10/1978. (XII. 5.) EüM rendelet

a bölcsődékről

A bölcsődékről - az oktatási miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a 3. § (3) bekezdése tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya az önkormányzatok által fenntartott bölcsődékre, továbbá a nem önkormányzatok (vállalatok, szövetkezetek stb.) által fenntartott üzemi bölcsődékre, valamint szakfelügyelet szempontjából a Belügyminisztérium vidéki bölcsődéire terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres erők és a fegyveres testületek által fenntartott bölcsődékre.

2. §

(1)[2]

(2)[3]

(3) Bölcsőde és óvoda közös elhelyezésű intézményben is létesíthető és fenntartható.

(4) Bölcsődét a területi elv figyelembevételével ott kell létesíteni, ahol a lakosság lélekszáma és korösszetétele szükségessé teszi. A bölcsődék lehetnek naposak, illetve hatnaposak.

3. §[4]

(1) A bölcsődék szakfelügyeletét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: Intézet) látja el.

(2) Az illetékes Intézet az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátása során közreműködésre felkérheti a megyei módszertani bölcsődéket, fővárosban a fővárosi bázisbölcsődét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései irányadók a nem önkormányzati bölcsődék szakfelügyelete esetén is.

(4) A bölcsődék működési engedélyét a jegyző az (1) bekezdésben meghatározott szerv véleményének figyelembevételével adja ki [22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 8. § b) pontja és 13. §-a].

4. §

(1)[5] A gyermek a bölcsődébe 16 hetes - kivételesen 6 hetes - kortól a harmadik életév betöltéséig vehető fel.

(2)[6]

5. §

(1) A napos bölcsődébe történő felvételnél indokolt előnyben részesíteni azt a gyermeket[7]

a) akit egyedülálló szülő nevel;

b) akinek az apja sorkatonai szolgálatát tölti,

c) akinek családjában három vagy több gyermek van,

d) akinek egyik szülője tartósan munkaképtelen, továbbá

e) akinél egyéb társadalmi vagy szociális indok áll fenn (pl. az anya éjszakai műszakban dolgozik; a gyermek hatnapos bölcsődei ellátásának indoka megszűnik).

(2)[8] A napos önkormányzati bölcsődébe elsősorban önkormányzat működési területén lakó dolgozók gyermekeit kell felvenni. A felvétel lehetőleg a lakóhelyhez legközelebb eső böcsődébe történjen.

(3) Az üzemi bölcsődébe elsősorban a vállalat dolgozóinak gyermekeit, másodsorban - ha a vállalati dolgozók gyermekei a létszámot nem töltik ki - a bölcsőde környékén lakó igényjogosultak gyermekeit kell felvenni.

6. §

(1)[9]

(2) Ha a gyermek bölcsődei elhelyezéséről már döntöttek, és az ezt követő orvosi vizsgálat, -amely a gyermekközösségbe kerülést megelőzi -a gyermekről azt állapítja meg, hogy olyan testi vagy szellemi fogyatékosságban szenved, amely külön felügyeletet vagy gondozást igényel és így a gyermek bölcsődei gondozásra alkalmatlan, a gyermek bölcsődei elhelyezését meg kell szüntetni.

7. §

(1) A hatnapos bölcsődébe elsősorban azt a gyermeket lehet felvenni[10]

a) akinek szülei munkásszálláson laknak,

b) aki családjával olyan lakásban él, amely egészségét, fejlődését veszélyezteti,

c) akinek szülei két vagy három műszakban dolgoznak,

d) akinek szülei szociális helyzete vagy állapota ezt tartósan vagy átmenetileg indokolja.

(2) A hatnapos bölcsödébe történő felvétel legfeljebb hathónapos időtartamra történhet.

(3) Ha a gyermek hatnapos bölcsődei felvételét olyan indokkal kérik, hogy a szülők két vagy három műszakban dolgoznak, ezt a tényt az üzemnek igazolni kell. Ha az indok hat hónap elteltével továbbra is fennáll, a bölcsődei elhelyezés további - legfeljebb halhónapi - időtartamra meghosszabbítható. Ha a felvétel indoka megszűnt, ezzel egyidejűleg a gyermek bölcsődei elhelyezését is meg kell szüntetni.

8. §[11]

9. §

(1) A gyermek bölcsődei elhelyezése megszűnik, ha az elhelyezés megszüntetését a gyermeket gondozó szülő kéri.

(2) A bölcsőde vezetője közli a bölcsődei elhelyezés megszüntetését

a) ha a bölcsőde orvosának megállapítása szerint a gyermek egészségi állapota veszélyezteti a többi gyermek egészségét, vagy állapota a bölcsődében való további tartózkodással rosszabbodna, illetőleg a bölcsődei gondozásra alkalmatlan;

b)[12]

c) ha a gyermek indokolatlanul, folyamatosan hat héten át a bölcsődéből távol marad,

d) ha a gyermeket az óvodába felvették,

e)[13]

f) ha a bölcsődei térítési díj fizetésére kötelezett a díjat felszólítás ellenére sem fizeti meg.

(3) Ha a gyermek a bölcsődei gondozás ideje alatt a harmadik életévét betöltötte, a bölcsődéből az óvodai felvétel időpontjában lehet csak elbocsátani.

10. §[14]

11. §[15]

(1) Az intézet az illetékességi területén lévő bölcsődék közül továbbképzési és meghatározott módszertani feladatok ellátására alkalmas bölcsőde kijelölésének kezdeményezését javasolhatja a köztársasági megbízottnak.

(2) A továbbképzési és meghatározott módszertani feladatok ellátására kijelölt bölcsőde szervezeti és működési szabályzatát a jegyző akkor hagyhatja jóvá, ha a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a módszertani és továbbképzési feladatok ellátásáról.

12. §

(1)[16] A bölcsődék szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó ajánlást az 1. számú melléklet, a böcsődék létesítésével kapcsolatos szakmai-tervezési előírásokat pedig a 2. számú melléklet tartalmazza. A mellékleteket az Egészségügyi Közlöny közli.

(2) A bölcsődei térítési díjakról külön jogszabály rendelkezik.

13. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 128/1956. (Eü. K. 7.) EüM, a 41/1969. (Eü. K. 23.) EüM, az 5/1972. (Eü. K. 3.) EüM-BM utasítások, továbbá a 17/1972. (X. 22.) EüM rendelet 7. § és a 9. §-a, valamint a 20/1961. (Eü. K. 10.) EüM utasítás 2. §-a és a 3. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata hatályát veszti.

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter