1977. évi 21. törvényerejű rendelet

az emberi képességek kifejlesztése érdekében való pályaválasztási tanácsadásról és szakképzésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1975. évi 60. ülésszakán, 1975. június 23-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megerősítését a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója 1976. június 17. napján jegyezte be.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az emberi képességek kifejlesztése érdekében való pályaválasztási tanácsadásról és szakképzésről szóló a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1975. évi 60. ülésszakán, az 1975. évi június hó 23-án elfogadott egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

142. számú egyezmény

az emberi képességek kifejlesztése érdekében való pályaválasztási tanácsadásról és szakképzésről

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa Genfbe hívott egybe és amely a 60. ülésszakán 1975. június 4. napjától ülésezett

az ülésszak hatodik napirendjén szereplő különböző ajánlásokat fogadott el az emberi képességek kifejlesztése érdekében való pályaválasztási tanácsadásról és a szakképzésről

úgy döntött, hogy ezeket az ajánlásokat nemzetközi egyezménybe kell foglalni

a mai napon, azaz ezerkilencszázhetvenöt június huszonharmadikán elfogadta az alábbi egyezményt, amelyre a következőképpen kell hivatkozni: az emberi képességek kifejlesztéséről szóló 1975. évi egyezmény.

1. cikk

1. A tagállamok elfogadják és fejlesztik a pályaválasztási tanácsadás és szakképzés átfogó és összehangolt irányelveit és programjait, amelyek különösen az állami munkaközvetítő szervek útján szoros kapcsolatban állnak a foglalkoztatottsággal.

2. Ezek az irányelvek ós programok megfelelően figyelembe veszik

a) mind a regionális, mind az országos foglalkoztatási szükségleteket, lehetőségeket és problémákat;

b) a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlettség fokát és szintjét; és

c) az emberi képességek kifejlesztése, valamint más gazdasági, társadalmi és kulturális célok között fennálló kölcsönhatásokat.

3. Az irányelveket és programokat a tagállamok saját viszonyaiknak megfelelő módszerekkel valósítják meg.

4. Az irányelveknek és programoknak célja, hogy az egyén jobban megérthesse és - egyénileg vagy kollektívan - befolyásolhassa munkahelyi és társadalmi környezetét.

5. Az irányelveknek és a programoknak egyenlő alapon és minden megkülönböztetés nélkül ösztönözni és képessé kell tenni mindenkit arra, hogy szakmai képességeit saját jól felfogott érdekében és törekvéseinek megfelelően kifejlessze és hasznosítsa, figyelembe véve egyúttal a társadalom szükségleteit is.

2. cikk

A fenti célokat szem előtt tartva a tagállamok létrehozzák és továbbfejlesztik az általános, műszaki és szakmai oktatás, az iskolai és pályaválasztási tanácsadás és a szakképzés nyílt, rugalmas és egymást kiegészítő rendszereit, tekintet nélkül arra, hogy ezeket a tevékenységeket az iskolarendszer keretében vagy azon kívül végzik.

3. cikk

1. A tagállamok fokozatosan kiterjesztik pályaválasztási tanácsadó rendszereiket, ideértve a foglalkoztatottságra vonatkozó állandó tájékoztatást is avégből, hogy minden gyermeknek, fiatalnak és felnőttnek átfogó tájékoztatás és a lehető legszélesebb körű tanácsadás álljon rendelkezésére, ideértve a csökkent munkaképességűek számára megfelelő programokat is.

2. Ez a tájékoztatás és tanácsadás kiterjed a foglalkozás kiválasztására, a szakképzésre és az ezzel kapcsolatos oktatási lehetőségekre, a foglalkoztatási helyzetre és kilátásokra, az előmeneteli lehetőségekre, a munkafeltételekre, a munkabiztonsági és egészségügyi feltételekre, valamint a munkavégzés egyéb vonatkozásaira a gazdasági, társadalmi és kulturális élet különböző területein és a beosztások minden szintjén.

3. Ezt a tájékoztatást és tanácsadást ki kell egészíteni a kollektív szerződésekkel és az egyes érdekelt feleknek a munkaügyi jogszabályok által szabályozott jogaival és kötelességeivel kapcsolatos általános szempontokra vonatkozó tájékoztatással; ezt a tájékoztatást a belső jogszabályok-nak és gyakorlatnak megfelelően kell megadni, figyelembe véve a munkavállalók és munkáltatók érdekelt szervezeteinek szerepét és feladatait.

4. cikk

A tagállamok fokozatosan kiterjesztik, alkalmazzák és összehangolják különféle szakképzési rendszereiket annak érdekében, hogy ezek megfeleljenek a fiatalok és a felnőttek egész életükre szóló szükségleteinek a gazdaság minden területén és ágazatában, a képzettség és beosztások valamennyi szintjén.

5. cikk

A pályaválasztási tanácsadásra és a szakképzésre vonatkozó irányelveket és programokat a munkáltatók és a munkavállalók szervezeteivel, illetőleg adott esetben az illető ország belső jogszabályainak és gyakorlatának megfelelően más érdekelt szervekkel együttműködve kell kialakítani és végrehajtani.

6. cikk

Az Egyezmény megerősítését bejegyzés céljából közölni kell a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával.

7. cikk

1. Az Egyezménynek a hatálya Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek csak azokra a tagjaira terjed ki, amelyeknek megerősítését a főigazgató bejegyezte.

2. Az Egyezmény két tagállam megerősítésének a főigazgató által történő bejegyzésétől számított tizenkét hónap elteltével lép hatályba

3. Ezt követően az Egyezmény az egyes tagállamok tekintetében a megerősítésének a főigazgató által történő bejegyzését követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

8. cikk

1. Minden tagállam, amely az Egyezményt megerősítette, az Egyezményt annak eredeti hatálybalépésétől számított tíz év elteltével mondhatja fel a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához bejegyzés céljából tett közléssel. A felmondás a bejegyzést követő egy év elteltével válik hatályossá.

2. Az a tagállam, amely az Egyezményt megerősítette és amely az előbbi bekezdésben megjelölt tíz éves időszak lejártát követő egy éven belül nem él az ebben a cikkben meghatározott felmondási jogával, az Egyezménynek további tíz évre részese marad, ezt követően az Egyezményt mindig újabb tízéves időszak lejártával mondhatja fel, az ebben a cikkben meghatározott feltételek mellett.

9. cikk

1. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója közli a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyi tagállamával mindazoknak a megerősítéseknek és felmondásoknak a bejegyzését, amelyekről a Szervezet egyes tagállamai őt értesítették.

2. A főigazgató - a vele közölt második megerősítés bejegyzésének közlésével egyidőben -felhívja a Szervezet tagállamainak figyelmét arra az időpontra, amikor az Egyezmény hatályba lép.

10. cikk

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatója az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 102. cikke értelmében nyilvántartásbavétel céljából részletes tájékoztatást küld az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára számára minden általa az előző cikkek értelmében bejegyzett megerősítésről és felmondásról.

11. cikk

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa minden olyan esetben, amikor szükségesnek tartja, jelentést tesz az Általános Konferenciának az Egyezmény alkalmazásáról, és megvizsgálja nem lenne-e helyes az Egyezmény teljes vagy részleges módosítását a Konferencia napirendjére tűzni.

12. cikk

1. Abban az esetben, ha a Konferencia olyan új egyezményt fogad el, amely teljesen vagy részben módosítja az Egyezményt, és feltéve, hogy az új egyezmény nem rendelkezik másként:

a) a módosítást tartalmazó új egyezménynek valamely tagállam részéről történő megerősítése

- a fenti 8. cikkben foglaltakra tekintet nélkül

- ezen Egyezmény azonnali felmondását jelenti, ha és amikor a módosítást tartalmazó új egyezmény hatályba lépett,

b) a módosítást tartalmazó új egyezmény hatálybalépésétől kezdve ezt az Egyezményt a tagállamok már nem erősíthetik meg.

2. Ez az Egyezmény azonban jelenlegi alakjában és tartalmában hatályban marad azon tagállamok között, amelyek ezt az Egyezményt megerősítették, a módosítást tartalmazó új egyezményt azonban nem erősítették meg.

13. cikk

Ennek az Egyezménynek francia és angol szövege egyaránt hiteles.

3. § Ez a törvényerejű rendelet 1977. július 19. napján lép hatályba. Az egyezmény végrehajtásáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.[1]

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára