küldöttség, amelynek meghatalmazását a plenáris ülés szabályszerűnek ismerte el, jogosult az érdekelt tagország szavazati jogát gyakorolni és a Záróokiratokat aláírni.
368 (2) Az a küldöttség, amelynek a meghatalmazását a plenáris ülés nem találta szabályszerűnek, mindaddig nem jogosult szavazni vagy a Záróokiratokat aláírni, amíg az ügyeknek ezt az állapotát nem rendezték.
369 5. A meghatalmazásokat, mihelyt lehetséges, az értekezlet titkárságánál letétbe kell helyezni. Felülvizsgálatukkal külön bizottságot bíznak meg, amely megállapításairól jelentést készít a plenáris ülés részére, ez utóbbi által meghatározott határidőn belül. A plenáris ülésnek a jelentéssel kapcsolatos döntéséig az Egyesület tagjának küldöttsége jogosult az értekezlet munkájában részt venni és az érdekelt tag szavazati jogát gyakorolni.
370 6. Általános szabályként az Egyesület tagjainak arra kell törekedniök, hogy az Egyesület értekezleteire saját küldöttségüket küldjék el. Ha azonban egy tag rendkívüli okok miatt nem tud saját küldöttséget küldeni, egy másik tag küldöttségét felhatalmazhatja arra, hogy nevében szavazzon és aláírjon. Az ilyen meghatalmazás átruházását a 360. vagy 361. bekezdésben felsorolt hatóságok egyike által aláírt okmányba kell foglalni.
371 7. Egy szavazati joggal rendelkező küldöttség megbízást adhat egy másik szavazati joggal rendelkező küldöttségnek arra, hogy szavazati jogát egy vagy több olyan ülésen gyakorolja, amelyen nem tud részt venni. Ilyen esetben az értekezlet elnökét erről kellő időben írásban értesítenie kell.
372 8. Egy küldöttség megbízás alapján csak egy szavazati jogot gyakorolhat.
373 9. A távirati úton küldött meghatalmazásokat és megbízásokat nem fogadják el. Ezzel szemben elfogadják azokat a távirati válaszokat, amelyeket az értekezlet elnöke vagy az értekezlet titkársága által a meghatalmazással kapcsolatos megkeresésre küldenek.
X. FEJEZET
Általános rendelkezések a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságokra vonatkozólag
68. CIKK
Részvételi feltételek
374 1. A 73. és 74. bekezdésekben említett Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok tagjai az érintett Bizottság valamennyi tevékenységében részt vehetnek.
375 2. (1) Egy elismert magántársaságnak valamelyik Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételére irányuló első kérelmét a főtitkárhoz kell intéznie, aki arról valamennyi tagot és az érintett Bizottság igazgatóját tájékoztatja. Az elismert magántársaság kérelmét az őt elismerő tagnak jóvá kell hagynia. A Tanácsadó Bizottság igazgatója az elismert magántársaságot kérelme sorsáról értesíti.
376 (2) Az elismert magántársaság nem ténykedhet annak a tagnak a nevében, amely őt elismerte, hacsak ez a tag az érdekelt tanácsadó bizottsággal esetenként nem közli, hogy a társaságot arra felhatalmazta.
377 3. (1) A 32. cikkben említett azok a nemzetközi szervezetek, és körzeti távközlési szervezetek, amelyek munkájukat az Egyesület munkáival koordinálják, és amelyeknek tevékenysége azokkal összefügg, a Tanácsadó Bizottságok munkájában részt vehetnek.
378 (2) A 32. cikkben említett nemzetközi szervezetnek vagy körzeti távközlési szervezetnek valamelyik Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételére irányuló első kérelmét a főtitkárhoz kell intéznie, aki erről táviratilag értesíti valamennyi tagot és felkéri őket, hogy nyilatkozzanak a kérelem elfogadásáról; a kérelmet elfogadják, ha a tagok egy hónap alatt beérkezett válaszainak többsége kedvező. A főtitkár a konzultáció eredményéről valamennyi tagot és az érin-tett Tanácsadó Bizottság igazgatóját értesíti.
379 4. (1) Azok a tudományos és ipari szervezetek, amelyek távközlési kérdések tanulmányozásával, illetve a távközlési szolgálatok céljaira szolgáló anyagok tanulmányozásával vagy gyártásával foglalkoznak, tanácskozási joggal részt vehetnek a Tanácsadó Bizottságok tanulmányi bizottságainak értekezletein, feltéve, hogy részvételükhöz az érdekelt országok igazgatásainak jóváhagyását megkapták.
380 (2) Valamely tudományos vagy ipari szervezetnek valamelyik Tanácsadó Bizottság tanulmányi bizottságainak ülésein való részvételére irányuló első kérelmét a főtitkárhoz kell intéznie, aki erről valamennyi tagot és az érintett Bizottság igazgatóját értesíti. A Tanácsadó Bizottság igazgatója a tudományos és ipari szervezetet kérelme sorsáról értesíti.
381 5. Bármely elismert magántársaságnak, bármely nemzetközi szervezetnek vagy körzeti távközlési szervezetnek, vagy bármely tudományos vagy ipari szervezetnek, amelynek valamely Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételét engedélyezték, joga van erről a részvételről a főtitkárhoz intézett bejelentéssel lemondani. Az ilyen lemondás a bejelentésnek a főtitkár által történt kézhezvétele napjától számított egy éves időszak lejártával válik hatályossá.
69. CIKK
A Közgyűlés feladatai
382 A közgyűlés:
a) megvizsgálja a tanulmányi bizottságok beszámolóit és a beszámolókban foglalt ajánlástervezeteket jóváhagyja, módosítja vagy elveti;
383 b) megvizsgálja a meglevő kérdéseket, hogy vajon a tanulmányozásukat folytatni kell-e vagy nem és összeállítja az új tanulmányozandó kérdések jegyzékét a 308. bekezdésben foglalt rendelkezések szerint. Az új kérdések szövegének szerkesztésekor meg kell győződni arról, hogy tanulmányozásuk elvileg befejezhető-e két közgyűlés közötti időszak kétszeresével egyenlő idő alatt.
384 c) a 383. bekezdés rendelkezéseiből eredő munkaprogramot jóváhagyja és a tanulmányozandó kérdések rendjét fontosságuk, elsőbbségük és sürgősségük szerint meghatározza;
385 d) a 384. bekezdésből eredően jóváhagyott munkaprogram figyelembevételével dönt arról, hogy szükség van-e a meglevő tanulmányi bizottságok megtartására vagy feloszlatására, vagy új tanulmányi bizottságok létesítésére;
386 e) kiosztja a tanulmányi bizottságoknak
a tanulmányozandó kérdéseket;
387 f) megvizsgálja és jóváhagyja az igazgatónak a Bizottság utolsó közgyűlése óta végzett munkájáról szóló jelentését;
388 g) jóváhagyja, ha szükséges, az Igazgatási Tanács részére történő előterjesztés végett, a Bizottság következő közgyűlésig szóló pénzügyi szükségleteinek becslését, amit az igazgató a 416. bekezdésben foglalt előírásoknak megfelelően nyújt be;
389 h) megvizsgálja mindazon egyéb kérdéseket, amelyeket a 11. cikk és a jelen fejezet rendelkezései keretében szükségesnek tart.
70. CIKK
A közgyűlés ülései
390 1. A közgyűlés rendszerint a megelőző közgyűlés által meghatározott időben és helyen ül össze.
391 2. A közgyűlés ülésének időpontja és helye, vagy a kettő közül az egyik módosítható az Egyesület azon tagjai többségének hozzájárulásával, amelyek a főtitkárnak véleményt kérő megkeresésére válaszoltak.
392 3. A Tanulmányi Bizottság közgyűlésének mindegyik ülésén annak az országnak a küldöttségvezetője elnököl, amelyben az ülést tartják, vagy amikor az ülést az Egyesület székhelyén tartják, az elnöki tisztet maga a közgyűlés által választott személy látja el; az elnököt a közgyűlés által választott alelnökök segítik.
393 4. A főtitkár az érdekelt Tanácsadó Bizottság igazgatójával egyetértésben felelős a közgyűlés és a tanácsadó bizottságok üléseivel kapcsolatban szükséges adminisztratív és pénzügyi intézkedések meghozataláért.
71. CIKK
A közgyűléseken használt nyelvek és a szavazati jog
394 1. (1) A közgyűlésen használt nyelvek azonosak a 16. és 78. cikkekben előírt nyelvekkel.
395 (2) A tanulmányi bizottságok előkészítő okiratait, a közgyűlések okiratait és jegyzőkönyveit, valamint a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok által a közgyűléseket követően kiadott okiratokat az Egyesület három munkanyelvén szövegezik.
396 2. A Tanácsadó Bizottságok közgyűléseinek ülésein azok a tagok jogosultak szavazni, amelyek a 9. és 155. bekezdésben szerepelnek. Azonban olyankor, amikor az Egyesület egyik tagországát nem igazgatása képviseli, az ország elismert magántársaságai képviselőinek, akárhányan legyenek is, együttesen csak egy szavazati joguk van a
376. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.
397 3. A 369-379. bekezdéseknek a meghatalmazás átruházásával kapcsolatos rendelkezései a Közgyűlésekre is vonatkoznak.
72. CIKK
Tanulmányi Bizottságok
398 1. A közgyűlés szükség szerint megalakítja vagy megtartja az általa tanulmányozásra bocsátott kérdések megtárgyalásához szükséges tanulmányi bizottságokat. Azok az igazgatások, elismert magántársaságok és a
377. és 378. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően engedélyezett nemzetközi szervezetek és körzeti távközlési szervezetek, amelyek a tanulmányi bizottságok munkáiban részt kívánnak venni, ebbeli szándékukat vagy a közgyűlésen, vagy utólag, az érintett Tanácsadó Bizottság igazgatójának jelentik be.
399 2. Ezen kívül a 379. és 380. bekezdésekben foglalt rendelkezések fenntartásával a tudományos és ipari szervezetek szakértői tanácskozási joggal részt vehetnek valamely tanulmányi bizottság bármelyik összejövetelén.
400 3. A közgyűlés rendszerint egy főelőadót és egy főelőadó-helyettest nevez ki minden egyes tanulmányi bizottság részére. Ha egy tanulmányi bizottság munkájának mennyisége megköveteli, a közgyűlés e bizottság részére annyi további főelőadó-helyettest nevez ki, ahányat szükségesnek tart. Ha a két közgyűlés közötti időszakban valamely főelőadó feladatai ellátásában akadályoztatva van, és ha a tanulmányi bizottságnak csak egy főelőadó-helyettese van, ez utóbbi veszi át a főelőadó helyét. Olyan tanulmányi bizottság esetében, amely részére a közgyűlés több főelőadó-helyettest nevezett ki, ez a bizottság a következő összejövetelén a főelőadó-helyettesek közül megválasztja az új főelőadót és, ha szükséges, egy új főelőadó-helyettest a tanulmányi bizottság tagjai közül. A bizottság hasonlókép új főelőadó-helyettest választ, ha az egyik főelőadó-helyettese feladatainak ellátásában a két közgyűlés közötti időszakban akadályoztatva van.
73. CIKK
A tanulmányi bizottságok ügyeinek intézése
401 1. A tanulmányi bizottságokra bízott kérdéseket, a lehetőséghez képest, levelezés útján intézik.
402 2. (1) A közgyűlés azonban irányelveket adhat olyan tanulmányi bizottsági ülések összehívására, amelyek fontos kérdéscsoportok tárgyalása szempontjából szükségesnek látszanak.
403 (2) Általános szabályként, két közgyűlés közötti időszakban egy tanulmányi bizottság kettőnél több összejövetelt nem tart, melyek közül az egyik a közgyűlést közvetlenül megelőző, végső összejövetel.
404 (3) Ezenkívül, ha a közgyűlés után az egyik tanulmányi bizottság főelőadójának úgy tűnik, hogy tanulmányi bizottsága részére egy vagy több, a közgyűlés által elő nem irányzott összejövetelre lesz szüksége olyan kérdések szóbeli megvitatása végett, amelyeket levelezés útján nem lehetett tárgyalni, igazgatása hozzájárulásával és az érdekelt igazgatóval, valamint a tanulmányi bizottsága tagjaival folytatott konzultáció után. javasolhatja, hogy egy megfelelő helyen tartsanak összejövetelt a kiadások minimális szinten történő tartásának figyelembe vételével.
405 3. A közgyűlés, szükség szerint, vegyes munkacsoportokat is létesíthet olyan kérdések tanulmányozására, amelyek több tanulmányi bizottság szakértőinek részvételét igénylik.
406 4. A tanulmányi bizottság igazgatója, a főtitkárral történt konzultáció után és az érdekelt különböző tanulmányi bizottságok főelőadóival egyetértésben, összeállítja a tanulmányi bizottságok azon munkacsoportjainak általános értekezlet-tervét, amelyeknek azonos helyen és azonos időszakban kell ülésezniök.
407 5. Az igazgató a tanulmányi bizottságok zárójelentéseit megküldi a résztvevő igazgatásoknak, a tanácsadó bizottság munkájában részt vevő elismert magántársaságoknak és esetleg az azon részt vevő nemzetközi szervezeteknek és körzeti távközlési szervezeteknek. Ezeket a jelentéseket minél előbb, de minden esetben olyan időpontban kell elküldeni, hogy a rendeltetési helyükre a következő közgyűlés időpontja előtt legalább egy hónappal megérkezzenek. Ettől az előírástól csak akkor lehet eltérni, ha a tanulmányi bizottságok összejöveteleit közvetlenül a közgyűlés előtt tartják. Azok a kérdések, amelyek nem szerepelnek a fenti feltételek mellett megküldött valamelyik jelentésben, a közgyűlés napirendjére nem vehetői fel.
74. CIKK
Az igazgató feladatai; szaktitkárság
408 1. (1) A Tanácsadó bizottság igazgatója koordinálja a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok munkáját; felel a Bizottság munkájának megszervezéséért.
409 (2) Az igazgató felelős a Bizottság okirataiért és a főtitkárral egyetértésben gondoskodik az Egyesület munkanyelvein történő kiadásukról.
410 (3) Az igazgatót egy szakszemélyzetből álló titkárság segíti, amely közvetlen irányítása alatt végzi a Bizottság munkájának megszervezését.
411 (4) A szaktitkárságok, a laboratóriumok és a Tanácsadó Bizottságok műszaki berendezései igazgatási szempontból a főtitkár hatáskörébe tartoznak a 268. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően.
412 2. E titkárság műszaki és adminisztratív személyzetét a meghatalmazottak értekezlete vagy az Igazgatási Tanács által jóváhagyott költségvetés keretében az igazgató választja ki. E műszaki és adminisztratív személyzetet az igazgatóval egyetértve a főtitkár nevezi ki. A kinevezéssel vagy felmondással kapcsolatos végleges döntés joga a főtitkárt illeti meg.
413 3. Az igazgató a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok ülésein hivatalból, tanácskozási joggal vesz részt. A 393. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával minden szükséges előkészítést megtesz a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok üléseivel kapcsolatban.
414 4. Az igazgató a közgyűlés elé terjesztett jelentésben beszámol a Tanácsadó Bizottságnak az utolsó közgyűlés óta végzett tevékenységéről. Ezt a jelentést jóváhagyás után az Igazgatási Tanácshoz történő továbbítása végett megküldik a főtitkárnak.
415 5. Az igazgató az Igazgatási Tanács és az Egyesület tagjai tájékoztatása céljából a Tanács évi ülésszakán jelentést terjeszt elő a Bizottság megelőző évi tevékenységéről.
416 6. Az igazgató a főtitkár véleményének kikérése után a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra a Tanácsadó bizottság következő közgyűlésig szóló hiteligénybecslését. Ezt a becslést a közgyűlés jóváhagyása után megküldik a főtitkárnak az Igazgatási Tanácshoz történő előterjesztése végett.
417 7. Az igazgató annak érdekében, hogy azt a főtitkár az Egyesület éves költségvetésébe beállíthassa, összeállítja a Bizottság következő évi költségelőirányzatát, amely a Bizottságnak a közgyűlés által jóváhagyott hi-teligény-becslésén alapul.
418 8. Az igazgató az Egyezmény rendelkezéseinek keretein belül szükség szerint részt vesz az Egyesület műszaki együttműködési tevékenységében.
75. CIKK
Javaslatok az igazgatási értekezletekre
419 1. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűléseinek joguk van közvetlenül az ajánlásaikból vagy a tanulmányozás alatt álló kérdések megállapításaiból eredő javaslatokat tenni az igazgatási értekezletekre.
420 2. A Tanácsadó bizottságok közgyűlései javaslatokat tehetnek az Igazgatási szabályzatok módosítására is.
421 3. E javaslatokat kellő időben kell megküldeni a főtitkárhoz, hogy azokat a 358. bekezdésben előírt feltételek mellett összegyűjteni, koordinálni és közölni lehessen.
76. CIKK
A Tanácsadó Bizottságok egymás közötti és más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatai
422 1. (1) A Tanácsadó Bizottságok közgyűlései vegyes tanulmányi bizottságokat hozhatnak létre közös érdekű kérdések tanulmányozására és ajánlások készítésére.
423 (2) A Tanácsadó Bizottságok igazgatói a főelőadókkal együttműködve megszervezhetik a két Tanácsadó Bizottság tanulmányi bizottságainak vegyes üléseit közös érdekű kérdések tanulmányozása és ajánlástervezetek előkészítése végett. Ezeket az ajánlástervezeteket az egyes Tanácsadó Bizottságok legközelebbi közgyűlése elé terjesztik.
424 2. Amikor a Tanácsadó Bizottságok egyikét felkérik arra, hogy a másik Tanácsadó Bizottság vagy valamelyik nemzetközi szervezet ülésén képviseltesse magát, a meghívott Tanácsadó Bizottság közgyűlése vagy igazgatója jogosult a 311. bekezdés figyelembevételével intézkedéseket foganatosítani e tanácskozási joggal felruházott képviselet biztosítására.
425 3. A főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnöke és az egyik Tanácsadó Bizottság igazgatója vagy képviselőik tanácskozási joggal részt vehetnek a másik Tanácsadó Bizottság összejövetelein. Ha szükséges, a Tanácsadó Bizottság tanácskozási joggal meghívhatja üléseire az Egyesület bármely olyan állandó szervének képviselőit, amely nem tartotta szükségesnek, hogy képviseltesse magát.
XI. FEJEZET
Az értekezletek és más összejövetelek belső szabályzata
77. CIKK
Az értekezletek és más összejövetelek belső szabályzata
1. Ültetési rend
426 Az értekezlet ülésein a küldöttségeket a képviselt országok francia elnevezésének megfelelő betűrendben ültetik.
2. Az értekezlet megnyitása
427 1. (1) Az értekezlet megnyitó ülését a küldöttségvezetők összejövetele előzi meg, ahol előkészítik az első plenáris ülés napirendjét.
428 (2) A küldöttségvezetők összejövetelének elnökét a 429. és 430. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően jelölik ki.
429 2. (1) Az értekezletet a meghívó kormány által kijelölt személy nyitja meg.
430 (2) Ha nincs meghívó kormány, az értekezletet a legidősebb küldöttségvezető nyitja meg.
431 3. (1) Az első plenáris ülésen megválasztják az elnököt, aki általában a meghívó kormány által kijelölt személy.
432 (2) Ha nincs meghívó kormány, az elnököt a küldöttségvezetők által a 427. bekezdésben említett összejövetelen tett javaslat figyelembevételével választják meg.
433 4. Szintén az első plenáris ülésen:
a) választják meg az értekezlet alelnökeit;
434 b) hozzák létre az értekezlet bizottságait és választják meg azok elnökeit és alelnökieit;
435 c) alakítják meg az értekezlet titkárságát, amelyet az Egyesület főtitkársága személyzetéből és adott esetben a meghívó kormány igazgatása által rendelkezésre bocsátott személyzetből állítanak össze.
3. Az értekezlet elnökének jogai
436 1. Jelen szabályzatban ráruházott más előjogok gyakorlásán kívül az elnök nyitja meg és zárja be az egyes plenáris üléseket, vezeti a vitákat, ügyel a belső szabályzat betartására, megadja a szót, a kérdéseket szavazásra bocsátja és kihirdeti az elfogadott határozatokat.
437 2. Ő biztosítja az értekezlet munkájának általános irányítását és a plenáris üléseken ügyel a rend fenntartására. Dönt az eljárásrendi indítványok és pontok felett, és - különösen - joga van ahhoz is, hogy a vita elnapolását vagy bezárását, az ülés felfüggesztését vagy elhalasztását javasolja. Dönthet a plenáris ülés összehívásának elnapolásáról is, ha azt szükségesnek tartja.
438 3. Az elnök kötelessége, hogy megvédje valamennyi küldöttségnek azt a jogát, hogy a tárgyalás alatt álló kérdésekről szabadon és teljes egészében fejthesse ki véleményét.
439 4. Ügyel arra, hogy a vita a tárgyalás alatt álló kérdésre korlátozódjék és bármely hozzászólót félbeszakíthat, aki eltér a tárgyalt kérdéstől, hogy emlékeztesse annak szükségességére, hogy a tárgynál maradjon.
4. A bizottságok létrehozása
440 1. A plenáris ülés az értekezlet elé utalt kérdések megvizsgálására bizottságokat hozhat létre. E bizottságok albizottságokat alakíthatnak. A bizottságok és albizottságok munkacsoportokat is létesíthetnek.
441 2. Albizottságokat és munkacsoportokat csak akkor létesítenek, ha az feltétlenül szükséges.
5. Költségvetés-ellenőrző bizottság
442 1. Minden értekezlet vagy összejövetel megnyitásakor a plenáris ülés költségvetés ellenőrző bizottságot nevez ki, amelynek az a feladata, hogy értékelje a küldöttek rendelkezésére bocsátott szervezetet és eszközöket és hogy megvizsgálja és jóváhagyja az értekezlet vagy összejövetel teljes ideje alatt felmerült kiadások számadásait. Ez a bizottság a küldöttségek azon tagjain kívül, akik abban részt kívánnak venni, a főtitkár képviselőjéből, és ha van meghívó kormány, ez utóbbi képviselőjéből áll.
443 2. Az Igazgatási Tanács által a konferenciára vagy az értekezletre jóváhagyott költségvetési hitel kimerülése előtt a költségvetés-ellenőrző bizottság az értekezlet vagy az összejövetel titkárságával együttműködve a kiadások helyzetét rögzítő közbenső kimutatást terjeszt a plenáris ülés elé. A plenáris ülés ennek figyelembevételével dönti el vajon az elért előrehaladás indokolttá teszi-e az értekezlet vagy az összejövetel azon az időponton túli meghosszabbítását, amikorra a jóváhagyot költségvetési hitel kimerül.
444 3. Minden értekezlet vagy összejövetel végén a költségvetés-ellenőrző bizottság olyan jelentést terjeszt a plenáris ülés elé, amely a lehető legpontosabban tünteti fel az értekezlet vagy összejövetel kiadásainak becsült összegét.
445 4. Ezt a jelentést megvizsgálás és jóváhagyás után, a plenáris ülés saját észrevételeivel együtt, a főtitkárhoz továbbítja az Igazgatási Tanács következő ülése elé terjesztés végett.
6. A bizottságok összetétele
446 6.1 A meghatalmazottak értekezletein
A bizottságokat azon tagországok küldötteiből, valamint a 324., 325. és 326. bekezdésekben hivatkozott megfigyelőkből állítják össze, akik azt kérik, vagy akiket a plenáris ülés jelöl ki.
447 6.2 Az igazgatási értekezleteken
A bizottságokat azon tagországok küldötteiből, valamint a 334-338. bekezdésekben hivatkozott megfigyelőkből és képviselőkből állítják össze, akik ezt kérik, vagy akiket a plenáris ülés jelöl ki.
7. Az albizottságok elnökei és alelnökei
448 Minden bizottság elnöke javaslatot tesz bizottságának az utóbbi által létesítendő albizottságok elnökeinek és alelnökeinek megválasztására.
8. Az ülések összehívása
449 A plenáris üléseket, a bizottsági, albi-zottsági és munkacsoport üléseket az értekezlet helyén kellő időben közzé kell tenni.
9. Az értekezlet megnyitása előtt benyújtott javaslatok
450 Az értekezlet megnyitása előtt benyújtott javaslatokat a plenáris ülés a jelen belső szabályzat 4. részében foglalt rendelkezéseknek megfelelően létesített illetékes bizottságok között osztja szét. A plenáris ülés azonban bármilyen javaslattal közvetlenül is foglalkozhat.
10. Az értekezlet alatt benyújtott javaslatok és módosítások
451 1. Az értekezlet megnyitása után benyújtott javaslatokat és módosításokat az esettől függően, az értekezlet elnökének vagy az illetékes bizottság elnökének, vagy pedig az értekezlet titkárságának kell átadni értekezleti okiratként történő közzététel és szétosztás végett.
452 2. Egyetlen írásos javaslat vagy módosítás sem nyújtható be az érdekelt küldöttség vezetőjének, vagy helyettesének aláírása nélkül.
453 3. Az értekezlet vagy a bizottság elnöke bármikor előterjeszthet olyan javaslatokat, amelyek meggyorsíthatják a viták lefolyását.
454 4. Minden javaslatnak vagy módosításnak konkrétan és pontosan kell tartalmaznia a megvizsgálandó szöveget.
455 5. (1) Az értekezlet elnöke vagy az illetékes bizottság elnöke dönti el minden esetben, hogy az ülés alatt benyújtott javaslat vagy módosítás szóbeli bejelentés tárgyát képezheti-e, avagy azt a 451. bekezdésben említett feltételek mellett közzététel és szétosztás végett írásban kell átadni.
456 (2) Általában, minden olyan fontos javaslat szövegét, amelyet szavazásra kell bocsátani, az értekezlet munkanyelvein kellő időben szét kell osztani, hogy azt a vita előtt még tanulmányozni lehessen.
457 (3) Ezenkívül az értekezlet elnöke a 451. bekezdésben hivatkozott javaslatok vagy módosítások kézhezvételekor az esettől függően, azokat vagy a megfelelő bizottsághoz vagy a plenáris ülés elé utalja.
458 6. Bármely arra jogosult személy a plenáris ülésen felolvashatja vagy kérheti, hogy olvassák fel az értekezlet folyamán általa benyújtott javaslatot és módosítást és kifejtheti annak indokait.
11. A javaslat vagy módosítás megvizsgálásához és megszavazásához kívánt feltételek
459 1. Az értekezlet megnyitása előtt, vagy valamely küldöttség által az értekezlet alatt benyújtott egyetlen javaslat vagy módosítás sem bocsátiható vitáira, ha azt a megvizsgálásakor, legalább még egy másik küldöttség nem támogatja.
460 2. Minden szabályszerűen támogatott javaslatot vagy módosítást megvitatása után szavazásra kell bocsátani.
12. Figyelmen kívül hagyott vagy későbbre halasztott javaslatok és módosítások
461 Amikor egy javaslatot vagy módosítást figyelmen kívül hagytak, vagy annak megvizsgálását későbbre halasztották, a benyújtó küldöttségnek kell ügyelnie arra, hogy arról a későbbiek során meg ne feledkezzenek.
13. A viták levezetése a plenáris ülésen
462 13.1 Határozatképesség
Ahhoz, hogy egy plenáris ülésen megejtendő szavazás érvényes legyen, az értekezleten való részvételre meghatalmazott és szavazati joggal rendelkező küldöttségek több mint felének jelem vagy képviseltetve kell lennie.
463 13.2 Vitarend
(1) Azok a személyek, akik hozzá kívánnak szólni, azt csak az elnök engedélyének megszerzése után tehetik meg. A felszólalást általános szabályként annak megjelölésével kezdik, hogy milyen minőségben beszélnek.
464 (2) Minden személynek, akinek szót adtak, lassan és érthetően, a szavakat jól elkülönítve és megfelelő szüneteket tartva kell magát kifejeznie, hogy mondanivalóját mindenki megérthesse.
465 13.3 Eljárásrendi indítványok és eljárásrendi pontok
(1) A viták során bármely küldöttség, az általa alkalmasnak tartott időpontban, benyújthat eljárásrendi indítványt vagy felvethet bármely eljárásrendi pontot; ezekről az elnöknek, jelen belső szabályzatnak megfelelően, azonnal döntenie kell. Az elnök döntése ellen bármely küldöttség felszólalhat, amely azonban teljes egészében érvényben marad, ha azt a jelenlevő és szavazó küldöttségek többsége nem ellenzi.
466 (2) Az a küldöttség, amely eljárásrendi indítványt tesz, hozzászólásában a vita alatt álló kérdés lényegét nem érintheti.
467 13.4 Az eljárásrendi indítványok és eljárásrendi pontok elsőbbsége
A 465. és 466. bekezdésekben említett eljárásrendi indítványok és pontok elsőbbségi sorrendje az alábbi:
a) jelen belső szabályzat alkalmazására vonatkozó minden eljárási pont;
468 b) az ülés felfüggesztése;
469 c) az ülés berekesztése;
470 d) a vita alatt álló kérdés tárgyalásának elnapolása;
471 e) a vita alatt álló kérdés tárgyalásának lezárása;
472 f) bármilyen más benyújtható eljárásrendi indítvány vagy pont, amelynek viszonylagos elsőbbségét az elnök határozza meg.
473 13.5 Az ülés felfüggesztésére vagy berekesztésére vonatkozó indítvány
Egy küldöttség bármely kérdés tárgyalása során javasolhatja az ülés felfüggesztését vagy berekesztését, megjelölve javaslata indokait. Ha a javaslatot támogatják, a szót két olyan hozzászólónak kell megadni, akik a felfüggesztést vagy berekesztést ellenzik, s akik csak ezzel kapcsolatban szólalhatnak fel, s azután az indítványt szavazásra kell bocsátani.
474 13.6 A vita elnapolására vonatkozó indítvány
Egy küldöttség bármely kérdés tárgyalása során javasolhatja a vitának meghatározott időre történő elnapolását. Abban az esetben, ha egy ilyen indítványt vita követ, abban az indítványt tevőn kívül csak három hozzászóló vehet részt, egy az indítvány mellett és kettő ellene, s azután az indítványt szavazásra kell bocsátani.
475 13.7 A vita lezárására vonatkozó indítvány
Egy küldöttség bármikor javasolhatja, hogy a tárgyalás alatt álló kérdés feletti vitát zárják le. Ebben az esetben a szót csak két, a vita lezárását ellenző hozzászólónak adják meg, s azután az indítványt szavazásra kell bocsátani.
476 13.8 A hozzászólások korlátozása
(1) A plenáris ülés esetleg korlátozhatja egy és ugyanazon küldöttség meghatározott tárgyhoz történő hozzászólásainak időtartamát és számát.
477 (2) Azonban az elnök az eljárási kérdésekkel kapcsolatos hozzászólások időtartamát legfeljebb öt percre korlátozza.
478 (3) Amikor egy hozzászóló a részére engedélyezett időt túllépi, az elnök erről a plenáris ülést tájékoztatja és felkéri a hozzászólót, hogy beszédét rövid idő alatt fejezze be.
479 13.9 A hozzászólók jegyzékének lezárása
(1) A vita során az elnök felolvashatja a feliratkozott szónokok jegyzékét; ehhez hozzáírja még azoknak a küldöttségeknek a neveit, amelyek hozzá kívánnak szólni és az ülés hozzájárulásával a jegyzéket lezártnak nyilvánítja. Ha azonban az elnök helyén valónak tartja, kivételesen a jegyzék lezárása után is engedélyezheti, hogy bármely korábbi felszólalásra válaszoljanak.
480 (2) Ha a hozzászólók jegyzékén már nincs több név, az elnök a vitát lezártnak nyilvánítja.
481 13.10 Illetékességi kérdés
Azokat az illetékességi kérdéseket, amelyek felmerülhetnek, még azelőtt kell rendezni, mielőtt a tárgyalás alatt álló kérdés lényegéről szavaznak.
482 13.11 Valamely indítvány visszavonása és újbóli benyújtása
Valamely indítvány szerzője azt a szavazásra bocsátás előtt visszavonhatja. Bármely így visszavont, módosított, vagy nem módosított indítványt a módosítás szerzője vagy bármely más küldöttség újra benyújthatja vagy felvetheti.
14. Szavazati jog
483 1. Az Egyesület valamely tagja által az értekezlet munkájában való részvételre szabályszerűen meghatalmazott küldöttségnek, az Egyezmény 2. cikkének megfelelően, az értekezlet valamennyi ülésén egy szavazatra van joga.
484 2. Az Egyesület valamely tagjának küldöttsége szavazati jogát a 67. cikkben leírt feltételek mellett gyakorolja.
15. Szavazás
485 15.1 A többség meghatározása
(1) A többség a jelenlevő és szavazó küldöttségek több mint feléből áll.
486 (2) A többséghez szükséges szavazatok kiszámításánál a tartózkodó küldöttségeket nem veszik számításba.
487 (3) Egyenlő számú szavazat esetében, a javaslatot vagy módosítást elvetettnek tekintik.
488 (4) Jelen szabályzat szempontjából "jelenlevő és szavazó küldöttségnek" tekinte-nek minden küldöttséget, amely egy javaslat mellett vagy ellen szavaz.
489 15.2 A szavazástól való távolmaradás
Azokat a jelenlevő küldöttségeket, amelyek egy meghatározott szavazásban nem vesznek részt, vagy amelyek kifejezetten bejelentik, hogy abban nem kívánnak részt venni, a határozatképességnek a 462. bekezdés értelmében történő megállapítása szempontjából nem tekintik sem távollevőknek, sem a 491. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából tartózkodónak.
490 15.3 Különleges többség
Az Egyesület tagjainak felvételéhez szükséges többséget az 1. cikk határozza meg.
491 15.4 Több mint ötven százalékos tartózkodás
Amikor a szavazástól tartózkodók száma meghaladja a leadott (mellette, ellene, tartózkodó) szavazatok számát, a vita alatt álló kérdés megvizsgálását egy későbbi ülésre halasztják el, amikor is a tartózkodókat már nem veszik figyelembe.
492 15.5 Szavazási eljárások
(1) A 495. bekezdésben említett eset kivételével a szavazási eljárások az alábbiak:
a) általános szabályként kézfelemelés;
493 b) név szerinti szavazás, ha a fenti eljárás szerint megejtett szavazás nem mutat tiszta többséget, vagy ha legalább két küldöttség azt kéri;
494 (2) A név szerinti szavazás a képviselt tagok nevének francia betűrendjében történik.
495 15.6 Titkos szavazás
Akkor tartanak titkos szavazást, ha legalább öt jelenlevő és szavazásra jogosult küldöttség azt kéri. Ebben az esetben a titkárság azonnal megteszi a szavazás titkosságának biztosításához szükséges intézkedéseket.
496 15.7 A szavazás félbeszakításának tilalma
Amikor a szavazás már megkezdődött, azt egyetlen küldöttség sem szakíthatja félbe, hacsak nem a szavazás módját érintő eljárásrendi pontot vet fel.
497 15.8 A szavazás megindokolása
Az elnök a szavazás után megadja a szót azoknak a küldöttségeknek, amelyek a szavazatukhoz magyarázatokat kívánnak fűzni.
498 15.9 Valamely javaslat részletekben történő megszavazása
(1) Amikor egy javaslat szerzője úgy kívánja, vagy amikor a plenáris ülés azt szükségesnek tartja, avagy amikor az elnök a szerző jóváhagyásával azt javasolja, a javaslatot részekre bontják és az egyes részeket külön-külön bocsátják szavazásra. A javaslat már elfogadott részeit azután, mint teljes egészet szavazásra bocsátják.
499 (2) Ha a javaslat minden részét elvetik, magát a javaslatot is elvetettnek tekintik.
500 15.10 Ugyanarra a kérdésre vonatkozó javaslatok szavazási sorrendje
(1) Ha ugyanarra a kérdésre vonatkozóan több javaslat van, ezeket benyújtásuk sorrendjében bocsátják szavazásra, hacsak a plenáris ülés másképpen nem dönt.
501 (2) Minden egyes szavazás után a plenáris ülés dönti el, hogy a következő javaslatot szavazásra kell-e bocsátani, vagy nem.
502 15.11 Módosítások
(1) Bármely módosító javaslatot, amely kizárólag az eredeti javaslat valamely részének a törlését, kiegészítését vagy e javaslat egy részének felülvizsgálatát tartalmazza, módosításnak tekintenek.
503 (2) Valamely javaslathoz tett módosítást, amelyet a javaslatot benyújtó küldöttség elfogadott, azonnal beépítik a javaslat eredeti szövegébe.
504 (3) Egyetlen módosító javaslatot sem tekintenek módosításnak, ha az ülésnek az a véleménye, hogy az az eredeti javaslattal nem egyeztethető össze.
505 15.12 A módosításokról történő szavazás
(1) Amikor egy javaslathoz módosítást nyújtanak be, akkor először a módosítást bocsátják szavazásra.
506 (2) Amikor egy javaslathoz két vagy több módosítást nyújtanak be, először az eredeti szövegtől legjobban eltérő módosítást bocsátják szavazásra; a megmaradottak közül azután azt bocsátják szavazásra, amely még mindig a legtávolabb áll az eredeti szövegtől és ezt az eljárást mindaddig folytatják, amíg valamennyi módosítást meg nem vizsgáltak.
507 (3) Ha egy vagy több módosítást elfogadtak, az így módosított javaslatot ezután magát bocsátják szavazásra.
508 (4) Ha egyetlen módosítást sem fogadnak el, az eredeti javaslatot bocsátják szavazásra.
16. Bizottságok és albizottságok
A viták levezetése és szavazási eljárás
509 1. A bizotságok ós albizottságok elnökeinek hasonló jogaik vannak, mint a jelen belső szabályzat 3. pontja által az értekezlet elnökére ruházott jogok.
510 2. A plenáris ülés vitáinak levezetésére vonatkozó, jelen belső szabályzat 13. pontjában meghatározott rendelkezések, a határozatképesség kivételével, a bizottsági és albizottsági vitákra is alkalmazandók.
511 3. Jelen belső szabályzat 15. pontjában előírt rendelkezések a bizottságokban és albizottságokban történő szavazásokra is alkalmazandók.
17. Fenntartások
512 1. Általános szabályként azoknak a küldöttségeknek, amelyeknek az álláspontját a többi küldöttség nem osztja, a lehetőségekhez képest arra kell törekedniök, hogy a többség véleményéhez csatlakozzanak.
513 2. Mindazonáltal, ha valamely határozat egy küldöttség részére olyan természetűnek tűnik, mint amely a kormányát az Egyezmény ratifikálásában vagy a Szabályzatok felülvizsgálásának jóváhagyásában akadályozhatja, a küldöttség e határozat vonatkozásában ideiglenes vagy végleges fenntartással élhet.
18. A plenáris ülések jegyzőkönyvei
514 1. A plenáris ülések jegyzőkönyveit az értekezlet titkársága állítja össze, amelynek arra kell törekednie, hogy a küldötteknek történő szétosztásukat a lehető legkorábban, az előtt az időpont előtt biztosítsa, amikor a jegyzőkönyveket meg kell vizsgálni.
515 2. A jegyzőkönyvek szétosztása után a küldöttségek az értekezlet titkárságánál írásban, a lehető legrövidebb időn belül, az indokoltnak tartott helyesbítéseket benyújthatják, ami nem akadályozza meg őket abban, hogy ne nyújtsanak be szóbeli módosításokat azon az ülésen, amikor a jegyzőkönyveket jóváhagyják.
516 3. (1) Általános szabályként a jegyzőkönyvek csak a javaslatokat és a következtetéseket tartalmazzák, az azokra vonatkozó főbb érvekkel együtt, és a lehető legrövidebb szövegezés formájában.
517 (2) Mindazonáltal, bármely küldöttségnek jogában áll azt kérni, hogy a vita során általa tett bármilyen nyilatkozatot a jegyzőkönyvbe kivonatosan vagy teljes egészében felvegyenek. Ebben az esetben a küldöttségnek, általános szabályként, ezt hozzászólása elején jeleznie kell, hogy a jegyzőkönyvkészítők munkáját megkönnyítse. Ezenkívül a küldöttség a szöveget köteles az értekezlet titkárságához az ülés végétől számított két órán belül leadni.
518 4. A nyilatkozatok felvételével kapcsolatban az 517. bekezdésben adott lehetőséggel azonban minden esetben csak belátással szabad élni.
19. A bizottságok és albizottságok beszámolói és jelentései
519 1. (1) A bizottságok és albizottságok vitáit ülésről-ülésre az értekezlet titkársága által összeállított beszámolókban foglalják össze, amelyekben a viták lényeges pontjainak kiemelésével megtalálhatók az említésre méltó különböző vélemények, valamint az egész vitából eredő javaslatok és végkövetkeztetések.
520 (2) Mindazonáltal, bármely küldöttségnek jogában áll, hogy az 517. bekezdésben biztosított lehetőséggel éljen.
521 (3) A fenti bekezdésben hivatkozott lehetőséggel csak mértékkel szabad élni.
522 2. A bizottságok és albizottságok, ha szükségesnek tartják, közbenső jelentéseket készíthetnek és esetleg munkájuk befejezésekor zárójelentést nyújthatnak be, amelyben tömören összefoglalják a rájuk bízott tanulmányokból eredő javaslatokat és következtetéseket.
20. A jegyzőkönyvek, beszámolók és jelentések jóváhagyása
523 1. (1) Általános szabályként, minden plenáris ülés vagy minden bizottsági vagy albizottsági ülés elején az elnök felteszi a kérdést, hogy a küldöttségeknek van-e észrevételük a megelőző ülés jegyzőkönyvével vagy beszámolójával kapcsolatban. Ezeket az okiratokat elfogadottnak tekintik, ha a titkárságnak nem adtak át semmiféle helyesbítést, vagy ha nem tesznek semmilyen szóbeli ellenvetést. Ellenkező esetben a jegyzőkönyvben vagy a beszámolókban a szükséges helyesbítéseket keresztül vezetik.
524 (2) Minden részleges vagy zárójelentést az érdekelt bizottságnak vagy albizottságnak jóvá kell hagynia.
525 2. (1) Az utolsó plenáris ülés jegyzőkönyvét az ülés elnöke vizsgálja felül és hagyja jóvá.
526 (2) Az egyes bizottságok vagy albizottságok utolsó üléséről készített jelentést a bizottság vagy albizottság elnöke vizsgálja felül és hagyja jóvá.
21. Szerkesztő bizottság
527 1. A Záróokiratok szövegeit, amelyeket lehetőség szerint a különböző bizottságoknak kell a kifejtett vélemények figyelembevételével végleges formába önteni, a szerkesztő bizottság elé terjesztik, amelynek az a feladata, hogy formájukat az értelem megváltoztatása nélkül tökéletesítse és ahol szükséges, a régebbi nem módosított szövegrészekkel összhangba hozza.
528 2. Ezeket a szövegeket a szerkesztő bizottság a plenáris ülés elé terjeszti, amely azokat jóváhagyja, vagy újabb megvizsgálásra az illetékes bizottsághoz visszaküldi.
22. Számozás
529 1. A felülvizsgálásra kerülő szövegek fejezet, cikk és bekezdés számait a plenáris ülésen történő első olvasásukig megtartják. A kiegészítő szövegeket ideiglenesen az eredeti szöveg utolsó bekezdésének számával látják el, amit "A", "B" stb. betűkkel egészítenek ki.
530 2. A fejezetek, cikkek és bekezdések végleges számozását az első olvasásban történt elfogadásuk után, a szerkesztő bizottságra bízzák.
23. Végleges jóváhagyás
531 A Záróokiratok szövegeit akkor tekintik véglegesnek, amikor azokat a plenáris ülés második olvasásban jóváhagyta.
24. Aláírás
532 Az értekezlet által jóváhagyott végleges szövegeket aláírás végett a 67. cikkben meghatározott meghatalmazással ellátott küldöttek elé terjesztik, a képviselt országok francia elnevezése betűrendjének megfelelően.
25. Sajtóközlemények
533 Az értekezlet munkájáról hivatalos közlemények csak az értekezlet elnökének vagy valamelyik alelnökének engedélyével adhatók a sajtó részére.
26. Díjmentesség
534 Az értekezlet ideje alatt a küldöttségek tagjai, az Igazgatási Tanács tagjai, az Egyesület értekezleten részvevő állandó szerveinek főtisztviselői és az Egyesület értekezletre kirendelt titkárságának személyzete olyan mérvű postai, távíró- és távbeszélő díjmentességre jogosultak, amilyenben az értekezlet helyéül szolgáló ország kormánya e tárgyban a többi kormánnyal és az érdekelt elismert magántársaságokkal megállapodásra tudott jutni.
XII. FEJEZET
Egyéb rendelkezések
78. CIKK
Nyelvek
535 1. (1) Az Egyesület értekezletein, valamint állandó szerveinek és Igazgatási Tanácsának ülésein a 100. és 106. bekezdésben említetteken kívül egyéb nyelvek is használhatók;
a) ha a főtitkárnál vagy az érintett állandó szerv vezetőjénél egy vagy több kiegészítő nyelv szóban vagy írásban történő használatának biztosítását kérik, és feltéve, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő pótlólagos költségeket azok a tagok, amelyek ezt a kérelmet előadták vagy támogatták, viselik;
536 b) ha egy küldöttség a saját költségére intézkedik saját nyelvéről a 106. bekezdésben megadott egyik nyelvre történő szóbeli fordításról.
537 (2) Az 535. bekezdésben előírt esetben a főtitkár vagy az érintett állandó szerv vezetője e kérésnek lehetőleg eleget tesz, miután az érdekelt tagoktól megszerezték a kötelezettségvállalást arra nézve, hogy a felmerült költségeket az Egyesületnek szabályszerűen meg fogják téríteni.
538 (3) Az 536. bekezdésben említett esetben az érdekelt küldöttség, ezenkívül ha kívánja, saját költségére a 106. bekezdésben feltüntetett valamelyik nyelvről a saját nyelvére történő szóbeli fordítást is biztosíthatja.
539 2. Az Egyezmény 102-105. bekezdéseiben hivatkozott valamennyi okirat az ott meghatározott nyelveken kívül más nyelveken is kiadható, feltéve, hogy a kiadást kérő tagok magukra vállalják a fordítással és a kiadással kapcsolatban felmerülő összes költségeket.
79. CIKK
Pénzügyek
540 1. (1) Minden tag legalább hat hónappal az Egyezmény életbelépése előtt értesíti a főtitkárt az általa választott hozzájárulási osztályról.
541 (2) Ezt a döntést a főtitkár közli a tagokkal.
542 (3) Azok a tagok, amelyek az 540. bekezdésben meghatározott határidőn belül nem közölték döntésüket, megtartják az általuk korábban választott hozzájárulási osztályt.
543 (4) A tagok bármikor választhatnak az általuk korábban elfogadott hozzájárulási osztálynál magasabb osztályt.
544 2. (1) Minden új tag csatlakozásának éve címén hozzájárulást fizet, amelyet a csatlakozás hónapjának első napjától kezdve számítanak.
545 (2) Az Egyezménynek a tag által történő felmondása esetében a hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig kell fizetni, amelyben a felmondás hatályba lép.
546 3. Az esedékes összegek után kamat jár az Egyesület minden egyes költségvetési éve kezdetétől számítva. Ez a kamatkulcs évi 3% (három százalék) az első hat hónapra és évi 6% (hat százalék) a hetedik hónaptól kezdve.
547 4. Az elismert magántársaságok, tudományos vagy ipari szervezetek és nemzetközi szervezetek hozzájárulásaira az alábbi rendelkezések érvényesek:
a) az elismert magántársaságok és a tudományos, vagy ipari szervezetek azon Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok költségeihez járulnak hozzá, amelyek munkájában való részvételükre nézve megállapodtak. Az elismert magántársaságok ezenkívül hozzájárulnak azon igazgatási értekezletek költségeihez is, amelyek munkájában való részvételükre nézve megállapodtak, vagy amelyeken a 338. bekezdésben foglaltak szerint részt vettek;
548 b) a nemzetközi szervezetek is hozzájárulnak azon konferenciák vagy értekezletek költségeihez, amelyeken való részvételüket engedélyezték, hacsak az Igazgatási Tanács a kölcsönösség elve alapján ez alól nem mentesítette őket;
549 c) az elismert magántársaságok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek, amelyek az értekezletek és összejövetelek költségeihez az 547. és 548. bekezdésben foglalt rendelkezések szerint járulnak hozzá, az Egyezmény 92. bekezdésében szereplő táblázatból szabadon választják ki azt a hozzájárulási osztályt, amely szerint a költségek viselésében részt kívánnak venni és a főtitkárt a választott osztályról értesítik;
550 d) az elismert magántársaságok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek, amelyek az értekezletek és összejövetelek kiadásaihoz hozzájárulnak, bármikor választhatnak az általuk korábban elfogadott hozzájárulási osztálynál magasabb osztályt;
551 e) az Egyezmény érvényességének ideje alatt a hozzájárulási egységek számában semmilyen csökkentés sem léphet hatályba;
552 f) valamely Nemzetközi Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételről történő lemondás esetében a hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig kell fizetni, amelyben a felmondás hatályba lép;
553 g) az elismert magántársaságok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek azon Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok költségeihez történő hozzájárulásának egységenkénti összegét, amelyeknek munkájában való részvételükre nézve megállapodtak, az Igazgatási Tanács évente állapítja meg. A hozzájárulásokat az Egyesület bevételének tekintik. Ezek az 546. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kamatoznak;
554 h) az elismert magántársaságok egy igazgatási értekezlet költségeihez történő hozzájárulásának egységenkénti összegét, amely értekezleten a 338. bekezdés alapján vesznek részt, és az ott részvevő nemzetközi szervezetek egységenkénti összegét úgy állapítják meg, hogy a szóban forgó értekezlet költségvetésének teljes összegét elosztják a Tagok által az Egyesület költségeihez történő hozzájárulás címén befizetett egységek teljes számával. A hozzájárulásokat az Egyesület bevételének tekinti. Ezek az összegek a számlák elküldését követő hatvanadik naptól kezdve az 546. bekezdésben meghatározott kamatláb szerint kamatoznak.
555 5. Az Egyesület laboratóriumaiban és műszaki berendezéseiben, az egyes tagok, tagcsoportok, körzeti szervezetek vagy mások részére végzett mérésekkel, kísérletekkel vagy különleges kutatásokkal kapcsolatban felmerült költségeket ezek a tagok, csoportok, szervezetek vagy mások viselik.
556 6. A kiadványok eladási árát az igazgatások, az elismert magántársaságok és magánfelek részére az Igazgatási Tanáccsal együttműködve a főtitkár állapítja meg annak tekintetbe vételével, hogy a kiadványok árának általában fedeznie kell a nyomdai és szétosztási költségeket.
80. CIKK
A számadások összeállítása és kiegyenlítése
557 1. A nemzetközi távközlési szolgálatokat ellátó igazgatásoknak és elismert magántársaságoknak követeléseik és tartozásaik összege tekintetében meg kell állapodniuk egymással.
558 2. A tartozásokra és követelésekre vonatkozó 557. bekezdésben említett számadásokat az Igazgatási szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően állítják össze, hacsak az érdekelt felek különmegállapodásokat nem kötöttek.
81. CIKK
Választottbírósági eljárás
(Lásd az 50. cikket)
559 1. A kezdeményező fél az eljárást azzal indítja meg, hogy a másik félnek választott-bírósági eljárást kérő megkeresést küld.
560 2. A feleknek közös megegyezéssel kell eldönteniök, hogy a bíráskodást személyekre, igazgatásokra vagy kormányokra bízzák-e. Abban az esetben, ha a választottbírósági eljárást kérő megkeresés napjától számított egy hónapon belül a felek e pontban nem tudtak megállapodni, a bíráskodást kormányokra bízzák.
561 3. Ha a bíráskodást személyekre bízzák, a választott bírák nem lehetnek a vitában érdekelt felek állampolgárai, nem lakhatnak ezekben az országokban és nem állhatnak a szolgálatukban sem.
562 4. Ha bíráskodást kormányokra vagy e kormányok igazgatásaira bízzák, ezeket azok közül a tagok közül kell kiválasztani, amelyek a vitában nincsenek érdekelve, de aláírták azt a megállapodást, amelynek alkalmazása a vitát kiváltotta.
563 5. A válaszottbírósági eljárást kérő megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül mindkét érdekelt fél bírót jelöl ki.
564 6. Ha a vitában kettőnél több fél van érdekelve, a vitában közös érdekű felek két csoportjának mindegyike az 562. és 563. bekezdésekben leírt eljárásnak megfelelően bírót jelöl ki.
565 7. Az így kijelölt két választott bíró megállapodik egy harmadik bíró kijelölésében, akinek, ha az előbbi két bíró természetes személy és nem kormány vagy igazgatás, meg kell felelnie az 561. bekezdésben meghatározott feltételeknek, és akinek ezenkívül a másik két bírótól eltérő nemzetiségűnek kell lennie. Ha a két bíró a harmadik bíró kiválasztásában nem tud megegyezni, mindegyikük egy olyan harmadik bírót nevez meg, aki a vitában érdektelen. Ilyenkor a főtitkár sorshúzással jelöli ki a harmadik bírót.
566 8. A vitában álló felek megegyezhetnek arra nézve is, hogy vitájukat egy közös megállapodással kijelölt egyetlen bíróval rendeztetik; megtehetik azt is, hogy mindegyikük kijelöl egy-egy bírót és a főtitkárt kérik fel, hogy sorshúzással döntse el, ki legyen a választott bíró.
567 9. A választott bíró vagy bírák szabadon döntenek a követendő eljárásról.
568 10. Az egyetlen választott bíró határozata végérvényes és a vitában álló felekre kötelező érvényű. Ha a bíráskodást több bíróra bízzák, a bírák szavazattöbbséggel hozott határozata végérvényes és a felekre kötelező érvényű.
569 11. Mindegyik fél maga viseli azokat a költségeket, amelyeket a nyomozással és a választottbírósági eljárás megindításával kapcsolatban maga okozott. Azokat a választottbírósági eljárással kapcsolatos költségeket, amelyeket nem maguk a felek okoztak, a vitában álló felek között egyenlő arányban osztják meg.
570 12. Az Egyesület rendelkezésre bocsátja a vitára vonatkozó mindazon adatokat, amelyekre a bírónak vagy a bíráknak szüksége lehet.
XIII. FEJEZET
Igazgatási Szabályzatok
82. CIKK
Igazgatási Szabályzatok
571 Az Egyezmény rendelkezéseit az alábbi igazgatási szabályzatok egészítik ki:
- a Távírószabályzat,
- a Távbeszélőszabályzat,
- a Rádiószabályzat,
- a Rádiópótszabályzat.
ENNEK HITELÉÜL az illetékes meghatalmazottak az Egyezmény egy angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű példányát aláírták azzal, hogy vitás esetben a francia szöveg a hiteles; ez a példány a Nemzetközi Távközlési Egyesület irattárában marad letétben, arról az Egyesület mindegyik aláíró országnak egy másolatot küld.
Kelt Malaga-Torremolinosban, 1973. október hó 25-én.
(következnek az aláírások)
3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a megerősítő okirat letétbe helyezésekor az alábbi szövegű nyilatkozatot tette:
"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti a következőket:
a) fenntartja a magyar küldöttségnek az egyezmény aláírásakor tett azt a nyilatkozatát, hogy a volt saigoni hatóságok az aláírás időpontjában nem voltak jogosultak az okiratokat Dél-Vietnam nevében aláírni;
b) Dél-Korea küldöttsége nem képviseli Koreát és nem volt jogosult aláírni az okiratokat Korea nevében;
c) a Rádiószabályzat (Genf, 1959.) elfogadása mellett továbbra is fenntartja magának azt a jogot, hogy a Rádiószabályzat 5. cikkében említett "rádiólokáció" és "légi rádiónavigáció" szolgálatok részére kiosztott frekvenciasávokat saját rádió-szolgálata szükségleteinek megfelelően használja fel, illetőleg hogy a 415-490 kHz frekvenciasávot saját országa területén a légi rádiónavigációs szolgálat részére is felhasználhassa; a Rádiószabályzat 5. cikkében említett 5950-26 100 kHz közötti műsorszóró frekvenciasávokban a sugárzási óratervek alkalmazását csak olyan mértékben fogadja el, amilyen mértékben azok előmozdítják az említett sávokra vonatkozó végleges frekvencia-kiosztási terv kidolgozását;
d) fenntartja azt a jogot, hogy érdekei megvédésére minden szükségesnek tartott intézkedést megtegyen, ha a más országok által tett fenntartások a Nemzetközi Távközlési Egyesület kiadásaihoz történő hozzájárulási részének emelkedéséhez vezetnek, vagy ha egyes tagok az egyesület költségviseléséből nem veszik ki részüket;
e) véleménye szerint a Nemzetközi Távközlési Egyezmény (Malaga-Torremolinos, 1973.) 1. cikkének c) pontjában (5. bekezdésében) foglalt előírások nincsenek összhangban azzal az alapelvvel, amely szerint azoknak a többoldalú nemzetközi szerződéseknek, amelyeiknek tárgya és célja a nemzetközi közösséget teljes egészében érinteni - s ez a helyzet a távközlésre nézve is (lásd az egyezmény 4. cikkét) - nyitva kell állniok az egyetemes részvételre."
4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1976. évi augusztus hó 4. napjától kell alkalmazni.
(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével a Genfben, 1959. december hó 21. napján kelt nemzetközi távközlési egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 1. törvényerejű rendelet hatályát veszti.
(3) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Cseterki Lajos s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára