3/1977. (VIII. 19.) EüM-MüM együttes rendelet

az egészségügyi dolgozók munkabéréről

A Minisztertanács felhatalmazása alapján - a pénzügyminiszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendeljük.

I. RÉSZ

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az egészségügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézet, intézmény,

b) a tanácsok által fenntartott egészségügyi és szociális intézet, intézmény és szolgálat,

c) az egészségügyi és szociális célgazdaság,

d) a költségvetési szervek által fenntartott hivatali bölcsődék,

e) a Magyar Államvasutak orvos-egészségügyi,

f) az állami vállalatok által fenntartott bölcsődék egészségügyi munkakörben foglalkoztatott,

g) az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó nyugdíjas pedagógusok otthona,

h) a művészotthonok dolgozóira.

(2) A rendelet hatálya a pénzügyminiszterrel egyetértésben egyéb egészségügyi és szociális intézmények dolgozóira is kiterjeszthető.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egészségügyi intézetek, intézmények, szervek kollektív szerződés vagy más, korábban sem egészségügyi bérrendszer alapján bérezett orvos-egészségügyi dolgozóira.

(4) A rendelet hatálya

- a veszélyességi pótlék (8. §) és a sugárártalmi pótlék (9. §) vonatkozásában az orvostudományi egyetemek, az Orvostovábbképző Intézet felsőoktatási és tudományos, az egészségügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó kutatóintézetek tudományos munkakört betöltő dolgozóira,

- a munkahelyi pótlék (10-12. §) vonatkozásában a kutató bérrendszer hatálya alá tartozó és a VIII. számú melléklet szerinti munkakört betöltő orvosokra,

- a gyógyítási pótlék (13. §) vonatkozásában az orvostudományi egyetemek, az Orvostovábbképző Intézet egyetemi oktatói munkakört betöltő dolgozóira,

- az ügyeleti és készenléti díj (21. §) vonatkozásában pedig valamennyi költségvetésből gazdálkodó, fekvőbeteggyógyintézet dolgozójára

is kiterjed.

II. RÉSZ

A SZEMÉLYI ALAPBÉR

A személyi alapbér megállapítása

2. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó dolgozók személyi alapbérét a ténylegesen ellátott munkakör figyelembevételével, az I-V. számú mellékletekben előírt munkaköri bértételek határai között, és a VI. számú mellékletben (illetőleg külön irányelvben) meghatározott besorolási feltételek és szabályok alapján kell megállapítani.

(2) A rendelet hatálybalépését követően új szervezeti formák létesítése esetén az egészségügyi miniszter határozza meg, hogy az I. Vezetők állománycsoportjába tartozó vagy egyéb dolgozó a jelen rendelet mellékletében levő munkakörök közül melyik betűjelnek megfelelő csoportba sorolható be.

A szolgálati (gyakorlati) idő számítása

3. §

(1) Amennyiben a szolgálati (gyakorlati) idő besorolási feltétel, annak kiszámításánál az 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet 8-12. §-ainak, valamint a 14/1967. (XI. 9.) MüM rendelet 16-17. §-ainak és az azokat módosító és kiegészítő rendeletek szabályait kell figyelembe venni.

(2) Az 1968. évi január hó 1. napja előtt szerzett orvosi, gyógyszerészi vagy más egészségügyi szakképesítés esetében a szolgálati (gyakorlati) idő kezdő időpontja az oklevél, vizsgázott fogásznál pedig a segédlevél kelte, amennyiben az a dolgozó számára előnyösebb.

(3) A jelen §-ban foglaltak szerint a szolgálati (gyakorlati) idő kezdő éve teljes évnek számít.

A személyi alapbér időarányos meghatározása

4. §

A rendelet mellékleteiben feltüntetett munkaköri bértételek a jogszabályokban a munkakörre előírt törvényes munkaidőre vonatkoznak. Annak a dolgozónak a személyi alapbérét, akinek munkaidejét a munkakörére egyébként előírt törvényes napi munkaidőnél rövidebb időben határozták meg, a munkakör bértétele figyelembevételével időarányosan kell megállapítani.

A személyi alapbér kötelező emelése

5. §

(1) A dolgozó személyi alapbérét, illetőleg személyi fizetését minden teljes három naptári év után kötelezően emelni kell. Erre tekintettel a dolgozó személyi alapbére a munkaköri bértétel felső határát meghaladhatja. Az így megállapított személyi alapbér nem minősül személyi fizetésnek.

(2) A rendelet hatálybalépésekor munkaviszonyban álló dolgozó esetében a korábbi jogszabályok alapján már megállapított kötelező alapbéremelés időpontja nem változik.

(3) A rendelet hatálybalépése után történő alkalmazás esetében a három éves időtartamot a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az alkalmazás évének első napjától kell számítani.

(4) A kötelező alapbéremelés időpontja nem változik, ha a dolgozót a jelen rendelet hatálya alá tartozó egyik intézettől egy másik, ugyancsak e rendelet hatálya alá tartozó intézethez helyezik át. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az áthelyezés nem a jelen rendelet hatálya alá tartozó intézettől történik, de az áthelyező szerv, intézet bérrendszere is három évenkénti kötelező alapbéremelést ír elő.

(5) Ha a dolgozó a munkakörével összefüggő olyan iskolai végzettséget, illetőleg szakképesítést szerez, amely más kulcsszámú vagy jelű munkakörre jogosítja a dolgozót, az azt igazoló bizonyítvány (oklevél) bemutatását követő hónap 1. napjától a megfelelő kategóriába át kell sorolni.

III. RÉSZ

BÉRPÓTLÉKOK ÉS EGYÉB JUTATTÁSOK

A vezetői pótlék

6. §

(1) Az egyes orvosok határozott idejű munkaviszonyáról, illetőleg a vezetői kinevezésről szóló jogszabályban meghatározott orvos-vezetőket a 2104 kulcsszámú "Főorvos" munkakör bértétele alapulvételével megállapított alapbéren felül - kizárólag a vezetői kinevezés időtartamára - a VII. számú melléklet szerinti vezetői pótlék is megilleti.

(2) A vezetői pótlék a személyi fizetésben részesített orvos-vezetőnek is jár.

(3) A vezetői pótlék megállapítása a munkahelyi (munkaköri) pótlékra való jogosultságot nem érinti.

7. §

Ha az osztályvezető főorvost (vezető főorvost), főfoglalkozású munkakörének ellátása mellett -nem függetlenített - (fő)igazgatói, (fő)igazgató-helyettesi feladat ellátásával is megbízzák, részére csak egy jogcímen szabad - a magasabb összegű - vezetői pótlékot folyósítani.

A veszélyességi pótlék

8. §

A veszélyességi pótlék megállapítására és folyósítására a hatályos jogszabályok az irányadók.

A sugárártalmi pótlék

9. §

(1) Sugárártalmi pótlék illeti meg azt a dolgozót, akinek a munkahelye (munkaköre) az erre vonatkozó jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Veszélyességi pótlék nem állapítható meg annak a dolgozónak, aki az (1) bekezdésben foglalt szabályok alapján sugárártalmi pótlékban részesül.

A munkahelyi pótlék

10. §

(1) A VIII. számú mellékletben meghatározott munkahelyeken, munkakörökben főfoglalkozásban, teljes törvényes munkaidővel dolgozókat a munkahelyre, munkakörre előírt munkahelyi, munkaköri (a továbbiakban: munkahelyi) pótlék illeti meg.

(2) Munkahelyi pótlék csak egy jogcímen jár, és a dolgozót csak addig illeti meg, amíg a munkahelyi pótlékra jogosító munkahelyen dolgozik.

(3) Annak a dolgozónak, aki több jogcímen lenne jogosult munkahelyi pótlékra, pótlékát a számára kedvezőbb szerint kell megállapítani, ha törvényes munkaideje egészében kizárólag munkahelyi pótlékra jogosító munkahelyen, munkakörben dolgozik.

11. §

(1) A 10. § szerinti munkahelyi pótlék a munkavégzés időtartamára megilleti azt a dolgozót is, aki teljes törvényes munkaidőben

- a munkahelyi pótlékra jogosító munkahelyen külső helyettesként,

- intézeten belüli átirányítás alapján - ennek időtartamára - eredeti munkaköri feladatainak ellátása helyett munkahelyi pótlékra, jogosító munkahelyen dolgozik.

(2) Ugyancsak megilleti a munkahelyi pótlék (illetve annak arányos része) azt a dolgozót is, aki

a) a munkakörére megállapított napi törvényes munkaidőt több munkáltatónál részállásban tölti el, és egyébként valamennyi részfoglalkozása után jogosult lenne a munkahelyi pótlékra, illetőleg annak arányos részére;

b) a sugártherápiás, röntgen-, izotóp-, diagnosztikai és -therápiás osztályon, részlegen, szakrendelésen, a központi laboratóriumban, a fekvőbeteggyógyintézetek prosectúráin nem törvényes munkaidővel dolgozik, mert főfoglalkozású állás szervezése nem indokolt, de a feladatok ellátása érdekében részállás szervezése szükséges.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a pótlékot (annak arányos részét) a dolgozó valamennyi részfoglalkozásában folyósítani kell. A törvényes munkaidőt meghaladó időre azonban a pótlék ebben az esetben sem jár.

12. §

(1) Nem illeti meg a munkahelyi pótlék azt a dolgozót, aki a VIII. számú mellékletben meghatározott munkahelyen

- dolgozik ugyan, de másodállásban, mellékfoglalkozásban vagy törvényes munkaidején túli belső helyettesként látja el a feladatot;

- főfoglalkozásban dolgozik ugyan, de törvényes napi munkaidejének csak egy részét tölti a munkahelyi pótlékra jogosító munkahelyen, illetőleg munkakörben, mert munkahelyi pótlékra nem jogosító munkahelyen másodállást vagy törvényes munkaidején belül - díjazás mellett -belső helyettesítést lát el.

(2) Nem illeti meg munkahelyi pótlék az üzemegészségügyi szolgálat keretében - szakorvosi rendelésen - dolgozó szakorvosokat.

A gyógyítási pótlék

13. §

(1) Az orvostudományi egyetemek és az Orvostovábbképző Intézet tanszékein, klinikáin és elméleti intézeteiben foglalkoztatott egyetemi oktatókat gyógyítási pótlékban kell részesíteni.

A gyógyítási pótlék havi 200-1500 Ft közötti összegben állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett gyógyítási pótlék nem illeti meg a marxizmus-leninizmus és a testnevelési tanszékek, valamint az idegennyelvi lektorátusok oktatóit, továbbá az egyetemi intézeti gyógyszertárak azon felsőoktatási munkakörbe besorolt dolgozóit, akik az oktatói munkában nem vesznek részt.

Az éjszakai pótlék

14. §

Az éjszakai pótlék megállapítására és folyósítására a hatályos jogszabályok az irányadók.

Egyéb pótlékok

15. §

Az államvizsga előtt álló gyógyszerészjelöltek gyakorlati oktatását végző gyógyszerészt - az előírt gyakorlati oktatás időtartama alatt, az államvizsga letételéig - jelöltenként havi 250 Ft pótlék illeti meg.

16. §

(1) A szennyvíztisztító berendezések állandó kezelőjét pótlékban kell részesíteni. A pótlék havi 150-400 Ft közötti összegben állapítható meg.

(2) Azt a dolgozót, aki munkakörében veszélyességi pótlékra jogosult, az (1) bekezdésben említett pótlék nem illeti meg.

17. §

Bölcsőde és óvoda közös üzemeltetése esetén, amennyiben mindkét intézmény élelmezését a bölcsőde látja el, a bölcsőde vezetőjét havi 100-500 Ft-ig terjedő pótlék illeti meg.

A pótlékokra vonatkozó általános rendelkezések

18. §

(1) Alapbér jellegű pótlékok: a vezetői pótlék (6. §), a gyógyítási pótlék (13. §).

(2) Nem alapbér jellegű pótlékok: a veszélyességi pótlék (8. §), a sugárártalmi pótlék (9. §), a munkahelyi pótlék (10-12. §-ok), az éjszakai pótlék (14. §), az egyéb pótlékok (15-17. §).

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt pótlékok valamelyikének folyósítását azzal a nappal kell megkezdeni, amely napon a pótlékra igényt adó munkahelyen (munkakörben) a dolgozó munkáját megkezdi, illetőleg azzal a nappal kell megszüntetni, amely napon a pótlékra igényt adó feltételek megszűnnek. A pótlékokat a kinevezési jogkör gyakorlója állapítja és szünteti meg.

Az orvosok letelepedési hozzájárulása

19. §

(1) Azt az orvost, aki községben vállal főfoglalkozású orvosi állást, letelepedési hozzájárulás illeti meg. Nem jár letelepedési hozzájárulás az egyik községből a másik községbe történő átköltözés esetén. Letelepedési hozzájárulás csak egyszer fizethető.

(2) A letelepedési hozzájárulás mértékét - az ellátandó orvosi munkakör körülményeit és a lakosság egészségügyi ellátásának érdekeit figyelembe véve - 3000-15 000 Ft összeghatárok között a megyei tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője állapítja meg és az erre vonatkozó elveket az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságával egyetértésben alakítja ki.

(3) Ha az orvos három éven belül a községből eltávozik, a letelepedési hozzájárulást vissza kell fizetnie, kivéve, ha a megyei tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője igazolja, hogy az orvost az egészségügyi ellátás érdekében helyezték át.

Jutalom

20. §

A bányák és vidéki nehézipari üzemek főfoglalkozású üzemi főorvosait és üzemi orvosait, a bányák és vidéki nehézipari üzemek telephelyein működő üzemi körzeti orvosokat, körzeti orvosokat, és körzeti gyermekorvosokat az illetékes megyei tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője évente egy alkalommal - az éves költségvetésben erre a célra előirányzott összeg terhére - 10 000 forintig terjedő jutalomban részesítheti.

Ügyelet és készenlét

21. §

(1) A fekvőbetegeket ellátó gyógyintézetek (kórházak, gyermekkórházak, klinikák), továbbá az egyéb egészségügyi és szociális intézetek, valamint a járóbetegellátás ügyeletének és készenlétének rendjére és egyes szervezeti kérdéseire a hatályos jogszabályok az irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyelet és készenlét díjazásával kapcsolatos szabályokat és a díjak mértékét a IX. számú melléklet tartalmazza.

A portások, kapusok ügyeleti és túlóradíj-átalánya

22. §

A portások, kapusok ügyeleti és túlóradíjátalány díjazásának szabályait és a díjazás mértékét a IX. számú melléklet tartalmazza.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján ellátott feladatok díjazása

23. §

(1) Az egyes, munkaviszonyon kívül végzett, más jogszabály által nem szabályozott tevékenységekért a X. számú mellékletben foglaltak szerint külön díjazás jár.

(2) Ha a tevékenység díjazásánál a melléklet alsó és felső határt tartalmaz, a díj összegét - a tevékenység jellegétől függően - az igényelt szakmai felkészültség, a tevékenység időtartama, valamint a kifejtett munka mennyiségének figyelembevételével kell e határok között megállapítani.

24. §

A rendeletben és mellékleteiben meghatározott munkaköri elnevezéseket és kulcsszámokat kell alkalmazni mindazokban az esetekben, amelyekben a rendelet kihirdetésekor hatályos jogszabályok az 1. §-ban meghatározott dolgozók munkaköri elnevezéséről és kulcsszámáról rendelkeznek.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet 1977. október hó 1. napjától lép hatályba.

(2) A rendelet I-V. számú mellékletében foglalt bértáblázatok alsó határa helyett

- a 27/1977. (Eü. K. 21.) EüM-MüM együttes utasítás alapján béremeléssel érintett dolgozók esetében legkésőbb 1979. március 31. napjáig,

- béremeléssel nem érintett dolgozók esetében legkésőbb 1980. március 31. napjáig

a kihirdetéskor érvényes alsó bérhatárok is alkalmazhatók.

(3) A jelen rendelet I-V. számú mellékletében meghatározott - magasabb összegű - három-évenkénti kötelező alapbéremelést az igényjogosultak részére elsőízben 1978. január 1. napjával kell folyósítani.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti;

- az egészségügyi dolgozók bérének megállapítására kiadott, a 36/1976. (Eü. K. 26.) EüM-MüM együttes utasítással módosított 18/1971. (Eü. K. jún. rk.) EüM-MüM együttes utasítás;

- az egészségügyi és szociális intézetek orvosvezetőinek vezetői pótlékáról szóló 39/1975. (Eü. K. 24.) EüM-MüM együttes utasítás;

- az egyes munkaerőgazdálkodási feladatok megoldására kiadott 14/1976. (Eü. K. 7.) EüM utasítás 5. §-ának (1) bekezdése utolsó mondatából "a helyettesített körzetre megállapított ügyeleti díj 50%-át" szövegrész;

- a körzeti orvosi ügyeleti szolgálatról szóló 5/1962. (Eü. K. 3.) EüM utasításnak a 3. §-a, a 4. §-ának (2)-(3) bekezdése, továbbá 6. §-a;

- az üzemorvosi pótlékról szóló 22/1975. (Eü. K. 13.) EüM-MüM együttes utasítás;

- az oktató gyógyszerészek pótlékára vonatkozó 84.861/1976. EüM utasítás;

- a szülőotthoni orvosok ügyeleti szolgálatáról és annak díjazásáról szóló 60/1962 (Eü. K. 24.) EüM utasítás;

- a fekvőbeteg-gyógyintézetek ügyeleti és készenléti szolgálatáról szóló 42/1970. (Eü. K. 23.) EüM utasítás 4. § (1) bekezdés első mondata, valamint a 7. §-a.

(5) A rendelet mellékleteit az Egészségügyi Közlönyben és a Munkaügyi Közlönyben kell közzétenni.

Dr. Zsögön Éva s. k.,

egészségügyi minisztériumi államtitkár

Buda István s. k.

munkaügyi minisztériumi államtitkár