4/1977. (XII. 29.) NIM rendelet

a 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelettel kiadott VILLAMOSENERGIA KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT egyes rendelkezéseinek a módosításáról és kiegészítéséről

A 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelettel kiadott és a 11/1975. (XII. 31.) NIM rendelettel módosított és kiegészített Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: SZ.) egyes rendelkezéseit a következők szerint módosítom, illetőleg egészítem ki:

1. §

A SZ. 2. és 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) F szabályzat alkalmazásánál irányadó fogalmakat a (2)-(5) bekezdések tartalmazzák.

(2) A fogyasztási hellyel kapcsolatos fogalmak a következők:

a) teljesítési hely a csatlakozási pont [VET-Vhr. 1. § (2) bekezdés],* ahol a villamosenergia szolgáltatása és vételezése történik;[1]

b) fogyasztási hely az az összefüggő, egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott terület, ahol a fogyasztó a villamosenergiát felhasználja;

b)1 egy fogyasztási helynek kell tekinteni a fogyasztó tulajdonában (kezelésében) levő azokat az össze nem függő területrészeket

- amelyek ugyanazon közút ellentétes oldalán egymással szemben helyezkednek el, vagy

- amelyekre a fogyasztó az áramszolgáltató hozzájárulásával [13. § (6) bekezdés] visz át villamosenergiát;

b)2 egy összefüggő területen (ingatlan, épület, épületszekció) belül külön fogyasztási helynek kell tekinteni minden egyes természetes vagy jogi személy tulajdonát vagy bérleményét képező (kezelésében levő) összefüggő területrészt, illetőleg összefüggő helyiségcsoportot, amelyet egy önálló mért fogyasztói hálózat lát el villamosenergiával;

b)3 egy fogyasztási hely a lakóház (lakóház szekció, ingatlan) közös használatú, illetőleg mindazon helyiségei (területrészei), amelyekben a közösségi célú villamosenergia felhasználás történik;

c) fogyasztói vezetékhálózat [VET-Vhr 4. § (2) bekezdés] méretlen fogyasztói hálózatra és mért fogyasztói hálózatra oszlik. Egy fogyasztói vezetékhálózaton belül több mért fogyasztói hálózat is lehet;

d) méretlen fogyasztói hálózat a csatlakozó berendezést [VET-Vhr. 1. § (1) bekezdés e) pont], illetőleg a csatlakozási pontot köti össze a fogyasztásmérő berendezéssel; a fogyasztásmérő hely a méretlen fogyasztói hálózat része;

d)1 több fogyasztót magában foglaló ingatlan (lakóház, lakóház szekció) esetén a méretlen fogyasztói hálózat a csatlakozó berendezést, illetőleg a csatlakozási pontot köti össze a különböző fogyasztási helyek fogyasztásmérő berendezéseivel;

d)2 a méretlen fogyasztói hálózat részének kell tekinteni az időprogram kapcsoló és - annak tartozékát képező, általa működtetett - mágneskapcsoló vagy mágneskapcsolók közötti vezérlő vezetéket is;

e) mért fogyasztói hálózat azoknak a vezetékeknek és szerelvényeknek (berendezéseknek) az összessége, amelyek a fogyasztásmérő berendezést a fogyasztóberendezésekkel kötik össze;

e)1 egy mért fogyasztói hálózat a fogyasztásmérő berendezés eltérő árszabás szerinti elszámolású fogyasztásmérőin keresztül ellátott valamennyi mért vezeték;

f) fogyasztásmérő berendezés a villamosenergia fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy több fogyasztásmérő, ide értve a felszerelt

- legnagyobb terhelést mutató készüléket;

- teljesítmény összegező készüléket;

- meddőfogyasztásmérőt;

- több tarifás fogyasztásmérő átkapcsolását végző, illetőleg azt vezérlő szerkezetet, ide nem értve az időprogram kapcsolót;

- névleges csatlakozási teljesítményt meghatározó kismegszakítót, vagy késes olvadó biztosító betétet;

- az elszámolási méréshez szükséges mérőváltókat;

g) időprogram kapcsoló a fogyasztóberendezés meghatározott időprogram szerinti be- és kikapcsolását automatikusan vagy központi távvezérlés útján végrehajtó kapcsolókészülék; az idő-program kapcsoló kapcsolási teljesítményét növelő, illetőleg általa működtetett egy, vagy több kapcsolókészülék (pl. mágneskapcsoló) az időprogram kapcsoló tartozéka;

h) fogyasztóberendezés a villamosenergiát felhasználó, a fogyasztási helyen beépített, illetőleg üzembentartott villamos fogyasztó-készülék tartozékaival együtt;

i) közösségi célú villamosenergia felhasználás a több lakást (több fogyasztási helyet) magában foglaló ingatlan (épület, épületszekció) közös használatú területén (helyiségeiben) elhelyezett, illetőleg közös célra szolgáló fogyasztóberendezések (világítás, felvonó, szellőzők, hőközpont, nyomásfokozó szivattyú, gépjármű- és egyéb tárolóhelyiségek, kaputelefon stb.) villamosenergia felhasználása.

(3) Az igényelhető teljesítményekkel kapcsolatos fogalmak a következők:

a) teljesítmény a csatlakozási ponton 1/4 órára vonatkoztatott átlagteljesítmény;

b) tartalék teljesítmény a több csatlakozási ponton keresztül ellátott fogyasztási hely egyes csatlakozási pontjain a teljesítménydíjas árszabással vételező fogyasztó (a továbbiakban: teljesítménydíjas fogyasztó) által üzemszerű igénybevételre lekötött felett - a szerződésben megállapodott és a 13. § (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett - igénybevehető teljesítmény;

c) éjszakai többletteljesítmény a teljesítménydíjas fogyasztó által a nappali időszakra lekötött teljesítmény felett, legalább egy hónapra igénybevehető többlet;

d) növekvő teljesítmény a teljesítménydíjas fogyasztó által nappali időszakra igényelhető, az előző szerződéses időszak legnagyobb nappali lekötött teljesítményéhez képest a szerződéses időszak végéig fokozatosan (lépcsőzetesen) növekvő teljesítmény; az egyes teljesítmény lépcsők közötti növekedés legkisebb mértékét a villamosenergia árszabás* határozza meg;[2]

e) üzemszerű hétvégi többletteljesítmény a heti pihenőnapot, illetőleg a munkaszüneti napot megelőző munkanap 12. órája és az azt követő munkanap 06. órája közötti időszakra - a munkanapok csúcsidőszakára lekötött teljesítményt meghaladó - rendszeres többletvételezésre igényelhető, vagy az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával esetenként igénybevehető teljesítmény;

f) kisegítő teljesítmény az üzemi erőművel rendelkező fogyasztó által erőművének karbantartására, illetőleg üzemzavara idejére igényelhető teljesítmény;

g) operatív teljesítmény az a teljesítményérték, amelynek mértékéig a központi teljesítménygazdálkodásba bevont teljesítménydíjas fogyasztó - a teljesítménygazdálkodási előírások* alapján -a kapott engedély, vagy előírás szerint, illetőleg az áramszolgáltatóval kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott időtartamon belül a szerződésben eredetileg lekötött teljesítménytől eltérően vételezhet;[3]

h) eseti többletteljesítmény az a teljesítményérték, amelynek mértékéig a teljesítménydíjas fogyasztó azon a csatlakozási ponton, amelyre legalább egy napszakban 1000 kW vagy annál nagyobb teljesítményre szerződött, az áramszolgáltatóval kötött eseti megállapodás alapján, az abban meghatározott időtartamon belül

- kizárólag csúcsidőszakban, vagy

- valamennyi napszakban

a szerződésben eredetileg lekötött teljesítményt meghaladóan vételezhet;

i) névleges csatlakozási teljesítmény az általános-, a háztartási-, valamint a háztartási fogyasztással együtt mért ipari (foglalkozási) árszabás szerinti vételezés esetén szerződésben rögzített névleges látszólagos teljesítményérték (kV A), amelynek 1/4 óránál hosszabb időtartamú túllépése esetén a túláramvédelem a vételezést megszakíthatja.

(4) Az egyes napszakok időtartama a következő :

a) nappali időszak - a csúcsidőszak kivételével - a 06-21 óra közötti időszak;

b) éjszakai időszak a 21-06 óra közötti időszak;

c) csúcsidőszak

- III-IX. hónapokban 18.00-21.00

- X-II. hónapokban 16.30-21.00 óra közötti időszak;

- a teljesítménydíjas fogyasztó azon csatlakozási pontjára, amelyre üzemszerű hétvégi többletteljesítményt kötöttek le, a csúcsidőszak csak a hétfőtől péntekig terjedő munkanapokra vonatkozik;

d) háztartási-, valamint általános árszabással vételező fogyasztó esetén az a), b) és c) pontokban foglalt rendelkezésektől eltérően az egyes napszakok az alábbiak:

- nappali időszak 06.00-16.30

- csúcsidőszak 16.30-21.00

- éjszakai időszak 21.00-06.00 óra közötti időszak.

(5) A szerződéskötéssel kapcsolatos egyéb fogalmak a következők:

a) tartalék csatlakozó berendezés a fogyasztási hely üzemszerű ellátásban részt nem vevő, annak tartalék ellátására rendelkezésre álló - a szerződésben és a 13. § (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett - igénybevehető csatlakozó

berendezés;

b) előszámla a tárgyidőszakra vonatkozó, a várható fogyasztásnak megfelelő részszámla, amelynek alapja az előző elszámolási időszakokban történt fogyasztás.

3. § (1) Az áramszolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés megkötésére a polgári jog szabályai az irányadók.

(2) A villamosenergia vételezésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötését általában megelőzi:

a) a fogyasztó részére a szolgáltatás feltételeire vonatkozó szolgáltatói tájékoztatás,

b) a fogyasztói igénybejelentés,

c) az igénybejelentés alapján szerződés tervezet (szerződési ajánlat) (1., 2., illetőleg 3. számú szerződés minta) elkészítése és átadása."

2. §

A SZ. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A villamosenergia szolgáltatására és vételezésére vonatkozó igénynek a szerződés megkötéséhez szükséges adatait (9. §) az áramszolgáltatóhoz írásban be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha

a) a lakásvilágítás és háztartási (továbbiakban: háztartási) fogyasztó olyan fogyasztási hely részére igényel villamosenergia szolgáltatást, amelyben a háztartási fogyasztás mérésére alkalmas, üzemképes fogyasztásmérő berendezés már fel van szerelve,

b) a háztartási fogyasztó teljesítményigényének növekedése miatt a fogyasztásmérőt, illetőleg a fogyasztásmérőhöz tartozó túláramvédelmi készüléket cserélni kell,

c) az a) és b) pontban nem említett egyéb fogyasztó már bejelentett, illetőleg lekötött teljesítményigénye megváltozik, ,

d) a teljesítménydíjas fogyasztó növekvő teljesítmény igénybevételére kötött szerződés lejár,

e) meghatározott (tizenkét hónapnál rövidebb) időre kötött szerződést a fogyasztó meg kívánja hosszabbítani.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti igénybejelentés nem tekinthető új fogyasztói igénynek. Annak megítélésére, hogy az igénybejelentés milyen esetben jelent növekvő igényt, a csatlakozási díjakra vonatkozó jogszabályok a mértékadók."

3. §

A SZ. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az igénybejelentés [5. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c), d) és e) pontja] alapján -annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - az áramszolgáltató köteles

a) a fogyasztó részére szerződéstervezetet (szerződési ajánlatot) küldeni, ha bejelentett igénye kielégítésének akadálya nincs,

b) a fogyasztót értesíteni, ha

- az igénybejelentés a szükséges adatokat nem tartalmazza, illetőleg

- nem szerezte be a 4. § (4) bekezdés szerinti engedélyeket,

c) a fogyasztó részére a 4. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatót megadni, amennyiben ilyet még nem kért és bejelentett igénye kielégítésének általa megvalósítandó műszaki-gazdasági előfeltétele van.

(2) Az áramszolgáltató köteles az igénybejelentés kézhezvételétől számítva városokban nyolc, egyéb településeken tizenöt napon belül az 5. § (2) bekezdés

a) pontja szerinti esetben a fogyasztásmérőt az új fogyasztó nevén nyilvántartásba venni,

b) pontja szerinti esetben - amennyiben a növekvő igény kielégítésének akadálya nincsen - az új fogyasztásmérőt, illetőleg a fogyasztásmérőhöz tartozó túláramvédelmi készüléket felszerelni.

(3) Ha a fogyasztó a szerződéstervezetet harminc napon belül aláírva nem küldi vissza, illetve arra vonatkozóan nem nyilatkozik, az áramszolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

(4) Ha a teljesítménydíjas fogyasztó a szerződésben alaphálózati-, főelosztó állomási, vagy középfeszültségű csatlakozási pontra üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény igénybevételét a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg, köteles a tényleges vételezés megkezdéséig az üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény után a villamosenergia árszabásban* a megfelelő feszültségszintre megállapított nappali éves díjjal azonos értékű díjat fizetni. Az áramszolgáltató köteles a fenti díjfizetés ellenében a lekötött teljesítménnyel rendelkezésre állni."[4]

4. §

A SZ. 7. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyben a jelenlegi (5)-(6) bekezdések számozása (6)-(7) bekezdésekre változik:

"(2) Egy méretlen üzemi villamosműről, illetőleg méretlen fogyasztói hálózatról közvetlenül vételező több természetes vagy jogi személlyel (a továbbiakban együtt: felhasználó) külön-külön kell szerződést kötni.

(3) A fogyasztó mért fogyasztói hálózatán keresztül vételező további felhasználók közül csak azzal köteles az áramszolgáltató szerződést kötni (a továbbiakban: alfogyasztó)

a) akinek a villamosenergia vételezését háztartási árszabással, vagy azzal együtt mért ipari (foglalkozási) árszabással kell elszámolni,

b) aki közösségi célú felhasználásra igényel villamosenergiát.

(4) Nem kell külön szerződést kötni az áramszolgáltatónak a fogyasztó mért fogyasztói hálózatán keresztül vételező - a (3) bekezdésben nem említett - további olyan felhasználókkal, akiknek a fogyasztó a 13. § (6) és (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével ad tovább villamosenergiát.

(5) Egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül társbérlőként közösen vételező háztartási fogyasztókkal (a továbbiakban: közös fogyasztók) egy szerződést kell kötni. A közös fogyasztókat -a villamosenergia vételezés tekintetében -egyenlő jogok illetik meg és a közös fogyasztásért egyetemlegesen felelősek."

5. §

A SZ. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) és (3) bekezdések lépnek:

"(2) Háztartási fogyasztóval - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a szerződés akkor is létrejön, ha a háztartási fogyasztó az 5. § (1) bekezdése, illetőleg (2) bekezdésének a), illetőleg b) pontjában előírt igénybejelentését az áramszolgáltató tudomásul Vette és ennek alapján a szükséges fogyasztásmérő berendezést felszerelte, azt az igénybejelentést tevő háztartási fogyasztó nevén nyilvántartásba vette, továbbá a háztartási fogyasztó a vételezést megkezdte.

(3) Háztartási fogyasztóval a 9. § (3) bekezdésében előírt minta szerinti szerződést csak a következő esetekben kell megkötni:

a) a háztartási fogyasztó: alfogyasztó, vagy

b) a háztartási fogyasztó névleges csatlakozási teljesítménye 10 kW-ot meghalad, vagy

c) egy fogyasztási helyen háztartási, valamint ipari (foglalkozási) célra is vételez a fogyasztó villamosenergiát, függetlenül attól, hogy a kétféle célra vételezett villamosenergiát közös-, vagy külön fogyasztásmérők mérik,

d) a háztartási fogyasztó - külön jogszabályban* meghatározott - hőfejlesztő készülékéhez időprogram kapcsoló kerül felszerelésre[5]

- külön jogszabályban foglalt rendelkezés alapján, vagy

- a fogyasztó kérésére, vagy

- a külön jogszabályban az áramszolgáltató részére biztosított felszerelési jog alapján; ebben az esetben az áramszolgáltató a szerződési ajánlatot a fogyasztóberendezések felmérése alapján készíti el és küldi meg a fogyasztó részére."

6. §

A SZ. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A szerződésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a szerződő felek nevét, címét (lakhely, telephely) teljesítménydíjas fogyasztóknál azok felügyeleti szervének megnevezését,

b) a fogyasztási hely [2. § (2) bekezdés] megjelölését, ezen belül az össze nem függő terület [13. § (6) bekezdés] pontos meghatározását,

c) az alfogyasztók [7. § (3) bekezdés] felsorolását és napszakonkénti szerződött teljesítmény értékeit, valamint az alfogyasztók azon egyidejű eredő teljesítmény és energia igénybevétel értékeit, amelyeket a fogyasztó napszaki teljesítmény és energia igénybevételének elszámolásánál figyelembe kell venni,

d) a csatlakozás módját, ideértve a tartalék csatlakozó berendezést, illetőleg rendelkezésre állásának elszámolása alapjául szolgáló jellemzőit is, továbbá a csatlakozási pontot és annak az elszámolása alapjául szolgáló feszültségszintjét,

e) a szolgáltatás tárgyát képező villamosenergia műszaki jellemzőit (áramnem, áramrendszer, névleges feszültség és periódusszám),

f) a villamosenergia fogyasztás nemet (pl. háztartási, teljesítménydíjas, általános, vontatási, közvilágítási stb.), valamint az ennek megfelelően alkalmazásra kerülő villamosenergia árszabást,

g) az üzemszerűen, illetőleg tartalék jelleggel igénybe vehető hatásos, illetőleg látszólagos teljesítmény értékét (kW, kV A), a szükségeshez mérten időszak (napszak), illetőleg teljesítményfajta [2. § (3) bekezdés] szerinti bontásban, beleértve a 7. § (4) bekezdésben említett továbbadással vételező szervek, vállalatok teljesítmény igényét is,

h) a tartalék csatlakozó berendezésen keresztül vételezhető hatásos, illetőleg látszólagos teljesítmény értékét (kW, kV A), a szükségeshez mérten időszak (napszak) szerinti bontásban,

i) a fogyasztó által az áramszolgáltatónak átadásra kerülő (tervezett) hatásos és meddő villamosenergia mennyiségét napszaki bontásban,

j) a villamosenergia fogyasztás teljesítménytényezőjét (ccs fi), ha arra vonatkozó jogszabály alapján a hatóság külön előírást adott,

k) a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát nem veszélyeztető teljesítmény ingadozások jellegét, csúcsértékét és időtartamát, továbbá az ingadozások gyakoriságát,

l) a tartalék csatlakozó berendezés, a tartalék teljesítmény, valamint a kisegítő teljesítmény biztosításának és igénybevétele bejelentésének a módját,

m) a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak felsorolását, továbbá beépítésének feszültségszintjét,

n) a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő leolvasási napok meghatározását,

o) számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit,

p) az üzemi villamosmű, illetőleg a fogyasztói vezetékhálózat elkészülte bejelentésének legkésőbbi időpontját,

r) a szolgáltatás és vételezés megkezdésének az időpontját,

s) a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját,

t) a szerződésszegés következményeit,

u) az egyéb feltételeket (pl. üzemviteli megállapodás, a fogyasztó saját villamosenergia fejlesztő berendezésének üzemeltetése, karbantartás stb. miatti áramszünet, automatikus terheléskorlátozás részletes feltételei stb.)

(2) Az (1) bekezdés c)-m) pontjaiban foglaltakat csatlakozási pontonként külön-külön kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés tartalmi előírásainak megfelelő szerződés-minták* alkalmazása új szerződések esetén kötelező a következők szerint:[6]

a) 1. számú szerződés minta

- teljesítménydíjas árszabás szerinti vételezés esetén;

- vontatási árszabással történő vételezés esetén a IV/6, VII, XIV. pontok és a IV/9 pont táblázat 5-7 sorainak elhagyásával, továbbá a IV/10 pontban a vontatási fogyasztásnem és árszabás tétel feltüntetésével;

b) 2. számú szerződés minta

- általános árszabás szerinti vételezés esetén;

c) 3. számú szerződés minta

- háztartási,

- háztartási fogyasztással együtt mért ipari (foglalkozási),

- személyi, illetőleg szövetkezeti tulajdonban levő lakóépület közösségi célú villamosenergia felhasználására előírt

árszabás szerinti vételezés esetén;

d) közvilágítási árszabással történő vételezés esetén az alkalmazandó szerződés minta előírásait külön jogszabály* határozza meg.[7]

(4) A szerződés minta előírt kötelező tartalmának módosításához a Nehézipari Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának előzetes engedélye szükséges."

7. §

A SZ. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A fogyasztó az általa létesített üzemi villamosmű, illetőleg fogyasztói vezetékhálózat elkészültét köteles az áramszolgáltató részére a szerződés szerinti időpontban bejelenteni [9. § (1) bekezdés p) pont].

(2) Az áramszolgáltató a közcélú villamosmű üzembiztonsága érdekében az üzemi villamosművet, illetőleg a fogyasztói vezetékhálózatot és a fogyasztóberendezést a bekapcsolás előtt felülvizsgálhatja és ha az a szabványoknak, típusterveknek, az érintésvédelmi rendszabálynak,* továbbá az áramszolgáltató által előírt követelményeknek [4. § (2) és (3) bekezdés] nem felel meg, a bekapcsolást megtagadhatja. A háztartási, továbbá a háztartási fogyasztással együtt mért ipari (foglalkozási) árszabással vételező fogyasztó részére szerelést végző szerv (személy) a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni az áramszolgáltató részére, hogy a fogyasztói vezetékhálózatot a szabványoknak, a típusterveknek, az érintésvédelmi rendszabálynak és egyéb műszaki előírásoknak megfelelően készítette.[8]

(3) A szerződés megkötése, a felülvizsgálat alkalmával esetleg észlelt hibák kijavítása és a külön jogszabályokban megállapított árak (díjak) befizetése után az áramszolgáltató köteles

- az elszámolás céljára szolgáló fogyasztásmérőt,

- a névleges csatlakozási teljesítményt meghatározó kismegszakítót, vagy késes olvadóbiztosító betétet,

- a vonatkozó jogszabályokban* előírt esetben szükséges időprogram-kapcsolót beszerezni és felszerelni,[9]

- a névleges csatlakozási teljesítményt meghatározó, az előbb említettektől eltérő, állítható túláramvédelmi készüléket a szerződésnek megfelelő értékre beállítani,

továbbá

- a szerződésben meghatározott időpontban a villamosenergia szolgáltatást megkezdeni (bekapcsolás), illetőleg a szerződésben üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény szolgáltatásával rendelkezésre állni.

(4) Háztartási fogyasztó esetén az áramszolgáltató a külön jogszabályban megállapított árat (díjat) utólag is kiszámlázhatja.

(5) A felek - háztartási fogyasztó kivételével - a fogyasztásmérőberendezés, illetőleg az időprogram kapcsoló beszerzése és felszerelése tekintetében a (3) bekezdésben foglalt előírástól eltérően is megállapodhatnak.

(6) A bekapcsolásra kizárólag az áramszolgáltató jogosult.

(7) Ha a csatlakozó berendezést, az üzemi villamosműnek a fogyasztásmérőberendezés előtti részét, illetőleg a méretlen fogyasztói hálózatot - akár ideiglenesen is - feszültségmentesíteni kell, vagy el kell távolítani, illetőleg azon áthelyezési, átalakítási, bővítési munkálatokat kell végezni, azt a fogyasztó megrendelésére az áramszolgáltató, vagy hozzájárulásával más arra jogosult szerv, vagy személy végezheti. Az áramszolgáltató a más szerv vagy személy által végzett munkát jogosult ellenőrizni."

8. §

A SZ. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A rendszeres fenntartási munkálatok alatti áramszünetet az áramszolgáltató - elférő szerződési megállapodás hiányában - köteles a csatlakozási ponton üzemszerű vételezésre 200 kW vagy annál nagyobb teljesítményt lekötő teljesítménydíjas fogyasztóval a tárgyhónapot megelőző hó 1. napjáig írásban közölni. A kikapcsolás (feszültségmentesítés) időpontjának és időtartamának megállapításánál a vasúti közlekedés különleges szempontjait figyelembe kell venni."

"(7) Az eseti többletteljesítményt [2. § (3) bekezdés h) pont] az áramszolgáltató a villamosenergia rendszer teljesítmény viszonyai (pl. teljesítményhiány) miatt az Országos Villamos Teherelosztó utasítására, vagy hálózati üzemzavara esetén részben vagy egészben haladék nélkül visszavonhatja."

9. §

A SZ. 13. §-a (1), (5) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fogyasztó a villamosenergiát a szerződésben megállapított határokig a fogyasztási nemeknek és jogszabályokban, vagy azok alapján tett intézkedésekben meghatározott korlátozásoknak megfelelően jogosult vételezni. A háztartási fogyasztó villamosenergia vételezését a bejelentést [5. § (2) bekezdés a) pontja] következően megkezdheti akkor is, ha a fogyasztásmérőt még nem írták át a nevére."

"(5) Nem jelent sem tartalék teljesítmény igénybevételt, sem teljesítmény túllépést [19. § (3) bekezdés a) pont]

- ha az áramszolgáltató valamely fogyasztási helyen azonos feszültségszinten levő egy, vagy több csatlakozási ponton lekötött teljesítményt nem szolgáltatja és emiatt a fogyasztó a többi csatlakozási ponton az azokra lekötöttnél nagyobb teljesítményt vételez, de csak olyan mértékben, hogy a vételezés az egyes csatlakozási pontokon az üzembiztosan szolgáltatható legnagyobb, összesen pedig a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítményt nem haladja meg,

- ha a teljesítménydíjas fogyasztó az operatív-, illetőleg az eseti többletteljesítményt veszi igénybe,

- ha a fogyasztó az alfogyasztói részére a szerződésben meghatározott egyidejű eredő terhelés mértékéig vételez a szerződésben lekötöttnél nagyobb teljesítményt."

"(8) A fogyasztó - háztartási fogyasztó kivételével - az általa vételezett villamosenergiát a mért fogyasztói hálózatán keresztül vételező további felhasználó részére - kivéve a háztartási fogyasztó részére - térítéssel vagy térítés nélkül továbbadhatja. A fogyasztó fogyasztási helyén kívül levő további felhasználó részére való továbbadás esetén azonban alkalmazni kell a (6) bekezdésben foglaltakat. Nem minősül továbbadásnak a villamosenergia árszabásokban meghatározott közös fogyasztás.".

10. §

A SZ. 15. §-ának (2) és (3) bekezdései a következők szerint módosulnak:

"(2) Ha a fogyasztó a lakásában (lakásával egybeépült műhelyben, orvosi rendelőben, irodában, üzlethelyiségben, vagy más hasonló rendeltetésű helyiségben) háztartási és ipari (foglalkozási) célra vételez villamosenergiát, a villamosenergia fogyasztást a villamosenergia árak alkalmazása céljából fogyasztásnemenként lehetőleg külön kell mérni.

(3) A háztartási és ipari (foglalkozási) fogyasztóberendezés villamosenergia fogyasztásának közös mérését az áramszolgáltatótól kell kérni. A kérelem elmulasztását, vagy a kérelem teljesítésének megtagadását követően a közös mérőberendezésekre kapcsolt háztartási és ipari (foglalkozási) fogyasztóberendezés fenntartása, vagy létesítése esetén az áramszolgáltató jogosult a közösen mért villamoseríergia fogyasztást a villamosenergia árszabásban* meghatározott felemelt árral elszámolni mindaddig, amíg a fogyasztó a fogyasztói vezetékhálózatának saját költségén történő szétválasztásáról nem gondoskodik és az áramszolgáltató az ipari (foglalkozási) célra vételezett villamosenergia mennyiségének a mérésére külön fogyasztásmérőt nem szerel fel."[10]

11. §

A. SZ. 16. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az egyes napszakok időtartamai [2. § (4) bekezdés] nem naptári hónapra, hanem egy-egy leolvasási időszakra vonatkoznak. Teljesítménydíjas fogyasztók fogyasztásmérő berendezésének leolvasási napjait a szerződésben kell meghatározni. A leolvasási nap megállapításánál figyelembe kell venni különösen a következőket:

- a tényleges leolvasási nap a szerződésben megállapított naptól legfeljebb két nappal eltérhet,

- a szerződésben megállapított leolvasási nap az egyes hónapokban közeli (lehetőleg azonos) naptári nap legyen,

- a tényleges leolvasási nap a naptári hónap utolsó napját legfeljebb 10 nappal megelőzheti, illetőleg legfeljebb 5 nappal követheti.

(3) Fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamosenergia vételezésnek csak különleges műszaki, vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben (pl. ideiglenes fogyasztó) és az áramszolgáltató hozzájárulásával van helye. Ez esetben a szolgáltatott villamosenergia mennyiségét a fogyasztóberendezés névleges teljesítménye és a szerződésben meghatározott fogyasztási időtartam alapján kell megállapítani."

"(5) Ha a háztartási fogyasztó a szerződést felmondja, az áramszolgáltató (megbízottja) köteles gondoskodni a fogyasztásmérő berendezésnek -a felmondás kézhezvételétől számított - városokban nyolc, egyéb településeken tizenöt napon belül való leolvasásáról. A szerződést felmondó fogyasztó a fogyasztásért a fogyasztásmérő leolvasására rendelkezésre álló határidő eltelte után nem felel."

12. §

A SZ. 17. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"(1) A fogyasztó a számla ellen az áramszolgáltatónál (megbízottjánál) az elévülési határidőn belül (Ptk. 324. §) kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs."

13. §

A SZ. 18. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul;

"(1) Ha valamely fogyasztásmérő berendezés a vételezett összes villamosenergia mennyiséget vagy annak napszakokra eső arányait hibásan méri, annak leolvasási adatai külön vizsgálat nélkül számlázás alapjául nem szolgálhatnak."

14. §

A SZ. 19. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szerződésszegésnek (szabálytalan vételezésnek) minősül a fogyasztó részéről, ha

a) az általa vételezett villamosenergiát háztartási fogyasztó részére továbbadja, illetőleg a háztartási fogyasztó az általa vételezett villamosenergiát továbbadja [13. § (8) bekezdés],

b) a külön jogszabály* szerint engedélyhez kötött villamosenergia felhasználás esetén felhasználási engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt névleges teljesítményt meghaladóan vételez, továbbá, ha a meghatározott napszakban üzemeltethető hőfejlesztési célú fogyasztóberendezést az előírástól eltérő időszakban is a hálózatra kapcsolja;[11]

c) mérőberendezés nélküli fogyasztás esetén [16. § (3) bekezdés] a megállapodásban foglaltaktól eltérően vételez,

d) villamosenergiát a fogyasztásmérőberendezés működésének bármilyen módon való befolyásolásával, vagy a fogyasztásmérőberendezés megkerülésével vételez, a méretlen fogyasztói hálózaton ilyen vételezési lehetőséget létesít, illetőleg a hibás vagy lejárt hitelesítésű fogyasztásmérő kicserélését - előzetes értesítés ellenére - akadályozza,

e) a villamosenergiát olyan üzemi villamosművön, illetőleg fogyasztói vezetékhálózaton vételezi, amely nem felel meg a szabványnak, illetőleg az érintésvédelmi rendszabály előírásainak, vagy a testi épséget, élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,

f) a vételezett villamosenergiát az áramszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül a szerződésben megjelölt fogyasztási helyen kívüli területre viszi át,

g) a villamosenergia vételezésénél olyan terhelési és feszültségi viszonyokat, vagy egyéb olyan zavart idéz elő, aminek következtében a villamosenergia szolgáltatás megszakad, vagy a villamosenergia szolgáltatást, más fogyasztó vételezését zavarja a villamosenergia ellátásának biztonságát veszélyezteti, a szabványok betartását akadályozza,

h) villamosenergia fejlesztő berendezését az áramszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően kapcsolja össze a közcélú villamosművel.

i) a csatlakozó berendezést, vagy a méretlen fogyasztói hálózatot megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja,

j) a korlátozásra vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget,

k) ha az üzemi villamosműnek a fogyasztásmérőberendezés előtti részét, illetőleg a méretlen fogyasztói hálózatot - eltérő szerződéses megállapodás hiányában - az áramszolgáltató ellenőrzése nélkül eltávolítja, áthelyezi, átalakítja, bővíti,

l) a szerződésből, illetőleg a villamosenergia vételezésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a 10. § (4) bekezdésében említett utólag kiszámlázott árat (díjat) nem fizeti ki,

m) a villamosenergiát cos fi = 0,5-nél kedvezőtlenebb, illetőleg a hatósági külön előírástól [9. § (1) bekezdés j) pont] eltérő értékű teljesítménytényezővel vételezi,

n) adott felhasználási célra megállapított árszabással (díjtétellel) vételezhető villamosenergiát más árszabás, illetőleg díjtétel" alá tartozó célra használja fel."

15. §

A SZ. 19. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a szerződés szerint

- a csatlakozási ponton igénybevehető,

- üzemszerű,

- tartalék,

- üzemszerű hétvégi többlet,

- kisegítő,

- éjszakai többlet,

- operatív,

- eseti többlet,

- illetőleg tartalék teljesítmény igénybevétele esetén a fogyasztási helyre lekötött teljesítményt túllépi."

16. §

A SZ. 20. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"(1) A szerződésszegés következménye

a) kártérítés;

b) árpótlék, amely lehet a villamosenergia árszabásban meghatározott értékű

- felemelt ár,

- a teljesítmény túllépés pótdíj,

- felár;

c) kizárás a villamosenergia szolgáltatásból"

17. §

A SZ. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szerződésszegésből eredő károkért mind az áramszolgáltató, mind a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felelős."

18. §

A SZ. 22. §-a a következők szerint módosul:

"22. § (1) A fogyasztó által vételezett villamosenergiáért felemelt árat kell felszámítani, ha az a villamosenergiát a 19. § (2) bekezdésének a)-d), f), i), illetőleg n) pontjai szerint, vagy - a 8. §-ban és a 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - érvényes szerződés nélkül vételezte.

(2) A (1) bekezdés alkalmazásában a szabálytalanul vételezett villamosenergia mennyiséget a beépített fogyasztóberendezés névleges teljesítmény felvétele és a következő kihasználási óraszámok figyelembevételével kell megállapítani:

- háztartási fogyasztás esetén havi 125 óra,

- egyműszakos üzem (napi 6-8 órás fogyasztás) esetén havi 200 óra,

- kétműszakos üzem (napi 12-16 órás fogyasztás) esetén havi 400 óra,

- három- és négyműszakos üzem (napi 18 órát meghaladó, illetőleg folyamatos fogyasztás) esetén havi 600 óra.

Az így megállapított villamosenergia mennyiség nem lehet több, mint a hiteles mérőberendezéssel esetleg megállapított teljes fogyasztás.

(3) A fogyasztó a 19. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a teljesítmény túllépés pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj fizetése nem mentesíti a fogyasztót a szerződésszegés egyéb következményei alól."

19. §

A SZ. 23. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"(1) Az áramszolgáltató a fogyasztót kizárhatja a villamosenergia szolgáltatásból, ha

a) 19. § (2) bekezdésének a), c), d), illetőleg h)-n) pontjai szerinti szabálytalan vételezést az áramszolgáltató által megállapított határidőn belül nem szünteti meg,

b) a szerződésből, illetőleg a villamosenergia vételezésből, valamint a 10. § (4) bekezdésében említett ár (díj), továbbá a 19. § (2) bekezdése c), illetőleg d) pontja szerinti szabálytalan vételezés miatti fizetési kötelezettségének a 16. § (7) bekezdésében megállapított határidőn belül nem tesz eleget,

c) az áramszolgáltató igazolt megbízottját akadályozza a fogyasztásmérő berendezés leolvasásában, ellenőrzésében, karbantartásában,

d) érvényes szerződés nélkül vételez."

20. §

A SZ. 25. §-a a következők szerint módosul:

"25. § (1) A háztartási fogyasztóval kötött szerződést csak a fogyasztó mondhatja fel.

(2) A háztartási fogyasztónak a lakásból a szerződés felmondása nélkül való kiköltözése a szerződés érvényét nem szünteti meg. Ilyen esetben a kiköltöző fogyasztó szerződése az újonnan beköltöző fogyasztónak az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igénybejelentésekor szűnik meg."

21. §

A SZ. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) A tizenkét hónapnál rövidebb időre kötött szerződés lejárati időpontja után megszűnik, kivéve, ha a fogyasztó a lejárati időpont előtt legalább harminc nappal bejelenti a szerződés meghosszabbítására vonatkozó igényét [5. § (2) bekezdés e) pontja] és azt az áramszolgáltató elfogadja.

(2) A teljesítménydíjas fogyasztóval kötött szerződés érvénytartama - naptári évtől függetlenül - tizenkét hónap. Az ilyen szerződés érvénye mindaddig újabb tizenkét hónapra meghosszabbodik, amíg az a szerződő felek akaratával egyezik és annak lejárta előtt legalább harminc nappal egyik fél sem tesz javaslatot új szerződés kötésére. A növekvő teljesítményre kötött szerződés nem hosszabbodhat meg.

(3) Új szerződést kell kötni a fogyasztóval, ha

a) az érvényben levő

- teljesítménydíjas szerződésének 12 havi érvénytartama lejárt,

- általános árszabású szerződésének érvénytartamából legalább 12 hónap eltelt

és igénybejelentésében az érvényben levő szerződésétől eltérő árszabást választ,

b) teljesítménydíjas szerződése nem hosszabbodhat meg.

(4) Az áramszolgáltató a csatlakozási pontra üzemszerű, illetőleg tartalék jellegű igénybevételre lekötött teljesítmény folyamatos szolgáltatásával változatlan mértékben köteles rendelkezésre állni, amíg a fogyasztó azt igényli.

(5) Amennyiben a fogyasztó csatlakozási pontra lekötött teljesítmény igénye átmeneti (legalább 12 havi) csökkenés után ismételten emelkedik, az áramszolgáltató ezt az igénynövekedést - eltérő szerződési megállapodás hiányában - új igénynek tekintheti.

(6) Amennyiben a 25. §-ban nem említett egyéb fogyasztó teljesítményigényét változtatni kívánja, az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igénybejelentést követő új szerződés megkötéséig a régi szerződés az irányadó.

(7) A fogyasztó a szerződést - eltérő szerződési megállapodás hiányában - legalább tizenöt napos határidővel bármikor felmondhatja. Ez a rendelkezés az általános árszabás és a teljesítménydíjas árszabás szerint vételező fogyasztóra csak akkor vonatkozik, ha annak villamosenergia vételezése a teljesítési helyen megszűnik.

(8) Az áramszolgáltató a szerződést abban az esetben mondhatja fel, ha az üzemszerűen igénybe vett csatlakozási ponton a villamosenergia vételezése több mint tizenkét hónapja szünetel.

(9) A szerződésnek az - érvénytartamán belüli - módosítására a vételezési vagy szolgáltatási változás kívánt időpontját legalább 30 nappal megelőzően kell igénybejelentést, illetőleg javaslatot tenni."

22. §

A SZ. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"26/A. § (1) Az árszabás rendelet megváltozása miatt a fogyasztó 1978. évre 1978. június 30-ig új igénybejelentést tehet, abban az esetben is, ha 1978. évre a rendelet hatályba lépése előtt érvényben volt árszabás rendelet figyelembevételével már tett igénybejelentést. Az új igénybejelentés alapján megkötött szerződés érvénytartamának kezdete:

a) ha a fogyasztó 1977. december hónapjában teljesítménydíjas árszabás szerint vételefeett és

- 1978. február 28-ig tesz új igénybejelentést, abban az esetben 1978. január 1.,

- 1978. február 28-a után tesz új igénybejelentést, abban az esetben az igénybejelentés beérkezését követő második hónap első napja,

b) ha a fogyasztó 1977. év decemberében általános áramdíj as árszabás szerint vételezett vagy 1977. évben idényszerű többletteljesítést vett igénybe, abban az esetben az új igénybejelentése beérkezését követő második hónap első napja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti új igénybejelentés alapján az áramszolgáltató - a 6. § (1) bekezdés előírásától eltérően - 90 napon belül köteles szerződési, vagy szerződésmódosítási ajánlatot küldeni a fogyasztó részére."

23. §

Ez a rendelet 1978. január hó 1. napján lép hatályba.

Dr. Simon Pál s. k.,

nehézipari miniszter

Lábjegyzetek:

[1] * Részletes meghatározását jelenleg: a 14/1975. (XII. 31.) NIM rendelet 2. §-ával módosított és kiegészített 7/1970. (VI. 25.) NIM rendelet tartalmazza.

[2] * Jelenleg: a 3/1977. (XII. 29.) NIM-ÁH rendelet az egyes fogyasztásnemek villamosenergia árának megállapításáról.

[3] * Jelenleg: a 36/1967. (NIM. É. 44.) NIM utasítás.

[4] * Jelenleg: a 3/1977. (XII. 29.) NIM-ÁH rendelet

[5] * Jelenleg: 13/1975. (XII. 31.) NIM rendelet a villamosenergiának hőfejlesztés céljára történő felhasználásáról.

[6] * A szerződésminták a Nehézipari Értesítőben kerülnek közzétételre.

[7] * Jelenleg: a 60/1966. (NIME 1967. évi 1.) NIM utasítás.

[8] * Közzétételéről jelenleg az 1/1964. (IX. 9.) NIM rendelet intézkedik.

[9] * Jelenleg: a 13/1975. (XII. 31.) NIM rendelet a villamoseinergiának hőfejlesztés céljára törénö felhasználásáról.

[10] * Jelenleg: a 3/1977. (XII. 29.) NIM-ÁH rendelet

[11] * Jelenleg: a 13/1975. (XII. 31.) NIM rendelet a villamosenergiának hőfejlesztés céljára történő felhasználásáról.