Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

3/1977. (IV. 26.) OM-PM együttes rendelet

a középfokú képzési célú szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről

A Minisztertanács 1019/1976. (VI. 24.) Mt. h. határozatának 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a képzés szakiránya szerint illetékes miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

(1) A középfokú képzési célú szakközépiskola (a továbbiakban: szakközépiskola) és a képzés irányának megfelelő ipari, építőipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi, egészségügyi, továbbá kereskedelmi és vendéglátóipari, közlekedési és hírközlési, valamint egyéb szolgáltató vállalat, szövetkezet, illetőleg költségvetési szerv, intézmény, intézet (a továbbiakban: vállalat) közötti együttműködés a szakközépiskola és a vállalat írásbeli megállapodásával jön létre.

(2) A tanulók gyakorlati oktatására csak olyan vállalattal lehet megállapodást kötni, amelynél megvannak az eredményes szakmai, gyakorlati képzéshez és neveléshez, az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek.

(3) A megállapodást megelőzően a szakközépiskola bírálja el, hogy a vállalat rendelkezik-e a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel.

(4) A megállapodást az e rendeletben foglaltak alapján kell megkötni. A megállapodás egy-egy másolati példányát a szakközépiskola igazgatója felterjeszti a fenntartó fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: művelődésügyi szakigazgatási szerv), valamint a képzés szakiránya szerint illetékes miniszternek. Az egyetemek gyakorló szakközépiskolái a megállapodásról az iskolát közvetlenül irányító egyetem rektorát is tájékoztatják.

(5) A megállapodás alapján a szakközépiskola a vállalattal közösen évenként feladat- és intézkedési tervet készít, amelyben meghatározzák a gyakorlati oktatás feltételeit és követelményeit (díjazás, kedvezmények, juttatások, étkezés, szállítás, szállás stb.).

(6) A gyakorlati képzésben való együttműködésnek a tantervi követelmények teljesítését, a tanulók szakmai munkatevékenységre felkészítését kell biztosítania. Ennek érdekében munkáltató, be-gyakorló és alkalmazást biztosító gyakorlatok szervezésére kell törekedni, továbbá - a szükséges mértékben - lehetővé kell tenni bemutató jellegű gyakorlatok szervezését is. Az együttműködés formáiban és módjaiban a kölcsönös érdekeltség mellett elsődlegesen a népgazdaság szakemberszükségletének mind teljesebb kielégítését kell szem előtt tartani.

(7) A szakközépiskola és a vállalat kapcsolataiban törekedni kell a politikai és a kulturális területen, valamint a sport terén való együttműködésre is. A szakközépiskola közreműködik a vállalat közművelődési tevékenységének fejlesztésében, segítséget nyújt a munkásművelődéssel és -továbbképzéssel kapcsolatos vállalati feladatok megoldásában.

2. §

A tanulók gyakorlati oktatását az I-II. osztályban iskolai szakmai gyakorlóhelyen, a III-IV. osztályban pedig vállalati vagy iskolai szakmai gyakorlóhelyen kell megszervezni attól függően, hogy a tantervnek megfelelő gyakorlati képzéshez melyik megoldás nyújt célszerűbb lehetőségeket. Az összefüggő gyakorlatot a vállalati szakmai gyakorlóhelyen kell megszervezni. Kivételesen indokolt esetben a művelődésügyi szakigazgatási szerv előzetes engedélyével az összefüggő gyakorlat iskolai szakmai gyakorlóhelyen is megszervezhető.

3. §

(1) A gyakorlati oktatás megszervezése, közvetlen irányítása és ellenőrzése a szakközépiskola feladata. Ennek során a szakközépiskola

a) a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás tanterve alapján, a vállalattal együttműködve elkészíti a vállalatnál folyó gyakorlati képzés tanmenetét;

b) a vállalat rendelkezésére bocsátja a nevelő-oktató munkához szükséges gyakorlati tanterveket és útmutatásokat;

c) a szükségletnek megfelelően gondoskodik a tanulók előzetes orvosi vizsgálatáról;

d) ellátja a gyakorlati oktatás pedagógiai és módszertani irányítását;

e) kijelöli a szakközépiskola állományába tartozó gyakorlati oktatás vezetőjét, aki nevelő-oktató munkáját a szakközépiskola igazgatójának útmutatása szerint végzi és feladatai ellátása során köteles a vállalat munkarendjét is megtartani, és azt a tanulókkal is megtartatni;

f) figyelemmel kíséri a gyakorlati képzésre vonatkozó jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglaltak megtartását.

(2) Ha a szakközépiskola a gyakorlati oktatás ellenőrzése során a vállalat részéről az e rendeletben meghatározott vagy az együttműködési megállapodásban vállalt kötelességek teljesítése tekintetében szabálytalanságot, mulasztást állapít meg, és a tapasztalt hibát, hiányosságot a vállalat felszólítás ellenére sem szünteti meg, a szakközépiskola igazgatója panaszával a művelődésügyi szakigazgatási szervhez fordul. A szükséges intézkedést a művelődésügyi szakigazgatási szerv kezdeményezi a vállalat felügyeleti szervénél, illetőleg a szakközépiskola felett szakmai főhatósági felügyeletet ellátó miniszternél.

(3) Abban az esetben, ha a vállalat az e rendeletben meghatározott vagy az együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítése tekintetében az iskola részéről mulasztást állapít meg és a kötelezettségeinek az iskola felszólítás ellenére sem tesz eleget, erről az iskola felügyeleti szervét azonnal tájékoztatnia kell.

(4) A szakközépiskola igazgatója a tanterv szerinti összefüggő nyári, illetőleg évközi szakmai gyakorlatról (a továbbiakban: összefüggő gyakorlat) a gyakorlat végeztével minden év október 31-ig értékelőjelentést készít, amelyet két példányban a művelődésügyi szakigazgatási szerv számára küld meg. Az egyetemek gyakorló szakközépiskolái a jelentés egy példányát az iskolát közvetlenül irányító egyetem rektorának is megküldik. A művelődésügyi szakigazgatási szerv a szakközépiskolák által beküldött jelentések egy-egy példányát saját észrevételeivel együtt megküldi a képzés szakiránya szerint illetékes miniszternek.

4. §

(1) A szakközépiskolával együttműködő vállalat az 1019/1976. (VI. 24.) Mt. h. határozatban megjelölt feladatai keretében gondoskodik:

a) a gyakorlati képzés szerződésben meghatározott feltételeiről, a tanulók gyakorlati tantervben előírt követelményeknek megfelelő foglalkoztatásáról, neveléséről, egészségük és testi épségük megóvásáról;

b) megfelelő szakmai gyakorlóhelyről, ennek felszereléséről, üzemeltetéséről és szükség szerinti korszerűsítéséről;

c) a tantervi követelményeknek megfelelő folyamatos munkaellátásról:

d) a gyakorlati oktatásért felelős személy kijelöléséről és a gyakorlati oktatásban közreműködő vállalati szakemberek biztosításáról;

e) a tanulók részére az e rendeletben előírt juttatásokról (ebéd, munkaruha, védőeszköz és -felszerelés, védőétel, védőital);

f) az e rendeletben meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

(2) A vállalat lehetőséget ad rendszeres tanulmányi látogatásokra (összefüggő munkafolyamatok, technológiai eljárások bemutatása stb.), közreműködik az érettségi vizsga gyakorlati részének lebonyolításában.

5. §

(1) A gyakorlati oktatásban közreműködő vállalati szakember (a továbbiakban: vállalati szakember) a tanulók gyakorlati képzését a vállalati gyakorlóhelyen végzi. A vállalati szakembert a vállalat vezetőjének javaslata alapján a szakközépiskola igazgatója bízza meg.

(2) A vállalati szakember nevelő-oktató munkáját a tanterv és a tanmenet alapján, a szakközépiskola igazgatójának és a gyakorlati oktatás vezetőjének útmutatásával látja el.

(3) A vállalati szakember felelős a hozzá beosztott csoportok szakmai előrehaladásáért, a tanulók munkára neveléséért, valamint az egészségük és testi épségük megóvása céljából a jogszabályokban meghatározott feladatok és balesetelhárítási intézkedések végrehajtásáért.

(4) A vállalati szakember nevelő-oktató munkájáról félévkor és a tanév végén beszámol a gyakorlati oktatás vezetőjének.

6. §

Meglevő vagy újonnan létesülő szakközépiskolai szakmai gyakorlóhelyek felszerelését a vállalat elősegíti - az érvényes anyaggazdálkodási és pénzügyi rendelkezéseknek megfelelően - oktatási célra alkalmas gépek, berendezések, szerszámok, műszerek, szemléltető eszközök, modellek, műtárgyak, nyersanyagok stb. átadásával.

7. §

(1) A tanulót ugyanolyan munkaruha-juttatás illeti meg, mint a szakhoz tartozó munkaterületen, vele azonos munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozót.

(2) A munkaruha juttatási ideje 2 év. Ennek elteltével a munkaruha a tanuló tulajdonába megy át. Ha a szakmai tanulmányok a munkaruha juttatási idejénél korábban szűnnek meg - a negyedik év befejezésének kivételével -, a tanuló köteles a munkaruhát megváltani. A tanuló ilyen esetben a munkaruha értékének a juttatási idő leteltéig számított arányos részét téríti meg. Osztályismétlésre utasított tanuló a tanulmányi ideje alatt összesen kétszer kaphat munkaruhát.

(3) A munkaruha-juttatásról az I-II. osztályos, továbbá az iskolai szakmai gyakorlóhelyen foglalkoztatott III-IV. osztályos tanulók részére a szakközépiskola gondoskodik. A vállalati szakmai gyakorlóhelyen foglalkoztatott III-IV. osztályos tanulóknak a munkaruhát a vállalat adja.

8. §

A vállalat, illetőleg iskolai szakmai gyakorlóhelyi foglalkoztatás esetén az iskola a tanulók részére, a gyakorlati oktatás idejére a szakhoz tartozó munkaterületen azonos munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó feltételek szerint tisztálkodási eszközt, védőruhát, egyéni védőeszközt, védőételt és védőitalt biztosít, továbbá gondoskodik a megfelelő szociális és egészségügyi létesítményekről. Az egészségügyi szakközépiskola tanulói részére a védőruhát az oktatás teljes időtartamára a szakközépiskola biztosítja.

9. §

(1) A tanulók részére a vállalati szakmai gyakorlóhelyen folytatott gyakorlati oktatási napokon a vállalat üzemi ebédet biztosíthat, ha az oktatás napi időtartama a négy órát eléri vagy meghaladja és a dolgozói részére is biztosít étkeztetést. Az ebédért a tanulók a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos összegű térítést fizetnek.

(2) Összefüggő gyakorlat esetén a vállalat a tanulók részére - napi 1,50 Ft térítési díj ellenében - köteles ebédet biztosítani. Iskolai szakmai gyakorlóhelyen szervezett összefüggő gyakorlat esetén az ebéd biztosításáról napi 1,50 Ft térítés ellenében az iskola gondoskodik.

10. §

A gyakorlati oktatással kapcsolatos közlekedési költségeket - ha a vállalati szakmai gyakorlóhely az iskola székhelyén vagy a tanuló lakóhelyén van, és helyi menetrendszerű közlekedési eszközzel megközelíthető - a tanuló viseli. Ha a vállalati szakmai gyakorlóhely nem a szakközépiskola székhelyén vagy a tanuló lakóhelyén van, illetőleg menetrendszerű helyi közforgalmú közlekedési eszközzel nem közelíthető meg, az utazási költségekről vagy a tanulók szállításáról és esetleges elszállásolásáról a vállalat gondoskodik. Az elszállásolásért és a szállításért a tanulók térítést nem fizetnek. Ha a tanulók elszállásolásáról a vállalat gondoskodik, meg kell szerveznie napi háromszori étkeztetésüket is. A napi háromszori étkeztetés térítési díja 7,- Ft.

11. §

(1) A vállalati vagy az iskolai szakmai gyakorlóhelyen a tanulók a tantervben meghatározott öszszefüggő gyakorlaton végzett munkáért díjazást kapnak, amelynek havi összege:

az I. osztályban 300-500 Ft,

a II. osztályban 400-600 Ft,

a III-IV. osztályban 500-700 Ft.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt kereteken belül az egyes tanulók díjazását a szakközépiskola és a vállalat a tanuló által elért eredménytől, munkateljesítménytől függően differenciáltan állapítja meg. Ha a gyakorlati oktatás időtartama egy hónapnál rövidebb vagy a tanuló bármely okból egy hónapnál rövidebb időtartamot dolgozik, a díjazást arányosan csökkenteni kell. Kiemelkedő teljesítmény esetén a vállalat a tanulót jutalomban is részesítheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak a szakmunkástanulók ösztöndíjának változtatása esetén - központi intézkedéssel - a szakmunkástanulók ösztöndíjával azonos mértékben módosulnak.

(4) A vállalati szakmai gyakorlóhelyen végzett összefüggő gyakorlat díjazásáról a vállalat köteles gondoskodni. A szakközépiskola igazgatója indokolt esetben - elsősorban a III. és a IV. osztályban a tanulók teljesítménybérben történő foglalkoztatásához is hozzájárulhat. A díjazásként kifizetett összegeket a bérszabályozás rendszerével kapcsolatos számítások során a szakmunkástanulók ösztöndíjával, illetőleg a szakmunkásbérrel foglalkoztatottak munkabérével azonos módon kell elszámolni. A 40/1975. (XI. 15.) PM rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szerveknél az (1) bekezdés szerinti díjazás nem minősül munkadíjazásnak, illetve munkabérnek. A díjazás után a társadalombiztosítási járulékot a vállalat fizeti. A költségvetési intézmények az összefüggő gyakorlat - társadalombiztosítási járulék alól mentes -díjazását a 02 Egyéb személyi kiadás rovat 8 Különféle személyi kiadás tételen számolják el. Az iskolai szakmai gyakorlóhelyen végzett munkáért fizetendő díjat az iskolai költségvetésben kell megtervezni.

12. §

A vállalati szakember részére (5. §) többletmunkája díjaként az alapbérének 5-20%-áig terjedő díjazást lehet megállapítani. A költségvetési intézmények, intézetek a díjazást a 01 Béralap rovat 2 Részfoglalkozásúak alapbére és bérpótlékai tételen számolják el.

13. §

(1) A tanulók összefüggő gyakorlati oktatása reggel 6 óra előtt nem kezdődhet el, és délutáni oktatás esetén 21 óránál tovább nem tarthat. A tanulókat gyakorlati oktatásra éjszaka igénybe venni nem szabad.

(2) Az összefüggő gyakorlatok során a tanulók csak a tantervnek megfelelő munkafeladatokban, egészséges és biztonságos körülmények között, a mindenkor érvényben levő balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok megtartásával foglalkoztathatók.

(3) Tanulót egészségre ártalmas munkahelyen, illetőleg ilyen műveletre csak a tantervben előírt óraszámon belül és követelmények szerint, az óvórendszabályokban meghatározott feltételek, továbbá fokozott felügyelet mellett szabad oktatni.

(4) Ha a tanulók olyan egészségre ártalmas munkahelyen (üzemben, műhelyben) részesülnek összefüggő gyakorlati oktatásban, ahol a dolgozókat is csökkentett munkaidőben foglalkoztatják, a napi gyakorlati időt arányosan csökkenteni kell.

(5) Az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatás feltételeinek biztosításáért, tervszerű javításáért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a tanulók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért vállalati szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlati oktatás esetén a vállalat igazgatója, iskolai szakmai gyakorlóhelyen folyó gyakorlati oktatás esetében pedig a szakközépiskola igazgatója a felelős.

14. §

(1) Iskolai szakmai gyakorlóhelyen folyó gyakorlati oktatás esetén az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatási körülmények megteremtése és az üzemi balesetek megelőzése érdekében - a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - iskolai munkavédelmi szabályzatot, illetőleg iskolai munkavédelmi intézkedési tervet készít, amelyben meghatározza a tanulók munkavédelmével összefüggő, továbbá a biztonságos képzési körülmények és az egészségügyi ellátottság (szociális létesítmények) tervszerű javítása érdekében szükséges feladatokat.

(2) A tanulók munkavédelmével kapcsolatos teendők ellátásáról a biztonsági megbízott útján kell gondoskodni. Biztonsági megbízotti feladatra a szakiránynak megfelelő szakmai végzettségű, munkavédelmi vizsgával rendelkező dolgozót kell kijelölni, és részére a munkavédelmi feladatok ellátására megfelelő időt kell biztosítani.

(3) A tanulók szakmai képzésében csak olyan iskolai dolgozók működhetnek közre, akik a munkakörükre meghatározott munkavédelmi vizsgát letették.

(4) Az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról, továbbá az iskolai dolgozók munkavédelmi vizsgájáról külön jogszabály rendelkezik.

15. §

A vállalati szakmai gyakorlóhelyen szervezett összefüggő gyakorlati oktatás során a tanulók egészségének és testi épségének védelméért - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - a vállalat igazgatója a felelős.

16. §

(1) A szakközépiskolának a tanulókat - a gyakorlati képzésben való biztonságos részvételhez szükséges, a tantervekben előírt - balesetelhárítási és egészségvédelmi ismeretekből elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, továbbá fel kell készíteni az egészséges életmódra és az elsősegélynyújtásra. Ennek érdekében gondoskodni kell arról, hogy a pedagógusok az ehhez szükséges ismereteket elsajátítsák.

(2) A tanulót a munkavédelmi oktatás anyagából be kell számoltatni és ennek eredményes megtörténtét a gyakorlati oktató és a tanuló - az erre a célra szolgáló nyilvántartásban - aláírásával köteles igazolni. A tanuló a beszámoltatást megelőzően csak fokozott felügyelet mellett foglalkoztatható. A munkavédelmi ismeretek elsajátítását a szakelméleti és a gyakorlati oktatás folyamán is állandóan ellenőrizni kell.

17. §

(1) A tanuló köteles a szakközépiskola, illetőleg a vállalat munkarendjét megtartani és az oktatásra-képzésre vonatkozó utasításait végrehajtani, továbbá a rábízott vagy oktatása során használt eszközöket gondosan megőrizni, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelni.

(2) A kötelességét megszegő tanulót fegyelmi úton a rendtartás alapján a szakközépiskola vonja felelősségre.

(3) A tanuló a szakközépiskolának vagy a vállalatnak gondatlanságból vagy szándékosan okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Vétkességre tekintet nélkül felel a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel (jegyzék vagy elismervény alapján) átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket kizárólagosan használ vagy kezel, kivéve, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő vagy az természetes elhasználódás következménye.

(4) A tanuló gondatlan károkozás esetén a kár értékének 50%-át, szándékos károkozás esetén, továbbá a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel (jegyzék vagy elismervény alapján) átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén a kár, illetőleg a hiány teljes értékét köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban - az anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozott kár kivételével - az utóbbi esetben sem haladhatja meg a tanuló munkadíjának a 11. § (1) bekezdése alapján fizetett kéthavi összegét.

18. §

A szakközépiskolai, illetve vállalati szakmai gyakorlóhelyen folytatott gyakorlati oktatás során a tanulót ért kár - ide értve az egészség és testi épség sérelméből eredő károkat is - megtérítésére megfelelően alkalmazni kell a vállalat által a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat.

19. §

A középfokú képzési célú szakközépiskolák és a vállalatok együttműködése során felmerülő további kérdéseket a képzés szakiránya szerint illetékes miniszterek - az oktatási miniszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben - szabályozzák.

20. §

E rendelet hatálya nem terjed ki a művészeti szakközépiskolákra.

21. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1977. január 1-től kell alkalmazni. Egyidejűleg a 152/1963. (M. K. 13.) MM utasítás és a 152/1962. (M. K. 19.) MM utasítás hatályát veszti.

Dr. Polinszky Károly s. k.,

oktatási miniszter

Dr. Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter