16/1978. (III. 1.) MT rendelet

a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tényleges állományának tagjaira a szolgálati viszonyuk keretében,

b) az önkéntes rendőrökre és határőrökre, az önkéntes tűzoltókra a szolgálati feladataik ellátásával kapcsolatos tevékenységük körében,

d) a tartalékos hadkötelesek önkéntes katonai továbbképzésén résztvevőkre,

e) a polgári védelmi kötelezettségüket teljesítőkre e tevékenységükkel összefüggésben,

f) a hadkötelesek a hadkötelezettséggel kapcsolatos jelentkezési (bevonulási) kötelezettségük teljesítésével összefüggésben.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem hivatásos állományának tagjaira.

2. § (1) A fegyveres erő, a fegyveres testület és a rendészeti szerv (a továbbiakban: testület) az 1. §-ban meghatározott személyeknek, illetőleg hozzátartozójának (a továbbiakban: károsult) az ott meghatározott körben felmerült káráért - a 3-4. §-ban foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

(2) Mentesül a testület a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

3. § (1) A szolgálatteljesítéssel együtt járó megbetegedésért (szolgálati betegség) a testület vétkességére tekintet nélkül felel. Szolgálati betegség az a betegség, amely a szolgálatteljesítéssel összefüggésben keletkezett, vagy a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.

(2) A szolgálati betegségek körét az illetékes miniszter határozza meg.

(3) A baleseten és a szolgálati betegségen kívül egyéb egészségkárosodásért a testület csak vétkessége esetén felel.

4. § A testület a károsult dolgaiban - az 1. §-ban meghatározott körben - okozott kárért vétkességére tekintet nélkül akkor felel, ha az

a) a körletében, a megőrzőjében vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dologban keletkezett,

b) olyan balesettel vagy betegséggel kapcsolatban következett be, amelyért a testület kártérítéssel tartozik.

5. § (1) A kártérítési ügyben a károsult bejelentése alapján az illetékes miniszter által kijelölt szerv határoz. A határozat ellen szolgálati úton egyfokú jogorvoslatnak van helye.

(2) A károsult a másodfokú kártérítési határozat ellen 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz (1957. évi IV. tv. 55. §). A bíróság az ügyet érdemben bírálja el, és ennek során a kártérítési határozatot megváltoztathatja.

6. § A testület a kártérítési eljárásban kárként köteles megtéríteni különösen

a) a jövedelem (kereset) veszteséget,

b) a dolgokban okozott károkat,

c) a költséget és a kiadást,

d) a hozzátartozók kárát, költségeit és kiadásait,

e) az okozott nem vagyoni hátrány csökkentésére vagy kiküszöbölésére alkalmas kárpótlást.

7. § (1) E rendelet alapján támasztható kártérítési követelések 3 év alatt évülnek el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a kártérítési követelés esedékessé vált. Ha a jogosult a kártérítési igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, azt az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(3) A kártérítési igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás vagy a kártérítési követelésnek az illetékes miniszter által kijelölt szerv előtti érvényesítése, valamint a testület részéről való elismerés az elévülést megszakítja.

8. § A rendelet nem érinti a balesetnek vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel, illetőleg a honvédelmi kötelezettséggel való összefüggésére vonatkozó érdekvédelmi, társadalombiztosítási stb. szabályokat. Nem érinti továbbá a társadalombiztosításnak és az érdekvédelemnek a balesetről, a foglalkozási betegségről és a szolgálati betegségről szóló szabályait, illetőleg az ezek alapján járó szolgáltatásokat.

9. § E rendeleten alapuló kártérítési követelésüket a polgári védelmi kötelezettségüket a munkahelyükön teljesítők a munkaügyi (szövetkezeti tagsági) viták szabályai szerint érvényesíthetik.

10. § (1) Ez a rendelet 1978. április hó 1-én lép hatályba; egyidejűleg a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai életének, testi épségének, vagy egészségének sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló 49/1967. (XI. 22.) Korm. rendelet a hatályát veszti.

(2) Ezt a rendeletet a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Nem lehet alkalmazni ennek a rendeletnek a szabályait az 1965. január 1. előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

(4) A rendelet végrehajtásáról, így különösen a kár körének meghatározásáról és a kár kiszámításának módjáról a honvédelmi miniszter - a belügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.