50/1977. (XII. 21.) MT rendelet

az állami ellenőrzésről

Az állami ellenőrzés rendszere általános fejlődésünkkel együtt kiépült és megszilárdult. Az ellenőrzés kiemelkedő jelentőségű mind a gazdasági, mind az igazgatási tevékenység folyamatos fejlesztésében és az állami fegyelem erősítésében. Jelentőségét és eredményességét növeli, hogy az állami ellenőrzés rendszeresen támaszkodik a dolgozók véleményére és segítségére. Az ellenőrzési munka ilyen támogatása mind tartalmasabbá és hatékonyabbá teszi a szocialista demokratizmus intézményeinek tevékenységét, és elősegíti a szocialista demokrácia további kibontakozását is.

Az ellenőrzési munka tapasztalatai indokolják az állami ellenőrzés egész rendszerének továbbfejlesztését. A fejlődésünk által szabott magasabb követelmények keretében az összehangolt ellenőrzések alapvető célja a társadalmi-gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése, azokban a központi iránymutatások érvényesítése, a kormányzati intézkedések gyakorlati hatásainak, valamint a megvalósítás tapasztalatainak felmérése és értékelése, továbbá a végrehajtási feltételek javításának segítése és ezzel a gazdálkodás és az igazgatás magasabb színvonalra emelésének előmozdítása.

E célok megvalósítása, az állami ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében a Minisztertanács - a 33. § tekintetében a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya kiterjed minden olyan állami ellenőrzésre, amelyet a Minisztertanács, illetőleg az irányítása és felügyelete alatt álló minisztériumok, országos hatáskörű szervek, tanácsok és mindezek szervei végeznek, valamint a belső ellenőrzésre, amelyet a felsorolt szervek és azok önálkSan gazdálkodó szervezetei folytatnak.

2. §

A rendelet hatálya alá tartozó ellenőrzések (a továbbiakban: állami ellenőrzés) továbbfejlesztése érdekében a különböző célú és feladatkörű ellenőrzések rendszerének olyan szervezett, összehangolt és folyamatos működtetése szükséges, amely

a) tervszerűen, összehangoltan, indokolatlan párhuzamosságok nélkül fogja át az ellenőrzött szerveket és tevékenységük teljes körét;

b) értékeléssel és előremutató javaslatokkal szolgálja a központi és más érdekelt felettes szervek rendszeres tájékoztatását; elősegíti a döntések jobb megalapozását;

c) hatékonyan előmozdítja az ellenőrzött szervek tevékenységének folyamatos javítását, különösen a tervszerűség, a gazdaságosság és a szervezettség magasabb szintre emelését, a törvényesség, valamint a gazdálkodási, a pénzügyi, az ár-és az igazgatási fegyelem erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét;

d) rendszeresen támaszkodik a szocialista demokratizmus intézményeire, egyben előmozdítja fejlődésüket azzal, hogy a vizsgálatok lefolytatásában, a szükséges intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában igényli a dolgozók közreműködését.

3. §

Az állami ellenőrzés egységes rendszerének és szocialista vonásainak erősítése, hatékonyságának fokozása érdekében a gazdálkodás és az igazgatás minden területén alapelvként kell érvényesíteni, hogy az ellenőrzés

a) a vezetés és az irányítás szerves része; a vezető minden szinten felelős az általa irányított tevékenység teljes körű ellenőrzésének megszervezéséért és annak folyamatos, hatékony működéséért, továbbá az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosításáért;

b) fő feladata az ellenőrzött tevékenység segítése és színvonalának emelése, a gátló körülmények feltárása, azok ismétlődésének megelőzése, a céloktól való eltérések okainak felderítése és megszüntetésükre javaslatok kialakítása, valamint a jó tapasztalatok elterjesztése;

c) szabálytalanság esetén következetesen és a szabálytalanság súlyának megfelelően intézkedik a felelősség érvényesítése iránt;

d) a vizsgálatok lefolytatásában és értékelésében igényli a dolgozók közreműködését, rendszeresen fejleszti áz ellenőrzés demokratizmusát.

Az állami ellenőrzés központi irányítása és tervezése

4. §

(1) Az állami ellenőrzést a Minisztertanács irányítja.

(2) A Minisztertanács éves terv alapján végzi az ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységét. Ennek keretében gondoskodik a tervben foglaltak végrehajtásának koordinálásáról, a tapasztalatok hasznosításáról.

5. §

A Minisztertanács éves ellenőrzési terve meghatározza:

a) azokat a témákat, amelyeket a Minisztertanács közvetlen ellenőrzése alá von;

b) a társadalmi-gazdasági életnek azokat a kiemelt kérdéseit, amelyekre a tervidőszakban az ellenőrzéseket összpontosítani kell;

c) azokat az egyes tevékenységeket, amelyeket meghatározott szerveknek kell megvizsgálniuk, továbbá a szükséges mértékben e vizsgálatok elvégzésének, összehangolásának és értékelésének kijelölt felelőseit.

6. §

A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek kötelesek éves ellenőrzési tervet készíteni, és

a) ebben a Minisztertanács ellenőrzési tervében meghatározott szempontokat feladatkörük sajátosságainak megfelelően érvényesíteni;

b) gondoskodni arról, hogy az ellenőrzési tervükben meghatározott irányelvek az alárendelt ellenőrző szervek munkaterveiben és ellenőrzési tevékenységében is megfelelően érvényesüljenek.

7. §

A minisztériumok, országos hatáskörű szervek az ellenőrzési tervükbe felvett témavizsgálatokról tájékoztatják a tárgykör szerint érdekelt minisztériumot, országos hatáskörű szervet, illetőleg a területileg érdekelt fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságát. E tervek összehangolt végrehajtása során az érdekelt szervek fordítsanak különös gondot az indokolatlan párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölésére, továbbá törekedjenek a kapcsolódó tárgykörű ellenőrzések együttes megszervezésére.

Az állami ellenőrzés területi tervezése

8. §

(1) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága a Minisztertanács éves ellenőrzési terve alapján - a 6. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmázasával - elkészíti saját éves ellenőrzési tervét.

(2) Az állami ellenőrzést végző egyéb területi szervek a tervükbe felvett témavizsgálatokról tájékoztatják a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságát, a fővárosi, megyei népi ellenőrzési bizottságot és a tárgykör szerint érdekelt más területi ellenőrző szervet.

(3) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága a felsőbb irányelvek, valamint a területi, illetőleg helyi követelmények megfelelő érvényesítésével:

a) egységes elvek alapján meghatározza a tanácsi szakigazgatási szervek alapvető és időszerű ellenőrzési feladatait, továbbá ezek összhangját az egyéb rendszeres, vagy visszatérő hatósági ellenőrzésekkel;

b) hasznosítja az ellenőrzést végző más területi szervek vonatkozó terveit, illetőleg az általuk adott tájékoztatást; a fővárosi, megyei népi ellenőrzési bizottság közreműködésével előmozdítja e szerveknek az ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködését.

Az állami ellenőrző szervezetek munkamegosztása és együttműködése

9. §

Az állami ellenőrző szervezetek feladatait és hatáskörét külön jogszabályok határozzák meg. E feladatok ellátása együtt jár azzal a kötelezettséggel, hogy minden szerv

a) kísérje fokozott figyelemmel a hatáskörével érintkező vagy azzal összefüggő ellenőrzési tevékenységeket és

b) törekedjék a különböző ellenőrzések közös céljainak megvalósítására, valamint az átfedések és indokolatlan párhuzamosságok kiküszöbölésére.

10. §

Az együttműködésnek az ellenőrzési tervek kialakítása mellett az indokolt mértékben ki kell terjednie

a) a szélesebb tárgykörű és ennek megfelelő szervezést igénylő ellenőrzések előkészítésére és lefolytatására, valamint

b) az ilyen vizsgálatok eredményeinek összehangolt realizálására, illetőleg az összefüggő ellenőrzések együttes hatásának erősítésére.

11. §

(1) A jogszabályokban meghatározott hatáskörökön alapuló munkamegosztást fokozott együttműködéssel kell elmélyíteni az ellenőrzésre szakosodott, elsősorban a gazdasági tárgyú ellenőrzést végző szervek között.

(2) A munkamegosztás kereteinek kialakítása és az indokolatlan párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében a Minisztertanács az elsősorban érdekelt ellenőrző szervek tevékenységének alapvető céljait a következőkben határozza meg:

a) A népi ellenőrzés a reá vonatkozó törvényben meghatározott feladatkörében a dolgozók bevonásával, a szocialista demokrácia érvényesülésének erősítésével:

- elősegíti az ország és területei gazdasági és társadalmi (szociális, kulturális stb.) fejlesztésére vonatkozó célokat, illetőleg a lakosság életkörülményeivel közvetlen kapcsolatban álló feladatokat meghatározó átfogó kormányzati programok megalapozását és végrehajtását;

- i előmozdítja az irányítás és a vezetés hatékonyságát, az állami és állampolgári fegyelem megszilárdítását, a munka szervezettebbé és gazdaságosabbá tételét;

- rendszeresen vizsgálja és figyelemmel kíséri a közérdekű bejelentések és a panaszok alakulását; következetesen fellép a közélet tisztaságának megőrzése érdekében.

b) A pénzügyi-ga7dasági ellenőrzés alapvető célja annak megállapítása, hogy

- a gazdálkodó szervezet mérlege és eredménykimutatása a valóságnak megfelelően tartalmazza-e vagyonát és gazdasági tevékenysége eredményét; számviteli rendje és bizonylati fegyelme megfelel-e az előírásoknak;

- a gazdálkodó szervezet megfelelően teljesítette-e az állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit, szabályszerűen járt-e el a költségvetési juttatások igénybevételénél és felhasználásánál, valamint az érdekeltségi és egyéb alapjai képzésénél és felhasználásánál;

- a gazdálkodó szervezeteknél miként érvényesülnek a pénzügyi-gazdasági tartalmú központi határozatok; hogyan értékelhető a közgazdasági szabályozórendszer működése, annak a gazdálkodó szervezetekre gyakorolt hatása;

- a költségvetési szervak pénzeszközeiket a feladatokkal arányosan, a célszerűségi és takarékossági követelmények figyelembevételével használták-e fel.

c) A vállalatok és intézmények felügyeleti ellenőrzésének fő célja, hogy - elsősorban a társadalmi és népgazdasági célokkal való egybevetés és a tevékenység gazdaságosságának, hasznosságának megítélése útján -:

- átfogó és a hosszabb távú feladatok végrehajtására is kiterjedő komplex vizsgálatokkal támassza alá a vizsgált szerv, valamint vezetése tevékenységének értékelését és annak javítását;

- konkrét vizsgálatokkal segítse elő a vizsgált szerv feladatainak megoldását, egyes társadalompolitikai, illetőleg gazdaságpolitikai célok megvalósítását.

d) Az ágazati ellenőrzés alapvető célja

- az ágazati irányítás keretében - a felügyeleti ellenőrzés körén kívül vagy azzal együtt - az ágazatpolitika érvényesülésének figyelemmel kísérése,

- az ágazati irányításban kiadott intézkedések végrehajtásának az ellenőrzése, ezen belül a jogszabályban meghatározott általános érvényű hatósági előírásokkal összefüggő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése és számonkérése.

e) A törvényességi felügyelet keretében végzett ellenőrzés fő célja annak vizsgálata és biztosítása, hogy a szövetkezetök, gazdasági társulások, valamint jogszabály által ilyen felügyelet alá vont más jogi személyek

- alapító okiratai és belső szabályzatai megfeleljenek a jogszabályoknak;

- működése összhangban legyen a jogszabályok, az alapító okirat és más belső szabályzatok rendelkezéseivel.

f) Az önállóan gazdálkodó vállalati, költségvetési és egyéb állami szervek belső ellenőrzésének alapvető célja, hogy

- segítse a szerv vezetését döntéseinek, intézkedéseinek előkészítésében, illetőleg megalapozásában, a pénz- és egyéb eszközök helyes felhasználásában, valamint a belső tartalékok feltárásában, a gazdálkodás hatékonyságának fejlesztésében ;

- a felsőbb rendelkezések és intézkedések maradéktalan végrehajtásának, továbbá a belső rend és fegyelem megtartásának ellenőrzésével biztosítsa a hiányosságok feltárását és kiküszöbölését, a szerv feladatainak magasabb színvonalon való ellátását, valamint a társadalmi tulajdon védelmét.

12. §

Minden ellenőrzésre kiterjedő munkamegosztási elvként kell érvényesíteni a következőket:

a) ha az ellenőrzött szervnél a vizsgált tárgykörben és a vizsgált időszakra vonatkozóan más szerv már folytatott ellenőrzést, annak anyagát a vizsgálat céljainak megfelelően fel kell használni;

b) a vizsgált időszakra eső, azonos tárgykörben végzett korábbi ellenőrzés anyagában foglaltakat - ha az egyes ellenőrző szervek feladatait meghatározó jogszabályok másként nem rendelkeznek - csak akkor szabad újra vizsgálni, ha ezek megalapozottsága vagy helyessége iránt kétség merül fel; erről a korábbi ellenőrzést végző szervet értesíteni kell.

13. §

(1) Törekedni kell olyan átfogó vizsgálatok szervezésére, amelyek az ellenőrzött szerv tevékenységének minél szélesebb területeit, lehetőleg teljes körét komplex módon felölelik.

(2) A külön jogszabályok rendelkezései folytán rendszeresen elvégzendő vizsgálatok gyakoriságát e jogszabályok határozzák meg.

14. §

A területi szervek törekedjenek a munkamegosztás és együttműködés sajátos, a helyi viszonyokhoz is igazodó formáinak kialakítására és elmélyítésére. Ennék keretében a jelentősebb és tartósabb együttműködés (pl. visszatérő együttes vizsgálatok, szakemberek kölcsönös bevonása) tapasztalatait együttesen értékeljék.

Az állami ellenőrző tevékenység alapvető módszerei

15. §

Az ellenőrzés alapvető módszerei a helyszíni ellenőrzés, a beszámoltatás és a folyamatos adatszolgáltatáson alapuló ellenőrzés.

16. §

(1) A helyszíni ellenőrzések módszereinek fejlesztése érdekében:

a) az ellenőrzés előkészítésénél a vizsgált tevékenységre vonatkozó minden rendelkezésre álló lényeges adatot előzetesen be kell szerezni; külön adatkigyűjtések, feldolgozások bekérését a szükséges mértékre kell korlátozni;

b) az ellenőrzési feladat tervezésekor fel kell mérni a feladat ellátásához indokolt szakemberszükségletet is, és az ellenőrzési munkával foglalkozó szakemberek mellé a vizsgálat céljainak megfelelő szakképzettségű munkatársakat is be kell vonni a szerv saját állományából, vagy külső szakértőt kell alkalmazni.

(2) Az ellenőrzést általában az illetékes vezető (testület) által jóváhagyott vizsgálati program alapján kell végezni.

(3) Az ellenőrzést végzők - már a vizsgálat folyamán - megfelelő segítő munkával mozdítsák elő az ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét.

17. §

Erősíteni kell a beszámoltatások ellenőrzési jellegét. A beszámolót az érintett szerv vezetőjének a részére kiadott programban meghatározott szempontok figyelembevételével kell elkészítenie. A beszámoló és az ellenőrzött tevékenység értékelése alapján a szükséges intézkedéseket általában az érintett szerv vezetője teszi meg; ezék végrehajtásának ellenőrzéséről, továbbá a beszámoltató hatáskörébe tartozó intézkedések megtételéről a beszámoltató szerv vezetője gondoskodik.

18. §

Az ellenőrzés megállapításainak összefoglalása és hasznosítása terén a következő főbb módszereket kell követni:

a) Az ellenőrzés eredményeként teljes képet kell adni az ellenőrzött szervnek a vizsgált területen vagy témakörben végzett munkájáról; nemcsak a hiányosságokat kell feltárni, hanem a jó eredményeket is értékelni kell. A tevékenységet nemcsak a vizsgálat időszalkára korlátozottan kell bemutatni, hanem a korábbi ellenőrzéshez képest bekövetkezett fejlődésében vagy lemaradásában is.

b) Gondoskodni kell az ellenőrzött szervnél az ellenőrzés folytán szükségessé váló intézkedések kidolgozásáról és azok végrehajtásáról; ebben az üzemi demokrácia fórumait is intézményesen be kell vonni.

Az állami ellenőrzést végzők jogai és kötelezettségei Az állami ellenőrzést végző szervek

19. §

Az ellenőrzést végző szerv vezetője felelős azért, hogy az ellenőrzéseket

a) az ellenőrzési munkaterv szerint, az erre meghatározott időpontokban és időszakokra,

b) a feladatoknak megfelelő program alapján,

c) célszerű idő- és munkaerő-ráfordítással bonyolítsák le,

d) a szükséges intézkedések megtételére alkalmas írásbeli anyaggal zárják le.

20. §

(1) A vizsgálati jelentés alapján az ellenőrző szerv vezetője értékeli az ellenőrzést végzők tevékenységét a vizsgálat szervezettségét és eredményességét.

(2) A vezető felelős annak megvizsgálásáért, hogy a hosszabb időn át fennállott szabálytalanságokat a korábbi ellenőrzések miért nem derítették fel.

21. §

Szélesebb körű, illetőleg súlyosabb szabálytalanság esetén, vagy más indokolt esetben utóvizsgálatot kell tartani. Az ellenőrző szerv kötelessége, hogy külön figyelemmel kísérje a felelősségre vonás vagy más eljárás kezdeményezésének eredményét.

22. §

(1) A rendszeres, illetőleg általános ellenőrzést végző szervek kötelesek az általuk végzett ellenőrzések szélesebb körben hasznosítható tapasztalatait évenként összefoglalni.

(2) Az összefoglalásnak az alábbi lényeges kérdésekre kell kiterjednie:

a) az ellenőrzött szervek tevékenységében milyen tipikus, visszatérő, illetőleg súlyosabb hiányosságok fordultak elő, ezek milyen okokra vezethetők vissza, és a megszüntetésükre irányuló intézkedések milyen eredménnyel jártak;

b) milyen jó kezdeményezéseket, elterjesztendő hasznos módszereket tártak fel az ellenőrzött szervéknél;

c) felelősségre vonásra milyen körben (esetekben) került sor;

d) az ellenőrzési munkában milyen követendő megoldások alakultak ki, különösen az alsóbb szervek ellenőrzési módszereinek és a belső ellenőrzésnek a fejlesztése érdekében.

23. §

Az összegyűjtött tapasztalatokat megfelelően hasznosítani kell. Ennek érdekében

a) a Minisztertanács éves ellenőrzési tervében meghatározott időben és szempontok szerint jelentést kell tenni az ellenőrzést végző szerv felettes szervének,

b) a tapasztalatokat át kell adni az ellenőrzésben érdekelt más szerveknek és az ellenőrző szerv saját alárendelt szerveinek.

Az állami ellenőrzést végzők

24. §

(1) Az ellenőrzést végző személy felelős

a) az ellenőrzési feladatnak a vizsgálati programban foglaltak szerinti végrehajtásáért;

b) a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért;

c) azért, hogy a vizsgálati program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra (feltárásra) és írásban rögzítésre kerüljön.

(2) Az államtitkok és a szolgálati titok kezelésének szabályait külön jogszabályok rendelkezései határozzák meg.

25. §

Helyszíni ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző személy köteles tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni; ezt a társadalmi szervezeteknek az ellenőrzött szervnél működő illetékes szervével is közölni kell, igényelve segítségüket.

26. §

(1) Az ellenőrzést végző személy dokumentációs anyagokat kérhet, azokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet; iratokat azonban - másolat hátrahagyása mellett - csak akkor foglalhat le, ha súlyos szabálytalanság merült fel, és az irat meghamisításától, illetőleg megsemmisítésétől lehet tartani.

(2) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szerv bármely helyiségébe beléphet, annak bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.

27. §

(1) Ha a vizsgált szerv feladatai teljesítésének, a felmutatott okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, az ellenőrzést végző jogosult a kapcsolódó szervnél rendelkezésére álló okiratokba betekinteni, illetőleg az összefüggő tényékét ott vizsgálni.

(2) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzéssel összefüggő kérdésekben indokolt esetben -szóban vagy írásban - felvilágosítást kérhet az ellenőrzött szerv felügyeleti szervétől. A felügyeleti szerv- a szükséges felvilágosítást köteles megadni.

28. §

Az ellenőrzést végző személynek kötelessége, hogy a vizsgálat folyamán általa felelősként megjelölt személyekkel a megállapításait írásban ismertesse, s tőlük megfelelő határidő kitűzésével írásbeli magyarázatot kérjen. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot köteles megadni; annak elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzést végzőnek írásban kell nyilatkoznia.

29. §

Az ellenőrzés eredményéről jelentést (jegyzőkönyvet) kell készíteni és azt át kell adni a vizsgált szerv vezetőjének. A jelentés (jegyzőkönyv) megállapításaira a vizsgált szerv vezetője észrevételt tehet.

Az ellenőrzött szervek kötelezettségei

30. §

A vizsgált szerv köteles az ellenőrzést vesző szerv és közvetlenül az ellenőrzést végző személy részére minden tájékoztatást megadni és a dokumentációs anyagokba a betekintést biztosítani, köteles továbbá az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket biztosítani.

31. §

(1) Az ellenőrzések jobb megalapozása, az indokolatlan párhuzamosságok kiküszöbölése és a realizálás figyelemmel kísérése érdekében gondoskodni kell az ellenőrzések anyagainak nyilvántartásáról és hozzáférhetőségéről.

(2) Ennek megszervezése minden ellenőrzés alá eső szerv, elősegítése pedig minden ellenőrzést végző szerv feladata.

(3) Az ellenőrzött gazdálkodó szervezet köteles a nála végzett ellenőrzésekről szóló ellenőrzési napló kezeléséről a szervezeti-működési szabályzatában meghatározott módon gondoskodni.

(4) Az ellenőrzési naplóba az ellenőrzést végző személv köteles a vizsgálat legfontosabb adatait beiegyezni.

32. §

Az ellenőrzött szerv vezetője felelős azért, hogy az ellenőrzés lezárásakor - indokolt esetben haladéktalanul - a szükséges intézkedéseket megtegyék, illetőleg intézkedési terv készüljön az egyes hibák kiküszöbölésére; a továbbiakban köteles az intézkedési terv végrehajtását ellenőrizni.

Záró rendelkezések

33. §

(1) Ez a rendelet 1978. január 1. napján lép hatályba.

(2) A Minisztertanács felkéri a társadalmi szervezeteket, hogy az állami ellenőrzés továbbfejlesztését sajátos eszközeikkel segítsék elő.

(3) A Minisztertanács felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, gondoskodjék arról, hogy a szakszervezeti szervek

- a munkavédelem, a társadalombiztosítás és a fogyasztói érdekvédelem területén, továbbá a Munka Törvénykönyvében és más jogszabályokban a szakszervezetek számára biztosított ellenőrzési jogkörök gyakorlása során biztosítsák az ellenőrzés általános elveinek és alapvető rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását;

- mozdítsák elő az általuk szervezett ellenőrzéseknek az állami ellenőrzésékkel való összehangolását.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke