5/1967. (X. 8.) MüM rendelet

a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 34/1967. (X. 8.) rendeletében kapott felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával - a 13-17. §-ok tekintetében a pénzügyminiszterrel is - egyetértésben az alábbiakat rendelem:

(Mt. 3. §-ához)

Határidők számítása, intézkedések közlésének módja

1. § (1) Nap megjelölés alatt naptári nap értendő, kivéve, ha a jogszabály kifejezetten munkanapot jelöl meg.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely a nap elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

2. § A vállalat írásbeli határozatában köteles a dolgozót arról is tájékoztatni, hogy az ellen van-e helye panasznak és azt hol, mennyi idő alatt lehet benyújtani, valamint, hogy a panasznak van-e halasztó hatálya.

3. § Az írásbeli közlés csak akkor hatályos, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A kézbesítés akkor is hatályos, ha az átvételt megtagadják, vagy a kézbesítést szándékosan megakadályozzák. E körülményeket írásban rögzíteni kell.

[Mt. 21. §-ának (2) bekezdéséhez és az Mt. V. 15. §-ához]

A tanulmányi szerződés

4. § (1) Az esti és levelező tagozaton tanulásra tanulmányi szerződés a közép- vagy felsőfokú szakképzettség megszerzésére létesíthető.

(2) A munkaköri képesítést nyújtó tanfolyami képzéssel esik egy tekintet alá az is, amikor nem tanfolyami jellegű, egyéni vagy csoportos oktatás során biztosítják a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség megszerzését. Tanulmányi szerződés köthető tanulmányútra küldés esetére is. A szakmai továbbképzésre irányuló tanfolyam elvégzésére tanulmányi szerződés csak akkor köthető, ha az egyidejűleg magasabb képesítés elnyerését biztosítja.

5. § (1) A vállalat a tanulmányi szerződésben támogatásként az iskola vagy a tanfolyam elvégzésével járó költségek (pl. tandíj, tanfolyam részvételi díja, beiratkozási díj) megtérítését, illetőleg viselését vállalhatja, ideértve a munkaidő alatt történő képzés miatt kieső időre járó munkabér megtérítését is.

(2) A tanulmányi szerződés alapján a vállalat a nappali tagozaton tanuló hallgatók társadalmi ösztöndíjához hasonló jellegű támogatást nem nyújthat.

6. § A tanulmányi szerződés részletes feltételeit az Mt. 21. §-ának (2) bekezdése és az Mt. V. 15. §-ának keretei között (különösen a támogatás mértéke, rendszere, a munkábaállás időpontja, a vállalatnál töltendő idő tartama tekintetében stb.) a felek határozzák meg. Ezek között rendelkezni kell arról is, hogy a vállalat a képzés befejezését követően biztosítja-e a tanfolyam, illetve iskolai végzettségnek megfelelően a dolgozó foglalkoztatását, illetőleg milyen feltételek mellett állítja munkába és meg kell határozni szerződésszegés esetére a dolgozó által megtérítendő összeget.

7. § A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült viták esetén a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(Mt. 22. § és az Mt. V. 19. §-ához:)

A munkaviszonyban töltött idők számítása

8. § Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő, ennél minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani az egyes munkaviszonyok megszűnése módjától és a közöttük levő időkiesések tartamától függetlenül. E rendelkezés nem érinti a fegyelmi elbocsátás esetére az Mt. V. 88. §-ának (3) bekezdése szerinti következményeket.

9. § A munkaviszonyban töltött idő tartamába nem számítható be a munkaviszonynak

a) megszakítás nélkül 30 napot meghaladó fize-tésnélkülí szabadág miatti szünetelése, kivéve, ha jogszabály a munkaviszonyban töltött idő számitása szempontjából ennek az időnek figyelembevételét rendelte el,

b) szabadságvesztés-büntetés,

c) javító-nevelő munka, valamint

d) tanulmányi szerződés alapján folytatott iskolai képzés miatti szünetelése.

10. § (1) A munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként töltött azokat az éveket, amelyeket a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe vesznek, úgyszintén a kisipari termelőszövetkezeti tagsági viszony időtartamát is, kivéve a bedolgozóként eltöltött időt, amennyiben ennek beszámítását jogszabály nem teszi kötelezővé.

(2) Ugyancsak munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni az 1950. január 1. előtti szakmunkás tanulóidőt - tanoncidőt - is. Ezt követően szakmunkás tanulóként töltött idő azonban nem számítható be.

11. § A munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni

a) a szocialista országokban - felszabadulásuk előtt is - munkaviszonyban töltött időt,

b) a baloldali magatartás miatt a felszabadulást megelőzően volt üldöztetés folytán külföldön munkaviszonyban töltött időt, valamint

c) a nem szocialista országokból baloldali politikai magatartás miatti üldözés elől Magyarországra menekültek külföldön munkaviszonyban töltött idejét.

12. § A munkaviszonyban töltött idő számításánál a 10-11. §-ban meghatározott eseteken túlmenően figyelembe kell venni azt a munkaviszonyon kívül töltött időt is, amelyet külön jogszabály alapján munkaviszonyban töltött időként ismertek el.

(2) Az (1) bekezdésben említett, valamint a fizetésnélküli szabadságnak a 9. § a) pontja szerinti beszámítását elrendelő jogszabály kiadásához a munkaügyi miniszter egyetértése szükséges.

(Mt. V. 32. §-ához:)

A munkavállalói igazolási lap

13. § (1) A vállalat a munkaviszonynak 1968. évi január hó 1. napján vagy azt követő megszűnése esetén a jelen rendelet mellékleteként közölt és a postahivatalokban beszerezhető "munkavállalói igazolási lap" elnevezésű űrlapot köteles a dolgozó részére kiállítani és a munkakönyvvel együtt a dolgozó részére kiadni.

(2) Nem kell igazolási lapot kiállítani a munka- könyvről szóló jogszabály rendelkezése folytán munkakönyv nélkül alkalmazott dolgozók munkaviszonyának megszűnése esetén, valamint a munkakönyvvel alkalmazott dolgozóknál sem, amennyiben az igazolási lapra bejegyezni való nincs. Ez utóbbi esetben azonban a munkaviszony megszűnésének bejegyzésekor a munkakönyvnek a "bejegyzés igazolása" megnevezésű rovatába be kell írni a következő szöveget: "MIL lapot nem kellett kiállítani."

(3) Az igazolási lapot másolattal kell készíteni. A másolatot a vállalatnak öt évig meg kell őriznie, s szükség esetén annak alapján a dolgozó részére később másodlatot kel kiadnia,

14. § (1) Az alkalmazó vállalat a dolgozót csak akkor állíthatja munkába, ha az igazolást átadja. Nincs szükség az igazolásra a munkakönyv nélküli alkalmazás eseteiben, vagy ha a munkakönyvi bejegyzés szerint a dolgozónak munkavállalói igazolási lapot nem állítottak ki [13. § (2) bek.], továbbá ha legutóbbi alkalmazása óta már öt év eltelt, vagy a dolgozó először lép munkaviszonyba.

(2) Az alkalmazó vállalat az igazolási lap "D" szelvényét kitöltve nyolc napon belül az igazolási lapot kiállító vállalatnak köteles megküldeni.

15. § Az igazolási lapon feltüntetett tartozást (előleget, kártérítést, stb.) az új vállalat köteles a dolgozó munkabéréből levonni és a nyomtatvány "B" oldalán az átutalandó rovatban feltüntetett címzett részére átutalni. Ha a címzett a dolgozó valamely korábbi vállalata és az időközben megszűnt, annak felügyeleti szervét kell a tartozás átutalása végett megkeresni és annak rendelkezése szerint kell eljárni.

16. § A 13-15. §-ok szerinti kötelezettségeit megszegő vállalat az előző vállalattal, illetőleg a hitelezővel szemben készfizetői kezesként felel a dolgozót terhelő tartozásoknak azokért a részleteiért, amelyeket ennek folytán nem vontak le.

17. § (1) A munkavállalói igazolási lapra vonatkozó rendelkezések nem érintik a 6/1955. (XII. 31.) SZOT számú szabályzat 112. §-a alapján rendszeresített "igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásról" című nyomtatvány kiállítására vonatkozó kötelezettséget.

(2) A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek, valamint a vasutak és a posta körén belül történt áthelyezések alkalmával szükséges igazolás rendszerét az érdekelt miniszterek e rendelettől eltérően szabályozhatják. Az egyéb esetekre azonban e területeken is a 13-16. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az eddig használatos nyomtatványok átmenetileg továbbra is felhasználhatók azzal az eltéréssel, hogy pótív hozzáfűzésével kell az újonnan rendszeresített igazolási lap A/4, rovatában megjelölt kérdésekre választ adni.

(Mt. 32. § és az Mt. 36. §-ához)

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

18. § (1) A munkakörébe tartozó feladatok elvégzésére a vele munkaviszonyban álló dolgozóval a vállalat munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(2) Ha a dolgozó munkaviszonyon kívüli egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony alapján végez a vállalat részére munkát - ha csak jogszabály másként nem rendelkezik - ugyanúgy kell díjazni, mintha munkaviszony keretében dolgozott volna.

19. § Ez a rendelet az 1968. évi január hó 1. napjával lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 11/1964. (XII. 24.) MüM rendelet hatályát veszti.

Veres József s. k.,

munkaügyi miniszter

Melléklet az 5/1967. (X. 8.) MüM rendelethez.