Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

1978. évi 14. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között Belgrádban, 1975. évi június hó 11. napján aláírt, a Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Budapesten, 1976. szeptember 24. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa - a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között Belgrádban, az 1975. évi június hó 11. napján aláírt - a Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Dráva folyón történő hajózásról

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy mint part menti államok, a Szerződő felek vízijárművei részére a Dráva folyón történő hajózást szabályozzák, a következőkben állapodtak meg.

1. cikk

A Szerződő Felek engedélyezik a Dráva folyón a hajózást mindkét állam vízijárművei részére saját nemzeti lobogójuk alatt, feltéve, ha megtartják a területi part menti állam előírásait.

Az egyik Szerződő Fél az e cikk első bekezdésében említett vízijárműveinek joguk van használni a másik Szerződő Félnek a Dráva folyón levő azon kikötőit, ahol ellátják az államhatár átlépésének ellenőrzését.

2. cikk

Ez az Egyezmény a Dráva folyó hajózható szakaszára vonatkozik, a torkolattól a 198,6 folyamkilométerig.

A harmadik állam lobogója alatt a vízijárművek a Dráva folyónak a 68,0 folyamkilométertől a 198,6 folyamkilométerig terjedő szakaszán csak a Szerződő Felek közös jóváhagyásával hajózhatnak.

3. cikk

Ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit a Szerződő Felek nem alkalmazzák az ugyanazon állam kikötői közötti hajózásra (cabotage), amit kizárólag a hazai vízijárművek részére tartanak fenn.

4. cikk

A Szerződő Felek a Dráva folyó 68,0 folyamkilométerétől a 198,6 folyamkilométerig terjedő szakaszán a hajóutat a meglevő hajózási feltételeknek megfelelően tartják fenn és elvégzik a hajóúton azokat a szükséges munkálatokat a Dráva folyó rendezési tervei szerint, amelyeket a Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság javasol és a két állam Kormánya elfogad.

A Szerződő Felek a hajózási feltételek megjavításáért az Egyezmény 1. cikk első bekezdésében említett vízijárművek után semmiféle térítést nem fizettetnek.

A hajózás biztonsága érdekében a Szerződő Felek közösen egyeztetik és állapítják meg a felhatalmazott szakmai szervezeteik útján a Dráva folyó teljes hajóútjának kitűzési módját, továbbá az éves kitűzési és fenntartási terveket.

Az átmenő (tranzit) vízijárművek és áruk semmiféle illetékkel nem terhelhetők.

5. cikk

A Dráva folyón a hajózást a két Szerződő Fél nemzeti előírásai alapján folytatják.

A Szerződő Felek megállapodtak, hogy azokat a hajókárokat, amelyek a Dráva folyó 68,0 folyam-kilométerétől a 198,6 folyamkilométerig terjedő közös szakaszán keletkeztek mindkét állam illetékes szervei közösen vizsgálják ki és döntenek.

A Szerződő Felek illetékes szervei a Dráva folyó közös szakaszára vonatkozóan - a hajózás sajátos feltételeitől függően - egyetértőleg dolgozzák ki az egyéb szükséges előírásokat is.

6. cikk

A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik a nemzeti előírások alapján kiadott, a Dráva folyón történő hajózásra érvényes okmányokat.

7. cikk

A Szerződő Felek illetékes szervei a Dráva folyó saját szakaszain a határforgalom-, rendészeti-, vám-, közegészségügyi-, növényvédelmi- és állategészségügyi ellenőrzést, valamint a hajózás biztonságának felügyeletét nemzeti előírásaik szerint látják el.

A Szerződő Felek illetékes szervei jogosultak az átmenő (tranzit) árut vámfelügyelet alá helyezni, továbbá a vízijármű parancsnokától vagy tulajdonosától írásbeli nyilatkozatot kérni arról, hogy nem szállítanak olyan árut, amelynek bevitele a területi állam előírásai szerint tilos.

8. cikk

A Dráva folyón hajózó vízijárművek hajózási érdekből használhatják saját rádióberendezéseiket és a part menti híradási eszközöket.

9. cikk

A Szerződő Felek hadihajói nem hajózhatnak a Dráva folyón annak az államnak a határain kívül, amelynek lobogóját viselik.

10. cikk

Ennek az Egyezménynek értelmezése és alkalmazása tekintetében keletkezett minden vitát - ha a végrehajtó szervek közvetlenül nem tudnak megegyezni - a Szerződő Felek illetékes szerveinek két-két képviselőjéből összeállított Bizottság oldja meg. Amennyiben a Bizottság sem jut egyetértésre, a vitás kérdésről a két Kormány hoz döntést.

11. cikk

Ezt az Egyezményt meghatározatlan időre kötik, azt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba.

A Szerződő Felek bármelyike írásban felmondhatja ezt az Egyezményt és az a felmondás közlésének időpontjától számított egy év elteltével veszti hatályát.

Készült Belgrádban, 1975. június hó 11. napján, két eredeti példányban, magyar és szerbhorvát nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

Faluvégi Lajos s. k.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi

Köztársaság Kormánya nevében:

Asen Simitcsiev s. k.

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1976. évi szeptember hó 24. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 162. § (2) bekezdése f) pontja. Hatályos 2007.01.01.