8/1977. (XII. 20.) KPM rendelet
a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról
A belügy- a belkereskedelmi, a kohó- és gépipari, a külügy- és a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet, hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Népköztársaság területén közlekedő gépjárművekre, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre, ezek pótkocsijára, valamint a segédmotoros kerékpárokra terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a trolibuszokra,
b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a tűzoltóság által üzemben tartott járművekre,
c) a külföldi rendszámú járművekre.
2. §
Eljárási szabályok
A KPM Autófelügyeletnek (a továbbiakban: Autófelügyelet) e rendeletben meghatározott eljárásaira- mint közúti közlekedési igazgatási eljárásokra - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. §
Fogalommeghatározások
(1) A rendelet alkalmazásában jármű összeépítése: a jármű egyedi előállítása, illetőleg alkatrészekből történő összeszerelése, ha az előállított járművek száma öt darabnál nem több.
(2) A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása:
a) a járműre - tartós alkalmazás céljából - különleges felépítmény felszerelése,
b) a gépkocsi alvázának (alváz szerepét betöltő, alvázszámot viselő szerkezeti egységének) kicserélése,
c) a jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban (összeépítési engedélyben) meghatározott bármely adat módosulását eredményezi.
(3) Nem minősül átalakításnak a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 23 1975. (XII. 31.) KPM rendeletben előírt vagy megengedett berendezésnek a járműre történő felszerelése.
II. Fejezet
Gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra és ezek pótkocsijára vonatkozó rendelkezések
4. §
Típus bizonyítvány
(1) Gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - abban az esetben helyezhető belföldön közúti forgalomba, ha olyan járműtípushoz tartozik, amelyre az Autófelügyelet típusbizonyítványt adott ki.
(2) Nem szükséges típusbizonyítvány az összeépített, valamint a külföldről kereskedelmi forgalmon kívül behozott jármű forgalomba helyezéséhez.
(3) A belföldön közúti forgalomba helyezni kívánt külföldi gyártású járműre vonatkozó megrendelésnek tartalmaznia kell a jármű forgalomba helyezésének magyar jogszabályban meghatározott műszaki feltételeit is; nem szabad - forgalomba helyezési célból - behozni olyan járművet, amely e műszaki feltételeknek nem felel meg.
5. §
A típusbizonyítvány kiadása
(1) A típusbizonyítvány kiadását belföldön gyártott jármű esetében a gyártó vállalatnak (a sorozatgyártás megkezdése előtt), külföldről behozott jármű esetében pedig annak a vállalatnak kell kérnie, amely a járművet belföldön kereskedelmi forgalomba hozza. Ha a jármű belföldön kereskedelmi forgalomba nem kerül, a típusbizonyítvány kiadását a megrendelőnek kell kérnie.
(2) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet az Autófelügyelethez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell
a) az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt, valamint
b) a gyártó vállalat által kiadott kezelési és karbantartási utasítást.
6. §
Típusvizsgálat
(1) Az Autófelügyelet a típusbizonyítványt típusvizsgálat alapján adja ki.
(2) A típusvizsgálat a járműtípus azonosításához szükséges adatok (típusmeghatározó adatok) megállapítására, valamint annak vizsgálatára terjed ki, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek.
(3) Ha a járműtípushoz tartozó járművekből előreláthatólag egy év alatt 50 darabnál, vagy három év alatt 100 darabnál többet helyeznek belföldön forgalomba, a (2) bekezdésben foglaltakon kívül vizsgálni kell azt is, hogy
a) gazdaságos-e a járműtípus hazai üzemeltetése, valamint
b) biztosíthatók-e a járműtípus üzemeltetésének, karbantartásának és javításának hazai feltételei.
(4) A kérelmező köteles a típusvizsgálat elvégzéséhez egy járművet (prototípust) az Autófelügyelet rendelkezésére bocsátani.
(5) Az Autófelügyelet a gyártó vállalat által megadott vagy a külföldi hatóság által megállapított adatot további vizsgálat nélkül is elfogadhatja.
(6) Ha a jármű menettulajdonsága vagy egyéb műszaki jellemzője ezt indokolja, az Autófelügyelet a típusbizonyítványban a megengedett legnagyobb sebességet a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 26. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknál alacsonyabban állapíthatja meg.
(7) Az Autófelügyelet a típusvizsgálathoz külső szakértőt is igénybe vehet. A külső szakértő igénybevételéről a kérelmezőt egyidejűleg értesíteni kell. A szakértő igénybevételének költségei a kérelmezőt terhelik.
7. §
Újabb típusbizonyítvány kiadása
(1) Ujabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha
a) a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot érintő változtatást hajtanak végre,
b) a járműtípusból a 6. § (3) bekezdésében megjelölt mennyiségű járművet helyeznek forgalomba, és a korábbi típusvizsgálat az ott meghatározót körülményekre nem terjedt ki.
(2) Az újabb típusbizonyítvány kiadásához szükséges típusvizsgálatot csak a változás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.
8. §
Forgalomba helyezés előtti vizsgálat
(1) Első belföldi forgalomba helyezés előtt minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és gépjármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - be kell mutatni az Autófelügyeletnél egyedi műszaki vizsgálat (a továbbiakban: forgalomba helyezés előtti vizsgálat) céljából.
(2) A közlekedés- és postaügyi miniszter által - a kohó és gépipari miniszterrel, illetőleg a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben - erre kijelölt gyártó vagy kereskedelmi vállalat az általa értékesített járművek forgalomba helyezés előtti vizsgálatát maga is elvégezheti. Az Autófelügyelet jogosult e vizsgálat ellenőrzésére.
(3) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat az Autófelügyelettől az e célra rendszeresített űrlapon kérhető; egyidejűleg igazolni kell a vizsgálati díj befizetését.
(4) Az Autófelügyelet, ha az általa vagy a (2) bekezdésben megjelölt vállalat által végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek, erről igazolást ad ki, megjelölve abban az első időszakos műszaki felülvizsgálat (továbbiakban: időszakos vizsgálat) határidejét. A rendőrhatóság az igazolás alapján ezt a határidőt - érvényességi határidőként - a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti.
(5) Az időszakos vizsgálat határidejét
a) személyi tulajdonba kerülő jármű esetében három évben,
b) közhasználatú személyszállító jármű esetében egy évben,
c) egyéb jármű esetében két évben kell megállapítani. Az Autófelügyelet azonban indokolt esetben.az a) - c) pontban foglaltaknál rövidebb határidőt is megállapíthat.
(6) Az első időszakos vizsgálat határidejének jelzésére a járművön - gépkocsi és mezőgazdasági vontató esetében a jármű szélvédő üvegének jobb alsó sarkán - az Autófelügyelet által e célra rendszeresített jelzést kell elhelyezni.
(7) Ha a járműnek típusbizonyítványa nincs (összeépített, illetőleg külföldről kereskedelmi forgalmon kívül behozott jármű), az Autófelügyelet a jármű megengedett legnagyobb sebességét - a 6. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során korlátozhatja.
(8) Ha az Autófelügyelet a jármű sebességét a típusvizsgálat vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során korlátozta, a megengedett legnagyobb sebességet a (4) bekezdésben megjelölt igazolásban fel kell tüntetnie.
9. §
Időszakos vizsgálat
(1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és a gépjármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsi hatósági (forgalmi) engedélyének érvényességi határidejét az Autófelügyelet időszakos vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat az e célra rendszeresített űrlapon kérhető; egyidejűleg igazolni kell a vizsgálati díj befizetését.
(2) Ha a jármű időszakos vizsgálatát a hatósági (forgalmi) engedély érvényességi határidején belül kérték, de az Autófelügyelet a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzte ki, az Autófelügyelet válaszlapja az engedély érvényességét - a közölt vizsgaidőpontig - meghosszabbítja.
(3) Ha az Autófelügyelet az időszakos vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek, a hatósági engedély érvényességi határidejét
a) személyi tulajdonban levő jármű esetében a jármű gyártási évétől számított
- 6 éven belül három évvel,
- 6-10 évig két évvel,
- 10 éven túl egy évvel,
b) közhasználatú személyszállító jármű esetében egy évvel,
c) egyéb jármű esetében a jármű gyártási évétől számított
- 6 éven belül két évvel,
- 6 éven túl egy évvel
meghosszabbítja. Indokolt esetben azonban az a)-c) pontban foglaltaknál rövidebb határidő is megállapítható.
(4) A saját karbantartó és javítóműhellyel rendelkező fuvarozó vagy szállító vállalat járműveinek időszakos felülvizsgálatát az Autófelügyelet a karbantartással, illetőleg a javítással összekapcsoltán is elvégezheti. Ebben az esetben a járművek hatósági (forgalmi) engedélyének érvényességét a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő - de közlekedésbiztonsági szempontból azzal legalább azonos értékű - rendszerben is meghosszabbíthatja. Ez a rendelkezés a különleges felépítményű jármű vizsgálatára nem alkalmazható.
(5) Azt a járművet, amelynek hatósági (forgalmi) engedélyét és jelzését visszavonták, időszakos vizsgálat céljából az Autófelügyeletnél be kell mutatni
a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,
b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat a rendőrhatóság
- a jármű nem megfelelő műszaki állapota miatt vonta vissza,
- egyéb okból vonta vissza és az engedély érvényességi határideje lejárt.
(6) Ha az Autófelügyelet az időszakos vizsgálaton hatósági (forgalmi) engedéllyel nem rendelkező jármű tekintetében állapítja meg, hogy a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, erről igazolást ad ki, megjelölve abban - a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával - a következő időszakos vizsgálat határidejét. A rendőrhatóság az igazolás alapján ezt a határidőt - érvényességi határidőként - a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti.
(7) A közlekedés- és postaügyi miniszter által kijelölt autójavító vállalatnak (szövetkezetnek) vagy műszeres vizsgálóállomásnak a jármű vizsgálatáról kiállított igazolása alapján az Autófelügyelet a hatósági engedély érvényességi határidejét - a vállalat (szövetkezet) vagy a műszeres vizsgálóállomás telepén - külön vizsgálat nélkül is meghosszabbíthatja.
(8) A hatósági (forgalmi) engedély érvényességi határidejének jelzésére a járművön - gépkocsi és mezőgazdasági vontató esetében a jármű szélvédő üvegének jobb alsó sarkán - az Autófelügyelet által e célra rendszeresített jelzést kell elhelyezni.
(9) Ha az Autófelügyelet az időszakos vizsgálat alapján megállapítja, hogy a hatósági (forgalmi) engedéllyel rendelkező jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg,
a) az engedély érvényességi határidejét nem hosszabbítja meg,
b) az engedélyben feltüntetett érvényességi határidőt lerövidíti, vagy
c) ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, az engedélyt érvényteleníti.
10. §
Jármű összeépítése
(1) Gépjármű, mezőgazdasági vontató és gépjármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsi összeépítéséhez előzetesen engedély szükséges. Az engedélyt, kérelem alapján, az Autófelügyelet adja ki. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt
(2) Kereskedelmi forgalomban beszerezhető jármű összeépítését az Autófelügyelet nem engedélyezi.
(3) Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgalat céljából az Autófelügyeletnél be kell mutatni. A vizsgálat során az összeépítési engedélyben meghatározott feltételeket is figyelembe kell venni.
11. §
Jármű átalakítása
(1) Gépjármű, mezőgazdasági vontató és gépjármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsi átalakításához - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - előzetesen engedély szükséges. Az engedélyt, kérelem alapján, az Autófelügyelet adja ki. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.
(2) Nem szükséges engedély
a) szabványos vonószerkezet felszereléséhez,
b) oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszereléséhez, ha a motorkerékpár a típusbizonyítvány szerint oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas.
(3) Az átalakított járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából az Autófelügyeletnél be kell mutatni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben meghatározott feltételeket is figyelembe kell venni.
(4) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat időpontjában az átalakított járműnek van hatósági (forgalmi) engedélye, az Autófelügyelet a 8. § (4) bekezdésében megjelölt igazolás kiadása helyett - a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - a hatósági (forgalmi) engedélyt hosszabbítja meg. Ha pedig a jármű a jogszabályban vagy az átalakítási engedélyben meghatározott feltételeknek nem felel meg, az Autófelügyelet a 9. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint jár el.
12. §
A jármű műszaki állapotának eseti ellenőrzése
(1) Az Autófelügyelet a közúti forgalomban résztvevő gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, illetőleg pótkocsit vizsgálatra rendelheti be, ha hatósági ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy
a) a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg,
b) a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után az Autófelügyeletnél nem mutatták be.
(2) A vizsgálatra az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a 9. § rendelkezéseit, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben a 11. § (3) és (4) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.
13. §
A jármű műszaki állapotának telephelyi ellenőrzése
(1) Az Autófelügyelet a jármű telephelyén is megvizsgálhatja az állami vállalat és szövetkezet által üzemben tartott olyan gépjármű, mezőgazdasági vontató és pótkocsi műszaki állapotát, amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított.
(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben megjelölt vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul átengedni.
(3) Ha az Autófelügyelet a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg,
a) megtiltja, hogy a jármű a hiba kijavításáig a telephelyet elhagyja,
b) a jármű hatósági (forgalmi) engedélyében feltüntetett - még hátralevő - érvényességi határidőt lerövidíti, vagy
c) ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű hatósági (forgalmi) engedélyét érvényteleníti.
(4) Ha a telephelyi ellenőrzés során valószínűnek látszik, de teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, az Autófelügyelet a járművet vizsgálatra rendelheti be. A vizsgálatra A 9. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Ha az Autófelügyelet a telephelyen végzett vizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, a jármű hatósági (forgalmi) engedélyének érvényességi határidejét - a 9. § (1), (3), illetőleg (4) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - meghosszabbíthatja.
14. §
Különleges felépítményű gépjárműre, mezőgazda sági vontatóra és gépjármű vagy mezőgazdasági vontató áltál vontatott pótkocsira vonatkozó külön rendelkezések
(1) Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel
a) darut vagy egyéb emelőberendezést,
b) létrát,
c) olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,
d) munkavégző berendezést,
e) erősáramot előállító vagy erősárammal működő berendezést,
f) veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, illetőleg sugárzó) anyag szállítására szolgáló tartályt,
g) olyan tartályt, amelyben üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik vagy keletkezhet,
h) külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt, vagy egyéb berendezést,
i) élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy egyéb zárt felépítményt,
illetőleg olyan más berendezést szereltek fel, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartásit jogszabály hatósági engedélyhez köti.
(2) Az Autófelügyelet a különleges felépítményű járművet abból a szempontból is vizsgálja, hogy a különleges felépítmény felszerelése befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.
(3) Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, illetőleg üzemben tartását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a különleges felépítményű jármű típusbizonyítványának kiadása, forgalomba helyezés előtti vizsgálata, illetőleg időszakos vizsgálata iránti kérelemhez ezt az engedélyt csatolni kell. Ilyen engedély hiányában a típusbizonyítványt kiadni, a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot, illetőleg az időszakos vizsgálatot elvégezni nem szabad.
(4) Ha a különleges felépítmény hatósági vizsgálatára (felülvizsgálatára) jogszabály vagy hatósági engedély határidőt állapít meg, a jármű hatósági (forgalmi) engedélye legfeljebb e határidő lejártáig terjedő időre érvényesíthető.
(5) Az Autófelügyelet a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti vagy arra korlátozást állapíthat meg; a megállapított feltételt vagy korlátozást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyében - illetőleg a 8. § (4) vagy a 9. § (6) bekezdésében megjelölt igazolásban - tünteti fel.
(6) Különleges felépítményű jármű tekintetében a 8. § (2), valamint a 9. § (4) és (7) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók.
III. Fejezet
Lassú járműre és pótkocsijára, valamint a segédmotoros kerékpárra vonatkozó rendelkezések
15. §
Lassú jármű típusvizsgálata
(1) A lassú járművek közül
a) a közúti személy- vagy teherszállításra, valamint
b) a közúton pótkocsi vontatására készült jármű - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - abban az esetben helvezhető belföldön közúti forgalomba, ha olyan járműtípushoz tartozik, amelyre az Autófelügyelet tíousbizonvítványt adott ki. TÍDUsbizonvítvány kiadása - indokolt esetben - más lassú járműre, valamint lassú jármű pótkocsijára és egyéb vontatmányára is kérhető.
(2) Nem szükséges típusbizonyítvány az összeépített, valamint a külföldről kereskedelmi forgalmon kívül behozott lassú jármű forgalomba helyezéséhez.
(3) A lassú jármű típusvizsgálatára az 5. §-ban, a 6. § (1)-(2) és (4)-(7) bekezdésében, valamint a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az Autófelügyelet az egytengelyes lassú járművet és a hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsit a típusvizsgálat során - kérelemre - egy járműnek minősítheti.
16. §
Lassú jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata
(1) Első belföldi forgalomba helyezés előtt az Autófelügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni az olyan lassú járművet
a) amely közúti személy- vagy teherszállításra készült,
b) amellyel a közúton pótkocsit vagy munkagépet vontatnak,
c) amelyre ezt jogszabály előírja,
továbbá a lassú járműnek közúti teherszállításra készült pótkocsiját.
(2) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat az e célra rendszeresített űrlapon kérhető; egyidejűleg igazolni kell a vizsgálati díj befizetését, valamint
a) a lassú jármű üzemben tartására való jogosultság megszerzésének jogszerűségét, továbbá
b) olyan lassú jármű esetében, amelynek üzemben tartását jogszabály korlátozza, a jármű üzemben tartására vonatkozó jogosultságot.
(3) Ha az Autófelügyelet a vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek, a jármű hatósági engedélyét (a továbbiakban: igazolólap) és jelzését (a továbbiakban: azonosítási tábla) kiadja.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt lassú jármű és pótkocsi igazolólap és azonosítási tábla nélkül a közúton nem közlekedhet.
(5) Az Autófelügyelet az egytengelyes lassú járművet és a hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsit a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során - kérelemre - egy járműnek minősítheti. Ha az Autófelügyelet az egytengelyes lassú járművet és pótkocsit - akár a típusvizsgálat, akár a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során - egy járműnek minősítette, arra összesen egy igazolólapot és egy azonosítási táblát ad ki. Az ilyen lassú járművel további pótkocsi vontatása nem engedélyezhető.
(6) Lassú járművel személyt szállítani csak abban az esetben szabad, ha az Autófelügyelet a személyszállítást a lassú jármű igazolólapján engedélyezte. Az Autófelügyelet a vezetővel együtt kilencnél több személy szállításának az engedélyezéséhez - a lassú járművekre jogszabályban meghatározott feltételeken túl - további műszaki feltételeket állapíthat meg, és az igazolólap érvényességét határidőhöz kötheti. Az érvényességi határidőt az Autófelügyelet újabb hatósági műszaki vizsgálat (időszakos vizsgálat) alapján hosz-szabbítja meg.
17. §
Lassú jármű összeépítése, átalakítása
(1) A 16. § (1) bekezdésben megjelölt lassú jármű és pótkocsi összeépítéséhez, illetőleg átalakításához engedély szükséges. Az engedélyt - kérelem alapján - az Autófelügyelet adja ki. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.
(2) Az összeépített vagy átalakított lassú járművet és pótkocsit forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából az Autófelügyeletnél be kell mutatni. A vizsgálat során az összeépítési vagy átalakítási engedélyben meghatározott feltételeket is figyelembe kell venni.
18. §
Lassú jármű eseti ellenőrzése
(1) Az Autófelügyelet a közúti forgalomban . résztvevő lassú járművet, illetőleg a lassú jármű pótkocsiját vizsgálatra rendelheti be, ha a hatósági ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy
a) a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg,
b) a 16. § (1) bekezdésében megjelölt lassú járművet vagy pótkocsit engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után az Autófelügyeletnél nem mulatták be.
(2) Ha az Autófelügyelet a vizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, a jármű igazoló lapját és azonosítási tábláját bevonja.
19. §
Segédmotoros kerékpárra vonatkozó rendelkezések
(1) Segédmotoros kerékpár - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - abban az esetben bocsátható belföldön közúti forgalomba, ha olyan járműtípushoz tartozik, amelyre az Autófelügyelet típusbizonyítványt adott ki. A segédmotoros kerékpár típusvizsgálatára az 5. §-ban, a 6. § (1)-(2) és (4)-(7) bekezdésében, valamint a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint forgalomba bocsátható segédmotoros kerékpárokat a típusbizonyítvány alapján a gyártó vagy a kereskedelmi vállalat hatósági jelzéssel látja el.
(3) Nem szükséges típusbizonyítvány az összeépített, valamint a külföldről kereskedelmi forgalmon kívül behozott segédmotoros kerékpár forgalomba helyezéséhez. Az ilyen járművet azonban forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából az Autófelügyeletnél be kell mutatni.
(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat az e célra rendszeresített űrlapon kérhető; egyidejűleg igazolni kell a vizsgálati díj befizetését.
(5) Ha az Autófelügyelet a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek, hatósági jelzéssel látja el azt.
(6) A segédmotoros kerékpár hatósági jelzése a jármű vázába vagy adattáblájába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.
IV. Fejezet
Járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok minősítése, illetőleg jóváhagyása
20. §
Minősítés
(1) Az 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gépjárműalkatrészek és tartozékok minőségének jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a minőségi jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben 1958. március 20-án aláírt több oldalú nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt és Magyarország által elfogadott előírásokat (a továbbiakban: előírás) az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt előírások hatálya alá eső alkatrészekre, tartozékokra és tulajdonságokra az Autófelügyelettől minőségi jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet belföldi gyártó vállalat, illetőleg olyan külföldi gyártó vállalat terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(3) Az Autófelügyelet a minőségi jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha az alkatrész, a tartozék, illetőleg a tulajdonság a vonatkozó előírásban foglalt követelményeknek -az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint - megfelel. A vizsgálat elvégzésére jogosult intézményeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az a gyártó vállalat, amelynek részére az Autófelügy elet a minőségi jel használatát engedélyezte, az engedély visszavonásáig jogosult a minőségi jelet az engedélyezett típusú alkatrészeken és tartozékokon (valamint azok egyedi és gyűjtő csomagolásán), illetőleg - járműtulajdonságok esetében - a járművön feltüntetni. A minőségi jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) Ha az Autófelügyelet - a gyártás, a forgalmazás, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján - megállapítja, hogy
a) magyar minőségi jelet engedély nélkül használnak, a minőségi jel használatát megtiltja.
b) a minőségi jelet az engedélyezett típustól eltérő alkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használják, az engedélyt visszavonja.
(6) Az Autófelügyelet megtiltja a minőségi jellel engedély nélkül ellátott olyan alkatrész, tartozék, illetőleg jármű forgalomba hozatalát, amely a vonatkozó előírásnak nem felel meg.
(7) Az Autófelügyelet a minőségi jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, a minőségi jel használatának megtiltásáról, illetőleg az engedély visszavonásáról köteles tájékoztatni az Egyezményben részes - és a vonatkozó előírást alkalmazó - államok illetékes hatóságait.
21. §
Jóváhagyás
(1) Az Autófelügyelet a gyártó, a kereskedelmi vagy a javító vállalat kérésére jóváhagyási jel használatát engedélyezheti
a) a 4. számú mellékletben felsorolt előírások hatálya alá eső alkatrészekre, tartozékokra és tulajdonságokra, ha a minőségi jel használata azért nem engedélyezhető, mert a gyártó vállalatnak nincs Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja,
b) az 5. számú mellékletben felsorolt előírások hatálya alá eső alkatrészekre, tartozékokra és tulajdonságokra.
(2) A jóváhagyási jel használatának engedélyezésére, feltüntetésére és ellenőrzésére a 20. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni. A jóváhagyási jel leírását a 6. számú melléklet tartalmazza.
22. §
Minősítési, illetőleg jóváhagyási kötelezettség alá vont alkatrészek, tartozékok és tulajdonságok
(1) A gyártó, a kereskedelmi és a javító vállalat a 4. számú mellékletben felsorolt előírások hatálya alá eső alkatrészeket és tartozékokat belföldön csak minőségi jellel ellátva hozhatja kereskedelmi forgalomba, illetőleg használhatja fel.
(2) A gyártó és a kereskedelmi vállalat belföldön csak azt a járművet hozhatja kereskedelmi forgalomba, amelyet a 4. számú mellékletben felsorolt előírások hatálya alá eső tulajdonságaira vonatkozóan minőségi jellel láttak el.
(3) A 21. § (1) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett jóváhagyási jel az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a minőségi jellel azonos értékű.
(4) A gyártó, a kereskedelmi és a javító vállalat az 5. számú mellékletben felsorolt előírások hatálya alá eső alkatrészeket és tartozékokat belföldön csak jóváhagyási jellel ellátva vagy abban az esetben hozhatja kereskedelmi forgalomba, illetőleg használhatja fel, ha azokat az Autófelügy elet gyártmányuk és típusuk szerint - a jóváhagyási jel használatának engedélyezésére vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával - jóváhagyta.
(5) Nem terjed ki a minősítési, illetőleg a jóváhagyási kötelezettség az olyan járműtípusok pót-és tartalékalkatrészeire, valamint tartozékaira, amelyeknek a forgalmazása a rendelet hatálybalépése előtt megszűnt.
(6) Azok az alkatrészek és tartozékok, amelyeket külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett minőségi jellel láttak el, az Autófelügyelet által engedélyezett minőségi, illetőleg jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel és tartozékokkal azonos értékűek.
(7) A típusvizsgálat során kell elvégezni a jármű olyan - korábban még nem minősített, illetőleg jóvá nem hagyott - alkatrészeinek, tartozékainak és tulajdonságainak a minősítését vagy jóváhagyását, amelyek minősítési vagy jóváhagyási kötelezettség alá esnek.
23. §
A szabványok alkalmazása
A 20-22. §-ok rendelkezései nem érintik a kötelező erejű szabványok hatályát.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
24. §
Vegyes rendelkezések
(1) Az Autófelügyelet a típusbizonyítványban kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/ óránál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban - legfeljebb 25 km/ó értékben - meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni az Autófelügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából, és a megengedett legnagyobb sebességet a járművek igazolólapján is fel kell tüntetni.
(2) Az Autófelügyelet a típusvizsgálat, a forgalomba helyezés előtti vizsgálat vagy az időszakos vizsgálat során kérelemre gépjárműnek, illetőleg mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a gépjárműre, illetőleg a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.
(3) Az Autófelügyelet - ha a jármű az egyéb műszaki feltételeknek megfelel - mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel engedélyezi az olyan pótkocsi vontatását, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 23/1975. (XII. 31.) KPM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján meghatározott súlyt - legfeljebb 10%-kal - meghaladja.
25. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott hatósági (forgalmi) engedélyek érvényességi határideje változatlan marad. Ha az érvényességi határidő az engedélyben nincs feltüntetve, az engedély a kiállításától számított három évig érvényes.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolólapok és azonosítási táblák érvényben maradnak. A 16. § (1) bekezdésében megjelölt - igazolólappal és azonosítási táblával el nem látott -olyan lassú járművet és pótkocsit, amely a rendelet hatálybalépésekor már forgalomban van, 1978. évi szeptember hó 30. napjáig kell pótlólag forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bejelenteni.
(3) A rendelet hatálybalépésekor hatósági (forgalmi) engedéllyel és rendszámtáblával ellátott lassú járművet és pótkocsit az Autófelügyelet a forgalmi engedély és rendszámtábla leadása esetén - kérelemre - forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján igazolólappal és azonosítási táblával látja el.
(4) Az 1978. évi december hó 31. napjáig forgalomba helyezett segédmotoros kerékpárokat 1979. évi december hó 31 napjáig kell - forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján - a 19. § (6) bekezdésében meghatározott jelzéssel elláttatni.
26. §
Hatálybalépés
Ez a rendelet 1978. évi február hó 1. napján lép hatályba azzal, hogy
a) a 16. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést 1979. évi január hó \. napjától,
b) a 19. § (6) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezést 1980. évi január hó 1. napjától,
c) a 22. § (1), (2) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket
- a gyártó vállalat tekintetében 1979. évi január hó 1. napjától,
- a kereskedelmi vállalat tekintetében 1980. évi január hó 1. napjától,
- a javító vállalat tekintetében 1981. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni.
Pullai Árpád s. k.,
közlekedés- és postaügyi miniszter
1. sz. melléklet a 8/1977. (XII. 20.) KPM sz. rendelethez
A Genfben 1958. március 20-án aláírt többoldalú nemzetközi egyezményhez csatolt és Magyarország által elfogadott előírások
Távolsági fényt, aszimmetrikus tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó gépjármű-fényszóró 1. sz. előírás
Távolsági fényt, aszimmetrikus tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók izzólámpái 2. sz. előírás Gépjárművek fényvisszaverői 3. sz. előírás
Gépkocsik és pótkocsijuk hátsó rendszámtábláját megvilágító lámpa 4. sz. előírás Távolsági fényt, aszimmetrikus tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó SB fényszórók 5. sz. előírás Gépjárművek irány jelző lámpái 6. sz. előírás Gépkocsik és pótkocsijuk helyzetjelző lámpái és féklámpái 7. sz. előírás Távolsági fényt, aszimmetrikus tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó H1; H2 vagy H3 halogén izzólámpával ellátott fényszórók és izzólámpáik 8. sz. előírás A járművek által keltett külső zaj 9. sz. előírás Rádió zavarszűrés 10. sz. előírás Járművek ajtózárai és ajtófelfüggesztő berendezései 11. sz. előírás Járművek fékezési tulajdonságai 13. sz. előírás Biztonsági övek rögzítési pontjai személygépkocsikban 14. sz. előírás Ottó rendszerű motorral működő járművek kipufogógáz-összetétele 15. sz. előírás Gépjárművek jogtalan használata ellen védő berendezés 18. sz. előírás Gépjárművek ködfényszórói 19. sz. előírás
Távolsági fényt, aszimmetrikus-tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó H4 halogén izzólámpával ellátott fényszórók és izzólámpáik 20. sz. előírás Gépjárművek hátrameneti lámpái 23. sz. előírás Diesel rendszerű motorral működő járművek kipufogógáz-összetétele 24. sz. előírás A járművek külső kialakítása 26. sz. előírás Elakadásjelző háromszög ' 27. sz. előírás Gépjárművek hangjelző berendezései 28. sz. előírás
(Az előírások magyar nyelvű szövege az Autófelügyeletnél szerezhető be.)
2. sz. melléklet a 8/1977. (XII. 20.) KPM sz. rendelethez
A minősítéshez szükséges vizsgálatok elvégzésére jogosult intézmények
- Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet, 1132 Budapest, Váci út 48/a., az 1., a 2., a 3., a 4., az 5., a 6., a 7., a 8., a 19., a 20., a 23. és a 27. számú előírások tekintetében;
- Autóipari Kutató Intézet, 1113 Budapest, Csóka u. 7-13., a 9., a 11., a 13., a 18., a 24. és a 28. számú előírások tekintetében;
- Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet, 1119 Budapest, Thán Károly u. 1-3., a 9., a 10., a 13., a 14., a 15., a 18., a 24., a 26., a 27. és a 28. számú előírások tekintetében.
3. sz. melléklet a 8/1977. (XII. 20.) KPM rendelethez
A minőségi jel leírása
A minőségi jel körbe írt, nyomtatott, álló, nagy E betű, és a betű után indexként írt - a jóváhagyó államot meghatározó - egy- vagy kétjegyű jelzőszám. A minőségi jel méretéről, a mellette feltüntetendő egyéb jelzésekről és adatokról a vonatkozó előírás, illetőleg a minőségi jel használatát engedélyező határozat rendelkezik.
Az Egyezményben részes államok jelzőszámai:
1. Német Szövetségi Köztársaság
2. Franciaország
3. Olaszország
4. Hollandia
5. Svédország
6. Belgium
7. Magyarország
8. Csehszlovákia
9. Spanyolország
10. Jugoszlávia
11. Nagybritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
12. Ausztria
13. Luxemburg
14. Svájc
15. Német Demokratikus Köztársaság
16. Norvégia
17. Finnország
18. Dánia
19. Románia
4. sz. melléklet a 8/1977. (XII. 20.) KPM sz. rendelethez
A minősítési kötelezettség a következő előírások hatálya alá eső alkatrészekre, tartozékokra és tulajdonságokra terjed ki:
Távolsági fényt, aszimmetrikus tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó gépjármű-fényszóró 1. sz. előírás
Távolsági fényt, aszimmetrikus tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó fényszórók izzólámpái 2. sz. előírás
Gépjárművek fényvisszaverői 3. sz. előírás
Gépkocsik és pótkocsijuk hátsó rendszámtábláját megvilágító lámpa 4. sz. előírás
Távolsági fényt, aszimmetrikus tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó SB fényszórók 5. sz. előírás
Gépjárművek irányjelző lámpái 6. sz. előírás
Gépkocsik és pótkocsijuk helyzetjelző lámpái és féklámpái 7. sz. előírás
Távolsági fényt, aszimmetrikus tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó H1, H2 vagy H3 halogén izzólámpával ellátott fényszórók és izzólámpáik 8. sz. előírás
Rádió zavarszűrés 10. sz. előírás
Biztonsági övek rögzítési pontjai személygépkocsikban 14. sz. előírás
Gépjárművek ködfényszórói 19. sz. előírás
Távolsági fényt, aszimmetrikus tompított fényt vagy mindkettőt kibocsátó H4 halogén izzólámpával ellátott fényszórók és izzólámpáik 20. sz. előírás
Gépjárművek hátrameneti lámpái 23. sz. előírás
Elakadásjelző háromszög 27. sz. előírás
Gépjárművek hangjelző berendezései 28. sz. előírás
5. sz. melléklet a 8/1977. (XII. 20.) KPM sz. rendelethez
A jóváhagyási kötelezettség a következő előírások hatálya alá eső alkatrészekre és tartozékokra terjed ki
Az útmegvilágító és KGSZ 50.3032- és
fényjelző berendezések KGSz 50.3035 áramköreiben alkalmazott elektromos kapcsolók
Főfékszelep KPMSz Kk 112
Kapcsolószelep KPMSz Kk 114/1
Kétutas szelep KPMSz Kk 114/2
Áteresztő szelep KPMSz Kk 114/3
Víztelenítő szelep KPMSz Kk 114/4
Kétkörös védőszelep KPMSz Kk 114/5
Relé szelep KPMSz Kk 114/6
Kézifék szelep KPMSz Kk 114/7
Légfék tömlő DIN 74310 alapján ké-
szült előírás, beszerezhető a KÖTUKI-nál.*
Hidraulikus féktömlő DIN 74225 alapján készült előírás, beszerezhető a KÖTUKI-nál.*
Áramszaggató irány- KGSz 50.3026 jelzőhöz
Vonófej pótkocsi vonta- KPMSz Kk 105 tásához
Biztonsági öv felnőttek ISO 1231/R alapján kérészére szült előírás, beszerezhető a KÖTUKI-nál.*
Biztonsági ülés gyerme- ISO 1534/R alapján kékek részére szült előírás, beszerezhető a KÖTUKI-nál.*
Rögzítő öv mezőgazda- Előírás beszerezhető a sági vontatóhoz KÖTUKI-nál.*
A jóváhagyáshoz szükséges vizsgálatok elvégzésére a KÖTUKI* a jogosult.
Az e mellékletben felsorolt külföldi gyártású alkatrészekre és tartozékokra a jóváhagyási jel használata engedélyezhető abban az esetben is, ha a kérelmező igazolja, hogy az alkatrész, illetőleg tartozék az alkalmazandó előírástól eltérő - de azzal biztonsági szempontból legalább azonos értékű - külföldi előírásnak megfelel.
* Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet (1119 Budapest, XI., Thán Károly u. 3.).
6. sz. melléklet a 8/1977. (XII. 20.) KPM rendelethez
A jóváhagyási jel leírása
A jóváhagyási jel négyzetbe írt, nyomtatott, álló, nagy H betű. A négyzet és a betű mérete arányos a jelzéssel ellátott alkatrész, illetőleg tartozék méretével, de a négyzet oldal hosszúsága 6 mm-nél kevesebb nem lehet. A jóváhagyási jel mellett feltüntetendő egyéb jelzésekről, illetőleg adatokról a jóváhagyási jel használatát engedélyező határozat rendelkezik.