3/1977. (IV. 2.) KipM rendelet

a kisiparban foglalkoztatott dolgozók bérezéséről szóló 3/1968. (I. 16.) KipM rendelet módosításáról

A kisiparban foglalkoztatott dolgozók bérezéséről szóló 3/1968. (I. 16.) KipM rendeletet (a továbbiakban: R.) - az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint módosítom:

1. §

A R. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kisiparban - a fodrász, a kozmetikus, a lábápoló és a manikűrös ipar kivételével - teljesítménybérezés nem alkalmazható."

2. §

A R. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A lábápoló iparban a vizsgázott dolgozók részére az általuk elért havi forgalom forint öszszegének 36%-át, a vizsgával nem rendelkező lábápolók, valamint a manikűrös iparban foglalkoztatott betanított dolgozók részére az általuk elért havi forgalom forint összegének 23%-át kell munkabérként megállapítani.

3. §

A R. 4. §-a az alábbi (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A fodrász és kozmetikus iparban a dolgozók által elért havi forgalom forint összegének

- a férfi fodrász szakmunkások részére 46 százalékát,

- a női fodrász szakmunkások részére 36 százalékát,

- a női fodrászatban foglalkoztatott, nem szakképzett munkások (pl. fejmosók) részére 23 százalékát,

- a kozmetikus szakmunkások részére 36 százalékát

kell munkabérként megállapítani.

(6) Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a férfi és női fodrászokat, kozmetikusokat, a női fodrászatban foglalkoztatott nem szakképzett dolgozókat, valamint a lábápoló és a manikűrös iparban foglalkoztatott dolgozókat havi 1200 forint munkabér akkor is megilleti, ha a (4) és (5) bekezdés szerint kiszámított összeg ezt nem érné el."

4. §

A R. 5. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A kisiparos nem fizikai dolgozó alkalmazottainak (pl. adminisztrátor, könyvelő, anyagbeszerző) munkabérét havibérben, közös megegyezéssel a IV. sz. melléklet bértételei szerint kell megállapítani."

5. §

A R. I., II. és III. sz. melléklete helyébe ennek a rendeletnek az I., II. és III. sz. melléklete lép.

6. §

Ez a rendelet 1977. április 1-én lép hatályba.

Keserű Jánosné s. k.,

könnyűipari miniszter

I. sz. melléklet a 3/1977. (IV. 2.) KipM rendelettel módosított 3/1968. (I. 16.) KipM rendelethez

KATEGÓRIA ÉS BÉRTÁBLÁZAT

a kisiparos fizikai dolgozóinak órabér-megállapításához

II. sz. melléklet a 3/1977. (IV. 2.) KipM sz. rendelettel módosított 3/1968. (I. 16.) KipM rendelethez

A kisiparos fizikai dolgozóinak a képzettségi fokozatokba történő besorolása

1. Segédmunkás az a dolgozó, akinek ipari szakképzettsége nincs, munkája elvégzéséhez legfeljebb egy havi begyakorlási idő szükséges.

2. Betanított munkás I. (egyszerű betanított munkás), akinek ipari szakképzettsége nincs, azonban átlagos munkást figyelembe véve a munka elvégzéséhez legfeljebb 6 hónapig tartó betanulási idő szükséges.

3. Betanított munkás II. (bonyolult betanított munkás) az a dolgozó, akinek ipari szakképzettsége nincs, azonban átlagos munkást figyelembe véve a munka elvégzéséhez 6 hónapnál hosszabb betanítási idő szükséges.

4. Szakmunkás az a dolgozó, aki szakmunkás-bizonyítvánnyal (segédlevéllel), mesterlevéllel vagy olyan középfokú, illetve magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, amely alapján szakmunkás munkakört betölthet.

a) Szakmunkás I. az a dolgozó, aki a 4. pontban felsorolt előírásoknak megfelel és a szakmábavágó gyakorlata az 1 évet nem éri el.

b) Szakmunkás II. az a dolgozó, aki a 4. pontban felsorolt előírásnak megfelel és legalább egy évi, de öt évnél rövidebb szakmábavágó gyakorlatot igazol.

c) Szakmunkás III. az a dolgozó, aki az előző 4. pontban felsorolt előírásoknak megfelel és legalább öt évi, de 10 évnél rövidebb szakmábavágó gyakorlatot igazol.

d) Szakmunkás IV. az a dolgozó, aki a 4. pontban felsorolt előírásoknak megfelel, különleges személyi adottságokkal és legalább 10 évi igazolt szakmábavágó gyakorlattal rendelkezik.

Az építőanyag- és építőiparban a technikusokat és az annál magasabb képesítésű dolgozókat gyakorlati idejüktől függetlenül, legalább a szakmunkás III. kategóriába kell sorolni.

5. A szakmábavágó gyakorlatot a szakmunkásbizonyítvány (segédlevél) vagy ennek hiányában mesterlevél, illetve ennél magasabb műszaki képesítést igazoló érettségi bizonyítvány, oklevél megszerzésétől kell számítani.

III. számú melléklet a 3/1977. (IV. 2.) KipM sz. rendelettel módosított 3/1968. (I. 16.) KipM rendelethez

A kisiparos fizikai dolgozójának bérkategóriába történő besorolása a képzettségi és munkakörülményi fokozat együttes figyelembevételével

11. kategóriába sorolható az a segédmunkás,

21. kategóriába sorolható az a betanított munkás I.,

31. kategóriába sorolható az a betanított munkás II.,

31. kategóriába sorolható az a szakmunkás I.,

41. kategóriába sorolható az a szakmunkás II.,

51. kategóriába sorolható az a szakmunkás III.,

61. kategóriába sorolható az a szakmunkás IV.,

aki normál erőkifejtés mellett és normál munkakörülmények között végzi munkáját, vagyis munkavégzését a nehéz munka és kedvezőtlen körülmények, egészségi ártalom, veszély nem befolyásolják.

12. kategóriába sorolható az a segédmunkás,

22. kategóriába sorolható az a betanított munkás I.,

32. kategóriába sorolható az a betanított munkás II.,

32. kategóriába sorolható az a szakmunkás I.,

42. kategóriába sorolható az a szakmunkás II.,

52. kategóriába sorolható az a szakmunkás III.,

62. kategóriába sorolható az a szakmunkás IV.,

aki normál erőkifejtés mellett, de kedvezőtlen (egészségre ártalmas vagy veszélyes) körülmények között végzi munkáját;

13. kategóriába sorolható az segédmunkás,

23. kategóriába sorolható az a betanított munkás I.,

33. kategóriába somiható az a betanított munkás II.,

33. kategóriába sorolható az a szakmunkás I.,

43. kategóriába sorolható az a szakmunkás II.,

53. kategóriába sorolható az a szakmunkás III.,

63. kategóriába sorolható az a szakmunkás IV.,

aki nagy erőkifejtést igénylő nehéz fizikai munkát végez, vagy a munkát több, különösen kedvezőtlen (egészségre ártalmas és veszélyes, stb.) körülmények között végzi.

Egészségügyi ártalom, ha a dolgozó egészsége munkahelyén a munka huzamosabb végzése esetén, fokozott mértékben van veszélyeztetve. Az egészségügyi ártalom csak orvosi igazolás alapján vehető figyelembe.

Veszélyes körülmény csak különleges esetekben ismerhető el (pl. magasban végzett munka stb. vagyis, ha a dolgozó akár az anyag, akár a gyártás technológiája miatt fokozott veszélynek van kitéve, amit védőberendezéssel teljesen kiküszöbölni nem lehet), mert bizonyos veszély szükségképpen mindenhol van.

Nehéz az a fizikai munka, amelynél a munka kalóriaszükséglete a napi (8 óra) 1300 kcal-t meghaladja. Ilyen erőkifejtés fordul elő 5-10 kg közötti teher mozgatásánál, ha a teherrel való terhelés elemi idejének összege a művelet alapidejének 80 százalékát meghaladja.

Ugyancsak nagy az erőkifejtés a 10-30 kg tehernek 60 százalék feletti és a 30 kg feletti tehernek 40 százalék feletti mozgatása esetén is.

IV. sz. melléklet a 3/1977. (IV. 2.) KipM sz. rendelettel módosított 3/1968. (I. 16.) KipM rendelethez

Besorolási bértáblázat az ügyviteli alkalmazottak havi bérének megállapításához