1978. évi III. törvény
a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről
1. § Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetését.
407 200 000 000 (Négyszázhétmilliárd-kettőszázmillió) forint bevétellel,
410 800 000 000 (Négyszáztízmilliárd-nyolcszázmillió) forint kiadással,
3 600 000 000 (Hárommilliárd-hatszázmillió) forint hiánnyal
állapítja meg.
A bevételek részletezése
2. § (1) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok nyereségadó, városi és községi hozzájárulás, eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék, termelési adó, forgalmi adó, vám és importforgalmi adó, központosított amortizáció, valamint egyéb befizetéseinek összege 321 400 millió forint, az összes bevétel 78,9%-a.
(2) A mezőgazdasági szövetkezetek adó-, társadalombiztosítási járulék-, továbbá városi és községi hozzájárulás befizetéseinek összege 10 910 millió forint, az összes bevétel 2,7%-a.
(3) A lakosság adó-, illeték-, továbbá társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék befizetéseinek összege 21 170 millió forint, az összes bevétel 5,2%-a.
(4) A központi és a tanácsi költségvetési szervezetektől, belföldi hitelműveletekből, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, továbbá egyéb forrásokból származó különféle befizetések összege 53 720 millió forint, az összes bevétel 13,2%-a.
A kiadások részletezése
3. § (1) Beruházásra, a tanácsi fejlesztési alapok pénzeszközeinek növelésére, a magánlakásépítéshez nyújtott állami támogatásra, egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-juttatásra, vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak támogatására és központi készletezésre fordítható 81 028 millió forint, az összes kiadás 19,7%-a.
(2) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok termelését és áruforgalmát elősegítő állami visszatérítésre, dotációra, termelési árkiegészítésre, fogyasztói árkiegészítésre, import-ártámogatásra, egyéb állami támogatásra, mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatására és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére felhasználható 134 250 millió forint, az összes kiadás 32,7%-a.
(3) Nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, belföldi hitelműveletekre, kamatfizetésekre és egyéb költségvetési feladatok ellátására felhasználható 31 003 millió forint, az összes kiadás 7,5%-a.
4. § (1) A költségvetési szervezetek által ellátott feladatokra, továbbá társadalombiztosításra szolgál 164 519 millió forint, az összes kiadás 40,1%-a.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a következő fő feladatokra használható fel:
Egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 18 001 millió forint, az összes kiadás 4,4%-a.
Kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép-és felsőfokú oktatási, tudományos kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 30 653 millió forint, az összes kiadás 7,5%-a.
Védelemre 14 943 millió forint, az összes kiadás 3,6%-a.
Jog- és rendbiztonságra 9827 millió forint, az összes kiadás 2,4%-a,
Központi és helyi igazgatásra 5940 millió forint, az összes kiadás 1,4%-a.
A költségvetési szervezetek által ellátott út-és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 18 967 millió forint, az összes kiadás 4,6%-a.
A költségvetési szervezetek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatainak ellátására 6430 millió forint, az összes kiadás 1,6%-a.
Társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyógyászati szolgáltatásra, továbbá nyugdíjra és egyéb ellátásra 59 758 millió forint, az összes kiadás 14,6%-a.
Vegyes rendelkezések
5. § Az országgyűlés az 1. §-ban megjelölt összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek kiadási előirányzatát 117 214 millió forinttal társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékkal növelt bevételi előirányzatát pedig 52 206 millió forinttal az 2. számú melléklet szerint állapítja meg.
6. § A miniszterek és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek vezetői felhatalmazást kapnak arra, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint
költségvetésük részletes előirányzatát megállapítsák,
költségvetésükön belül előirányzat-módosítási jogkört gyakoroljanak az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.
7. § Az országgyűlés
a tanácsok 1979. évi költségvetéséhez az 1975. évi V. törvény 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint nyújtandó állami hozzájárulást 13 282 millió forintban állapítja meg,
a tanácsok fejlesztési alapjához az 1975. évi V. törvény 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint folyósítandó állami hozzájárulást 22 249 millió forintra módosítja,
a tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához nyújtandó állami hozzájárulást a 2. számú melléklet szerint határozza meg.
8. § A tanácsok 1979. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai, valamint az azokból való részesedés mértékei azonosak az 1975. évi V. törvény 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az 1976-1980. évre megállapított bevételi forrásokkal és részesedési mértékekkel.
9. § A tanácsok felhatalmazást kapnak arra, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint
költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 7. §-ában meghatározott állami hozzájárulás és az 1975. évi V. törvény 15. és 16. §-a szerinti költségvetési szabályozók - bevételi források és az azokból való részesedés mértékei - alapján megállapítsák,
költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben bevételi többlet, kiadási megtakarítás vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthassák, illetőleg - a 10. § szerinti korlátok között - a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathassák.
10. § A tanácsok - amennyiben az 1978. évi költségvetésükben többletbevételt érnek el, ennek mértékéig - a célcsoportos lakásépítéssel, a víz-és csatornahálózat fejlesztésével összefüggő beruházások megvalósítása, valamint gyermekjóléti intézmények létesítése érdekében átcsoportosítást hajthatnak végre költségvetésükből fejlesztési alapjuk javára, feltéve, hogy az átcsoportosítás következtében az intézmények ellátási színvonala nem csökken.
11. § A tanácsok állami vállalatoktól, ipari szövetkezetektől, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetektől, szövetkezeti vállalatoktól, költségvetési szervezetektől és egyéb gazdálkodó szervektől pénzeszközöket lakásépítésre, közműfejlesztésre, gyermekjóléti és több irányú közművelődési intézmények, továbbá a munkástelepüléseken művelődési otthonok közös létesítésére, a meglevők bővítésére, valamint termelési és szolgáltatási célt szolgáló beruházásokra, végül más közös érdekeltségű és közösen fenntartott létesítmények pénzellátására vehetnek át.
12. § A miniszterek és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek vezetői, valamint a tanácsok - a jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervezetek részletes előirányzatait.
13. § A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy
a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetési előirányzatok központilag biztosítják,
a végrehajtás során további intézkedéseket hozzon, amelyek a költségvetési gazdálkodásban elősegítik az anyagi és pénzeszközök célszerű és takarékos felhasználását
a 6. és 9. § szerinti előirányzat-módosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzatmódosítást engedélyezzen,
előirányzat-módosítási jogkörét meghatározott körben és összeghatárig a pénzügyminiszterre átruházza,
az 1. §-ban meghatározott hiányt kölcsönnel fedezze.
14. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1979. év január 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
A MINISZTÉRIUMOK ÉS AZ ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEJEZETET KÉPEZŐ SZERVEZETEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELI ÉS KIADÁSI ELŐIRÁNYZATAI
(Ezer forintban)
1. számú melléklet a törvény 5. §-ához
1) A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.
2) A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.
ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A FŐVÁROSI, A MEGYEI ÉS A MEGYEI VÁROSI TANÁCSOK KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ
(Ezer forintban)
2. számú melléklet a törvény 7. §-ához
1) Ezen felül az utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 100.000 ezer forint, továbbá lakóépületek felújításához, fenntartásához nyújtandó 814.000 ezer forint támogatás fedezetét a központi előirányzatok tartalmazzák.