1978. évi 19. törvényerejű rendelet

a Genfben, 1966. február 15-én kelt "A belvízi hajók köbözéséről" szóló egyezmény kihirdetéséről

(A csatlakozási okirat letétbehelyezése New Yorkban, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál 1978. január 5. napján megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában 1979. január 5-én lép hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Genfben, 1966. február 15-én kelt, "A belvízi hajók köbözéséről" szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

EGYEZMÉNY A BELVÍZI HAJÓK KÖBÖZÉSÉRŐL

1. cikk

A jelen Egyezményhez csatolt melléklet a belvízi hajók, valamint a belvizeken történő hajózásra szolgáló egyéb hajók köbözésének célját és módjait határozza meg. Az Egyezmény ugyanezen melléklete szabja meg az Egyezmény rendelkezései szerint köbözött hajókra kiadandó köbözési bizonyítvány mintáját.

2. cikk

1. Valamennyi Szerződő Fél a jelen Egyezménynek területén történő hatálybalépésének időpontjától hatályba lépteti a jelen Egyezménybe és annak mellékletébe foglalt rendelkezések végrehajtási szabályait.

2. Valamennyi Szerződő Fél közli bármely más, erre őt felkérő, Szerződő Féllel az általa a jelen cikk 1. pontjának megfelelően hatályba léptetett szabályokat.

3. A jelen Egyezmény alkalmazásának céljából valamennyi Szerződő Fél területén köbözési bizonyítványok kiadásával megbízott és a továbbiakban "köbözési hivatal"-nak nevezett hatóságot (hatóságokat) vagy szervet (szerveket) nevez ki. Minden köbözési hivatalt betű-, vagy betű- és számjellel kell jelölni, amikor is az utolsó betűjel vagy betűjelek, annak a Szerződő Félnek a megkülönböztető betűjele, amelynek területén az adott hivatal található.

3. cikk

Valamennyi Szerződő Fél a hajótulajdonos vagy a hajótulajdonos képviselőjének kérésére területén elvégzi a jelen Egyezmény 1. cikkében feltüntetett hajók köbözését, illetve újraköbözését.

4. cikk

1. A köbözési bizonyítvány érvényességi ideje a 15 évet nem haladhatja meg; az érvényességi idő lejártának határnapját minden bizonyítványban fel kell tüntetni.

2. Függetlenül az érvényességi idő lejártának a köbözési bizonyítványban feltüntetett határnapjától, a köbözési bizonyítvány érvényét veszti, ha a hajón olyan változások következtek be (javítás, átépítés, maradó alakváltozások), amelyek következtében az adott merülési értékekre a köbözési bizonyítványban feltüntetett vízkiszorítások, illetve a legnagyobb hordképesség adatai már nem pontosak.

5. cikk

A jelen Egyezmény 15. cikkének 2. pontjában foglalt rendelkezések betartásának feltételével minden köbözési hivatal az igazgatását megvalósító Szerződő Féltől kapott utasítások kereteiben meghosszabbíthatja a köbözési bizonyítvány érvényességét, amennyiben az ellenőrzés és szükség esetén annak a köbözéssel kapcsolatos dokumentációnak a megvizsgálása után, amely alapján a bizonyítványt kiadták, megállapítást nyert, hogy a bizonyítványban szereplő adatok valósak maradtak. Az érvényesség meghosszabbításának határideje az áruszállításra szolgáló hajóknál legfeljebb 10 év, egyéb hajóknál legfeljebb 15 év.

6. cikk

1. Valamennyi Szerződő Fél köbözési hivatala által a jelen Egyezmény vonatkozó előírásai alapján kiadott köbözési bizonyítványokat a többi Szerződő Fél hatóságai a jelen Egyezmény 4. és 5. cikkében meghatározott érvényességi határidőn belül az e felek által, a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő saját aláírásaik szerint, kiadott bizonyítványokkal egyenértékűeknek ismerik el.

2. A jelen cikk 1. pontjában foglalt rendelkezések nem akadályozzák meg az egyik vagy másik Szerződő Felet abban, hogy saját költségére elvégezze a másik Szerződő Fél köbözési hivatala által kiadott köbözési bizonyítványban feltüntetett adatok helyességének ellenőrzését: mindazonáltal ezen ellenőrzés formái olyanok legyenek, hogy a hajó üzemeltetésében okozott nehézségek csak a teljeséggel elkerülhetetlen műveletekre korlátozódjanak. Amennyiben az ellenőrzést végző Szerződő Fél a köbözési bizonyítványban feltüntetett adatoknál pontatlanságot észlel, akkor erről értesítenie kell azt a Szerződő Felet, amelynek területén levő köbözési hivatal a bizonyítványt kiadta és ezen adatokra a jelen cikk 1. pontjában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

7. cikk

1. A hajó újraköbözése esetén az új köbözési bizonyítványt kiadó hivatal a korábbi bizonyítványt bevonja.

2. Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél köbözési hivatala olyan hajóra ad ki köbözési bizonyítványt, amelyre az előző bizonyítványt más Szerződő Fél adta ki, az előbbi Szerződő Fél értesíti erről a másik felet és a jelen Egyezmény csatolt melléklete 11. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően neki a bevont köbözési bizonyítványt megküldi.

3. Valamennyi Szerződő Fél kellő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy olyan területén tartózkodó hajó pusztulása, kiselejtezése vagy hajózásra véglegesen alkalmatlanná válása esetében, amelyre a köbözési bizonyítványt más Szerződő Fél köbözési hivatala adta ki, a köbözési bizonyítványt kiadó hivatal erről értesítést kapjon, és e bizonyítványt lehetőség szerint a hivatalhoz visszajuttassa.

8. cikk

1. Valamennyi Szerződő Fél közli a többi Szerződő Féllel hajóköbözésre illetékes főhatóságának vagy főhatóságainak megnevezését és címét.

2. Az 1. pontban feltüntetett főhatóságok megküldik egymásnak a köbözési hivatalaik jegyzékét, valamint ezen hivataloknak a jelen Egyezmény 3. cikkének 2. pontja szerinti betű- vagy számjeleit; ugyancsak közlik a jegyzékben és e betű- és számjelekben bekövetkezett változásokat is.

3. A Szerződő Felek főhatóságaiknak jogukban áll közvetlenül egymáshoz fordulni a jelen Egyezmény 2. cikke 2. pontjának, valamint a jelen cikk és a jelen Egyezményhez csatolt melléklet 10. és 11. cikkének alkalmazásával kapcsolatban.

4. A Szerződő Felek köbözési hivatalainak ugyancsak jogukban áll közvetlenül egymáshoz fordulni a jelen cikk és a jelen Egyezményhez csatolt melléklet 10. és 11. cikkének alkalmazásával, valamint sürgős tájékoztatás kéréssel kapcsolatban.

9. cikk

A valamely országban a jelen Egyezmény hatálybalépésekor érvényben levő köbözési bizonyítványok a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő bizonyítványoknak tekintendők feltéve, hogy a hajó nem szenvedett olyan változást, amelynek következtében a bizonyítványban a merülés függvényében feltüntetett vízkiszorítási adatok vagy a legnagyobb hordképességre vonatkozó adatok pontatlanná váltak. Az említett bizonyítványok érvényességi ideje a bennük feltüntetett határidőknek feleljen meg, azonban az a jelen Egyezménynek az adott országban történő hatálybalépésétől számított 10 évet nem haladhatja meg. E köbözési bizonyítványok érvényessége a jelen Egyezmény 5. cikkének rendelkezései alapján nem hosszabbítható meg, ha azonban az e cikkben foglalt rendelkezéseket betartották, kiadható a jelen Egyezmény rendelkezései szerint kiállított köbözési bizonyítvány, amikor is a korábbi bizonyítványt be kell vonni, újra köbözést pedig ez esetben nem kell végezni.

10. cikk

1. A jelen Egyezmény aláírásra vagy csatlakozásra nyitva áll az Európai Gazdasági Bizottság valamennyi tagországa, valamint a Bizottságban a Bizottság ügyrendjének 8. pontja értelmében tanácskozási joggal résztvevő országok részére.

2. A jelen Egyezmény 1966. november 15-ig áll aláírásra nyitva. Ezen időpont után az csatlakozásra áll nyitva.

3. A jelen Egyezmény megerősítésre szorul.

4. A megerősítés vagy a csatlakozás a megerősítő okmánynak vagy a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál történő letétbe helyezésével történik.

5. A megerősítés okmányának vagy csatlakozási okiratnak letétbe helyezésével egyidejűleg minden országnak közölnie kell a Főtitkárral az általa a jelen Egyezmény 3. cikk 2. pontjának végrehajtásaként kiválasztott megkülönböztető betűjelet vagy betűjelcsoportot; a későbbiekben választását a Főtitkárhoz intézett újabb jegyzékkel módosíthatja. Abban az esetben, ha az egyik ország által közölt betűjelet vagy betűjelcsoportot már más ország bejegyeztette, a Főtitkár közli, hogy a bejegyeztetés nem fogadható el. A korábban kiválasztott betűjel vagy betűjelcsoport a Főtitkárhoz intézett jegyzék keltét követően három hónap múlva lép életbe.

6. A jelen Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő okmány, illetve a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor mindegyik ország bejelentheti, hogy az Egyezményt csak országa területének egy részén fogja alkalmazni. Minden olyan ország, amely bejelenti, hogy az Egyezményt csak területének egy részén alkalmazza, bármely időpontban a Főtitkárhoz intézett jegyzékkel bejelentheti, hogy az Egyezményt országának egész területén vagy annak egy részén alkalmazni fogja; ez a bejegyeztetés a Főtitkárhoz érkezést követően 12 hónap múlva lép életbe.

11. cikk

1. A jelen Egyezmény tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy a 10. cikk 1. pontjában feltüntetett öt ország megerősítő okmányát vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezi.

2. Minden olyan ország tekintetében, amely a jelen Egyezményt azután erősíti meg vagy az Egyezményhez azután csatlakozik, amikor már öt ország megerősítő okmányát, illetve csatlakozási okiratát letétbe helyezte, a jelen Egyezmény az adott ország megerősítő okmányának vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követően tizenkét hónap múlva lép hatályba.

12. cikk

1. A jelen Egyezményt bármely Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához intézett jegyzékkel felmondhatja. A felmondás vonatkozhat a Szerződő Fél egész területére vagy annak csak egy részére.

2. A felmondás a fenti jegyzéknek a Főtitkárhoz érkezését követően tizenkét hónap múlva lép hatályba.

13. cikk

A jelen Egyezmény hatályát veszti abban az esetben, ha hatálybalépése után valamely folyamatos tizenkét hónapos időszakban a Szerződő Felek száma öt alá csökken.

14. cikk

Minden olyan két vagy több Szerződő Fél között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerült vita, amelyet a felek tárgyalás útján vagy a kérdés megoldásának más útján eldönteni nem tudnak, az érdekelt Szerződő Felek bármelyikének kérésére döntés céljából a Nemzetközi Bíróság elé terjeszthető.

15. cikk

1. A jelen Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő okmány, illetve a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor minden ország bejelentheti, hogy a jelen Egyezmény 14. cikkét a vitáknak a Nemzetközi Bíróság elé terjesztése tekintetében nem tekinti magára nézve kötelezőnek. A többi Szerződő Felet az ilyen fenntartással élő ország tekintetében a 14. cikk nem köti.

2. A jelen Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő okmány, illetve a csatlakozási okirat letétbe helyezésékor minden ország bejelentheti, hogy a köbözési hivatalai által áruszállításra szolgáló hajókra kiadott köbözési bizonyítványok nem hosszabbíthatók meg, illetve bejelentheti, hogy azokat csak a kiállító köbözési hivatal, vagy pedig csak valamelyik köbözési hivatala hosszabbíthatja meg. Ebben az esetben más Szerződő Felek az említett köbözési bizonyítványok érvényességét nem hosszabbíthatják meg.

3. A jelen cikk 1. és 2. pontja alapján fenntartással élő minden Szerződő Fél fenntartását az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához intézett jegyzékkel bármikor visszavonhatja.

4. A jelen cikk 1. és 2. pontjában említett fenntartáson kívül a jelen Egyezményre vonatkozóan semminemű fenntartással élni nem lehet

16. cikk

1. A jelen Egyezmény hatálybalépésétől eltelt hároméves időszak után az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához intézett jegyzékkel bármely Szerződő Fél kérheti értekezlet összehívását a jelen Egyezmény felülvizsgálata céljából. A Főtitkár e kérésről valamennyi Szerződő Felet értesíti, és amennyiben a közléstől számított négyhónapos határidő alatt legalább a Szerződő Felek egynegyede értesíti őt az ilyen értekezlet összehívásához való hozzájárulásról, az Egyezmény felülvizsgálata céljából az értekezletet összehívja.

2. Ha az értekezlet összehívására a jelen cikk 1. pontja értelmében kerül sor akkor, ha a Főtitkár erről valamennyi Szerződő Felet értesíti azzal a kéréssel, hogy háromhónapos határidőn belül közöljék azon javaslataikat, amelyek megvizsgálását az értekezleten kívánatosnak tartják. Az értekezlet megnyitása előtt legalább három hónappal a Főtitkár minden Szerződő Féllel közli az értekezlet előzetes napirendjét, valamint e javaslatok szövegét.

3. A Főtitkár bármely, a jelen cikk értelmében összehívott értekezletre, a jelen Egyezmény 10. cikkének 1. pontjában feltüntetett valamennyi országot meghívja.

17. cikk

1. Minden Szerződő Fél a jelen Egyezményhez vagy annak mellékleteihez egy vagy több módosítást javasolhat. Minden módosítást az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárával kell közölni, aki azt valamennyi Szerződő Félnek megküldi, és a jelen Egyezmény 10. cikkének 1. pontjában feltüntetett valamennyi ország tudomására hozza.

2. Hat hónappal azután, hogy a Főtitkár a módosítást megküldte, minden Szerződő Fél értesítheti a Főtitkárt, hogy

a) ellenzi a javasolt módosítást, vagy

b) bár szándékában áll a módosítást elfogadni, de országában az elfogadáshoz szükséges feltételek még hiányoznak.

3. Mindaddig, míg a jelen cikk 2. b) pontja szerinti értesítést küldő Szerződő Fél nem értesíti a Főtitkárt a módosítás elfogadásáról, az (a Szerződő Fél) az értesítésre előírt hathónapos határidő elteltétől számítva kilenc hónapon belül a javasolt módosítással szemben ellenvetéssel élhet.

4. Amennyiben a javasolt módosítással szemben a jelen cikk 2. és 3. pontja szerinti feltételekkel ellenvetéssel éltek, a módosítás elutasítottnak tekintendő és nem lép hatályba.

5. Amennyiben a javasolt módosítással szemben a jelen cikk 2. és 3. pontja szerinti feltételekkel nem éltek ellenvetéssel, a módosítás elfogadottnak tekintendő és az alábbi időponttól lép hatályba:

a) ha egyik Szerződő Fél sem küldött a jelen cikk 2. b) pontja szerinti értesítést, az ugyanezen 2. pontban feltüntetett hathónapos határidő elteltével;

b) ha legalább egy Szerződő Fél a jelen cikk 2. b) pontja szerinti értesítést küldött be, az alábbi két időponthoz legközelebbi határidőtől:

- ahhoz a naphoz, amikor minden ilyen értesítést beküldő Szerződő Fél értesíti a Főtitkárt a módosítás elfogadásáról; ennek az időpontnak tekintendő a jelen cikk 2. pontjában feltüntetett hathónapos határidő eltelte, amennyiben minden hozzájárulási értesítést e határidő elteltéig bejegyeztettek;

- a jelen cikk 3. pontjában feltüntetett kilenchónapos határidő elteltének napjához.

6. A Főtitkár a lehető legrövidebb időn belül értesíti valamennyi Szerződő Felet arról, hogy éltek-e a módosítással szemben a jelen cikk 2 a) pontja szerinti ellenvetéssel és küldött-e részére egy vagy több Szerződő Fél a jelen cikk 2. b) pontja szerinti értesítést. Amennyiben egy vagy több Szerződő Fél ilyen értesítést küldött be, a Főtitkár utólag valamennyi Szerződő Felet értesíti arról, hogy éltek-e ellenvetéssel a javasolt módosítással szemben vagy elfogadta-e azt a Szerződő Fél, illetve azok a Szerződő Felek, amelyek ezt az értesítést beküldték.

7. Függetlenül a jelen cikk 1-6. pontjában előírt módosítási eljárástól, a jelen Egyezményhez csatolt melléklet valamennyi Szerződő Fél főhatóságainak megállapodásával módosítható, de azzal a feltétellel, - amennyiben ez a megállapodás 1. sz. függelék módosítására vonatkozik - hogy abban előírják, hogy a módosítás hatálybalépése előtt kiadott és az említett 1. sz. függelék korábbi szövegének megfelelő köbözési bizonyítványok az átmeneti időszakban érvényben maradnak. Az ilyen módosítás hatálybalépésének határidejét a Főtitkár állapítja meg.

18. cikk

A jelen Egyezmény 16. és 17. cikkében és a 21. cikk 2. pontjában említett jegyzékeken túlmenően az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára értesíti a jelen Egyezmény 10. cikkének 1. pontjában feltüntetett országokat

a) az Egyezménynek a 10. cikk szerinti megerősítéséről és az ahhoz történő csatlakozásokról valamint a 10. cikk 5. pontja szerint bejegyzett megkülönböztető betűjelekről vagy betűjelcsoportokról, és az említett cikk 6. pontja végrehajtásaként tett bejelentésekről;

b) a jelen Egyezménynek a 11. cikk szerinti hatálybalépéséről;

c) a 12. cikk szerinti felmondásokról;

d) a jelen Egyezmény 13. cikk szerinti hatályvesztéséről;

e) a 15. cikk 1., 2. és 3. pontja értelmében kapott bejelentésekről és jegyzékekről.

19. cikk

Megerősítő okmányának, illetve csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor minden, az 1925. november 27-én Párizsban aláírt Belvízi köbözési egyezményben részes, államnak ezt az Egyezményt fel kell mondania. Mindazonáltal amennyiben ebben az időpontban a letétbe helyezett megerősítő okmányok, illetve csatlakozási okiratok száma az ötöt nem éri el, kívánsága esetén az érdekelt állam kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát, hogy felmondását akkor tekintse hivatalosnak, amikor az ötödik megerősítő okmányt, illetve csatlakozási okiratot letétbe helyezik.

20. cikk

A jelen Egyezmény aláírási jegyzőkönyve ugyanolyan hatállyal, jelentőséggel és érvényességgel bír, mint maga az Egyezmény és annak szerves részét képezi.

21. cikk

1. A jelen Egyezmény egy példányban orosz és francia nyelven készült, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

2. A jelen Egyezmény oroszon és francián kívül más nyelvre készített fordítását azok az országok, amelyek megerősítő okmányukat, illetve csatlakozási okiratukat letétbe helyezik vagy már letétbe helyezték, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál együttesen letétbe helyezhetik. Megerősítő okmányának, illetve csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban bármely ország bejelentheti, hogy már letétbe helyezett fordítást fogad el. A fordítást letétbe helyező vagy annak elfogadását bejelentő országok tekintetében a fordítás hivatalos fordításként érvényes, azonban szövegeltérés esetében csak az orosz vagy a francia nyelvű szöveg érvényes. A Főtitkár minden, jelen Egyezményt aláíró vagy csatlakozási okiratát letétbe helyező országot értesíti a letétbe helyezett fordításokról és értesíti őket arról, hogy mely országok helyezték letétbe azokat, illetve tettek olyan bejelentést, hogy azokat elfogadják.

22. cikk

1966. november 15-e után a jelen Egyezmény eredeti példánya az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kerül letétbe helyezésre, aki minden a jelen Egyezmény 10. cikk 1. pontjában feltüntetett országnak kellő módon hivatalos másolatot küld.

MELYNEK HITELÉÜL az arra kellő módon meghatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.

KÉSZÜLT Genfben ezerkilencszázhatvanhat február tizenötödikén.

BELGIUM RÉSZÉRŐL:

Genf, 1966. november 2.

E. Longerstaey

A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL:

A jelen Egyezményt aláírva a Bolgár Népköztársaság bejelenti, hogy a jelen Egyezmény 14. cikkét a vitáknak a Nemzetközi Bíróság elé terjesztése tekintetében magára nézve nem tartja kötelezőnek.

Ugyancsak bejelenti, hogy a köbözési hivatala által áruszállításra szolgáló hajókra kiadott köbözési bizonyítványok csak valamelyik köbözési hivatala által hosszabbíthatók meg.

A Bolgár Népköztársaság részéről

Genf, 1966. november 14.

M. Popov

FRANCIAORSZÁG RÉSZÉRŐL

Genf, 1966. május 17.

B. De Chalvron

LUXEMBURG RÉSZÉRŐL:

Genf, 1966. július 29.

J. Bessling

HOLLANDIA RÉSZÉRŐL:

A holland kormány a jelen Egyezményt aláírva bejelenti, hogy az Egyezményt csak a Királyság európai területén fogja alkalmazni.

Genf, 1966. november 14.

J. Kaufmann

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL:

Genf, 1966. november 14.

Rupprecht von Keller

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG RÉSZÉRŐL:

Genf, 1966. november 14.

R. Keller

Melléklet

1. cikk

1. A köbözés a hajó által merülésének függvényében kiszorított víz térfogatának megállapításából áll.

2. A hajó köbözésének célja a megengedett legnagyobb vízkiszorítás, valamint esetleg az adott úszásvonal síkjának megfelelő vízkiszorítás megállapítása. Az áruszállításra szolgáló hajók köbözésének célja lehet még a merülés alapján történő rakománysúly-megállapítás lehetőségének biztosítása.

2. cikk

Minden köbözési hivatal, minden általa kiadott köbözési bizonyítványt külön sorszám alatt (amikor is az ily módon adott sorszámoknak megszakítás nélküli sort kell képezniük) speciális törzskönyvbe jegyzi be és e törzskönyvbe jegyzi be a bizonyítvány kiadásának keltét, valamint a hajó nevét és számát és azonosítását lehetővé tevő egyéb adatait.

3. cikk

A köbözési bizonyítványoknak a jelen melléklet 1. sz. függelékében közölt mintának kell megfelelniük. Az általa kiadott bizonyítványból mindegyik Szerződő Fél kihagyhatja az e mintában nem kötelezőként megadott rovatokat. Azzal a feltétellel, hogy az általa kiadott bizonyítványokban szereplő összes rovat tekintetében a minta sorszámozását és sorrendjét érintetlenül hagyja, az említett bizonyítványokban mindegyik Szerződő Fél kiegészítő rovatokat vehet fel, illetve előírhatja, hogy a mintából vett rovatokba kiegészítő adatokat írjanak be. A köbözési bizonyítványt elegendő csak a bizonyítványt kiadó ország nemzeti nyelvén vagy nemzeti nyelveinek egyikén kinyomtatni és kiállítani.

4. cikk

1. A hajó köbözése során a méréseket magán a hajón kell végezni. Köbözés alá a hajónak az a része tartozik, amely az annak a legnagyobb merülésnek megfelelő úszásvonalsík, amelynél a hajó hajózhat és vagy az üres hajónak a jelen melléklet 7. cikk 1. pontja szerint meghatározott úszásvonalsíkja, vagy pedig a hajótest legnagyobb pontján keresztül húzott vízszintes sík között van.

2. A hossz- és szélességi méreteket centiméterben, a magassági méreteket pedig milliméterben kell kifejezni.

3. A felmérendő hajórészt vízszintes síkokkal vagy a jelen cikk 1. pontjában feltüntetett síkok metszésvonalát képező egyenesen keresztülhaladó síkokkal metszékekre kell osztani. A metszékek vastagságát oly módon kell megválasztani, hogy a hajótest kialakítását figyelembe véve a térfogat kiszámításának kellő pontossága biztosítható legyen. Az így képzett részek térfogatának kiszámítása céljából a vízszintes síkok osztása, illetve a metszősíkok közötti közepes metszékvastagság állandó és általában 10 cm-rel egyenlő.

4. A vízszintes síkokkal határolt metszék térfogatát az alsó és felső sík területe félösszegének és a vastagság szorzásával kell kiszámítani. A metszősíkokkal határolt metszék térfogatát hasonló módon kell kiszámítani, amikor is közepes vastagságként a metszék középrésze felületének súlypontján a felső és az alsó sík között keresztülhaladó függőleges vonal hosszát kell felvenni; egyszerűsítés céljából a középső súlyponton keresztül húzott függőleges hosszát minden metszéknél alkalmazni lehet.

5. Az egyes síkok méreteinek kiszámítása céljából a síkot a hajóközép (HK) síkjára merőleges ordinátákkal azonos hosszúságú részekre kell osztani; a hajó középrészén, mely általában közel téglalapalakú, valamint a hajó orr- és farrészén a részek száma legalább négy legyen; ezen túlmenően a hajó orr- és farrészén a sík területét külön kell kiszámítani.

6. A görbékkel határolt területek kiszámítására a Simpson-szabályt kell alkalmazni; mindazonáltal a hajó végeinél a görbék olyan ismert görbékként kezelhetők, mint például az ellipszis, a parabola stb.

7. Amennyiben a síkok méretváltozása kellő mértékben szabályos, a számítás annyi sík kiszámítására korlátozható, ami elegendő a szintmagasság függvényében a vízszintes síkok területének vagy egyéb elemeinek változási görbéje ki-szerkesztéséhez és a többi sík területének e görbe szerinti kiszámításához.

8. Valamely metszék térfogatának és centiméterben kifejezett közepes vastagságának a hányadosa a hajónak ezen metszéken belül egy centiméternyi merülésre eső vízkiszorítását adja meg.

9. Azoknak a hajóknak a tekintetében, amelyek rendeltetése olyan, hogy a rakománysúly meghatározásához a merüléskülönbözetet semmilyen körülmények között sem használják fel, a köbözést kérelmező személy kérésére a köbözési bizonyítvány 33. rovatába foglalt táblázatok kitöltésétől el lehet tekinteni.

5. cikk

A nem áruszállításra szolgáló hajóknál a jelen melléklet 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelő köbözés helyett az eljárást a legnagyobb merülésnek és az üres hajó úszásvonalának vagy csak ezek egyikének megfelelő vízkiszorítás kiszámítására kell korlátozni. Ezen számítás céljából:

- vagy magán a hajón, illetve a kiviteli rajzokból meghatározott geometriai adatokat kell alapulvenni;

- vagy névleges vízkiszorítási értékként a teltségi foknak a hajótest alábbi három méretének szorzatát kell venni:

a) hossz, vagyis a hajóközép síkja és az úszásvonal síkját határoló görbe metszéspontjai közötti távolság;

b) az úszásvonal síkjában mért legnagyobb szélesség;

c) közepes merülés, vagyis az úszásvonal síkja és a hajótest legalacsonyabb pontja között az a) alpontban fentebb meghatározott hossz felezőjén levő harántsíkban mért függőleges távolság; amikor is a méreteket magán a hajón vagy a kiviteli rajzokból kell meghatározni, a hajótest toldalékainak figyelembevétele nélkül; a teltségi fok értékét pedig az adott hajótípusnál szokásos értékkel kell azonosnak venni; az élbefutó fenekű hajótest-kialakítású hajóknál (személyhajók, vontatók stb.) egyéb megítélésre alkalmas elemek hiányában 0,7-tel kell egyenlőnek lennie.

6. cikk

1. A köbözési jeleket a hajó oldalaira párosan kell felvinni, azoknak jól láthatóknak kell lenniök és a hajó - közép síkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniök. Minden jel egy azon bemerülési szinten elhelyezett legalább 30 cm hosszú vízszintes vonalból, amelyre a hajót köbözték, valamint egy legalább 20 cm hosszú a vízszintes vonal alatt annak középpontjában elhelyezett függőleges vonalból áll; a köbözési jelen egyéb, a vízszintes vonallal olyan téglalapot képező egyéb járulékos vonalak is lehetnek, amelyeknek alsó oldalát e vonal alkotja. A vonalakat be kell vésni vagy be kell pontozni.

2. A köbözési jel függőleges vonalain keresztül húzott síkoknak egymástól többé-kevésbé egyenlő távolságra kell lenniök és a jelen melléklet 4. cikkének 4. pontjában említett középső súlypontra szimmetrikusan kell elhelyezkedniök. Az "n" jelpárt viselő hajóknál az e síkok közötti távolság megközelítőleg a hajóhossz 1/n része legyen.

3. A köbözési jelpárok száma minden hajón legalább három legyen. Azonban,

a) a nem áruszállításra szolgáló hajóknál elegendő egy köbözési jelpár alkalmazása,

b) azoknál a hajóknál, amelyek hajótesthossza a 40 métert nem éri el, megengedhető, hogy csak két köbözési jelpárt alkalmazzanak.

4. A jelen cikk 1. pontjában előírt alak helyett a köbözési jel olyan legalább 30 cm hosszú és 4 cm magas szilárdan rögzített lemezkéből is állhat, amelynek alsó széle annak a merülésnek felel meg, amelyre a hajót köbözték és amelynek közepét függőleges vonallal jelölik meg.

5. A köbözési jelet képező lemezkéken, illetve a másfajta köbözési jelek mellett, jól kivehetően be kell vésni vagy be kell pontozni az alábbi adatokból álló köbözési jelet:

a) a köbözési bizonyítványt kiadó hivatal megkülönböztető betű- vagy számjelét,

b) a köbözési bizonyítvány számát.

Mindazonáltal mindegyik Szerződő Fél a területén köbözött hajók tekintetében előírhatja, hogy a jelzést csak az egyik köbözési jelpárnál kell alkalmazni.

6. A köbözési jelet letörölhetetlen betűkkel a köbözési bizonyítványban megjelölt helyen is fel kell tüntetni a hajó valamely olyan részén, amely állandó, ütésnek egyáltalán nem, és kopásnak csak mérsékelten van kitéve.

7. A köbözési mércéket a hajótesten a köbözési jelek mellett elhelyezve lehet alkalmazni; amennyiben ilyen mércéket alkalmaznak, azok nullpontja a hajófenéknek a mérce síkjában levő szintjének, ha pedig rúdgerince van, a rúdgerinc mérce síkjában levő legalacsonyabb pontjának feleljen meg; ugyanakkor azok a köbözési mércék, amelyek nullpontja az üres hajó úszásvonal-síkjának felel meg, és melyek a jelen Egyezménynek a köbözést végző országon belüli hatályba lépésekor hajón alkalmaztak, a jelen Egyezményben foglalt rendelkezéseknek megfelelő köbözési bizonyítvány kiadásáig továbbra is alkalmazhatók.

7. cikk

1. Az üres hajónak a jelen melléklet 4. cikk 1. pontjában, az 5. cikk elején és a 6. cikk 7. pontjában említett úszásvonal-síkja azon a vízfelszínen keresztül fektetett sík, amikor

a) a hajón sem tüzelőanyag, sem mozgó ballaszt nincs, hanem csak

- a hajózás közben állandóan a hajón levő felszerelések, készletek és a személyzet van; ugyanakkor a hajón levő édesvízkészlet a legnagyobb vízkiszorításnak 0,5%-át jelentősen nem haladhatja meg,

- a hajótérben a szokásos víztelenítési eszközökkel el nem távolítható víz van;

b) a hajó hajtására vagy kisegítő munkák végzésére, valamint a fűtésre és hűtésre szolgáló gépek, kazánok, csőrendszerek és berendezések üzemükhöz szükséges mennyiségű vizet, olajat és egyéb folyadékot tartalmaznak;

c) a hajó édesvízben, vagyis 1-gyel egyenlő sűrűségű vízben tartózkodik.

2. Amennyiben a köbözés ideje alatt a hajó nem a jelen cikk 1. pontjában feltüntetett körülmények között, illetve nem azonos merülést és megközelítőleg azonos úszáshelyzetet biztosító körülmények között van, a számítás során a terhelés és a vízsűrűség különbözetét figyelembe kell venni.

3. A hajó üres merülésének megfelelő terhelést a köbözési bizonyítványban fel kell tüntetni.

8. cikk

A jelen Egyezmény 5. cikkének értelmében annak tisztázása céljából, hogy érvényben maradnak-e a köbözési bizonyítványban feltüntetett adatok,

a) a hajó következő méreteit kell ellenőrizni: hossz, szélesség, merülés minden köbözési jel síkjában;

b) abban az esetben, ha a hajó maradó alakváltozást szenvedett, a hajó szélességét több helyen kell ellenőrizni és azt a legutóbbi köbözésnél számításba vett adatokkal kell összevetni, hogy meghatározható legyen, hogy ezen alakváltozások a legutóbbi köbözést megelőzően vagy azt követően következtek be.

9. cikk

Ha a hajón újraköbözést végeztek, az érvénytelenné vált jeleket, lemezkéket, feliratokat és köbözési mércéket el kell távolítani vagy érvényteleníteni kell.

10. cikk

1. A hajó nevének vagy számának változása esetén az erre felhatalmazott személynek a szükséges módosításokat a köbözési bizonyítványon át kell vezetnie; a javítás hitelességét e személynek igazolnia kell. Amennyiben ez a módosítás nem annak a Szerződő Félnek a területén történik, amelynek a felügyelete alá a köbözési bizonyítványt kiadó köbözési hivatal tartozik, hanem más Szerződő Fél területén, az előbbi Szerződő Fél köbözési ügyekben illetékes főhatósága köteles erről a másik Szerződő Fél illetékes főhatóságát értesíteni; e célból - legalább negyedévenként - a jelen melléklet 2. sz. függelékében közölt minta szerint összeállított jegyzéket kell megküldenie. Mindazonáltal az érdekelt Szerződő Felek megállapodása alapján a jegyzékküldési eljárást a köbözési bizonyítványt kiadó köbözési hivatalnak küldött értesítés helyettesítheti.

2. A köbözési bizonyítványt kiadó köbözési hivatal, illetve a köbözési bizonyítványt kiadó hivatal írásbeli engedélye alapján más Szerződő Fél bármely köbözési hivatala, vagy e hivatal országának illetékes főhatósága a bizonyítványban átvezetheti azokat a javításokat, amelyeket azok a módosítások tesznek szükségessé, amelyek a hajón bekövetkeztek és a bizonyítvány érvényességét a jelen Egyezmény 4. cikkének 2. pontja értelmében nem szüntetik meg; a javítások hitelességét a bizonyítvány e célra szolgáló rovatában kell igazolni. Ilyen írásbeli engedély hiányában más hivatal ezen javításokat a bizonyítványon átvezetheti, de csak ideiglenesen legfeljebb három havi időre és azzal a feltétellel, hogy egyrészt erről értesíti a bizonyítványt kiadó hivatalt, illetve e hivatal országának illetékes főhatóságát, más- j részt e javítások hitelességét a bizonyítvány e célra szolgáló rovatában igazolja és azok, érvényességének ideiglenes voltát megjegyzi.

11. cikk

1. Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél köbözési hivatala a jelen Egyezmény 5. cikkének értelmében más Szerződő Fél köbözési hivatala által kiadott köbözési bizonyítvány érvényességét hosszabbítja meg, az előbbi Szerződő Fél illetékes főhatósága köteles erről a másik Szerződő Fél illetékes főhatóságát értesíteni; e célból legalább negyedévenként a jelen melléklet 3. sz. függelékében közölt minta szerint összeállított jegyzéket küld. Mindazonáltal az érdekelt Szerződő Felek megállapodása alapján ez a jegyzékküldési eljárás helyettesíthető a köbözési bizonyítvány érvényességét meghosszabbító köbözési hivatal által annak a másik hivatalhoz küldött értesítéssel, amely a bizonyítványt kiadta.

2. A jelen Egyezmény 7. cikk 2. pontjának végrehajtásaként annak a Szerződő Félnek illetékes főhatóságának, amelynek köbözési hivatala a korábban más Szerződő Fél hivatala által köbözött hajó újraköbözését végezte, legalább negyedévenként a jelen melléklet 4. sz. függelékében közölt jegyzéket kell küldenie e másik Szerződő Fél illetékes főhatóságának; e jegyzékhez mellékelni kell a bevont bizonyítványokat. Mindazonáltal az érdekelt Szerződő Felek megállapodása alapján ez a jegyzék-küldési eljárás helyettesíthető a köbözési bizonyítványt bevonó köbözési hivatal által az e bizonyítványt kiadó másik hivatalnak küldött értesítéssel

Melléklet - 1. sz. függelék

Melléklet - 2. sz. függelék

Melléklet - 3. sz. függelék

Melléklet - 4. sz. függelék

ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV

A jelen Egyezmény aláírásakor az erre kellő módon felhatalmazott alulírottak az alábbi pontosításokban állapodtak meg:

1. Magától értetődő, hogy a Szerződő Felek a jelen Egyezmény 2., 3. és 8. cikkében foglalt feltételeket csak olyan mértékben kötelesek betartani, amilyen mértékben a területükön levő belvízi utakat - eltekintve a más belvízi utakkal össze nem kötött tavaktól - nemzetközi hajózásra használják.

2. Amennyiben valamely ország a jelen Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, illetve ahhoz történő csatlakozásakor bejelenti, hogy a szervei által alkalmazott köbözési jelzések nem csak annak megállapítására szolgálnak, hogy a köbözés megtörtént-e, jelzések az újraköbözés során nem távolíthatók el vagy nem törölhetők le és tőlük balra csak azonos hosszúságú függőleges és vízszintes vonalakkal alkotott kisméretű keresztet képező letörölhetetlen jelet kell alkalmazni.

3. Kívánatos, hogy a jelen Egyezményhez csatolt melléklet 4. cikke szerinti hajóköbözést a legnagyobb és minden esetben ahhoz elegendő pontossággal végezzék, hogy a köbözési bizonyítványba bejegyzendő vízkiszorítási érték hibája függetlenül attól, hogy a legnagyobb vízkiszorításról vagy a meghatározott merüléskülönbségnek megfelelő vízkiszorításról van szó,

- legfeljebb 500 m3 vízkiszorításnál 1%-nál,

- 500-2000 m3 vízkiszorításnál 5 m3-nél,

- a 2000 m3-nél nagyobb vízkiszorításnál 0,25%-nál kisebb legyen.

MELYEK HITELÉÜL az erre kellő módon felhatalmazott alulírottak a jelen Jegyzőkönyvet aláírták.

KÉSZÜLT Genfben ezerkilencszázhatvanhat február tizenötödikén.

BELGIUM RÉSZÉRŐL:

Genf, 1966. november 4.

E. Longerstaey

A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL:

Genf, 1966. november 14.

M. Popov

FRANCIAORSZÁG RÉSZÉRŐL:

A francia szervek által alkalmazott köbözési jelzések nemcsak a köbözés megtörténtének konstatálására szolgálnak, e jelzések az újraköbözés során nem távolíthatók el és nem törölhetők le és tőlük balra csak azonos hosszúságú, függőleges és vízszintes vonalakkal alkotott kisméretű keresztet képező letörölhetetlen jelet kell alkalmazni.

Genf, 1966. május 17.

B. de Chalvron

LUXEMBURG RÉSZÉRŐL:

Genf, 1966. július 29.

J. Bessling

HOLLANDIA RÉSZÉRŐL:

A holland kormány a jelen jegyzőkönyvet aláírva bejelenti, hogy a Jegyzőkönyvet csak a Királyság európai részén fogja alkalmazni.

Genf, 1966. november 14.

J. Kaufmann

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL:

Genf, 1966. november

14. Rupprecht von Keller

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG RÉSZÉRŐL:

Genf, 1966. november

14. R. Keller

Igazolom, hogy a fenti szöveg a belvízi hajók köbözésére vonatkozóan Genfben 1966. február 15-én kelt Egyezménynek az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál letétbe helyezett eredeti példányának hű másolata.

A Főtitkár részéről

olvashatatlan aláírás

Titkárhelyettes

jogi tanácsadó

Egyesült Nemzetek Szervezete, New York, 1967. június 27.

3. § A csatlakozási okirat letétbehelyezésekor a Magyar Népköztársaság Kormánya a következő nyilatkozatokat tette:

"A Magyar Népköztársaság az Egyezmény 15. cikkének 1. pontjában foglaltak alapján bejelenti, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek az Egyezmény 14. cikkének azokat a rendelkezéseit, melyek a Szerződő Felek közötti vitákat a Nemzetközi Bíróság elé utalják.";

"A Magyar Népköztársaság az Egyezmény 10. cikkének 5. pontja alapján bejelenti, hogy a köbözési bizonyítványok kiadásával megbízott szerv a "HU" megkülönböztető betűjelet használja."

4. § (1)[1] Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1979. január 5-től kell alkalmazni.

(2)[2] E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára