Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1978. évi 14. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között Belgrádban, 1975. évi június hó 11. napján aláírt, a Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Budapesten, 1976. szeptember 24. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa - a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között Belgrádban, az 1975. évi június hó 11. napján aláírt - a Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Dráva folyón történő hajózásról

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy mint part menti államok, a Szerződő felek vízijárművei részére a Dráva folyón történő hajózást szabályozzák, a következőkben állapodtak meg.

1. cikk

A Szerződő Felek engedélyezik a Dráva folyón a hajózást mindkét állam vízijárművei részére saját nemzeti lobogójuk alatt, feltéve, ha megtartják a területi part menti állam előírásait.

Az egyik Szerződő Fél az e cikk első bekezdésében említett vízijárműveinek joguk van használni a másik Szerződő Félnek a Dráva folyón levő azon kikötőit, ahol ellátják az államhatár átlépésének ellenőrzését.

2. cikk

Ez az Egyezmény a Dráva folyó hajózható szakaszára vonatkozik, a torkolattól a 198,6 folyamkilométerig.

A harmadik állam lobogója alatt a vízijárművek a Dráva folyónak a 68,0 folyamkilométertől a 198,6 folyamkilométerig terjedő szakaszán csak a Szerződő Felek közös jóváhagyásával hajózhatnak.

3. cikk

Ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit a Szerződő Felek nem alkalmazzák az ugyanazon állam kikötői közötti hajózásra (cabotage), amit kizárólag a hazai vízijárművek részére tartanak fenn.

4. cikk

A Szerződő Felek a Dráva folyó 68,0 folyamkilométerétől a 198,6 folyamkilométerig terjedő szakaszán a hajóutat a meglevő hajózási feltételeknek megfelelően tartják fenn és elvégzik a hajóúton azokat a szükséges munkálatokat a Dráva folyó rendezési tervei szerint, amelyeket a Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság javasol és a két állam Kormánya elfogad.

A Szerződő Felek a hajózási feltételek megjavításáért az Egyezmény 1. cikk első bekezdésében említett vízijárművek után semmiféle térítést nem fizettetnek.

A hajózás biztonsága érdekében a Szerződő Felek közösen egyeztetik és állapítják meg a felhatalmazott szakmai szervezeteik útján a Dráva folyó teljes hajóútjának kitűzési módját, továbbá az éves kitűzési és fenntartási terveket.

Az átmenő (tranzit) vízijárművek és áruk semmiféle illetékkel nem terhelhetők.

5. cikk

A Dráva folyón a hajózást a két Szerződő Fél nemzeti előírásai alapján folytatják.

A Szerződő Felek megállapodtak, hogy azokat a hajókárokat, amelyek a Dráva folyó 68,0 folyam-kilométerétől a 198,6 folyamkilométerig terjedő közös szakaszán keletkeztek mindkét állam illetékes szervei közösen vizsgálják ki és döntenek.

A Szerződő Felek illetékes szervei a Dráva folyó közös szakaszára vonatkozóan - a hajózás sajátos feltételeitől függően - egyetértőleg dolgozzák ki az egyéb szükséges előírásokat is.

6. cikk

A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik a nemzeti előírások alapján kiadott, a Dráva folyón történő hajózásra érvényes okmányokat.

7. cikk

A Szerződő Felek illetékes szervei a Dráva folyó saját szakaszain a határforgalom-, rendészeti-, vám-, közegészségügyi-, növényvédelmi- és állategészségügyi ellenőrzést, valamint a hajózás biztonságának felügyeletét nemzeti előírásaik szerint látják el.

A Szerződő Felek illetékes szervei jogosultak az átmenő (tranzit) árut vámfelügyelet alá helyezni, továbbá a vízijármű parancsnokától vagy tulajdonosától írásbeli nyilatkozatot kérni arról, hogy nem szállítanak olyan árut, amelynek bevitele a területi állam előírásai szerint tilos.

8. cikk

A Dráva folyón hajózó vízijárművek hajózási érdekből használhatják saját rádióberendezéseiket és a part menti híradási eszközöket.

9. cikk

A Szerződő Felek hadihajói nem hajózhatnak a Dráva folyón annak az államnak a határain kívül, amelynek lobogóját viselik.

10. cikk

Ennek az Egyezménynek értelmezése és alkalmazása tekintetében keletkezett minden vitát - ha a végrehajtó szervek közvetlenül nem tudnak megegyezni - a Szerződő Felek illetékes szerveinek két-két képviselőjéből összeállított Bizottság oldja meg. Amennyiben a Bizottság sem jut egyetértésre, a vitás kérdésről a két Kormány hoz döntést.

11. cikk

Ezt az Egyezményt meghatározatlan időre kötik, azt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba.

A Szerződő Felek bármelyike írásban felmondhatja ezt az Egyezményt és az a felmondás közlésének időpontjától számított egy év elteltével veszti hatályát.

Készült Belgrádban, 1975. június hó 11. napján, két eredeti példányban, magyar és szerbhorvát nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya nevében:

Faluvégi Lajos s. k.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi

Köztársaság Kormánya nevében:

Asen Simitcsiev s. k.

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1976. évi szeptember hó 24. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 162. § (2) bekezdése f) pontja. Hatályos 2007.01.01.